Ökoantrop puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKörnyezet és Társadalom I.JegyzetekÖkoantrop puska

Ökológiai antropológia

A kultúrát befolyásoló tényezQk közt a természeti környezetet is figyelembe kell venni.
1. környezeti determinizmus
2. környezeti posszibilizmus
Van aki támogatja ezt 1., van aki azt állítja, hogy ez csak passzív, befolyásoló, korlátozó szerep. Minkét nézet egyirányú hatást tételez a környezettQl a kultúra felé. Ez a megközelítés a fejlQdQ ökológiával egyre erQsödött.

Az ökológiára a rendszerelmélet volt hatással. Ez a XX. Sz. közepétQl terjedt el Bertalanyi Lajos közremqködésével. Mqve: Robots, men, minds // Hun: És az emberrQl semmit sem tudunk.
A rendszerelmélet történelmi magyarázata: szabályszerqségek vannak a történelemben, melyek a szociokulturális elemek elemzésével magyarázhatóak. Humán ökológia: az ember-természet totális viszonyára vonatkozó elméletek átfogó és szisztematikus integrációja. Transzdiszciplina. Richard Dawkins: A vak órásmester, Az önzQ gén Természeti körny: Kulturális egymásra hatását milyen tudomány vizsgálja, milyen módszerrel? Erre sokan kíséreltek meg választ adni.
1920/30-tól kialakul egy gondolati rendszerelmélet. Az antropológusok az ökológiából vettek „viszonyulást”( a társadalomtudományi diszciplina természettudományi metodikát alkalmaz.
Etológia: az állati viselkedés kutatása. Az itt feltárt törvényszerqségeket csábító ráhúzni az emberekre. De szinoníma-e a viselkedés és a magatartás? Konrad Lorenz mindig magatartásról írt, az állatoknál is. Mások szerint a magatartás csak az emberre jellemzQ.
Az etológia iránya a humán etológia, ami az állati viselkedés határterületeit vizsgálja. Az emberi magatartást a kultúra és a biológia egyszerre alakította ki. FQleg ott, ahol a biológiai összetevQ az emberi magatartásban erQsebben kimutatható. Pl.: gyermekeket vizsgálni még a szocializáció elQtt + összehasonlító kulturális kutatással foglalkozni, mert ami minden kultúrában közös, annak szerintük feltétlenül biológiai alapjai vannak.

A legtöbb ökölógus elválasztja a 1. kulturális és a 2. biológiai evolúciót. (1. A szervezett tulajdonságok, a tanult magatartásformák öröklQdnek. ( 2. Szerzett tulajdonságok nem adódnak tovább, csak amelyek a génekben megjelennek. De ezeknek együttes hatása is van, ez a koevolúció, azaz együttes evolúció.
Humán ökológia: a természeti környezetbe helyezett ember vizsgálata. A kultúrát a biológiával összeköti. A kulturálisan meghatározott magatartásformák mögött milyen genetikailag determinált szabályok vannak? Pl.: Párhuzamos unokatestvér házasság tilos, a kereszt nem. MIÉRT? A genetikusok rájöttek, hogy a kereszt-unokatestvérek házassága esetében sokkal kisebb a betegségek megjelenésének esélye. (Maga Darwin is a kereszt-unokatestvérét vette feleségül.)
A humán etológia felismeri az ember unicumát. ( Az emberek tudatosan készítenek eszközt. Ez az ember egyik unicuma. Az állatok is készítenek, de az nem tudatos. Bár csimpánzkutatók próbálták bebizonyítani, hogy a csimpánz is tudatosan készít eszközöket. Pl.: ha a csimpánz termeszt akar enni, akkor bedug egy botot…. A csimpánz erre nem akármelyik ágat, hanem tudatosan kiválasztottat választ, amirQl leszedi a levelet. EttQl függetlenül az ember unicuma az eszközkészítés. NA!
Az ember unicuma a nyelv is. Az állatok nem képesek szimbolikus dolgokat kifejezni, csak alapdolgokat pl. veszély.A kultúra, ami az ember lényegi része, mennyire sajátszerq a tudományos vizsgálatok szempontjából? Tehát ha sajátszerq, akkor csak társadalmi tudományosan vizsgálható. Ha nem, akkor a legmagasabb szintq alkalmazkodási stratégia és akkor vizsgálható a természettudomány módszereivel. ( ÖKOLÓGIA: Humán ökológia, Szociál-ökölógia, Kulturális-ökológia, Ökológiai-antropológia. Ezek szinonimák vagy a vizsgálat különbözQ aspektusait képviselQ tudományágak.
2 nagy iskola az ökológia tudományában: 1. német (a magyar ehhez áll közel) 2. angolszász. Ezentúl az angolszász az ecology! A magyar szqkebb, mint az ecology.
Ecology: Hol, mennyi élQlény fordul elQ, és miért? A kölcsönhatások tudományos tanulmányozása.
( Juhász Nagy Pál az szünbiológiát és az ökológiát próbálja összehozni.
Szünbiológia. A populációk viselkedése térben és idQben milyen módon rendezQdik. Tehát az entrópiát figyelik. Ha 0, akkor maximális a rendezettség. A világegyetemben egyetlen dolog van, ami a rendezettség ellen hat: az élet.
A szünbiológia az életre abszolút jellemzQ rendezettség a populációk viselkedésében hogy nyilvánul meg? A szabályszerqségeket keresi a populációk viselkedésében. Mi az oka? Mi hat rá? Itt jön be az ökölógia, mert ezeket kényszerfeltételkkel magyarázzák. Ezek a kényszerfeltételek milyenek ezt is kutatják. Magyar szinten ezt nevezzük ökológiának. A másik a szünfenobiológia.
Az ökológia az élQlény (objektum) és környezet egymásra hatását, és inkább a hatókörnyezetet vizsgálja. A hatás alapját (az objektumot) a szünfenobiológia vizsgálja.
Ezeket akarta közelíteni egymáshoz J.N.P. (Az ökológia a kényszerfeltételek hatására létrejött, de mindkét oldalt (objektum + környezet) magába foglaló jelenségnek a vizsgálatát magába foglalja. Ez a KOEGZISZTENCIÁLIS STRUKTÚRA. Így az objektum hatását is lehet vizsgálni a környezetre.
Objektum: valamilyen organizmus valamilyen szervezQdési szintje. 1. szervezet alatti: szövetek. 2. szervezett feletti: egyed, 1 faj egyedei (populáció), több faj egyedei (társulás) & a teljes bioszféráig. Az ökológia így képes az embert egy hatás alatt álló objektumként tételezni, felfogni. A kényszerfeltételek kialakítója nemcsak a természeti környezet, hanem az ember sajátja, a társadalmi stb. környezet is lehet hatóerQ. ( Mi az, ami egy adott populációra hat? Mi a külvilág? Mi az objektum? Mik a kényszerfeltételek?
Két vélemény: 1. az embernek is egyetlen környezete van, a természeti környezet. A többi csak erre épül. Ez az ember alapvetQ környezete és ezt kell vizsgálni. 2. Az ember környezete az ember ember volta miatt nem a természeti, hanem a társadalmi és a kultúra is környezet és ezt kell vizsgálni.

1. A természeti környezet hatótényezQit az ökológia már jól leírta. Azokkal lehet operálni. Az ökológiai antropológia ezeket szépen átvette, de nagy problémák adódnak abból, hogy az objektum a kultúra.
2. Ezeket a tényezQket még nem sikerült letisztázni.
Az ökológia részterületei: növény, állat(ökológia akkor legyen ember, illetve humán ökológia is. A humán ökológia elnevezés nem szerencsés, mert már foglalt. ElQítéletekkel kezelik. A természeti környezet vizsgálatai ezzel kapcsolatban szintén humán ökológiának nevezi magát, akkor az antropológiai kutatást csak ne híjjuk mᒠígy. Ennek ellenére angolszász környezetben a human ecology név alatt az ökológiai antropológia fut. Van populációökológia, társulásökológia stb. Ha ezek sajátos kultúrát hordozó emberi kultúrák populációjával foglalkoznak, akkor nem lehet ez a neve, mert hosszú.
Jó-e a társadalmi ökológia elnevezés (social ecology)? Rappaport: azért nem jó név, mert a társadalmak önmagukban is különbözQ szervezQdési szinteket képviselnek. Nem hozható közös nevezQre egy gyqjtögetQ + egy globális társadalom.
Viselkedésökológia: a populációk fejlQdési problémáival foglalkozik (állatoknál). Ez leszqkít. Nem fedi a valóságot.

A kulturális ökológia elnevezés jó lenne. Azért, mert Julien Steward saját elméletének egyik tényezQje a cultural ecology, tehát nem tudományágként, hanem elméletként alkalmazza. Ú metodikaként használja arra, hogy a kulturális jelenségek a környezet hatására hogyan jönnek létre. De a „nagy” ökológusok nem szeretik a „nagy” tudományuk elé bepakolni a „kulturális”szót. Legyen ÖKOLÓGIAI ANTROPOLÓGIA.

AZ EVOLÚCIÓ
Az evolúció kialakította a jelenlegi Homo Sapienst. De evolúció az is, ami létrehozta azt a kultúrát ami az adott természeti környezettel kapcsolatban fog állani. Linton-i kultúra definíció: Emberi viselkedésmódok összessége
Az emberi evolúció DARWIN ELPtt
Darwin elQtt és után más az evolúció értelme. Giovanni Vico: az Új tudomány címq könyvében már utalt az evolúcióra, bár nem e szóval, de szakadatlan változásként fogta fel az emberiség történetét. Ez a 17. században volt. La Mank: használta az evolúció kifejezést késQbb, de Darwin elQtt. (Kreacionista világmodell  a teremtésbQl vezeti le a világot. La Mank deista szemlélettel rendelkezett. Úgy fogta fel, hogy az evolúció az isteni terv beteljesülése. Sodródás az egyre tökéletesebb evolúciós állapot felé. Malthus: kutató, demográfus, szintén Darwin elQfutára volt. Elméletei: 1. Az egyes állat és növényfajok szaporodási potenciája óriási. Pl.: baktériumok. 750 év alatt 2 elefánt 19 millió utódot tudna létrehozni, pedig az elefánt 22 hónapig hordja utódát. 2. Hosszú távon a fajok egyedszáma közel azonos. Ok: az erQforrások korlátozottak, így nem tudnak túlszaporodni az állatok.
Darwin alatt: EbbQl Darwin levonta a következtetést: Az egyedek közt az erQforrások hasznosításáért versengés folyik (erre Wallace is rájött, csak hónapokkal késQbb publikálta, mert mikor rájött, épp Hátsó-Indiában kutatgatott. Az egyedek speciálisak, ergo minden egyed különleges. És ez az állatokra + növényekre is igaz. Darwin az állattenyésztési magatartást is figyelte. Ekkor Mendel még sehol sem volt a törvéneivel, a tenyésztQk mégis ki tudták választani a legjobbakat, akiket pároztattal. EbbQl Darwin rájött, hogy : Az egyedi különbségek öröklQdnek (a fajon belül). Az utódokat legnagyobb számban a legrátermettebb szülQpárok fogják létrehozni. Ez a természetes szelekció, azaz a differenciális szaporodás. A változások, melyek a legrátermettebb géneket tartalmazzák, öröklQdnek és megváltoztathatják a tulajdonságokat. EbbQl Darwin elmélete: Az evolúció a változások összegzQdése a generációk során.
Az antropológusok szintetikus elméletet alakítottak ki az eltérQ evolucionista gondolkodásokból. Ez kvantitatív (mennyiségi) módon próbálta meg a szaporodást megfogni. ( Van-e és milyen az evolúció iránya? Mi az evolúció forrása? Ez a két fQ alapkérdés.
Erre a szintetikus elmélet alkotói korlátos válaszokat adtak, mert az evolúciót a természetes szelekcióval azonosítják. Evolúció során az adott egyed egyre jobban alkalmazkodik a környezeti tényezQkhöz. Ez maga a folyamat. DE!
A legfontosabb természeti környezeti elem a többi faj. Ha a természeti szelekció fenntartója a többi faj, akkor a többi faj evolúcióját ez a faj tartja fenn, tehát az evolúció oka az evolúció. Ez egy ördögi kör. De a MODERN elmélet megpróbált ebbQl kilépni: az evolúciót önreprodukcióra képes rendszerekre ható mechanizmusként értelmezi. Minden élQ a komplexitás felé, a tökéletesség felé halad, amíg el nem éri az identikus reprodukciót, amikor már tökéletes és csak önmagát ismétli. Tehát van iránya az evolúciónak!
A modern elmélet a molekuláktól a társadalomig mindenhol alkalmazható. Beilleszti a biológiai evolúciót a társadalmi evolúcióba. Mi az evolúció alapegysége. Mire hat az evolúció? Biológia: a szekció alapegysége az egyed. A modern elmélet szerint csak a faj egyedei szintjén lehet kijelenteni az elQbbit. Inkább az individuum az alapegység. Ez fajban: egyed. Faj fölött: csoport. Ezt termeszeknél vizsgálták. Maga a termesz egyedül másként viselkedik, mint egy csoport termesz. Az állatok esetében az alapegység az egyed, nincs csoportkohézió.
Modern elmélet: az ember csoportevolúció alá van vetve. Az evolúció alapegység nem csak egyed, hanem közösség is. Ez a csoportevolúció. Mire hat a szelekció? Milyen tulajdonságok változnak? Az állatoknál ezek a genetikai változások. A jobb marad fenn és adódik tovább.
Wilson – és más szociobiológusok szerint a csoportevolúció egy ún. koevolúció, azaz a kultúra változása és a biológiai evolúció egyaránt hat ezen a szinten. 1 kulturális egység=1 populáció. Ekkor a csoportszelekció az egész kultúrára érvényes. Itt csoportok küzdenek és a legfittebb csoport maradt fenn. A genetikai hatás egyszerre hatott az egész csoportra (mert kevés fQrQl van szó). Mai megapopulációinknál ez elképzelhetetlen, mert 12 gyerek nem tud hatni egy 6 milliárdos populációra. Így rég teljes kultúrák (a gyengébbek) kipottyantak a generációs szqrQn . A gyengébb csoport vagy kihalt, vagy elvándorolt oda, ahol még elég volt az Q szintje. Csakhogy a populációk száma (belsQ) állandóan nQ. Végül odaérünk, hogy a gyengébbeknek már nincs hova menni. ( Összefognak. Csoportszövetségek evolúciója: nem kisszámú csoport keveredik, hanem leszármazotti csoportok alapján (klán stb.) összekapcsolódnak, szövetséget kötnek. Közös szokások, tabuk stb. alakulnak ki. Közös mítoszok.
Az egész így kulturális evolúcióvá válik. Ezt Csányi Vilmos az ideák evolúciójának nevezi. Idea: egy csoport szabályai, amik életét befolyásolják.
Robert Carneiro (neoevolúcionista kutató): sok kultúrát vizsgál. A kultúrában hány fQ van és hány ún. csoportorganizációs jegye van? (szükséglet, technikai kb.= Csányi ideáival) A csoport létszáma és a csoportorganizációs jegyek közt egyenes arányosság van! (carneiro) Tehát a szelekció alapegysége nem a csoport, nem az egyed, hanem maga az idea.
Csányi Vilmos: egy idea megszületése óriási ideamennyiséget tud generáli. Pl.: pohárból iszunk egy ideje, nem marokból. Mára számát nem lehet venni a különféle ivóalkalmatosságoknak. Az ideák száma exponenciálisan nQ, mintha mégsem érné el a tökéletességet. Amikor csoportszinten történt a szelekció, a természeti környezethez való adaptáció volt a lényeg. De mi alapján szelektálódik ki egy idea? Ma szinte irracionális okokból jönnek, tqnnek el az ideák. Nem a környezeti hasznosság irányába hatnak. Pl.: a mai társadalom fenntartja az agyilag sérültek életfeltételei. Ez irracionális. Itt az evolúció már rég nem a genetikáról szól. Miattuk az emberiség genetikai állapota romlik. Érzelmek befolyásolják az ideák szelekcióját. Az ember még nem vesztette el a csoportképzQdésre való hajlamát, a mai megapopulációkon belül sem. KényszerbQl is. Ebben mindig megvannak a dominancia viszonyok. A szabályrendszer még létezik és a konstrukciós aktivitás is megvan (tehát az ember továbbra is ideákat kreál: Harry Potter, Gyqrqk Ura stb.) a megapopulációban is. Ezt a genetikával és a történetiségben is megpróbálták vizsgálni a kutatók. A 2 ág nem találkozik. Túl nagy hozzá az információmennyiség. De megkíséreltek szintézist teremteni.
Sz. Pordza: nevq genetikus vizsgálta a nyelvészeti és genetikus rokonságot. A genetikai és nyelvészeti rokonságok meglepQen jól fedik egymást! Van néhány nép, ahol nem. Persze ez a magyarok esete. A nyelvünk teljesen más, de genetikailag semmiben sem különbözünk a szomszédoktól. Ok: bejöttek a magyarok és átvették az ittlakók a nyelvüket. De Pordza elfogult volt és történetileg nem bizonyítható a sztorija.
Emberi viselkedés ( állati viselkedés
Ember viselkedése = magatartás Ez az egyik oldal.
Állat viselkedése = viselkedés
A másik oldal: Összehasonlító Magatartáskutató Iskola, amely az állatok magatartását (!!!) kutatja. Egy evolúciós sorba illeszti be az egyes állati viselkedési formákat. Mi az alapja az egyes viselkedési formáknak? 1. ÖKM – Örökölt kiváltó mechanizmus: a tanulás nem ingerreflex alapján jön létre, hanem öröklött program adja meg az alapját. Nem a szerzett tulajdonságok, hanem a tanulási képesség öröklQdik!
De az emberi viselkedésben több van, mint adaptáció. Az állatoknál filogenetikailag kódolt infók öröklQdnek. Az emberben is megvan az öröklött tanlási képesség, de az ember magatartása olyan komplex, hogy ilyen formában egyetlen állatnál sem fordul elQ.
AlapvetQ magatartásformák ( állat ( ember
Tájékozódás: irány és távolság ismeretek. 2 része: IrányfüggQ- és nem irányfüggQ válasz az adott tájékozódási ingerre. (az ember néha késleltetett reakcióval válaszol.)
Testápoló mozgások: az embernél ez nincs meg.
Anyagcserével kapcsolatos viselkedés: az ember és állat biológiai lényege közt itt (ebben) van a legtöbb hasonlóság.
ÉpítQ tevékenység: az ember esetében ez komplexebb.
Territoriális (területkisajátító) viselkedés: kulturálisan is különbségek vannak ebben az embernél. Egy északi embernek jóval nagyobb a személyes térigénye. Egy arabnak sokkal kisebb.
Szaporodás, ivadékgondozás: Egy kutatás szerint a nQk jobban szeretik azokat a kutyákat, amelyek képe hasonlít a csecsemQre. Pl.: pincsi.
Társas viselkedés: mindkettQnél megvan.
Az ember magatartáskomplexuma: sokkal szorosabb a csoportszerkezete, mint egy állati populációnak. A csoport egyes tagjai szorosabb kapcsolatban vannak. Folyamatosan és magas szinten, állandóan kooperálnak az emberi csoport tagjai, és a csoporton belül az agresszió minimális. A csoportokon kívül nagy lehet az agresszió. Minden csoport individualizálódik. Ha már protokultúrája van egy csoportnak, az már kulturálisan is alakítja környezetét, nem csak természeti szempontból (protokultúra - kezdetleges kultúra). A koevolúcióból (kulturális + genetikai evolúció) kialakult az emberi evolúció. Viselkedésjegyek. 1. csoportélet 2. csoportélet szinkronizációja 3. konstrukciós képességek
Csoportélettel kapcsolatos szociális tevékenységek jellemzQje: csoportlojalitás, társadalmi vonzódások agresszió szabályozás(csoportonként változik), csoportok közötti kapcsolat, táplálékmegosztási-viselkedési szabályok, komplementer kooperáció-munkamegosztás, szexualitás multifunkcionalitása, szülQi gondoskodás. 2. csoportélet összehangolását szolgáló mechanizmus jellemzQi: empátia-érzelmi összehangolás, hipnózis-vezérelt szinkronizáció, olyan tevékenységek, amelyek a racionális tanító magyarázatokkal nem magyarázhatóak meg. Pl. a régen együtt lévQ csoportok sokkal jobban tudnak együtt dolgozni, különbözQ zajkultúrák pl. tánc, imitáció-spontán szinkronizáció, tanítás és büntetés szerepe: elvonatkoztatottabb-szabálykövetés (állatoknál nincs) 3. konstrukciós képességek jellemzQi: absztrakció (csak embereknél), eszközkészítés és használat, mimézis, nyelvhasználat, nem racionális következtetésekbQl felépített hiedelem-rendszer.
Posszibilizmus és determinizmus
Determinizmus: a természeti környezet meghatározza az embert. Posszibilizmus: a term. körny. csak korlátozza az embert.
Determinizmus: Mennyire meghatározó az éghajlat? Hippokratész: forró égövben (sárga nyirok): az emberek szórakozásra hajlamosak, lusták, erQszakosak. Arisztotelész, Platón: Görögország a demokrácia legjobb melegágya. Meleg klíma ( diktatúra. Hideg klíma(nincs kormányzat.
Montesquieu: melegben passzív vallások ( buddhizmus Huntington: a legmagasabb rendq vallás a mérsékelt klímán alakulnak ki.
Ratzel: Emberföldrajz 1896: Emberiség története: 1 természeti rasszok 2. kulturális rasszok(életmódban és intellektusban különböznek. 1. elzárt helyeken, kis csoportokban kevés kapcsolat, kicsi a diffúzió, erQsen függenek a természettQl. A technikai háttér gyenge, ezért a csoportok között kevés a kapcsolat, a diffúzió itt nem mqködik vagyis kicsi a diffúzió. Nincs történelmük. 2. nagy a diffúzió, kétoldalú kapcsolatban állnak a természettel(csak a kulturális rasszoknak van történelmük. Kevésbé függenek a természettQl. A kulturális javak cseréje náluk jobban mqködik. Ratzel nézetét ma már eurocentrikusnak tekintik. Ratzel beépítette a félig kulturált rasszokat: India és Kína társadalmai taroznak ide.(TQkei Ferenc) Megszakadt történelmük van, megakadtak egy fejlettségi szinten és nem úgy fejlQdtek, mint az Európára jellemzQ rasszok. A természeti környezet hat a társadalomra, de a társadalom nem hat a természetre  Ratzel szerint ez egyirányú feltevés. A determinizmus hibája: a két kapcsolattípust egy nevezQre hozza: a korreláció és kauzalitást. A) Van valamilyen kapcsolat a két jelenség között, de ezek egymás okozói. B) egy hatásra egy másik kialakul. Kroeber, Wissler már rájöttek erre a hibára.
Posszibilizmus: 19. század végétQl a 20. század közepéig. A természeti környezet nem okoz semmit, hanem egyes kulturális jelenség kialakulását lehetQvé teszi vagy nem. Hauntington: az 1950-es években még mindig determinista álláspontot képviselt: a mérsékelt övezeten fognak kialakulni a determinista államok. A posszibilizmus teóriai alapvetésének kidolgozása Boas nevéhez fqzQdik  nézetrendszere a történeti partikularizmus, ami a posszibilizmus legfQbb vágánya. A terepmunkát fontosnak tartja az elméletek gyártásához.
Widdel de la Blache: A francia földrajzi iskola alakja, a társadalmi okok fontosságát hangsúlyozta a kulturális jelenségek kialakulásában. A Kongó-medencében élnek a pigmeusok  gyqjtögetQk, ugyanebben az esQerdQben bantu földmqvelQk is élnek  ha ezek egymás mellett élnek, akkor miért nevezhetjük ezt a természeti környezetet determinisztikusnak? Egy adott kultúra más természeti környezetbe kerülve is megmaradhat. Felvetette a korlátozás lehetQségeit. Francia Indokínából is hoz példákat: egyik fele Indokínának sokkal ritkábban lakott, mint a másik, pedig hasonló a környezet. Az oka történeti fejlQdési különbség szerinte. A vallások: teljesen eltérQ természeti környezetben is létezhetnek ugyanazok a vallások. Az iszlám terjesztése csak a kezdeti fázisban tartozott a gazdasági okokhoz, késQbb viszont mindenfajta gazdasági és politikai arabizáció nélkül átkelt a Szaharán és számos nem arab népet is áttérített. A fulbék (fullok?) voltak ilyen térítQ nép. Indonézia a világ legnépesebb muzulmán állama, trópusi esQerdQkkel borított sziget. Tehát bizonyos kulturális jelenségek már nem kötQdnek a természeti környezethez.
Boas szerint a terepmunkából leszqrhetQ tapasztalat az, hogy ezek a kultúrák eltérQ területen is hasonlóak lehetnek, de más esetben pedig teljesen eltérQek. A kultúra önmagától való lehet: az egyik kultúra a másik kulturális jelenségbQl származik.
Kroeber: a kulturális areák elméletének egyik kidolgozója. Az indián kultúrákat az éghajlati övekkel lehet kapcsolatba hozni. A természeti areák és a kulturális areák egymással fedésbe hozhatóak. A kukorica termesztése ott fordulhat elQ, ahol 4 hónapnyi tenyészidQ van, 450 mm. csapadék van.
Derril Forde: geográfus és régész volt. A funkcionalista elméletet is magáévá tette. Elméletében az önfenntartásra vonatkoztat: megszerzi a szükséges élelmiszert. 1934-ben megjelent könyvében (Élettér, gazdaság és társadalom) összehasonlító vizsgálatot végzett ugyanazon környezetben, de más kontinensen élQk között, amivel az önfenntartást próbálta megmagyarázni.

Eltartóképesség: maximális populáció-létszám, amit az adott környezet anélkül el tud tartani, hogy degradálódna. Égetéses-irtásos földmqvelést folytató kultúráknál kutatták. Robert Carneiro nevezetq valaki kutatta. Kidolgozta, hogy mekkora a populáció, amit egy adott föld el tud tartani. Ez az Q képlete.
P= T x Y
(R + Y) A

P: maximális populáció (fQ)
T: tejles megmqvelhetQ földterület
R: az ugar ideje
Y: mennyi ideig lehet azt a parcellát mqvelni
A: az a földterület, mely 1 ember ellátásához szükséges (négyzetméter/fQ)
Ebben az nem O.K., hogy a területet nem mindig ugyanaddig hagyják ugaron. A képlet a mezQgazdasági technikát sem veszi figyelembe. Nem vesz figyelembe társadalmi történéseket (pl. épp malária söpör végig vagy nem veszi figyelembe a cserét. Az A értéke is évrQl évre változhat. A talajerQ visszapótlását sem veszi figyelembe. Az utódok számát sem figyeli. A fogyasztást sem kalkulálja be (pl. télen többet eszünk).
Ezeket ismerte fel T. Bayliss-Smith. Az eltartóképességet nem egy számban, hanem intervallumban maximalizálta. ( 1 egységnyi emberi EN befektetéshez 10 egységnyi EN megtérülés kell ahhoz, hogy mqködjön a képlet és a kultúra.
A posszibilizmus és a determinizmus nem veszi figyelembe a kauzalitás különbségeit. A természeti és kulturális változók változását sem veszi figyelembe. Valamint figyelmen kívül hagyja a kooperációt is. A posszibilizmus negatív determinizmus. (A sarkokon is tudunk paradicsomot termelni, csak drága.)


JULIAN STEWART Már élete 30-as éveiben kidolgozza elméleteit Kroeber tiszteletére írott könyvében. ’A primitív hordák gazdasági és társadalmi rendszere’ (1936). (K. pozitivista volt.) Ez volt az elsQ kauzális viszonyokat feltáró kutatás a témában. Meghaladta a történeti partikularizmust. Interetnikai kutatásokat végzett. Alapja a patrilineáris horda volt. JellemzQi: 1. politikailag autonóm 2. számban+méretben kicsik 3. a területet kollektíve birtokolják. Fölléptek ellene, mert nem vette figyelembe a lokalitást, ez befolyásolja a leszármazási vonalat. J.S. azt állította, hogy hasonló szervezeti forma hasonló környezeti feltételek következtében jön létre. Mik ezek a környezeti feltételek? Mi ez a hely? Ahol kis népsqrqség képes csak megélni és nem vándorolnak a zsákmányállatok. Az emberek jól tudnak háton szállítani. A férfiak a fQ élelemszerzQk, ha a vadászat a fQ ( így a patrilineáris leszármazás a fontos, mert a fiúk tudják segíteni a szülQket.
R. Lee támadta J.S. R. Lee a kalahári busmanokat kutatta, ahol a fQ élelem a növény és az élelmet a nQk gyqjtik. A vadászat csak az arktikus vidékeken van jelen. J.S. az ökológiába bevitte az ember fogalmát és fordítva. A kultúra és környezet reciprok oksági viszonyban áll egymással. Ez az Q fQ tana. Létezett az ember elQtt is természet, de ma már a természet és kultúra egymás által meghatározott, nem létezhet egymás nélkül, kölcsönösen aktívak egymás felé (ezzel haladja meg a determinizmust).
Roy Allan: környezet, önfenntartás és rendszerek. Stewart-ot a történeti partikularizmus befolyásolta ugyan, de míg Qk a nagyméretq areákban gondolkodtak, Q a környezet és kultQra finom kapcsolataira utal. De Kroeber és Whissler a földrajzilag behatárolható, globális környezetet hangsúlyozta, addig J.S. a mikrokörnyezetet. J.S. nem leírni, hanem magyarázni akarta az emberi kultúrát. Vannak a környezethez jobban illeszkedQ, illetve kevésbé kapcsolódó kulturális tényezQk. Azok a jelenségek számítanak, melyek a „kulturális magban” vannak. Ezek azok, melyek a környezethez leginkább kapcsolódnak. S. a kultúrák magyarázatát nem csak erre fektette. J.S. a kulturális ökológiát módszertanként „találta ki”. A kultúrák analízisét 3 szinten kell elvégezni. 1. kulturális mag (amik alapján a kultúrák összehasonlíthatók. 2. viselkedési minták, a környezetet kihasználó technikák, melyek a kulturális magban már nincsenek benne, de mégis az elemzéshez kapcsolódna. 3. a kultúra azon területei, melyekre a közvetlen létfenntartás nem hat, de a kultúra más területeire hatással vannak. (mítoszok, amelyek van természeti kapcsolata.
Vannak-e az egyes kultúrákban közös vonások. Mert akkor azok a kultúra egyetemes fejlQdését (Morgan, Tylor) bizonyítják.
Unilineáris evolucionisták: minden társadalomnak minden létrát végig kell járni. Pl.: White. P u.e-ista volt. Az evolúció a felhasznált energia mennyiségétQl függ. Evolúció: egy fQre esQ EN fogyasztás növekedése.
J.S. szerint az evolúció multilineáris. Nem kell végigjárni ugyanazon lépcsQket, bár minden társadalom hordatársadalmakból indult ki. A kultúrát úgy tudjuk kutatni, hogy a kulturális magvat + a másik kettQt (lsd. fent azt a hármat) vizsgáljuk. A) környezet, termelési technika B)Viselkedési módok, melyek kapcsolódnak a technológiához. C) Viselkedési módok, melyek nem kapcsolódnak a termelési módokhoz.
- Van-e funkcionális viszony a természeti környezet és kultúra között? ( Ha meghatározzuk a kulturális magot, akkor ez alapján hasonlíthatjuk ezt a kultúrát egy másik kultúrához. A többi vonás sem hagyható figyelmen kívül, de háttérbe kell szorítani. Elég az összehasonlításhoz a kulturális mag is. Sokan kritizálták ezért. Pl.: csak a különleges izgatta. J.S. egy mintázatot akart (Benedict: Patterns of Culture) elérni. Ez sikerül is, mert jó összehasonlítási alapja volt. Távoli kultúrákat is próbált így összehasonlítani (A kulturális változás elmélete/1955-ben jelent meg, ez volt fQ mqve)1956. az akkulturáció párhuzamos folyamatai = az algonkinokat egy mundugurum (brazil törzs) törzzsel hasonlítja össze. ( a környezeti kihasználásuk hasonló, de kultúrájuk teljesen más. Rájött, hogy a külsQ behatást is vizsgálni kell, mert e nélkül egy egészséges társadalom nem borul fel. Ezért kellenek az akkulturációs vizsgálatok. Ezt kiegészíti a természeti környezet. Ha igaz, hogy egy adott természeti környezet valamilyen élelemszerzési technikára vezeti az adott kultúrát és ezeket a technikákat (kulturális magokat) összehasonlítjuk, akkor elvileg azonos természeti környezet azonos kultúrát fog generálni. Ez J.S. fQ elmélete. De ez nem igaz. Bantu földmqvelQ és pigmeus vadász is él ugyanabban a trópusi övezetben. KésQbb feljavította elméletét: az azonos természeti környezet elvileg azonos kulturális magot generál, de csak akkor ha ugyanazon a szociokulturális integrációs szinten vannak. Tehát az egyik társadalom kicsit fejlettebb, és ezzel más kultúrát alakít ki. Fejlettebbek a természeti környezetet kihasználó technikáik. J.S. már lassan rendszerben gondolkodik. Utána jön a rendszerökológia. Elmélete egyszerre idQbeli és térbeli vizsgálatokra is (szinkron és diachron) megfelelQ. Komplex társadalmak vertikális szegmentációja: alulról fölfelé. Van horizontális is: osztálytagozódás. Az egyszerq társadalmakban csak vertikális szegmentáció létezik. Amelyikben mindkettQ van, ott kettQsség lesz. A vertikálisan alsó szint: népi eredmény. FelsQ szint: nemzeti. A népi a lokális területre, a nemzeti az egész mindenkire hatással vannak.
Német kultúrkör elmélet: a népek kulturális javakat adnak egymásnak és ahol ez elterjed diffúzióval, az kultúrkört alkot. J.S. szerint nem jutnak át diffúzióval a cuccok, ha azonos szociokulturális szinten van a két kultúra.
JS. Utódai: Marshall Sahlins: Js. Hibáit felmutatta. Polinéziai társadalmi rétegzQdést is vizsgált. Afrikai kultúrákat is belevett a vizsgálataiba. Bohenen és Pritchard vizsgálatait (afrikai) vonta bele. Ezeket újraértelmezte. Pritchard szerinte körkörös okoskodást alkalmaz. A szegmentáció oka a demográfiai terjeszkedés módszere – monája. Azt mondja, hogy megfelelQ technika kell a továbbterjedéshez. Sahlins: a külvilágnak való ellenállás az, ami a szegmentális társadalmakat létrehozza. TerjeszkedQ társadalomnak szegmentálisnak kell lennie (pedig ez nem igaz).
Peter Bonte: nuereket vizsgált, mint Pritchard. Rájött, hogy hiába szegmentálisak ezek a törzsek és ugyanaz a környezet, mégsem jutnak hozzá ugyanazokhoz a forrásokhoz, mert eltérQek a társadalmi presztízseik. De ez önmagába visszaforduló dolog. Bizonyos egalitarizmus is kialalulhat egyes társadalmak között. Tehát a társadalomban szolidaritás és oppozíció is lehet. SQt egy társadalmon belül is lehet oppozíció, ami szintén a fejlQdés útja.
Marvin Harris: kulturális materializmus nagy alakja. A kulturális mag meghatározása nem elég, mert kutatótól függ ezek kiválasztása. Csak akkor jó ez, ha 2 kultúrát ugyanaz a kutató kutatja. A materiális részeket kell bevenni kulturális magként. 1. a források kihasználása (természeti) 2. az erQforrások kihasználására alapozott termelés + újratermelés 3. a társadalom növekedése, fejlQdése, csökkenése, degradációja (ezzel lép a rendszerökológia felé). 1968-ban Kannibálok és királyok címq Harris könyv: a fejlQdésben 3 dolog van, ami indukálja azt: 1. termelés (egyre intenzívebb, gazdasági verseny, demográfiai nyomás( így jutunk a túlkiaknázáshoz. 2. a források csökkenése jön és kialakul a gazdasági válság 3. kialakul egy új termelési mód.
Ezért alakultak ki a háborúk. A férfi felsQbbrendqség. Ezért jöttek az elsQ államok. Ez az egész fejlQdés mozgatórugója. Harris ortodox marxistának tartotta magát. De kritikák szerint individuális vagy perszonalista marxista, mert a természet társadalmi kapcsolatait kihagyja. Csak anyagi és etnikai részeket vizsgál.
J.S.-tal szembeni kritika: Vajda és Rappaport: a kulturális jelenségeket valamilyen környezeti jelenség hozza létre ( ez a kutatások 3 gyengeségére kutatható vissza.1. léteznek olyan kapcsolatok, melyek a természeti környezetbQl a kultúrát befolyásolhatják. 2. a kapcsolat megléte nem biztos, hogy okozó hatás 3. ha az oksági viszony létezik, ki is mutatható, még az sem jelenti azt, hogy mindig ugyanolyan módon meg kell jelenjék.
JS. Még mindig túl technikai. Nem vesz figyelembe más szervezeteket pl.: baktériumok. Nem veszi figyelembe a szociokulturális környezetet csak a szociokulturális integrációt. Nem látja, hogy kultúra és biológia kapcsolatban állhat egymással. A kulturális mag ötlete azóta is foglalkoztatja a kutatókat. JS. Technológiai alapon áll – vulgáris materialista.

Rendszerökológiai iskola
A 60-as 70-es évek legnagyobb hatású iskolája. Kauzalitás ( korreláció – ezt Steward-tól vették át. Rendszerelmélettel ötvözték S. elméleteit. Nem a semmibQl ugrottak elQ, hanem a biológiai tudás változásai, fejlQdése implikálta megjelenésüket. Voltaképp már Darwin is ennek elméleti elQkészítQje volt.
Ernest Haeckel  az ökológia atyja. Két évvel Darwin után jelentette meg könyvét: Természet és megjelenési formák története. Egy organizmust a saját környezetében vizsgálta, hogy milyen kapcsolatokat épít ki stb. // Ökológia: oikosz-ház , de itt átfogóbb jelentését kell venni, az emberi önfenntartás gazdasága//.
Tylorék a természettudományból vettek át fogalmakat a társadalomtudományba. Az 1860-as években megjelent az ökológia is, mégis csak az 1920-as években kezdték felfedezni a tudósok maguknak. FQleg antropológusok, szociológusok voltak. Az elsQ ilyen az 1. Amerikai Városi Szociológiai Iskola, avagy a Chicagói Iskola. FQ mqvük 1924-ben jelent meg: A város címmel. Írta: Park és Burgess. Pk voltak a fQbb kutatók +McKanzie. A társadalomtudósok kezdenek Parkék vizsgálataihoz visszafordulni. Parkék vizsgálatainak alapegységei különféle társadalmi csoportok volta. FQleg bevándorlókat figyeltek. Hol laknak, mennyien a városban? Milyen a térbeli elrendezQdésük logikája? 2. A Chicagói Egyetemen egy Chlamance (Klemensz) nevq botanikus dolgozott, kidolgozta a rendszerökológia alapelveit. P is hatott a társadalomtudományi kutatókra, meg azok is rá. Ezek az urbánszociológusok a várost azonosnak vették az organizmussal. Olyan darwinista fogalmakat használtak, mint pl. a verseny. Szerintük az egyes ilyen csoportok versenyeznek a városon belül, és jó vagy rossz helyeket szereznek. Az ideális hely (lakóház) a versengés eredményeképp jön létre. A modern emberi élet analógiájára: születés, fejlQdés, érettség, hanyatlás, halál nevezték el a városok ciklusait. Használták a klimax szót is a városszociológusok. Ez az ökológiában a növékszukcesszió jelenségéhez kapcsolódik. (Rossz körülmények közt is megjelenQ növények végül oda jutnak, hogy az adott helyen a legjobb növényzet alakul ki = ez a klimax vegetáció). Úgy gondolták, a városnak is van ilyen klimax-állapota, ami után már csak hanyatlás, instabilitás jöhet. A klimax a biológiában/botanikában semleges fogalom. Azonban az urbánszociológusok érzelmi töltettel vették át, értékítélettel telítve. Nekik a klimax után mindenképp hanyatlás jön. A biológiában jöhet egy más „növénykomplexitás”, ami ugyanolyan jó lehet.
Parkék kapcsolathálója nem volt jól kidolgozott, mert nem volt viszonyítási alapja. Csak az egyik aspektusát ragadták meg a komplex ökológiának, a térhasználatot. Így nem kaphattak teljes képet. Pk elQfutárok. Utánuk hosszan nem hódított tért ez a szemlélet. Aztán a 20-as, 30-as, 40-es években Malinowski, Strauss jöttek és a funkcionalizmus, strukturalizmus. Ez alatt az ökológiai megközelítés természetesen a háttérben maradt. Volt ugyan néhány elszigetelt kutatás, de Arisztotelészi logikával.
Iskolát nem teremtQ elQfutárok: Barth (norvég) az 50-es években. Tamsley (1935): Bevezetés a növényökológiába. Itt használták elQször az ökoszisztéma kifejezést, és fejtették ki, hogy mit jelent. Rendszere biotikus és abiotikus tényezQ közt jött létre. A biotikus a biosz vagy biom, minden élQlény. Az abiotikus minden, ami a biom életét meghatározza: föld, csapadék, víz, szél stb. A ’60-as években épült be az antropológiába is az ökoszisztéma fogalma. Pl.. Geertz Jáván írta le az itteni társadalmat ökológiai kapcsolatok segítségével. Vajda (Amerikába szakadt magyar kutató) könyve (1965): Az emberi kultúra és az állatok. Szintén ilyen téma, sQt R. Rappaport könyve: Disznók az Qsöknek.
Miben hoz ez változást? A rendszerelmélet miatt megváltozott a társadalom és a környezet felfogás az antropológusok között. A funkcionalizmus pont ennek ellentéte, mert szerintük az ember önmagáért való  sui generis elmélet. Ezzel szemben: a rendszerelmélet: minden társadalmi cselekvés közvetlen hatással van a környezetre és közvetlen hatásokat szenved el a környezettQl. A rendszerökológiai szemléletq antropológia mit tekintsen a vizsgálat alapegységének? A vizsgálat kezdetétQl kis közösségekre, csoportokra vonatkoztattak. Még ma is, ha a nagy összefoglaló mqveket nem említjük. Ezekben belsQ kapcsolat-elemzések vannak, illetve energetikai vizsgálatok. Energia-anyag ekvivalencia. Fontos probléma. Hol az ökoszisztéma határa? Ott, ahol minden irányban láthatóan a kapcsolatok sqrqsége lecsökken. De mi a kapcsolat? Ezt magyarázzák az energiával. Azt keresték, hogy hol van az energia-átadási minimum. Pl.: fq-antilop-oroszlán ökoszisztéma esetén. Ott a kapcsolat, ahonnan se az antilop, se az oroszlán nem lép ki. Sokkal könnyebb meghatározni ezt, hogyha egy sziget vagy tavacska (korallzátony=behatárolható ökoszisztéma) Az energiaáramlás minimuma a résztvevQkön múlik. A rendszerökológiai kutatások a változásokat keresik. Ha nem találnak, bukják a kutatást. Könnyebb, ha a természet maga elhatárol (hegy, atoll, erdQ& ). Az ökoszisztémán belüli kapcsolathálók minden ökoszisztéma olyan szinten összetett, hogy nem igazán kutatható. Melyik az a kapcsolatrendszer ami az adott ökoszisztéma mqködését legjobban befolyásolja?  ez a fQ kérdés. Csakhogy erre nagyon szubjektív válaszokat lehet adni, mert amit a kutató legfontosabbnak lát, az lesz. Pl.: sólyom és tehén, nincs köztük kapcsolat DE fq és tehén egyértelmq ( magvas fq és egér egyértelmq ( egér és sólyom. Mégis van kapcsolat a sólyom és tehén között? Ebben a kapcsolatban is az energia- és anyagátadás a kulcsesemény.
A szünökológia és az antrökológia: Szünökológia: A rendszer részei közül egyet sem emel ki, hanem mindet vizsgálja antrökológia. Kiemel egy közösséget a rendszerbQl és arra figyel pl.: egy populációra.
Barth és az ökológia eleje : a rendszerökológia iskolát nem teremtQ elQfutára: Barth É-Pakisztánban a Svat-völgyben kutatott az 1950-es években. Itt 3 népet talált. Ezek a pastuk, kohisztániak és gudzsarok. 1956-ban az American Anthropoloigist-ben jelent meg egy cikke, melyben írta, hogy az Q vizsgálatuk erre alkalmatlan. Mert azonos helyen laknak, de teljesen eltérQek. Márpedig az nem lehet. Konkrétan a pastuk egy (ma élQ) törzsét vette Barth, a patanokat. Ezek egy völgy fenekén élnek, földet mqvelnek, évente 2x aratnak és jól fejlett politikai rendszerrel rendelkeznek. Jól rétegzett, hierarchikus társadalom. Többletélelmet követel meg a fQnököknek, tehát jó termelési környezetet követel meg. A katonáké a vezetQ szerep. Koherens társadalom. Pk vannak a legtöbben (ez a nép), övék a politikai vezetQ szerep.
Kohisztániak: magasabban élnek a völgyen: vegyes gazdaság + állattartás. Atomizált társadalom. Önálló falvak szervezete. Nem olyan nagy a politikai hatalmuk. Nem tudnak évente kétszer aratni.
Gudzsarok: tiszta állattenyésztQk. Periférikus az élQhelyük. A kohisztáni és pastu földek peremén legeltetnek. Beépültek a kohisztáni és pastu társadalomba. Politikailag mindkettQ társadalomtól függenek.
Barth: ezek a társadalmak komplementerek egymással. Minden közösségnek van saját helye, mely nem versenyhelyzetre épül. Mind a 3 kapcsolatrendszerben él a másikkal. Barth ezt niche-nek nevezte, aki ökológiailag fülkét jelent. De ezt a fogalmat túl sok értelemben használja. Niche = 1. önfenntartási rendszer, tevékenység 2. a mezQgazdaság termékei 3. a csoportok térbeli elhelyezkedése. 1959-ig az ökológiában a niche 2 meghatározás: 1. önfenntartáshoz és 2. térbeli e<
Z
Œ

®

®
Ê
¶ 4yzÄ̚¾©´¼ÏÑÒ.0(
,
,«,Æ,-
-.D1õçõØõØõçÊõ¼õØõØõÊõÊõ¼õ¼õÊõØõ°õ¼õçõçõ¼õÊõÊõÊõÊõçõÊõ¼õÊõ°õÊõÊõÊõ¼õÊõØ°õh9\žhœdT>*CJ
aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
E.0â T

Œ

Ě„…r‚À0#p$0%Â%†'v*Ä+-2X4\4ð5ýûöööôöööôööööööööööööôööööö$a$D1F122"2$2F3J3\6Ž6¬6®6µ9½9Ø:ü:È;î;\>s>œ@¶@¸@üA
BBDRDºDÎDÐDÒD@FBF8GRG&KàMTNzN¤N¦O¨OªO R
R
RBRæRôR2Z@ZòçØçÊçÊçÊçòç¼ç¼ç¼ç°ç¡Êç¡ç¡ç°çÊçÊç°ç¼çØçÊçÊçÊç°ç° j®ðh9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT6>*CJ
]aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
2ð5\6~9Ø:Â;Ä;t>u>>b?@@8GVNTP
RV2Z@[a®adºmxpžpÐpïpsuúúúúúúúøöôúúúúööúúúúúúôëúúú$
Ƹa$$a$@Z@[F[G[9`:`HaUauaza®a½ad0dºmÎmxpŠp‹pžpïpÿp%quDuFuTuVudu|u¶vÚvwZwüw"xdx¼xÖy
zêzõæØõÊõØõ¾õæõØõØõØ­Øõ¾ŸõŽzŽfŽ¾õ¾õ¾õ¾õ¾õ¾õ& j«ðh9\žhœdT56CJ
\]aJ
& j®ðh9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
j«ðh9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
(udu¶vwüwdxÖyêz:{–~†B‰<Š¸“З¦ ˜¢à¤¾§À§$ª\ª ª¢ªÚª «ýøøøøøøøøøýøøøøøøøöøøøíøøøø$
Ƹa$$a$êz

{:{t{ï}ÿ}–~ˆî…†$†U†c††ž†êˆìˆ‰‰B‰X‰‰’‰<ŠHŠJŠòŠôŠ¸“Ö“• •Ð—ö—¦ ° ˜¢¦¢à¤ø¤À§à§$ª&ªš¯óèÚèÌèÚèÚè»ÚèÚèóè­è­èÚè­èÚóè­è›èÚèŒèÚèÚèÚèŒèwè(jh9\žhœdTCJ
UaJ
mHnHuh9\žhœdT5>*CJ
\aJ
#h9\žhœdT56>*CJ
\]aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
. «B«ž«2¬t¯8±É²Ê²Ë²"º¾ÚÄÎÅzÇRÊvÙ:Û¨ß"ãöèºê

îqïrï‹ïvñõò’ÿúúúøúúúúúúøøøúúúúúúøúúúöøúúú$a$š¯º¯R°T°8±Ü±Ë²Ú²â´µlµ~µ‚µ„µ²µ¶µèµìµx¹z¹"º.º¾¾ÉÂøÂùÂûÂ8Ã9ÃÇÃÉÃÎÅƬÇÆÇÒÈÉbÉdɤɦÉ
Ê Ê™ÊšÊ6Î8ÎÐ.Ôv٦٨Ù:ÛNÛRÛrۨ߾ß"ã<ã ååòçÙçËçòç¿ç¿çòçòçòçÙçòçòçòçòçòçòç¿ç¿çòçòçòçòçÙçÙçËç­òçËçžçžçžçòh9\žhœdT5>*CJ
\aJ
#h9\žhœdT56>*CJ
\]aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
>å^åbåäåæåÀæìæpçtçúçüç:è<è²è´èºêÓê.ë/ë`ëìºì¼ì"í$írï‹ïºïÅïÆïÑïvññ’ñ
ò7òzô|ôÚôøôXõdõ‚õºõÊõÌõº÷¼÷ò÷ø.ùõçõçõÛõçõÍõçõçõ¾õÍõçõçõçõ¯õçžçõ¾Ûõõçõçõçõçõçõ h9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
j¹ðh9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT6>*CJ
]aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
2.ùRùTù’ÿfLNP\”¢´ðU[¤©¬øú^
€
„
f
ö


D

œ

¦
Þ
6 8  þLâ.øú68>€ÔÞ.p\n<-T-ðâ×â×Åð׶׶×â׶׶ררר—¨¶¨—¨—¨×¨—¨—¨×¨†¨†¨¶×¶×¨×¨×¨ j®ðh9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT56CJ
\]aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
#h9\žhœdT56>*CJ
\]aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT6CJ
]aJ
h9\žhœdT6>*CJ
]aJ
4|>Ô<-¾ X"ÈA~FNI†RÐSÒSÜSÞSJ[®t°tu쒞

º¡8¤"¬6¸â½"Áúøöúúúúúúúúññúïúúíøúúúúúúúï$a$$a$T-¾ Ð X"b"¶#À#ä#
$|$†$Œ$Ž$Ú$Ü$% %&@ AÆAÈAÔAÖAæAèAxCŠC®CêCD D~FˆFNIZIüIþIL(LÀLêL†R´RÞSäS†TŠTJ[h[¢]¨]¬]Þ]:^>^@^l^¤^²^œdždÚgÜgàgòghh

hõçõÛõçõÍõÛõçõçõçõËõÍõ¼Û¼ÛõÍõÍõ®õÍõçõ®õÍõÍõçõÛõÛõçõçõÍõçõÍõçõ®õçõÍõçõ j®ðh9\žhœdTCJ
aJ
h9\žhœdT5>*CJ
\aJ
Uh9\žhœdT6CJ
]aJ
h9\žhœdT>*CJ
aJ
h9\žhœdT5CJ
\aJ
h9\žhœdTCJ
aJ
Dlhelyezkedéshez kötött. 1959-ben megpróbálták a kettQt egybegyúrni. Ezért nem szabad Barth-on ezt számon kérni. Ezután jöttek rá, hogy a niche-nek nincs topográfiai vetülete. Nem térbeli tényezQ. Erre a biotóp szó használható.
Donald Hardesty: 1977-ben könyvet jelentetett meg: Az ökológiai antropológia címen. Egész könyve célja, hogy a biológiai ökológiához az ökológiai antropológiát közelítse minél több ponton. FQ feladat szerinte: ha jó kategóriát keresünk, az az élelemforrások térbeosztásához kell, hogy kapcsolódjon! ( kultúra + fQ élelme a kultúrának azon a helyen (Q a populáció szót használja, nem a kultúrát.) Ezzel az ötlettel az a probléma, hogy egy populációban sem feltétlenül azonos mindig a térbeli elhelyezkedés. Megoldás: csak a másik csoporttal való összehasonlításban lehet ezt kutatni, nem egy populációt.
Niche: Hardesty ismeri a rá írt kritikát, ezért a biotópot használja helyette. Vizsgálata: populációk és élelemforrások kölcsönös egymásra hatásából kialakult kapcsolat meghatározása. A biotópot más értelemben használja, de Q is csapdába esik, mert nem veszi figyelembe, hogy ez antropológia és nem ökológia. Csökken a dolgok ökológiai relevanciája ez által.
Biotóp: egy bizonyos környezet milyen kihasználható forrásokkal rendelkezik. (Hardesty ( egy közösség több biotópot is kihasználhat. Hogy milyet és mennyit használ ki, ezt hasonlítja össze 2 közösség esetében. Ha a kihasznált források közt átfedés van, akkor az lesz az Q niche-jük , kamrájuk, amit realizálnak maguknak, másokkal szemben. Ezzel a realizált niche-t ( az, amit tényleg megszerez és kisajátít magának az össztáplálékból) és a fundamentális niche-t (az összest, ami élelemforrás lehet) összevonja. Ez probléma. Szóval belebukott a két diszciplína közelítésébe. Két fajta csoportot vett, attól függQen, hogy hány élelemforrást használnak ki: 1. általános (sok biotópot használ) 2. specifikus (kevés biotópot használ). A modern ember a legáltalánosabb, mert nagyon sok biotópot használ ki. Azt is figyelte, milyen intenzitással történik egy biotóp kihasználás. Ez persze évszak-függQ is lehet, mert kevés olyan növény van, amit egész évben szedni lehet. Ezt azért az érett biotópok kihasználására vonatkoztatta. Így volt olyan csoport, mely az egyik évszakban általános (nedves évszak), a másikban specifikus (száraz évszak), mert akkor kevesebb az élelem-lehetQség.
Matematikai fetisizmus: a 70-es évek terméke. Mindent matematikai formába öntöttek. Hardesty a csoportok ökológiai fülkéjének niche méretére formulát alkalmazott.

RAJZ

Pi: az 1 közösségre vonatkozó szám, hogy a biotóp hányad részét használja ki. i: az i az, hogy x közösség használja a biotópot, tehát hogy hány darab közösség van ott. Ezen képletnél a közösség emberi és állati közösség is lehet akár egy szem is. Megállapítja (az összehasonlítások után), hogy a bizonytalanabb helyzetq közösségeknek nagyobb ökológiai fülkéje volt, mert több területen kell megkeresni az élelmet, mint a letelepülteknek. Persze a kereskedelmet ennél a vizsgálatnál sem kell figyelembe venni. Tehát a zsákmányolóknak a legnagyobb a nich-je, mert sokat kénytelenek kihasználni. Ez elnagyolt, mert vannak specializált zsákmányolók, amik csak egy fajta élelemre vannak ráállva. Pl. lazac. Hardesty erre azt mondja, hogy ezek a biztos zsákmányolók , Qk más kategória, amivel nem számolunk a natúr zsákmányolóknál. (a natúr nem szakszó itt, a biztos igen!) Több csapdába belesétált H., mert pontatlanul használta az egyes kategóriákat.
Clifford Geertz: a természeti értelemben vett ökológia pontos kihasználásához jutott. Indonéziában kutatott Jáván. Nem használja a nich-t, hanem ökoszisztémát használ. A Jáva szigetén élQ termelQket kutatja, akik mesterséges ökoszisztémát építenek fel. Egyedszám és fajszám alapján különíti el ezeket. 1. specializált ökoszisztéma: kis fajszám, nagy egyedszám (pl. rizsföld), 2. általános ökoszisztéma: sok faj, kis egyedszám. / Conclin a hannó népet vizsgálta (Fülöp-szigetek). Ott több tíz a használt fajok száma. Ezzel inkább a természetes ökoszisztémára hasonlít a hannó földecske, mint egy amerikai kukoricaföld./ égetéses irtásos földmqvelést folytató nép. Csak állatfajból 450-et különítenek el, 1600 növényfajt, ami egy közös tudás. Ökológiai szempontból is dolgoztak, még a talajtípusokat is megkülönböztették és 10 félét határoztak meg a színük, a termékenységük alapján, alkategóriaként pedig 30-at. Geertz szerint nagy anomáliák mutatkoznak Indonéziában. Jáván él India lakosságának 70%-a, pedig India területének csak 7%-a Jáva. Akár 3000 fQ is élhet itt /km2. Élelemtermelésük speciális ökoszisztéma, mely a rizst termeli. Nagyobb részt égetéses-irtásos mqvelés van (Jáván kívül)( ez Geertz-nél általános ökoszisztéma, mert jóval több növényt termel, nem csak rizst. E két ökoszisztémát hasonlítja össze G. Rájött, hogy Jáván kívül olyan termékegyüttest termesztenek az esQerdei részeke, mely elég hasonló a trópusi esQerdQk természetes ökoszisztémájával. Kb. 30 növényt termelnek a hannók. Ugyanerre az összefüggésre Contlin is rájött. Ennek szép példáját látta B. B. a Kilimandzsáró lábánál: 1. Gyepszint: krumpli 2. Cserjeszint: kukorica 3. Lombkoronaszint: banán, kávé. Ugyanezt kijavít a Kilimandzsáró lábánál a termelQk. Az ilyen termelés stabilabb rendszert biztosít. A jávai specializált, mesterséges ökoszisztéma, mely kizárólag rizsre épül. Sosem pihentetik a földet. Ennek ellenére nagy a rendszer stabilitása. Évszázadokon át évente 2-3 aratás van, mégsem omlik össze a rendszer. (Mások megfigyelték, hogy ez rossz a talajnak, tehát valamilyen pótlást kell neki adni, különben összeomlik ( ez a rizstalaj). Geertz. Jól mqködik az intenzív mqvelés, ezért van olyan nagy népsqrqség. Jávához hasonló éghajlatú sok sziget (pl. Bali) mégsincs ott speciális rizskultúra és olyan nagy népsqrqség. Tehát más tényezQk is szerepet játszhatnak abban, hogy ez az ökoszisztéma kialakulhatott. Jáván már pótolják a föld veszteségeit. A hollandok bázisukat Jávára tették ( további fejlesztések, népsqrqség növekedése. Indonézia az ázsiai tigrisek közé emelkedett. A speciális ökoszisztémák tették lehetQvé általában is a nagy népsqrqségek kialakulását pl. gabonanövényekre specializálódás stb. A specializált ökoszisztémák nem csak térben, de társadalmilag is sok embert koncentrálnak. A kulturális heterogenitás sokkal nagyobb az általános ökoszisztémákban. Ez viszont a városok esetében nem stimmel. Pl. New York: mindenféle társadalmi réteg, más kulturális háttér él néhány km2-en. A 82. utca a magyar kolónia N.Y.-ban. De minden népnek van saját területe a városon belül. De afrikai városokban is nagy a heterogenitás. ( 2 méteren felül New York, 2 méteren alul Calcutta. Mert palotákban él az elit, a többi meg a földön éhen hal.

Az ökológiai antropológia aranykorszaka
Roy Rappaport munkássága: KésQn került az antropológia közelébe. Már meghalt. Máig sokan hivatkoznak rá, mert érvényben maradtak elméletei. Eredetileg kocsmáros volt (elvileg.) Egyetemre ment és részt vett egy terepmunkán, melynek Vajda volt a vezetQje. A tsembala manugokhoz mentek Új-Guineába. Ez egy sajátos nép, a Mount-Hagen környékén. Hegyi nép. A 60-as években mentek oda, és ez a nép akkor még látott fehér embert. Antropológiailag szqz nép volt. Kertmqvelést folytató nép. Táró, yam stb. Háziállat: disznó. Rappaport. Van egy jellegzetes rítusa a népnek. Ez a kaiko rítus. (lsd. cikket errQl.) A kaiko rítus R. szerint a társadalom és a természeti környezete közti kiegyenlítQ szerepet tölti be. Rappaport: Disznók az Qsöknek c. könyv: A kaikón levágják a disznókat és az Qsöknek áldozzák. R. próbálta bemutatni a disznó-ember kapcsolatot. Ez szimbiotikus kapcsolat szerinte. A disznó húst ad + túrja a földet (mg-i munkát végez9 és kiszedi a gyomokat + hulladékot eszik, tehát megeszi a felesleges szemetet. A szimbiózisban részt vevQ disznók picik, max. 30-40 kg-osak felnQttként. A nép a disznókat saját gyermekeinek tekinti. Dédelgetik, simogatják, vezetgetik. A nQk házában laknak. Jóval több energiát fektetnek a malac nevelésébe, mint amennyit visszanyernek tQle. A sertéshús nem kalória miatt, hanem fehérje miatt fontos nekik. A táró, yam elég kalóriát tartalmaz. A sertést fQleg nQk és gyermekek fogyaszthatják. Férfiaknak és kamaszodó fiúknak tabu a sertéshús. R. szerint ennek az az oka, hogyha kevés fehérje jut egy kamasznak, késQbb jön el a pubertás kor, tehát nem lesz idejekorán szex és utódok. Tehát ilyen születésszabályozó funkciója van. A sertésölés valamilyen rítushoz kötQdik mindig. Ha betegség, járvány, háború van, akkor ölnek disznót. De csak 1-2-tQt. Házasságkor is ölnek, feláldozzák. R. (neofunkcionalista: mindennek igyekszik okot adni): háborúban, betegségben megnövekszik az ember nitrogén-felhasználása, és a fehérje lecsökkenti a stresszt, pótolja az ásványi anyagokat, így jobban gyógyulnak, jobban megy a harc. R. szerint a kaiko rítus háborús idQszakokhoz köthetQ. Akkor van kaiko, ha valami harc várható a szomszédokkal. A kaiko összefügg a sertéslétszámmal. Olyan negatív visszacsatolást tartalmaz ez a rítus, ami ezt az egész ökoszisztémát fenntartja. Tehát: a sertés eszik, iszik ( nQ a létszám ( bemennek a kertekbe is és a nem nekik szánt kajákat is megeszik ( az asszonyok végzik a kerti munkát és Qk foglalkoznak a disznókkal is ( panaszkodni kezdenek, hogy a szomszéd disznaja feltúrja a kertet ( a férjnek szól ( a férj szól a szomszédnak ( összevesznek kaiko a folytatás (a szimbolikus lét ezzel parazita létté válik R. szavával.) A disznók 2/3-át lemészárolják (ezzel lesz kaja, meg funkcionálisan harc is folyik a szomszédok közt) ( háborúzgatva megeszik a leölt disznókat ( olyan kevés disznó marad, amennyi újra szimbiózisban él az emberrel. Ez a nép egyébként vadászik is, hogy fehérjéhez jusson. A kaiko idején tabu a vadászat, mert akkor ott van fehérjének a sertéshús. A vadászati tilalom után sok vad lesz, akiket újra, könnyebben lehet vadászi. + A kaiko alatt a kisebb ellenségeskedQk szövetségekbe lépnek és háborút kezdeményeznek egymással. Disznóhús ajándékokat küldenek, táncokat járnak. A kaiko 1 évig tart! A kaiko társadalmi szervezQ  helyként mqködik. Itt jönnek össze a fiatalok, párt kereshetnek. Itt különféle árukat is lehet cserélni. A kaiko háborúja a népesség számát is szabályozza. R. a kaiko-t termosztátnak, visszacsatoló rendszernek nevezte, mely szabályozza a társadalmi kapcsolatokat, szinten tartja Qket. Rappaport: a rendszer-ökológiai vizsgálatokban ez a kutatás fontos volt. Megmutatta, hogy jó számításokat lehet végezni, de még ezek sem totál pontosak. Az energiaáramlás vizsgálatát R. bevonta a társadalomtudományi vizsgálatokba.
Rappaporték útja a tsembaga maringoknál: az expedíción nemcsak antropológusok vettek részt. Voltak földtani kutatók is stb. Rappaport leírja a többi vizsgálatot is: 1 óráig mérte a csapadékot, talajtani vizsgálatok (milyen a föld rétege, milyen a felette lévQ vegetáció, milyen föld kémhatása stb.), a tudományos nevek mellett gyqjtötték a helyi elnevezéseket; a fák, ágak magasságát, a termésmennyiséget. Ezeket R. felhasználta. Lemérte a tárókat, yamokat kilóra. Megbecsülte a teljes termésmennyiséget. Mérte, hogy mennyit dolgoznak. Pl.: hány fejszecsapás kell 1 fa kidöntéséhez és ez mennyi kalóriaégetés stb. a befektetett energia és a termés kapcsolatából kiszámolta a hatásfokot. A korábbi méréseket nem lehetett ezen a területen használni, mert más anyagokból dolgoztak stb. Kiszámolta hogy milyen növény megmqveléséhez mennyi energia kell és melyik mennyi energiát ad vissza, ha megesszük. Ezen eredményeket kalóriában adta meg. Persze ezek elég bonyolult mérések voltak és nem túl pontosak. Az elsQdleges és másodlagos növénytakaró kiirtásához kellQ energiákat is felmérte. Összeírta, hogy milyen növényeket mire használnak stb. Azt nehezen tudta megmérni, hogy mennyit esznek meg. Ezeket csak megbecsülte. A közösség együttes fogyasztását ugyan pontosan tudta, de ebbQl az egyénekét csak becsülni tudta. Így határozta meg az eltartó képességet. De a nemi és kori arányok csak becsültek voltak kutatásában.
Rappaport kritikája: számos adatát csak becsülte, adatgyqjtése és mintaválasztása nem volt egészen jól kidolgozott. Csak az aktív dolgozókat vette, de ezzel nem reprezentálta az egész bandát. Nagyon jó volt az elméleti konstrukció, de a kivitelezés pontatlan.
Bakermann úgy próbálta vizsgálni az égetéses-irtásos mqvelést, hogy ugyanilyen ökológiai standardokkal vizsgálta. Keveset volt terepen ahhoz, hogy jó eredményei lehessenek. Nem tudta a standardeket összeboronálni.
Rappaport leírta az ökológiai antropológia alapvetését Vajdával együtt! Inkább ökológia az Q munkájuk, mint kulturális ökológia. Megpróbálták az ökológia vizsgálati lehetQségeit az antropológiába bevinni. Mi a vizsgálati egység az antropológiában, ha az ökológiában a populáció vagy a biocönózis vagy az ökoszisztéma.
Populáció: Az egyik energia és anyagcsere viszonyait össze lehet hasonlítani egy másikkal. A kultúra nem jó fogalom, mert pl.: nem lehet elpusztítani úgy, hogy megeszi a ragadozó. Ha a humán populáció az alapegység, az nem tesz rosszat a vizsgálat szempontjából. A viselkedést pl. mindkét esetben lehet vizsgálni, a humán és állati populációkban is. Sok kulturális jelenséget a környezeti viszonyokra vezetnek vissza. Pl.: törzsek közti zónák, amiket egyik törzs sem hódít meg (pufferzóna) ( mert így visszafejlQdik a levadászott állatpopuláció. A tehenek feláldozása is erre való. A teverablás intézményesítése (sweet). Az emberáldozat (cook). Minden kulturális jelenséget adaptív hasznossága szerint kell vizsgálni. Mármint hogy hogyan normalizálja a környezettel való kapcsolatokat. Rappaport tudta, hogy ezek csak hipotézisek, és még rengeteg kutatás kell ahhoz, hogy ezek bebizonyosodjanak. Rappaport élete végéig ezzel foglalkozott, de Vajda abbahagyta. Végül egyikük sem adott választ a fenti kérdésekre.
Rappaport kritikája2: a társadalmi tényezQk hatásait nem veszik túl mélyen figyelembe, inkább az ökológiára építenek. Egységes társadalmi változásokat feltételez kutatásuk. Nem vettek figyelembe olyan társadalmi tényezQket, mint pl. egy közösség együttes tudása. Egységesen a törzset figyelik, nem az egyéneket. Nem lehet az egyéni indítékokat ökológiai indítékokkal helyettesíteni. A kaikó-nak is csak a gazdasági, de a társadalmi és politikai funkcióját nem kutatták. Aki pl. a kaikót szervezi, az presztízs. A kaikó olyan problémát old meg, amit Q maga hoz létre. Ugyanazon jelenséget az ökológiai és társadalmi oldalról is lehet magyarázni. Mi van miért? ( a kaikó van a disznópopuláció csökkentése érdekében. Vagy a disznópopulációt azért csökkentik, hogy lehessen kaikó, amiben az emberek presztízshez jutnak. A kaikó rendszerét a termosztáthoz hasonlították. De ez is csak addig mqködik, amíg valami meg nem hibásodik benne. De ez a hasonlítás nem helyes, mert a kaikó önmagától megy. Egy ökoszisztéma ugyanúgy nyílt rendszer, mint egy társadalom. Ezért az összehasonlítást el lehet végezni elvileg. Rappaport élete végéig azt mondta, hogy használhatjuk a 2 analógiáját. Nem problémázott azon, hogy melyik nyílt rendszer, melyik zárt rendszer. R. számára a kibernetika volt a kedvenc. A rendszereket mindenképp be akarta vezetni a vizsgálatokba. Két társadalmi modellt használ a társadalom elnevezésére: 1. kognitív: ami a társadalom egyedeinek fejében van 2. operacionális modell: a tényleges kapcsolat, ami a valóban van a közösségben.
A kognitív modell a program, hogy hogyan kell tenni a dolgokat, hogy a társadalomnak jó legyen. De ez a program az operacionális modellben racionalizálódik. Pl.: a törzs nem megy 1500 méter alá, mert ott vörös szellemek vannak és ez egy program. A valóság csak a kutató eszmében tqnik fel: 1500 m alatt maláriát terjesztQ szúnyogok vannak. A kognitív modell persze változik az idQk során. Az elméleti tudás sokkal lassabban változik, mint a gyakorlati tevékenységek. Pl.: amikor a burgonya bejött Mo-ra, a nép meg tudta mqvelni és tudta, hogy azt a részt kell a növénynek megenni, ami fent van. Azt ették is, és jól meghaltak. Csak utána jöttek rá, hogy ennek a gyökerét kell enni, mikor már a gyakorlatban tudták egy ideje.
G. Bateson: Az agy ökológiájához vezetQ lépések c. könyv: az adaptációt kell figyelni, mert nincs olyan emberi társadalom, ami nem adaptálódott volna a környezetéhez. Mert ha nem adaptálódott volna, akkor már nem létezne. ( Az ökoszisztéma rugalmas rendszer, melyet belsQ tulajdonságai mozgásban tartanak. De mi tartja fenn a társadalom és környezet kapcsolatát? Rappaport: vallás. Bateson. Társadalmi intézmények.
Bateson. A szoftver a vallás intézményrendszere, ami a társadalmi intézmények programja. Bateson rítusnak tekinti a transzvesztitaságot. Ezt szépen be is bizonyítja. Szerinte stresszoldó funkciója van. A társadalmi intézményeken belül tényleg ilyen egyensúly-fenntartó szerepe van a vallásnak? Bateson: nem , 1. mivel a vallás változik ( nem tarthat fenn egy társadalmi funkciót. 2. van olyan, amely nem az adaptációt, hanem a természet tönkretételét segíti elQ. 3. az ipari társadalomban már nem mqködik a vallás. Az ipari társadalmakban a vallás már egyáltalán nem játszik adaptív szerepet. Ezt persze a keresztény oldalon álló kutatók nem fogadják el (pl.: Kiszely Károly).
Jonathan Friedman: A társadalmi rendszerek sosem tekinthetQk adaptívnak,. Még primitív szinten sem, mert a máködési elve mindig ugyanaz, mindig az akkumuláció irányába mutat. Hosszú távon minden társadalom tönkre fogja tenni a környezetét. Az információt sem veszik figyelembe a rendszerökológusok, pedig ennek cirkulálása roppantul fontos. Bár erre nincs egységes mérési mód (Emilio Moran-nak vannak erre elméletei) az információ áramlására. Nagyon nehéz mérni az információt. Moran blokkdiagrammaja az ENáramlásról olyan bonyolult, hogy még talán Q maga sem érti. Az is fontos, hogy hányszor kell jönnie az információnak. Az információ ismétlése mennyi idQ alatt változtatja meg az ember véleményét? A modern társadalomban ezt azért nehéz kutatni, mert iszonyatosan sok az információ. A primitívebb társadalmak esetén pedig az információk kódolva vannak és nehezebb Qket elQkeríteni, ha vizsgálni akarjuk.
Fontos kritika: minden ökoszisztéma-vizsgálat bonyolult és összetett vizsgálatokat igényel. De ettQl még nem biztos, hogy pontos is lesz. Attól, hogy matekkal, táblázatokkal tárgyaljuk, még nem lesz pontosabb a vizsgálati eredmény. De azt az illúziót kelti, hogy marhára pontos, pedig sokszor becslések alapján történik. Ilyen a meteorológia. Nagyon bonyolult számításokat csinálnak oldalakon keresztül és végül arra jutnak, hogy Hát, lehet. Ezért az ökoszisztéma antropológia nem teljesen pontos, de nagyon fontos, mert rendszert vizsgál, nem csak egy bizonyos dolgot vizsgál, és nem mond le arról, hogy a rendszert vizsgálja, ami tejesen másképp mqködik, mint benne a részek.
Milyen melléktudományos kutatásokkal jutunk el az etnoökológia területére? ETNOÖKOLÓGIA: valamennyi olyan tudás, amely az adott népnek a saját természeti környezetére vonatkozó tudásra vonatkozik. ETNOSCIENCE: valamennyi ilyen tudás, nem csak a természeti környezetre vonatkozó. Az etnoscience hamar ágakra szakadt ( etnozoológia, etnohistoria, etnomedicina, etnotechnika stb. ( mind-mind az adott nép valamilyen tudását dolgozza fel. Az etnohistoria azt vizsgálja, hogy egy nép hogy dolgozza fel történelmét, múltját, és milyen az idQvel kialakult kapcsolata. Az etnogenealógia az alapján vizsgálja a genealógiát, amit az adott nép magától fontosnak tart ebben a tekintetben.

IDE MÉG JÁRNAK DOLGOK
Az etnoscience kritikái. 1. Módszertani kritika: hogy felmérje a tudást, a legokosabb embereket választja ki a csoportból adatközlQnek. Ha ezt az adott népre általános vonatkoztatjuk, az félreviszi a kutatást. (pl.: az MTA alapján nem lehet megítélni egy egész társadalmat. + Egy nyelvet nem lehet stabilnak, mindenki által beszélnek tekinteni.) A etnoscience mqvelQi ezzel a kritikával tisztában vannak, és szakértQ módon igyekeznek figyelembe venni. Kisebb társadalmakban néhány adatközlQ jobban fedi a társadalom szintjét.
Marvin Harris: az antropológiai elmélet fejlQdése c. könyv. ( Sok antropológus túlértékeli az egyes népek elméleti tudását. 2. Már Arany János fölvetette, hogy a gyakorlat és az elmélet nem ugyanaz. Hogy milyen gyakorlat alapján cselekednek a nép egyes tagjai és mit mondanak róla, az nem ugyanaz.(kognitív modell ( operacionális modell). Amit mondanak, az nem csaak azt nem tükrözi, hogy mit tudnak valójában, és nem biztos, hogy a szavak a racionálisan gondolkodó elme szájából hallatszanak egy döntési helyzetbe került embertQl. A terepen a megfigyelés ad egy adatot. Ezután ugyanezt az antrop. Megkérdezi, de az meg már egy megkonstruált szituáció, ami befolyásolja, hogy mint mond az adatközlQ. Ha meg valamit csak megkérdez, abból is van egy adat. De nem biztos, hogy az adatközlQ a valóságban úgy is viselkedne, ahogy elmondta. 3. Mindig egy az egybeni reakciókkal számol az etnoscience. Nem veszi figyelembe a tudatosan hamis cselekvést.  Nem veszi figyelembe a vélemény megváltoztatását sem. Valamit késQbb lehet másképp is gondolni. -Kétértelmqséget sem vesz figyelembe. (egy mondatot több módon is lehet érteni).  Nehezen veszi figyelembe a szimbolikus beszédet is. (pedig számos nép esetében a képes beszéd a beszédnek része.) -A mqvészi kifejezésmód megértése is problémás. (egy bizonyos tárgyi tudás mítosz formájában rögzQdik az adott népben.  Számos fogalom nincs is meg az antropológia tudásában, szótárában, amit egy másik ember használ. (ausztráliai bennszülöttek moety rendszere(Vargyas Gábor lefordította, de nem lehet felfogni.  Egy beszélgetésnek más jelentQsége van ma, mint holnap.
Mindez (a sok) befolyásolja a kutatást, és kevés hozzá a kutató. Amit csinálnak az leginkább klasszifikáció. Persze teljes klasszifikációt nem lehet csinálni, ami minden vonatkozásban pontos. Ezek a klasszifikációs kutatások bizonyos dolgokat kiválasztanak. Leginkább az adott kultúra szükségleteihez viszonyítják az általuk kutatott dolgokat. Leginkább azt kutatják, ami legjobban befolyásolja az adott nép életét. Ez a fogyasztás. Így az ilyen irányú kutatások vannak elQtérben. De ebben is lehet szerepe olyan tényezQknek, melyek nem is igazából oda tartoznak. Pl.: Jáván éltek tigrisek. Az ember nem eszi meg a tigrist, a fogyasztás szempontjából mégis fontos a szerepe, mert a tigris megeszi az embert. A tigrissel afféle szakrális fogyasztási szerzQdést kötnek( ha nem eszi meg az embert, nem indítanak ellene hajtóvadászatot. Ha valaki mégis megöl egy tigrist (ok nélkül), akkor megszegte a szerzQdést, aminek ára van: 15 bivaly. (pont ennyit kell akkor is fizetni, ha valaki egy embert öl meg.)
Lévi-Strauss: Vad gondolkodás c. könyve ( Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba egy adott nép egy környezeti tényezQvel? Ezen tényezQk milyen hatással vannak az emberre? Mik ezek a tényezQk( Legfontosabbak a nagy tömegben és gyakran felhasznált állatok. (marha egy afrikai pásztortársadalomban( Az eszkimók és a hó kapcsolata: a hó különbözQ állapotaira több irányból megközelítetten sok szó van. A havak elnevezése a mozgás szempontjából fontos és a mögötte található zsákmány szempontjából fontos legfQképp.
Van, hogy egy társadalom különbözQ tagjai máshogy fejezik ki ugyanazt a dolgot. Ennek oka, hogy máshol nQnek fel. Ezért ugyanarról csak másként tudnak beszélni. Pl.: egy városi és egy falusi a virágokról. Használatban van-e a klasszifikáció? Tudjuk pl. hogy melyik törzsben milyen osztályok vannak stb., de nem használjuk, mivel nem vagyunk vadászok. Annyit használunk e tudásból a gyakorlatban, amennyit a hentesnél kell.
Hunn: A Washington állam béli indiánokat kutatta. Megfigyelte, hogy sokfajta gyökeret névrQl ismernek, de csak egyet értékelnek nagyra. Azért is képesek voltak harcolni és kilométereket menni. Ez befolyásolta társadalmi struktúrájukat ( az állandó vándorlásban. Kultikus jelentQssége van. A szellemekkel való kapcsolat szempontjából fontos számukra e gyökér. Ha nem vesszük figyelembe, hogy e gyökér mellett Qk sok más gyökeret is megesznek, és csak ezt az egyet emeljük ki, akkor az nem lesz reprezentatív (az indiánok meg éhen halnának). (Szabó Zoltán kutatása a magyar nép (régi) táplálkozási szokásairól.)
Az etnoscience kategorizálására több kritikát adtak: hogy ez csak deduktív része a rendszernek, de van induktív is. Tehát fel kellene tárni az egyes kategóriák közti összekötQ kapcsolatokat. A létezQ kategóriák közti kapcsolat információ-tartalmát kellene vizsgálni. Ez az etnoscience legújabb ága: az infó hogyan áramlik a társadalom tagjai közt és az egyes kategóriák az infó szempontjából milyen jelentQségqek. Az információ az, ami összeköt a gyakorlattal. (A kikujuk elQször nem ismerték a masszai haditechnikát, így féltek tQle. De aztán megismerték és átvették. Elmúlt az infó újdonsága.) Az információ centralizálása hatalmat juttat az egyén kezébe. Pl. ha a vezetQ titokban tartja, hogy hol talált sok vadat, a többinek pitizni kell az Q tudásáért. Az infó abból a szempontból is fontos, hogy hogyan interpretáljuk.
Morill (amerikai antrop.): egy tenger melletti törzs hal-ismereteit (Virgin-szgtk. Csa-csa törzs) kutatta. Megírta etnoichtiológiájukat (ez a népi, halról való tudás). Ezek a csa-csák rákokat fognak. Ezek csendes vízben élQ rákok. Amikor elmennek petét rakni ez az áramló vízben folyik. Erre mondják a csa-csák: az áramló víz jót tesz a szerelemnek. Tudomány: az áramló víz jót tesz az adaptív gradiációnak(jobban szétszórja a petéket. Persze a tudományos a helyes. A csa-csák ettQl még ugyanúgy tudnak rákot fogni. Így az infó mögötti hamis tudás itt nem számít.
Az inuitoknál vallási szabályok adják meg, hogy hol nem lehet a karibukra vadászni. Egy csomó helyen nagy bQségben van a karibu, mégsem vadásszák. Miért? Mert gonosz szellemek laknak ott  mondja az eszkimó. Tudomány: így biztosítja az eszkimó a populáció fennmaradását. Ahol sokan vannak, ott jól tudnak szaporodni. Onnan a bQség miatt úgyis el fognak vándorolni és akkor már le lehet Qket vadászni.
Minden ilyen interpretációt kritika alá kell venni. Hogy mit gondol, mit mond egy nép és ennek milyen adaptációs funkciói vannak, az nagyon elkülönülhet. Vannak etnoscience tanulmányok, melyek kifejezetten irracionális cselekedeteknek racionális magját kutatják. Pl. az égetéses-irtásos földmqvelést. Ez Afrikában tönkreteszi a földet, de Új-Guineában(?) kis létszámú közösség esetén ez a dolog nem káros bizonyos feltételek mellett. Valószínqleg a szavanna is ember alkotta terület: a folytonos, vadászat miatti bozóttüzek következménye.
Az etnoscience elfelejti, hogy sok cselekvés van beszéd nélkül is. Ne csak a szavakat kutassák (etnotaxonómia). A beszédre való koncentrálás miatt túlságosan elméleti tudásokat kíván összegyqjteni, (Lévi-Strauss is) és ez hiba. Persze sok pozitív tanulmány köszönhetQ nekik. 1. a környezet és ember viszonyrendszerérQl alkotott tudást megragadta 2. sok etológiai tudást adtak, melyet addig nem tudtak 3. a botanika számára is sok adatot gyqjtöttek (növények hatóanyagainak titkát felfedték) 4. számos még ki nem halt fajt is meg lehetett határozni 5. történelmi tényeket is megtudtunk segítségükkel. A legutóbbi idQkben tqz-vizsgálatokat folytattak. ( a tqz megmarad sokáig az ember emlékezetében.

Rendszerelmélet: Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Minden nagyobb változás során új tudományos paradigma jön létre és erre épül fel a tudományos világrend. A 20. század elsQ felében jelent meg Einstein tétele. Gödel-paradoxon: matematikai bizonyítását adta, hogy vannak matematikailag bizonyíthatatlan állítások. Milyen a világ? Csak véletlenszerq vagy determinált. Schumacher: a két véglet egyik sem valószínq, istenhívQ volt így levezette, hogyha isten tudatos teremtései az emberek, akkor a világ is az. Ha csak a véletlen kauzalitás lenne benne, akkor nem lehetne kiszámítani semmit elQre, ha determinált, akkor meg mindent tudnánk, mert meg lehetne határozni. Az ember szabad akarata a véletlenszerq kauzalitások függvényeképpen jön létre.
Heisenberg-reláció: a szubatomi szinten egy részecskének nem ismerhetjük egyszerre a helyzetét és a mozgását, csak az egyiket. Ez abból következik, hogy a szubatomi részecskék lehetnek hullámok és részecskék is, mind a két módon viselkedhetnek.
Morfikus rezonancia: ha a világegyetemben létrejött valami, akkor az a világon rajtahagyja a bélyegét és ha létrejön valami, akkor nagyobb a valószínqsége, hogy ehhez lesz hasonló, mint ettQl eltérQ, mert egyszer már létrejött. A világban a jelenségek sokszor kaotikusan mennek végbe, minden káosz mélyén van rend és fordítva. Pillangó-hatás: létezhetnek olyan dolgok, hogy a pillangó szárnycsapásra idézhet elQ olyan vihart, amitQl a tornyok is leomlanak. Ha ugyanazon kicsi összetevQket ismételjük meg sokszor, akkor sem biztos, hogy ugyanazokat az eredményeket. Ha van egy pici változás, akkor azok szabályosak lesznek, valamilyen irányba fognak mutatni, és valamilyen mintát fognak kiadni, ezek az atraktorok. Koch-hópehely: Az atraktorok a természeti jelenségek egyes modelljei valamilyen módon. Ha ez a modell a valósággal aránylag jól korrelál, akkor juthatnak eredményre. Minden ami a valóságnak nem a tökéletes letükrözQdése, akkor az eltér a valóságtól. A modellek hatását úgy vizsgálják, hogy valamelyik tényezQjét megváltoztatják  ez az óvatosság elvét jelenti a tudományban. Csak kis változást szabad végrehajtani, mert nagy változás hatására a modell összeomlik.
Pascal: egy matematikai logikával addig kételkedett, míg hívQvé nem vált. Vagy létezik Isten és a pokol, vagy nem. Ezt egy kicsi lehetQségnek gondolta, és mivel matematikus volt, nem hitt ebben. De mivel matematikailag nem lehet kimutatni, hogy nem létezik isten, ezért van egy kicsi esély abban, hogy létezik, ezért hitt benne. A hQmozgástan és a termodinamika alapvetése már a 19. század végén a 20. század elején elindul. HQ hatására mqködQ gépeket hoztak létre. Minden rendszer összetevQkbQl áll, amelyek csak kölcsönhatásaiban tudnak csak létezni egy rendszerben. A világban létezQ dolgok között kapcsolat van, és nem igazán a létezQ a fontos, hanem a kapcsolata a rendszerelmélet szerint. Objektív kapcsolatok vannak, amelyek erQsödnek, gyengülnek a rendszer belsQ mqködésének megfelelQen. Alexander Bogdanov: a rendszerelmélet elsQ megalkotója, Q szerkezettannak hívja. Szerinte a dolgok 3 szerkezetbe tömörülhetnek: 1. szervezett 2. szervezetlen 3. semleges. Szervezetlen: a rendszer együttese kevesebb, mint az összetevQk. Szervezett: több mint a benne lévQ elemek együttese. Semleges: a rendszer nem más mint összetevQinek összessége.

Két dolog jellemzQ a világon létezQ rendszerekre: 1. fennmaradásukhoz minden feltételnek teljesülnie kell 2.hierarchikus felépítésqek: modulokból állnak össze. Az evolúció ugrásszerqen változik, egyszerre történik benne valamilyen alapvetQ változás 2 rendszer összekombinálódik és egy nagy változást eredményeznek. Pl. moha + gomba = zuzmó, egy új rendszert alkotnak. A természetben létezQ rendszerek hierarchikus felépítésqek, egyszerre vannak alá-, fölé- és mellérendelQ viszonyban ( fészekhierarcia.
Organikus rendszerek: az egész szervezet szervezetten reagál minden külsQ behatásra és alapvetQ tulajdonsága az, hogy a hierarchia minden szintjén olyan tulajdonságra tesz szert, amely a résztvevQ rendszerben nem vezethetQ le. Az organikus rendszerek jellemzQi: 1. a szerkezetük stabil, de mégis a bennük résztvevQ anyag állandóan változik. 2. Nem egyensúlyi rendszerek a fizika szerint, de a biológia szerint igen. 3. a tulajdonságai leírhatók, de a viselkedése nem megjósolható.
Az élQ szervezetek legmagasabb foka az evolúciós rendszer, ami önfejlesztésre képes. Prigogin kidolgozta az önszervezQdQ rendszerek teóriáját: ez csak nem egyensúlyi rendszerekben jöhet létre. Ludvig von Bertalanffy nevéhez fqzQdik ma a rendszerelmélet neve. Az élQ rendszerek a környezettel folyamatos anyag- és energiacserében állnak a mechanikus rendszerek nem. Az élQ rendszerek entrópiája nem nQ, míg minden más rendszeré csökken.
Kibernetika: kibernosz-kormányos görög szóból. A rendszerek dinamikusan szabályozzák önmagukat. A szabályozás alapja az információ, amire a rendszer valamilyen választ tesz. Ezeket a válaszokat visszacsatolásnak nevezzük. Van pozitív és negatív visszacsatolás. Pozitív: ha egy hatás által generált válasz a hatás növekedését idézi elQ. Negatív: ha egy hatás által generált válasz a hatás csökkenését idézi elQ. A világ rendszerei a negatív visszacsatolás alapján mqködnek. A pozitív visszacsatolású rendszerek rövid ideig mqködnek pl. lavina.
A rendszerek fajtái: Az energia nem vész el, csak átalakul ( energia-megmaradás törvénye. Az energia nem alakítható át tetszés nélkül, minden átalakításnak van egy vesztesége, ez a disszipáció. Ez a veszteség 3 féle lehet: 1. hQ: égési mozgási folyamatokból eredhet, a hQ nem fordítható vissza rendezett formába, tehát nQ a rendszertelenség. Mégis vannak olyan részek, amelyek csökkentik az entrópiát, ennek ellenére a világ egyre rendszertelenebbé válik, egyre rendezetlenebb rendszerek alakulnak ki.










PAGE 


PAGE 1

Hasonló témájú dokumentumok

Hasábos puska

- 2008-12-11 09:37:39

Ökológiai antropológia by Ditti

- 2008-12-11 09:43:48

Ökoantrop tavalyi vizsgakérdések

- 2008-12-11 09:39:22

Ökológiai antropológia

- 2007-12-11 18:16:35

Ökológiai antropológia

- 2008-12-11 09:42:12

Ökológiai antropológia by Ditti

- 2008-12-11 09:43:48

Ökológiai antropológia

- 2008-12-11 09:42:12

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Csakúgy mint amikor könyvtárakat/mappákat hozol létre a számítógépeden, egy tantárgyon belül is hasonló analógiával tetszőleges kategóriák és alkategóriák hozhatóak létre. Próbálj mindig a legmegfelelőbb kategóriába tölteni, hogy átlátható legyen a feltöltött dokumentumok szerkezete.

00 14 1eloadas 2008 2008_12_17 2008/2009-1 2011 adatgyűjtés ágazati alap alternatív energiaforrások andorka áramlás biogeográfia biológiai vízminősítés épszerk iii. fizika 1 gamf geodézia gepalap gépelemek igaz józsef információ ítéletlogika jegyzetek kérdések kérdések és válaszok ket környezettechnikai műveletek matek házi 2 megolgások 1 mb megtakarítás minőség művészet nemzetközi oop opkut oszlop önkormányzat posztmodern puska reklám szigorlat szocioógia társ.st. tóth tűzvédelem urbán vergilius villanytan