Hasábos puska
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaKörnyezet és Társadalom I.Hasábos puska
2008.12.11 09:37:39
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Humán ökológia: az ember-természet totális viszonyára vonatkozó elméletek átfogó és szisztematikus integrációja. Transzdiszciplina.
A természeti környezetbe helyezett ember vizsgálata. A kultúrát a biológiával összeköti. A kulturálisan meghatározott magatartásformák mögött milyen genetikailag determinált szabályok vannak? Pl.: Párhuzamos unokatestvér házasság tilos, a kereszt nem. MIÉRT? A genetikusok rájöttek, hogy a kereszt-unokatestvérek házassága esetében sokkal kisebb a betegségek megjelenésének esélye. (Maga Darwin is a kereszt-unokatestvérét vette feleségül.)
A humán etológia felismeri az ember unicumát. ( Az emberek tudatosan készítenek eszközt. Ez az ember egyik unicuma. Az állatok is készítenek, de az nem tudatos. Az ember unicuma a nyelv is. Az állatok nem képesek szimbolikus dolgokat kifejezni, csak alapdolgokat pl. veszély.A kultúra, ami az ember lényegi része, mennyire sajátszerq a tudományos vizsgálatok szempontjából? Tehát ha sajátszerq, akkor csak társadalmi tudományosan vizsgálható. Ha nem, akkor a legmagasabb szintq alkalmazkodási stratégia és akkor vizsgálható a természettudomány módszereivel. ( ÖKOLÓGIA: Humán ökológia, Szociál-ökölógia, Kulturális-ökológia, Ökológiai-antropológia. Ezek szinonimák vagy a vizsgálat különbözQ aspektusait képviselQ tudományágak.
2 nagy iskola az ökológia tudományában: 1. német (a magyar ehhez áll közel) 2. angolszász. Ezentúl az angolszász az ecology! A magyar szqkebb, mint az ecology.
Ecology: Hol, mennyi élQlény fordul elQ, és miért? A kölcsönhatások tudományos tanulmányozása.
Kulturális materializmus és alakjai: Marvin Harris: Steward tanítványa, kulturális materializmus nagy alakja. A kulturális mag meghatározása nem elég, mert kutatótól függ ezek kiválasztása. Csak akkor jó ez, ha 2 kultúrát ugyanaz a kutató kutatja. A materiális részeket kell bevenni kulturális magként. 1. a források kihasználása (természeti) 2. az erQforrások kihasználására alapozott termelés + újratermelés 3. a társadalom növekedése, fejlQdése, csökkenése, degradációja (ezzel lép a rendszerökológia felé). 1968-ban Kannibálok és királyok címq Harris könyv: a fejlQdésben 3 dolog van, ami indukálja azt: 1. termelés (egyre intenzívebb, gazdasági verseny, demográfiai nyomás( így jutunk a túlkiaknázáshoz. 2. a források csökkenése jön és kialakul a gazdasági válság 3. kialakul egy új termelési mód.
Ezért alakultak ki a háborúk. A férfi felsQbbrendqség. Ezért jöttek az elsQ államok. Ez az egész fejlQdés mozgatórugója. Harris ortodox marxistának tartotta magát. De kritikák szerint individuális vagy perszonalista marxista, mert a természet társadalmi kapcsolatait kihagyja. Csak anyagi és etnikai részeket vizsgál.
Roy Rappaport munkássága: KésQn került az antropológia közelébe. Már meghalt. Máig sokan hivatkoznak rá, mert érvényben maradtak elméletei. Egyetemre ment és részt vett egy terepmunkán, melynek Vajda volt a vezetQje. A tsembala manugokhoz mentek Új-Guineába. Ez egy sajátos nép, a Mount-Hagen környékén. Hegyi nép. A 60-as években mentek oda, és ez a nép akkor még látott fehér embert. Antropológiailag szqz nép volt. Kertmqvelést folytató nép. Táró, yam stb. Háziállat: disznó. Rappaport. Van egy jellegzetes rítusa a népnek. Ez a kaiko rítus. A kaiko rítus R. szerint a társadalom és a természeti környezete közti kiegyenlítQ szerepet tölti be. R.: Disznók az Qsöknek c. könyv: A kaikón levágják a disznókat és az Qsöknek áldozzák. R. próbálta bemutatni a disznó-ember kapcsolatot. Ez szimbiotikus kapcsolat szerinte. A disznó húst ad + túrja a földet (mg-i munkát végez és kiszedi a gyomokat + hulladékot eszik, tehát megeszi a felesleges szemetet. A nép a disznókat saját gyermekeinek tekinti. Dédelgetik, simogatják, vezetgetik. A nQk házában laknak. Jóval több energiát fektetnek a malac nevelésébe, mint amennyit visszanyernek tQle. A sertéshús nem kalória miatt, hanem fehérje miatt fontos nekik. A táró, yam elég kalóriát tartalmaz. A sertést fQleg nQk és gyermekek fogyaszthatják. Férfiaknak és kamaszodó fiúknak tabu a sertéshús. R. szerint ennek az az oka, hogyha kevés fehérje jut egy kamasznak, késQbb jön el a pubertás kor, tehát nem lesz idejekorán szex és utódok. Tehát ilyen születésszabályozó funkciója van. A sertésölés valamilyen rítushoz kötQdik mindig. Ha betegség, járvány, háború van, akkor ölnek disznót. De csak 1-2-tQt. Házasságkor is ölnek, feláldozzák. R. (neofunkcionalista: mindennek igyekszik okot adni): háborúban, betegségben megnövekszik az ember nitrogén-felhasználása, és a fehérje lecsökkenti a stresszt, pótolja az ásványi anyagokat, így jobban gyógyulnak, jobban megy a harc. R. szerint a kaiko rítus háborús idQszakokhoz köthetQ. Akkor van kaiko, ha valami harc várható a szomszédokkal. A kaiko összefügg a sertéslétszámmal. Olyan negatív visszacsatolást tartalmaz ez a rítus, ami ezt az egész ökoszisztémát fenntartja. A kaiko alatt a kisebb ellenségeskedQk szövetségekbe lépnek és háborút kezdeményeznek egymással. Disznóhús ajándékokat küldenek, táncokat járnak. A kaiko 1 évig tart! A kaiko társadalmi szervezQ helyként mqködik. Itt jönnek össze a fiatalok, párt kereshetnek. Itt különféle árukat is lehet cserélni. A kaiko háborúja a népesség számát is szabályozza. R. a kaiko-t termosztátnak, visszacsatoló rendszernek nevezte, mely szabályozza a társadalmi kapcsolatokat, szinten tartja Qket. Rappaport: a rendszer-ökológiai vizsgálatokban ez a kutatás fontos volt. Megmutatta, hogy jó számításokat lehet végezni, de még ezek sem totál pontosak. Az energiaáramlás vizsgálatát R. bevonta a társadalomtudományi vizsgálatokba.
Kiszámolta hogy milyen növény megmqveléséhez mennyi energia kell és melyik mennyi energiát ad vissza, ha megesszük. Összeírta, hogy milyen növényeket mire használnak. A közösség együttes fogyasztását ugyan pontosan tudta, de ebbQl az egyénekét csak becsülni tudta. Így határozta meg az eltartó képességet. De a nemi és kori arányok csak becsültek voltak kutatásában.
Két társadalmi modellt használ a társadalom elnevezésére: 1. kognitív: ami a társadalom egyedeinek fejében van 2. operacionális modell: a tényleges kapcsolat, ami a valóban van a közösségben.
A kognitív modell a program, hogy hogyan kell tenni a dolgokat, hogy a társadalomnak jó legyen. De ez a program az operacionális modellben racionalizálódik. Pl.: a törzs nem megy 1500 méter alá, mert ott vörös szellemek vannak és ez egy program. A valóság csak a kutató eszmében tqnik fel: 1500 m alatt maláriát terjesztQ szúnyogok vannak. A kognitív modell persze változik az idQk során. Az elméleti tudás sokkal lassabban változik, mint a gyakorlati tevékenységek.
R. kritikája: számos adatát csak becsülte, adatgyqjtése és mintaválasztása nem volt egészen jól kidolgozott. Csak az aktív dolgozókat vette, de ezzel nem reprezentálta az egész bandát. Nagyon jó volt az elméleti konstrukció, de a kivitelezés pontatlan.
ETNOÖKOLÓGIA: valamennyi olyan tudás, amely az adott népnek a saját természeti környezetére vonatkozó tudásra vonatkozik. ETNOSCIENCE: valamennyi ilyen tudás, nem csak a természeti környezetre vonatkozó. Az etnoscience hamar ágakra szakadt ( etnozoológia, etnohistoria, etnomedicina, etnotechnika stb. ( mind-mind az adott nép valamilyen tudását dolgozza fel. Az etnohistoria azt vizsgálja, hogy egy nép hogy dolgozza fel történelmét, múltját, és milyen az idQvel kialakult kapcsolata. Az etnogenealógia az alapján vizsgálja a genealógiát, amit az adott nép magától fontosnak tart ebben a tekintetben.
Barth niche-je: A rendszerökológia iskolát nem teremtQ elQfutára: Barth É-Pakisztánban a Svat-völgyben kutatott az 1950-es években. Itt 3 népet talált. Ezek a pastuk, kohisztániak és gudzsarok. 1956-ban az American Anthropoloigist-ben jelent meg egy cikke, melyben írta, hogy az Q vizsgálatuk erre alkalmatlan. Mert azonos helyen laknak, de teljesen eltérQek. Márpedig az nem lehet. Konkrétan a pastuk egy (ma élQ) törzsét vette Barth, a patanokat. Ezek egy völgy fenekén élnek, földet mqvelnek, évente 2x aratnak és jól fejlett politikai rendszerrel rendelkeznek. Jól rétegzett, hierarchikus társadalom. Többletélelmet követel meg a fQnököknek, te =
M
[
i
k
l
x
ç
ö
Ú
Ü
Þ
ð
0JÈäæ(p.0zìÝÎݾݮÝÝÝÝÝxÝxÝxÝxÝÝxÝiWìÝ"h hºB05>*CJ
OJQJaJ
h h¯$hCJ
OJQJaJ
"h hºB05CJ
OJQJ\aJ
"h hºB06CJ
OJQJ]aJ
" j®ðh hºB0CJ
OJQJaJ
-h hºB0>*CJ
OJQJaJ
-h hºB05CJ
OJQJaJ
h huH;CJ
OJQJaJ
h hºB0CJ
OJQJaJ
%h hºB05>*CJ
OJQJ\aJ
=
0p.0vòôl0J3f4Ü7Ö9Ø9,>.>
\aJ
h h¯$h56CJ
\]aJ
h h¯$hCJ
\aJ
h h4TCJ
aJ
h h¯$h5>*CJ
aJ
h h¯$hCJ
aJ
h hºB0CJ
aJ
" j®ðh hºB0CJ
OJQJaJ
-h hºB0>*CJ
OJQJaJ
"h hºB05CJ
OJQJ\aJ
h hºB0CJ
OJQJaJ
h h<ãCJ
OJQJaJ
!f!(*V*X*Ø*þ+$,¶-Ô-.h0j0l0¨2Î2H3J3v3¾3À3Ä3Ô3 444$4f4w4Ü7ô7óâÔóÈºÈ«È«È p]KKKKK]"h h4T5CJ
OJQJ\aJ
%h h4T5>*CJ
OJQJ\aJ
h hºB0CJ
OJQJaJ
"h h4T6CJ
OJQJ]aJ
h h4TCJ
OJQJaJ
h h¯$hCJ
aJ
h h4T6CJ
\]aJ
h h4T5CJ
\aJ
h h4TCJ
\aJ
h h¯$h>*CJ
\aJ
h h¯$h6>*CJ
\]aJ
h h¯$hCJ
\aJ
ô7Ø9ð9f:q:Ü:Ý:Þ: ;;;J=f=.>J>l?®?A¬A>CN
T|TTTTÚTÜTUñÞñÞñÌñºñÌñºñ§t§tbt"h hÈ6CJ
OJQJ]aJ
-h hÈ>*CJ
OJQJaJ
U"h hÈ5CJ
OJQJ\aJ
h hÈCJ
OJQJaJ
%h hÈ5>*CJ
OJQJ\aJ
"h h4T6CJ
OJQJ]aJ
" j®ðh h4TCJ
OJQJaJ
%h h4T5>*CJ
OJQJ\aJ
h h4TCJ
OJQJaJ
&hát jó termelési környezetet követel meg. A katonáké a vezetQ szerep. Koherens társadalom. Pk vannak a legtöbben (ez a nép), övék a politikai vezetQ szerep.
Kohisztániak: magasabban élnek a völgyen: vegyes gazdaság + állattartás. Atomizált társadalom. Önálló falvak szervezete. Nem olyan nagy a politikai hatalmuk. Nem tudnak évente kétszer aratni.
Gudzsarok: tiszta állattenyésztQk. Periférikus az élQhelyük. A kohisztáni és pastu földek peremén legeltetnek. Beépültek a kohisztáni és pastu társadalomba. Politikailag mindkettQ társadalomtól függenek.
Barth: ezek a társadalmak komplementerek egymással. Minden közösségnek van saját helye, mely nem versenyhelyzetre épül. Mind a 3 kapcsolatrendszerben él a másikkal. Barth ezt niche-nek nevezte, aki ökológiailag fülkét jelent. De ezt a fogalmat túl sok értelemben használja. Niche = 1. önfenntartási rendszer, tevékenység 2. a mezQgazdaság termékei 3. a csoportok térbeli elhelyezkedése. 1959-ig az ökológiában a niche 2 meghatározás: 1. önfenntartáshoz és 2. térbeli elhelyezkedéshez kötött. 1959-ben megpróbálták a kettQt egybegyúrni. Ezért nem szabad Barth-on ezt számon kérni. Ezután jöttek rá, hogy a niche-nek nincs topográfiai vetülete. Nem térbeli tényezQ. Erre a biotóp szó használható.
Clifford Geertz: a természeti értelemben vett ökológia pontos kihasználásához jutott. Indonéziában kutatott Jáván. Nem használja a niche-t, hanem ökoszisztémát használ. A Jáva szigetén élQ termelQket kutatja, akik mesterséges ökoszisztémát építenek fel. Egyedszám és fajszám alapján különíti el ezeket. 1. specializált ökoszisztéma: kis fajszám, nagy egyedszám (pl. rizsföld), 2. általános ökoszisztéma: sok faj, kis egyedszám. / Conclin a hannó népet vizsgálta (Fülöp-szigetek). Ott több tíz a használt fajok száma. Ezzel inkább a természetes ökoszisztémára hasonlít a hannó földecske, mint egy amerikai kukoricaföld. Geertz szerint nagy anomáliák mutatkoznak Indonéziában. Jáván él India lakosságának 70%-a, pedig India területének csak 7%-a Jáva. Akár 3000 fQ is élhet itt /km2. Élelemtermelésük speciális ökoszisztéma, mely a rizst termeli. Nagyobb részt égetéses-irtásos mqvelés van (Jáván kívül)( ez Geertz-nél általános ökoszisztéma, mert jóval több növényt termel, nem csak rizst. E két ökoszisztémát hasonlítja össze G. Rájött, hogy Jáván kívül olyan termékegyüttest termesztenek az esQerdei részeken, mely elég hasonló a trópusi esQerdQk természetes ökoszisztémájával. Kb. 30 növényt termelnek a hannók. Ugyanerre az összefüggésre Contlin is rájött. 1. Gyepszint: krumpli 2. Cserjeszint: kukorica 3. Lombkoronaszint: banán, kávé. Ugyanezt kijavít a Kilimandzsáró lábánál a termelQk. Az ilyen termelés stabilabb rendszert biztosít. A jávai specializált, mesterséges ökoszisztéma, mely kizárólag rizsre épül. Sosem pihentetik a földet. Ennek ellenére nagy a rendszer stabilitása. Évszázadokon át évente 2-3 aratás van, mégsem omlik össze a rendszer. (Mások megfigyelték, hogy ez rossz a talajnak, tehát valamilyen pótlást kell neki adni, különben összeomlik ( ez a rizstalaj). Geertz. Jól mqködik az intenzív mqvelés, ezért van olyan nagy népsqrqség. Jávához hasonló éghajlatú sok sziget (pl. Bali) mégsincs ott speciális rizskultúra és olyan nagy népsqrqség. Tehát más tényezQk is szerepet játszhatnak abban, hogy ez az ökoszisztéma kialakulhatott. Jáván már pótolják a föld veszteségeit. A hollandok bázisukat Jávára tették ( további fejlesztések, népsqrqség növekedése. Indonézia az ázsiai tigrisek közé emelkedett. A speciális ökoszisztémák tették lehetQvé általában is a nagy népsqrqségek kialakulását pl. gabonanövényekre specializálódás stb. A specializált ökoszisztémák nem csak térben, de társadalmilag is sok embert koncentrálnak. A kulturális heterogenitás sokkal nagyobb az általános ökoszisztémákban. Ez viszont a városok esetében nem stimmel. Pl. New York: mindenféle társadalmi réteg, más kulturális háttér él néhány km2-en. De minden népnek van saját területe a városon belül. De afrikai városokban is nagy a heterogenitás. Mert palotákban él az elit, a többi meg a földön éhen hal.
JULIAN STEWART Már élete 30-as éveiben kidolgozza elméleteit Kroeber tiszteletére írott könyvében. A primitív hordák gazdasági és társadalmi rendszere (1936). (K. pozitivista volt.) Ez volt az elsQ kauzális viszonyokat feltáró kutatás a témában. Meghaladta a történeti partikularizmust. Interetnikai kutatásokat végzett. Alapja a patrilineáris horda volt. JellemzQi: 1. politikailag autonóm 2. számban+méretben kicsik 3. a területet kollektíve birtokolják. Fölléptek ellene, mert nem vette figyelembe a lokalitást, ez befolyásolja a leszármazási vonalat. J.S. azt állította, hogy hasonló szervezeti forma hasonló környezeti feltételek következtében jön létre. Mik ezek a környezeti feltételek? Mi ez a hely? Ahol kis népsqrqség képes csak megélni és nem vándorolnak a zsákmányállatok. Az emberek jól tudnak háton szállítani. A férfiak a fQ élelemszerzQk, ha a vadászat a fQ ( így a patrilineáris leszármazás a fontos, mert a fiúk tudják segíteni a szülQket.
J.S. az ökológiába bevitte az ember fogalmát és fordítva. A kultúra és környezet reciprok oksági viszonyban áll egymással. Ez az Q fQ tana. Létezett az ember elQtt is természet, de ma már a természet és kultúra egymás által meghatározott, nem létezhet egymás nélkül, kölcsönösen aktívak egymás felé (ezzel haladja meg a determinizmust).
J.S. nem leírni, hanem magyarázni akarta az emberi kultúrát. Vannak a környezethez jobban illeszkedQ, illetve kevésbé kapcsolódó kulturális tényezQk. Azok a jelenségek számítanak, melyek a kulturális magban vannak. Ezek azok, melyek a környezethez leginkább kapcsolódnak. S. a kultúrák magyarázatát nem csak erre fektette. J.S. a kulturális ökológiát módszertanként találta ki . A kultúrák analízisét 3 szinten kell elvégezni. 1. kulturális mag (amik alapján a kultúrák összehasonlíthatók. 2. viselkedési minták, a környezetet kihasználó technikák, melyek a kulturális magban már nincsenek benne, de mégis az elemzéshez kapcsolódna. 3. a kultúra azon területei, melyekre a közvetlen létfenntartás nem hat, de a kultúra más területeire hatással vannak. (mítoszok, amelyek van természeti kapcsolata.
Vannak-e az egyes kultúrákban közös vonások. Mert akkor azok a kultúra egyetemes fejlQdését (Morgan, Tylor) bizonyítják.
Az antropológia társtudományai: Humánökológia: A környezet alatt nem a természeti környezetet érti, hanem az ember által alakított környezetet. 1. Társadalomökológia: eszerint a környezet azon külsQ feltételek összessége, amivel kölcsönhatásban a szervezet képes magát fenntartani A tudatos emberi cselekvés bizonyos problémák megoldására létezik. a természet és az ember viszonyának alakulását a személyi viszony alapján próbálta megérteni. Az ember a 19. sz. óta próbálja alakítani a környezetét, ami a használat és uralom elvén mqködik, ez az elv emberek közötti kapcsolatból ered (Bouchin szerint) 2. Mélyökológia: az ember természeti szempontból meghatározottnak kell tekinteni, ez együttjár egy pol-i szempontú elkülönüléssel (radikális ökológia). Eszerint a környezet, a természet határozza meg az embert, a technika az ember és a természet személyes kapcsolatát akadályozza meg. A közigényt kell figyelembe venni.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-12-11 09:43:48
- 2008-12-11 09:42:12
- 2008-12-11 09:39:22
- 2008-12-11 09:38:42
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
