Bevezetés az állt nyelvészetbe

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományBevezetés Az általános NyelvészetbeBevezetés az állt nyelvészetbe

Bevezetés az általános nyelvészetbe

Bevezetés:
Mi az, amit a tudomány vizsgál?
Milyen módszerrel vizsgáljuk a meghatározott dolgot? Hogyan és mit?

Saussure: A nyelvtudomány (hangtan, szótan, mondattan) foglalkozik a:
fonémákkal (hangok)
morfémákkal (tövek, toldalékok)
állandósult szókapcsolatokkal (kerékbe tör, napirendre tqz)

Mondattal nem foglalkozik. A mondat egyéni alkotás.
1916-17-ben meghalt
Tudomány alágazatok keletkeztek a XX. században:
kommunikáció (nyelvi eszközök)
kommunikáció elmélet
szociológia (nyelvszociológia = szociolingvisztika (köszönés, társadalom, megszólítás))
pszichológia (pszicholingvisztika)

Mondatok feletti szint = szöveg
langue = nyelvállomány
parole = nyelvhasználat (nyelvállomány mozgósítása)
A mondatalkotás társadalmi szabályokkal bír.

Nyelvtudomány tárgya: A mondat és a szövegalkotás összetevQivel, szabályainak vizsgálata, a mondatok, szövegek keletkezésétQl kezdve az említett szabályszerqségeken keresztül a nyelv társadalmi vonatkozásáig.

Az általános nyelvészet határai: A nyelvhasználat törvényszerqségek legáltalánosabb (részeivel), nyelvhasználati és nyelvi törvényszerqségekkel foglalkozik.
Nyelv és gondolkodás
A nyelv mibenléte
A jelek és a nyelvi jel mibenléte
A kommunikáció elvi alapjai
A nyelvhasználati rétegek, formák
A nyelvek osztályozása

Egyéb terület: - Leíró nyelvtan
- Nyelvtörténet
- Fonetika, fonológia
- Nyelvtudomány alkalmazásai (stilisztika, szerkesztéstan, helyesírás, gépi nyelvészet)

Egyéb tudományok: - Filozófia (jelentéstan)
- Fizika (fonetika)
- Irodalom
- Orvostudomány
- Afázia (beszéd összefüggések, nyelvi zavarok)

Módszerei: - Leírás (szinkron vizsgálatok, folyamatban levQ) Leíró nyelvtan ( idQtlen )
- Történeti (diakron vizsgálat)
kronosz = idQ
szüm = együtt
dia = keresztül, át

Saussure  szinkron vizsgálat (történetiség kizárása) = torzulás
nyelvtudomány XIX. sz. eleje pl: ikes ragozás (eszik  eszem)
német nyelvtudósok (Grimm testvérek)
nyelvtörténeti vizsgálódás

A nyelv mibenléte

Andre Martinet meghatározásuk
Benneniste Emil

A nyelv a kommunikáció eszköze, kettQsen artikulált és emberi hangokon szólal meg.
A nyelv, jelek (jelszerq és jelszerqtlen eszközök) artikulált rendszere.

A nyelv funkciói: - kommunikáció
- gondolkodás eszköze (és terméke)

A nyelv az emberré válás folyamatában alakult ki.
két lábra állt ember  Homo Erectus
ügyes ember - Homo Habitis
eszközkészítQ ember - Homo Faber
bölcs ember - Homo Sapiens

Az emberiség bölcsQje : Afrika

Homo Sapiens: - tudata van és már beszél
- 100 ezer évvel ezelQtt alakult ki
- Afrikából áradt szét a földre

Európai Qsember Kaukázusokon át terjedt el.
40-50 ezer évvel ezelQtt
Neandervölgyi ember (Németország középsQ része)
Cro Magnoni ember leszármazottai vagyunk.

Beszéd kialakulására elméletek: - gesztus elmélet
- indulatszó elmélet

Engels Frigyes: (mérvadó) A nyelv a munkavégzés kísérQ jelensége
Munka -> Társadalom -> Nyelv
összefogás, szervezés kezek felszabadítása (hangzók kialakulása)

Jelek: - ikonikus jelek (ikon)
- index (indektikus jelek, jelzések, különdözQ mozdulatok)
- szimbólum
- nyelv
index: pl.: öltöztet -> kizárja a nyelvet
ikon: kizárja a nyelvet, sémákat fogad el pl.: közlekedési jelek
szimbólum: összetett jel, jelzés -> kizárja a nyelvet (pajzs, címer)
nyelv: nyelvi eszközökkel, formákkal megjelenQ nyelv

Jelszerq eszközök: - hangsúly
- hanglejtés jelekben fejtik ki mqködésüket
- beszédtempó beszédfolyamat szakaszai
- szünet

Charle Bally  Stilisztikai elmélet megalapítója

Nyelvi jel: - morfémák (szótQ + toldalék)
- szavak
- mondatok

Jelszerqtlen eszközök: - gesztus (taglejtés)
- mimika (arcjáték)
- prokszemika (térköz): - átlagköz (50-60cm)
- intim szféra (0-60cm) - konferencia szféra (50-xcm)

Hang+betq = jelelem = fonéma -> tudatban él, mihelyt kimondom hang, ha leírom betq
hang  írás

Fonéma: - nincsen jelentés
- morfémák megalkotásában részt vesz
- 39 fonéma
- 40 betqjel (=ABC) (j, ly)

1830  elsQ helyesírási könyv (jelenleg 11. kiadás)
szerkesztQi: - Vörösmarty
- Toldi Ferenc
- 42 betqjel (teljes ABC) (x-y)
- kibQvített teljes ABC (q , umlautos a)

1636  Nagyszombat, Pázmány Péter ( esztergomi érsek)

André Martinet: A nyelv kettQsen tagolt.
fonéma morféma (1 millió)
(toldalék, tQ)
- képzQ
- jel
- rag
~ morfémák szerinti tagoltság, a beszélt szövegben ismétlQdnek

A nyelv gazdaságosságra törekszik, gondolatok közlése révén.
1-1 tudattartalmat 1-1 nyelvi eszközzel fejez ki (idegen  magyarázó)


A nyelvi jelek 2 rendszerben élnek. A nyelv a társadalom egészében együttesen él.


szintagmarikus rendszer paradigmatikus rendszer
- alanyi - ragozási sorok (hagyományos jelfogás)
- tárgyas -egyes szavak a p. sorban egymást helyettesíthetik a közlésfolyamatban
- határozós
- jelzQs (alaptag + alá6fölé rendelt tag)
minden morféma alkothat szintagmát. A nyelv szakadatlan mozgás szinkron állapotban.

Kommunikáció:


V

A1 üzenet üzenet R. Jakobson (orosz)

V

Kommunikációs partner: - adó  vevQ (befolyásolják egymást: - kérdéssel
- válasszal
-elQismeretekkel (feltételezés))


Adó  VevQ (beszélgetQpartner)
alternatív
befolyásolják egymást
csatorna (két társ között)

Csatorna zaj: - fizikai zajok (utcáról beszqrQdQ zajok)
- pszichés zajok (figyelem korlátozottsága kb. 20-25 perc)

Redundancia (túlárad): (zajok leküzdésére van)
redundáns eszköz: mindaz, ami nem hordoz új információt
eszközei: - töltelék szavak
- mindenféle ismétlés

Nyelvbe beépített eszközök: 1, Grammatikai elem ismétlése
2, Téma-réma kapcsolat

1,
Arról a témáról&
Add ide azt a könyvet. + mutató gesztus
(tárgyas ragozás)

Célja a zaj kiküszöbölése.


2,
A szöveg két részbQl áll: - ismert rész (téma)
- új közlés (réma)

A mondat.
A magyar mondat 5 fQ részbQl áll.

téma réma

Egy folyamatos szöveg, amelyet jellemzi a kohézió az témából és rémából áll.
Az új közlést hozzáillesztjük a meglévQhöz.
Ahá -> élmény.

Üzenet: Az üzenet létrehozója a kód.
Nyelvi eszköztár: - fonémák
- morfémák
- nyelvtani eszközök.

Valóságon értjük az objektív valóságot, a tudatom által kreált valóságot, és a valóság elemeibQl alkotott dolgokat is. (óriás, törpe, tündér, boszorkány)

Nyelv és gondolkodás (szorosan összefügg)
3 funkciója van a nyelvnek: - kommunikáció
- gondolkodás eszköze
- társadalmi tudat
Nyelv a gondolkodás eszköze és megalkotója.
A kettQ nem azonos.
Gondolkodás funkciója: a valóság tagolása.

IdQpont megkülönböztetése:
Nyelvek/IdQ Eszköz IdQpont IdQtartam Tanítási idQ Magyar óra óra óra Óra Német Uhr Uhr Stunde Stunde Francia Montre Heure Heure Lecon Angol Watch O clock Hour Class
Ablak megkülönböztetése:
Nyelvek/Ablak Házon Üzleten Pénzzel foglalkozó helyen Fény áteresztésére Magyar ablak kirakat Pénztári ablak Világító ablak német Fenster Schaufenster Schalter Richthoffenster francia fenetre glace guichet Lucarne
A nyelvek sok esetben másként tagolják a valóságot. Ha valamire nincs egy megfelelQ szavunk, akkor azt szerkezettel oldjuk meg.

N. Chomsky (amerikai nyelvész)
innata teoria = velünk született teoria MIT-> amerikai egyetemen tanít
A nyelv velünk született eszköz. Nem magát a nyelvet hozzuk magunkkal születéskor, hanem a nyelv elsajátítását.

Állati nyelv: (állati hangzás)
metafora, mer nem tagolt
nem ismeri a múlt idQt, az elbeszélést.
Nincs nyelvtana.


A jel, jelentés

A jel túlmutat önmagán, több mint önmaga.

Jelfajták: - ikon (dörgés villámlás)
- index nem nyelvi jelek (népviseleti blúz, szoknya) - szimbólum (zászló, címer, békagalamb)
- nyelvi jel -> nyelvi eszközökkel, jeltest (hangalak) (jelölQ), tartalom (jelentés)

Lehet reális és konvencionális. -> jelölQ és jelölt közti összefüggés.

Reális: Hangalakot hallva felébred bennünk a jelentés. Hangtest + tartalom
pl: - durran, csörren -> hangutánzó
- alamuszi, tutyi-mutyi hangfestQ
- andalog (Antal névbQl)
- köröm-karom magas, mély alakpárok
- dirmeg-dörmög
- itt-ott
- ilyen-olyan mutató névmások
- ez-az

Konvencionális: Társadalmi megegyezésen alapul.
pl: gyerek tanul beszélni -> ha kér valamit, ha nem, mindenre igent mond -> kérem-köszönöm összekeverése.

Más összetevQl: Szó szerinti elemei
Ogden  Richards háromszög

T (y) Tartalom, jelentés



Sz szövegkörnyezet

E
egyén
D (v) H (n) hangalak, név
dolog, valóság

kapcsolatok, hangulat, szófaj, paradigma, (helyettesíthetQség)

Hangalak, név: - hangsor (kimondom hang, leírom betq)
- névszók, igék, melléknevek, elvont fQnevek (szépség, jóság)

Neoszemantika: - új jelentéstan
- Egy szó megléte bizonysága annak, hogy az amit a szó megjelöl az van.

Egy szó hiánya vagy a hatalom által megjelölt hiány, azt jelenti, hogy nincs.
A szóval megjelölt tartalom és a valóság nem azonos.

Jelentés:
A jelentés magja, nem egyenlQ mindenestül a szó jelentésével. ezek sem pontosak
A jelentés egyenlQ a szó használati szabályával.
A szavak használati szabálya minden esetben ugyan az.
A szó jelentése valamely hangalaknak a tartalommal való összefüggése, figyelemmel a szót felhasználó egyénre, a szövegkörnyezetre, a szóhangulatra, a szófajra és a kötelezQ kapcsolatokra.
A jelentés nincs benne a szóban.
A jelentés az az ember mqve, az ember alkotása.
A szó jelentése nem valami statikus dolog, hanem paradigmatikus összefüggés.

Tartalom  Név, hangalak összefüggése

Nyelvi jelek: - szó
- mondat
- szintagma

közel 1 millió magyar szó van, a köznyelvben kb. 200 ezer.
egy hangkapcsolathoz, egy jelentés tartozik.

Több jelentésq szavak: poliszémia (többjelentés, többértelmqség) (szavaink nagy része idetartozik)

Jelentés változás: - jelentés átvitel
- névátvitel

Névátvitel:
- igével történik, akkor megszemélyesítés (lemegy a Nap)
- szinesztézia, az egyik érzékszervrQl átvisszük a másikra (édes dallam, tüzes szem)
- metonímia, név helyettesítés (névátvitel), tartalmazó és tartalmazott helyet cserél (kivonult az iskola, talpon volt az egész falu)

Jelentés átvitel: (jelentés tapadás)
- hosszú ideje egymás mellet élQ szavak valamelyik átvitele a másikra. (fekete kávé)
- kérek egy feketét
- kérek egy kávét
- a nyelvi ökonomiának megnyilvánulása
- bQvülhet a jelentés
- szqkülhet

Jelentés bQvülés: - kontár (céhen kívüli kézmqves, aki rosszul végezte munkáját)
- bitang (hadi zsákmány, bitang jószág)
- földhöz ragadt

Jelentés szqkülés_ - a jelentéstartalom specializálódik
- fahéj (fának a héja, fqszer)
- forrás (minden ami forr, fQzés, víz, ahol kibukkan a víz a földbQl)
- testvér ( bármilyen vérrokon, fiú-lány testvér)
#$%01¥:
v
x




æ

ú

p®¨ªè”¤, œ ž è
¬Ì¨è:<ˆŠ P-$- è!òçÜÔÆÂÔ¾¾·¾²¾­©¾©­©­©¤ © ™ ‹ ¤ ‡‡ ‡ ‡‡z‡vh¦J’ h"Ï>*h"Ïh"Ï>*h"Ïjhî7:UmHnHu

hî7:5>*hî7: hî7:>*hµh hµh>* hñDK>*

hñDKhñDKhñDKh¿vËjh¿vËUmHnHuh¿vËh¿vË>* h¿vË5>*CJ aJ h7uÉ5>*CJ aJ h¿vËh¿vË5>*CJ aJ -$%0Qœã÷ F
H
°
Ø
:
x
¢
)

L

M

m

„

¸

å

æ

÷÷ïïïïïäääïïïïÙÙÙÙÑÑÑÑÑÑ $a$gdñDK
$
&
Fa$gdñDK
$
&
Fa$gd¿vË $a$gd¿vË $a$gd¿vËþàáþþæ

npªÔø $„ˆ^„ˆa$gdµh$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdµh $a$gdñDKž î 2`bèf°æè

Nprª¬îDFªô,n¦¨æ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gdµhæè:ŠÒÔ,^¾ x´¶:€--X-Î-þ- h ð z!æ!÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëãã×ãããããã
$„Ä`„Äa$gd"Ï $a$gd"Ï
$„L^„La$gd"Ï $a$gdµhæ!è!,"Œ"â"þ"#b#d#¸#Î#è#ê#D$t$Ö$n%p%&4&6&n&¼&Ø& ''~'´'Ö'÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd"Ïè!ê!

"d#x#ê# $2%6%n%6&B&~'”'Š)2,6,:,h,p,ž, ,°-²-3.W.X.c.d.e.q.u.x.ž.Ÿ. .¤.÷.ù.ú.ý.1Ð1è1Â2ì2 3B33 3ú3.4´4º4È4Î4Ð4Ò4Ö4òíéíéíéåéåàåàåÜÎÜÆÜÆÁÜÎܽܽܽ¸½ª½ª½ª½ª½ª½¦¡¦¡¦™¦™¦¡¦¡¦¡•¦•hÍAhU [hU [>* hU [>*hU [jh

PUmHnHu h

P>*h

P h
Wk>*h
Wkh
Wk>*jh
WkUmHnHuh
Wk h¥2f>*h¥2fh¦J’ h¦J’>*jh¦J’UmHnHu:Ö'(p(r(Þ(à(6)Š)²)Ì)â)ú)‚*„*þ*Š+Œ+Ž+2,8,:, ,

-°-Ê-.÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïïïïïïçççââÙÙÙ
Æ°gd
Wkgd
Wk $a$gd
Wk $a$gd
Wk $a$gd"Ï.d.e.s.t.u.ž. .÷.ú.#/$/0¼01 11V1l1˜1Î1Ð1B2îîÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÉÉÉÉÉÉÄgdU [
Æ°„˜„hï^„˜`„hïgdU [$
Æ°„˜„hï^„˜`„hïa$gd

P
Æ°„˜„hï^„˜`„hïgd

PB2À2Â2 33È3ø3ú3p4¨4ª4°4Ò4$5H5J5€5‚5„5Š5è566,6t6v6È6Ê6d7¼7úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdU [Ö4Ø4æ4è4ê4ì4ú4ü4Š5¼5,606Ü7è7&8F8ä9

:þ;R=T=AAvB–B˜BšBìBîBðBòBCTE`E4F6FºF¼F2G4GžGºGŽHÐHÒHÔHðH”I˜IžI IäIðIòIúöúöúöúöîöàöúöúöúöÜöÜ×ÜÐÜÉÅÜÅ·²Å²Å·Å·Å·Å²Å®Å®©®›®›®“ˆ h6z|h6z|CJ aJ h6z|CJ aJ jh6z|UmHnHu h6z|>*h6z| h.8”>*jh.8”UmHnHuh.8”

h 7ìh 7ì

h 7ì5>* h 7ì>*h 7ìjhÍAUmHnHuhÍAhÍA>*hÍA hÍA>*5¼7Ú7Ü7&8^8z8¬8®8â9ä98:Ž:Â:ð:H;p;Æ;È;þ;<$<4 ý D## # # # $
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö’<”< <¨<°<¾<Ì ý D## # # # $
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöÌ<Î<Þ<ì<ø<==I@@@@@ $IfgdU [µkdö$$If–FÖ ”Ör”ÿ·Ú
ý D## # # # $
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö===*=:=D=P=I@@@@@ $IfgdU [µkdq$$If–FÖ ”Ör”ÿ·Ú
ý D## # # # $
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöP=R=T=†=¢=®=¾=IDD;;; $IfgdU [gdU [µkdì$$If–FÖ ”Ör”ÿ·Ú
ý D## # # # $
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6ööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö¾=ò=>>(>4>D>b>ööEöööö±kdg$$If–FÖÖr”ÿÆø
*]#2 2 2 3 3
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö $IfgdU [ b>€>‚>Ž>ž>¸>Ê>ê>öEööööö±kdÙ$$If–FÖÖr”ÿÆø
*]#2 2 2 3 3
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö $IfgdU [ ê>ì>ü>

??(?8?NEEEEE $IfgdU [±kdK$$If–FÖÖr”ÿÆø
*]#2 2 2 3 3
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö8?:?@ž@ ANIIIIIA $a$gd 7ìgdU [±kd½$$If–FÖÖr”ÿÆø
*]#2 2 2 3 3
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö6öÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö AA.AGAPBrBtBvB–BšBîBðBFC DÂDÄDRETEêE4F†FºFG2GJGŠGœGžGþGúúúúúúúúúòòòòòòòòòòòòòòòòòòò $a$gd 7ìgdU [þGÒHÔHIRITI”IšIœIžIâIäIòIJ`J‚J„JKKpKòKôK4LÊLÌLhMÒMÔMêM÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd 7ìòIKKôK LÊLÔMäMêMìMR^RvR0SŒS¶STTvTÂTÖT U.URUjUüU VW&W,WnXpX
Y

Y,Y.ZPZœZžZÞ[’R’r’´’è’|•¤•ò—ö—B˜$›X›¸›ú›¨œÎœ€‚„îü÷ü÷üóîóàóÙîóÕÐÕÐÕÐÕÐÕÐÕÐÕÐÉÕ»ÕóÐÕ¶²Õ²°²¶²¶²¶²¬¤ ¤ › ¤ ” ¤

hD.>hD.> hD.>>*hD.>hD.>hD.>>*hÚghUhI¿ hI¿>*jhÒcUmHnHu

hÒchÒc hÒc>*hÒc

hÁM¼5>*jhÁM¼UmHnHu hÁM¼>*hÁM¼ h6z|>*h6z|:êMŒNîNZOÒP QtQ RR\R^R†RœR¸RºR0SŠSŒSRTTT TÀTÂTÜTNUøUWWPW÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ $a$gd 7ìPWúW6XnX¾XðX
Y

Y®YZ,Z.ZžZâZt[Þ[P’R’’²’´’F“€“Ì“”V”Æ”ò”÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ëëëëëë
$„
^„
a$gdI¿ $a$gd 7ì - édes (valamilye ízq, édes paprika)

Összetett szavak: - kisasszony
- sárgabarack

Jelentés szqkülés tapadása: - állat (minden féle létezQ, állatok fajtái)
- marha (vagyontárgy, állat)
- mulat (mulatja az idQt, szórakozás)
- palánta (növény, latin)
- zsolozsma (szláv, minden féle szolgálat)
- gardrób (ruhás szekrény, kis szoba, ruházat, francia)
- porta (kapu, latin)
- trafik (utcai forgalom, angol)
- hotel ( palota, szálló, francia)

Rokon értelmq szavak: szinonimák (görög)
Rokon értelmq szavak azok, amelyeknek jelentésük egy valamely lényeges eleme tekintetében helyettesíthetQk a szövegben, ha ebben a lényeges jegy tekintetében használjuk Qket.

rokon értelmq szójelentésekrQl beszélünk (idQs öreg, agg, antik)
antik -> emberre nem használjuk.

Szinonimák kialakulásának csoportjai:
- A szemlélet különbözQségébQl kialakuló szinonimák:
- földmqves, szántóvetQ, paraszt, gazda
- nQ, kisasszony, anya, mama, feleség, menyecske (fiatal asszony)
- Fokozati különbség alapján:
- bucka, halom, domb, hegy
- ér, patak, folyó, folyam
- italos, spicces, részeg, ittas
- Köznyelvi és szakmai szavak:
- eszik, táplálkozik, falatozik, szemezget

Nem rokon értelmq szavak:
asztal  bútor
állat  gerinces
alma- gyümölcs

Azonos alakú szavak: (homonimák)
- ég (ige és fQnév) levél (ige és fQnév)
- tqz (ige és fQnév) körte (ige és fQnév)
Nyelvtani honimák:
- fogat (kocsi, fogat (fQnév; fog), elfog valakit)
- kocsma (ivó, elkorcsosult (korcsma))

Nyelvtanulás kialakulhat összetartó hangfejlQdéssel:
- sejt (ige és fQnév)
ige: finnugor eredetq: s.jt
fQnév: német eredetq: schlecht  slejt  selejt  sejt
(rossz) (a méhek ebbe gyqjtik a mézet)
- borostyán (nQvény  fQnév /szláv eredetq/
megfagyott gyanta  fQnév /német eredetq/)

Hasonló alakú szavak: (paronímák)
- érem - érme - helység  helyiség - egyelQre  egyenlQre

Szóhangulat:
- szó jelentésének szerves része
- eredete maga a jelentése: - virág - árulás
- szerelem kellemes - lopás kellemetlen
- dal - csalás
- szó hangalakja: - szellQ
- lengedez kellemes

Szókapcsolatok

Frazeológiai kapcsolatok:
- A szavak nagy része szabadon kapcsolhatók a mondatokban
- Kis részük azonban nem, megkötöttségek vannak.

Megkötések:
Állandó határozók
Fogalomköri kötöttség
Frazeológiai kötöttség

Állandó határozók (vonzatok):
- Speciálisan az indoeurópai grammatikára jellemzQ
- A magyarban ezek a szintagmák (mondatrészek közötti kapcsolatok) nagyrészt igék, csak megfelelQ raggal szerepelhetnek (találkozom valakivel, mentes valamitQl, emlékszem valakire)
- A kötelezQ toldalékok, ragok mindig határozóragok
- Találkozom valakivel -> német: találkozom valakinek

Fogalomköri kötöttség:
- Bizonyos fogalmakkal alkot kapcsolatot
- ember  születik, ló  ellik, disznó  fial, szárnyasok  kikölt
- férfi  nQ, mén  kanca, bika  tehén, kakas  tojó, szuka  kan

Frazeológiai kötöttség:
EbbQl van a legkevesebb (farkasszemet néz, cigánykereket hány/vet)


Szóhangulat:

Szóhangulat függ: - szövegösszefüggés
- jelentéstartalom
- költQi szavak (orom, kikelet)
- köznyelvbe átkerült szakmai szavak (táplálkozik, intézkedik)
- hangalak (szellQ, alkony)

Tulajdonnév:
- Gomboc Zoltán nyelvészprofesszor
- úgy vélte: a tulajdonnév egyedít, a kötQszó pedig nem. Tehát a tulajdonnév funkciója az egyedítés.
- De: ez így nem igaz, mert a köznév is egyedít
- a tulajdonnév azonos nemqek között egyedít (emberek  KQvári Diána)
- a köznév különbözQ nemqek között egyedít (asztalok csoportja)
- identifikál (azonosít, egyedít)
- A tulajdonnévnek nincs jelentése
- hibás, mert: olyan nyelvi elem, aminek nincs jelentése NEM szó
- Mi a tulajdonnév?
- tér-idQ koordináták egy metszéspontjában lévQ dolog NEVE (de nem)
- névadással adott név, az emberek nevet adnak állatoknak, épületeknek stb.
- A tulajdonnév hangulata rendkívül egyedi
- A tulajdonnevek jelentése megváltozik? (a közszavaké igen& )
- ritka, de akkor szófajt váltanak (Antal  antalodik, andalog; Pál-palira vesz; Pepita-pepitamintás (tulajdonnevek köznevesülése))
- Személynevek kialakulása:
- Honfoglalás körül mindenkinek egy elemi neve volt (pogány)
- névadási forma: óvónév -> gonosz szellem elleni védekezésül
- a kereszténység felvételével ezek kezdtek háttérbe szorulni
- Zsigmond korára kezd kialakulni a magántulajdon, földtulajdon.
- Különbséget kellett tenni -> létrejöttek a családnevek
- Foglalkozásból: Szabó, Bognár, Kovács
- Tulajdonságból: Kis, Nagy
- Származásból: Magyar, Német, Tóth, Oláh, Román
- Földbirtok megnevezésébQl: Martonvásári, Szegedi, Tolnai
- Ezzel foglalkozó ág: névtan

Nyelvhasználati rétegek:
- A magyar nyelv egységes a magyarok számára
- De nem egyformán jelenik meg a mindennapi nyelvhasználatban
- LegszélsQbb nyelvjárásokat beszélQk is megértik egymást
- ez a magyar nyelv sajátossága a többivel szemben (német nyelvjárás a holland határvidéken)

Nyelvi rétegek: argo

zargon nyelv- magyar nyelvi (nemzeti nyelv)
köznyelv
járás
szakmai
csoportok
Stílusrétegek: - szépirodalmi
- tudományos
- publicisztikai / sajtó
- hivatali
- társalgási

Diakron (történeti) rétegek: - elavult
- régies (archaikus)
- mai (sztenderd)
- új (neologizmus)

Nyelvi rétegek:
- köznyelv: a nemzeti nyelv központi, normatív változata
- 2 formája van a mindennapi változatban: beszélt és írott
- különbségek: A beszélt lazább (szóváltásban és mondatszerkezetben is), az írott feszesebb (van idQ gondolkodni)
- beszélt köznyelvben gyakoriak a nem teljes mondatok (helyzetmondatok)
- az írott változatban gyakori a kettQs értelmq mondat.

Köznyelvvel találkozhatunk: - iskolában
- sajtóban
- közhivatalokban

A köznyelv kialakulása:
- Nem volt mindig
- Történelmi kategória
- Honfoglalás kora: nyelvjárások
- XVI. század III. évtizedében: - reformáció
- református istentiszteletek
- Biblia (a textus, az ige) (anyanyelvre kellett fordítani)
- 1541: Új Testamentum (hexameter, i-zQ nyelvjárások)
- 1590: Teljes Biblia
- JelentQsége a környelv szempontjából: - magyarra fordítják
- 500 példányban, 500 helyen szól ugyan az
- megindul az egységesülés
- XVI. század: Balassi
- XVII. század: Zrínyi
- XVIII. század: Gyöngyösi István (fQúri esküvQk versbe szedése)
- XVIII. testQrírók: - Bessenyei Ferenc röpiratai
- Kazinczy és társai
- nyelvújítás
- reformkor (I. reform országgyqlés:- 1825
- Széchenyi Akadémiát alapít
- Vörösmarty (1831 Csongor és Tünde)
- A nagy nemzeti Triász: Vörösmarty(1800), PetQfi(1823), Arany(1817)
- XIX. század III. évtizede: - nagyjából egységes köznyelv kialakulása
- elsQsorban írásban
- a beszélt a mai napig sem alakult ki teljesen (nyílt és zárt e hang (Dunántúlon); e, i, ü megkülönböztetése (rövid-hosszú))

Nyelvjárások:
- Teljes, külön nyelvnek tekinthetQk. Nyelvkészlet szempontjából ragozásbeli eltérések (pl: Dél-alföld, szögedi, csak a zárt e helyén van ö )
- Nyelvjárások stílusa: visszaszorulóban vannak a köznyelvhez képest
- németországi nyelvjárások alapja: fejedelemségek, Magyarországé: földrajzi szabdaltság
- í -zés (szíp); - kettQs hangzók (jou-diftongusos kiejtés); - ö -zés (gyerök); - palóc á zás (zárt á - ápó); - székely (dallamvilág) megyeks, gyerek bé
- Magyarországon az é-keleti+Bp-i nyelvszokást emelték ki, abból lett a köznyelv
- Franciaország: Párizs+környéke
- Németország: irodalmi élet

Köznyelv és nyelvjárások határán (regionaloimus):
- A köznyelvnek a nyelvjárási elemekkel, eszközökkel színesített változata
- KettQs nyelvváltozat (anyanyelv -> /valamilyen nyelvjárás/ és iskolai nyelv -> /köznyelv/)
- Bilingvizmus (többnyelvqség -> magyar nyelv + 1 vagy több idegen nyelv)
- A regionalizmust pártfogoljuk, támogatjuk
- Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Pécs, GyQr, Szombathely (közszolgálati rádió, vidéki stúdiói) Nincs sehol regionális nyelvhasználati jelenség.

Szakmai vagy csoportnyelvek:
- Csak a szókincs jellemzi, a szóhasználat tér el a környezettQl
- Szakszavak
- Nem szabad telezsúfolni

Zsargon:
- Börtönnyelv (tégla)
- Iskolanyelv
- Ifjúsági nyelv (szia, isi, ovi, csoki) -> szleng (15-20 éve van, nincs meghatározása)

Rokonszenves vonások: - Qszinte (képekben való beszéd, szókép)
- nyílt (fa, karó = egyes)
- rövid (megfúj, trombitásít = ellop)
- tömör (olajra lép, rákapcsol=eltqnik,megszökik)
- Sajtó területén a szóképek némelyekét elfogadják, de NEM mindet!
Ellenszenves vonások: - durva, trágár szavak
- nagyon gyakori a szavak agyonhasználata
- sokszor eltakarják a mondanivalót vagy sokszor nincs is.

Stílusrétegek: - szépirodalmi
- tudományos
- publicisztikai / sajtó
- hivatali
- társalgási

Köznyelven belül vannak, 2 szempontból jellemezzük Qket: szókincs és mondatszerkezet

Publicisztika / Sajtónyelv (szókincs):- sokrétegq
- különbözQ rovatok
- szókincsben kerülik a régies, nem használatos szavakat
- különös szavak bevezetése (pl: Holdkomp, klón)

Mondatszerkesztés:
- ÁttekinthetQ, érthetQ mondatok
- 3 fQ hiba: - Zavaros mondat
- Nagy terjedelmq mondat (25-30 szavas)
- Mély szerkezet: sok információ, láncszerqen, 1 mondaton belül
- Képes kifejezések/metaforák gyakoriak a magyar sajtóban
- Diakron (történeti) halmaz: - Elavult nyelvi eszköz (nem használjuk, mert nem értik pl: pakocsa-tréfa, apol-csókol) kb. 100 ezer elavult szó
- régies szavak: nem használják, de értik
- mai és új szókincs (ezen az elmúlt 30 évet értjük)
- neologizmus (Kazinczy kb.10.000 új szó, ebbQl 6000 még ma is használunk)

A nyelv történeti mozgása:
- Folyamatosan változik
- szókincs: sok 10.000 szóval gyarapodott:- Bolgár-török (alma, búza árpa, kb300 új szó)
- Szláv (pince, császár, kb1000 új szó)
- Német (torony, konyha kb1000 új szó)
- Latinból kb250 új szó
- hangalak: hangalaki változások (pl: Tihanyi alapítólevél 1050)
- jelentés: jelentésbeli változások
- grammatikai: szélfútta homok, napsütötte part, madárlátta kenyér

Nyelvünk vitalitása (elevensége, életre valósága)
A11f1

A2

K

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:

• Zh időpontok
• Gólyabál időpontja
• Házi leadási határidő
• Tanítási szünetek
• stb ...

Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.

00 2. előadás 2. óra ábris adatbázis adatgyűjtés adó agresszió alternatív energiaforrások analízis dolgozat bikém brit töri de-avk dendrológia diák dinamika direkt fejlődéslélektan fizika1 fizikai+kémia fizkém glikoneogenezis gótika ideális elegy kéregedzés kéri bálint kidolgozott kiskérdések kidolgozott tétel kodolányi - levelező korai csecsemőkor kórtan középkori európa kurzusleírás különleges épületszerkezetek marquez minden minimum kérdések nemzetközi marketing nonverbális kommunikáció növényélettan öko1 pénzügy polgári jog puska számvitel i társadalom tőkeelmélet vállalatirányítás villanytan vizsgához