Ökológiai antropológia

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKörnyezet és Társadalom I.JegyzetekÖkológiai antropológia

Borsos Balázs:
Ökológiai Antropológia
KC06, K.V.A.T., 2002.
Szerkesztette Hajdú Ildikó és Ifj. Bende László



2002.09.16.

Könnyq léptekkel járj&
Ökológia és rendszerelmélet


Determinizmus: ( Pozitivizmus: A környezetnek meghatározó szerepe van a kultúrára nézve. A környezetnek nincs befolyásoló szerepe, csak egy kicsit hat a kultúrára; bizonyos korlátozó szerepe lehet, de ez nem meghatározó.
A determinizmus és a pozitivizmus az ökológiai antropológia alapjai, amely az ezek közötti kölcsönhatásokat próbálja vizsgálni. Ekkortól datálható az ökológiai antropológia létrejötte.
Az ökológiai antropológia a legkülönfélébb természettudományos és humán területeket próbálja összeegyeztetni.

Az ökológia elQképei:
etológia: az állati viselkedés kutatása, vagyis az állati viselkedésben megfigyelhetQ különbözQ törvényszerqségeket próbálja az emberi viselkedés törvényszerqségeivel párhuzamba állítani
humánetológia: az emberi viselkedés kutatása, magatartáskutatás. Azt próbálja kutatni, hogy az ember viselkedésében milyen genetikailag kódolt elemek vannak. Ezek félig biológiai, félig magatartáskutatási vizsgálatokat takarnak, ezért fQleg gyermekeken keresztül próbálják vizsgálni a törvényszerqségeket, valamint széles kulturális skálán, sokféle különbözQ népcsoportot kutatva.

Megkülönböztetik egymástól a biológiai és a kulturális evolúciót, ugyanis a szerzett tulajdonságok biológiailag nem öröklQdnek, de a kultúrában, a tanulás révén igen.
Az ökológia részének tekinthetQ a humánökológia, mely az emberi viselkedés környezet által meghatározott tulajdonságait vizsgálja. Ennek is vannak biológiai meghatározottságai. Az állatok viselkedésének vonásai alapján az emberi viselkedéseket meg lehet magyarázni ( mennyire tekinthetQ a kultúra különlegesnek?

Az ökológia meghatározása sem egyértelmq: a magyar tudományt a német serkentette, de manapság az angol tudomány a meghatározó.

Eocology ( Ökológia ( Csak a háttért vizsgálja. ( Nem vállalja külön a jelenségek és a háttér kutatását, hanem kölcsönhatásukban vizsgálja Qket.
Synbiológia (Juhász Nagy Tibor):
Két alapfeltevésre épül:
milyen mértékben rendezett a populáció viselkedése térben és idQben, a véletlenszerq elQfordulások és történések (=Synfenomenológia)
milyen környezeti kényszerfeltételek hatására jött létre ez a rendezettség? Az erre adott válasz a magyar ökológia tárgya

Az ökológia megkülönböztet
HatótényezQt (hátteret): környezeti kényszerfeltételek Hatás alatt álló tényezQt: Nincsenek pontosan meghatározva; bármi lehet, beleértve a kulturális környezetet is. KülönbözQ szervezettségi szintq lehet
Az ökológia az egyed feletti szervezQdéssel foglalkozik: milyen társult közösségben van az egyed, ez a populáció. Tárgya a kényszerfeltételek hatására kialakult&
Alkalmas a társadalomtudományi keretek közé illesztésre. Nincsenek pontos meghatározások a hatótényezQk és a hatás alatt álló tényezQkre. Az ökológia képes annak vizsgálatára, hogy a kultúra hogyan alakította át a természeti környezetet (=Environment History ( környezeti történelem).



Az ökológia részterületei:

növény
állat
ember (
(
( KülönbözQ szervezQdési szintek alapján is osztályozható az ökológia populáció
társulás
stb.
Humánökológia: túl tág fogalom, többféle meghatározása van.

Viselkedésökológia: az egyed feletti szervezQdési szint problémáival foglalkozik. Viselkedés = kultúra, ismeretek és attitqdök összessége (Linton).

Kulturális ökológia: nem helyes kifejezés az ökológiai antropológia tárgyának meghatározására. Stuart egy módszertant nevezett el kulturális ökológiának, ezért is helytelen, nem megfelelQ (félrevezetQ lehet). SQt, az ökológia-kifejezés maga is közhellyé vált. És a kulturális ökológia az ökológia bázisán vizsgálódna, nem pedig kultúrában. Az ökológia itt csak segédtudomány lehet.
Ökológiai antropológia: az embereket, az emberi viselkedést, és a környezetet, az ökológia eszköztárának segítségével vizsgálja.

Állati és emberi viselkedés:
Az állati viselkedés kutatásának kérdése –K. Lorenz: Nature or Nurture? (Természet, vagy tanítás). Mi genetikailag programozott az állati viselkedésben, és mi tanult?
Behaviorista ismeretek: ezt meg lehet kísérletekkel magyarázni. Természetes környezetben való tanulmányozással lehet csak hitelesen az emberi viselkedést vizsgálni (Konrad Lorenz – összehasonlító magatartáskutatás). Az állati viselkedés alapja valahol az öröklött kiváltó mechanizmus (ökm). Az ingerek valamilyen koordináció által kerülnek feldolgozásra, és utána érkezik a válasz; így zajlik a tanulási folyamat az állatoknál is a Nature or Nurture? nem helyes.
A tanulási folyamat kísérletek és tévedések sorozata, csak a tanulás képessége öröklQdik.

Mi határozza meg a tanulás sikerességét?

Sok viselkedés tartalmaz filogenetikusan meghatározott programokat, ezek határozzák meg a viselkedést, de a környezeti tényezQk is befolyással vannak rá. AlapvetQ viselkedési minták a törzsfejlQdés során alakulnak ki, ez színesedik a tanulás során.
Látszatfaj: ugyanannak a populációnak két különbözQ csoportja, eltérQ viselkedési szokásokkal.
A viselkedés leginkább funkciócsoportok szerint osztályozható. Orientáció (tájékozódás): minden állat térben (biotróp), állati, növényi (rionszinbiózis) közösségen él ( tudnia kell tájékozódni, amihez bizonyos információkra van szüksége, és ezeket fel kell tudnia használni: meg kell tudnia határozni az irányt és a távolságot:
napsütés iránya
gravitáció
ultrahang-jelzések (pl. delfin, denevér)
Általában párosak azok az érzékszervek, melyek az irány meghatározásában segítenek.
minézis: irány nélküli mozgásválasztás
taxis mozgás


2002.09.23.

Emberre is jellemzQ állati viselkedések:


Testápoló viselkedések: az adott állat külsejéhez igazodik, ösztönvezérelt mozgás (a légy pl. akkor is tisztogatja a fejét, ha nincs feje, vagy lába).
mindenki a magáét
közösségi tisztálkodás (turkászás)
A testápoló mozgás lényege az élQsködQktQl való megszabadulás.

Anyagcsere ( táplálékbeszerzés:
A legtöbb állat valamilyen napszakos, vagy évszakos ritmusban táplálkozik (pl. a növényevQk nappal, a ragadozók inkább éjszakai állatok).
A táplálékbeszerzéshez tájékozódó aspektus kapcsolódik: pl. a növényevQk válogatnak a legelQk növényei között. Az állatoknak bizonyos reagálásai vannak a hét bQ és a hét szqk esztendQre : takarékoskodnak.
Ivás: anatómiavezérelt.
Ürítés: elrejtés, vagy közszemlére tétel.
Pihenés: ébren, vagy alva.
Készletraktározás: állatoknál is elQfordul (pl. a teve púpja); a téli álomhoz (életfolyamatok lelassítása) szükséges zsírtartalom.
Étkezési észlelések: pl. a préda kiszagolása. A szemek elhelyezkedése: a zsákmányállatoknak oldalt, a ragadozóknak elöl van, a térlátás miatt.
ElterelQ viselkedés: emberi közösségben is megfigyelhetQk. Pl. látszattámadás (a tintahal sötét felhQjét pl. háborúkban másolták le); a bíbic sebesültnek tetteti magát, ha védenie kell a fészkét.

ÉpítQ tevékenység: mibQl épít?
pl. saját testébQl, mint a csigák
természetben található anyagokból, mint pl. a hód.
Célja: védekezni a támadások ellen, kényelemben tölteni a pihenés idejét, illetve a szaporodás, az ivadékok védelmének színhelye.
Területkisajátító tevékenység:
Ez a fajtársaknak szóló üzenet; szintén védelem az utódoknak. Az ilyen viselkedésq állatok élettevékenysége fQként az általuk kisajátított területre korlátozódik. A terület megjelölése fQként szaganyagokkal történik, vagy hangjelzésekkel (pl. morgóhal).
A territórium védelmezése: támadás, pl. szQr felborzolása.

Ivadékgondozás:
EltérQ lehet, eltérQ eredményre vezethet. Fontos az is, hogy hányan gondozzák az utód/okat. KülönbözQ munkamegosztások is létrejöhetnek így: pl. a hím védelmez, a nQstény gondoz.

Tisztaságra szoktatás:
Az ivadékgondozáshoz tartozik, amit az utód szintén különféle módokon tanul meg, de az állatoknál általában ösztönös. Fontos része a tanítás, melynek különféle módszerei vannak:
próba-szerencse
elQjáték
Bizonyos gátlások kialakulásához is vezetnek ezek. Sok állat esetében, ha együtt élnek, hierarchia alakul ki, ahol a harc dönti el, ki hol fog elhelyezkedni. De hogy ne öljék meg egymást, bizonyos gátlások alakulnak ki, pl. a védtelen testrészek (farkasoknál a nyaki ütQér) felkínálása.

Társas viselkedés
Több szintje van:
különbözQ csoportosulások, kolóniák: sok azonos fajú egyed együttélése. A korallok pl. közös ideghálózatot is kialakítanak
kötelékben élQ állatok (pl. seregélyek)
államszervezet: bizonyos hierarchikus rendben élQ állatok (méhek, termeszek); a legállandóbb, a közös otthon miatt. Fontos szempont ezeknél az idQtartam. Vannak célorientált társulatok, pl. a ragadozókkal szembeni védelem céljából létrehozott nagyobb közösségek, vagy ragadozók esetében az élelem megszerzése, vagy ivadékgondozás céljából létrehozott társulások.

Távolságtartás:
testkontakt-állatok: a vízilovak pl. szeretik, ha egymáshoz érhetnek. Azok az állatok, amelyeknél ritkán jelenik meg a testkontaktus, csak anya és utód között létezik
kritikus távolság
rangsorrend

Játék: mi célt szolgál az állatoknál?
A kérdésre még nem tudtak tényleges választ adni. Csak a legfejlettebb idegrendszerrel rendelkezQ állatoknál jelenik meg.
információszerzés módja
környezet-, illetve önismeret
tanulás segítése



Csak az emberre jellemzQ viselkedéskomplexum:


JellemzQje, hogy egyes részleteiben megegyezik az állati viselkedéssel, de egészében nem.
Pl. csoportszerkezet: ha az ember huzamosabb idQre kiszakad embertársai közül, visszafejlQdik
A fészek, amit az ember épít magának, általában tartós.
Folyamatosan és magas szinte kooperál társaival. A csoporton belül szinte alig van agresszió, ugyanakkor az állatoknál ritkán fordul elQ pl. két farkasfalka közötti agresszió, míg az embereknél ez gyakori.
A csoportok között létezik kooperáció, de minden csoport individualizáción megy keresztül. Egyedi csoportok jönnek létre, amelyek különböznek egymástól.
Csoportszelekció: nem hat az állati csoportokra, csak az emberiekre.
Az evolúció az embernél koevolúcióvá alakul át: a genetika és a kultúra egyszerre változik, a csoport változása pedig fQleg a tanult viselkedés változását jelenti, míg a környezetre adott válasz sem genetikai már, hanem tanult. Számos állat megváltoztatja a környezetét (pl. sáskajárás), de az embernél ez kultúraváltással jár. Az ember környezetváltozásokat okozó cselekedeteinek fQként kulturális okai vannak. A koevolúció eredményeként alakult ki egy olyan humán magatartáskomplexum, amely együttesen csak az emberre jellemzQ. Ennek jellemzQi:
A csoportélettel kapcsolatos szociális jellemzQk, tevékenységek: individuális csoportokon belül a tagok egymással lojálisak (ez az idegen csoporttal szembeni gyqlöletben nyilvánul meg), valamilyen módon függnek egymástól. A lojalitás oka az élelemszerzés: más csoporttól, vagy elQle megszerezni, saját csoport tagjaival megosztani, stb.
Komplementer kooperáció: munkamegosztás.
Szexuális multifunkcionalitás: a szexuális tevékenység más funkciói eltérnek az állatok viselkedésétQl.
SzülQi gondoskodás.
A csoporton belüli viselkedést szabályozza:
empátia
értelmesen vezérelt szimpatizáció
szinkronizáció: zene, tánc, ritmus jelentQssége. Az utánzás spontán módon keletkezQ szinkronizációs viselkedési típus.
Nevelés: az állat is neveli, fegyelmezi ivadékát.
Rítusok.
Konstrukciós képességek: alapvetQ formája az absztrakció (az ember másodlagos, harmadlagos szinten is el tudja mondani a dolgokat).

- mutogatás (
(
(

Együtt jár a nyelvhasználattal - szóban való
elmondás -írás Ennél egyszerqbb az eszközhasználat és  készítés.

Mimika (utánzás; érzelem, gondolat nonverbális közlése)
Látható, empirikusan felfogható világtól való elvonatkoztatás: hiedelemrendszerek létrehozása.


2002.09.30.

A humán és a biológiai evolúció
közötti különbség



Az evolúció fQleg természetrajzi fogalom. Kémiai értelemben az élQ anyag élettelenbQl való kialakulása.
Charles Darwin A fajok eredete c.: elmélete mindmáig nehezen támadható, noha sok kritikát kapott.
Az evolúció
nem egyenes vonalú változás
nem célorientált fejlQdés

A darwini evolúció sarokpontjai:
a fajok változnak, nem fixek: egymással párhuzamosan fejlQdtek ki
a fejlQdés iránya az egyszerqbbtQl a bonyolultabb felé mutat: a Homo Habilis agytérfogata átlag 800cm3 volt, míg a Homo Sapiensé átlag 1300cm3; utóbbinak már csak az idegrendszere fejlQdik

Mi hajtja az evolúciót?
a létért való küzdelem: 19. századi dedukcionista szemlélet
szimbiotikus evolúció: miután az egyes fajok nem tudták egymást kiszorítani, megtanultak együtt élni. A szimbiotikus evolúció elmélete jelenleg csak az egysejtqek szintjéig van kidolgozva; Linn Margulies: Az együttélés bolygója c.

A tudományos elméletek egyik sarkalatos pontja, hogy a kísérletek, amelyek igazolják, bármikor megismételhetQk és hasonló eredményt hoznak. Az evolúció folyamatát nem lehet kísérleti úton megismételni, ezért csak közvetett bizonyítékok vannak rá. Ilyenek pl.
a paleontológiai leletek, ezek között viszont nincs olyan, amelyik a fejlQdés két állomása közötti átmenet lenne. Mozaik-evolúció: ha hüllQ, madár, stb. tulajdonságok fellelhetQk egy leleten, akkor az vsz. egy közös Qs .
Genetikai anyag vizsgálata, mint bizonyíték (?)
James Lovelock, Gaia-elmélet: a bioszféra alakított ki magának egyre kényelmesebb életfeltételeket. Pl. az oxigénes légkör is kialakult, viszont nem alakult tovább: 400 millió éve állt be a légkör 21%-os oxigéntartalma, ami ideális az anaerob lények számára.

A Homo Sapiens Sapiens kb. 30000 éve az egyedüli intelligens fQemlQs: biológiai evolúciója már nincs, de idegrendszeri, agyi fejlQdés igen. Az ember fejlQdésére vonatkozó álláspontok szerint:

kialakult a Homo Sapiens Sapiens és létrehozott bizonyos számú kultúrát, azóta kulturális evolúció van
a kultúra az alkalmazkodást segíti. Koevolúció: a kulturális és a biológiai evolúció párhuzamosan hatnak az emberre. Orvoslás, stb.: a biológia, a természetes szelekció „kiütése”. A szelekció mindig az egyénre hat, a túlélési technikák az egész fajt érintik. Richard O Keefe, önzQ gén: mindig az egyén, az egyed él túl. A 30-40 fQs hordatársadalmakban a sikeres gének továbbadódása nagyobb eséllyel és jelentQsséggel bír; minél nagyobb egy populáció, annál kisebb a szelekciós tényezQ.
Ideák evolúciója: az ideák kultúrák, illetve viselkedéstípusok
Csoportszövetségek evolúciója: a csoportok egyre nagyobbak, míg végül összeérnek, stb. Nincs hova menni, tehát marad az egymás mellett élve fejlQdés
Richard Charneigo, matematikai fetisizmus, 1960-as évek: a csoport létszáma ( csoportorganizációs jegy (kulturális jegyek, stb.). Csányi Vilmos szerint a csoportot jellemzQ organizációs jegyek egyike-másika kiszelektálódik és eltqnik.
Ideák replikációja: a populáció növekedésével együtjár az ideatípusok számának emelkedése (pl. USA).

Melyek a szelekciós nyomás eszközei?
alkalmazkodási tényezQk
viselkedési tényezQk

A megapopulációkon belül jellemzQ a csoportképzQdés, illetve a dominanciaviszonyok, csak ezek nem olyan erQsek.

Mennyire fedi egymást a biológiai és a kulturális evolúció?
Cavalli Scorsa 96 nép genetikai markerét hasonlította össze a nyelvészeti tapasztalatokkal: a genetikai törzsfa fedte a nyelvi rokonsági törzsfát. A vizsgált népek közül egyedül a magyar jelentett kivételt: a genetikai rokonság nem mutat akkora átfedést, mint a nyelvi (asszimilált népek nyelvvesztése). Schmidt Éva kutatásai kimutatták, hogy a ma élQ 20-22000 vogulra 10-20 nyelvjárás jut.


Az ökológiai antropológia elQzményei

1. Determinizmus


A determinizmus lehet földrajzi, környezeti, stb.: felfogása szerint a természeti, földrajzi környezet minden fokon meghatározza az ott élQ nép kultúráját. A determinizmus kényelmes eszköz az emberi változatosság kategorizálására.


Hippokratész, humorteória (humor: folyadék): a föld, a víz, a tqz, és a vér
‚ä 2 j l n Œ Ž ® ˜
R
À


$

ˆ
¤
4äæèB FXZnp¨ªöéáÙÌȾٳ¥³ÙÈ٘³Ù³Ù³ÙŠ³ÙÈqf[ÙP j¯ðh^B†OJQJ j®ðh^B†OJQJ h^B†5:OJQJ j¹ðh^B†5:OJQJ h^B†6OJQJ] j®ðh^B†5OJQJ\h^B†5CJOJQJ\ jÛðh^B†5OJQJ\ h^B†5OJQJ\h^B†CJ(OJQJh^B†h^B†5CJ OJQJ\ h^B†OJQJ h^B†OJQJh^B†5CJ4OJQJ\h^B†CJ4OJQJ-
(V‚äæþ 2 j l n Œ  ¬ ýýýýýøøøøòíòëéøäÛÛÒ $$Ifa$ $$Ifa$$a$$a$„n`„n$a$ z Lþþþ¬ ®

–
—
˜
¢™™™<7$a$]kd’$$If–F4ÖFºÿ
”™"€S ‡€ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$]kd$$If–F4ÖFºÿ
”™"€Sà‡€ ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöf4˜
R
À
Á


ˆ
‚„ÒB D DFX\nr¦úññìääìññññìÞØØØØ$If$If$
&
Fa$$a$$„Å`„Åa$$a$¦¨¬®°²´vvvvm $$Ifa$ $$Ifa$€kd$$$If–FÖrºÿ% _\

Õ
™" { ; • y  ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faö´¶tvx¼v?:1$„Å`„Åa$$a$7kdŠ$$If–F4Öºÿ™"ß" ö6ÖÿÖÿÖÿÖÿ4Ö
Faöf4 $$Ifa$€kd×$$If–FÖrºÿ% _\

Õ
™"€{ €;€•€y ö6Ö ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö
Faöªx¶ºÔôî&>”Êƪ

ì LP†ˆ®°²´¶¸ºv-’-ð- À
!!H!Ü!è! $%$$­$Ø$â$ã$õ$øíøâøâøÙÐøâøÌÅÌÀ¸ÀÌ«ž—̍—ƒ—y—Ì—Ì—ÌÅ̗ÌÀ̗̗ÌÀÌÅ jþðh^B†5\ jýðh^B†5\ jüðh^B†5\

h^B†5\h^B†5CJ OJQJ\h^B†5CJ OJQJ\ j~ðh^B†: h^B†:

h^B†6]h^B†h^B†5OJQJh^B†:OJQJ h^B†5OJQJ\ h^B†5:OJQJ h^B†OJQJ/¼îøìî&”ÊÌvÂöîîååÜܕÜÜGkdå$$If–FÖ0ºÿ)™"€o€p ö6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
Faö $$Ifa$$„h^„ha$$
&
Fa$$„Å`„Åa$
ÂÄÆ JLNP†ˆ–¢®²¶º¸³±±«¢¢¢¢•••ˆˆˆ
$„$If`„a$

$
&
F$Ifa$ $„`„a$ „`„ $a$GkdV$$If–FÖ0ºÿ)™"€o€p ö6ÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöºB-V-h-r-t-v-î-ð-!! $$òåååsmkkkkkk „`„rkdÇ$$If–F4 ”jÖ\ºÿ‘”c™"€2€€E€e
ö6ÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿ4Ö
Faöf4

$
&
F$Ifa$
$„$If`„a$

$$®$U%$'B(D(–(˜(Š*H+ì,ü, -0-„-«-¸-Å-Æ-<.>.@.n/’/Ø/ýýýýýýýýýýýøøøòøøééàýýýøø $„`„a$ $„`„a$ „`„
&
F õ$U%l%''$'B(D(˜(Š* *K,L,M,Æ-<.@.n.X0n0p0˜0²7Ö7Ø7ð7ž9Þ9R >àAB$F4FúFG„IˆIäI©N³NºRîRhSêS

V
h^B†5:h^B†5CJ OJQJ\ jÞðh^B†5\h^B†5:\

h^B†5\

h^B†6] h^B†:h^B†@Ø/V0X0˜0®1J3z3Î34
5(6°7²7ð748š8ž9Þ9Ú;P >n?õõõõðððððððîîððäîîîÞîîÞîî „Ä^„Ä „Ä„^„Ä`„
&
F „h„\^„h`„\n?Ž? ?ÞAàAB(BCpC#F$F4FÛFíFùFúF GôH$I`I‚I„I†IˆIäIæIèIööôôôôïïïéôïïïéôôïïïéééàôé $„`„a$ „`„
&
F
&
F„Å`„ÅèIœJXKÈKdMLN‘NhS

V^V.WVW®W¾WXðXTYfYnZpZˆZŒZZùôôôôôôïåååïàààààïÖÌ¿¿
$„$If`„a$
„$If`„ „ˆ„^„ˆ`„
&
F „ð„^„ð`„
&
F
&
F „`„ŠZŒZŽZZ’Z”Z[[[[†[”[ô[ö[r\¶\Î\Ð\6]8],^L^Ô^î^^_ _Ü_$`ž`î`ð`>a@a aÐaþaHbtbâc dddg&g*g,gh
r rHspst tt`t¸tùïùåùáùáùáùáùáùáùÔùáÍáÅáÅùáùáÀáÀáÅùáùáÍáùáùáùáùáùáùáÅáùáùáùáùá¹áùáùá²á

h^B†5:

j~ðh^B† h^B†H*h^B†5:\

h^B†6]h^B†5CJ(OJQJ\h^B† jþðh^B†5\ jýðh^B†5\

h^B†5\FZ”Z–Z˜ZÖZØZôZ[[
[òòòò•‹‹òò
„$If`„]kdn$$If–F4ÖFªô
\
™"J` hà= ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöðf4
$„$If`„a$
[

[[[[¢˜‹‹
$„$If`„a$
„$If`„]kd$$If–F4ÖFªô
\
™"J h = ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöðf4[[„[†[ö[´\Î\Ð\]6]8]:]<] ^ ––‘‘ˆ‚yywwww $„`„a$ „`„ $„`„a$
&
F „ð„^„ð`„_kd²$$If–F4 ”ûÖFªô
\
™"J h = ö6Ö

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöðf4
^Ô^î^(_\_^_ _$`ža aÐaHbdd fÜgh"i#i€k‚k(lÊoJptqJs tt`týýøøýýøøòýøøòýøøøýýýøøøøøøòý „`„
&
F `ttºt¼tœužu
v$ypyry”y–y˜yf{h{j{Ô¬Ö¬\®^®¯<¯†¯úúôòôìòãÞãòòòòòòòòòòÑÑ
$„$If`„a$ $a$ $„`„a$ „Ä`„Ä „`„
&
F¸tºtžu
vv$y&ypyry”y˜yüyj{Ä{|ªÜªž«Ö¬&­^®„®†®Ú®4³r³(¶|¶š¶œ¶ ·· ···$·&·(·,·.·2·4·8·>·@·H·J·T·Ô¸ô¸Ž¹À¹ä¹ì¹ð»ò»ô» ¼,¼ùõíùõàÓƹõùõùõ·õ°õùõùõ°õ°õíõ©õùŸùŸù˜õӘõ˜õùŸùŸùõÓõùõ“õùõùõ h^B†:

j½ðh^B† j¾ðh^B†5\

j®ðh^B†

h^B†6]Uh^B†5CJ OJQJ\h^B†5CJOJQJ\h^B†5CJ(OJQJ\h^B†5CJ(OJQJ\h^B†5:\h^B†

h^B†5\: aránya a különbözQ emberekben. A környezet éghajlati viszonyai meghatározzák az ott élQ emberek természetét. Pl. a forró éghajlaton kevés a víz, ezért az ottaniak sokat szórakoznak, agresszívek, és lusták. (Természetesen) Hellász a tökéletes hely, míg a melegebb éghajlatú területek a diktatúráknak, a hidegebb területek az individuális csoportoknak kedveznek.

Montesquieu, determinizmus a vallásban: a nem keresztény népek esetében a meleg éghajlat a passzív vallások (tao, buddhizmus), a hideg éghajlat pedig az agresszív vallások kialakulásának kedvez.

Friedrich Räetzel: (Az emberiség története c., Emberföldrajz c.) Megkülönböztet egymástól
természeti rasszokat kulturált, vagy civilizált rasszokat (fQleg fehérek) (fQleg nem fehérek) zárt, egymással kapcsolatot csak kevéssé tartó csoportok
erQs függQség a természeti erQforrásoktól, melyek kiaknázása ugyanakkor elég alacsony szintq
a kulturális javak cseréjének szintje alacsony
nincs (írott) történelem olyan mértékq a környezet átalakítása, hogy az ideák nagymértékq diffúziója jellemzQ
emancipálódás: a környezettQl való függés teljes megszqnése
van (írott) történelem MeglehetQsen etnocentrikus nézet, mely a kutatásban élenjáró fehér ember ideáját teljesíti. Räetzel rendszerében az olyan kultúrák, mint Kína, India, vagy a mezo-amerikai magaskultúrák félig kulturált népek, akiknek történelmét a fellendülés-hanyatlás váltakozása jellemzi.
A lineáris evolúció gondolata (minden népcsoport ugyanazt az utat járja végig a vadságtól a civilizáltságig) csak durva osztályozásra alkalmas.

A kultúrát jellemzQ tényezQk között lehet
oksági viszony ( kauzalitás: a determinizmus hibái
korrelációs viszony:


A ( B ( C ( ? ( ( A ( B ( C Ha A és B, A és A , illetve A és B között kapcsolat van, az még nem jelenti azt, hogy A és B között is van kapcsolat; a determinizmus mindenesetre ezt hajlamos tényként elfogadni.


10.07.

Posszibilizmus


A determinizmusra adott válasz: a környezet nem határozza meg a kultúrát. A történeti partikularizmusba nyúlik vissza, Boas-hoz. Nem a környezet a meghatározó, hanem a történelem, a tradíció, illetve más népek. Természetellenesnek mondják, de ez nem igaz, mert fontos a környezet befolyásoló, módosító szerepe. De a különbségek nem vezethetQk vissza a környezetre.
A másik forrása a funkcionalizmus, a francia emberföldrajz is ehhez sorolható.

De La Blache szerint rossz a determinista gondolkodásmód, mert szinkron és diakron gondolkodásmódot használ. A kultúrának olyan alapvetQ vonásai vannak, hogy ha más környezetbe helyezzük, akkor is ugyanazt a technikát alkalmazza stb., nem változik annyira.
Az adott környezet kihasználása nem a környezettQl, hanem a kultúrától függ.

Franz Boas: a posszibilizmus élharcosa. Nagy különbségek vannak a környezetben és a kultúrában. Sui generis: önmagát létrehozó kultúra.

Kroeber, etnohistorika: általánosabb elképzelés, de történeti szempontból fontos. Pl. a kukoricát 4 hónapos tenyészideje miatt csak ott lehet termeszteni, ahol nincsenek hirtelen fagyok.
Weddel: nagy fennsíkon bizonyította; területekre osztotta ezt a részt.
Kulturális areák tana
Mason (1896): a földrajzi környezet hat az anyagi kultúra eloszlására. 12 területet határoz meg. Kroeber és Wissler dolgozza ki a kulturális areák tanát. BelsQ kulturális tényezQkre (pl. patrilinearitás, stb.) nem ad választ a környezet.

Daryl Forde: Malinowski és Pritchard mqveit dolgozza át; Boas, stb. Túl könnyq megoldás ez a sui generis, stb. ÉlQhely, gazdaság és társadalom c., 1934. Steward elQfutára. Az anyagi kultúrára és az önfenntartó jelenségekre koncentrál.

A posszibilizmus az ökológiából vette át
a korlátozó tényezQk vizsgálatát
eltartó képesség vizsgálatát (túlságosan leszqkítették az en. vizsgálatra)
Eltartó képesség vizsgálata: mi az a maximális populáció, amit környezete képes eltartani úgy, hogy a populáció ne mutasson egyedszám-esést?
Carneiro matematikai képletet dolgoz ki, hogy meghatározható legyen a populáció lélekszáma (kritikát persze ez is kap):

P = T R+Y x Y A P: max. eltartható populáció
T: totális megmqvelhetQ földterület
R: ugar ideje
Y: mennyi ideig lehet mqvelni egy területet
A: egy ember eltartásához szükséges földterület

Egyszerqbb képlet:
ha x ha P = T x A = fQ = ha2 (R+Y)x Y (év+év)x év év2 x fQ
Ez a jó képlet, mert itt jön ki a fQ:
T x A = ha x év = fQ (R+Y)x A év x ha fQ Viszont nem veszi figyelembe, hogy
az ugar ideje, minQsége függ a környezettQl, illetve olyan társadalmi hatásoktól is, mint pl. a csere
A is változhat évente: pl. háborús idQszakokban több élelemre van szükség
mennyi idQ alatt pusztul a föld
évszakonként is változhat a fogyasztás.
Timothy Baylis Smith újragondolta a rendszert. Nem lehet mondani, hogy max. populáció, helyette puffer populáció (max. és min.)

A kauzális viszony a posszibilizmusra is éppúgy igaz, mint a determinizmusra; nevezik negatív determinizmusnak is.

A kulturális fejlQdésre vonatkoztatva: Betty Meggers a maya kultúrát vizsgálta. Egy terület alkalmassága a& négy variáció lehetséges:

talaj, hQmérséklet, szárazság; tengerszint feletti magasság miatt a terület földmqvelésre alkalmatlan
alkalmas mqvelésre a terület, viszont hamar kimerül a talaj
lehetséges a földmqvelés, de az alkalmazott technikák (vetésforgó, öntözés) miatt
a földmqvelés magától jön, kevés, vagy éppen semmilyen szaktudás nem kell

3-4. Kulturális fejlQdés nincs. Ha mégis van, az külsQ hatásoknak tudható be. Teljesen elzárt csoportok, sem a diffúzió, sem a kulturális keveredés nem segít.
2. Lassanként kihal, mint pl. az alföldi mayák, akik a spanyol hódítás miatt szorultak vissza, erre a szintre.

Arisztotelész szerint az ember és a természet különálló dolog: ezt kell meghaladni.
Fizikai teológia: a Föld jól szervezett
Evolúció: alkalmazkodás. Ez már aktív. Figyelembe vették a visszahatást is (Humbold). Új fajok behurcolása.


10.14.

J. Steward

A posszibilizmus és a determinizmus nem igazi ökológia, miért az a Steward-féle? Megpróbálta két irányból megközelíteni, milyen kölcsönhatás van a környezet és az ember között. Primitív hordák társadalmi és gazdasági szervezete c., 1936: újítás, hogy felmerül a kauzális viszony analízise. A mq különféle kultúrák patrilineáris csoportjait  fQleg hordákat hasonlít össze, melyeknek három kritériumnak kellett megfelelniük:
méretükben kicsik legyenek
politikailag autonómok legyenek
kollektív területbirtoklás

Lokalitás tekintetében lehettek patri- és matrilokális, illetve kevert csoportok. Steward elemzése nem leszármazás, hanem lakóhely szerint osztályozott, mert szerinte a hasonló forma hasonló környezeti feltételek mellett alakul ki. Ennek tükrében ott alakulnak ki hordák, ahol
kicsi a népsqrqség
van nagytestq, nem vándorló zsákmányállat
háton való szállítás

Funkcionális magyarázat: a fQ élelemszerzQk a férfiak, a vadászok között munkamegosztás van, amit csak tanulás útján lehet elsajátítani. A férfiak tanítják a fiúkat ezért akkor a leghatékonyabb egy horda, ha a leszármazási rend patrilokális.

Kritika: az 1960-as években vizsgált vadásztársadalmak relatíve gazdag környezetben éltek; a Richard Lee által megfigyelt kalahári szanoknál pl. a legtöbb élelmet a nQk gyqjtögetik, ami 2-3 órás tevékenységet jelent naponta. Steward hibája, hogy olyan patrilineáris csoportot, ahol a vadászat a fQ élelemforrás, csak az arktikus népek körében lehet találni. Ugyanakkor viszont jelentQs újítás az ok-okozati viszony megértésének fontossága a különbözQ kultúrák megértésében (Harris, Wolf, és Service mind átveszik Steward gondolatiságát).

1980-as évek, Roy Allen: Környezet, önfenntartás és rendszerek c. mqvében kifejti, hogy szerinte Steward el tudott szakadni a történeti partikularizmus negatívumaitól, és képes volt a finom kapcsolatokat vizsgálni.
Történeti partikularizmus: Steward: - övezetesség - finomságok, átmenetek. Esettanulmányok - csak a természet és társadalom közötti korreláció (Kroeber, Wissler) - a szociális szervezet funkcionális oldalainak összekapcsolása a környezettel; a dolgok magyarázata érdekelte. Aktív szerepet tulajdonított a környezetnek, de nem determinista. - minden kultúra egyedi - minden kultúra egyedi, de fontosak az interkulturális behatások. Vannak minden kultúrában elQforduló tényezQk, de ezeket nem lehet univerzálissá tenni: környezetfüggQ, hogy az univerzálék hogy jelennek meg.
Steward általában mindig folyamatokat elemzett: társadalmi struktúrákat és az ezekben lejátszódó folyamatokat. Materialista gondolkodó volt, aki funkcionális hierarchiát akart felépíteni: mindennek a központjában technikai és gazdasági tényezQket látott, és ezeket akarta hierarchikus rendbe foglalni. Fontos szerepet tulajdonított az etnográfiai írásoknak.
Unilineáris evolúció: Steward: A társadalmi fejlQdésnek különbözQ fokai vannak, amit minden társadalom végigjár. Az evolúciónak vannak általános lépései, de ezeket mind nem kell bejárni (megrekedés, nagy lépések, tévutak, stb.):
multilineáris evolúció
Leslie White, univerzális elv: igaz, hogy létezik valamennyi lépcsQfok, és hogy nem minden kultúra járja be valamennyit, de kell keresni olyan univerzálét, amivel az evolúciót le lehet írni:
Mennyi egy fQ energiafogyasztása egy évre?

sok energia: magas fejlettségi szint
kevés energia: alacsony fejlettségi szint

A napi kritika meglehetQsen lehúzza ezt az elméletet: mi a helyzet az éghajlati különbségekkel?
Steward szerint van egy minimumon felüli szint, ami kiemeli az embert az állatok közül: a horda az, amibQl már valami más, fejlettebb lehet; késQbb annyiban módosít, hogy már nem is kell, hogy a horda legyen az elsQ lépcsQfok.
A kulturális változások elmélete c., 1955: mi is a kulturális ökológia?
Steward egy módszertan elnevezéseként használja, mely módszertant a kultúrák megértéséhez és jól leírásához dolgozott ki. Ez három fQ vizsgálatot foglal magába:
termelési technikák, önellátási technikák és a környezet kapcsolata
mindazon viselkedésmódok vizsgálata, amelyek a termelési technológiákhoz valamilyen módon kapcsolódnak
viselkedésmódok, illetve kapcsolódásuk a kultúra más formáihoz.

Marvin Harris, Steward tanítványa: kulturális materializmus. Minden társadalmi viselkedési mód mögött található valamilyen materiális ok. (A kulturális materializmus védelmében c.)
Hármas módszertanával Steward a funkcionális kapcsolatokat próbálja meg elemezni:
társadalomszerkezet, településmódok, stb. közötti kapcsolatok
melyik a legfontosabb, az elsQdleges?

Bár máshol is végzett terepmunkát, Steward kedvenc törzse a sosonok: a pars pro toto elve nem állja meg a helyét. Két kultúra összehasonlításakor az alapvetQ vonásokat kell vizsgálni: kulturális magok. Ezek azok, amelyek a kulturális ökológia vizsgálatának legbelsQbb körébe tartoznak. Kulturális mag minden, ami a környezet-kihasználással kapcsolatban áll, ezek köré csoportosul aztán minden, ami a termeléssel van kapcsolatban (az elmélet egyik kritikája szerint Steward a funkcionalisták nyomában jár).

Kulturális akceleráció: bizonyos folyamatok kialakulásának idQbeli eltolódása. Murphy-vel közös kutatása során, az algonkinoknál megfigyelték a folyamatot (Murphy a dél-amerikai munduruguknál, Steward a sosonoknál figyelte meg).
Elkülönítik egymástól a belsQ fejlQdést és a külsQ kulturális behatásokat, majd ezek összehasonlításából és vizsgálatából eljutnak oda, hogy nem a természeti környezet az egyetlen, ami hatással van a kultúrára, fontos a társadalmi környezet is.

Vannak olyan népcsoportok is, amelyek ugyan teljesen azonos környezeti feltételek mellett élnek, kultúrájuk mégis teljesen más: ha azonosak a feltételek, azonosak a fejlQdés lépcsQfokai (multilineáris evolúció), mért létezik ez a fajta másság?

Szociokulturális integrációs szint: a kultúrák között eltérés az egyes csoportok fejlettségi szintje kvázi ugyanazon a fejlQdési úton. Horizontális és vertikális struktúra egyben, mely a társadalmak mindegyikét mátrix-szerqen magába foglalja, a társadalom fejlettsége és a természeti környezet feltételeinek függvényében. Ezek szinkron állapotok, amelyek ugyanakkor diakron elemzésre is alkalmasak (a különbözQ integrációs szintek mások gondolataiban is megjelennek).

Horizontális szegmentáció: az adott társadalmon belül egy szinten, igazából csak az egyre fejlettebb társadalmakon belül van meg. Ugyanez igaz a komplex társadalmakra is: minél szélesebb a horizont, annál nagyobb területet fognak át.

Puerto Rico-ban három kulturális magot figyelt meg:
alul: kisbérlQk, parasztok, stb.
rajtuk: hispanizált társadalom (ültetvényesek, hidalgók)
városi kozmopoliták: polgárság.
E három kulturális magot próbálta meg definiálni, valamint összehasonlítani és vizsgálni, hogyan járulnak hozzá Puerto Rico-hoz, mint egységes egészhez.

kultúrkör elmélet
kulturális areák tana
szociokulturális integrációs szint: az azonos szinten lévQk társadalmi szinten hasonlóak.

Luise Sweet: Steward átültetése a gyakorlatba. Észak-arábiai terepmunkája során beduin pásztorokat figyelt meg. A beduin kulturális magba tartozók csak minimalizált (kicsi és mozgékony) csoportokat alkothatnak: ez fontos tényezQ mind a létfenntartás, mind a katonai sikereik szempontjából.

Marshall Sahlins:
Polinézia társadalmi rétegzQdése
afrikai állattartó nomádok összehasonlítása
Evans-Pritchard: nuerek
& : tivek
Evans-Pritchard szerint a terjeszkedésnek a társadalmi szegmentáció az oka, míg Sahlins szerint pont fordítva van: a szegmentáció kialakulása szinte mindig külsQ hatásra történik (ez alapján minden szegmentális törzsnek terjeszkednie kéne).
A Derek Freeman által leírt borneói amibanok központosított törzs, ugyanakkor terjeszkedQképes.



Mérföldkövek a kulturális antropológiában c.

K.V.A.T.Rix

PAGE 


PAGE 15
Miskolci Egyetem- BTK, Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszék

Hasonló témájú dokumentumok

Ökoantrop tavalyi vizsgakérdések

- 2008-12-11 09:39:22

Hasábos puska

- 2008-12-11 09:37:39

Ökológiai antropológia by Ditti

- 2008-12-11 09:43:48

Ökoantrop puska

- 2008-12-11 09:38:42

Ökoantrop puska

- 2008-12-11 09:38:42

Ökoantrop tavalyi vizsgakérdések

- 2008-12-11 09:39:22

Julian Steward élete és munkássága

- 2008-05-25 17:06:29

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

3.óra adatbiztonság alapfogalmak általános kémia antropológiatörténet babits csoport dendrológia direkt emission trade etikett európai civilizációk eredete folyami duzzasztómű gamf gazd.töri tétel6 határérték információelmélet integrálás intézményi gyakorlat jogi alapismeretek juh környezeti katalízis kötelmi jog közigtöri mágia marketing2 marx mérleg minden mri pcd példasor v pénzügyek prezentáció rezgéstan statek gyakorlat stilisztika struktúra szte-btk dr. simon józsef tanári jegyzet tanirodai természetföldrajz tervezés turizmus urbán vállalat gazdaságtan vállalat helye vállpénzügy villamos gépek vizsgapéldák