reg_gazd tan

Országok listájaHungarySzent István EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vállalkozási Akadémia és Továbbképző IntézetEmberi erőforrásokRegionális Gazdaságtanreg_gazd tan

01. A magyar agrárium a rendszerváltás idQszakában:
külgazdasági feltételrendszer változása
politikai rendszerváltás
belsQ gazdasági feltételrendszer változása
tulajdoni viszonyok változása
földhasználat változása

02. Külgazdasági feltételrendszer változása:
KGST megszqnése (szocialista külpiacaink jelentQs részét elvesztjük)
Külkereskedelem konvertibilis devizára való áttérése (szocialista külpiacaink kereskedelme mélypontra zuhan)
EGK országainak túltermelése (nyugati piaci lehetQségeink csökkenése prognosztizálódik)
Cserearányok folyamatos romlása (rendszeres a forint leértékelése, a gazdaság export-import aránya megváltozik)

03. BelsQ gazdasági feltételrendszer változása:
támogatási rendszer tényleges megszqnése (csökken az agrárágazat termelése)
állam kivonul a kereskedelmi szférából (keletkezett gazdasági qr miatt a gazdák magukra maradtak)
vertikális integrációk felbomlása (élelmiszeripari feldolgozók kapacitása jelentQs mértékben csökken)
gazdasági likviditás csökkenése (általános tQkehiány illetve magas hitelkamat alalkul ki)
kárpótlás, privatizáció (nehézségek miatt elhúzódik a tulajdonosváltás, csökken a termelés volumene)

04. A NUTS területi szintjei:
NUTS I. - nagy területi egységek, országok szintje, 1 db
NUTS II. – közepes területi egységek, régiók szintje, 1-2 millió lakos, 7 db
NUTS III. – kis területi egységek, megyék szintje, 100-400 000 lakos, 19 db
NUTS IV. – mikro területi egység, kistérségek szintje, 10-50 000 lakos, 150 db
NUTS V. – település, 3200 db

05. Költségvetési-statisztikai régiók:
Észak-Magyarországi régió: Nógrád, Heves, BAZ
Észak-Alföldi régió: JNSZ, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg
Dél-Alföldi régió: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
Közép-Magyarországi régió: Budapest, Pest
Közép-Dunántúli régió: Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom
Nyugat-Dunántúli régió: GyQr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Dél-Dunántúli régió: Baranya, Tolna, Somogy

06. A nyersanyagok, természeti erQforrások SZpKÖSSÉG szerinti csoportosítása:
Ubikvitás: a mindenhol elQforduló és könnyen felhasználható javak (pl.: oxigén az acélgyártáshoz)
Kommonalitások: a viszonylag széles körben elérhetQ és felhasználható javak (pl.: termQföld, erdQ, homok, kavics)
Ritka javak: amely csak néhány helyen fordul elQ (pl.: gyémánt, nikkel)
Unikális javak: amelyek csak egy-két meghatározott helyen fordulnak elQ (pl.: kriolit az alumínium gyártásához)
A nyersanyagok szqkössége relatív, a modern gazdaságokban a szqkösségi járadék bevezetésével érték el, hgy a közjavak ne fogyjanak el, ez a járadék a természeti erQforrások ára.

07. A természeti környezet alkotóelemeinek két csoportja:
megújítható, újratermelhetQ (növények, állatok)
nem megújuló erQforrások (ásványi anyagok)

08. Izodapan: azonos termelési költségekkel rendelkezQ földrajzi pontokat összekötQ görbék

09. Ár illetve költségfelszínek általános törvényszerqségei:
Azonos nyersanyagok, vagy termékek lelQhelyei, termelQhelyei úgy szabdalják fel a költség, illetve árfelszínt, hogy határvonalaik a kúpszeletek valamelyik típusát (kör, ellipszis, hiperbola, parabola, egyenes) képviselik. E határvonalak bármely pontján a két ponttól számított szállítási költség különbözetet azonos az ugyanezen pontokon fennálló  ellenkezQ elQjelq  termelési költségkülönbözettel, míg a határvonalak mindkét oldalán a szállítási és termelési költségkülönbözetek nem egyenlQk.

09. Kondratyev:
Az 1920-as években az ármozgások statisztikai elemzésével számolta ki a gazdasági növekedés három szakaszát, amelyek nagyjából azonos hosszúságú periódusok voltak. FQ gondolat az innováció. Egy ciklust valamilyen innováció indít el, amely nem csak az iparágak többségében forradalmasítja a gyártási technológiákat, hanem a termékek körét is jelentQsen kibQvíti, és alapvetQen megváltoztatja az emberek életkörülményeit. A hullám felfutási szakaszában széles körben elterjednek ezek a forradalmi eljárások új termékeket elQállítva, és további kisebb jelentQségq újításokat gerjesztve. Miután elterjedtek az új eljárások és érdemben nem javíthatok tovább, a piac telítQdik, a profit lecsökken, ekkor megjelennek a kifáradás, a depresszió jegyei. A gazdasági növekedés is lefékezQdik a következQ ciklus felpörgéséig.

10. Innováció:
Azokat a tanulmányokat, felfedezéseket nevezik innovációnak, amelyek a gazdaságban is megjelennek, azaz tárgyiasulnak (az innovációk egy része nyilván nem technológiai jellegq). Mivel az innováció olyan piacképes termék vagy szolgáltatás létrehozását jelenti, amelyet egyre szélesebb körben fogadnak el, ezért nyilvánvalóan térbeli folyamatként is értelmezhetQ a terjedése, diffúziója.

11. Innováció csoportjai:
Folyamatos innováció: amelyek megújítanak már meglévQ termékeket és szolgáltatásokat
Radikális innováció: új termékek vagy szolgáltatások megjelenése, mely egy-egy gazdasági szektort vagy ágazatot átalakít
Technológiai innováció: az egész gazdaságra kiható változásokat indítanak el
12. Életciklusuk: kb. 30 év
a kutatásnak és fejlesztésnek (a termék bevezetésének) idQszakából
az érettség szakaszából, amikor a konkurencia is megjelenik és a termelés a maximumot éri el, kisebb újításokkal a termék (technológia) tömegtermelésre alkalmassá válik
a hanyatlási periódusból a termék kezd kiszorulni a piacról

13. Weber két mutatószámot alakított ki:
anyagindex: egy tonna késztermék elQállításához mennyi beszállított nyersanyag szükséges
telephelysúly: egy tonna késztermék elQállításához megmozgatott összes nyersanyag és késztermék együttes súlya (ha valamelyik nyersanyag domináns, azaz a súlya meghaladja a telephelysúly felét, akkor az üzem ennek a nyersanyagforrásnak a közelébe települ; ha a késztermék súlya nagyobb a beszállított nyersanyag súlyánál, az anyagindex nagyobb 1-nél, akkor a piachoz települ az üzem; egyéb esetekben az üzem egy közbensQ helyre kerül)

14. Az Európa Ház és tartópillérjei:
pillér: Az EGK, EK létrehozása, ESZAK módosítása, EAEK módosításai
pillér: a közös kül- és biztonságpolitika
pillér: együttmqködés az igazságügyi és belügyi területeken

15. A regionális politika fQbb elvei:
Az 1982. évi Egységes Európai Okmány 130. cikkelye már részletesen kifejti a regionális politika fQbb elveit és eszközeit:
Az egyes régiók közti eltérések, a megkésett fejlQdésbQl fakadó esélykülönbségek mérséklése
Ennek érdekében összehangolt nemzeti, közösségi gazdaságpolitika és strukturális eszközök kialakítása
A Regionális Fejlesztési Alap (a Közösség 1975-ben létrehozott területfejlesztési intézménye) feladata, hogy megszüntesse a kialakuló regionális aránytalanságokat, és elQsegítse a fejlQdésben elmaradt régiók felzárkóztatását, valamint a depressziós ipari körzete újraélesztését
A Közösség különbözQ pénzügyi forrásainak koordinálása a hatékony regionális politika érdekében

16. A regionális politika reformja (1988):
A) Szubszidiaritás és decentralizáció (önálló mozgástér, döntési kompetencia és finanaszírozási erQforrások a különbözQ méretq és jogállású területi közösségeknek belsQ erQforrásaik és a nemzeti stratégia összehangolása)
B) Partnerség (a különbözQ ágazati, tulajdonosi és eltérQ tevékenységq szervezetek és intézmények területi fejlQdésre hatást gyakorló döntéseinek intézményes koordinálása)
C) Programozás (alulról építkezQ stratégiai és operatív tervezés, a legitimált stratégiákkal konform fejlesztési prioritások, programok és támogatások)
D) Koncentráció és addicionalitás (jól elhatárolható területi fejlesztési típusok, kombinált költségvetési és off budget erQforrás hasznosítás a gazdasági növekedést szolgáló ágazati prioritásokhoz rendelve)

17. A regionális fejlesztés hosszú távú céljai:
munkaalkalmak teremtése, a munkanélküliségi ráták csökkentése
a túlnépesedett városközpontokra nehezedQ demográfiai nyomás csökkenése
a nemzeti erQforrások hatékony hasznosítása
a régiók közt indokolatlan fejlettségi különbségek mérséklése
a regionális kultúrák és identitás megQrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek lakta területekre
a népesség és a környezet egyensúlyának a megQrzése, illetve helyreállítása

18. A regionális fejlesztési célok megvalósításának eszközei:
1. Pénzügyi ösztönzQk: tQkejuttatások, költségvetési ösztönzQk, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamatkedvezmények, adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás, munkaerQ mobilitás, átképzési támogatások
2. Központi szabályozás: területileg körülhatárolt fejlesztési korlátozás, tevékenységek visszafejlesztése, áttelepítése, területi tervezés és programozás, állami tulajdonú vállalatok alapítása, állami megrendelések preferálása, az állami intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése
3. Infrastrukturális beruházások: a gazdaságfejlesztés kedvezQ környezetének alakítása, energetikai rendszer, vízellátás, közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatási-fejlesztési kapacitás, szakemberképzés, pénzügyi-gazdasági szolgáltatások fejlesztése

19. Regionális stratégiák:
Kínálatorientált: központjában az áll, hogy a térséget kívülrQl, a külsQ tényezQk felQl érkezQ impulzusok, külsQ feltételek, lehetQségek, és korlátok felQl közelítve egyre több belsQ folyamatra, összefüggésre rávilágítva, befelé közelítve fejlesztjük (a termelQi és fogyasztói infrastruktúra fejlesztése, az elérhetQség biztosítása, a termelési kiszolgáló létesítmények telepítése, azok piaci ár alatt történQ értékesítése, a gazdasági egységek letelepedését ösztönzQ különféle kedvezmények
Keresletorientált: a térséget egységes egészként kezelve, annak belsQ sajátosságaiból, a térségen belülrQl kiindulva, egyre jobban kifelé haladva, mind több külsQ tényezQt figyelembe véve kerül meghatározásra és egyben mqködtetésre. A helyi-területi gazdaságok megújításánál nem csupán a külsQ (exogén) forrásokra támaszkodik, hanem felméri, és számba veszi a belsQ adottságokat, azokat újraértékeli éppen a külsQ piaci rendszerek által, s így keresi versenyképességük fokozásának lehetQségeit.

20. Az EU regionális politikájának forrásai:
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF): a hátrányos helyzetq régiók támogatását szolgálja, elsQsorban termelQ beruházások, az infrastruktúra és a kisvállalkozások fejlesztését segíti
Európai Szociális Alap (ESF): elsQdlegesen a szakképzés és a foglalkoztatás ösztönzését támogatja
Európai MezQgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF): a mezQgazdasági struktúra átalakítását és a vidékfejlesztés támogatását szolgálja
Kohéziós Alap: A Maastrichti szerzQdés hozta létre, hogy az Unió a strukturális alapok mellett a környezetvédelemmel és a transzeurópai közlekedési hálózatokkal kapcsolatos projektek támogatásával segítséget nyújt az európai gazdasági és monetáris unióra való felkészülésben. Összege 1993-1999 között 15,5 mrd ECU
Halászati Útmutató Pénzügyi Eszközök (FIFG): a halászati ágazat átalakításának segítésére jött létre
Európai Beruházási Bank: hozzájárul a regionális fejlQdéshez, forrásai többségét az infrastruktúra fejlesztésére, közlekedési és energiahálózatok befejezésére és a környezeti állapotok javítására fordították. Hitelek biztosításával hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz. A területfejlesztésre 1994-ben 12 mrd ECU hitelkeret állt rendelkezésre.

21. EU: 207 vagy 209 régiója van, különbözQ megközelítések szerint

Eu háromszögbe tartozó területek a legfejlettebbek gazdaságilag: London, Párizs, Amszterdam

22. A területfejlesztési törvény térségfogalmai:
1. Tervezési-statisztikai régió: több megye (a fQváros területére kiterjedQ, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggQ tervezési ill. statisztikai egység
2. Fejlesztési régió: egy vagy több megyére vagy azok meghatározott területére kiterjedQ társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendQ területi egység
3. Kiemelt térség: egy vagy több megyére, vagy azok meghatározott területére kiterjedQ társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendQ egység, amely egységes tervezéséhez vagy fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fqzQdnek (fQvárosi agglomeráció, üdülQkörzet, nemzeti parkok, stb.)
4. Városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszervezQdQ területi egység
5. Kistérség: A települések között létezQ funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévQ önszervezQdQ, egymással határos települések összessége.
6. Térség: KülönbözQ területi egységek (régió, megye, kistérség) összefoglaló neve
7. Vállalkozási övezet: a régió fejlQdése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg elhatárolt termelési és szolgáltató terület.
8. Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelQ képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentQsen kedvezQtlenebbek az országos átlagnál.
9. Kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembe vételével statisztikai jellemzQk alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetve azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzQkkel támogathatók.
10. Szerkezet-átalakítás térségei: azok az aránytalan ipari szerkezetq munkaerQ piaci vonzáskörzetek, ahol a munkanélküliség aránya jelentQsen és az ipari foglalkoztatottak aránya, továbbá csökkenése meghaladja az országos átlagot
11. MezQgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentQs a mezQgazdaságban foglalkoztatottak aránya, illetve aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, kisvárosokban élQ népesség aránya
12. Hátrányos helyzetq határ menti térségek: azon települések összessége, amelyek fejlQdését, mqködését a határhoz való kötQdése egyoldalúan meghatározza, és kedvezQtlenül befolyásolja.

23. A regionális fejlesztés átfogó céljai:
I. Az ország egészén: a szociális piacgazdaság kiépítésének elQsegítése; fenntartható fejlQdés feltételeinek megteremtése (stabil ösztönzQk, hitelfeltételek, stb.); az innováció térbeli terjedésének elQsegítése; a társasági, gazdasági és környezeti céloknak megfelelQ térbeli szerkezet kialakítása (regionális térszerkezet)
II. A területi egyenlQtlenségek mérséklése: megyék között; a fQváros és a vidék között, a városok és a községek között

24. Központi helyek elmélete: KülönbözQ funkciók különbözQ területnagysághoz köthetQk (Mo-n közgazdasági határokhoz kötik a régiókat). Az ökológiai adottságok miatt a tényezQk különbözQek.
Christaller besorolása:
funkció nélküli (tanya)
alapfokú (település)
középfokú (város)
felsQfokú (megyeszékhely)
A települések funkcionális kategóriákba sorolhatók, ahol a magasabb kategóriába tartozó település bizonyos funkciók ellátását biztosítja az alacsonyabb kategóriába tartozó települések számára, miközben egyben maga is valamennyi alacsonyabb fokú funkcióval rendelkezik. A települések különbözQ szintq funkcióinak tehát egyben különbözQ szintq ellátási körzeteknek felelnek meg, amelyek mindegyike az alacsonyabb funkciójú körzetekbQl valamely egész számú mennyiséget foglal magába.
Még létezik ezzel kapcsolatos elmélete Löschnek és Tinbergennek.

25. Kedvezményezett térségek az EU-ban:
Spanyolo, Portugália, Görögo., Íro., É-Íro., volt NDK területe, D-Olaszo.



26. EU regionális politikájának célkitqzései:
elmaradott régiók fejlQdésének és szerkezeti alkalmazásának elQsegítése. A regionális szinten (NUTS II.) értelmezendQ célkitqzés azokat a térségeket érinti, ahol az 1 fQre jutó GDP a közösségi átlag 75%-nál alacsonyabb. Támogatási prioritás: termelési feltételek 39%, infrastruktúra 31%, HR 28%, egyéb 2%.
Az ipari hanyatlás által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása. Ah® ¶
þ


^
ƒ‡¡'rsàä Ä Ì `vxÚÜÞæR
$ÂÊ<Ò & > œ&¤&º&²'î'(((¼)öêßöêßöêßöêßÔßÔöË¿Ôö¿Ô·¯¤Ôö¿Ôö¿Ôö¿Ô™Ô™ö™ö…}…}…} h"QqOJQJ h¦yiOJQJh\n\h¦yi5OJQJ h¦yih¦yiOJQJ h¦yih-(æOJQJ h-(æOJQJ h50-OJQJh\n\h50-5OJQJhe*5OJQJ h¦yih50-OJQJ h¦yihÞPOJQJh\n\hÞP5OJQJhT#^5OJQJ1h¸ê@ | ¬ ®
’
l


ü

þ

^
ö
º †‚ƒ¡Ú's÷ììììì÷÷áááá÷÷ááááá÷÷ÖÖÖ
$
&
Fa$gdÞP
$
&
Fa$gdÞP
$
&
Fa$gdÞP $a$gdÞP@
ýsÂßà 5t¤Îj Â Ä `$˜xÜÞR²ôôììáááááááììÖÖÖÖÎììÃÃ
$
&
Fa$gd50- $a$gd-(æ
$
&
Fa$gd50-
$
&
Fa$gd50- $a$gd50-
$
&
Fa$gdÞP
ÀÂ< > š&œ&º&¾)À)ô)ž*+*,b,è,:.².´./¸/3÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìììäÙÙÙääÎÎ
$
&
Fa$gdL"[
$
&
Fa$gdL"[ $a$gdL"[
$
&
Fa$gdL"[ $a$gd50-¼)¾)À)È)ò)ô)*,2,L,´.¼./3 3(3j3¾4Æ4
5ü5þ56r:z:È:¬@´@

AÜABBZDbDÖDK
K8KøM8N:Ne5OJQJ ht>eOJQJh\n\hn;…5OJQJ hn;…OJQJh\n\h=05OJQJ h=0OJQJ h\n\OJQJ hL"[OJQJh\n\h"Qq5OJQJh\n\hL"[5OJQJhT#^5OJQJ h"QqOJQJ h¦yiOJQJ13 3j3ð3D4¼4¾4
56¸6„7°9p:r:È:‚<Ú=
?ª@¬@

AˆABpBìB÷÷ììì÷÷÷ááááÙÙÙÙÙÙÙÙÎÎÎÎ
$
&
Fa$gd=0 $a$gd=0
$
&
F a$gd=0
$
&
Fa$gdL"[ $a$gdL"[ìBÀCXDZDÖDxFIKK8K OìRîRHS¾T‚UžVYÜY \¢\(]*]â]ôôìììììììááÙÙÎÎÎÎÎÎÆÆÆÆ $a$gdT4
$
&
F a$gdt>e $a$gdt>e
$
&
Fa$gdn;… $a$gdn;…
$
&
Fa$gd=0ÂXYY¢\ª\°\&](]ä]ì]F^L^ˆ^¢_¤_ª_Î_a a¬cÆcžd²dRf`føf g¨hÌhðij4lplnvnoÜoÞoæo6pTq\qªqÖq0t2t"u*u\uLv€vˆvŠv¨vÊvÌvÄ{øðøçÛÓøÓçÛË¿ËÓË¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë¿Ë·Ë·«·ç«·£·£ç—££££ h­½OJQJh\n\hz1æ5OJQJ hz1æOJQJh\n\hon5OJQJ honOJQJh\n\h7à5OJQJ h7àOJQJ h¨>”OJQJh\n\h¨>”5OJQJhT#^5OJQJ ht>eOJQJ hT4 OJQJ8â]ä]F^¤_ü`¦c˜dLfòf¢hêi,lúmÞoRqTqªq2t u"uœvÌvüv&wJw~w@{÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ììììä $a$gd­½
$
&
Fa$gd­½ $a$gdT4 @{Â{Ä{ |¨|ª|¬|®|
}nz™t›¤ôžL h¡j¡L¢N¢ž¢

£’£&¤(¤÷÷÷÷÷÷÷÷ìììììììääääÙÙÎÆ $a$gdÂyb
$
&
F
a$gdÂyb
$
&
F
a$gdben $a$gdben
$
&
F
a$gdben $a$gd­½Ä{Ì{ |ª|®|¶|
}¾~ln€˜j¡r¡²¡´¡ê¡N¢V¢ž¢&¤(¤0¤È¤|¥„¥ò¥Î¦Ö¦,§Æ©Î©nªF­N­Ü­®°¶°±p¶´¶ê¸v¹x¹z¹‚¹ºæÀîÀ`ÁðÃöêâÚöêâÒâÒÐÒöÄÒÚÒöÄÒ¼ö°¼ö°¼ö°¼ö°¼ö°¼ö¤œ¤œ”œ”öˆ”öˆ”h\n\h-(æ5OJQJ h-(æOJQJ h
&OJQJh\n\h
&5OJQJh\n\hÂyb5OJQJ hÂybOJQJh\n\hben5OJQJU hbenOJQJ h\n\OJQJ h­½OJQJh\n\h­½5OJQJhT#^5OJQJ2zokra a hanyatló ipari területekre, régiókra, határvidékekre vagy kistérségekre vonatkozik, ahol a munkanélküliség és az ipari foglalkoztatottság aránya magasabb a közösségi átlagnál (11%)
Küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerQpiacról kiszoruló személyek társadalmi beilleszkedése. Azokra vonatkozik, ahol a 25 évesnél idQsebb aktív népességen belül az éven túli munkanélküliek aránya az EU-átlag feletti (3+4=11%)
A munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerekben végbemenQ változásokhoz a munkanélküliség megelQzését szolgáló célzó intézkedések segítségével. A feltétele, hogy a tartós munkanélküliek között az EU átlagnál magasabb legyen a 25 évesnél fiatalabbak aránya.
A mezQgazdasági területek fejlQdésének segítése a mezQgazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával. A közösség egészére vonatkozó (NUTS II. III.) célkitqzés 5%.
A mezQgazdasági területek fejlQdésének és szerkezeti átalakulásának elQsegítése a kedvezQtlen adottságú térségben. A regionális célkitqzés a NUTS III. régiókra irányul 5%.
Az érszaki országok rendkívül alacsony népsqrqségq területeinek támogatása. A 8 fQ/km2-nél alacsonyabb népsqrqségq területekre vonatkozik 1%.

27. Hol van kettészakadva az ország? 2 elmélet: Duna völgye vagy Salgótarján-Balassagyarmat-Békéscsaba vonalában

28. Mit termelnek a különbözQ körökben?
kör: nehezem szállítható, romlandó termékek (pl.: tej)
kör: nagyobb termékek, de szükség van rájuk (pl.: erdQgazdálkodás)
kör: bírják a szállítást, nem lesz problémájuk (pl.: lábon hajtott állat)

29. Telephelyválasztás milyen típusú szervezetek elhelyezkedésével foglalkozik:
gazdasági szervezetek (vállalat, vállalkozások)
közület (non-profit szervezet)
háztartás

30. Mi volt a két fQ feltétele a telephely kialakulásának?
Technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága, tQke térbeli mozgásának szabadsága.

31. Ismertesse a Kondratyev ciklus szakaszait!
Mindegyik ciklusban újrafogalmazódnak a telephelyválasztás szempontjai is.
szakasz: múlt század elsQ harmada, vasút + pamut
szakasz: 19. sz. elsQ évtizede, gQz + vasút
szakasz: két VH között, elektromos + motor + vegyipar
1950-70, petrolkémia + elektronika + légi közlekedés
napjainkban, mikroelektronika + bio + információtechnika

32. Foglalja össze Thünen mezQgazdasági telephelyelméletének legfontosabb tételeit!
JellemzQi: külpiactól elszigetelt, egyetlen piacot alkotó várossal vizsgált, amelyet a jövedelemérdekelt termelQk látnak el. Földek minQsége és a termelQk költsége mindenütt azonos. Szállítási lehetQségek és fajlagos költségek azonosak, a zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezQsége és a szállítási költségek függvényében határozza meg.

33. Foglalja össze Weber ipari telephelyelméletének legfontosabb tételeit!
Feltételezi a szabad versenyes kapitalizmust, ahol az üzemek nem képesek befolyásolni a piacot, és bármennyi terméket el lehet adni fix áron. Nyersanyagból tetszés szerinti mennyiséget lehet beszerezni, és a termelési tényezQk korlátlanul rendelkezésre állnak. Egyetlen pontszerq piac, ahol a szállítási költségek csak a távolságtól és a mennyiségtQl függnek.

34. Foglalja össze Lösch térbeli egyensúlyelméletét!
Alapja: egyenletes népsqrqségq (fogyasztók), azonos természeti adottságú, mindenirányú szállítási lehetQségekkel rendelkezQ síkság. Eltekintett: a munka minQségi és innovatív dimenzióitól, és a piacon kívüli tényezQktQl. Térbeli egyensúlyhelyzetet próbált kidolgozni a tökéletes térbeli versenyt alapul véve: minden telephelyen jövedelmezQ a termelés és hasznos terméket állít elQ, a telephelyek közeliek, az egész keresletet lefedik, bárki bármilyen tevékenységet bárhol végezhet, az új cégek letörik a kiugró jövedelmet betelepülésükkel, a termelés és kereskedelem piackörzetei a lehetQ legkisebbek, hogy minél több vállalkozó lehessen, a piackörzet határánál a fogyasztás semleges
Lösch gondolatmenetének 3 fázisa:
fázis: tökéletes verseny és sík tér, egy termelQ terméket állít elQ, körzete addig terjed, amíg a szállítás költsége fel nem emészti jövedelmét, és míg olcsóbb megvenni, mint elQállítani a terméket.
fázis: jövedelmezQ tevékenység esetén újabb termelQk jelennek meg
fázis: a termelQk a teret elQbb-utóbb hézagmentesen lefedik, hatszög alakú piackörzetek.

35. Mik az alapvetQ feltételei az újratermelhetQ javak elQállításának?
A természeti környezet alkotóelemeit két csoportra osztjuk: megújítható és nem megújítható erQforrásokra. Az újratermelhetQ javak többségét a mezgazd állítja elQ. AlapvetQ feltételei: föld, víz, hQ, fény. A mezgazd termelésnél a természeti környezet kizárólagossága megszqnt, a gazdasági környezet elQtérbe került, az alapvetQ feltételek egy részét pótolni lehet mesterségesen. A térbeli sávok kitolódnak, egyes növények kedvezQtlenebb éghajlati viszonyok között is termeszthetQek. A gazdasági határokon belül komparatív elQnyök alapján az áraktól és a költségektQl függ a termelés, amit az állami szubvenciós politika befolyásol. TermeszthetQségi határok a nagy tqrQképességq fajták és az új mqvelési rendszerek miatt tágultak ki. A növények többségénél az optimális térségek beszqkültek, mert az ugrásszerq termelékenység növekedésére a fogyasztói piac rugalmatlanul reagált.

36. Jellemezze röviden a természeti és termelési tényezQket!
Természeti környezet: minden gazdasági tevékenység a tér egy pontján zajlik, a tevékenység fizikai környezetétQl nem lehet eltekinteni. A természeti környezet fontos tényezQ, a gazdasági tevékenység helyének kiválasztásakor. A természeti erQforrásokat szqkösségük alapján& + újratermelhetQség alapján&
Termelési tényezQk: klasszikus felosztás  föld, munka, tQke (menedzsment, technológia). A gazdasági tevékenységek inputja a térben egyenlQtlenül eloszló fenti termelési tényezQk. Minden gazdaság térbelileg függ a földtQl, a munkaerQ mobilitása kisebb a tQkénél.

A föld: termQföld  mezgazd tevékenység; a mezgazd terület földrajzi-fizikai jellemzQi fontosak, de megváltoztathatóak. A pótbefektetés bizonyos határokig gazdaságos. A föld hasznosítása függ a tulajdonviszonyoktól is. A fejlett országokban a bérlet visszaszorul és nQ a részmunkaidQs tevékenység. A városok körüli földterületek bérleti céljai olyan övezeteket hoznak létre, amelyek hasonlítanak a Thünen körökre. NQtt az érdeklQdés a föld, mint értékálló ingatlanbefektetés iránt. A non-profit intézmények egy része a nyugodt, olcsó és jó infrastruktúrájú városok mellé települnek. A földhasználatot nem a talajadottságok, hanem a piaci érték adja.

MunkaerQ: Jobban helyhez kötött, kevésbé számszerqsíthetQ és cserélhetQ. A szükséges munkaerQ-fedezetet a gazdasági tényezQkön túl számos a gazdaságon kívüli tényezQ is befolyásolja. Ahogy nQ a GDP/fQ, úgy csökken a mezQgazdaságban foglalkoztatottak aránya, az ipar visszaszorul és a tercier szektor megnQ. Munkaképes korú lakosság aránya csökken, mert nQ az iskolázottság, nQ az eltartottak száma, és a részmunkaidQsök száma. A munkaerQ mint termelési tényezQ 3 jellemzQje fontos: típus, mobilitás, költség.

TQke: két formája: pénztQke, reáltQke. Reáljavak többsége helyhez kötött és jelentQs területigénye van, Fokozatosan elhasználódnak, de javíthatóak, újra beszerezhetQk. Saját tulajdonúak vagy bérleti díjat kell fizetni értük. A pénztQke országon belül mobil, országok közt kevésbé. A tulajdonosa kétféleképpen hasznosíthatja: kölcsönadja, résztulajdont vesz.

Kockázati tQke: induló vállalkozásoknak, akik új eljárásokat vezetnek be, kockázati tQkebefektetQk segítenek hosszú vagy középlejáratú hitelekkel, általában 10-bQl 2 vállalkozás jön be (megtérül a befektetés), high-tech cégek speciális környezetben helyezkednek el és csúcstechnológiát alkalmaznak, intézményi befektetQk jelentQsége megnQtt, nQtt a kormányzati és a helyi önkormányzatok szerepe is.

37. Milyen dimenzióit ismeri az emberi erQforrásba való befektetésnek?
3 dimenziója van: általános mqveltség a lényeg (érettségizett, átképezhetQ), felsQfokú szakismeret felértékelQdött, egészségi állapot és munkabírás felértékelQdött.

38. A munkaerQ térbeli mobilitása korlátozott:
Fiatal és szakképzetlen férfi költözik munkát keresve, lakó és munkahely szétválással nQtt az ingázás, a mobilitás függ a kulturális tradícióktól is.

Magyarországon a munkaerQ mobilitását az ingatlanpiac kezdetlegessége, a magánbérlemények hiánya, a túlértékelt lakások egyaránt korlátozzák. A fejlett országokban megnQtt a munkanélküliség, a magasabb ráta az ipari és mezgazd térségekre jellemzQ, a nagyvárosokra kevésbé. A strukturális munkanélküliség globális.

A bérköltséget a szakképzettség befolyásolja:
- speciális, magas szakképzettség és magas bér
- szakképzetlenek iránti igény, gyors betaníthatóság, alacsony bér és bizonytalanság
A bérköltségeken túl figyelembe kell venni az egyéb támogatást is. A munkabérek lefelé rugalmatlanok.

39. Szállítási költségek részei: a technikai és technológiai fejlQdéssel a szállítás jelentQsége háttérbe szorult, csak néhány nagy tömegq és olcsó nyersanyag vonzza a feldolgozóipart. 2 rész: állandó költségek, változó költségek, amely az aktuális dologtól és a távolságtól függ.
Szállítási módok: közút, vasút, kombinált (átrakodás növeli a költségeket)

40. Az innováció csoportosítása:
technológia: olyan eljárás, ahogyan és amelynek során az inputból termék vagy szolgáltatás elQáll. Két formája: know how, információ
csúcstechnológia: élenjáró technológia, amelynek ki- és továbbfejlesztése, alkalmazása magasan képzett munkaerQt igényel, elterjedve egyre több cég alkalmazza



41. Neoklasszikus elmélet:
Különféle termelési tényezQk közötti eltérések éppen mobilitásuk révén egyenlítQdnek ki, feltétele: teljes foglalkoztatottság, a verseny szabadsága, termelési tényezQ akadálytalan áramlása, szállítás. Elhanyagolható értéke, közel azonos termelési szerkezet, termelési tényezQket határtermékük szerint értékeljük, a hozam nagysága termelési tényezQktQl függ.

42. TQke és munka közti kapcsolat: növekedQ tQkeintenzitás (K/L) mellett a tQke határterméke csökken (dY/dK) és a munka határterméke (dY/dL) növekszik. A jelzett feltételek mellett a tQke határterméke = a tQkehozadékkal (t), a munka határterméke pedig a reálbérrel (w).

43. Exportbázis elmélet: egy régió gazdasági növekedése az exportra termelQ ágazatok fejlQdésétQl függ. Így léteznek exportra termelQ (bázisszektorok) és lokális regionális piacot ellátó ágazatok (nem bázisszektorok). A keletkezQ jövedelmek növekedése meghaladja az ágazat felszívó hatását, így olyan ágazatok letelepedését eredményezik, amelyek a regionális piacok ellátását szélesítik. Mérése multiplikátorral történik (1/1-c+q).

44. Alulról induló, regionális potenciálokra épülQ fejlesztésektQl elvárható: megújítások impulzusait termelik meg, természeti, környezeti, térségi gazdasági adottságok és feltételek alapján, azoknak az át- és újraértékelésével a korábbiaktól eltérQ programok alakulnak ki; integrálódnak az adott térségek szocio-kulturális hagyományai és a lakosság részvételével a társadalmi döntésekben, cselekvésekben nem használt, ki nem merített források jelennek meg.

45. Endogén források:
tQkepotenciál (rendelkezésre álló termelQbázisok és vagyon)
munkaerQ adottsága, iskolázottsága, képzettsége
infrastruktúra felszereltsége
földrajzi helyzet
környezeti állapot és minQség
piaci kapcsolatok (keresleti tényezQk)
szocio-kulturális adottságok
döntési-, intézményi és hatalmi rendszer

46. Rostow ötlépcsQs növekedési elmélete:
Ez az elmélet gyakorolt erQteljes hatást a regionális szintq teóriák kidolgozására
a mezQgazdaságban foglalkoztatottak száma a meghatározó a gazdaságban (vertikális mobilitás gyenge, nincs növekedés, a politikai hatalom a földbirtokosok kezében)
a gazdasági növekedés hordozói ebben a mezQgazdaság és a bányászat, illetve az infrastruktúrában végrehajtott beruházások (gazdasági fellendülés, politikai viszonyok lassú változása)
ekkor kezdQdik a modern társadalmak korszaka, kialakul egy vagy több vezetQ ágazat, magas növekedési ütemmel (beruházási hányad min GDP 10%-a)
a fejlQdés érett szakaszában a modern tudomány és technológia segítségével az erQforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedQ hatékonysággal (a nemzeti jövedelem 10-20%-át fordítják beruházásokra, a vezetQ ágazatok mellett új dinamikus ipari szektorok, foglalkoztatási szerkezetben átrendezQdés)
a tömeges fogyasztás korszakában a növekedés hordozói már a modern technológiák, amelyek a jövedelmek erQteljes növekedését biztosítják (USA, ny-eu)



47. Mit jellemzi a centrum és a periféria között fennálló kapcsolatokat?
a centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függQségét
a centrum periféria feletti uralmát önerQsítQ polarizációs mechanizmusok serkentik. Visszacsatolási hatások a következQk: hatalmi effektusok, információs hatások, pszichológiai hatások, modernizációs hatások, szinergiahatások, termelési hatás
a hatalmi viszonyok elQre nem látható következményei miatt a centrum innováció elQbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek, és információk áramolnak egyre erQteljesebb ütemben a függQ területekre. Új mellékközpontok alakulnak ki.
Ha a konfliktusok levezetése az innovációk terjedésével, így a döntési hatalom decentralizációja is megkezdQdik. A területi fejlQdés egyre kiegyenlítettebb lesz.

Friedmann által kidolgozott centrum periféria modell kimutatja, hogy a területi különbségek centrumok és perifériák kialakításához vezethetnek, ezek zárt területi rendszert alkotnak, a centrumok perifériákkal autoritáson alapuló függQségi kapcsolatban állnak, a leküzdésükre a perifériáknak is központosítani kell az erQforrásaikat.

48. A mezgazd helyzete az átalakulást megelQzQ idQszakban:
20% részesedés a GDP-bQl, az exportból és a foglalkoztatásból egyaránt.

49. Közösségi kezdeményezések:
EU költségvetésének 90%-a
Interreg: interregionális fejlesztés, határmenti régiók fejlesztése
Equal: kiegyenlítQ program, a társadalmi perifériára szorult rétegeinek munkahelyteremtése, társadalmi egyenlQtlenségek csökkenése
Leader+: vidékfejlesztés, falufejlesztés, gazdasági, társadalmi fejlesztés, 3. fázisában van, 16 minta
Urban: városokra nyomódó problémák megoldására

50. ElQcsatlakozási alapok:
PHARE: 1980-as évek végén Lengyelország és Magyarország részesül belQle, szerkezetátalakítás, intézményrendszerek kialakítása a cél
SAPARD: 1999, vidékfejlesztés, mezQgazdasági szerkezetátalakítás a cél, nem kapacitásbQvítés, hanem fejlesztés és minQségjavítás
ISPA: külkereskedelem, közlekedés és infrastruktúra

51. Támogatási célcsoportok:
Általános
MezQgazdasági
Gazdasági integráció

52. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedése:
agrár- és környezetgazdálkodás
kedvezQtlen adottságú vagy környezetvédelmi korlátozások alá esQ területek támogatása
az EU környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai követelményeinek való megfelelés elQsegítése
korai nyugdíjazás
szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása
mezQgazdasági területek erdQsítése
termelQi csoportok létrehozásának és mqködésének támogatása (TÉSZ, BÉSZ)
technikai segítségnyújtás

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

11 2006-os zh altér ásvány ásványtan athén csehov csoport dia elosztás épszerk iii. etika eu fizika fogaskerék hajtás gyakorló feladatok halász gábor hónolás inverz függvény is görbe konfiguraciokonformacio. konzultáció korreláció környezetvédelmi mikrobiológia közig krúdy kultur légzés logika lophotrochozoa ma menedzsment mit tudtak a régiek munkaerőpiac nitridálás nummód ordo oszlop pszichológia szerves kémia termelés termelésmenedzsment természetvédelem torlódási hely tóth válgazd vám vektor vizsgára vizsgasor