Szamosújvár
Országok listája
HungarySzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarNéprajzTörténeti TopográfiaSzamosújvár
2008.12.09 18:42:32
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Szamosújvár
Készítette: Séra Katalin
I. évf. minor
Elhelyezkedése, története
Szamosújvár ma Romániában, Kolozs megyében található, Kolozsvártól 45 km-re, a Kis-Szamos partján. Neve románul Gherla, örményül @auaara (hájákághák), németül Neuschloss, vagy Armenierstadt, latinul pedig Armenopolis. Ma az erdélyi örmény katolikus püspökség székhelye.
A település területén a római korban castrum állt, melynek maradványait a város építésekor beépítették a házakba. Az elsQ településrQl a középkorban tesznek említést, 1291-ben, Gerlahida néven. JelentQsségét az 1540 környékén Marinuzzi Fráter György által építtetett várkastély emelte. A kastélyt többször is átépítették 1619 és 1652 között. A falut többször elpusztították (1661-ben a török fosztotta ki), utoljára a Rákóczi-szabadságharc idején.
A várost a XVII. század elején alapították az Erdélybe települQ örmények. I. Lipót rendeletére kapták meg a szamosújvári uradalmat, majd 1700-ban engedélyt kaptak a város építésére, melynek tervezQje Alexa, Rómából érkezQ örmény mérnök volt. Ez által lett Szamosújvár Kelet-Európa elsQ elQre megtervezett városa. Az elQször megvásárolt terület 1 négyzetkilométer nagyságú volt. 1712-ben 100 örmény család telepedett oda, elQször bérbe vették a földet, majd örökös áron váltották meg. Ezek után a város gyors fejlQdésnek indul. Lakói legnagyobb része kereskedelemmel foglalkozott, nagy része kalmár, boltos, sátoros és vándor báránybQrkereskedQ. Híresek voltak az iparosok is, fQleg a tímárok, kiknek társulata 1700-ban alakult. A város végén lévQ 2 malomba messze vidékrQl jártak Qröltetni az emberek. 10 percre volt a várostól a kérQi fürdQ, mely a XIX. század egyik keresett üdülQ- és nyári mulatóhelye volt.
1726-ban III. Károly császár által kiadott diploma révén a helység elnyerte a Szabad Privilégiált Városok rangját, s hivatalos nevei 61 éven keresztül a következQk voltak: Liberum Oppidum Armenopolitanum, vagy Libera Civitas Armenopolis.
1728-ban a császár megengedte, hogy örmény-katolikus templom épülhessen Szamosújváron, ez a mai Salamon (Boldogasszony) templom. A székesegyház alapkQletétele 1748. október 9.-én történt, a munkálatok 1798-ig tartottak. Az oltárképek nagyrészét Bécsben készítették, a Világosító Szent Gergely oltárt a szamosújvári Kereskedelmi Közösség készítette. Az orgonát Maiwald Heinrich, brassói mester készítette el. Sok elemi csapás sújtotta a templomot, de folyamatosan helye hozták a károkat, így visszakerülhetett a Krisztus levétele a keresztrQl címq, Rubensnek tulajdonított híres festmény is. Ez 1806-ban került a székesegyházba. A történet szerint I. Ferenc császár nem tudta kifizetni a nagymértékq kölcsönt, amit az örményektQl kapott, így egy értékes oltárlépet adott nekik.
1786. október 9.-én szabad királyi városi címet kapott II. JózseftQl, majd 1849-ben, illetve 1861-1876 között Doboka vármegye székhelye volt. A trianoni békeszerzQdésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvár járásának székhelye.
Az elsQ patika 1788-ban nyílt meg, a Karácsony család tulajdonában állt, s mind a mai napig mqködik. Az elsQ postahivatal 1793-ban, Dániel Miklós tulajdonaként indult. Ezek után 1838-ban behozták a városba a Kolozsvár-Dés országutat, melynek vonalán sok kereskedQ és iparos nyitott üzletet.
1786-tól kezdve az átalakított várkastélyt börtönnek használják, bQvítik. A börtönbe a három évnél hosszabb idQre ítélt rabokat hozták, s a vármegye kötelessége volt a rabok számára fa és napszám biztosítása. A szabadságharc után 1850-ben az addig szolgálatot teljesítQ hivatalnokokat és Qröket leváltották és helyükbe németeket tettek, majd 1868-ban a börtön a magyar királyi pénzügyminisztérium fennhatósága alá került. 1848-1849-ben a magyarokkal kegyetlenkedQ oláhok nagy részét ide szállították, de késQbb szabadon engedték Qket, mint politikai mártírokat . A kommunizmusban a legszigorúbb politikai börtön volt.
1846-ban a malom-árok és a Kis-Szamos gátja közötti területen üdülQparkot hoztak létre, melyet szépsége miatt és a nagy bécsi parkkal való hasonlatossága miatt Kis-Scönbrunn-nek hívnak.
1878-ban posztógyár létesült a városban, mely 12 évig mqködött. 1881-ben indult meg a szamosvölgyi vasút, melynek indulóháza Szamosújvár egyik fontos pontja lett.
A XX. századtól az örmény közösség hanyatlásnak indult, majd az elsQ világháború után megbomlott az örmény-magyar egység. A második világháború után az örmények tömegesen elvándoroltak. A mai lakosság nagy része az 1950-es években költözött be a környékbeli falvakból.
Mióta az új város áll, azóta egyik legnagyobb ünnepük az örmények védQszentjének, Világosító Szent Gergelynek az ünnepe, mely június 27.-én van. Ekkor a már elszármazott örmények visszatérnek a városba és rokonaikkal együtt ünnepelnek templomukban.
A városrészekrQl
Kandia falu
"#>?IWµÂÄÅÞàé
ñßñÐÈй§}uc[SK>4hXp)OJQJ^JhXp)hXp)OJQJ^J hXp)OJQJ h|SOJQJ hÔo@OJQJ"hýChÔo@59CJOJQJaJ hhÉOJQJhXp)9CJ$OJQJaJ$hµZ 9CJ$OJQJaJ$-hµZ hµZ 9CJ$OJQJaJ$"hµZ hµZ 59CJ$OJQJaJ$hµZ 59CJOJQJaJjhNQäUhNQä59CJnOJQJaJn"hµZ hµZ 59CJnOJQJaJnhµZ 59CJnOJQJaJn&à¸-hBEJN`N¸NþNBOlO¬OøO$PLPxP¨PÞPQ Rýýýýýýýøøøøøøøøøøøýòò$Ifgd|S^þ
¶
ª
ê
þ
d
X ª ´ â Þ|Ú&(ªà 2HZÔÚ02²´¶¼:pt|¬¾À^öìöâØâÎöØöâÎÄκΰÎâºâÄìÄìĺغ캧ìyØìØìØìØyìh¿vOJQJ^JhhÉhhÉOJQJ^JhhÉ0JOJQJhhÉhhÉ0JOJQJhhÉhhÉ0Jh·x»OJQJ^JhhÉOJQJ^JhðP¨OJQJ^Jh#OJQJ^JhÊ&OJQJ^Jh#?ÇOJQJ^Jh¯+tOJQJ^Jh-O=OJQJ^J.^ÔÜBdø -¦-ì!ö!"¢$¬%®%¸%º%^&Ì&H(R(( (Ò(6)|))¢)À)Â)¼+Æ+¶-º-¼-Ü-à-ö-öìâØâØìÎìØĺκκö°ìĺĺ¦ºìââì¦tfhýChÔo@5OJQJ^J&hýChÔo@59CJOJQJ^JaJhÔo@OJQJ^JhðP¨OJQJ^Jh-O=OJQJ^JhýCOJQJ^Jh
6OJQJ^Jh¿vOJQJ^Jh·x»OJQJ^JhÊ&OJQJ^Jh#OJQJ^Jh#?ÇOJQJ^Jh¯+tOJQJ^Jh9OJQJ^J$ö-ø-.:8<à=ð=N?x?jBzBòCDDnD\EEEEôIJÈJK¤K¦K°K²KÖKjLLÀMÆMNNöìêìöÜöÜöÜöÈ»ö±£±±}s_s&h|Sh|S59CJOJQJ^JaJh|SOJQJ^JhýChýC5OJQJ^JhýChlæ5OJQJ^JhlæOJQJ^JhýCh
5OJQJ^Jh
OJQJ^JhýChr|,OJQJ^J&hýChr|,59CJOJQJ^JaJhýChr|,5OJQJ^JUhÔo@OJQJ^Jhr|,OJQJ^J! A lerombolt Gerla falu néhány lakója visszatért és a vár és a Kis-Szamos között egy új települést hoztak létre. A település növekedett és a túlnyomó részben a várban dolgozó románok szálláshelye lett. 1717 és 1736 között az erdélyi görög katolikus egyház tulajdonában állt. 1736-ban Szamosújár kibérelte a falut 90 évre, majd meg is vásárolta. A falu ezek után lassan összenQtt a várossal, és az északi lakónegyeddé vált. 1835 és 1930 között itt székelt a gerlai görög katolikus püspökség is.
Majorsor
A város keleti lakónegyedét képezi. A módosabb lakosoknak itt voltak a hétvégi kirándulóhelyeik, melyeket majoroknak neveztek. A lakónegyednek önkormányzati joga volt.
Kakasváros, Cigánysor
Kakasvárosnak nevezték a város hasznos cigányainak lakónegyedét. Nevét híres hangú és kinézetq kakasaikról kapták. A lakónegyedet 1750-ben létesítették, de 1780-ban lebontották, mivel a negyed cigányai túlságosan megszaporodtak és a város számára terhessé vált a viselkedésük. A hasznos cigányoknak új negyedet nyitottak Cigánysor néven. A lakónegyed autonómiát kapott.
13 város
Annak a lakónegyednek volt a neve, melyen keresztül az út 13 helységbe vezetett. A város ezekkel a helységekkel kereskedelmi kapcsolatban állt. 1800 környékén jött létre a negyed.
Látnivalók
A város igen hangulatos, és szinte az egyetlen barokk szellemq település a környéken. Rengeteg barokk és klasszikus stílusú házat találhatunk a rendezett utcákon.
Martinuzzi-kastély (ma a börtön)
A várhely a XIII. sz. óta létezik, a mezQségi út védelmére épült. A már említett kastély 1540 környékén épült Domenico Da Bologna tervei alapján. FQként barokk és reneszánsz stílusjegyeket találhatunk rajta. A várhoz jópár fontos személyiség és esemény kötQdik. 1553-1556 között a várkapitány Dobó István. 1873. május 5-én került az akkor már börtönként funkcionáló várkastélyba a szeged környékén tevékenykedQ híres betyár, Rózsa Sándor. A börtön szabóságán dolgozott, majd késQbb gyenge egészsége miatt harisnyakötés volt a munkája. 1878. november 22.-én halt meg a fegyházban, sírja a börtön melletti temetQben található.
Örmény katolikus székesegyház
A fentiekben már ismertettem a történetét. Jellegzetes osztrák-barokk stílus jellemzi.
Salamon templom
Ferencrendi zárdatemplom
1748-1757 között építette a ferences rend a templomát és a zárdát.
A múzeum épülete (volt Karátsonyi-ház)
Az épület egyike a meglévQ emeletes örmény barokk házaknak. Ennek külön jellegzetessége a barokk kapuzat, két Atlasz szoborral.
Az Erdély-szerte híres iskolák:
- az örmény nemzeti fiú- és leányiskola
- az örmény nemzeti "vasárnapi-iskola";
- az örmény nemzeti gimnázium;
- a második örmény gimnázium;
- az ipariskola;
- az állami királyi líceum;
- a pedagógiai leány középiskola;
- a kadettiskola;
- a fiúintézet;
- a leányintézet;
- az apácakolostor.
Népszámlálási adatok:
Népszámlálás Nemzetiségek Év Népesség Román Magyar Német Roma Örmény és más 1850 5.287 1.663 947 132 181 2.364 1880 6.292 2.446 2.021 148 1.667 1890 7.027 2.917 2.709 143 1.258 1900 7.626 2.796 4.501 97 232 1910 8.124 2.827 4.920 208 169 1920 7.764 3.514 2.309 48 1.893 1930 7.962 4.118 2.164 66 135 1.479 1941 7.563 2.599 4.628 48 25 263 1956 8.499 5.556 2.615 26 2 300 1966 13.329 9.799 3.308 39 47 136 1977 17.599 13.670 3.680 36 107 106 1992 26.277 21.346 4.668 49 183 31 2002 24.083 19.243 4.086 30 657 67
Híres emberek Szamosújvárról:
1875-ben itt született Bányai Elemér író.
1932-ben itt született Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelQk parancsnoka.
Itt született Szongoth Kristóf, örmény tanár és történész.
Itt született Czetz János 1848-as szabadságharcos.
Képek
A Múzeum épülete (Karátsony-ház)
Lászlóffy-ház (szintén barokk örmény stílus)
LeánynevelQ intézet
Líceum
Líceum
Salamon templom Székesegyház
Az égQ székesegyház Az oltár
A várkastély TanítóképzQ
Vásár
Örmény leány Örmény férfi
Rózsa Sándor
A polgári leányiskola 1901-ben végzett növendékei
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-03-07 13:11:11
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
