vadászat

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiVad és Hal Gazd Védett TerületenJegyzetekVadgazdálkodásvadászat

IGAZGATÓI UTASÍTÁS

A Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vadászatra jogosultsága alá tartozó vadászterületeken folytatott vadállomány kezeléséhez

I. ALAPELVEK

1. Az Igazgatóság önálló vadászatra jogosultsága alá tartozó vadászterületei természetvédelmi célú különleges rendeltetésqek, ezért itt  a meghatározóan jövedelmezQségre tervezett, illetve sportcélú vadgazdálkodási-vadászati gyakorlattól eltérQen  extenzív vadállomány-fenntartással és szabályozással az ökoszisztémák harmonikus mqködését, a kívánatos természeti állapotot kell elQsegíteni.

2. A vadászterületeken a vadállomány-fenntartás és  szabályozás (a továbbiakban vadállomány-kezelés) a természetvédelmi kezelési tervek alapján folyó szakkezelés szerves része.

3. A vadászterületeken vadászható állatfaj egyede  a nem honos, tájidegen fajok kivételével  csak állományának mennyiségi és minQségi szabályozása vagy kártételeinek mérséklése céljából, továbbá állategészségügyi indokok alapján ejthetQ el.

4. A tulajdonosi arány szerint törekedni kell azon elv érvényre juttatására, hogy a vadállomány-kezelés során keletkezQ bevételek teljes mértékben kerüljenek visszaforgatásra a vadon élQ állatfajok és élQhelyük védelmére, fenntartásra és javítására.

II. A VADÁLLOMÁNY-KEZELÉS TERVEZÉSE ÉS GYAKORLATA

1. A vadászterületek vadállomány-kezelésének tervezésénél alkalmazni kell a vad védelmérQl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv., annak végrehajtási rendeleteit, a természet védelmérQl szóló 1996. évi LIII. tv., valamint az abban elQírt Nemzeti Természetvédelmi Alapterv szempontjait és elveit, a természetvédelmi kezelési terveket, további a kiadott természetvédelmi irányelveket és belsQ szabályozásokat.

2. A vadgazdálkodási terveket a természetvédelmi kezelési tervekkel összhangban, az Igazgatóság illetékes szakfelügyelQivel egyeztetve és velük egyetértésben kell elkészíteni.

3. A tervezés alapját képezQ vadlétszám megállapításához szükséges becslési és számlálási módokat az alábbi forrásmunka foglalja össze:
KQhalmy Tamás (szerk.) (1994.): Vadászati enciklopédia. MezQgazda Kiadó, Budapest. A megjelölt forrásmunkában tárgyalt módszertani megoldások közül a tervezQ a területére legalkalmasabbat választja meg.

4. A vadgazdálkodási tervek készítésénél a vadlétszámot és a vad egészségi állapotát, a vadászterület életközösségeinek, vegetációjának állapotát, a múltban keletkezett és a jövQben várható erdei és mezQgazdasági vadkárokat, továbbá a védett értékekben okozott károsításokat kell figyelembe venni.

5. Az egyes nagyvadfajok állományának tervezéséhez a vadgazdálkodási tapasztalatok alakítottak ki bevált számokat. E gyakorlattól a vadászterületeken adott esetben el lehet, vagy bizonyos esetekben el is kell térni. Alacsonyabb vadlétszám indokolt akkor, ha a védett természeti értékek és a terület különösen érzékeny növényzetének óvása, a fajok közötti versengés, a vad által okozható gazdasági károsítások, genetikai, egészségügyi, vagy egyéb okok azt megkívánják.

6. A vadállomány-kezelés tervezés populáció-dinamika szempontokon nyugszik, azt nagyvadnál és apróvadnál egyeránt a természetközeli állapotra törekvés szemlélete határozza meg.

7. Amennyiben a vadzsterületen tájidegen, betelepített vadfajok is elQfordulnak, ezek állományát fel kell számolni.

8. A vadászterületen tájidegen vadfaj betelepítése, kibocsátása, mesterséges állománydúsító módszerek (zárttéri nagy- és apróvadnevelés, kibocsátás) alkalmazása nem megengedett.

9. Az üregi nyúl, a házi görény, a róka, a pézsmapocok, a nyestkutya, a mosómedve, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó állomány-szabályozásának szükséges mértékét az adott helyi viszonyok szabják meg.

10. A vizivad-félék, a fogoly és a szalonka vadászata nem megengedett. Mesterséges halastavakon, amennyiben a tQkésréce és a szárcsa bizonyíthatóan számottevQ károkat okoz, úgy elQször vadriasztás szükséges, majd ha ez nem vezet eredményre akkor helyi elbírálás alapján, a megfelelQ korlátozásokkal vadkárelhárítási célú államszabályozás is lehetséges

11. A vadászterületeken a cél a természetszerq, külterjes vadállomány-kezelés, ezért a vadetetés általában nem megengedett. A vad célratörQ helyhez kötése, károsításihelyekrQl történQ elcsalogatása érdekében, illetve zord telek idején a mentQ szándékú takarmányozás céljából vaddisznó-szórók, vadföldek és szálas-szemes takarmánybázis létesítése mértéktartással tervezhetQ.

12. A vad élQhelyeit is a természetes ökoszisztémák mqködésének megfelelQen, minél kisebb beavatkozással kell kezelni. Ha azt természetvédelmi érdek megkívánja, aktív élQhelyfejlesztés is tervezhetQ. Olyan terület-átalakítás azonban a vad érdekében sem történhet, amely más természeti értékre hátrányos.

13. A vad elejtését vagy befogását a lehetQ legcsekélyebb zavarással kell megoldani. A vadászati módok megválasztásánál ezért még az eredményesség rovására is ez a fQ szempont. Nagyvadfélék elejtéssel történQ állományszabályozása elsQsorban lesen, cserkeléssel, vagy esetleg tereléssel történjék. Társas hajtóvadászat általában évi egy-két alkalommal rendezhetQ, ettQl csak indokolt esetben szabad eltárni. Védett és vadászható vízimadár-fajok tömeges gyülekezQhelyein apróvadra társasvadászatot szervezni csak olyan idQszakban szabad, amikor a vízi szárnyasok már elvonultak.

14. Egyes különleges vadászati módok, így az íjászat, a solymászat, az agarászat és a falkavadászat, valamint a Berni Egyezményben nemzetközileg tiltott fegyverek, eszközök és módszerek alkalmazása a vadállomány-kezelésben nem engedhetQ meg.

15. Vadgazdálkodási és vadászati létesítmények, berendezések elhelyezésénél a tájvédelmi és az esztétikai szempontok különösen hangsúlyosak.

16. A vadászetika, a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására, illetve betartatására, a vadászkultúra ápolására, valamint a vadászati hagyományok megQrzésére példaadó fegyelmet kell fordítani.

17. Az elejtett vagy befogott vad értékesítéséhez az állami vadászterületeken alkalmazott gyakorlat az irányadó.

18. Súlyosbodó teher a forgalmas utak közelében a vaddal történQ ütközések esélyessége, ezért mindent el kell követni annak mérséklésére. A megelQzést szolgálhatja a figyelmeztetQ közúti táblák kihelyezése is.

III. A VADÁLLOMÁNY-SZABÁLYOZÁSRA JOGOSULT SZEMÉLYEK KÖRE

1. A vadállomány-szabályozásra jogosult személyek köre a következQ:

1.1. A vadászatra jogosult hivatásos vadászai.

1.2. Természetvédelmi szakszemélyzet.
Az állami természetvédelem szakszemélyzetének érvényes fegyvertartási engedéllyel és vadászjeggyel rendelkezQ tagjai, akik írásbeli megbízást kaptak vaddisznó és tarvad térítésmentes vadkárelhárító vadászatára, továbbá az apróvad-vadászatokon való részvételre.

1.3. A vadászatra jogosult további vadászai

1.4. KülsQ megbízott vadászok, akik szerzQdés alapján vadkát-elhárítási célból vadászhatnak vaddisznóra és tarvadra.

1.5. Bérvadászok.
A térítés ellenében történQ bérvadászat mindennemq apró- és nagyvad állományszabályozásánál elQtérbe helyezendQ, trófeás vadnál pedig különösen indokolt. A bérvadásztatás  a természetvédelmi korlátozások és feltételek által megszabott kereteken belül  az állami tulajdonban lévQ vadászterületeken alkalmazott feltételekhez és gyakorlathoz kell hogy igazodjon.

2. Az 1.2. és az 1.4. pontokban felsoroltak trófeás vadat – a vaddisznó kivételével – kizárólag térítés ellenében ejthetnek el. Sérült vagy beteg egyedek kivételével golyóérett trófeás vadat csak az 1.5. pont alatti bérvadász ejthet el.

3. A vadászterületen az Igazgatóság vendégvadásztatást nem folytathat.

IV. ADATSZOLGÁLTATÁS

1. A vadászatra jogosult adatszolgáltatásának elQírásait a vonatkozó vadászati jogszabályok tartalmazzák.

2. A területileg illetékes elsQ fokú vadászati hatóság részére készített tervek és jelentések másolatát az elQírt adatszolgáltatásokkal egyidejqleg meg kell küldeni a KTM TVH Tájvédelmi, Erdészeti és Területfenntartási FQosztályának is.

3. A vadállomány-fenntartás és  szabályozás bevételeirQl és költségeirQl egyszerq külön könyvelést vezetni.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

... 2004 3 eloadas ady andragógia anyagszerk asdf ásványtan bce kik beruházási függvény biztonság csont diplomadolgozat egyén épületszerkezetek feladatgyűjtemény fogaskerék hajtás fogyasztóvédelem földtudomány génmódosítás hallgatoi anyag humán humánbiosz gyak írásművelés jogi jogszabályok juh kognitív disszonancia korai csecsemőkor kölcsey költségszámítás környezeti számvitel környezetvédelem litoszféra makroökonómia marketing tétel matek házi 2 megolgások 1 mechanika3 zh mezőgazdaság minimum kérdések operációs rendszerek os oscar niemeyer pót technika természetvédelem természetvédelmi mérnök üzleti terv vektor vizsga kérdések