Ökoantrop tavalyi vizsgakérdések

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKörnyezet és Társadalom I.JegyzetekÖkoantrop tavalyi vizsgakérdések

AZ ÖKOLÓGIAI ANTROPOLÓGIA TÖRTÉNETE:
A. Görögök: a modern ö.a. elQzményének tekinthetQ; Hippokratész szerint a nedvek határozzák meg az embert és az, hogy a világ melyik részén él, a 4 embertípusba sorolható (ezt a teóriát sokan variálták).
B. Felvilágosodás: Rousseau: kialakul a demokrácia, de a gazdagabb társadalmakra a monarchia a jellemzQ.
C. Determinizmus: a. Montesquieu a vallással foglalkozott; a meleg területeken lustább, a hidegebbeken atletikusabb vallások vannak jelen b. F. Ratzel: (19. sz. második fele) Emberföldrajz 1889, Az emberiség története 1896 A földrajzi környezet és a társadalmi kapcsolatban van. Az életmódban és az emberi intellektusban lévQ különbségekkel magyarázta a rasszokat és különbözQ fogékonyságuk a kult. befogadására. két csoportba osztotta az embereket: ( természeti rasszok: elzárt, szétszórt kis csoportokban élnek, nagy mértékben függnek a termi erQforrásoktól, ezáltal a klímától is. Gyenge a technikai háttér, ezért kevés a kapcsolat a csoportok közt; nincs történelmük ( félig kulturált rasszok: indiai, kínai társadalmak, történelmük és fejlQdésük megszakadt; a természeti környezet hat a társadalomra, de fordítva nem ( civilizált rasszok: kevésbé függnek a természet tényezQktQl, sokoldalú kapcsolatban álnak azokkal; a csoportok nagyobbak, jobban mqködik köztük a kulturális javak cseréje, van történelmük. Ratzel nézete eurocentrikus c. Huntington (1950!) szerint a legfejlettebb államok a mérsékelt övezetben alakulnak ki
D. Posszibilizmus: (19. sz. második fele  20. sz. közepéig) a természeti környezet nem okoz semmit, hanem csak egyes kulturális jelenségek kialakulását teszik lehetQvé a. Boas: kidolgozta a posszibilizmus alaptételét, a történeti partikularizmust, melyben fontosnak tartotta a terepmunkát, melybQl kiderülhet, hogy eltérQ területeken is hasonlóak lehetnek a kultúrák, de más esetben pedig teljesen eltérQek; az egyik kultúra a másik kulturálisjelenségbQl származik b. Blache: a társi okok fontosságát hangsúlyozza a kultis jelenségek kialakulásában, szerinte egy adott kultúra más természeti adottságok közt is megmaradhat. Az iszlám terjesztése csak kezdetben volt gazdasági célzatú, utána viszont a Szaharán túl is több népet megtérített (pl. a full nép), tehát bizonyos kultis jelenségek már nem kötQdnek a természeti környezethez c. Kroeber: kulturális areák elméletének egyik kidolgozója; a természeti és kulturális areák egymással fedésbe hozhatók d. Forde: funkcionalista elmélete szerint az önfenntartásra szerzik meg az élelmet. Élettér, gazdaság és társadalom (1934) c. könyvében összehasonlította az ipari környezetben, de más kontinensen élQk között az önfenntartást. e. Liblich: eltartó képesség korlátozó tényezQ a kulturális jelenségek fQként a legfontosabb okok miatt jelennek meg. f. Karneiro: eltartóképesség: a rendelkezésre álló természeti források megadott fogyasztásnál mekkorra népességet képesek eltartani; -> fQ= hektár2 : (fQ x év2) ez viszont nem veszi figyelembe a föld minQségét, a földmqvelés technikáját és a cserét. ElsQsorban az energiabevitelre koncentráltak a kutatók és elhanyagolták a ásványok, nyomelemek és vitaminok vizsgálatát. Az energia hiánya az egyes kulturális tényezQk elsorvadását okozza. A terület ~ egy bizonyos statikus kulturális területet feltételez. Mind a determinizmus, mind a posszibilizmus egyirányú folyamatot feltételez a kultúra és a természeti környezet kapcsolatban. A posszibilizmus szerint a kultúrának végtelen lehetQségei vannak. A determinizmus hibája, hogy két kapcsolattípust egy nevezQre hozza, ebbQl von le sok következtetést  sokszor hibásan.
E. Chicagoi iskola (Park, Burges, McKanzee). Urbánszociológiának és városantropológiának is nevezik. 1910-20: Az emberek közötti térbeli, idQbeli elhelyezkedések emberek közötti hatása. Az elsQ integráció az ökológia és a szociológia közti kapcsolatot jelenti. A The city c. tanulmány (1920-30-as évek) A társadalmi csoportok közötti térelosztás volt, a városban hogyan osztják el a lakótereket különbözQ társadalmi csoportok, nemzetiségek, hogyan helyezkednek el a városban. Az ökológiai nézetekkel próbálták ezt az elrendezést vizsgálni. A várost a biológiai ismeretek analógiájára próbálták leírni darwinista fogalmakkal, emiatt szociáldarwinista bélyeggel látták el Qket. Minden társ-is csoport versenyben van egymással az élQhelyekért, és minden csoport egy élQhelyet foglal el, az ideális helyük megtalálását szorgalmazza. A csoportok életét szeületés, fejlQdés, halál jellemzi, ami függvényszerkezetben képzelhetQ el. Ha a társadalmi csoportok elérik a klimaxukat és utána jön a degradáció (csökken az egyedszám vagy ha az egyedszám nQ, de a fajszám csökken; társ-i csoportok esetén ha egységesül vagy ha más-más típusú csoportok kerülnek a helyre és mások kiszorulnak).
F. Német felfogás: a társadalom ökológia = humán ökológia. A XX. sz. végén holisztikusabb szemlélet szerint a növények és az állatok ökoszisztémát alkotnak, az ember pedig tudatosan alakítani képes saját környezetét. Szerintük a ~ nem különálló tud. ág, hanem a több tud. is magába foglalja.
G. ELTE TTK: az ember természetet totálisan vizsgáló ember-, társ.-, természettudomány H. ELTE BTK: részben tekinti tudományos ágnak, az emberi együttélést és fQleg a szimbolikus környezetet vizsgálják. I. Zsurnaliszta ökológia: ember  társadalom  épített környezet kapcsolata. Miért ökológiai antropológia? Állat, növény, ember ökológia. Milyen szervezQdési szintq objektumok vannak? a. egyed alatti (szövet, sejt stb.) b. egyed c. egyed fölötti (populáció, cönózis: több faj egymásra hatása).Az ember kapcsolatban áll a környezetével; befolyásolja, korlátozza, vagy passzív kapcsolatban vannak.

J. Ökológiai antropológia (humán ökológia, etno ökológia), a hagyományos társ. természeti fogalmait kutatja. A XX. sz. közepétQl független az ember a környezetétQl. Az embernek kultúrája van. A humánetológia az állatoknál tapasztalt biológiai törvényszerqségeket alkalmazza az emberekre. A kultúra és a biológia befolyásolja az emberek viselkedését (kulturális evolúció). Az ökológia 1. tág , angolszász értelmezése: az objektum és a környezet kölcsönhatását vizsgálják; 2. szqk, K-Európai (német, magyar, orosz) értelmezése: a környezet hat az objektumra. Az 1930-as évekig nem fogalmazták meg, hogy természet és kultúra kölcsönhatásban áll egymással, ezt Julian Stewart fogalmazta meg, Q az ökológiai antropológia elméleti megalapozója. A kultúra változásainak elmélete (1953) c. könyve. Befolyásolta a kulturális partikularizmus, de Q a kultúra és a környezet finom kapcsolataira utal. A környezet és társ. aktív szerepét vizsgálta, az okok érdekelte és az, hogy ezek az okok milyen folyamatok mentén hatnak (a technika és gazdasági tényezQk befolyása érdekelte, melyek között funkcionális hierarchiát állított fel). Szerinte a kultúrák egyediek, de köztük van sok közös vonás. A folyamat számára elQrehaladó lépések sorozata, evolucionista alapokhoz nyúl vissza, de szerinte nem szükségszerq a társnak minden egyes lépcsQfokot végigjárnia (mint ahogy ezt az unilineáris evolucionisták állítják). A kultúraközi összehasonlítás eszközét sqrqn alkalmazta. Minden társadalomnak saját fejlQdése van  ez a multilineáris evolucionista elmélet. Viszont a kultúra alapja a kultúra elsQ megjelenése mindenhol az unilineáris horda. A hordatárs-ról azt mondta, hogy az alapja egy patrilineáris horda, amelyekre jellemzQ, hogy politikai autonómiával rendelkeznek, a föld közös. A szervezeti formák szükségszerqen hasonlóképp jönnek létre azonos környezeti tényezQk hatására (de ezek a kulturális változatok hatására másképp fogják elQállítani a javakat. Patrilineáris hordák nem vándorló, nagytestq állatok mellett alakulnak ki. Ott tudnak vadászatot tanulni a gyerekek, ahol apa van. A vadásznépek nem csak vadászatból táplálkoznak, tehát ahol van növény és nem a férfiak a fQ élelemszerzQk (pl. Kalahári sivatagban mangettidiót és tsimagot gyqjtenek). A komplex társak belsQ összehasonlítását is elvégezte Stewart, illetve a horizontális szegmentációkra is felhasználható. Kulturális ökológia kutatásmódszertanának szintjei a. termelési technika és a természeti környezet kapcsolatának vizsgálata; a kultúrák lényegi vonásai a kulturális magban van jelen, tehát ennek vizsgálata a legfontosabb b. minden olyan viselkedési mód vizsgálata, amely a technológiához kapcsolódik. Mítoszok, amelyeknek van természeti kapcsolata. A kultúraközi összehasonlítás a kulturális magokat hasonlítja össze. A többi elem túlságosan véletlenszerqen alakultak ki és kevésbé strukturáltak. Murphy és Stewart: Az akkulturáció párhuzamos folyamata: alkonkin és brazíliai indiánokat hasonlítottak össze a természetkihasználás azonos, de a kultúrájuk más, de a lényeges a kulturális mag, tehát a természet kihasználása. Szociokulturális integráció: a természeti körny. csak az alapot adja és amit látunk, az az alapra ráépülQ, de a szociális helyzet által meghatározott szint, a fejlQdés lépcsQfokai t is lehet ezzel vizsgálni; a diakron idQbeli vizsgálat is lehetséges így. Stewart dolgozta ki a módszertanát. Az ember természeti helyzete evolúció hasonlóságon és eltérésen alapulnak. A kultúra egyes vonásai mennyiben térnek el az állati magatartástól? Biológia (életjelenségek): a. anyagcsere b. növekedés c. fejlQdés d. szaporodás e. öröklQdés f. mozgás g. ingerlékenység h. változatosság A kémiai evolúció során jött létre az élQ anyag és a biológiai evolúció során alakult ki a közel 10 millió faj. Stewart szerint az egyszerq társadalmak vertikális, míg az összetett társban vertikális és horizontális szegmentáció is van. Az egyes újítások nem igazán tudnak kiterjedni a vertikális társadalmakban, itt mindig van egy blokkoló gát egy nemzeti szinten azonban az egész tár-ra kiterjedt. Hole és Stewart Porto Ricoban kutatott, 3 kultúrát azonosítottak (3 kulturális mag): ( kisültetvényes, kisparasztok ( nagy kávéültetvényesek ( városi kozmopolita burzsoázia. Az egy szociokulturális integrációs szinten lévQ társadalmak nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, de ugyanaz az alapstruktúrájuk megvan a környezeti kapcsolataikban. A 20. sz. második felében Stewart hatására Netting, Netcorp, Harris, Wolf és Service, Roy Ellen (Az önfenntartás és rendszerek (1982). Luiza Sweet a beduinok kulturális magját próbálta kutatni, vándorló nép, ezért szegmentált törzsi tásban élnek. Sahlins is ilyen társ-at talált a polinéziaiaknál. A szegmentált társadalmak kialakulásának okai a túlvilággal való konfliktus. Peter Bonte a nuereknél megállapította, hogy Sahlins nem gondolkodott jól, különféle adaptációk vannak náluk és a szegmentális társadalmak bizonyos fokig alá és felérendeltségben vannak a vetélkedés miatt. Az ágazatok között egalitarizmus is kialakulhat és az oppozíció nem biztos, hogy a külsQ agressziót segíti elQ. Harris a kulturális materializmus gondolatának megalapítója; szerinte a kulturális magelmélet nem olyan jó, csak a termelési folyamatokat érdemes figyelembe venni, csak a produkció és a reprodukció a fontos, hiszen ezáltal a társadalmak fejlQdését és csökkenését meg lehet határozni. A társadalmi fejlQdés általános formáját fogalmazta meg, a fejlQdés követi a következQ sémát. A termelés egyre intenzívebbé válik, a természeti erQforrásokat túlságosan kiaknázzák, az erQforrások csökkennek, gazdasági demográfiai krízis, új technika kialakítása, a fejlQdés továbblép. Perszonális marxistának nevezik Harrist. Figyelmen kívül hagyta a termelés és a társadalom kapcsolatát. Stewart kilép a természeti társadalmi környezet elkülönítésébQl, szerinte közöttük van kapcsolat.

K. RENDSZERELMÉLET: 1950-60-as évek antropológiájában kialakul a rendszerökológia elmélet: nem a rendszeres gondolkodás szintjén jelent meg, hanem egyes kutatók a korábbi kutatási módszereket nem tartották alkalmasnak, így ezt kezdték használni. Khun: A tudományos forradalmak szerkezete szerinte minden nagyobb változás során új tudományos paradigma jön létre és erre épül fel a tudományos világrend. Gödell-paradoxon: matematikai bizonyítását adta, hogy vannak matematikailag bizonyíthatatlan állítások. Schumacher: milyen a világ? Szerinte se véletlenszerq, se determinált, így bevezette, hogyha isten tudatos teremtései az emberek, akkor a világ is az. Ha csak véletlen lenne, akkor nem lehetne kiszámítani semmit elQre, ha determinált, akkor meg mindent tudnánk. Az ember szabad akarata a véletlen függvényeképpen jön létre. Heisenberg-reláció: a szubatomi szinten egy részecskének nem ismerhetjük egyszerre a helyzetét és a mozgását, mert azok lehetnek hullámok és részecskék is. Amorfikus rezonancia: ha a világegyetemben létrejött valami, akkor nagyobb a valószínqsége, hogy ehhez hasonló jön létre, mint az hogy eltérQ. A világban a jelenségek sokszor kaotikusan mennek végbe, minden káosz mélyén van rend és fordítva. Lorenz-féle pillangó hatás: létezhetnek olyan dolgok, hogy a pillangó szárnycsapása idézhet elQ olyan vihart, amitQl a tornyok is összeomlanak> ha ugyanazon kicsi összetevQket ismételünk meg sokszor, akkor nem biztos, hogy ugyanazokat az eredményeket kapjuk. Ha van egy pici változás, akkor azok valamilyen irányban fognak mutatni és valamilyen mintát fognak kiadni, ezek az atraktorok. Az atraktorok természeti jelenségek egyes modelljei, melyek a valósággal aránylag jól koordinálnak. Minden, ami a valóságnak nem a tökéletes mása, akkor az eltér a valóságtól.. A modellek valóságát úgy vizsgálják, hogy valamelyik tényezQjét megváltoztatják. Pascal: szerinte vagy létezik isten és pokol, vagy nem. A hQmozgástan alapvetése már a 19.sz végén elindult, a hQ hatására mqködQ gépeket hoztak létre. Minden rendszer összetevQkbQl áll, amelyek csak kölcsönhatásban léteznek. A rendszerelmélet szerint ez a kapcsolat a lényeg. Objektív kapcsolatok vannak, amik erQsödnek, vagy gyengülnek a rendszer belsQ mqködésének megfelelQen. Bogdanov: Q a rendszerelmélet megalkotója, de Q szerkezettannak hívja. Szerinte a dolgok 3. szerkezetbe tömörülhetnek: a. szervezett: több, mint a benne lévQ elemek együttese. b. szervezetlen: a rendszer együttese kevesebb, mint az összetevQ. C. semleges: a rendszer nem más, mint összetevQinek összessége. Bertalanffy: nevéhez fqzQdik a rendszerelmélet neve. Az élQ rendszerek a környezettel folyamatos anyag és energiacserében állnak, a mechanikus rendszerek nem. Az élQ rendszerek entrópiája nem nQ, a többi rendszerében igen. Kiberenetika: a rendszerek dinamikusan szabályozzák önmagukat, melynek alapja az információ, amire a rendszer válaszol. Ezeket a pozitív és negatív válaszokat visszacsatolásnak nevezzük. (Pozitív: a hatásra adott válasz a hatás növekedését idézi elQ> Negatív: ha a hatás csökkenését idézik elQ ). A világ rendszerei a negatív visszacsatolás alapján mqködik, pozitív visszacsatolású rendszerek rövid ideig mqködnek. A rendszerek fajtái: Energiamegmaradás-törvénye: Az energia nem vész el, csak átalakul, ami alatt veszteség (disszipáció) keletkezik. Pl. a hQ égési és mozgási folyamatokból eredhet, ami nem fordítható vissza rendezett formába, tehát nQ a rendezetlenség, így a világ egyre rendezetlenebb rendszerré válik. Két dolog jellemzQ a világon létezQ rendszerekre: a. fennmaradásukhoz minden feltételnek teljesülnie kell b. hierarchikus felépítésqek (modulokból állnak). Az evolúció ugrásszerqen változik (egyszerre történik benne vmilyen alapvetQ változás; két rendszer összekombinálódik és nagy változást eredményeznek). A természetben létezQ rendszerek hierarchikus felépítésqek, egyszerre vannak alá-, fölé- és mellérendelt viszonyban (ez a fészekhierarchia) Organikus rendszerek: az egész szervezet szervezetten reagál minden külsQ hatásra és alapvetQ tulajdonsága az, hogy a hierarchia minden szintjén olyan tulajdonságra tesz szert, ami a résztvevQ rendszerekben nem vezethetQ le. JellemzQi: Szerkezetük stabil, de mégis a bennük résztvevQ agy állandóan változik. Nem egyensúlyi rendszerek a fizika szerint, de a biológia szerint igen. Tulajdonságai leírhatóak, de viselkedése nem megjósolható. Evolúciós rendszer: Az élQ rendszerek legmagasabb foka az evolúciós rendszer, ami önfejlesztésre képes. Prigogin kidolgozta az önszervezQdQ rendszerek teóriáját, ami csak nem egyensúlyi rendszerekben jöhet létre. JellemzQi: önlehatároló (térbeli kiterjedésük van), önképzQ (minden alkotórészt belsQ folyamatok alapján hoz létre), önterjesztQ (nem a saját alapot használja, hanem új anyagot épít magába; dureprodukció tudjuk terjeszteni önmagunkat, ami igaz az evolúciós és természeti rendszerekre is. Heckel: 1866-ban írta le az ökológiát, telepszerq élQlények leírására alkalmazta, hogyan tudnak a telepekben élQ élQlények egymással együtt lenni. Tampsley: az 1930-as években dolgozta ki az ökoszisztéma koncepciót. Az 1930-as években volt jelen a funkcionalizmus a brit antropológiában, az USA-ban a kulturális areák, Franciaoban a strukturalizmus, ezek abban hasonlítanak, hogy az élQvilágot és a kultúrát élesen elválasztották. Dokucsajev: genetikus talajtan megalapozója (1930-as évek). Maladaptáció: téves adaptáció; a kultúra feltételei megváltozhatnak és ha ehhez nem alkalmazkodik a kognitív modell, akkor az a kultúra degradációjához vezethet. Bateson: az ökoszisztéma modellt elméleti alapállásból próbálta vizsgálni; szerinte az ökoszisztéma stabilnak tekinthetQ, de mint nyílt rendszer állandó energia és anyagforgalmat valósít meg. A rendszer önmaga szabályozza az ökoszisztémát, egy negatív visszacsatolással állítja vissza az egyensúlyát. Bateson és Rappaport szerint az emberi társban a vallás szabályoz.. Kétféle társadalmat különböztet meg a. komplex társadalom: kis méretq csoportok, akik a természethez kapcsolódnak, a vallás a mqködik szervezQ erQként b. ipari társadalom: a materializmus a szervezQ erQ, a vallásnak nincs adaptáló szerepe. Sárkány Mihály: szerinte ez az ökológiai szemlélet beépült a 60-as években sok antropológus elméletébe Orloff: szerinte ez neofunkcionalista megközelítés Geertz: rendszerökológusként kezdte. Involúció (fejlQdésben való állandóság) Jáva szigetén kutatott, ez Indonézia területének 7%-a, de az indonéz népesség 70%-a lakott itt a 60-as évek elején. Itt egy specializált ökoszisztéma alakult ki, a rizs és sikeres égetéses-irtásos földmqvelés miatt. Vajda András: 1965 Ember, kultúra és állatok c. könyve

Rappaport: rendszerökológus; a társadalom és a környezet kapcsolatát másként értelmezte (az ember és más élQlények ugyanannak a rendszernek a részei, a környezetnek a kultúrára gyakorolt kölcsönhatását veszi figyelembe, a vizsgálati alapegység az ökosziszFJLR`ä æ ì




¸
º
À
Ú
Ü
ä
ú
Ú
æ


2

@

l

> @ øú&(âöŽ˜´¶ê ò >JŠÛúÚèÆÖÚøäæüþ&$($.$L$P$X$öïëÞÐïëÆ»ïöïëÞÐÞïöïöïÆïÆï±ï±ï±ïöïëÞÐÞïöïöïöïöïÆïöïöï©ï¡ï¡ïëÞÐïöhŽ,©hq gH*hŽ,©hq g>* jJðhŽ,©hq ghŽ,©hq g6;]hŽ,©hq g6]hŽ,©hq g56;\]hŽ,©hq g56\]h,e

hŽ,©hq ghŽ,©hq g5\?Læ º
($^-Ô.ê3ì3_
_’’´Ã¶Ã¸ÃþȪ×ØÚ¸ÛLñNñôöøúööööööööððööîîéööööööééööö$a$ „1]„1$ „1]„1a$X$\$h$l$|$6&F&\-^-€-Ó.Ô.ß.+/0ê3ì3ò34 9*9²9ò96FhF(J:J
KLÈMÖM²RÁR SS&S'S?STèU(V*VGVPV[VùïùïùåùáÔùáÔùÔùŵ¨Ÿ“Ÿ‡Ÿ}Ÿ“Ÿ‡Ÿ“Ÿ“ŸqŸqŸqŸ“Ÿ‡Ÿ“ jJðhŽ,©hq gCJhŽ,©hq g>*CJhŽ,©hq g6CJ]hŽ,©hq g5CJ\hŽ,©hq gCJhŽ,©hq g6;CJ]-hŽ,©hq g56;CJ\]hŽ,©hq g56CJ\]hŽ,©hq g56\]h,ehŽ,©hq g6]hŽ,©hq g5\

hŽ,©hq g,[VÀVÇVFWKWüXY_
_0_{``aaab:dDdÖdêdgœgÄg’o¢oúqrövw wTw*4„@„\…l…”‡¨‡ˆˆ¨ˆ¯ˆŽ.ŽàŽìŽFR‘¨‘¶‘è‘’ ’”œ‚¢¢¢¤¢î¢†¨÷ë÷ë÷ë÷ä×äÍäÍäÍäÍäÅäºÅäÍäÍäºäÅäÍäÍäÍäÍäºäÍäÍäÍäÍäÍä°äë÷®÷ë÷¢÷hŽ,©hq g6CJ]UhŽ,©hq g6]hŽ,©hq g5>*\hŽ,©hq g>*hŽ,©hq g5\hŽ,©hq g56\]

hŽ,©hq ghŽ,©hq g5CJ\hŽ,©hq gCJ=téma). Minden rendszer komplex kapcsolatháló és egy népcsoport sokféleképp kapcsolódnak a környezethez. A rendszertani ökológia kisközösségeket vizsgál, mert ezek is roppant összetettek és komplexek. Nehéz minden kapcsolatot egyforma mélységben kutatni, ezért általában a kitüntetett kapcsolatokat próbálják meg vizsgálni, ezeket a biológiai ökológiából veszik. Az ökoszisztéma csak úgy vizsgálható, ha a létezQ kapcsolathálóban leválasztunk egy dinamikus aspektus, ami változik. Az ökoszisztéma hatása: energetikai alapú, ott a határ, ahol az energiaelosztás csomópontja elvékonyodik, a belsQ energiamozgások már kisebbek. Az ökoszisztéma határai a zónák. Vonalszerq hatása egyetlen ökoszisztémának sincs. Vannak olyan népcsoportok, amelyek ezeket a hatásokat figyelembe veszik. 1968-ban jelent meg az ökológiai antrop. fontos mqve Vajda-Rappaport: Kulturális és nem kulturális ökológia címmel: a kutatásokban inkább végzünk ökológiát, mint kulturális ökológiát. Az emberi populációk helyzetét vizsgálták az élelmezési láncban. Az ökológiai antr. átvette az ökoszisztéma vizsgálatát és felhasználta másra is. Változás-vizsgálatok: élelmezés, vallásantropológia: javak vallási célból való forgatása; milyen kapcsolathálókon keresztül cseréli a javait egy ökoszisztémán belül élQ csoport egy másikkal (változást vizsgál). Hiába engedi meg az öko. a dinamikus aspektust, mégis a gyakorlatban a vizsgálatok csak az anyag és energiaforgalmat viszi figyelembe. Rappaport Új-Guineában kutatott: a hegyoldali népek a hegyoldali ökoszisztémához alkalmazkodtak, nem mentek le a völgybe és a hegység tetejére se. Szünökológia a teljességet vizsgálja. Szerinte az egyensúly fenntartási problémakört kétféleképp kell vizsgálni: a. operacionális: a cselekedetek gyakran lezajló eredményeit b: kognitív: az emberek tudatában lezajló eredményeit mutatja be, ez által mqködik a másik modell. Ez kevésbé rugalmas, de tovább mqködik. Lensing: a Bali szigeteken kutatott, szerinte ezt a rendszert úgy lehet jól fenntartani, ha vallási szervezetben történik rizsföldek mqvelése. Bart: szerinte a kult. antr. elmélet Pakisztánban nem írja le helytállóan az ottani viszonyokat. Ökoszisztéma: olyan élQhelyet és élettan alapokat tartalmazó tér-idQ rendszer, ami anyag és energiaáramlást valósít meg önmagában és létrejön az önfenntartás. 1956 Etnikai csoportok adaptációja Szvat-Pakisztánban a. Pastuk: a völgy fenekén élnek, földmqvelQk, kézmqvesek, bQséges monszunesQ miatt kétszer aratnak évente, tagolt pol-i rendszerük van, rétegzett a társ. (az élen a katonák állnak) b. Kohisztániak: magasabb domboldalakon élnek, ahol a hó miatt egyszer aratnak, ezért vegyes a gazdálkodás (földmqvelés, állattartás). Gazdaságilag elkülönülnek c. Gudzsalok: muzulmánok, állattenyésztQk, a másik két népcsoportba beépülve élnek, tQlük függenek pol-ilag. Bart szerint a három népcsoport egymást kiegészítQ komplexumban él, azok politikai, társ-i, gazd-i rendszereit vizsgálta, de rájött, hogy erre a kult. areák elmélete nem megfelelQ itt, így az ökológiai fülke, avagy Nietze-koncepciót alkalmazta: minden népcsoport egy nichet tölt be, ami a gazd-i, önfenntartó rendszerüknek és térbeli helyüknek felel meg. A nichenek nincs topográfiai vetülete! Odum: szerinte van olyan niche, amely topográfiainak tekinthetQ. A teljes teret soha nem tölti ki egyetlen faj, hanem más élQlényekkel foglalja el. A realizált niche: amit ténylegesen el tud foglalni. Az idealizált niche: amit elméletileg el tudna foglalni. Hardesti: a Niche koncepciót kritizálta, szerinte olyan terminusként kell kezelni, ami a legközelebb áll a biológiában meghatározott niche-hez (az élelemforrások térbeli eloszlását jelenti). A térbeli elterjedésre a biotópot, az élelem forráshoz való hozzáférésre pedig a nichet kell használni. Szerinte a biotópok a természetben léteznek, egy közösség több ilyet aknáz ki , ezt a közösséget úgy lehet meghatározni, hogy meghatározzuk az ökológiai fülkéjét, ami a biotópok összessége. Ez alapján két féle niche van, a. specifikus: kevés biotópot használ, de azokat mélységesen. b. általános: sok biotópot használnak ki. Általános ökoszisztéma: sok faj van benne, sokkoldalúak a kapcsolatok. Specializált ökoszisztéma: kevés faj van benne, ezért sokkal sérülékenyebb. Az ebben élQk a kulturális evolúcióra fogékonyabbak. Pangloss-szindróma: minden jelenségnek funkcionális jelentQséget tulajdonítunk.A rendszerelmélet kritikája: Az anyag és energiaforgalom vizsgálatával figyelmen kívül hagyjuk az információ vándorlását. A rendszeröko szerint a szabályozó vallási cselekvések nem tudatos egyéni döntések. A rendszer ökológiai megközelítés a 60-as évek után fontos lett, a 80-as években azonban visszaszorult és inkább az etno-, viselkedés-, spirituális ökológia jelent meg. A spirituális ökológia: természetismeret, rituális ismeret és gyakorlat kapcsolatát vizsgálja. A vallás nagyobb hatással van a közösségre, mint a konkrét tudás, és hatékonyabb is. A rendszer ökológia csak élQ, dinamikus modellekkel foglalkozott, a történeti szempontokat, a társ.-i tényezQt, és az egyéniséget nem tudta vizsgálni.


L. Történeti öko: (processzualista megközelítés): a rendszeröko felváltója, mely az egyéni cselekvéseket vizsgálja, melyek közösségi döntéseket prezentálnak. A kultúra és a környezet egymásra hatását diakron vizsgálattá próbálja tenni, melyben az idQ fontos tényezQ (az emberi tevékenység környezetalakító hatását vizsgálja). Bilsky, Várkonyi Ágnes, S. Jónás Ilona, Rácz Lajos. Az angolszász antropban a környezetben lezajlott változásokat komplex diszciplinaként értelmezik, melyben az emberi társadalom környezetre gyakorolt hatását vizsgálják (környezettörténet). Pócs Tamás: szerinte ahol trópusi területen füves terület az emberi beavatkozás eredménye. Ballea, Cramley
M.. Viselkedés vagy környezet ökO: a biológiai ökohoz kapcsolódik, mely az állatok viselkedésével és azok környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A szelekció egysége az egyed, csoportszelekció nincs. Elméleti alapjai: a. a biológiai evolúció mérése b. materiális elemzéseket használ. Townsend: az alkalmazott antr. körébe sorolja, mert szerinte helyi és globális problémák megoldására kínál választ. Ökológiai lábnyom-koncepciója: az a terület, amely 1 ember eltartásához és szennyezQ tevékenysége eredményének környezeti lebontásaihoz szükséges (4-5 ha/év) Viselkedés és kultúra közti különbségek: Lorenz mindig állati magatartásról beszél. Minden viselkedés ösztönös, ingerekre reflexszerqen válaszol az állat. A viselkedés egy része öröklött, más része tanult. Azért tud tanulni, mert örökölte a tanulásra való képességet. Az emberi magatartás komplexum csak az adott emberre jellemzQ. 1. Tájékozódás (irány, távolság) tér, közösségen belül, a receptorok fejlettsége eltérQ; az ingerre reakció következik. A nap fényforrás és a biológiai óra meghatározója. 2. Testápolás: saját és közösségi 3. Anyagcsere (táplálékbevitel gyakorisága, mennyisége; emésztés; ürítés; pihenés); a növényevQk állandóan esznek, a ragadozók ritkán. Meg kell tanulni inni 4. Szaporodás, ivadékgondozás: az emlQsök a. monogámia (pl. farkasok) b. bigámia (pl. fóka) c. szingli lét (pl. vakondok); a madaraknál és az emlQsöknél van ivadékgondozás, az embereknél családi kapcsolat van. 5. Társas viselkedés: a. alkalmi b. kolónia c. állami szervezet d. mozgás e. testkontaktus kialakítása f. játék (kétséges a genetikai hasznossága), de fejleszti az ön és környezetismeretet Humán magatartási komplexum: 1. Szoros csoportszerkezet 2. Tartós lakóhely (v. nagy terület, amit ciklikusan járnak be) 3. Folyamatos és magas szintq kooperáció 4. Agresszió (a csoporton belüli deviáns, a csoporton kívüli
n. Radikális öko: az 1960-70es évek környezetvédQ mozgalmainak hatására 1980as években alakult ki, melybe a politikai antrop. is beletartozik. Egyes természeti népek által lakott területet milyen fenyegetés éri. o. Feminista öko: a. az ember természet feletti uralmát a férfi-nQ kapcsolat paraleljére dolgozta ki b. a nQk környezetvédelemben betöltött szerepe az egyes társadalmakban pl. faölelQ-mozgalom.
p. Posztmodern öko: az segíti, hogyan alkotja meg egy adott társ. önmagáról és a környezetérQl alkotott képét.
q. Szakreális vagy spirituális öko.: a 1990-es években alakult ki, mely a vallás lehetQségeivel foglalkozik, mely szerint az ökológiai tudás mindig hiedelmekkel és gyakorlattal való együttes. evolúció: Cuvier: korrelációs anatómia szerint bizonyos rendszertani egységek anatómiailag is hasonlítanak egymáshoz. (1810-ben a párizsi montmarte-i kQbányában erszényes patkány csontvázat találtak). Lamarch: bevezette az evolúció fogalmát; az állatok fejlQdnek, tökéletesebb fajok lesznek. Darwin: a fejlQdés szinonimája a változás (egyszerqbQl bonyolultabb lesz) a természetes szelekció. Kevés szabályszerqség van. Dollo: az evolúció törvénye, hogy az evolúció irreverzibilis Heckel: Q az ökológia megalapítója; az egyedfejlQdés megismétli a törzsfejlQdést (ezt nem sikerült bebizonyítani, mert a növényeknél nem így van) Légkör átalakulása: a Föld kezdeti légköre NH3, CH4 és kevés O2 keverékébQl állt. Az élet hozta létre az O2-t (az Qslevesben voltak szerves anyagok, de még nem volt O2; ehhez fotoszintézis és ultraibolya kell, amit az O3 szqr meg) Kialakultak fotoszintetizáló élQlények, amelyek O2-t termelnek a CO2-bQl; így fokozatosan nQtt az O2, az állatok az energiát fermentációból (tejsavas erjedés) nyerték. Pasteur: rájött, hogy ha már 1% O2 van a levegQben a légzéshez fermentáció helyett. Az O2 gyarapodása miatt nQtt vastagodott az O3 réteg. 350 millió éve 10% lett az O2 (mint most), így az élet kilépett a szárazföldre. Az ember 7 millió éve vált el az QseitQl (homo sapiens sapiens). Darwin foglalta össze: 1. A fajok szaporodási potenciája óriási (az elefántok 22 hónapig terhesek, mert az élelemforrások korlátozottak, verseny folyik érte). 2. A legrátermettebbek utódai születnek a legnagyobb számban (természetes kiválasztódás) 3. Az elQnyös genetikai változások összegzQdnek. Evolúciós elméletek: A. Szintetikus evolúciós elmélet: mi az evolúció forrása és iránya? Az öröklQdési mechanizmus a környezeti hatás miatti szelekció alapján mqködik. Az evolúció oka az, hogy létezik. B. Modern evolucionista elmélet: a szelekció az egyedekre hat, nem magyarázza a fajok változásait. Önreprodukciós rendszerekkel foglalkozik. Dawkins szerint minden a géneken múlik. Áthatások az evolúció motorjai. Az egyedek és a populáció is szelektálódik. Csányi Vilmos: Az emberi evolúció szintjei 1. csoportevolúció (koevolúció): biológia és kultúra együtthatása 2. csoportszövetségek evolúciója: a társadalmi struktúrák kialakulása mítoszokban rögzül. Amikor a csoport száma nQ, azt a biológia csoportszövetségnek nevezi. 3. Ideák (gondolatok, módszerek stb.) evolúciója Corneiro szerint a csoportot alkotó tagok létszáma és a csoportorganizáció között lineáris kapcsolat van. Több lesz az idea, melyek közül a hasznosak megmaradnak, a haszontalanok elhalnak.

AZ ÖKOLÓGIAI ANTR. SEGÉDTUDOMÁNYAI: A. Kognitív antrop.: az emberi társ. és az emberi gondolkodás kapcsolata, a közösség tagjai hogyan fogalmazzák meg az Qket körülvevQ világot (növények és gondolati konstrukciók is ide tartoznak). Az adott közösség nyelvének ismerete fontos a kutatáshoz, a gondolati struktúrát csak így lehet megérteni, ezért a nyelvtudománnyal szoros a kapcsolata Pike: felfedezte, hogy a fonetika (struktúra szerint épül fel) és a fonemika (nincs rendszere) közt különbség van. A fonémákat meg lehet ismerni, egyes hangokat eltérQen lehet ejteni. Megalkotta az étikus (etnológus tudása) és émikus (nép tudása) fogalmakat. B. ETNOTUDOMÁNY (etnoscience) Az etnotudományban minden kapcsolatot figyelembe kell venni, ami a közös émikus tudást leírja. Berkes A modern tudományos világkép alapján a megismerési módozatok: A. Vallás B. Mqvészet C: Tudomány. Ezeket a NY-i tudomány rögzíti, de nem azonos módon vannak feltárva. 1. Etnohistória: elég jól feltárt 2. Etnogeneológia: jól feltárt, de csak émikusan érthetQ meg 3. Etnogeográfia: kevésbé kidolgozott, a földrajzi és a biológiai ismeretek összekeverednek Etnobiológia: jól kidolgozott, az élQlények közti kapcsolatok hogyan jelennek meg a népek tudásában, hozzá kapcsolódik a Etnotudomány kritikája: ( a közösségi tudás egy adatközlQ tudásán keresztül vizsgálja Harris: szerinte a népek elméleti tudásáról a tudósok idealizált képet festenek, totalizálják az adatokat. ( a tudás módbeli ismerete nem lehet elegendQ, ezért ki kell egészíteni a szerkezetet a hiedelmek elemzésével. Természetes szituációnak az tekinthetQ, ha egy új szituációba kerül a népcsoport és ezekben a helyzetekben a felhalmozott tudásunkat kell használni.. Figyelembe kell venni a tudatos hazugságot, csak fel akarnak vágni az antropológus elQtt. Van nem tudatos hazugság pl. máshogyan emlékeznek. Szimbolikus cselekedetek történnek a kultúrákban. Gyakorlat: annak ellenére, hogy ismernek 100 ehetQ gyökeret, de van egy gyökér, melynek szakreális szerepe van, ez csak az adott kontextusban érthetQ meg, ennek a jelentQségét szakreális szerepét figyelembe kell venni. Az emberi info felhasználásának módja befolyásolja az etnotudományt. A férfiak és nQk tudása eltérhet, tabu is lehet a férfiaknak a nQk tudása, van olyan, amit csak a fQnök tud, és ha nem szólaltatjuk meg, akkor ezt nem tudjuk pontosan meghatározni. Az etnotudnál vissza kell térni az operacionális és kognitív modellhez. Az etnotudományos dolgozatok mutatták ki, hogy az operacionális tudás nem is olyan irracionális. C ETNOÖKOLÓGIA: a legkidolgozottabb. Ezeknél a vizsgálatoknál két megközelítést vesznek figyelembe: a. intellektuális: a kommunikáció szintjén mqködik, kategóriákat állít fel. Etnopszichológiai: az érzéseket vizsgálja, az etnopszichológia kevésbé kidolgozott pl. Róheim Géza, Devereax. Etnobiológiai kutatások: 1950-es évektQl lett átütQ. A nép biológiai jellegq tudásáhoztudni kell, hiogya környezetében lévQ élQlényeket hogyan nevezi és milyen osztályba sorolja t. Etnotaxonómia: az állatok és növények domesztikációját vizsgálja. Vajda Aurél: A magyar természetismeret c. könyvében a népek ismeretei funkcionálisak. Conclin: a hannouo nép égetéses-irtásos földmqvelést folytat (450 és 1600 növényfajt és 10 féle talajfajtát különítenek el) Levi-Strauss: Vad gondolkodás c. könyvében fejti ki, hogy az emberek növényekrQl és állatokról alkotott ismereteit hogyan lehet felkutatni, ezek a gondolkodási rendszerekben milyen helyet foglalnak el és milyen szerepük van Hogyan lehet a Linnéi kettQs rendszerezést az adott népek rendszertanával. Berlin: szerinte ez a megfeleltetés nem megfelelQ. Nem standardizált ez a kategorizálás, lakóterülettQl is függetlenül is változhat. A férfi az állatokat, a nQk, a növényeket ismerik jobban. Murdock: az emberi fajok területi osztályozását végezte el. Az antropológia társtudományai: Humánökológia: nem a természet és a társ. közti kapcsolatot vizsgálják. A környezet alatt nem a természeti környezetet érti, hanem az ember által alakított környezetet. 1. Társadalomökológia: eszerint a környezet azon külsQ feltételek összessége, amivel kölcsönhatásban a szervezet képes magát fenntartani A tudatos emberi cselekvés bizonyos problémák megoldására létezik. a természet és az ember viszonyának alakulását a személyi viszony alapján próbálta megérteni. Az ember a 19. sz. óta próbálja alakítani a környezetét, ami a használat és uralom elvén mqködik, ez az elv emberek közötti kapcsolatból ered (Bouchin szerint) 2. Mélyökológia: az ember természeti szempontból meghatározottnak kell tekinteni, ez együttjár egy pol-i szempontú elkülönüléssel (radikális ökológia). Eszerint a környezet, a természet határozza meg az embert, a technika az ember és a természet személyes kapcsolatát akadályozza meg. A közigényt kell figyelembe venni. Naes és Dobson: Milyen értékeket lehet az embernek felfedezni, milyent tevékyenség a legfontosabb az ember számára: Az embernek és a természeti környezetnek egy virágzó és virágzott viszonyt kell kialakítani. Naes 4 tényezQt sorol fel a mélyökológia alapjának: a. minden élet önmagában való érték b. az élet sokfélesége a stabilitás feltétele c. az ember az életet csak létszükségletbQl csökkentheti d. a kultúra fennmaradásához az embernek önmagát kell korlátozni. A különbség közöttük a környezet meghatározásában van.



VIZSGA!!



1. a humánökológai elméletnek a megfogalmazási nehézségei.
2. a kulturális materalizmus képviselQi és elméleteik jell.
3. nitche elméletét bemutatni Barth munkásságában
4. Rappaport modelljeit(operacionális és kognitiv modell) bemutatni rappaport munkásságában
5.(na ez egy vicc!) a honfoglalás kora utáni kárpát medence táji tagozódását vagy vmi ilyesmiét jellemezd! - és a vicc csattanója hogy ez 30 pontos volt!!!!!!!
ennyi, de mindenkinek mégegyszer ez csak körülbelülre a kérdések valami ilyesmi volt!!!!
mindenkinek sok sikert!!!
ja és ha véletlenül vki kimaradt annak továbbítsátok már ti!köszi!

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

15 bizonytalanság és játékelmélet0001 andorka beadandó beszerzés bioetika corbu dolgozat emission trade eupol filmtörténet finance finnek fmea gazdasági matematika gazdaságtörténet génmódosítás információs társadalom írásművelés jogi alaptan jpg kéregedzés kormány kórtan középkori európa közoktatási rendszerek lakoma lemez matek házi 1 megoldások 1 mb média méhen belüli fejlődés minden ami valszám minőségügy mit tudtak a régiek őskor összefoglaló pol.s. rendszerek speech sounds stat szervezeti szimbólum termelésmenedzsment természetvédelmi mérnök teszt török trade üzleti kommunikáció vizsgapéldák word