Eu intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusa

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományAz EU Intézményrendszere és Döntéshozatali MechanizmusaEu intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusa

Tömbösödés
Nyugat Európa( USA)
Marshall segély
Európai újjáépítés terve
A szövetségesek többet kapnak
(angolok, franciák)
Ny-Németország, Olaszország: sokat
kapnak, mert nagyon megszorultak
USA-nak is jól jött (konzervek)
Katonai tömb: NATO 1949
(Magyarország 1999-ben lett NATO tag)
Politikai tömb:
Truman elv – feltartóztatási politika
Status Quo: eddig és nem tovább
1947- gazdasági tömbösödést segíti
Magyarország nehézipar-fejlesztés: 1950-es évek
Kelet Európa (Szovjetunió)
Marshall segéllyel nem él (Szu. megtiltotta)
ajánlja: ha nem fogadják el a jóvátételt
összegének elengedi a felét. (Szu.)
KGST  1949-ben jön létre
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
bilateriális szerzQdés: külön tárgyal
minden évben, minden állammal.
Tervbe veszik a termelést (közlekedés)
Katonai Tömb:
Varsói szerzQdés 1955-ben
Ausztriából kivonják a csapatokat
NSZK NATO tag lesz 1955-ben
Politikai tömb:
Sztálin és Zsdanov elmélete (1947)
A hét világ elmélete
Ny. Európa : imperialista tömb
K. Európa : demokratikus tömb
Elindul a fegyverkezési verseny!!
2. Marshall-segély
A Marshall-terv egy ismert nemzetközi segélyprogram volt a második világháború után, amely George C. Marshall amerikai külügyminiszterrQl kapta a nevét. Marshall 1947. június 5-én átfogó amerikai segélyprogramot hirdetett meg minden olyan háború sújtotta európai ország számára, amely az újjáépítésben hajlandó volt az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) együttmqködni.
KGST mqködése
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (rövidítve: KGST) a közép- és kelet-európai szocialista országok gazdasági együttmqködési szervezete a hidegháború alatt. 1949. január 25-én hozták létre Moszkvában, miután világossá vált, hogy a Marshall-terv a Szovjetunióra nem fog kiterjedni.
Feladatául tqzte ki a szocialista országok közötti gazdasági együttmqködés erQsítését, a gyengébb tagállamok felzárkóztatását, elsQsorban a munkamegosztás és specializálódás révén. 4. Robert Schumann
1950-ben Robert Schumann francia külügyminiszter
5. Európa Szén és Acélközösség (ESzAK) = Montánunió  Párizsi szerzQdés
A terv szülQatyja Jean Monnet
1950, Robert Schuman fr. külügyminiszter javaslata:
- a német szén és a francia acéltermelés egyesítése
- nem csak gazdasági cél
- politikai is:
- elsQ lépés az Európai föderáció felé
- véget vetne a francia-német ellenségeskedésnek
- szén és acél nélkül nem lehet háborúzni
- a terv a béke biztosítéka + gazdasági elQnyök
- a szervezet nyitva áll mások elQtt is
- Nagy-Britannia ellenzi a javaslatot (de nem ellenséges)
Tárgyalások: 1950 június  1951 április
Életbelépés: 1952 június 25
ElsQ elnöke: Jean Monnet
Tagállamok:
- Franciaország
NSZK
Olaszország
Belgium
Hollandia
Luxemburg
50 évre kötik.
2 szakasz:
I, 5 éves átmeneti periódus (6 ország kiegyenlítése), egyenlQbb elosztás és modernizáció
II, vámok, kereskedelmi korlátozások eltörlése, majd közös piac.
6. René Pleven
A Pleven-terv az eredeti hat EGK-ország integrált védelmi együttmqködésére vonatkozó elsQ terv, amelyet arról a francia miniszterelnökrQl neveztek el, aki elQször javasolta 1950-ben. A terv akkor omlott össze, amikor nem sikerült többségi támogatásra szert tennie a francia nemzetgyqlésben.
7. Nyugat Európai Únió
A Nyugat-európai Unió (Western European Union, WEU) 1954. október 23-án, az Európai Védelmi Közösség koncepciójának kudarcát követQen létrejött szövetség.
A szervezet eredetileg a tagállamok gazdasági, politikai és kulturális együttmqködését, valamint a közös védelmet igyekezett elQsegíteni, majd a közép- és kelet-európai rendszerváltást követQen a válságkezelés felé fordult. 8. Jean Monnet
Montánunió terve Jean Monnet francia közgazdász ötletén alapult.
9. Henri Spaak
Spaak Bizottság létrejötte (Henri Spaak = Mr Európa)
Spaak jelentés
10. Római SzerzQdés
hat tagállam
1957 március 25 ( életbe lépés: 1958 január 1.
1. Európai Gazdasági Közösség (EGK)
Közös piac
2. Európai Atomenergia Közösség
Euratom
EGK és az Euratom kevésbé szupranacionális jellegq, a tagállamok kormányaira hagyta a döntéseket.
11. Római szerzQdés hosszan
Összesen 248 cikkely:
A közösség létrehozásához szükségszerq tennivalók és a szervezet pontos felépítése.
3. cikkely:
- vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, közös vámtarifa
- harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika
- az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tQke, tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése.
- közös mezQgazdasági politika.
- közös közlekedési- és versenypolitika
- jogharmonizáció
A megvalósítás három 4 éves szakaszban
A megvalósítás elQsegítésére 3 pénzügyi alap létrehozása
- Európai Szociális Alap (munkalehetQség, életszínvonal)
- Európai Beruházási Bank (kölcsönök és garancia)
- Európai Fejlesztési Alap (regionális különbségek csökkentése)
12. Az RGK elsQ 15 éve
- gyors belsQ integráció
- 1958-70 között a Hatok közti ker. forg. ötszörösére növekedett (évi 12%)
- közösségen kívüli 8%
- GDP évi 5%-os növekedés
- A vámok és mennyiségi korlátozások lebontása 2 évvel hamarabb, 1968-ra befejezQdött.
- Közös külsQ vámok életbe lépése
- 1962-tQl a közös mezQgazdasági politika kialakításának kezdetei (Francaio.), mely 1968-ra kiépült.
- gazdasági szerkezet gyors modernizációja
- gyors mqszaki fejlesztés
- fogyasztás dinamikus növekedése
A sikerek oka még:
- gazdasági konjuktúra
- háború utáni talpraállás befejezQdött
DE: A tQke és a munkaerQ szabad áramlása nem valósul meg
Közösségi politikában is csak kezdeti lépések.
13. EgyesítQ SzerzQdés
Fúziós szerzQdés

Az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Európai Atomközösség Tanácsait, illetve Bizottságait egyesítQ szerzQdés (1965.), 1967. évi hatállyal. (Az Európai Parlament és az Európai Bíróság már létrehozása óta mindhárom Közösség közös szerve volt.) A fúziós szerzQdés az EU elsQdleges jogforrásai közé tartozik
14. EFTA
Európai integrációs szervezet, mely - az EGK-val ellentétben - csak az ipari termékek tagországok közötti szabad forgalmát valósítja meg. Alapító tagjai: Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Finnország 1961-tQl társult, 1986 és 1994 között teljes jogú tag volt. Izland 1970-ben, Liechtenstein 1991-ben csatlakozott hozzá. Jelenleg már csak négy tagállama maradt: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. 15. Package Deal
Csomagterv, Csomagdiplomácia
A kompromisszumos döntések meghozatalának egyik eszköze a „package deal”, több, egymással nem összefüggQ kérdés összekapcsolása révén tudnak gyakran kompromisszumot elfogadni.

16. Luxemburgi kompromisszum
1966 januárjában Luxemburgban az a kompromisszumos állásfoglalás született, hogy bár a többségi döntési eljárás elfogadható, amennyiben egy ország "nagyon fontos érdeke" forog kockán, kérheti, hogy döntést csak egyhangúlag hozzanak. (Azt nem határozták meg pontosan, hogy mi tekinthetQ "nagyon fontos érdeknek") Az Egységes Európai Okmány újraszabályozta a döntési eljárásokat,. és elfogadása óta senki nem akadályozott meg többségi döntést a luxemburgi kompromisszumra való hivatkozással.

17. Üres szék politikája
1966. január 1-jétQl a Római SzerzQdés értelmében az EGK Tanácsa az egyhangú határozathozatalról áttért volna a többségi döntésekre. Ezt a de Gaulle vezette Franciaország nem akarta elfogadni. Amikor 1965. július 1-jén nem sikerült a mezQgazdasági finanszírozásról megállapodni, Franciaország visszahívta a Tanácsból képviselQjét. (Ez volt az "üres szék politikája".)

18. Európai közösség
1965 Egyesületi szerzQdés = 3 integrációs intézmény:
Mintánunió (ESZAK)
Euratom
EGK
Egyesítése.
Európai Közösségek (EK) lesz.
Az elsQ kibQvülés
1970: a tárgyalások kezdete (Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Norvégia /népszavazáson nemet mondanak/)
1973 január 1. brit, ír, sán csatlakozás.

19. Negatív jelenségek
a 70-es évek elejétQl a 2. olajválság végéig
1982-83 euroszkepticizmus
megnQnek az EK-n belül az egyenlQtlenségek a régiók között
1973 arab-izraeli háború ( olajár-robbanás
a nemzetközi pénzügyi rendszer zavarai
letérés a dollárhoz viszonyított paritásról
gyakori protekcionista gazd. pol. a nemzeti érdekek védelmében
problémák a közösségi költségvetésben: legnagyobb hányadot a CAP. tette ki ( GB állandó nettó befizetQ.
a gazdasági uniót nem követi a politikai együttmqködés.
Euroszkepticizmus
Az európai integrációval kapcsolatos álláspontok közül létezik néhány olyan, melyek elutasítóak illetve negatívan állnak az EU-hoz.

Közösség Déli részének bQvülése
A déli bQvítés
Csatlakozási kérelmek:
- 1974 görög (diktatúra bukása után) bár már 1962-ben társulási egyezmény
- 1977 portugál (szegfqs forradalom után)
- 1977 spanyol (Franco halála, alkotmányos monarchia visszaállítása után)
Csatlakozás:
- 1979 görög tárgyalások kezdete
- 1981 görög csatlakozás
- 1985 spanyol, portugál
- 1986 spanyol, portugál csatlakozás
22. Fehér könyv, Jacques Delors :
EB élére Jacques Delors 1985 januárjától: Fehér Könyv (White Paper)
1985 június 14-én került bemutatásra a bizottságban.
Alapelve:
- az áruk, szolgáltatások, tQke, munkaerQ szabad áramlása
- szabad kereskedelem elQtt álló akadályok megszüntetése
- szükséges intézményi reformok, a monetáris unió esetleges közös külpolitikai kialakítása
23. Egységes Európai Okmány = Single Europen Act (1986)
Az egységes belsQ piac létrehozása, fizikai akadályok (határellenQrzések, határformalitások)
technikai: tagállami jogszabályok, szabványok, elQírások eltérése
pénzügyi: (költségvetési, adózási szabályok eltérése) akadályok felszámolása.
Az egységes piac megvalósulását 1992 december 31-ig kellett aláírni.
24. Schengeni Egyezmény
1985 június 15-én a luxemburgi Schengenben:
- megkönnyítik a személyek szabad mozgását területükön, országaik között nem ellenQrzik az utazókat, a határaikon kívülrQl érkezQk ellenQrzésének összehangolása
- a tagországok között a belsQ határok megszüntetése, a külsQ határokat pedig megerQsítik.
25. Maastrichti SzerzQdés:
1992 február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá az állam- és kormányfQk
1993 november 1-én lépett hatályba (elsQ dán népszavazás sikertelen)
a Maastrichti SzerzQdés új alapokra helyezte az európai integrációt
Célja: a gazd. és pol. integráció mélyítése.
7 címbQl álló okmány:
- Európai Unió létrehozása
- Római EGK SzerzQdés módosítása
- Párizsi SzerzQdés módosítása
- EURATOM módosítása
- Közös Kül- és Biztonságpolitika
- Bel- és Igazságügyi Együttmqködés
- Zárórendelkezések

26 Eu pillérei
ElsQ pillér: (Európai Közösségek)
ESZAK, az EK és az EURATOM, azaz az Európai Közösségek
Közös gazdasági politikák (kereskedelem, közlekedés, mezQgazdaság, verseny)
Közös monetáris politika a közös pénzzel az euroval
a közösségi politikák (környezetvédelem, fogyasztóvédelem)Az elsQ pillérben az úgynevezett közösségi modell érvényesül, mert szupranacionális (nemzetek feletti) jellegq.
JellemzQi: Az EK határozatai akkor is kötelezQek a tagállamra, ha azt Q nem szavazta meg, mert minQsített döntéssel hoznak döntést. A közösségi
jog közvetlen hatállyal bír és elsQbbséget élvez. Közösségi jogalkotásra csak az 1. pillér keretén belül kerül sor.
Második-harmadik pillér
Nem a közösségi modell érvényesül, hanem a kormányközi jelleg, mert ezeken a területeken a tagállamok nem voltak hajlandók lemondani a szuverenitásukról csak a tagállamok teljesen egyhangúan hozható döntés.
Második pillér: Közös Kül- és Biztonságpolitika kormányközi jelleg konszenzusos döntés
Harmadik pillér:
Bel- és Igazságügyi együttmqködés
kormányközi jelleg konszenzusos döntés 27. Eu-s állampolgárság
Aki valamely tagállam állampolgára, egyben az UNIÓ állampolgára is. Nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot, kiegészíti azt, mivel többletjogot biztosít.
4 konkrét jogosultsággal jár:
- EU bármely országában szabadon mozoghat
- EU Parlamenti választásokon részt vehet
- Más EU tagállam diplomáciai védelmét kérheti EU-n kívül
- Petíció az EU Parlamenthez, jogorvoslat az Ombudsmanhoz. 28. szubszidiaritás elve
A közösségi döntéshozatalban akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha nemzeti szinten nem lehet kielégítQ eredményre jutni,
s ha a javasolt lépés közösségi szinten várhatóan nagyobb sikerrel jár.
A döntéseket az intézmény hierarchia lehetQ legalacsonyabb fokán kell hozni.
29. Kormányköziség elve
Annyit jelent, hogy a teljes európai belpolitikában a közösséget érintQ legfontosabb döntéseket a tagállamok képviselQi hozzák.
30. Szupranacionalitás
(nemzetek felettiség) elve: Az egész Európai Unió mqködéséért nemzetek feletti hatókörrel rendelkezQ szervezetek felelnek.
31. Opt-out:
Önkéntes kimaradási klauzula. Azt jelenti, hogy bizonyos területen hozott döntést illetQen egyes
tagállamok a SzerzQdésekben rögzített jogaik alapján fenntartják a maguknak a jogot, hogy a késQbbiek során kimaradjanak adott rendelkezés hatálya alól.

32. Tizenötök Európája
1995. január 1-étQl az EU tagállamainak száma tizenötre nQtt.
Az Amszterdami SzerzQdés
-1996- kormányközi konferencia az alapítószerzQdések módosítása, a Maastricht-i SzerzQdés felülvizsgálata
- az eredetileg 6 tagállamra tervezett intézményrendszer átalakítása
- eredmény: Amszterdami SzerzQdés
- 1997 október 2-án írták alá (életbe lépés 1999)
- 3 fQ új problémakör:
- polgárközelibb EU kialakítása
- külpolitika (közös készpénz megerQsítése)
- intézményi reformok (átalakítható, demokratikus)
33. Polgárközelibb EU kialakítása
- demokratikus jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása
- összehangolt foglalkoztatási stratégia kidolgozása
- munkahely-teremtés
-környezetvédelem és fogyasztóvédelem elQtérbe helyezése
- nagyobb átláthatóság (egyszerqbb mqködés)
- a közegészségügyi helyzet és a jogalkotás minQségének javítása
- szubszidiaritás elve
34. 3. pillér változásai
- a bel- és igazságügyi területen: változás a 3. pillérben:
- a személyek szabad mozgása (határellenQrzés)
- menedékjog és menekültügy
- vízumpolitika -> átkerülnek az 1. pillérbe, hogy közösen döntsenek.
- a 3. pillér új neve: A rendQrségi és bqnügyi együttmqködés
- a Schengeni Egyezmény részévé válik a szerzQdésnek
- a rendQrségi és bírósági együttmqködés továbbra is a 3. pillérben marad
- az EU ezentúl sem rendelkezik önálló nemzetközi jogalanyisággal
- de jogosultságot kap arra, hogy szerzQdéseket köthessen.
35. Amszterdami maradék
BelsQ intézményrendszeri reformok:
Amszterdami maradékok (csupán kisebb lépések, a legjelentQsebb problémákat nem sikerült megoldani)
35. Nizzai szerzQdés (az utolsó szerzQdés):
Nizzai SzerzQdés
- Életbelépés: 2003 február 1.
Eredmények:
- közösségi döntéshozatal hatékonyabbá tétele
a többségi döntéshozatal kiterjesztése (( a tagállami vétó visszaszorítása (kevesebb konszenzusos döntés)
módosítja a tagállamok részvételét a döntéshozatalban
EP hatáskörének szélesítése (szerepe meghatározó)

41. Hány szavazattal rendelkezik Magyarország a Tanácsban?
12
42. Nizza után a többségi döntéshozatalhoz szükséges
I, 27 tag összes szavazat 345, minQsített 255
II, tagállamok többségének a támogatása = 14 tagállam
III, 62%-os népességi küszöb
43. Soros elnökség intézménye
Nem intézmény, nem testület, hanem funkció, félévenként felváltva tölti be 1-1 tagállam, aki egyben az EU-t képviseli. megkönnyíti a tagállamok közötti úgynevezett megerQsítési együttmqködés intézményét: ez lehetQvé teszi az integrációban gyorsabban haladni akarók összefogását, ha abban egyes tagállamok nem kívánnak részt venni (1-el több,mint a fele)

-àí - . | ‘ ™ É Ê Ö ä å ÷






8

ê


x
z

’
š
Â
Ä
õçõÛÐÄйÄÐÄЮ§™õ…ÐÄÐsÄÐÄÐk`X`Ðk h¹ÂCJaJ hè
%h¹ÂCJaJ h
ƒCJaJ#hô6h“Å5CJOJQJ^JaJ h.$
CJaJhà%h&5CJaJhà%h&5>*CJaJ

hô6hô6 hè
%h.$
CJaJ h-DhoŸCJaJhè
%h&>*CJaJ hè
%h&CJaJhè
%h&5CJaJhè
%h&5>*CJaJ h&5>*CJaJ
-/Hf{žÀàø - / V v ™ É Ê å $
x
À
ö
@
ïßÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ

$$Ifa$gd?.>$„h$If^„ha$gd?.>$
&
F)$Ifa$gd?.>"Bý@
Ž
Ì




:

n

²

ê



P
z
Ä
D F l NPl¦óóóçÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÛÎÂÂ

$$Ifa$gdEmT


&
F+$IfgdX2÷

$$Ifa$gd—Y

$$Ifa$gd?.>

$$Ifa$gd?.>Ä
Ö
Ü
D F j l p Š NPjlp¸ÒÚ¤¦¨¾ Ú â  õíâ×η©·Â”‰{‰{‰ph‰]‰]‰QF h-Dh'-CJaJhEmThEmT5CJaJ hX2÷hEmTCJaJ hX2÷CJaJ hEmTh—YCJaJhEmThEmT5CJ\aJ hEmThEmTCJaJhÑ;l5CJaJhPQ4h’M5CJaJh—Yh—Y5CJ\aJ h—Yh—YCJaJh—Yh—Y5CJaJh—Y5CJaJ h/|Œh/|ŒCJaJ hè
%h&CJaJ h—YCJaJ hè
%h—YCJaJ :œ5))

$$Ifa$gdPSÊkd$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4 :šœ¢,ŠŒÚܶÎ>VprˆŠ(
¬h@ÈCJaJh

¬h@È5CJaJh

¬h@È5>*CJaJ hØ36h@ÈCJaJh@È>*CJaJhØ36h@È>*CJaJ h-Dh¡ZGCJaJhØ36h»|>*CJaJ h-Dh“iCJaJ h»|CJaJ hØ36h»|CJaJhØ36h»|5>*CJaJ h»|5>*CJaJ h¡ZGCJaJ h“ih“iCJaJh“ih“i5CJaJœ,hÐ8jŒÚÜ>’òB¶>prŠ°ºÒâöóóóóóóóóóóóóóóóóêÞÞÇÇÇÇ$
&
F(
Æê„Ô$If^„Ôa$gd@È

$$Ifa$gd@È $Ifgdè
%

$$Ifa$gd»|ö
(@„†¤êì-P "."°"èÜÌÌÌÀ´´´¨¨¨”ˆ

$$Ifa$gd™<á $„„$If^„`„a$gd„Á

$$Ifa$gd@D)

$$Ifa$gdƒV“

$$Ifa$gdPS$„$If`„a$gd@È

$$Ifa$gd@È$
&
F(
Æê„Ô$If^„Ôa$gd@È †¤¨¾èêì--D-F-€-L N P "","."B"óèÚèÒÇ»°¢°”°Œ„ym[L>h™<áh™<á5CJ\aJh¡ZG5CJOJQJ^JaJ#h™<áh™<á5CJOJQJ^JaJhydh@D)5CJaJ hydhydCJaJ hôEçCJaJ h@D)CJaJh@D)h@D)6CJ]aJh@D)h@D)5CJ\aJ h@D)h@D)CJaJh@D)h@D)5CJaJ h@D)h_ƒCJaJ h¡ZGCJaJh_ƒh_ƒ5CJ\aJ h_ƒh_ƒCJaJh_ƒh_ƒ5CJaJB"®"°"Î"V#^#~#¸#º#ô#ö#ø#ú#$B$V$X$^$˜$¦$¨$l%n%v%”%¤%¦%Ò%’&õíáÖÍÁ¶¨¶ õ•Í‰~ ͉~ ~wslhdXM hu$Üh

U±CJaJh

U±h

U±5CJaJh¡ZGhwWì

hwWìhwWìh

U±

hI].hI]. hu$Üh…}ªCJaJhu$Üh…}ª5CJaJ h-Dh'-CJaJ h…}ªCJaJ jàðhAïh…}ªCJaJ hAïh…}ªCJaJhœdh…}ª5CJaJh…}ª5CJaJ hœdhÙyêCJaJhÙyêhÙyê5CJaJ h™<áCJaJ h™<áh™<áCJaJ°"Î"8#V#~#˜#ö#ø#ïïïâÒÒÆ

$$Ifa$gd…}ª$„$If`„a$gd…}ª
„$If`„gd…}ª$„$If`„a$gdÙyê ø#ú#B$X$5,

$$Ifa$gd…}ª $Ifgd…}ªÊkd~$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4X$˜$¨$l%n%¦%Ò%z&”&'†'l(n(®(þ(")p)â)T*¸*ïæÚÊÁµµµµµµÁ©©©©©©©

$$Ifa$gdEO

$$Ifa$gd

U± $Ifgd>·$„$If`„a$gd\

$$Ifa$gd…}ª $Ifgd…}ª$„$If`„a$gd…}ª’&”&ì&ð&'š' '´'º'Ø'ä'ì'l(n(")n)p)â)8+:+f+h+N.P. /D/F/H/Æ/Ê/øíøíáíáíáíáíÚÏú¯¤™vk`T`L`T h¢
ÙCJaJh Zh¢
Ù5CJaJ h¤yÄh¢
ÙCJaJ h-DhéusCJaJ h¤yÄhéusCJaJhéush¡ZG5CJaJhéushéus5CJaJ h-Dh¡ZGCJaJ h¤yÄhEOCJaJ hU{ÐhEOCJaJhEO>*CJaJhU{ÐhEO>*CJaJ hu$ÜhEOCJaJ

hwWìhwWìhu$Üh

U±>*CJaJ hu$Üh

U±CJaJ h

U±CJaJ¸*8+:+h+š+0,^,’,@-„-N.P.¦.Ü. /H/v/Æ/80¤0¦0óãÓÇÇÇÇÇÇÇÓ»»»»»»»»¯

$$Ifa$gdu$Ü

$$Ifa$gd¢
Ù

$$Ifa$gdéus $„$If^„a$gdÃnÿ $„$If^„a$gdš ï

$$Ifa$gdEO Ê/¢0¤0¦0Ò0Ô0ô0ö0¨3ª3¬3¼3¾3›6«6¬6È6É6ò68Ê8Ì8Î8Ð8õñåÙÍÙĹ²«¢™Ž‚vkcXPXPXE h>·h>·CJaJ h-aCJaJ h-ah-aCJaJ hh;MCJaJ h>·hh;MCJaJh>·hjVN5CJaJh>·hh;M5CJaJ hÌPhÌPCJaJh±1\5CJaJhÌP5CJaJ

hÿÉh'-

hÿÉhÿÉ hÿÉhÿÉCJaJhÿÉ5CJaJhÿÉh¡ZG5CJaJhÿÉhÿÉ5CJaJhÈ
-h~ó5CJaJh¢
Ù h¤yÄh¢
ÙCJaJ¦0Ô0ö0¨3ª3öêêö

$$Ifa$gdÿÉ $Ifgdÿɪ3¬3¾3›65))

$$Ifa$gd ZÊkdö$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4›6¬6É6Ì8Î8Ð8
9<Þ<à<=–>ô?ö? @Š@°@Â@Ì@ööêêöÞÞÒÒÒÒÆÆÆ®¢¢¢

$$Ifa$gdzH
$
&
F$5$7$8$9DH$Ifa$gdzH


$$Ifa$gd
j–

$$Ifa$gdóZê

$$Ifa$gd Ä

$$Ifa$gd-a $Ifgd>·Ð89
9<Ü<Þ<à<=”>–>ò?ô?ö?@ @†@Š@Ì@æ@"A$AHAjBóçÜÑÆѺѺ¯§ž’‰~vk_T’H= h

ªh

ªCJaJh

ªh

ª5CJaJ hYšhzH
CJaJhz*hzH
5CJaJ h?ŸhzH
CJaJ hzH
CJaJ h5áhzH
CJaJhYi#5CJaJhzH
hzH
5CJaJhzH
5CJaJ hÍNCJaJ h—MhYi#CJaJh—Mh—M5CJaJ h—Mh–&›CJaJ h—Mh—MCJaJ h·u%h·u%CJaJh—Mh¡ZG5CJaJh—Mh·u%5CJaJÌ@æ@"A$AHABjBlBšBöB*C CöCøCçÛÏÃÃ÷····«·

$$Ifa$gdä<

$$Ifa$gdÄ



$$Ifa$gd

ª

$$Ifa$gd
j–

$$Ifa$gdzH
$
&
F$5$7$8$9DH$Ifa$gdzH

jBlBtBšB CÒCÔCöCøCúC´E¶E^F`F‚F„FŠGŒGŽGÌGÎGöëÝÒǹǭ¢Ò”Ò‰weZRI@7h÷X5CJaJh¯9 5CJaJh\KÐ5CJaJ h÷XCJaJ h÷Xh÷XCJaJ#h÷XhQ9n5CJOJQJ^JaJ#h÷Xh÷X5CJOJQJ^JaJ h—;´hQ9nCJaJ jàðhÄ

hÄ

CJaJ h-Dh'-CJaJh

ªhYš5CJaJ jàðhÄ

hä
hä
hÄ

CJaJhä
5>*CJaJ hä<5>*CJaJhä<>*CJaJ øCúCHD DE5)))

$$Ifa$gdÄ

Êkdn$$If–F4Ö ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöf4EîE^F`F„FŒGŽGÎGìGH®HII˜I²IóóÞŹ¹ ”””ˆˆˆ $Ifgd™z©

$$Ifa$gdþ

$$Ifa$gd¯9 $
&
F.
Æ ÐV„V$If^„Va$gdFRg

$$Ifa$gd÷X$
&
F.
Æ ÐV„V$If^„Va$gdFRg
&
F$5$7$8$9DH$Ifgd|V˜

$$Ifa$gdÄ

ÎGH®HII˜I²IQJRJaJrJtJíJöJøJŒMŽM–MþMFNTN¸NÌN*CJaJ hz*hù^_CJaJhÿ[ hù^_5>*CJaJ hù^_5>*CJaJ h—;´hQ9nCJaJ h©Þh©ÞCJaJhFRgh©Þ5CJaJhFRgh©Þ5>*CJaJ h©ÞhFRgCJaJhÂV{hÂV{5CJaJhÂV{hFRg5CJaJ h+nîh£CCJaJh¯9 hþ>*CJaJ

h™z©h™z© h¯9 hþCJaJ h¯9 h¯9 CJaJh¯9 h¯9 >*CJaJ²IôIJ,JQJRJtJ¸JíJøJdLÖLŒMŽMþM¸N
$$Ifa$gdz*

$$Ifa$gdù^_

$$Ifa$gd+nî

$$Ifa$gd©Þ

$$Ifa$gdFRg

$$Ifa$gdþ h7wÂh7wÂCJaJh7wÂh7wÂ>*CJaJhQ9n5CJaJhr ¾hr ¾5CJaJhr ¾5CJaJh—;´hü~5CJaJhÿ[ hpmã>*CJaJ hÿ[ hpmãCJaJhÿ[ hpmã5>*CJaJ hpmã5>*CJaJ h-DhQ9nCJaJ h;*CJaJ –PîP0RæRèRóóóç

$$Ifa$gdz*

$$Ifa$gdŒ+]èRêR SÌSVT8,,,

$$Ifa$gdpmãÇkdæ$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?&ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöVTÞT8UdUšUÜUVVFVŠVÒVúVüVW^WÌWdXÎXÐX$ZH[\\óóóóóóóóóóóççÛÛÛÏÏÏÏÏÃ

$$Ifa$gdÿ[

$$Ifa$gde

$$Ifa$gd7wÂ

$$Ifa$gdr ¾

$$Ifa$gdpmãdXÎXÐXDY$Z6Z\\1\ÿ\] ]V]W]f]^^’^À^Â^þ_`å`æ`õêßõÓõǹõ±¥š’†}r†}i^R^Fh—;´hš|¢5CJaJh¥Jxh¥Jx>*CJaJ h¥Jxh¥JxCJaJh7r75CJaJ hš|¢hš|¢CJaJhš|¢5CJaJhš|¢hš|¢5CJaJ h§8°CJaJ h§8°h§8°CJaJh§8°h§8°5CJaJ hQ9nCJaJhš|¢he 5>*CJaJhþ*_hþ*_5CJaJh7wÂhe >*CJaJ h7wÂhN2&CJaJ hr ¾hr ¾CJaJ h7wÂhe CJaJ\1\]W]h]D^’^Â^þ_`G`q`«`æ`ÿ`c®cHdJdóóóóççÖÊÊÊÊʹ­­­­¤ $IfgdàlF

$$Ifa$gdÎVb„„$If^„`„gd¥Jx

$$Ifa$gd¥Jx„„$If^„`„gd
$$Ifa$gdš|¢

$$Ifa$gde æ`þ`ÿ`bHdJdLdzd|d|e¬e f¢f¼f~g€g‚g,h²h´hóçßÔɾµ©ž’‡sdYG@95hQ9n

hñ[Çhñ[Ç

hñ[ÇhP'Ÿ#h»iœh»iœ5CJOJQJ^JaJ hñ[ÇhŠWµCJaJhñ[Çhñ[ÇB*CJaJphhñ[Çhñ[Ç5CJaJ hŠWµCJaJ hŠWµhŠWµCJaJhŠWµhŠWµ5CJaJ hàlFhàlFCJaJhàlFhàlF5CJaJhàlF5CJaJ hl{zhQ9nCJaJ h;
$$Ifa$gdŠWµÇkd^$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laö¬e¢f¼f€g‚g´h¶häh`i’ifjhjòj6kškÈk

ldlÊlóêóÙÐÐÐ쬬¬¬¬¬¬¬¬$„$If`„a$gdÝnò $„ˆ„~ú$If^„ˆ`„~úa$gdÝnò $Ifgd>·„„$If^„`„gd»iœ $Ifgdñ[Ç

$$Ifa$gdŠWµ´h¶hâhäh`i’ifjhjÆkÈkÊlÌl m0n2nªo¬o´oÞo\r^rìsttbtúòíéÛÐÈÐÀд¨ÐÀМ“‡|p|^OChâ4hâ4>*CJaJhQ9n5CJOJQJ^JaJ#hâ4hâ45CJOJQJ^JaJhÈ
-hQ9n5CJaJ hOgZhOgZCJaJhOgZhOgZ5CJaJhOgZ5CJaJh¨ñh¨ñ5CJaJhùr°hÝnò5CJaJh8U¢h8U¢5CJaJ hÝnòCJaJhÙBPhÝnò5 hÝnòhÝnòCJaJhÝnòhÝnò5>*CJaJhÙBP hš?%5hÙBPhÙBP5 hÙBP5ÊlÌl mœmn0n¢nún|oªo¬oÞoVp´pìpxqòq\r^ròrvsìsïßßßßßßßßïÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏÏ$„$If`„a$gdOgZ$„$If`„a$gdÝnò $„$If^„a$gdwAwEwvwxõîã×ËÀ´À¦˜ÀypdpYPD< hþ}ñCJaJhþ}ñhþ}ñ5CJaJhþ}ñ5CJaJ hÓ úhÓ úCJaJhÓ úhÓ ú5CJaJhÓ ú5CJaJ hü0CJaJhü0hü05CJaJ hJ.khFCvCJaJ jàðhJ.khâ4CJaJ jßðhJ.khâ4CJaJhJ.khâ4>*CJaJ hJ.khâ4CJaJhJ.khâ45CJaJhJ.khJ.k5CJaJ h-DhQ9nCJaJ

hâ4hâ4 hâ4hâ4CJaJ.u0uˆuªuèu8((($„$If`„a$gdâ4ÇkdÐ$$If–FÖ ”
ֈ”ÿ2
Ð n-

*ª4H?ž
ž
ž
ž
ž
ž

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ ö´?ööÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿÖÿÿÿÿÿÿ4Ö4Ö
laöèuv0všvÐvww>wAwvwVxÂxüx8y&zóóóÜŹ¹­¡¡¡¡¡•

$$Ifa$gdFCv

$$Ifa$gdþ}ñ

$$Ifa$gdÓ ú

$$Ifa$gdü0$
&
F(
Æê„h$If^„ha$gdü0$
&
F(
Æê„h$If^„ha$gdFCv

$$Ifa$gdâ4 xVx^xÂxÌxüx8y$z&zþ{ÔZÔ<ÕbÕtÕ<Ø>ØÐØØØÙÖÙØÙàÙÚÚõíõíõáõÕÊÈʽ±¥šÊƒwld[OCh¤Wuhü
½5CJaJh¤Wuh¤Wu5CJaJh¤Wu5CJaJ hQ9nCJaJ hqfehqfeCJaJhü
½hqfe5CJaJhü
½hü
½5CJaJ hü0h{WGCJaJ hÈ+“h{WGCJaJhÈ+“h{WG>*CJaJh{WGh{WG5CJaJ hâ4hFCvCJaJU hâ4hJ.kCJaJh»iœhQ9n5CJaJhþ}ñhþ}ñ5CJaJ hþ}ñCJaJ hþ}ñhþ}ñCJaJ&zþ{ZÔ<ÕbÕtÕÖ¢Ö:×ô×<Ø>ØÐئÙØÙÚtÚâÚäÚèèÑÅÅÅÅÅÅŵ詩©©©

$$Ifa$gd¤Wu

$$Ifa$gdü
½$„Á$If^„Áa$gd{WG

$$Ifa$gd{WG$
&
F(
Æê„h$If^„ha$gdFCv$
&
F(
Æê„h$If^„ha$gdJ.klehetQvé teszi az EU keleti irányú bQvülését
meghatározza az EU keleti bQvítését követQ intézményrendszer átalakítását, megoldás az amszterdami maradékokra
44. Európai Tanács
Jellege:
- Nem intézmény, de legfQbb politikai szervként határozza meg az EU mqködését
- az EU általános célkitqzések meghatározása, ösztönzés impulzus adása
- ennek egyik oldala: a tagállamokban legitimitással bíró képviselQkbQl áll
- szerepe nQ, mert tagjai kompetensek package deal keretében kompromisszumos döntést hozni
- a végrehajtás nem az EiT feladata
AlapvetQ Jogok Chartája (szociális jogok, mi élvez prioritást az EU-ban)
36. A megerôsített együttmqködés lehetôvé teszi, hogy azok az országok, amelyek kívánják, elôrehaladottabb
intézkedéseket hozzanak.
37. Az eu egyedi, mert:
- se nem nemzetközi szervezet, sem pedig nemzetállami
- keveredik a kormányközi és a szupranacionális jelleg



Jogforrást nem alkot,
Kivétel: a II. pillérben az úgynevezett közös stratégiákat (alapelv és iránymutatás). Maastricht óta az EU legfQbb szerve. Mindhárom pillérben meghatározó szerepe van.
Feladatkörei:
- Általános feladatkörök:
- problémás ügyek megoldása
- Maastrichti SzerzQdés szerinti politikák koordinálása
- Közösségi jelleg, többségi döntéshozatal
38. Az Európai Unió Tanácsa (A Tanács/ Miniszterek Tanácsa)
- tagjai a tagállamok miniszterei
- kormányzati jelleggel mqködik (mindenkinek igent kell mondania)
- EU elsQdleges szerve
- legfQbb jogalkotó szerv (de nem kizárólagos)
- legfQbb döntéshozó szerv (de nem kizárólagos)
- székhelye: Brüsszel
- évente 2-6 alkalommal ülésezik
- mindig az adott kérdés szakminiszterei vesznek részt rajta

---- Közös kül- és biztonságpolitika terén:
- alapvonalait meghatározza
- közös stratégia (1999)
- egyfajta fellebbviteli fórum
- közös védelmi politika elQkészítése
- alapvetQen kormányközi jelleg
---- 3. pillér: Bel- és igazságügy területén:
- vitafeloldó feladatokat lát el
- alapvetQen kormányközi jelleg
A Tanács feladatai és hatáskörei:
- jogalkotási hatáskör
- kezdeményezési jogkör
- ellenQrzési jogkör
- Költségvetési meghatározása EP-vel együtt
- az EU közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása
- nemzetközi szerzQdések megkötése
- munkáltatói jellegq jogkörök
- a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása
- önigazgatás joga

Tevékenységi körök és mqködés:
- Kapcsolat az EP-vel
Az Európai Tanács elnöke beszámol a Parlament képviselQinek 6 hónapos elnöki tevékenységérQl, és vitát kezdeményez. Az EP elnökének nyilatkozásával kezdQdik.
- Kapcsolat az Európai Bizottsággal
Az EiT ülésein részt vesz az EB elnöke. A csúcstalálkozó végén az EiT összegzést készít az EB számára.
39. Állandó KépviselQk Bizottsága = COREPER
- elQkészíti a Tanács döntéseit
- álláspontok közelítése és egyeztetése
- kormányok és az EU intézményei közötti kapcsolattartás
40. Tanács Szavazási Formák
A Tanács eljárása: írásbeli és szóbeli eljárás
Egyszerq szótöbbség: eljárási kérdésekben
MinQsített többség: az esetek nagy részében
Egyhangú: a legjelentQsebb kérdésekben
45. reformtervezet az Európai Tanács mqködésével kapcsolatban
- Legalább 2,5 évre állandó elnök, aki nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel
- egyszer újraválasztható
- Feladatai:
- csúcstalálkozók elQkészítése
- elnöklése
- kifele az EU képviselete
46. Európai Bizottság
Európai Bizottság (European Commission)
- kormányszerqen mqködQ szupranacionális szerv
- közösségi érdekek megtestesítQje
- EU mindennapi munkáját végzi = EU kormánya
- 27 biztos területe, de jelenti a 20 ezer fQs apparátust is
- szupranacionális szerv, az integráció motorja
- DöntéselQkészítés  Kezdeményezési monopólium  Végrehajtás
A Bizottság Tagjai
- 5 nagy tagállam 2-2 fQ, a többi 1-1 fQ
- Nizza után tagállamonként 1 fQ = 25/27 biztos
- Magyarország európai biztosa Kovács László, aki az adóügyekért felelQs
- 27 tagállam után a Tanács egyhangú döntése a kevesebb létszámról és a rotációról (egyenlQség, demográfiai és földrajzi szempontok alapján).
Reformtervezet:
- 2014-ig 1 biztos, 1 tagállam elve
- 2014 után tagok 2/3-ára csökken a létszám, és egyenlQ rotáció elve alapján váltják egymást a tagállamok.
A Bizottság létrejötte:
Elnök: - A Tanács minQsített többséggel jelöli a Bizottság elnökét.
- Parlament jóváhagyja
Tagok:
- A Tanács (a tagállami javaslatoknak megfelelQen) minQsített többséggel jelöli a Bizottság tagjait az elnökkel egyetértésben
- Parlament meghallgatja a Bizottság tagjait
- a tagok vállalják, hogy nemzeti kormányaiktól és a Tanácstól függetlenül a Közösség érdekeiben tevékenykednek.
A Bizottság feladata és hatásköre:
- kizárólagos kezdeményezési jog a jogalkotási javaslatok beterjesztésében a Tanács felé az 1. pillérben.
- szqk körben jogszabály alkotó.
- végrehajtó hatalom.
- a szerzQdések Qre
- költségvetés elQkészítése, végrehajtása
- külsQ képviselet ellátása
47. Európai Parlamentet és mqködése
Kezdetekben a Közösségek vitafóruma, tanácsadói és felügyeleti jogkörrel. 1970-ben a Tanács partnere lett a közösségi költségvetés elfogadásában. 1979-tQl a Közösségek állampolgárai közvetlenül választják.
A Tanács mellett, fokozatosan az Európai Unió társjogalkotó, társdöntéshozó szervévé fejlQdik, de ma sincs önálló jogalkotó hatásköre.
Felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentQs része felett. Jóváhagyási jogkörrel rendelkezik a Közösségek és külsQ országok szerzQdéseit illetQen. Politikai kezdeményezQként léphet fel: a fennálló közösségi programok kibQvítését igényelheti, vagy módosítását, vagy új indítását.
A képviselQket 5 évre választják.
A juttatott mandátumok száma a népesség számától függ, a kis országok lakossági arányukhoz viszonyítva több képviselQ hellyel rendelkeznek.. KépviselQk nemzetközi pártfrakciókban csoportosulnak (8 csoportban). A két legnagyobb a kereszténydemokrata, konzervatív (Európai Néppárt), és a szocialista, szociáldemokrata (Európai Szocialista Párt).
Hivatalos székhelye Strasbourg. Évente 12-szer ülésezik, rendkívüli plenáris ülést évente 5 alkalommal tart. Az ülések helye Brüsszel. A Titkárság hivatalos székhelye Luxemburg, de ténylegesen fQleg Brüsszelben dolgoznak.
- havonta, általában 1 hétig tartó plenáris ülés - Strasbourg
- idQnként rövid 1-2 napos ülés Brüsszelben (évente 4-5 alkalom)
- 2 héten át szakbizottsági ülések Brüsszelben
- 1 héten át a politikai csoportok megbeszélése Brüsszelben.
48. Mely városokhoz és hogyan köthetQ az Európai Parlament mqködése?
- szervezete határokon átnyúló jellegq
- Strasbourg: a hivatalos székhely és a plenáris ülések székhelye
- Brüsszel: a szakbizottsági ülések, a politikai frakciók találkozói és az eseti plenáris ülések helyszíne
- Luxemburg: a fQtitkárság székhelye

49 Mutassa be az integrációs elméletek közül a föderalizmust!
- Altireo Spinelli olasz filozófus a klasszikus (alkotmányos) föderalizmus szülQatyja
- ellenzi és támadja a nemzetállamiságot
- a kormányok közötti együttmqködés
helyett politikai unió létrehozása
- az integráció folyamatát föderalista (szövetségi) államépítési folyamatként kezeli
- a nemzetállamok önként átadják szuverenitásuk, kompetenciájuk egy részét egy nemzetek felett álló (szupranacionális) intézményrendszernek
- a hatalom a szupranacionális (nemzetek feletti), a nacionális (nemzeti) és a szubnacionális (nemzeti alatti  régió, megye, kistérség) szint között oszlik meg - neve: Európai Egyesült Államok (USA, Kanada és Svájc berendezkedése alapján)
- egy közösen írt európai alkotmány
- egy közös európai hadsereg
- Winston Churchill, Jean Monnet
50 Mutassa be az integrációs elméletek közül a funkcionalizmust!
- David Mitrany
- a nemzetállamok túlhaladottá váltak
- nemzetközi szakmai jellegq szervezeteket kell létrehozni (funkciók alapján), az élet legkülönbözQbb területein pl. kereskedelem, közlekedés, szállítás, kommunikáció, egészségügy stb.
- ezek nem egy ország területéhez kötQdnek
- a nemzetállam intézménye lassanként feloldódik, a szerepét fokozatosan a nemzetközi szervezetek veszik át
- pl. Montánunió


- Tagjai:
- minden tagállam egy számvevQt delegál
- a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható idQtartamra
- elnököt maguk közül 3 évre választanak
- nemzeti kormánytól független testület
55. Mutassa be a Gazdasági és Szociális Bizottságot és mqködését!
- tanácsadó testület -> Bizottság és Tanács felé
- Székhelye: Brüsszel
51 Mutassa be az integrációs elméletek közül a neofunkcionalizmust!
- Ernst B. Haas
- az integráció az a folyamat, mely során megszqnik az államok szuverenitása
- integráció kezdete: politikamentes területeken
- gazdasági együttmqködések szélesítése
- így kiküszöbölhetQek a nehezen kezelhetQ, kényes kérdések
- a gazdaság összefonódása
- a funkcionális spill over nem áll
- Tagjai:
- a kinevezést a tagállamok személyenkénti kiválasztások után a Tanács hagyja jóvá.
- munkavállalók, munkáltatók, szakszervezetek érdekképviseletei szervek.
- a tagok tovább folytatják szakmai tevékenységüket
- 4 évre szóló megbízatás (meghosszabbítható)
- Magyarország 12 tagot delegálhat, összesen 344 tag (27 tagország)
meg a gazdasági folyamatoknál,
kiterjed a politikai kapcsolatokra is
- létrejön a politikai spill over (ez a lényege az ideológiának, jelentése: átterjedés)
- a gazdasági együttmqködés végül az egységes gazdasági és politikai tér kialakulását eredményezi
- földrajzi spill over: bQvülések
52 Mutassa be az integrációs elméletek közül a kormányköziséget!
- intergovermentalizmus
- Alan Milward

56 Mutassa be a régiók Bizottságát és mqködését!
- Maastricht hozza létre
- Tanácsadó testület
- Székhelye: Brüsszel
- tagjai a regionális és helyi önkormányzatok képviselQi
- 4 évre a tagállamok javaslatára a Tanács választja (12 tag, összesen: 344)
- A tagok folytatják helyi és regionális feladataikat.
- a realista iskolákra támaszkodó kormányközi elmélet a neofunkcionalizmus kritikájaként
bontakozott ki
- a neofunkcionalisták negatívuma: figyelmen kívül hagyták a nemzetállamok jelentQségét és nem fordítottak figyelmet az integrációt befolyásoló, nemzeti keretek között végbemenQ folyamatokra
- a kormányköziség: a részt vevQ nemzetállamok szuverenitásuk egy részét ráruházzák a közösségre

- Feladata:
- A regionális és helyi önkormányzatok képviselete
- A Tanács és Bizottság kérésére véleményadás
- Saját véleményezésre is tehet javaslatot
- véleményét kötelezQ kikérni minden regionális kérdésben.
53 Mutassa be a brit csatlakozás nehézségeit!
A brit politika változásai
1960-ban létrehozta az Európai Szabadkereskedelmi társulást (EFTA)
tagjai: GB, Norvégia, Svédország, Svájc, Ausztria, Portugália
szqkebb célok, mint EGK
földrajzilag szórtabb, GB vezetQ szerepe
1961-ben GB a csatlakozási kérelem beadása + Dánia és Írország, 1 évvel késQbb Norvégia is.
-> Franciaország, De Gaulle vétója  üres székek politikája ( 6 hónapig
57 Mutassa be az Európai Beruházási Bankot és mqködését!
- Római SzerzQdés óta van
- Székhelye: Luxemburg
- Egyszerre közösségi intézmény és nemzetközi bank
- TQkéjét a tagállamok jegyzik.
- a világ legnagyobb kölcsönkihelyezQ intézményei között van
- Feladatai:
- kölcsönök az EU lemaradott régióinak (90%)
bojkottálja az EGK mqködését
54. Mutassa be az Európai SzámvevQszéket és mqködését!
- az EU adófizetQi érdekeinek védelmében jár el.
- Székhelye: Luxemburg
- 1977-tQl mqködik
- Feladatai:
- ellenQrzi az EU költségvetésének felhasználását
- vizsgálatairól éves jelentést készít
- tanácsadó szerepe a költségvetés elQkészítése során

- 10 % más EU-n kívüli térségeknek
- LegfelsQbb szerve: Kormányzótanács (a tagállamok pénzügyminisztereibQl)

58 Mutassa be a Központi Bankok Európai Rendszerét és az Európai Központi Bankot és mqködésüket!
- Közös valuta és pénzügyi unió intézménye
- Maastricht rendelkezik róla, 1988 június 1-én felállítják
- Európai Központi Bank + tagországok nemzetközi bankja
Európai Központi Bank:
- Székhelye: Frankfurt
- Független intézmény: nem fogadhat el utasításokat kormányoktól és EU intézményeitQl
- Döntéshozó szerve: Kormányzótanács (tagállamok jegybanki elnökeibQl és igazgatótanácsból)
- Feladata:
-Monetáris politika stratégiai irányítása
-Kamatlábak, tartalékok megállapítása
59 Mutassa be az Európai Ombudsman szerepét!
- Székhelye: Strasbourg
- Maastricht óra
- EP választja 5 évre (EP-vel megegyezQ idQtartam)
- Feladatai:
- EU intézmények (kivéve Bíróság) mqködését kifogásoló állampolgára panaszok kivizsgálása
- Nem foglalkozik jogerQs ítéletekkel és lezárt ügyekkel
60 Mit jelent a döntéshozatali mechanizmusban a tanácsközpontú modell?
A Bizottság kezdeményezi a jogalkotást és elQterjeszti a javaslatot -> a Bizottság javaslatáról a Parlament meghallgatása és bevonása után -> a Parlamenttel közösen vagy egyedül a Tanács dönt.
A jogalkotás legfQbb alapelve a szubszidiaritás.
61 Mutassa be a Bizottság döntés-elQkészítQ szerepét!
- Kezdeményezi a közösségi jogalkotást (kizárólagos kezdeményezési jog)
- ElQkészíti a jogalkotási javaslat szövegét, ezt az EP és Tanács elé terjeszti
- Az EB képviselQje a tanácsi és parlamenti üléseken jelen van így:
- A módosító javaslatokat megismeri
- Javaslatát a Tanács csak egyhangúlag módosíthatja.
Ha az EB a módosításokkal nem ért egyet, akkor joga van a javaslatát visszavonni
62 Milyen szerepe van a Parlamentnek a konzultációs eljárásban?
- EEO-ig egyetlen eljárás
- jelentQsége csökken, de még mindig fQ eljárás
- az eljárás során a Bizottság kezdeményez, és a Tanács fogadja el a döntést, kötelezQ kikérni a Parlament véleményét, de nem kötelezQ figyelembe vennie.
- a Parlament késlekedhet véleményével, ezzel nyomást gyakorol a többi döntéshozóra.
63 Milyen szerepe van a Parlamentnek az együttmqködési eljárásban?
- Az EEO vezette be, az MSZ erQsítette meg, a Bizottság kezdeményezésére a Tanács döntéstervezetet fogad el, amelyet kötelezQ az EP elé utalni.
- Az EP max. 3 hónap alatt megvitatja a tervezete, visszaküldi a Bizottságnak, majd a Tanácsnak.
- Ha az EP véleménye pozitív, a döntés megszületik, ha negatív, akkor a Tanácsban konszenzusos (egyhangú döntés) kell az EP véleményének figyelmen kívül hagyásához.

Hasonló témájú dokumentumok

4.előadás

- 2008-11-05 21:42:08

EU logisztika 6. előadás

- 2009-11-22 07:49:18

Csak ez kell a tágy elvégzéséhez!!!

- 2009-06-04 18:20:08

EU logisztika 5. előadás

- 2009-11-22 07:48:20

Puska

- 2008-04-08 11:29:24

ellenőrző feladatsor

- 2011-04-27 10:25:18

EU logisztika vizsgakérdések

- 2009-11-22 07:52:01

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

11.05-2 11.05-3 3 eloadas 3. előadás 9. általános médiaismeretek andragógia biotermék bogarak csavar csoport dhm elosztás évszámok flaubert földtan frazer füst geodézia határérték helyi társadalom kassák katalízis kérdés válasz kereskedelem konjunktúrakutatás könyv 2 környezeti katalízis lemezszegélyek lophotrochozoa magyarország geográfiája marx mills mindennapok kémiája montázs motiváció órai jegyzet oxidáció prezentáció puska2 röviditett szellemi tulajdon szerep társadalom témák termelési tényezők termelésmenedzsment üzleti terv vízlágyítás white