Szociológia

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudománySzociológiaSzociológia

1.Szegénység
Átlagosnál magasabb a szegénység a nyugati országokban a fiatal egyszülQs családok között,
ez leginkább a gyermekeket érinti, akiknek az egészséges fejlQdése nincs biztosítva.
Szintén magas a szegények aránya az egyedül élQ idQs nQk között, valamint az etnikai kisebbségek, bevándorlók között.
Abszolút szegénység
Ez a fogalom röviden leírható a létminimum alatt élQk száma, vagy arányaként, ez utóbbi pedig egyszerqen megadható egy mindenkori jövedelmi szintként.
Ugyanakkor a létminimum jövedelmi limitjét általában valamilyen objektív szükségleti tényezQk szerint határozzák meg.
legegyszerqbben számítják, hogy egy felnQtt embernek mennyi táplálékra van szüksége, milyen egyéb alapvetQ szükségletei vannak, ezek piaci értéke fogja képezni a létminimum alapját: ha meg tudja venni jövedelmébQl, akkor felette, ha nem, akkor alatta él.
Relatív szegénység
A relatív szegénység mindössze az adott társadalom legalsó rétegét jelenti, pl. a legalsó jövedelmi decilisbe tartozókat, vagy azokat, akik az átlagjövedelemnek egy bizonyos százaléka, pl. fele alatti jövedelemmel rendelkeznek.
2. Harmónia,konfliktus elmélet
A harmóniaelméletek szerint a társadalom lényegéhez tartozik a mindenki számára elQnyös együttmqködés, ezért a konfliktus csak kivételes és mindenképpen káros jelenség.
A konfliktuselméletek szerint a társadalom lényegéhez tartozik, hogy a különbözQ társadalmi csoportok konfliktusban állnak, de ez a konfliktus nem feltétlenül káros, hanem a társadalmi fejlQdés mozgatóereje lehet.
Csereelmélet: a társadalom tagjai egymással cserélnek.
Kényszerelmélet: a társadalmat a hatalommal rendelkezQk által alkalmazott kényszer jellemzi.
3. Magyarország a rendszerváltás elQtt/után
Magyarországot a 30-as években 3 millió koldus országának nevezték. A hatvanas évek elején még mindig ennyire becsülték a szegények számát.
Az elit és a középosztály közötti jövedelemi olló szétnyílt. A társadalmi egyenlQtlenségek nQttek. A 2-9 jövedelemdecilis reáljövedelmei 1996-ig csökkentek, azóta lassan emelkedik

A legalsó rétegek nem szakadtak le jobban, mint a középsQk
Azután lecsökkent 1 millióra, de a 80-as évektQl már nem csökkent a szegénység. Különösen gyakori a szegénység a romák, a munkanélküliek, a nyugdíjasok és a gyerekek között.
Magyarországon 1982-ben a népesség 11%-a tartozott a létminimum alatti kategóriába. 87-ben már csak 9%. A 80-as évek folyamán a szegénység alig csökkent. A 90-es évektQl az 1 fQre jutó reáljövedelem csökkent.
A lakosság jövedelemkiegészítQ tevékenysége a mezQgazdaság lett. Ezek a tevékenységek hozzájárultak az alacsony rétegek életszínvonalának javításához. A mezQgazdasági kistermelésben a szegényebb rétegek vettek részt. 87-re a falusi szegénység csökkent, de a városi szegénység nQtt.
A szakképzetlen munkások közül több lett a munkanélküli. Létrejött a szegénytörvény, mely kötelezte a városokat, falvakat, hogy az ott élQ szegényekrQl gondoskodjanak. Ez a gondoskodás kezdett elterjedni Európában és a 2. világháború után nagy fellendülés következett be. Létrejött a szociális gondoskodásnak az a széles körq rendszere, amit jóléti államnak neveztek.A rendszerváltást követQen nQttek a jövedelmi egyenlQtlenségek és a szegénység.Az elsQ szakaszban a gazdasági visszaesés és szerkezetátalakulás nyomán, a jövedelmi egyenlQtlenségek dinamikusan növekedtek és a jövedelmi pozíciók átrendezQdtek.
A 60-as-70-es években a szegénység okát az iskolai végzettségek hiányában látták. Az iparosodott társadalmakban a mindennapi élethez széles körq ismeretekre és gyakorlati jártasságra volt szükség. Akik ezzel nem rendelkeztek, hátrányos helyzetbe kerültek.
5. Jóléti modellek
Titmuss modelljei:
reziduális modell: csak az kap támogatást, akik képtelenek a piacon megfelelQ jövedelemhez jutni. Pl. USA
teljesítmény modell: a támogatásokat a korábbi járulék befizetésekhez kötik. Pl. Németország.
Intézményes modell: alanyi jogon adott támogatások, pl. Svédország
G. Esping-Andersen modelljei:
liberális modell: rászorultsági elven alapul
konzervatív modell: veszélyeztetQ körülmények esetén támogat.
Szociáldemokrata modell: célja az egyenlQség, a támogatást állampolgári jogon nyújtja.
6.EgyenlQtlenséggel kapcsolatos elméletek
Az egyenlQtlenségek szükségszerqek, kívánatosak
Elitista álláspont: az elit az átlagnál tehetségesebb, intelligensebb, stb., ezért magasabb jövedelmeket érdemelnek.
Libertariánus álláspont: minden állami beavatkozás sérti a gazdagok szabadságjogait.
Funkcionalista szociológiai iskola: a fennálló jövedelemeloszlás azt tükrözi, hogy a társadalom tagjai mennyire hasznos funkciót töltenek be a társadalom számára.
A mérsékelt egyenlQtlenség elfogadható, de az esélyek legyenek egyenlQek
Akik erre az álláspontra helyezkednek, azokat Amerikában liberálisnak, Európában szociáldemokratáknak nevezik.
Az igazságos társadalom két fQ elve:

a társadalom minden tagjának egyenlQ joga van az alapvetQ szabadságjogokhoz
a társadalmi egyenlQtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy azok hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák
Teljes egyenlQség = egalitárius álláspont
Marx és Engels szerint a kommunista társadalomban a teljes egyenlQség megvalósul. A szocializmusban ezt sem lehetségesnek, sem kívánatosnak nem tartották, ehelyett a munka szerinti elosztást hirdették.
7.Társadalomszerkezeti alapkategóriák Weber, Marx

Max Weber:-elméletében központi jelentQsége van az osztály-, a rendek-, a racionalitás- és a bürokrácia kategóriájának -azt vallotta, hogy a társadalmak modernizálódásának alapja a racionalitás terjedése
Karl Marx:-elméletében központi jelentQsége van az elidegenedés ketegóriájának és az osztály kategóriájának. -azt vallotta, hogy a társadalmak modernizálódásának alapja a gazdasági fejlQdés 8. Hatalomelméletek, újmarxista szerkezet elméletek:
Hatalomelméletek
Mills: egy szqk hatalmi elit uralkodik az USA-ban
Dahrendorf: a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán
Gyilasz: újosztály-elmélet: a szocialista és kapitalista ugyanolyan osztálytársadalom, csak a szocializmusban az állam és a pártbürokrácia a termelQeszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály.
9.Társadalom szerkezetváltozása az elmúlt évtizedekben

Nemzetközi tendenciák
A társadalmi szerkezet változása
NQ a szellemi és csökken a fizikai foglalkozásúak aránya
NQ a harmadik szektorban, a szolgáltatások területén dolgozók aránya
Növekszik a munkásosztály differenciálása (szakképzettek és szakképzetlenek közötti távolság)
Sok helyen kialakulóban van egy új szegény réteg (tartós munkanélküliek, betegek, rokkantak, etnikum, vendégmunkások)
A gazdasági szervezetek méretei nQnek, tovább bürokratizálódnak. NQ az állam bürokratikus apparátusa is. Ezzel szemben nQ a kis gazdasági egységek száma.
Nem tqnik el a kispolgárság.
Növekszik a nyugdíjból élQk száma.
10. Változások a munkásosztály helyzetében az elmúlt évtizedekben
A munkásosztály Nyugat-Európában és Észak-Amerikában elpolgárosodott, de a gondolkodásmódban megmaradtak munkásoknak.
11. A magyar társadalom szerkezetét a két világháború között
KettQs társadalom jellemzQ:
- történelmi-nemzeti (rendies) pl. egyházak, arisztokrácia
államhivatalnokok, nagybirtokosok, nemzeti kispolgárság
modern polgári, pl. kapitalista vállalkozók, polgári származású
arisztokrácia, kapitalista kispolgárság, szabad értelmiségiek,
munkásság,
12. 1948 utáni magyar társadalom szerkezetváltozása ( Ferge Zsuzsa)
1945 után:
Két osztály és egy réteg: munkásosztály (állami tulajdonon keresztül részesül a termelQeszközbQl) és termelQszövetkezeti parasztság (szövetkezeti tulajdonon keresztül), ill. az értelmiségi-szellemi réteg. „Maradék” kategóriák: kulákok, kisiparosok, egyéni gazdálkodó parasztság. Ez a modell nem alkalmas 1960-tól a társadalom vizsgálatára.
Ferge Zsuzsa ezért kidolgozott egy másik modellt = munkajelleg-csoportok
VezetQ és értelmiségi
Középszintq szellemi
Irodai
Szakmunkás
Betanított munkás
Segédmunkás
MezQgazdasági fizikai, vagyis paraszt
Nyugdíjas
Ezt alkalmazva kiderült, hogy
Magyarországon jelentQs a jövedelemkülönbség
A szellemi kategórián belül és a munkásságon belül is nagyok az eltérések
A hierarchikus sorrend hasonló a Nyugaton megfigyelthez.
13. Kolosi Tamás 1982-es rétegzQdés felvétele( dimenziók)
nyolc dimenzióban mérte a különbségeket
TERÜLETI (települési mutató, lakásövezet, lakóhelyi ártalom, kert, övezet)
LAKÁS (szobaszám, padló, falazat felszereltség: víz, gáz, melegvíz, fürdQszoba, telefon, családszerkezet, lakók száma, területe)
ANYAGI (autó, nyaraló, ingatlan, háztartási gépek, vagyontárgyak, megtakarítás)
FOGYASZTÁS (étkezés, étterem, fodrász, ajándékozás, ünnepnapok, vendéglátás, utazás, ruha)
KULTURÁLIS-ÉLATMÓD (iskolai végzettség, szabadidQ, sport, tv-nézés, mozi-színház, újságolvasás könyvolvasás, könyvek száma a, nyelvvizsga, éves szabadság)
MUNKAMEGOSZTÁS (aktivitás, szektor, munka autonómiája, jelleg, idQ, kereset, szabadnapok száma, munkahelyi ártalom)
ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
meg van-e fizetve a munkája, szakszervezeti tagság, protekció igénybevétele, elküldhetik-e, el tudna-e helyezkedni, beutaló, jutalom)
MÁSODIK GAZDFASÁG (borravaló, másodállás, gazdálkodás, ingatlan kiadás, háztáji, túlóra)
14 Kolosi Tamás 1982-es rétegzQdés felvétele ( státuscsoport)
Státuszcsoportok
12 státuscsoportnak nevezett réteget kapott, az elittQl a városias és falusias felsQ, a középrétegeken át a depriváltakig.
A két szélsQ csoport (elit 7,2%, depriváltak 14,4%) messze kiszakadt a társadalomból,
a maradék 10 csoport, azaz a társadalom nagyobb hányada pedig két részre szakadt, melyek viszonylag távol esetek a legtöbb dimenzióban egymástól,
így nem volt kimutatható semmilyen középosztályosodás, ahogyan a nyugati országokban.
15.Szelényi Iván két háromszög modell
 EMBED PBrush  1. Káder elit
2. új vállalkozók
3. bürokratikus középosztály
4. maszek, önállók
5. állami szektor dolgozói akik bekapcsolódnak a második gazdaságba
6. redisztributív munkás
7. magánszektor alkalmazottai
Kolosi Tamás L-modell
 EMBED PBrush  1. politikai államigazgatási vezetQk
2. redisztributív középvezetQk, alkalmazottak
3. redisztributív szektor szakképzetlenei
4. magánvállalkozók
5. látens magánvállalkozók
6. kisárutermelQk
7. második gazdaság szakképzetlenei
8. menedzser, gazdasági vezetQk
9. értelmiség, szakmunkásság
10. közepes jövedelmqek, alkalmazottak, akik mindkettQben részt vesznek
16. Falusi és városi élet
Gemeinschaft
Falusi közösségek
A személyes, elsQsorban rokoni-szomszédi kapcsolatok dominálnak.
Meghatározó a közös érdek.
Uralkodik a népszokás, a vallás.
Egy ilyen közösségi életmód érzelmi és anyagi biztonságot jelent a tagjai számára.
A világ, amiben élnek mindenki számára jól ismert, és mindenki tudja a helyét benne.
Gesellschaft
a nagyvárosokban társadalom típusú berendezkedés alakul ki,
már csak a nagy lélekszám miatt is.
Itt a kapcsolatok személytelenek,
a tagok funkcionálisan specializáltak,
az életet az ésszerq kalkuláció
és a pénz uralja,
a törvény és a közvélemény irányítja.
17. Koncentrikus körök elmélete
Chicago
Népességnövekedés
Túlzsúfoltság
Szegregáció
Slum
Bqnözés
Burgess modell
 EMBED PBrush  1. centrális övezet
Central Business District: a modellben a neve Loop, azaz kanyar, hurok, mivel ez a terület Chicagóban a magasvasutak által körülzárt terület
itt találhatók az üzletek, hivatalok, bankok, kulturális és szórakoztató intézmények.
2. átmeneti övezet
leromlott állapotú bérházak, lakói szegények,
gyakran valamilyen etnikai, vallási kisebbség tagjai.
Slum: társadalmi problémák: alkoholizmus, bqnözés, drog, öngyilkosság
3. munkás bérházak övezete
Itt valamivel jobb helyzetq munkás családok laknak, kisebb és jobb minQségq bérházakban.

4. kertvárosi övezet
Itt középosztálybeli családok laktak, üzletemberek, hivatalnokok, kereskedelmi ügynökök,
családi- és társasházak jellemzik a beépítést.
5. szuburbánus övezet

Alvóváros, mely azonban nem minden esetben képez összefüggQ gyqrqt.
18.Urbanizáció nemzetközi tendenciái

A fejlett országokban
a városi népesség aránya körülbelül 1960-ig folyamatosan nQtt. 1970 körül csökkent.
Az 1980-as években viszont
az urbanizáció megerQsödésének jeleit vélik felfedezni Észak-Amerikában,
sok nyugat-európai országban és Japánban is, bár a városok növekedésének üteme
nem annyira gyors, mint az 1950-es években. Van olyan feltevés, hogy az 1970-es évekbeni dekoncent-ráció csak
átmeneti jelenség volt. Mások szerint a városnövekedésnek egy hosszú, 55 éves ciklusa van (a Kondratyev-ciklussal párhuzamosan), és a gazdaság nagy
depressziós szakaszaiban (a nagy világválság és az 1970-es évek olajválsága idején) visszaesik a városnövekedés. Ismét mások szerint a nagyvárosok növekedésének leállása azzal függött össze, hogy az ott megtelepedett hagyományos iparágak hanyatlásnak indultak, és a gazdasági struktúraváltás
eredményes végrehajtása vezetett az urbanizáció újabb felgyorsulásához.
Ugyanakkor a fejlQdQ országokban a városodás tendenciája egyértelmqen folytatódik. Ezeknek az országoknak a népessége
gyorsan nQ, a népsqrqség némelyik országban már igen magas, a mezQgazdaságban és a falvakban nem képes a növekvQ népesség minden tagja munkát, jövedelemforrást találni, földhöz jutni, ezért a falusi szegénység elQl sokan a
városokba menekülést választják, ahol alkalmi munkákból remélnek megélni 19.Magyarország mobilitási jellemzQi
Extenzív iparosítás
MezQgazdaság háttérbeszorulása
Az agrárszektorból az iparba
Nagy mobilitás
A hetvenes és a nyolcvanas években tovább nQtt a mobilitás
A felnQttek kb. kétharmada került szüleihez képest eltérQ társadalmi helyzetbe
NQtt a cirkuláris mobilitás aránya
A gazdaság intenzív fejlesztése is szerepet játszott ebben
Nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztás
20. Demográfiai átmenet elmélete
A halandóság hosszú távú javulását és az azt követQ termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek. 5 egymást követQ fázisa van:
A halálozási és születési arányszám is igen magas.
A halandóság javulni kezd, a népesség gyorsan nQ.
A halálozási arányszám tovább csökken, de csökken a születési arányszám is.
A népesség növekedése továbbra is gyors.
A halálozási arányszám csökkenése megáll, a születési arányszám tovább csökken, ezért a népesség növekedése lelassul.
Mindkét arányszám egy alacsony szinten stabilizálódik, a népesség növekedése megáll.
A halandóság javulását a fejlQdéssel, a születések csökkenését a városiasodással, az életszínvonal és az iskolai végzettség emelkedésével, a modern gondolkodásmóddal magyarázták. De ez nem tökéletes, ui. mindenhol más ok miatt indult meg az arányszám csökkenése. Pl. a fejlQdQ országokban. A demográfiai átmenet mára minden fejlett országban végbement.
21. A második demográfiai átmenet
Termékenység zuhanása
Csökken a házasságkötések száma
Kitolódott a házasságkötések idQpontja
MegnQtt a házasságon kívüli együttélések és születések száma
MegnQtt az egyszülQs, egygyermekes családok száma és az egyszemélyes háztartások száma
Növekedésnek indult a válások aránya
Tovább növekedtek az életesélyek:
megnQtt a születéskor várható élettartam
csökkent a halandóság és a morbiditás
MegnQtt az idQskorúak részaránya
22. A Magyar halandósági viszonyok a 20. sz-ban, okok:

A halandóság javult 1960-ig, 1966-ban csúcsértéket mértek, azóta a növekedés lassul.
Ma a férfiak várható életkora az 1920 évi szinten áll. Míg a felnQtthalandóság romlott, a csecsemQhalandóság javult, de még így is viszonylag magas.
Oka: gyakori a koraszülés. A halandóság romlása inkább a férfiakat érinti, fQleg a középkorúakat. Ennek okai: infarktus, agyvérzés, májzsugorodás, tüdQrák, öngyilkosság, stb. A májzsugorodás 5-szörösére, a tüdQrák 2-szeresére nQtt. A nQk helyzetét a szívkoszorúér-betegségek, a májzsugorodás, az emlQ- és vastagbélrák, és az öngyilkosság rontja. A rossz egészségi állapot és a korai halál elsQsorban a fizikai foglalkozásúaknál jellemzQ
Budapest kerületeiben a halandósági eltérés igen nagy. A magas vérnyomás, az alkoholizmus, a dohányzás, a gyakori öngyilkosság jellemzQ hazánkban. Ennek okai:
Nem megfelelQ táplálkozás: sok kalória, sok szénhidrát, zsír, kevés zöldség, gyümölcs.
Munkahelyi egészségi ártalmak: zaj, por, életveszély, rezgés, vegyi anyag, hQ, stb.
Lakókörnyezeti ártalmak: szennyezett levegQ, stb.
Hosszú munkával töltött idQ, hajszolt munkavégzés: fQleg a hátrányos helyzetqeknél. Ennek oka a reálbérek csökkenése.
Kevés szabadidQ: fentiek következménye. Inkább tévénézés mozgás, sport helyett.
Nem mennek sokan üdülni: nem tudjuk a fáradtságot kipihenni.
A magyar lakosság jelentQs részének lelki egészségi állapota is problematikus. Gyakori a neurózis, depresszió.
Ezek oka valószínqleg a társadalmi rendszer, a szocializmus sajátosságai, és az egészségügyi ellátás rossz mqködése. 23. magyar termékenységi viszonyok alakulása a 20. században
Országosan 1890 óta csökken. Az 1930-as évektQl kezdve nem érjük el az egyszerq reprodukciót sem. Az egyszerq reprodukcióhoz 2,1-2,2 termékenységi arányszám kellene, ami 10-15%-kal magasabb termékenységet jelent. A házaspárok rendszerint 2 gyereket terveznek.
Az 1965-ben alkalmazott népesedéspolitika (családi pótlék emelése, gyes bevezetése) hozzájárult a csökkenés megfékezéséhez. 24. Az egyén életciklusának szakaszai:
CsecsemQkor  1 éves korig
Gyermekkor  1-tQl kb. 12 éves korig
SerdülQkor - 12-tQl 14-16 éves korig
Ifjúság  14-16-tól a tanulmányok befejezéséig
FelnQttkor  a nyugdíjkorhatárig
IdQskor  a nyugdíjkorhatár felett
Ezek nem teljesen pontosak. Posztadoleszcencia (utóserdülQkor): a 18 évesek nagy része még tanul, nem dolgozik, tehát gyermekstátuszban van. Fel kéne osztani az idQskort 2 szakaszra: az elsQben az ember még erejének és szellemi képességeinek teljesen birtokában van, a másodikban nem.
25. Az ifjúság problémái:
II. világháború után kedvezQ a helyzetük. 1968-ban diáklázadások: hátrányos helyzet a növekvQ infláció, az 1973-as olajárrobbanás, a növekvQ munkanélküliség, stb. miatt. Sok fiatal munkanélküli, kevés bér, inkább késQbb vállaltak gyereket. Eltávolodtak a felnQttektQl, saját szubkultúrájuk alakult ki, élesedtek a nemzedékek közötti konfliktusok.
A gyermekek relatív elszegényedése a fejlett országokban: ez általános tendencia
Magyarországi helyzet
Fiatalok: 1970-es évektQl csökkent a felsQfokú végzettségqek aránya. A felsQfokú oktatásban részt vevQk száma stagnált, mert az intézmények korlátozott számú hallgatót vehetnek fel. Ennek az oka: ha túl sok az a felsQfokú végzettségq, aki nem talál munkát, akkor nagy lesz az elégedetlenség. Viszont jelenleg az alacsony végzettek nem nagyon találnak munkát. Ha a fiatal nem képes ugyanazt a végzettséget megszerezni, amit a szülei, akkor kisebb jövedelemre, perspektívára számíthat, elégedetlen lesz. 1980-as évektQl nQtt a diákok száma. 1996-ban már kevesebben jelentkeztek egyetemre, fQiskolára. Ok lehet: tandíj, rosszabb helyzetqek a családok. Manapság kevesebb a szellemi foglalkozású, mint régebben. A fiatal férfiak több mint fele szakmunkásként dolgozik. A diplomások között nQ a nQk aránya. Többen végeztek fQiskolát, mint egyetemet, mert az egyetemen képzettek száma nem nQtt, a fQiskolák kiterjedtek. A fQiskolai diploma kisebb értékq. A rendszerváltás után a közgazdászdiplomások esélyei javultak. A munkanélküliség a 15-19 évesek között különösen magas, de magas a 20-24 évesek között is, ezen belül az alacsonyabb végzettségqek között. Mivel az életkorral együtt emelkedik az átlagos jövedelem, a fiatalok hátrányban vannak. Pályakezdéskor az alacsonyabb végzettségq szakmák jobban fizetnek, de a nyugdíj elQtti kereset kedvezQtlen (pedig ez határozza meg a nyugdíj összegét). A pályakezdéskor a magasabb végzettségqek és szakképzettségqek elQnye viszonylag csekély, a halmozott életkeresetük (mivel tovább tanulnak) hosszú évekig alacsonyabb a szakképzetlen munkásokénál és a mezQgazdasági fizikaiakénál. LegfQbb probléma a lakáshoz jutás. Egyre nagyobb szerepet kap a szülQktQl kapott segítség. 26. Milyen okai lehetnek az autoriter rendszerek kialakulásának
A nemzettudat a török fenyegetettség majd a hódoltság idején erQsödött meg.
Az agresszív nacionalizmus kialakulásának és erQsödésének okai:
Idegen állam általi elnyomás, vagy ennek fenyegetése
A nagy nemzeti kudarcok (bqnbak kell), pl. háborús veszteség, gazdasági válság
Ha a kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb
Egy nemzet agresszív nacionalizmusa az ellenségnek tekintett nemzet hasonló agresszív reakcióit erQsíti.
Egyéni szinten az okok:
Frusztráció, sikertelenség (másra akarják hárítani)
Autoritárius személyiség (nevelés eredménye az ilyen személyiség)
Hatalmi és anyagi érdek (pl. zsidóellenesség)
Szocializáció útján sajátítja el az egyén, nem velünk született.
27. Romák helyzete M.O-n
: a legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoport a cigányság Magyarországon. A cigányok nagy része magyar anyanyelvq. A vizsgálatok szerint a cigányok az átlagnál jóval hátrányosabb helyzetben vannak, és a hátrányok egyre nQ. A rendszerváltás során sokan vesztették el a munkahelyüket. Velük szemben erQsek a negatív vélemények
. A statisztika szerint a cigányok megemlített rossz tulajdonságai csökkentek, ez némileg ellentmond a közvéleménynek. A vizsgálattal minden rendben, tehát ezt a eredményt elfogadhatjuk.
Demográfiai jellemzQk
Magas születési és halálozási arányszámok
Fiatal korösszetétel
A többségi társadalomhoz képest alacsonyabb átlagos várható élettartam
Az élveszületések száma az elmúlt három évtizedben folyamatosan csökkent

Gazdasági helyzet
Az aktív keresQk alacsony és az eltartottak magas aránya
Az eltartottak aránya a romáknál majdnem kétszerese az országos szintnek
15-20 százalékra becsülhetQ a stabil jövedelemmel rendelkezQ, a szegénységi szintnél jobban élQ cigány családok aránya
28. Család
A családfejlQdés evolucionista elmélete: a fejlQdés elsQ szakaszaiban csoportházasság létezett, ezután a többnejqség, majd a fejlettség magasabb szintjén a monogámia vált általánossá. Antropológiai vizsgálatok ezt megcáfolták. Kimutatták, hogy a monogámia a leggyakoribb házasságtípus az emberiség történetében, de gyakran elQfordul poligínia is. (Ez a fejlettség alacsonyabb szintjén gyakoribb volt)
A háztartások történeti változásai Európában: Le Play szerint a többcsaládos háztartásból a nukleáris típusba haladunk. Parsons szerint a családmagra korlátozó háztartás mozgékonyabb, ezért jobban megfelelnek a társadalmi követelményeknek.
Peter Laslett:
kutatásaiban rámutat, hogy Ny-Európában már valószínqleg a középkortól a nukleáris családi háztartás volt számszerq túlsúlyban(.
ok: az önálló háztartás létesítése feltétele a családalapításnak 29. Család öt funkciója
Családi funkció: A család 5 funkcióját szokás megkülönböztetni: termelés, fogyasztás, demográfiai reprodukció, a gyermekek szocializációja és a felnQttek pszichés védelme.
A modern társadalomban eluralkodnak a célirányos kapcsolatok, ugyanakkor az embernek szüksége van érzelmekre, intimitásra, amelyet csak a párkapcsolatokban és a családban találhat meg.
MegerQsödött a családtagok egymás közötti érzelmeinek a fontossága, viszont csökkent a család termelési és fogyasztási funkciója. 30. John Hajnal/Hajnal János
A nyugat-európai késQi házasságkötési mintát és a kelet-európai fiatal házasságkötési mintát a Hajnal János által felfedezett Trieszt-Szentpétervár határvonal választotta el. A nyugat-európai minta területén magasabb volt az életük végéig hajadon, illetve nQtlen családi állapotban maradók aránya, mint a kelet-európai minta területén.
Északnyugat-európában a fiatal felnQtt férfi akkor köthet házasságot, ha önálló gazdasággal vagy keresetforrással rendelkezik. A Trieszt-Szentpétervár vonaltól keletre viszont a szülQi háztartások befogadták házas gyermeküket. Csökkent a három- és annál több gyermekes családok aránya, és hosszú távon nQtt a házaspár gyermek nélkül típusúaké. 31. Házasságkötés
a fejlett országokhoz képest közepes szintq. A nQk házasságkötésének életkora alacsony (1995-ben 22,2 év). A férfiaké 25 év, a férjek és feleségek közötti átlagos korkülönbség 2,8 év. A Ny-Európai tendenciától eltérQen, ahol a házasságkötés elQtti együttélés gyakori,
Magyarországon elsQsorban elvált és özvegy nQk élnek élettárssal.
Válás: A házasságok kb. 46 %-a boò n
p
˜
Ø
ì
¶

^
`
Ü ¦¨®ïÞÊÞ¹§–‚–q`qN=, h-DhØV´CJOJQJ^JaJ h-Dh“ÅCJOJQJ^JaJ#h-Dh”<µ5CJOJQJ^JaJ h-Dh~CJOJQJ^JaJ h-Dh”<µCJOJQJ^JaJ&h-DhV_ì5CJOJQJ\^JaJ h-DhV_ìCJOJQJ^JaJ#h-DhV_ìCJOJQJ\^JaJ h-DhoŸCJOJQJ^JaJ&h-Dh4 c5CJOJQJ\^JaJ h-Dh4 cCJOJQJ^JaJ h-Dh-<>CJOJQJ^JaJԀ n
p
˜
È
¶

`
¶ ¦¨æ80äR

 fóßßßóóßßßßóóóÓÓÇ»»¯¯

$$Ifa$gdI>œ

$$Ifa$gdÜ 

$$Ifa$gdÜ 

$$Ifa$gdU $„„$If^„`„a$gd”<µ

$$Ifa$gd”<µ Pëý®äæê^8´,.0âäüþR p r

 P\df~€òáÖÊÖÊÖ¿Ö¿·©’©’‡{r{fTB#hHN[hHN[5CJOJQJ^JaJ#hHN[hÑ;l5CJOJQJ^JaJh-Dh¡ZG5CJaJhI>œ5CJaJh-DhÑ;l5CJaJ h-Dh’MCJaJ h’Mh’MCJaJh’Mh’M5CJaJh’Mh’M5>*CJaJ han7CJaJ h-DhUCJaJh-DhØV´5CJaJ h-DhØV´CJaJ h-Dh¡ZGCJOJQJ^JaJh…@CJOJQJ^JaJf€èêìóßÓÓ

$$Ifa$gdI>œ $„„$If^„`„a$gdHN[

$$Ifa$gdHN[€öúBFèìîdÀdfšêì!`"b"d$f$Š$Œ$È&Ê&Š(Œ(Ž(’(´(ïáïáïÖ˺¯¤™Ž¤™Ž¤™Ž™‚vk‚k`ËTHhÃnÿhb
¯5CJaJhÃnÿhI].5CJaJ hl{zh¡ZGCJaJ h„Áh„ÁCJaJhl{zh¡ZG5CJaJhl{zhôEç5CJaJ h-DhPSCJaJ h-Dh¡ZGCJaJ h-Dhþ>cCJaJ hHN[hôEçCJaJ hHN[hôEçCJOJQJ^JaJ h-Dh'-CJaJ h-DhÑ;lCJaJhPSCJOJQJ^JaJ hHN[hHN[CJOJQJ^JaJìîd5! $„„$If^„`„a$gdôEçÊkd$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4dÀdfšì`"b"d$f$Œ$²$†%B&È&óçÛÛççÛÛÏú¥{
&
F„„åþ$If^„`„åþgd$Æ
&
F„„åþ$If^„`„åþgd$Æ
&
F„„åþ$If^„`„åþgd$Æ $Ifgd„Á

$$Ifa$gdl{z

$$Ifa$gd-ø

$$Ifa$gdPS

$$Ifa$gdŽd

$$Ifa$gdôEç È&Ê&'`'Ü'Š(Œ(îåл¦’ $„„$If^„`„a$gd„Á
&
F „„åþ$If^„`„åþgd$Æ
&
F„„åþ$If^„`„åþgd$Æ
&
F„„åþ$If^„`„åþgd$Æ $Ifgd„Á„„$If^„`„gd„ÁŒ(Ž(â(B)5))

$$Ifa$gdÃnÿÊkd~$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4´(à(â(B)h)x)*.*l**,’,p-r-º-¼-¾-À-V.X.Z.D/F/H/J/óèÜÔÍÆÔƾ·«¤ ™•Šƒ|u jbWL h-Dh¡ZGCJaJ hI].h®@ÝCJaJ hš ïCJaJ hI].hÅ9(CJaJ

hI].hÅ9(

h®@ÝhÅ9(

hI].h¡ZG h®@Ýh™w-CJaJhÃnÿ

h®@ÝhÃnÿhÅ9(

h®@Ýh™w-hJoh™w-5CJaJ

hI].hÃnÿhJohÃnÿ5

hI].hI].

hë6RhI].hë6RhI].5hë6RhI].5CJaJ hë6Rh¡ZGCJaJhë6Rhb
¯5CJaJB)*k*l*+’,r-¼-¾-À-Z.H/J/ž/4161š1œ1"3ööööâööÒööâÂÂÂÒ¶¶ª

$$Ifa$gdÈ
-

$$Ifa$gdC 7 $„$If^„a$gdš ï $„$If^„a$gdÃnÿ $„„$If^„`„a$gdÃnÿ $Ifgd\ÅJ/ž/4161˜1š1œ1°1!3"34R4ˆ4–4Â4Æ4È4h5®5°5²566óèÝÑÈ¿°¥ŽƒwƒwƒkƒgÝ\PE h¬3;h±1\CJaJh¬3;h±1\5CJaJ h-Dh'-CJaJh~óhÈ
-h~ó5CJaJh~óh~ó>*CJaJ h~óh~óCJaJh~óh~ó5>*CJ\aJ hÈ
-CJaJ hÈ
-hÈ
-CJaJhÈ
-hÈ
-5>*CJ\aJhÈ
-5CJaJh¡ZG5CJaJhÈ
-h#Mj5CJaJ h-Dh¡ZGCJaJ hI].hš ïCJaJhš ïhš ï5CJaJ"3È4°5²5óçÊkdö$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4

$$Ifa$gdi?E

$$Ifa$gd~ó²56>6¢607Ø8Ú8H9J9v9¸9*:´:p;r;^<’=óóßßÓÇ»ªªš‘‘‘‘‘‘ $Ifgd\Å$
&


F$Ifa$gdo
“$
&


F$1$Ifa$gdo
“

$$Ifa$gdo
“

$$Ifa$gdC 7

$$Ifa$gd¬3; $„„$If^„`„a$gd¬3;

$$Ifa$gd¬3;66>6H6¢6¶607>7Ø8Ú8F9H9J9t9v9¶9¸9r; >
>
>K>L>Â>Ã>õéÛÐÛÐÛÐĸ¯§œœzsh\P¯EP h–&›h–&›CJaJh–&›h–&›5CJaJh–&›hdK;5CJaJ h-Dh¡ZGCJaJ

hjVNho
“

hjVNhjVNhjVNhjVN5>*CJ\aJhjVNhjVN>*CJaJ hjVNhjVNCJaJ hdK;CJaJh¡ZG5CJaJhjVNhjVN5CJaJh±1\h±1\5CJaJ h¬3;h±1\CJaJh¬3;h±1\5CJ\aJh¬3;h±1\5CJaJ h¬3;h¬3;CJaJ’=Ì= >
>L>Â>Ã>?:@°@ A AB6B8BÀBÖB¿DööêÞÑĸ¸¸¸ö¸¸¨Þœœ

$$Ifa$gdOÇ$„$If^„a$gdC
Ö

$$Ifa$gdêvA


&


F$IfgdÍN


&


F$Ifgd–&›

$$Ifa$gdC 7

$$Ifa$gdo
“ $Ifgd\ÅÃ>Æ>Ç>É>ÿ>@"@$@8@:@ A A6B8B>B¾BÀBÖB¿DÀDÁDÍDGöíöáØÊ¿³§¿ ¿•‰}Øqf}[OD h—;´hOÇCJaJh—;´hOÇ>*CJaJ h-Dh'-CJaJ hOÇhQ9nCJaJhOÇhQ9n5CJaJhë6ºhë6º5CJaJhë6ºh
j5CJaJ hÍNhÍNCJaJ

hC
ÖhC
Öh
jhÌ5CJaJh
jhC
Ö5CJaJ hÌhC
ÖCJaJhÌhC
Ö5CJ\aJh¡ZG5CJaJhÍNhÍN5CJaJhlHs5CJaJhÍN5CJaJ¿DÀDÁDê Êkdn$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4
&
F$5$7$8$9DH$IfgdOÇÁD
E,FVFdFzFžF¶FGGGVG°GDH¶H¸H,IòÙÙÙÙÙÙÙÙĹÙÙÙ¥™

$$Ifa$gd£C $„„$If^„`„a$gd $1$Ifgd|V˜
&
F$5$7$8$9DH$Ifgd|V˜
&
F„$5$7$8$9DH$If^„gd$Æ


&


F$IfgdOÇGGVG¶H¸HâHI*I,IHI~IŽI JJKK&K¸KÌKnL’L¤M¦MÂMŽN°N²N´NÂOÄOæOvPxPzPôPõäÙÈ·¦•È¦¦¦t¦¦¦È¦¦•¦È¦õi]h—;´hü~5CJaJ h-DhQ9nCJaJh—;´h£COJQJ^J&h—;´h£C5CJOJQJ\^JaJ h—;´hü~CJOJQJ^JaJ h—;´h£CCJOJQJ^JaJ h—;´h¥;‹CJOJQJ^JaJ h—;´hQ9nCJOJQJ^JaJ h—;´h|V˜CJaJ h—;´h|V˜CJOJQJ^JaJ h—;´hQ9nCJaJ",I~I JKK¸KnL¤M¦MŽN´NÂOÄOvPxPëÛÛëÛÛÛëÛÛÇëÛ»

$$Ifa$gd£C $„„$If^„`„a$gdü~$
&
F $Ifa$gd$Æ $„„$If^„`„a$gd£C xPzPöPQ8,# $Ifgdü~

$$Ifa$gd ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöôPöPQBQÂRÄRLTMTrTsTtTƒT„T…T†T‡TRUSUhUiUjUyUzUóâÎ⼫ ”‹ƒtlƒ”a X‹PLAj
â©K
h7r7UVh7r7jh7r7Uh7r75CJaJ h3eh3eCJaJj^hþ*_Ujká©K
hþ*_UVhþ*_jhþ*_UhQ9n5CJaJhþ*_hþ*_5CJaJ h—;´hQ9nCJaJ h—;´h—;´CJOJQJ^JaJ#h—;´hü~5CJOJQJ^JaJ&h—;´hü~5CJOJQJ\^JaJ h—;´hü~CJOJQJ^JaJh—;´hQ9n5CJaJQ RÂRÄRêSLTMTsT‡T•T§TÄT×TU4URUSUiU}UJV¦VòòáòòÕÕÕÉÉÉÉÉÉÉÕ¸¸¬¬

$$Ifa$gd¯$„„$If^„`„gd
$$Ifa$gd3e

$$Ifa$gd

&
F
$Ifgd$Æ zU{U|UVÒXÔXÖXY
Y2YFYÌZÍZëZöZ´\¶\ô\ö\x]z]–]÷ïãØǼµ®‰w‰pdXGd;h¨ñh¨ñ5CJaJ h8U¢h8U¢CJOJQJ^JaJh8U¢hQ9n5CJaJh8U¢h8U¢5CJaJ

hI].hQ9n#h»iœh»iœ5CJOJQJ^JaJ&h»iœh»iœ5CJOJQJ\^JaJ h»iœh»iœCJOJQJ^JaJ

h»iœhQ9n

h»iœh»iœ hl{zhQ9nCJaJ h—;´hQ9nCJOJQJ^JaJ h¯$h¯$CJaJh—;´h7r75CJaJjh7r7Uj`2h7r7U¦VúV"W\W€WÈWXBXÒXÔXóóóóóóóóß $„„$If^„`„a$gd
$$Ifa$gd¯$ ÔXÖX
Y$Y8/& $Ifgd»iœ $Ifgd\ÅÇkdh`$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö$YJYÌYZ#ZwZÌZÍZÚZ[<[_[‡[B\h\´\¶\ö\]òòòòòòáØËËËËËË˲¡„„$If^„`„gd8U¢ $„$If^„a$gd

&
F
$Ifgd»iœ $Ifgd»iœ„„$If^„`„gd»iœ


&
F

$Ifgd»iœ]*]F]^]h]x]z]˜]À]ê]‚^Ù^Ú^î^_T_Œ`Ä`îîîîîÞÞÞÒ®ҞžžÒ$
&
F$Ifa$gd¿*u $„„$If^„`„a$gd¿*u$
&
F$Ifa$gd¿*u

$$Ifa$gd¿*u $„$If^„a$gd EnCJaJ

h\Åh
En

h\Åhó¾

h\ÅhT Ý

h\Åh\ÅhQ9n

h\Åh!úh\Åh!ú5h»iœhQ9n5CJaJ h-DhQ9nCJaJhÈ
-hQ9n5CJaJ h¨ñh¨ñCJOJQJ^JaJh¨ñh¨ñ5CJaJjÚ`h¨ñUjmå©K
h¨ñUVh¨ñjh¨ñUhQ9n5CJaJÄ`vaxazaïãÏ $„„$If^„`„a$gd¿*u

$$Ifa$gd¿*u$
&
F$Ifa$gd¿*uza|a¨a8/ $Ifgd¨ñÇkd!z$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö¨a\bºbèbêbtcvcÀcÂc0fhæk,lvlææÝÔĸ¯¯¯£“ƒr„„$If^„`„gd¼<Ã$„$If^„a$gd\Å$
&


F$Ifa$gd\Å

$$Ifa$gd\Å $Ifgd\Å

$$Ifa$gd &
F $Ifa$gd¿*u $Ifgd¨ñ $Ifgd¨ñ$
&
F

Æ Ðh„h$If^„ha$gd$Æ
öjøjäkæk*l,ltlvlJnLnNnZo\oœožo
r
r3r4rÿrtøíáíÖĵª£—Œ{iZOHO@O5 h-Dh/sšCJaJ h/sšCJaJ

hn7¿h/sš hn7¿h/sšCJaJh/sš5CJOJQJ^JaJ#hn7¿h/sš5CJOJQJ^JaJ h»iœh/sšCJOJQJ^JaJ hð4šh/sšCJaJhë6ºhQ9n5CJaJ

hð4šhð4š hð4šhð4šCJaJhÙJh5CJOJQJ^JaJ#hð4šhð4š5CJOJQJ^JaJ hÍNhQ9nCJaJh–&›hQ9n5CJaJ h!úhT ÝCJaJ hT ÝCJaJ vlžlÜlm4mªmJnLnòòòòòòᄄ$If^„`„gdð4š


&
F $Ifgdð4š LnNn”n

oZo8+++


&
F $Ifgd»h÷Çkd“z$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöZo\ožo°pqzq
r
r4rªrÿrîÝÔ¼¤‡Ôo[$
&
F „ø$If^„øa$gd$Æ$
&
F „D„åþ$If^„D`„åþa$gd$Æ $Ifgd…G$
&
F„V$If^„Va$gd$Æ$
&
F„V„åþ$If^„V`„åþa$gd$Æ$
&
F„V„åþ$If^„V`„åþa$gd$Æ $Ifgdn7¿„„$If^„`„gdÕY„„$If^„`„gd¼<Ã
ÿrsÄvÆv
w6wxwÈwDxôxöxByˆyÚy(zlzöíáØËËËË˺­­••­$
&
F¤ ¤$1$7$8$H$Ifgd-Nã


&
F$Ifgd-Nã„h„$If^„h`„gd-Nã


&
F$IfgdÈEV $IfgdÈEV

$$Ifa$gd-Nã $Ifgd-Nã $Ifgdn7¿tÄvÆvÎvÒvw6w@xôxöx>yBy‚yˆy(zhzlzpzvzÜzÞzàzõêâμ«™«ê‡v‡vd‡vê[OF=hª ª5CJaJh/sš5CJaJh1-h1-5CJaJh˜vo5CJaJ#hÈEVh-Nã5CJOJQJ^JaJ hÈEVh-NãCJOJQJ^JaJ#hÈEVh-NãCJOJQJ\^JaJ#hÈEVhÈEVCJOJQJ\^JaJ hÈEVhÈEVCJOJQJ^JaJ#h-NãhÈEVCJOJQJ\^JaJ&hÈEVhÈEV5CJOJQJ\^JaJ hÈEVCJaJ h-Dh/sšCJaJ hn7¿h/sšCJaJlznzpzÞzàzó,óóÇkd{$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö

$$Ifa$gd
h»iœh/sš

hš2€hȍ hl{zh/sšCJaJ

hš2€hš2€ hš2€hš2€CJaJh/sš5CJaJhš2€hš2€5CJaJhl{zh/sš5CJaJ h-Dh/sšCJaJ hª ªh¿†CJaJh1-h1-5CJaJ hª ªhª ªCJaJhª ªhª ª>*CJaJàzŒ{¸|º|&€(€f‚¾‚À‚$ƒ„ööÞÕÉÕ´ŸÉŠu
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ

$$Ifa$gd¿† $Ifgd¿†$
Ƅh„$If^„h`„a$gdª ª $Ifgdª ª
„²„´„0…†ú†t‡~‰€‰êÞÉ´£ƒz $Ifgdš2€

$$Ifa$gdȍ $„„$If^„`„a$gdȍ„„$If^„`„gd¿†
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$Æ

$$Ifa$gd¿†
&
F„Q„åþ$If^„Q`„åþgd$ƀ‰‚‰zŠÈŠ8/#

$$Ifa$gd$Æ $Ifgd\ÅÇkd}{$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöȊþŠH‹’‹ð‹2ŒxŒzŒ¶Ž¸ŽçÏ·Ÿ‡occS $„$If^„a$gd$Æ

$$Ifa$gd$Æ$
&
F"„6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ$
&
F!„6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ$
&
F „6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ$
&
F-„6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ$
&
F„6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ$
&
F„6„åþ$If^„6`„åþa$gd$Æ ¸ŽÀŽèŽìŽîŽ¦‘¨‘J’d’v’ˆ’¾”À”˜˜ö›ø›*Ÿ,ŸàŸâŸêŸb ü öêß×ßÌÁ°Á¤Á˜Ì‚voh‚Ì_SH h7!øh
hjVNh/sš

hßh™Fh»iœh/sš5CJaJ hßh™FCJaJ hßhsoCJaJhÈ
-h/sš5CJaJhßhß>*CJaJ hƒA hßCJOJQJ^JaJ hßhßCJaJ h-Dh/sšCJaJ haoCJaJ hßh4ÖCJaJhßh4Ö5CJaJh+b5CJaJ¸ŽîŽ¦‘¨‘J’v’À”˜óóãó×ËË

$$Ifa$gd¦(Î

$$Ifa$gd¦(Î $„$If^„a$gd¦(Î

$$Ifa$gd¦(Î ˜˜ø›,Ÿ8,# $Ifgd\Å

$$Ifa$gd ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö,ŸâŸb ü ~¡è¡†¢ˆ¢ £â£ ¤=¤¤­¤óêêáÈȳš€ÈÈÈ


&


F$Ifgd

&


F$Ifgd &
F„$5$7$8$9DH$If^„gdÏP+
&
F$5$7$8$9DH$Ifgd7!ø
&
F„$5$7$8$9DH$If^„gd
$$Ifa$gd ü ~¡†¢ˆ¢ £â£ ¤­¤®¤ð¤ñ¤ò¤ö¤¦Ä¨Æ¨:ª<ªfªïäØÍäïä·«Ÿ–‚q`R>&hþ#®hÄ# 5CJOJQJ\^JaJh/sšCJOJQJ^JaJ hOZUhOZUCJOJQJ^JaJ h»iœh/sšCJOJQJ^JaJ h(F(hOZUCJaJhOZU5CJaJhíI5CJaJhë6ºh/sš5CJaJhë6ºh(F(5CJaJ h7!øhOZUCJaJ h7!øh/sšCJaJ h7!øhÏP+CJaJh7!øh/sš5CJaJ h7!øh
$$Ifa$gdOZU
&
F„$5$7$8$9DH$If^„gdOZU
&
F$5$7$8$9DH$IfgdOZUñ¤ò¤
¥Ä¨8,

$$Ifa$gdOZU

$$Ifa$gdOZUÇkda|$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöĨƨ<ªjªÀªìªz«|« ¬¬6¬¨¬<­,®.®óßÖ½½½©½ó$
&
F&$Ifa$gdT&

$$Ifa$gdT& $„îÿ„$If^„îÿ`„a$gdT&$
&
F%
Æ Ð¢„V$If^„Va$gdT& $IfgdÄ# $„„$If^„`„a$gd
$$Ifa$gd3 h;±h;±CJaJh)*ìh;±5CJaJ híIhJ†CJaJhíIhJ†>*CJaJ híIhíICJaJhíIhíI>*CJaJhíIh/sš5CJaJhíIhíI5CJaJ h-Dh/sšCJOJQJ^JaJ hþ#®hþ#®CJOJQJ^JaJ&hþ#®hþ#®5CJOJQJ\^JaJ hT&5CJOJQJ\^JaJ hþ#®hT&CJOJQJ^JaJ

hOZUhOZU hþ#®hÄ# CJOJQJ^JaJ.®D®f±h±H³h³j´l´î´óçççÛÛóÏ

$$Ifa$gd
$$Ifa$gd)*ì

$$Ifa$gdJ†

$$Ifa$gdJ†d´f´j´l´ì´ð´ô´ö´µ µ>µì·î·ð¸ò¸,¹.¹ð¹ºÔ»Ö»„¾†¾¨¾ª¾ÄÀÆÀLÁòçÜÑÜżų§œÅœÜ³…y……Üp³eYehl{zhtQT5CJaJ htQThtQTCJaJhtQT5CJaJh[h[6CJaJ h[h[CJaJh[h[5CJaJ h+fh+fCJaJh+fh+f5CJaJh/sš5CJaJh+f5CJaJh)*ìh)*ì5CJaJ h;±h)*ìCJaJ h-Dh/sšCJaJ h;±h;±CJaJ jàðh;±h;±CJaJî´ð´ µx¶8,# $Ifgd+f

$$Ifa$gd ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöx¶ì·î·ò¸.¹Ô»Ö»†¾ª¾ÄÀÆÀLÁL<öêêêÞêêÍÁÍÁ­ $„„$If^„`„a$gdtQT

$$Ifa$gdtQT„„$If^„`„gd
$$Ifa$gd[

$$Ifa$gd
LÁVÁZÁŽÁ:JØ>¾@À@È@ú@€C‚CTFVFìÚÉÇɶ«¢–‹ƒ‹|u|l`UJU? h-Dh/sšCJaJ hfCh/sšCJaJ hfChfCCJaJhfChfC5CJaJh'F¿5CJaJ

hƒA hƒA

hI].h/sš hƒA CJaJ hƒA hƒA CJaJhƒA hƒA 5CJaJhYmQ5CJaJ hl{zh/sšCJaJ h$êh/sšCJOJQJ^JaJU h$êhtQTCJOJQJ^JaJ#h$êhtQT5CJOJQJ^JaJ&h$êhtQT5>*CJOJQJ^JaJmlik fel. Valószínqleg sok olyan házaspár van, amelynek tagjai külön élnek, de jogilag nem váltak el. A válások növekedésének oka, hogy kevesebb kötelék tartja össze a házasságot, és könnyebb a válás. Mivel nQtt az átlagos életkor, a hosszabb idQ alatt valószínqbb volt a válás, mint korábban. 32. P. Bourdieu:
az iskolák látszólag végzik a legtehetségesebb és legszorgalmasabb tanulók kiválogatását, a valóságban a vizsgaeredményekkel és a továbbtanulás irányításával, kijelölik a tanulók helyét a társadalomban. Láttatják a tanulókkal, hogy csak arra alkalmasak, amire az iskolai eredményeik Qket predesztinálják.
Látszólag objektív kritériumok alapján igazságosan értékelQ iskolák rejtett társadalmi diszkriminációt érvényesítenek, ezzel elQsegítik a társadalmi pozíciók nemzedékrQl nemzedékre való átörökítését = társadalmi egyenlQtlenségek újratermelése. 33. Coleman-jelentés (1966):
családi háttér az iskola erQsen befolyásolják az iskolai teljesítményt, a foglalkozási életpályát, mobilitást, életjövedelmet. A fehér és a fekete gyermekek erQsen szegregálódnak az iskolákban. A jobb módú fehér gyermekek jobb oktatást nyújtó, jobb infrastruktúrával rendelkezQ, jobb tanárokat alkalmazó iskolákba járnak. Az iskolák közötti különbségek kiegyenlítését, a fehér és fekete gyermekek összekeverését javasolták. Az oktatási reformok révén lényegesen csökkenteni lehet a társadalmi egyenlQtlenségeket. A hátrányosabb helyzetq családok gyermekei genetikai öröklés következtében alacsonyabb intelligenciájúak, ezeket a genetikai hátrányokat pedig lehetetlen kiegyenlíteni. 34. Polányi Károly:
a gazdaság nem a társadalomtól függetlenül, hanem a társadalomba beágyazottan mqködik. A piaci rendszer és a kapitalizmus jövQjét veszélyeztetve látta, mert ezek fokozatosan megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját. Három gazdasági mechanizmus: kölcsönös adományok, ajándékok; termékek központi begyqjtése és elosztása; piac.
35. Homo Oeconomicus Homo Sociologicus
S. Lindenberg fogalmazta meg a homo socio-oeconomicus emberkép hipotézisét. Az ember bizonyos tevékenységein és bizonyos határok között homo oeconomicusként viselkedik, más területeken a más emberek iránt érzett szolidaritás alapján dönt. Homo oeconomicus: a klasszikus és még inkább a neoklasszikus közgazdaságtan emberképe. Eszerint az ember önérdekét követi, az ember önzQ lény. Minden döntésével, tevékenységével arra törekszik, hogy saját hasznát növelje. A hasznot sokszor leszqkítik az anyagi haszonra. Homo sociologicus: a szociológia emberképe. Az ember tevékenységében a társadalmi környezete normáinak igyekszik megfelelni, ezeket követi. Pl. anyagi siker, a család iránti szolidaritás, altruizmus, becsület, hQsiesség, intellektuális vagy mqvészi teljesítmény, hírnév. 36. bürokratikus szervezeteket Weber
Max Weber: a modern fejlQdés egyik legfontosabb jellemzQje a szervezetek fokozódó bürokratizálódása. A szervezetek méretei nQnek, a nagy szervezeteket egyre inkább bürokratikusan igazgatják, és egyre több ember dolgozik bürokratikus szervezetekben. A bürokrácia: A munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szervezQdik; uralmi hierarchia van; pontos szabályok szerint történik az elQrelépés; az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik; az ügyintézésrQl írásos dokumentumok készülnek; a bürokraták teljes munkaidQs állásban és kereset fejében dolgoznak; ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek. A bürokrácia fejlettebb, racionálisabb szervezési és ügyintézési forma. A bürokrácia hátrányai: növekedésre törekszik; mqködés válik céllá; benne van az oligarchizálódási tendencia; a szervezetek merevekké válnak. Hátrányos jellemzQinek ellensúlyozását a munkásönkormányzattól, annak kiterjesztésétQl reméli. 37. Taylor és Mayo eredményei
F.W. Taylor: tudományos munkaszervezés módszerét. Lényege: az ember és a gép együttesét, a munkásnak minden munkatevékenységét tudományosan kell megtervezni, kevesebb legyen a fölösleges munkaelem, -mozdulat, a munkatevékenységek közötti üres idQ. Az 1920-as évek végén Mayo: a munka termelékenysége függ attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen.
A munkacsoporton belüli emberi kapcsolatok határozzák meg a munkateljesítményt. 38. Autonóm munkacsoport, munkás önigazgatás
Az ipari munkásoknak a munkájukkal való elégedettsége csökkent, kísérletek történtek más munkaszervezési formák bevezetésére - pl. autonóm munkacsoport. A munkacsoport tagjai saját elgondolásaik alapján osztják szét és szervezik meg a munkát. Ez be is, a munkások elégedettebbek, munka termelékenysége nQtt. A tényleges munkateljesítmény függ az üzemen belüli hatalmi viszonyoktól is. 39. munkaerQpiac és a munkanélküliség
A munkaerQpiac erQsen szegmentált: külön munkaerQpiac a férfiaknak és a nQknek. Elkülönül a hazai munkaerQ iránti kereslet és a külföldi, vendégmunkások, illegálisan az országban tartózkodó és ott munkát vállaló külföldiek iránti kereslet. Következménye: a munkásosztály egyik része magas béreket ér el, nem veszélyezteti munkanélküliség, másik részének foglalkoztatása állandóan bizonytalan, és sokkal alacsonyabb béreket képes csak elérni. A munkanélkülivé vált ember (fQleg férfiak), elvesztik azt a tevékenységet, amely életük közvetlen célja, életük értelmét adja, elvesztik önbecsülésüket, családon belüli helyzetük is megrendülhet - deviáns viselkedések kialakulásához vezethet. 1970-es évekig csekély volt a munkanélküliség, és a munkanélküli-segély biztosította, hogy a munkanélküliek ne nyomorodjanak el. Az 1980-as években a munkanélküliség újra megnQtt. 40. Második gazdaság Magyarországon
A második gazdaság a szocialista gazdaság mellett mqködQ és egyre erQsödQ félig-meddig magánjellegq és piaci elvek szerint mqködQ gazdaság. A kormányzat kezdetben eltqrte, majd próbálta visszaszorítani, végül ösztönözte, mert tQle várta a válságjelenségek enyhítését.
ElQször a mezQgazdaságban alakult ki. Az 1970-es évek végétQl a második gazdaságbeli tevékenység kezdett elterjedni az ipar és a szolgáltatások területén is. Csajanov: a parasztok csekély jövedelemcsökkenés érdekében is hajlandók igen sok többletmunkát vállalni. Az 1980-as évek közepéig a második gazdaság a jövedelemegyenlQtlenségek csökkenéséhez járult hozzá. 41 Weber legitim uralom típusai
Weber: tradicionális uralom: azért fogadják el mert az a hagyományokon alapul. Karizmatikus uralom: alapja az uralkodó személyisége, az alattvalóknak az a meggyQzQdése, hogy az uralkodó annyira bölcs, bátor, jó vagy igazságos ember, hogy jogosult arra, hogy alattvalóit vezesse.
Racionális-legális uralom: alkotmányjogi szabályok szerint kerül uralomra, és az érvényes jogszabályoknak megfelelQen, azokat semmilyen esetben sem sértve gyakorolja uralmát. 42. idQmérleg vizsgálat
Az életmód kutatásának módszere: idQmérleg-technika. Szalai Sándor neve az 1965-1966. évi nemzetközi idQmérleg-felvételhez fqzQdik. Lényege: a megkérdezett személyek naplót vezetnek, hogy a nap különbözQ szakaszaiban milyen tevékenységeket végeztek, hol tartózkodtak, kivel voltak együtt => nap 24 órájának idQbeosztását, idQmérlegét, ez alapján ki lehet számítani a férfiak, nQk átlagos idQbeosztását.
Mutatók: napi 24 óra átlagos felosztása tevékenységek és helyszínek, tartózkodási helyek közt, naponta résztvevQk aránya, azok átlagos ideje, akik az adott tevékenységben részt vettek. Kategóriái: a fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idQ; munkával töltött idQ; szabadon megválasztható tevékenységek idQtartama. Lassan nQ a szabadidQ mennyisége. Az emberek a szabadidejük nagy részét televíziómqsorok nézésére fordítják. 43 Mi jellemzi a normákat ?
A kultúrának fontos elemei a normák és értékek. Ahhoz, hogy a nemzeti társadalom, világtársadalom mqködQképes legyen, tagjainak követniük kell viselkedési szabályokat, normákat. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. Sokféle norma érvényesül egymás mellett (jogi normák, erkölcsi szabályok stb.). Öt tény: egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák; a normák a társadalmak történeti fejlQdése során változnak; a különbözQ társadalmakban egymástól eltérQ normákat fogadnak el; az a tény, hogy valamilyen normát elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül elQnyös; a normák változnak. 44. Szocializáció:
az a folyamat, amelynek során az emberi személyiség kialakul, illetve az a folyamat, amelynek során a gyermekek megtanulják, hogyan lehetnek társadalmuk hasznos tagjai, hogyan kell a társadalomban élniük. Az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie. A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekbQl áll. A státusz egy, a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent.
Egy embernek több státusza van párhuzamosan. A társadalom különbözQ státuszokból áll, a társadalom tagjai kiválogatódnak a szerepekre, és a státuszok betöltQi nagy részben megfelelnek a státuszokból adódó szerepeknek. Legfontosabb intézménye a gyermekkori család. A gyermek a szüleitQl, testvéreitQl, rokonaitól sajátítja el a normákat és értékeket, a társadalom kultúráját. A szocializáció más színterei növekvQ szerephez jutnak - pl. az iskola. 45. Rokeach és Inglehart érték vizsgálatai
A normák, értékek, attitqdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az, hogy a kérdQíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesz fel. Módja: felsorolnak különféle értékeket, és ezeket fontosság szerint sorba rendeztetik, megfogalmaznak
bizonyos kijelentéseket, amelyek értékeket vagy normákat tartalmaznak, és a kérdezett személyt arra kérik, hogy mondja meg, mennyire ért egyet a kijelentésekkel. Rokeach értékrendszere: 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíttatják meg a megkérdezett személlyel. Inglehart: egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki. Négy fQ társadalompolitikai cél: közrend fenntartása, az infláció leküzdése, az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe, a szólásszabadság. A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani:gyors ütemq gazdasági növekedés, erQs honvédelem, az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön, a városokat és tájat szebbé tenni, stabil gazdaság, küzdelem a bqnözés ellen, elQrehaladás egy emberségesebb, kevésbé személytelen társadalom felé; elQrehaladás egy olyan társadalom felé, ahol a gondolatok, eszmék fontosabbak a pénznél. 46. deviancia elmélet
Durkheim: a deviancia az adott társadalom ítéletébQl, a társadalomban elfogadott normákból következik. A deviancia okai: biológiai, pszichológiai, közgazdaságtani és szociológiai elméletek. A szociológiai elméletek: a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerezQ okokat kívánják feltárni. C.
Lombroso: a koponyaalkat és a bqnözés között látott összefüggést. Genetikai, biológiai adottságok hajlamossá tesznek elmebetegségekre (alkoholizmus). A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre, vagy az egész személyiségfejlQdésre helyezik a hangsúlyt. A deviáns magatartású személy belemenekül a devianciába (öngyilkosság). A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlQdésben keresik a deviáns viselkedés, a mentális betegségek, a neurózisok okát.. A kora gyerekkori élményekben, a szülQ-gyermek kapcsolatokban látják a felnQttkori deviancia gyökerét. A kulturális elméletek: minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. Pl. chicagói iskola bqnözéselméletét - differenciális asszociáció elméletét 47. Anómiaelmélet
A szociológia devianciaelméletei az anómia elméletek. Ezek magyarázzák a makrotársadalom jellemzQivel, struktúrájával, ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. Durkheim: az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. A gyors és nagy társadalmi változások hatására erQsödik fel (öngyilkosság).
Merton: a jómódúak között ritka, de a szegények között gyakori mindenfajta deviáns viselkedés. A deviancia oka az anómia. Szerinte az anómia a társadalomban elfogadott célok és megengedett eszközök közötti ellentmondás. Reagálnás: konformitás, újítás, ritualizmus, visszahúzódás, lázadás. 48. Milyen devianciákat ismer
A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegQ viselkedést deviáns viselkedésnek. Deviáns viselkedés: eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól (bqnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, lelki betegségek).
Ezek eltérQek lehetnek, változhatnak, azonban a deviancia nem mindig szükségképpen káros a társadalom egésze számára. Azt a normaszegQ viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyén és a társadalom számára káros vagy súlyosan káros. 49. alkoholizmus
Az alkoholizmus gyakoriságának nemzetközi összehasonlításánál az egy fQre jutó szeszesital-fogyasztásra, a májzsugorodásban meghaltak arányára szokás támaszkodni. Franciaországban, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban elterjedt az alkoholizmus. A II. világháború után nQtt az alkoholfogyasztás, a májzsugorodás okozta halálozás -> alkoholizmus növekedése.
Magyarországon az alkoholisták számáról nincs pontos statisztikai adat. Az 1920-as évektQl az egy fQre jutó borfogyasztás mindig magas volt. A sörfogyasztás rohamosan nQtt. Az égetett szeszes italok fogyasztása ötszörösére emelkedett. Az alkoholizmus a felnQttkoruk derekán lévQ férfiak között a leggyakoribb. A nQk körében is terjed, és az alkoholisták korösszetétele fokozatosan fiatalodik. 50. Öngyilkosság
Az öngyilkossági arányszám 1960 óta Magyarországon a legmagasabb a világon. Magyarországon az öngyilkossági kísérletek száma legalább ötszöröse a haláleseteknek. Az öngyilkosok háromnegyede férfi. A halállal végzQdQ öngyilkosságok gyakorisága az életkorral együtt emelkedik ugyan, de meglehetQsen sok ember hal meg élete derekán, sQt fiatalkorban is öngyilkosság következtében.
51. Bqnözés
Az USA-ban lényegesen gyakoribb az erQszakos bqnözés, mint Nyugat-Európában. Különleges probléma a szervezett bqnözés: nagyméretq és nagyon jól, sQt szigorúan szervezett bqnözQ bandák hajtanak végre nagy anyagi értéket érintQ bqncselekményeket. Nemzetközi kábítószer-kereskedelemben játszanak döntQ szerepet.
Magyarországon az elítéltek száma 1949 és 1952 között volt a legmagasabb. Az elítéltek száma ezt követQen lényegesen csökkent, 1990 után kisebb növekedés következett be. A bqncselekmények 74%-a a vagyon elleni cselekmények kategóriájába tartozik, túlnyomó részben lopás (gépkocsik lopása, kifosztása, rongálása). 52. Rostow elmélete
W. Rostow: a gazdasági növekedés szakaszainak elmélete, megkülönböztet hagyományos agrártársadalmat; a fellendülés elQfeltételeit megteremtQ szakaszt; a fellendülés vagy nekirugaszkodás szakaszát; az érettség szakasza; tömeges fogyasztás szakasza. Az elméleti séma leglényegesebb eleme a nekirugaszkodás szakasza.
Rostow szerint ebben a beruházás növekedése játssza a döntQ szerepet. A nekirugaszkodásnak vannak társadalmi elQfeltételei, és az érettség, majd a tömeges fogyasztás szakaszában a társadalom maga is megváltozik. 52. Lenski Elmélete
Az ipari társadalom elméletének feltételezése: a termelés technológiája és szervezete messzemenQen meghatározza a gazdasági, társadalmi és politikai élet összes jellemzQit (Lenski). Az emberiség történetének nagy fordulópontjai: a földmqvelés, szerszámok az ásóbot, kapa felfedezése; az eke felfedezése; a gépek felfedezése.
Az elsQ választja el egymástól a gyqjtögetQ- és a vadásztársadalmakat a kertésztársadalmaktól, a második a kertésztársadalmakat az agrártársadalmaktól, végül a harmadik az agrártársadalmakat az ipari társadalmaktól. Három mellékutat lát az emberiség történetében: a pásztortársadalmakat, a halásztársadalmakat és a tengeri társadalmakat. Hozzákapcsol település- és osztályszerkezetet, továbbá megfogalmazza a társadalmi egyenlQtlenség és a társadalmi mobilitás hosszú távú változását e társadalomtípusokban. 53. Urbanizáció
Enyedi György: ciklus elsQ szakaszában rohamosan nQ a városok népessége. A második szakaszát a relatív dekoncentráció jellemzi: a városnövekedés lefékezQdik, csökken a népesség, fejlQdnek az elQvárosok, s a falvak között elválnak a növekvQk és a hanyatlók. A harmadik a dekoncentráció vagy dezurbanizáció szakasza. Ekkor a városnövekedés megáll, a falusi népesség száma és aránya nQni kezd.
54. Milyen sajátosságok jellemzik a magyar városfejlQdést
Konrád György és Szelényi Iván: a szocialista országokban a városfejlQdés késleltetve ment végbe, háttérbe szorultak az infrastruktúrát fejlesztQ beruházások. Városi népesség lassabban nQtt. A kiegyezés után a fQvárost fejlesztették. A fQváros körül igen elmaradott és kevéssé városiasodott vidék terült el.
Egyszerqbb és olcsóbb volt a budapesti ipart fejleszteni, itt építeni új gyárakat, mert nem kellett infrastruktúrát is építeni. Budapest vonzásának ellensúlyozására néhány vidéki nagyvárosban (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, GyQr) ellenpólusokat alakítottak ki. Az 1960-as évek második felében nagyobb önállóságot kaptak a megyék. Az 1980-as években a községek népességmegtartó erejének fokozása, községek fejlesztése. 1990 után a települések önállósága megnQtt. 55. regionális különbségek
A megyék közötti különbségek az 1960-as évek óta csökkentek. A szegénység a keleti-északkeleti régióban a legelterjedtebb. A munkanélküliségi arány is nagy regionális különbségeket mutat. Kétféle regionális egyenlQtlenség Mo.: centrum-periféria jellegq egyenlQtlenség, illetve északnyugati országrész elQnye a keleti-délkeleti országrészekkel szemben.
Budapest kerületeinek összehasonlításakor lényeges különbségek: társadalmi összetétel, az életszínvonal és az életkörülmények. A budai kerületek a legjobb társadalmi helyzetq rétegek lakóhelye. Az V. kerület kormányzati és üzleti központ; VI. kerülettQl a IX. kerületig átmeneti övezet. A VII. és VIII. kerületben szegénység. Kerületeken belül is lényeges különbségek vannak. Lakóházon belüli szegregációt. 56. településfejlesztési stratégiák
Gazdasági cél, hogy a településfejlesztés alkalmazkodjék a gazdasági fejlQdés követelményeihez. A szociológusok a társadalmi egyenlQtlenségek mérséklését és a szegregáció csökkentését tqzik ki célul. Gazdaságpolitikai eszközök segítségével preferenciákat biztosítanak a fejleszteni kívánt területeken.
Településpolitikai eszközök: fejlesztési források elosztása. A városfejlesztés terén milyen mértékben hagyják a várost spontán módon, a piaci erQk hatására fejlQdni, vagy várospolitikai eszközökkel befolyásolása. A városi slumosodást és az erQs szegregációt az USA-ban úgy próbálták megállítani - leromlott városrészeket lebontották - új lakótelepeket építettek. Magyarországon változatlanul hagyták, és a beépítetlen területeken építettek új lakótelepeket. A slumosodás megállításának másik lehetséges útja a régi városrészek restaurálása. A slum régi lakosai nem képesek megfizetni a lakbéreket, ezért elköltöznek. Szociológiai megfontolások alapján a leromlásnak induló városrészek fokozatos és gondos építészeti restaurálása a cél. 57. Mobilitáskutatás
A mobilitási adatfelvételek feldolgozását ISA-paradigmának nevezik. Az ISA-paradigma: összeállítják a mobilitási kereszttáblázatokat. 5-10 nagyobb osztályt, réteget különböztetnek meg (elért társadalmi kategóriák, származási kategóriák). Vízszintesen és függQlegesen százalékolnak. Százalékos arányok: egy-egy társadalmi kategóriából származók közül hányan kerülnek a különféle társadalmi kategóriákba.
Kilépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Az összeírás idején egy-egy kategóriába tartozók hogyan oszlanak meg származás szerint - belépési mobilitási arányszámokról beszélünk. Az 1960-as évek stratifikációs paradigma: útmodellek elemzése. 50-100 vagy több kis foglalkozási réteget különböztet meg. Az 1970-es évek loglineáris paradigma: összehasonlító elemzésekre alkalmas. 58. társadalmi rendszerek és a mobilitás összefüggései
Rabszolgarendszerben mérsékelt volt a társadalmi mobilitás. A nagybirtokok aprózódásával a fQúri családok gyermekei lejjebb süllyedhettek, a kisnemesek elparasztosodtak. Az iparosodás megindulása után a társadalmi-gazdasági struktúra változni kezdett, csökkent a mezQgazdaságban dolgozók aránya, nQtt a munkásosztály, a szellemi foglalkozású réteg.
A mobilitási esélyek egyenlQtlensége vagy egyenlQsége - hozzárendelés és teljesítmény fogalompár. Hozzárendelés elve: a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai jelölik ki, a teljesítmény elv: mindenkinek egyéni teljesítményétQl függ, milyen társadalmi pozícióba kerül. Meritokráciának szokás nevezni az olyan társadalmat, ahol az egyén a teljesítménytQl, munkateljesítménytQl, képességeitQl, tudásától függ milyen társadalmi pozícióba kerül. 59. NQk helyzete
Walby szerint öt területen nyomták el és zsákmányolták ki a férfiak a nQket: háztartási munka, keresQ munka, fizikai erQszak, szexuális kapcsolatok, kulturális intézmények. A háztartási munka a nQk feladata. A férfiak nagyobb bérben részesülnek, nQk a rosszabbul fizetett munkakörökben dolgoznak, a férfiaknak nagyobb esélyük van vezetQ pozíciókba kerülni. A házassági kapcsolatokban elQfordul a fizikai bántalmazás.
61 népesedési folyamatok következményei
A második világháború óta a világ népességének növekedése erQsen felgyorsult. A népességszám elsQ jelentQsebb megnövekedése a kb. 10 ezer évvel ezelQtt a mezQgazdasági forradalom után kövezetett be. Ha a népességszám a jövQben is ilyen gyors ütemben nQne, a Föld minden lakosára egy négyzetméter szárazföldi terület jutna.
A népességnövekedés gyorsulásának oka: halálozási arányszámcsökkenését erQs késéssel követte a születésszám csökkenése. Igen alacsony a termékenységi arány, ennek fennmaradása esetén a népesség fogyására lehet számítani. Halandóság romlásának okai a nem megfelelQ táplálkozás. Munkahelyi egészségi ártalmak. Lakókörnyezeti ártalmak. A hosszú munkával töltött idQ, hajszolt munkavégzés, ebbQl adódik a kevés szabadidQ. Társadalompolitikai eszközök: egészségkárosító életmódelemek háttérbe szorítása, az egészségügyi ellátás fejlesztése, csökkenteni kell az alkoholfogyasztást, dohányzás, elQ kell segíteni az egészségesebb táplálkozást, több testedzéssel járó életmód, üdülés, környezet védelmére és a munkahelyi higiénére. IdQskorúak a 60-65 év fölöttiek. Szociológiai értelemben meg kellene különböztetni a fiatal öregeket , akik már nyugdíjban vannak, de aktivitásuk még alig csökkent, és az idQs öregeket , akiknek aktivitása erQsen lecsökkent. IdQs öregek a 70-75 évnél idQsebbek. Az idQsek aránya várhatóan még tovább fog növekedni. Nyugdíjrendszerek össze fognak omlani.

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

alkotmány ásványtan bogarak építésszervezés 1 falusi turizmus fotó freud gazdasági jog globalizáció görögország internet kántor anita képlékenyalakítás kisebbség kivágó lyukasztó szerszám tervezése komplex kormány könyvtárinformatika kötelező lakoma logika médiaismeretek megtakarítás meteorológia munkaerő művtöri okj órai diák órai jegyzet pavic polgári jog prax rejtett dimenziók sejttan stat statisztika i. szabályzás szigorlat szociálpszichológia tanulás tanulás és kutatásmódszertan tereptan terminális turizmus szak üzleti etika üzleti kommunikáció vállalat valós érték várak erődök villamos gépek