szociológia - órai jegyzet

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMűvelődésszervezőSzociológia I.szociológia - órai jegyzet

Kiss Judit
Szociológia
Kiss Judit
Szociológia
 HYPERLINK "mailto:mental@fs2.bdtf.hu" mental@fs2.bdtf.hu
Tel.:50458

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Két féléves tárgy, a harmadik félév végén szigorlat
KötelezQ: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Oziris kiadó)
Szociológia szöveggyqjtemény (edu-net)
Gyakorlati jegy: kutatási terv határidQ: december 10.
! Definíciók

A szociológia a társadalomban zajló mozgásfolyamatokat, azok törvényszerqségeit vizsgálja, legyenek makro-, vagy mikro szintq mozgásfolyamatok.
A szociológia az egyetlen társadalomkutató tudomány, mely vizsgálja az életesélyt. Az életesély a szociológia egyik kulcsfogalma.
A kultúra mindig az integrációt biztosítja. Normák és értékek. Minden társadalomban több szubkultúra jelenik meg.

Miért foglalkozunk a szociológiával? Mindenkinek vannak empirikus tapasztalatai. A szociológiának köszönhetQen az átélo látásmód elemzQ látásmóddá alakul.
A szociológiai emberkép az ún. homoszociológikus, a normavezérelt ember, aki mindig szabályokhoz igazódik.
iparosodás ( szociológia kialakulása
81-ben kezdQdött meg a szociológia oktatása Magyarországon
Nem minden társadlom igényli a szociológiát (lsd.: diktatúra).

MitQl van rend a társadalomban?
Rend = kiszámíthatóság
1.) Emil Durkheim: 1859-1917
francia
a szociológia legnagyobb klasszikusa
módszertan, deviancia
Durkheim: Az öngyilkosságról
“Attól van rend a társadalomban, hogy ott kényszerek vannak. Mégpedig társadalmi tények által
meghatározott kényszerek.”
A társadalmi tény a szubjektumtól független, önálló életet él, a társadalomban gyökerezik, mégis az
egyénre kényszerítQ erQvel van. A társadalmi tény egyenlQ a kollektív tudattal.
biológiai kényszerek: éhség, fáradság&
normák és értékek (a kollektív tudatban)
Durkheim bevezeti az anómia fogalmát. Anómia = normazavar
Durkheim vezeti be a multivariáns analízist is (többtényezQs elemzés).
1 adat nem adat. Hozzá kell rendelni több tényezQt is.
A szolidalítás: - mechanikus változat
- organikus változat
Ajánlott irodalom: Kutasi Ágnes: A bizalom hálója
Mechanikus szolidalítás: a homogén társadalmakra jellemzQ (pl: falvak).
Organikus szolidalítás: a differenciált társadalomban már meg kell szervezni

2.) Max Weber: német klasszikus
1864 - 1920
Bürokráciája (!) szigorlati tétel
Attól van a rend a társadalomban, hogy szabadon cselekvQ emberek vannak. A szabadon cselekvQ
emberek egymással interakcióba lépnek; ezen interakció során létrehozzák a társadalmi cselekvést,
melynek keretében alulról építik fel társadalmakat.
A magyar társadalmakra mindig a szervetlen társadalom volt a jellemzQ; míg a nyugati társadalom
szerves.
A megértQ szociológia képviselQje.
A társadalmi cselekvés szubjektív, szándékolt értelmem szerint a mások viselkedéséhez igazodom. Az
együttcselekvés nem társadalmi cselekvés (pl: a divat követése).
A cselekvés motívumát meg kell érteni.
A cselekvésnek 4 típusa van: - cél-racionális
- érték-racionális
- emocionális vagy affektív
- tradicionális
Minden cselekvési típust meg kell nézni az eszköz, a cél, az érték következmény relációjában.
A bürokrácia alapelvei !!!(lsd.: vezetéselmélet)

3.) El Max : gazdasági folyamatok

Klasszikus: makro ( Durkheim, Weber, Max
mikro ( Simmel, Le Play…

A II. VH után:
1.) Kalcot Parsons 1902 -1979
A társadalomban leírható mint cselekvések rendszere. Mert a társadalomban különbözQ alrendszerek
vannak és ezek az alrendszerek egymásnak környezetei, egymással szoros kapcsolatban állnak, ezért
egymásra hatással vannak.
Alrendszerek: - politika
- gazdaság
- kultúra
- személyiség
A politika meghatározza mi a cél. (A politika célkitqzQ.) A gazdaság hozzárendeli a politika által
meghatározott célhoz az eszközt és végrehajtja. (A gazdaság végrehajtó.) A kultúra a társadalmat
integrálja. A személyiség feladata, hogy a társadalom fennmaradásához szükséges értékeket és
normákat átadja a következQ generáció számára.
Minden alrendszernek van egy médiuma, amin keresztül hatással van a többi alrendszerre.


ALRENDSZER MÉDIUM politika hatalom gazdaság pénz kultúra befolyás személyiség értékkötelék

2.) Pierre Bourdieu: 1930 -2002
A század legnagyobb szociológusa volt.
oktatásszociológus
A társadalmat 3 féle tQke mqködteti. A gazdasági tQke, a kulturális tQke és az ún. szociális vagy
kapcsolati tQke. A 3 tQke közül legfontosabb a kulturális tQke, a familizációban megszerzett
kulturális tQke.
A kulturális tQke osztogatható, anélkül, hogy elveszne. Mindig jó lehetQséggel jár. Bármikor lehet
belQle gazdasági és/vagy kapcsolati tQkét csinálni.
Bourdie bevezeti a 4. tQke , azaz a szimbolikus tQke fogalmát.

MAGYARO. Politikai tQke Gazdasági tQke Kulturális tQke 1950 +++ - - 1960 +++ - + 1970 +++ ++ ++ 1980 + ++ +++

3.) Dahrendorf: klasszikus (makro)
lsd.: tankönyv
“A hatalom mozgatja a társadalmat.”

4.) Robert Merton: amerikai
Bevezeti a matifeszt és a látens funkció fogalmát.
Merton anómia fogalma: Anómiás akkor a társadalom, mikor kitqzi tagjai számára a célt, de a
hozzá vezetQ út és a cél között ellentmondás van.


KUTATÁSMÓDSRETAN

A világról kapott kép lehet: - empirikus (tapasztalt, átélt)
- konszenzus (elhiszem)

Kutatási terv készítése: 1. A téma kiválasztása
2. A témából problémát kell foglalkozni.
3. El kell döntenem, milyen paradigma alapján (útvonal, séma) fogom
megoldani a problémát.
3 paradigma létezik: - interakcionalista paradigma
- funkcionalista paradigma
- konfliktus paradigma
A beadandó anyagban feltüntetni: témám, problémám, paradigmám.
4. A téma + a probléma bibliográfiája
Ki kutatta? Milyen mqvek? Irodalmak
20-25 példát feltüntetni
5. El kell döntenem, hogy milyen lesz a stratégiám, az elmélet alkotásom.
- deduktív: mindig hipotézisbQl indul ki, mindig életalkotás
Durkheim vezette be a hipotézist.
- induktív: megfigyelésbQl indulok ki, és a megfigyelésembQl fogok elméletet
alkotni; meg kell indokolni miért
6. A kutatás céljának meghatározása
- leíró jellegq vizsgálat (pl.: népszámlálás)
- felderítQ jellegq vizsgálat (ok-okozati összefüggés)
- magyarázó jellegq vizsgálat (amikor választ is adok)
7. El kell dönteni kiket vizsgálok: - egyes embert
- csoportot
- szervezetet
- valamilyen társadalmi produktomut (pl.:
házassági homogenitás)
8. Ezek a vizsgálatok lehetnek: - keresztmetszeti (pl.: népszámlálássá)
- longitudinális (követéses)
a. longitudinális trend
b. longitudinális kohosz
c. longitudinális panel

Longitudinális trend: 1970, 1980, 1990 + a vátozás trendje (statisztikák)
Longitudinális panel: családok, mindig ugyanazok az alanyok (5 éven keresztül)
pl.: szegényvizsgálat
Londitudinális kohosz: mindig ugyanazt a csoportot célzom meg (20-25 évesek
között, 10 múlva szintén a 20-25 éveseket nézem meg)
Ajánlott irodalom: Earn Babbie: A társadalomtudomány-kutatás gyakorlata


9. A konceptualizálás és az opercionizálás
Konceptualizálás: a probléma és a hipotézis fogalmait meghatározom
(közmegegyezéssé teszem)
Operaionizálás: hogyan tudom mérhetQvé tenni
10. Módszerek: - terep
- interjú
- kérdQív
>?@RS€
–
˜
.
@
ª
¸
þ

Œ Ö ®°)6ÿïÔ½ŸÔ½ÔïŠxïŠïŠïdïdïdïGïdï9 j®ðhOæhOæCJ KHOJQJ^JaJ mHnHsH u&hOæhOæ5CJ KH\aJ mH sH #hOæhOæ>*CJ KHaJ mH sH )hOæhOæ5>*CJ KH\aJ mH sH ;jhOæhOæ>*B*CJ KHUaJ mH phÿsH ,hOæhOæ>*B*CJ KHaJ mH phÿsH 5jhOæhOæ>*B*CJ KHUaJ mH phÿsH hOæhOæCJ KHaJ mH sH
T_`Û x
æ
`
z
|


¦
Š Œ ˜â\ÚÜ %Bi­áó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$Ã_ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæ>˜ý᛼R ú Pª&¼6ŠèT쎐ÐhV*žh‚ÐYžÉó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæÿÜèX‚ðT˜ª¸ÌΎ¶¤¶Ì-Í-5 ? i p š › É Ê Ü ê ð ÿ ""~'Š'b(q()*"*>*F*f*z*˜*Â*à*$-:-H-j-9.ìÛÆÛÆÛìÛ²ÛƲ۲۲۲۲۲ەەۃ۲۲۲۲۲۲۲۲۲۲ÛÆÛ#hOæhOæ>*CJ KHaJ mH sH 9 j®ðhOæhOæCJ KHOJQJ^JaJ mHnHsH u&hOæhOæ5CJ KH\aJ mH sH )hOæhOæ5>*CJ KH\aJ mH sH hOæhOæCJ KHaJ mH sH &hOæhOæ6CJ KH]aJ mH sH 3Éû?-Œ-Í-/ d e ‡ ˆ ± Ü Ý ì
! "ð".#j#¶#$R$8%&Ö&<'ô'ö'ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$Ã_ó¾$Ã_ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæö'ø' ( ((( (!(*(/(ð¾$v:ßTv:ßsv:—õ>ßTv:ßsv:Oõ>ßTv:ßsv:GkdW$$If–´ ”OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aöGkd¥$$If–´ ”OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö$1$5$7$8$H$IfgdOæ$1$5$7$8$H$a$gdOæ /(0(8(A(B(N([(·õ>¦Tv:¦sv:^õ>¦Tv:¦sv:Gkd»$$If–´ ”OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö$1$5$7$8$H$IfgdOæGkd $$If–´ ”OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö[(\(](^(~(Ç(ü(¸*~+ª+‚,ô,~-€-’-°-·õ>®¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:¢¾$v:“¾$v:‚ƒv:‚)v:$1$5$7$8$H$IfgdOæ$1$5$7$8$H$a$gdOæ

1$5$7$8$H$gdOæ 7$8$H$gdOæGkdm$$If–´ ”OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö°-Î-î-ð-ú-...îÝv:îVv:€ÕŠîƒv:î)v:îÝv:îVv:mkd-$$If–´ ”<Ö\Lÿ7È

Ëëÿÿÿÿ‘ÿÿÿÿEÿÿÿÿ¾ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
´aö$1$5$7$8$H$IfgdOæ ..
....‘õ>€ƒv:€)v:€Ýv:€Vv:$1$5$7$8$H$IfgdOæmkdý$$If–´ ”OÖ\Lÿ7È

Ëëÿÿÿÿ‘ÿÿÿÿEÿÿÿÿ¾ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
´aö. ... .#.‘õ>€ƒv:€)v:€Ýv:€Vv:$1$5$7$8$H$IfgdOæmkdÛ$$If–´ ”OÖ\Lÿ7È

Ëëÿÿÿÿ‘ÿÿÿÿEÿÿÿÿ¾ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
´aö#.$.).+...2.‘õ>€ƒv:€)v:€Ýv:€Vv:$1$5$7$8$H$IfgdOæmkd¹$$If–´ ”OÖ\Lÿ7È

Ëëÿÿÿÿ‘ÿÿÿÿEÿÿÿÿ¾ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
´aö2.3.4.5.X.‚.«.¬.È./P0¾0À0‘õ>ˆ¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:|¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæ 7$8$H$gdOæmkd— $$If–´ ”OÖ\Lÿ7È

Ëëÿÿÿÿ‘ÿÿÿÿEÿÿÿÿ¾ öÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿÿ4Ö
´aö

9.C.°.½.Ø.á.ç.ö.///À0Â0ä0æ0
2$2H2^2_2o2•2—2˜23À4å4æ6x7ä8ö8ä:*;ú=->-@K@ŒDÁDÃD E–F°FHjjj¢}ö}À…†ìÛìÛÆÛÆÛìÆÛ¹©¹ÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìÛìەÛìÛìۓہÛìÛì#hOæhOæ>*CJ KHaJ mH sH U&hOæhOæ6CJ KH]aJ mH sH hOæhOæ5KH\mH sH hOæhOæKHmH sH )hOæhOæ5>*CJ KH\aJ mH sH hOæhOæCJ KHaJ mH sH &hOæhOæ5CJ KH\aJ mH sH 2À0Â0ä0æ0`1æ1è1$2q2Ú23t3×3644æ4 6 6z7D8ü8è9ž:,;ø;Ö<´=ð¾$¬ð¾$¬ä¾$¬ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:ä¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæ$1$5$7$8$H$a$gdOæ´=0>“>ø>|?
@u@å@]AÖANBOB¿B7CƒCõCUDÁDÂDÃD E‡EßE^FÄFBGÀG`j8kó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:ó¾$v:

1$5$7$8$H$gdOæ KérdQív: - Milyen információra van szükségem?
- Eldöntöm milyen típusú kérdQívet szeretnék? - önkitöltos
- nem önkitöltos
A beadandó feladathoz nem kell a kérdQvet megszerkeszteni, csak a módszert kell
kiválasztani!
- elkészítem a kérdQívet (elsQ)
- lepróbálom legalább 3x a kérdQívet
- a végleges kérdQív elkészítése
- a kódutasítások elkészítése
KérdQív kérdései: - zárt vagy strukturált (igen, nem)
- nyitott (kifejtQs)
- feltételes kérdések (amikor a következQ kérdés az elQzQ
választól függ)
- vegyes kérdések (igen, nem + fejtse ki)
- táblakérdések
- többszörösen összetett feltételes
- ellenQrzQ kérdések
Kérdés: ne legyen elQítéletes, ne legyen sugalmazó, egyszerq legyen, jól
konceptualizált legyen
A lekérdezés kb. 1 órányi legyen.
Interjú: - publicisztikai: (riport) véleményt mond, összefoglal
- szociológiai: maga a munkafolyamat + elemez
- pszichologikus: analitikus
Az interjút is meg kell tervezni! A kérdések legyenek tiszták, ne legyenek direktek,
elQítéletesek. Az elkészült interjút azonnal és szó szerint le kell jegyezni. Interjqt
másikkal nem lehet összehasonlítani, csak az interjún belül lehet bizonyítani.
11. Mintavétel
A minta mindig reprezentál. Reprezentatív mintavétel nem létezik.
- alapsokaság, akikkel interjút készítek
- véletlen szerq kiválasztás
a. egyszerq véletlen (csak kis létszámnál lehet!)
b. a rétegzett kiválasztása
c. a lépcsQzetes kiválsztása
d. a rétegzett, lépcsQzetes kiválsztás
- a nem véletlenszerq kiválasztás
a. kvóta kiválasztás
b. koncentrált kiválasztás
c. önkényes kiválasztás
Készségcsortokat nézek
Kvóta: nem valós arány, hanem egy meghatározott arányszám
12. Adatok csoportosítása, feldolgozása


TÁRSADALMI VISZONYOK

A társadalom struktúrája azt motatja meg, hogy hogyan mqkQdik a társadalom, és milyen ott a javak termelése, elosztása, valamint milyen a társadalom nagy csoportjai közötti viszonyrendszer. RétegzQdés: hogyan differenciálódik a társadalom. A struktúra mindig hatással van a rétegzQdésre.

1. Nominális különbségek: másságok, nem rétegképzQ különbségek (neme, cigány-e)
2. Graduális különbségek: valami szerint rendezett halmazok (vagyon, iskolai végzettség)



A magyar társadalom szerkezete 45-tQl napjainkig

KettQs társadalom: - feudalisztikus jelleg (mezQgazdaság)
- kapitalisztikus jelleg (ipar)
II. VH redisztibrutív társadalmi szerkezet (központosított, újraelosztás)
68-ig tartja magát a rendszer
2 osztály, 1 réteg ( Sztálin modell
Az osztály mindig a termelQ eszközhöz való viszonyán definiálódik.
Munkajelleg csoport felosztás: vezetQ - értelmiségi
középszintq - szellemi
egyszerq irodai dolgozó
szakmunkás aktívak
betanított munkás
segédmunkás
mezQgazdasági fizikaiak
kistermelQk
-------------------------------------
inaktív nyugdíjasok
Kolossy Tamás 1983-as kutatása
Tankönyv 183.oldal L-modell
Státuszdimenziók kidolgozása

Társadalmi státusz

Strukturális egyenlQtlenség Életkörülmények egyenlQtlenségei

Érdekérvényesítés Munkamegosztás Második gazdaság Terület Anyagi helyzet Fogyasztás Életmód

Település Lakóövezet Lakás

12 státuszcsoportot különít el
Elit
Deprivált: a javakhoz való hozzájuttában való megfosztást jelent
- objektív depriváció: adott, pl.: fogyatékos vagyok
- szubjektív depriváció: a társadalom értékítélete fosztja meg a javakhoz való hozzájutástól

Szerényi: a rendszerváltás körüli társadalmat rajzolta le

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. óra 10. 19. század 2008 alkotmánytörténet biztonsgtecnika csehov dinamika dm elte éptöri 2 fa feladatok fizika 1 fizika1 fizikai+kémia forgó mozgás idősorok inflog információelmélet kidolgozott kérdések kidolgozott kiskérdések kiválasztás kosztolányi környezetvédelmi kötődés középkori európa kutatásmódszertan külgazdaságtan marx máté eörs matek ii. zh mechanika minden modern motefo műemlékvédelem növény pcd puska2 rezgéstan stat1 statisztika számítógép architektúrák szár szentmiklóssy település víz vizsgakérdés zh feladat