Bálint Sándor

Országok listájaHungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarNéprajzBevezetés A Folklorisztikába I.Bálint Sándor

Bálint Sándor


Dr. Bálint Sándor néprajzkutató és mqvészettörténész 1904. augusztus 1.-én született Szegeden, Alsóvároson. KeresztelQje az alsóvárosi ferences templomban volt (Rábai Máté káplán végezte a szertartást). Édesapja Bálint Sándor (1871-1905), édesanyja Kónya Anna (1865-1945). A Pálfy utca 72. szám alatt laktak, paprikatermesztéssel foglalkoztak. Nagyon korán elvesztette édesapját, s édesanyjára többek között így emlékszik vissza: Édesanyámra a legnagyobb szeretettel gondolok vissza, és mint néprajzkutató is a legnagyobb tisztelettel gondolok rá  ki tisztában volt a vallásos hagyományok nevelQ értékével is.
Tanulmányait a Boldogasszony sugárúti polgári iskolában kezdte, majd négy év után különbözeti vizsgával átment a piaristákhoz, ahol 1922-ben érettségizett. Ebben az évben iratkozott be a szegedi egyetemre, mely akkor települt Kolozsvárról a városba, s melynek neve akkor Ferenc József Tudományegyetem volt. 1926-ban publikált elQször, az Ethnographia c. folyóiratban, Szeged-alsó tanyai nóták címmel. 1927-ben szerzett diplomát magyar-történelem szakon, az utolsó évét Budapesten végezte el. Ekkor már megérett benne a felismerés egy Bartók-hangverseny kapcsán, hogy életcélja a néphagyomány szerepét kutatni a modern kultúrában. Az 1929-ben induló Alföld-kutató mozgalom kapcsán hívta fel a figyelmet a népi vallásosság szóbeli és tárgyi kincseire.
Kutatásai elsQ néhány évében gyqjtéseket közölt: népdalszövegeket, népi imákat, ráimádkozást, az alsóvárosi hiedelemvilág számos részletét. ElsQ néprajzi tanulmányát az alsóvárosi lakodalmas szokásokról írta, pályakezdQ írásai közül fontos programadó írása Szegedi problémák címmel jelent meg.
1930-ban az induló néprajz tanszék vezetQje, Solymossy Sándor odavette a fiatal tanárt a tanszékre, mint díjtalan gyakornok. Az elkövetkezendQ négy évben már 2 munkát publikál. Az egyik a Szegedi kis kalendárium (1930-1931), a másik a Szeged népe címq (1933). Ezekben feldolgozta az alsóvárosi népdalokat.
1933-tól az egyetemi ifjúsági könyvtár vezetQje lett. 1934-ben doktorált néprajzból, és az egyetem magántanára lett, majd 1938-tól a szegedi tanítóképzQben is tanít. Ebben az évben kezdte el élete nagy mqvének a gyqjtését, írását. A Népünk ünnepei anyagát egész életén keresztül bQvítette, és nem sokkal halála elQtt adta ki (Népünk ünnepei, 1938; Karácsony, húsvét, pünkösd, 1973; Ünnepi kalendárium, 1977).
Nyíri Antal, kortárs nyelvész így beszél róla: „Bálint Sándor a paraszti társadalmat, annak kutatását mindenek fölé helyezte. Ezen belül kiemelt területként kezelte a szegedi nagy táj, benne a szögedi embör mindennapjait: hétköznapi szokásaikat, illetve az egyházi ünnepeket, és az azokhoz kapcsolódó népszokások vizsgálatát. A népi vallásosság megélésébQl indítatott kutató egyre tudatosabban gyqjtött ezen a területen, és vált az elsQ magyar népi vallásosság-kutatás halhatatlan úttörQjévé.
1935. máj. 5.-én kötött házasságot Németh Sarolta Magdolnával az alsóvárosi templomban. Nem felhQtlen 8 év házasság után (gyermekük nem született) felesége elhagyta, Bálint Sándor magányosan élt tovább.
1942-ben adta ki Egy magyar szent ember, Orosz István önéletrajza c. könyvét, illetve Az esztendQ néprajza c. munkáját.
1945-ben a szegedi Keresztény Demokrata Párt vezetQje lett, de 1948-ban visszavonult a politikától.
1947-ben Ortutay Gyula miniszter a Néprajz Tanszék vezetQjévé nevezte ki. De 1950-1956 között eltávolították a katedráról, az egyetemi könyvtárba helyezték át. 1957-ben térhetett vissza, 1965-ig taníthatott, mivel abban az évben rendszerellenes izgatás vádjával felfüggesztett börtönbüntetést kapott, így 1966-ban kényszerq nyugdíjba vonult. Az ellene irányuló per fQként egy könyv miatt alakult ki, mely könyvet Méray Tibor írt Nagy ImrérQl. Ezt egy külföldi útján vásárolta meg, de avatatlan kezekbe jutott. A másik fQ problémája az államhatalomnak Bálint Sándor kutatási tárgyával volt kapcsolatos. A népi vallásoss†
î

ð

ò

` ;jžJ tè)ÈÎHb-V !&,,ì-2040z1L7€;6=Ê=Â>ÂDÆDüFþFGóïçïãßÛß×ÛÓ×ÏÈÏÀ»Ï·³·¯­¯ÛÓß©¥³¡š¡’¡š†

hÝxþhüO0 hÝxþ6hÝxþhÝxþ6

hÝxþhÝxþhÝxþhùy=hüO0Uha]hUkŒh¥ h~9×6h~9×h~9×6

h~9×h~9×h~9×hÔtìhPEh‰ghïh'z#hØNghØNg6hØNghÝxþhØNg5CJaJ&ò

40ÈDÌDÎDÐDþFGýýøøøøøýgdÝxþGþággal foglalkozott, mindezt akkor gyanús tevékenységnek nyilvánították. Ennek következtében folyamatosan figyeltették, lehallgatták a telefonját, átkutatták a lakását, naplóját elvitték. Az egyetemrQl fegyelmi vizsgálat keretében távolították el.
Az egyetemi könyvtárban töltött idQ alatt született meg a Szegedi szótár, mely több, mint 30 éves munka gyümölcse volt. A könyv egy leíró és történeti regionális szótár, melynek forrásanyaga a középkori latin oklevelek magyar szórványaitól kezdve egészen a XX. századi anyagokig terjed.
Az 1957-1965 közötti idQszakból származik két mqve: Szeged városa (kulturális és építészeti bemutatás) és A szegedi paprika címq.
Nyugdíjazása után felesége visszatér hozzá, de ekkor már elég beteg. Bálint Sándor örült a visszatérQ asszonynak, bár körülményei romlottak felesége egészségi állapotának hanyatlásával, aki Parkinson-kórban szenvedett. 1980. márciusában Sarolta meghalt.
Felesége visszatérése utáni idQkben sok munkája született: A szegedi nép 1968-ban, a Szegedi példabeszédek és jeles mondások 1972-ben, a Tombácz János meséi 1975-ben, ugyanebben az évben a Szeged reneszánsz kori mqveltsége, és a Szögedi nemzet három kötete (1976,1977,1980).
Sarolta halála folytatta tudományos munkáját, félbehagyott dolgait továbbvitte, kutatott, rendszerezett, publikált, ám eközben arról panaszkodott, hogy kevés az idQ.
NagykQrösön elvégezte az életgyónását, mielQtt Budapestre ment volna, keresztlánya esküvQjére. Budán egy veszélyes útkanyarulatban pillanatnyi figyelmetlenségbQl lelépett egy gyorsan közeledQ autó elé. A János Kórházba szállították, két napig harcoltak az életéért, de nem sikerült megmenteni. Bálint Sándor 1980. május 10.-én hunyt el. Búcsúztatása május 20-án volt, az alsóvárosi templomban, az alsóvárosi temetQben helyezték örök nyugalomra.
Halála után kerültek kiadásra a következQ munkák: A hagyomány szolgálatában. Összegyqjtött dolgozatok (1981), Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom (1983).
Bálint Sándor Szegedhez fqzQdQ munkáinak sora a Szeged-kutatás leggazdagabb egyéni termése. 1933-1983 között 25 könyve jelent meg, melyekbQl 15 szegedi témájú.
A Katolikus Egyház kezdeményezte a boldoggá avatását. A szegedi ferences templom 2005-ben avatott új harangja az Q nevét viseli. Az alábbiakban idézett imádságot minden szentmise után elmondják a hívek Alsóvároson, Bálint Sándor boldoggá avatásáért.

Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket, mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk. Sándor szolgád szeretett Téged és mindig figyelt lelkiismerete szavára, amelyben a Te szavadat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani. Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit mindnyájunk számára hitet növelQ kinccsé tegye. De megalázottságának és szenvedéseinek útján is benned bízott, Téged nézett és a te erQddel gyQzött emberi szenvedélyein. Add meg neki a hozzád hqségeseknek megígért mennyei örök életet és add meg nekünk, hogy Qt a boldogok között tisztelhessük és így még inkább példaképünknek tarthassuk. Krisztus a mi Urunk által. Ámen.





Készítette: Séra Katalin
I. évf. minor

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 4. 7. agresszió antroptöri áramlástan arc atombomba barokk dendrológia dettre gábor dia emission trade eu eupol fólia gazdszoc gótika iii idegenforgalom jogfosztás juhász istván karinthy kereskedelem kollokvium kölcsey közig kultúra lineáris marketing tétel máté eörs médiaismeretek mindennapok kémiája mri objektum orvosi kémia politikai szociológia preromán progterv pszichoszexuális fejlődés ptk reneszánsz stat1 számvitel i szénhidrát szöveg tanári jegyzet törvény valószínűség vegyes szakjog vízép xls