|
Mi a kreditvadasz.hu
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiErdő- és Mezőgazdálkodás Védett TerületenJegyzetekGyepgazdálkodásgyep -szerzett
pTpVprptpppp p¶p¸pÎpÐpìpöëöëöëäëöäëöëäëöëäöëöäöäöäöäöäöäöëöäöäöäöÝöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäöäö
hxÀ5\
hxÀhxÀhxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\W6B7P8R88.;b;>x>¶?´AB~DºD®E"F¢F¼FìFZGÌGpHøHIJ
&
FgdxÀ
&
FgdxÀgdxÀDJLJ|JÜJxKÖK&LaLL×LMhM¯M°M²MâMdNOO¾OÞOþOP-P?P_P~P²PÙP_QúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀ_Q£QR_RÌRXSYS¸SÅSÊTU9V:VWVXVðVñVòV WMWtWuW¨WBXYY>YÀYâYúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdxÀâYb[(\ü]&^Ä^¢_ aÈaÊaèacdÈeÊe
f
mVm«mæmXnúntoo÷÷÷òò÷÷÷òò÷÷÷òòòòéééééé $IfgdxÀgdxÀ
&
FgdxÀoo¤o¾oÖoòo
pulllll $IfgdxÀkd$$If rÖrâÿ¼ä
È
[Ú
(
ä
½
Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö
p
p&p>pVptppulllll $IfgdxÀkd$$If
Örâÿ¼ä
È
[Ú
(ä½Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaöpp p¸pÐpîpqulllll $IfgdxÀkd$$If
Örâÿ¼ä
È
[Ú
(ä½Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaöìpîpq
q8qDqPqRqhqjqqqq¢q´q¶qÎqÐqäqæqþqrrrìuîuvv v"v$v&vV{X{{{{{{{{ü{$|:|F|ê|ø~h4ì(>@h^bÆØùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïçãçÕÍçãﻪ»ÕïãïùïùùùùùùïùhxÀhxÀ>*jêhxÀhxÀ5U\ jhxÀ5U\mHnHu
hxÀ5\jhxÀ5U\jZhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀjhxÀUhxÀhxÀ5\
hxÀhxÀ:q
q:qRqjqq qulllll $IfgdxÀkd-$$If
Örâÿ¼ä
È
[Ú
(ä½Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö q¢q¶qÐqæqrrulllll $IfgdxÀkd<$$If
Örâÿ¼ä
È
[Ú
(ä½Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaörrrdspt4uêuìu&v¾vÖwuphhhhpfp^
&
FgdxÀ
&
FgdxÀgdxÀkdK$$If
Örâÿ¼ä
È
[Ú
(
ä
½
Ö
öy6ööÖ Ö Ö Ö 3Ö4Öaö
ÖwÊy{{Ø{ü{þ{|||||
|
| ||| |||||| |"|$|:||ê|÷÷÷òòððððððððððððððððððððòòògdxÀ
&
FgdxÀê|}Ì}ô}~ö~ø~b¤4ì¾ÆÆ0
6¬ØÂÄð&2úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòúòúúòò
&
FgdxÀgdxÀØÄð &L024^"$®6¢´|Ôôdî ¡¡¡
¡ ¡¡>¡@¡B¡D¡F¡L¡N¡|¡~¡¡¡¡¡Ì¡ð¡V£p£Ü¤þ¤L¥j¥v¥|¥&¦h¦j¦l¦ô¦ö¦¨
¨Ê¨ò¨6©:©JªLª´ªöïöïöïöïöïöïöïöáïöïöïÝÏÝïÝÇÝÇÏ¿ÇÝÇÝÇÏ·ÇÝö¯ïöïöïöïöï¯ï¥ï¥ï¥ï¯ï¯ï¥ï j4ðhxÀhxÀhxÀhxÀ>*j
hxÀUjz hxÀUjhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀhxÀhxÀ56>*\]
hxÀhxÀhxÀhxÀ5\A24$`|ôð ò ô ö ø ú ü þ ¡¡¡¡
¡ ¡H¡J¡L¡¡Ì¡¢T£úòúêêêêúúúúúúúúúúúúèèèèèúúú
&
F gdxÀ
&
FgdxÀgdxÀT££Ô¤J¥¾¥$¦&¦h¦ò¦¨8¨Ê¨ªFª°ª«J««¤¬l8®:®D®~®¸®þ¯°°¼°úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøøúúúúgdxÀ´ª¶ªD®F®t®v®x®z®|®~®®®®°®²®´®¶®¸®à®°°´ÌµÎµüµþµ¶¶¶¶ ¶¶®¶J·j·n···²·¸ ¸P¸R¸¸¸¸¸¸¸¸º¸¼¸¾¸À¸Â¸¹R¹þ¹zºº »öïçãçÕÍçãçãçÕÅçã»ï°»ïçãçÕ¨çã»ï»ï»ï»ï»ï»ïçãçÕ çãçÕçï»ï»ï»h=%jÚ
hxÀUjJ
hxÀUjº hxÀUhxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\j* hxÀUjhxÀUjhxÀUmHnHuhxÀjhxÀU
hxÀhxÀ j4ðhxÀhxÀ:¼°±±Ô±²Ö²Z³¬³´´´¾´Ú´µµ¤µÌµ¶P¸Â¸¹»R»j¼î¼ð¾ô¾*¿¢ÂúúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúgdxÀ »»R»¢»j¼Z½\½x½
À4ÀPÀÀ À¢¤ÂðÂ@ÃrþÃâÃÄ2Ä6ÄFÄ|ÄĤÄÎÄRÆtÆ´ÈÜÈèËÌÌ,ÌBÌDÌrÌtÌvÌxÌzÌ|ÌÌÆÍîÍ:ÐvРѶÑÈÒÊÒøÒúÒüÒþÒÓ0Ó2Ó4ÓùïäïäïäïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùïùÜùïùïùïùÔÐÔºԶ¬¥¬¥¬¥¬¥ÔÐÔÂÔÐÔÂjú
h=%U
h=%h=%h=%h=%5\hxÀjj
h=%Ujh=%UmHnHuh=%jh=%UhxÀhxÀ>*hxÀhxÀ5>*\hxÀhxÀ5\
hxÀhxÀ=¢Â¤Â¤Ä´È@ÌBÌ|ÌÌÆÍ
ÐÈÒ:ÓlÓHÔÄÔî×Ú-ÚJÚgÚ ÚPÝ Þá`ââÔâôâbãúúúúúøóóóóøóóóóóøøøøóóóóøøóógd=%gdxÀ4Ó6Ó8Ó:Ó~ÖÖÚÚ(Ú)Ú*Ú+Ú,Ú-Ú.ÚEÚFÚGÚHÚIÚJÚKÚbÚcÚdÚeÚfÚgÚhÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ ÚPÝ¢ÝLÞ\ÞZßjßâ`âbâââââ÷ïëáÖáïëïÈÀïëïëïȸïëïëïÈ°ïëïëïȨïëïÈ ïëááááïëïÈjêh=%U
h=%h=%h=%h=%5>*\jZh=%UjÊ h=%Uj: h=%Ujª
h=%Uj
h=%Ujh=%UmHnHuh=%h=%5H*\h=%h=%5\h=%jh=%Uj
h=%U4ââââÊâÌâÎâÐâÒâÔâFäHäàå&æÚæÜæÞæ çhê êÃíÄíôídîiññMúeúÊýÌýþNþÚô® ° ä NPNzNÆNÜNÂOäOòeúe"q4q{0{(Tbv¼äð¶Rv÷ó÷ó÷åÝ÷óÓÌÓÁÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓÌÓºÓÌÓÌóÌÁÓºÁ¸ÓÁÓÁÓÁÓºÓªÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓÁÓh=%h=%56>*\]U
h=%5\h=%h=%5>*\
h=%h=%h=%h=%5\jzh=%Ujh=%UmHnHuh=%jh=%UCbãÂãJä¶äåLååÜåàåÞæ ç~çðçèé¶éBê`êbêhêpê êëëúë8ìsì®ìéì$íúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%$íyíÁíÂíÄíôíî&ïÀïâïðð!ð1ðNðkðð¼ðãðiññ òiòÖòbócóÂóÏóÊôõúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%õrötö®ö°ö
ø
ø øRøÄøù ùzù¼ùKúLúMúeúúÖú(ûü"ý®ýÌýÎýNþþêþìþúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgd=%ìþ:ÿÿþÿR
ÈÖØÚ¢X¾68®H°ö$ôüB Â úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòúúúú
&
Fgd=%gd=% ° Ò PNÆNO|OÂO8PPàP^QQRRÐR
SS¬SÈSÞSúST:Túúúúúúúúúúúúúúúúúúññññññ $Ifgd=%gd=%, végsQ soron állati termék elQállítása
energiafq termelés, belQle energia (villamos, ill. gáz)
gyógynövény begyqjtési lehetQség
többféle gazdálkodási mód mellett, valamennyi intenzitási
szinten folytatható
Ökológiai funkció természet- és környezetvédelmi elQnyök
fontos szerep a légköri CO2 megkötésben
gyarapítják a talaj szervesanyag készletét
javítják és védik a talajokat (sqrq állomány, finom
eloszlású gyökérzet)
- alacsony, nyitott vegetációk a biodiverzítás Qrzésében
kiemelkedQ a füves növénytársulások szerepe
Természetvédelmi célú gyepfenntartás
Kommunális célú gyepesítések
A természetvédelmi területek megoszlása mqvelési ágak szerint
Védett területek Szántó
(ha) Gyep
(ha) ErdQ
(ha) Egyéb
(ha) Összes
(ha)
Nemzeti parkok
14.304
66.247
63.558
33.629
177.738
Tájvédelmi körzetek
68.362
94.567
252.592
51.132
466.653 Természetvédelmi területek
2.451
7.526
11.028
89.986
110.991
Összesen, ha
85.117
l68.340
327.178
174.747
755.382 A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet+ kapott állatfajok fennmaradásában
G y e p e s v e g e t á c i ó t
Megnevezés nem igénylQ igénylQ
fajok
1. Gerinces
emlQs 9 3
madár 33 36
hüllQ 1 3
kétéltü 1 -
Gerinces összesen 44 42
2. Gerinctelen
csiga 8 -
rovar 133 95
Gerinctelen összesen 141 95
ÁLLATFAJOK ÖSSZESEN 185 (57%) 137 (43%)
+A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhetQ fajok
A gyepterületek szerepe a természetvédelmi figyelmet+ kapott növényfajok fennmaradásában
G y e p e s v e g e t á c i ó t
Megnevezés nem igénylQ igénylQ
fajok
NÖVÉNYFAJOK
ZárvatermQk 14 26
Harasztok 1 -
NÖVÉNYFAJOK ÖSSZESEN 15(37%) 26(63%)
+ A Vörös Könyvben (1989) jellemzett, még fellelhetQ fajok
A gyepekkel szembeni elvárások
lássák el a kérQdzQ, illetve legelQhasznosító állatállományt szálastakarmánnyal
védjék a talajt és a természetes vízforrásokat
teremtsenek élQhelyet a vadon élQ növény- és állatvilágnak
járuljanak hozzá a vonzó tájkép kialakításához
A gyep
rendeltetése
Kategóriák Terület
(ezer ha)
1.100 eha TermQ-
képesség
t/ha sz.a.
Termesztés, hasznosítás Védett, ill.
védQ gyepek Szigorúan védett gyepek 3% Nincs adat Nincs beavatkozás Nem szigorúan védett,
egyéb term.védelmi gyepek 15%
2-4 Kemikáliák mellQzése
Hasznosítás korlátozott,kaszálás
Pshonos állatfajok legeltetéses
tartása TalajvédQ gyepek 25% 1-2 Hasznosítás kiegészítQ takarmány-
forrásként, extenzív haszn. TermelQ
gyepek Nem mütr.,vagy kisadagú
mqtrágyával kezelt,köze-
pes termQképességq gyepek
54%
3-7 N-pótlás természetes módon,eseten-
ként kisadagú mqtr. MegfelelQ legel-
tetési technika alk. (tenyészüszQ nev.
husmarha- juhtartás) Intenzíven mqtrágyázott,
nagy termQképességq
gyepek
3%
8-14 Mqtrágyázás, lehetQség szerint öntözés
Hasznosítás:szilázs,szenázs és széna-
készítés.TejelQ tehenészet, tejelQ juhá-
szat. A legeltetéses gyephasználat
A (korszerq) adagoló legeltetési eljárások
Az eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként, rotációszerqen, szakaszosan kapják meg az állatok
- egy terület termésnövedékén csak annyi állatot legeltetnek, ami
biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát és a növényzet vitali-
tását a következQ növedék elQállításához
- a legeltetés állandó vagy ideiglenes kerítéssel behatárolt területq
szakaszokon történik szakaszos legeltetés
A szakaszos legeltetés lényege a rotáció:
- a legelQ területét körforgásszerqen, (növedékenként) ugyanarra a
helyre visszatérve legeltetik
A szakszerq legeltetésnél egyensúly van:
a legeltetési idQ
pihenési (sarjadzási) vagy regenerációs idQ és a
gyep állateltartó képessége között
A legeltetési idQ: ami alatt a legelQn tartott állomány lelegeli az adott
növedéket. A legeltetési idQ egy adott területen nem haladhatja meg a 10 napot, mivel a állat ekkor visszalegel a sarjadzó fqbe (nemcsak a következQ növedék termését csökkenti ezzel, hanem a növény életképességét is visszaveti).
A regenerációs idQ: a fq növekedési idejét jelenti a legeltetési magasság eléréséig (pihenési v. sarjadzás idQ). Hossza a legeltetési idQszakban változik (pl.tavasszal 18 nap, nyáron 30 nap,
a kisülési idQszakban meg is duplázódhat /40-50 nap/, aug. vége, szept. elejétQl ismét rövidebb).
Rotációs idQ: regenerációs idQ + a növedék legeltetési ideje
pl.: 40 nap rotációs idQ:
10 nap leg. idQ + 30 nap regen. idQ = 4 szakasz
5 nap leg. idö + 35 nap regen. idQ = 8 szakasz (+ 1 tartalék
szakasz)
A szakaszok számának meghatározása:
rotációs idQ
legelési idQ
A legeltetés tervezése:
- a legelQterület nagyságának és fekvésviszonyainak meghat.
- a legelQ termQképességének megállapítása
a növedékek számának meghatározása (a legeltetendQ állatfaj igényei alapján)
a szakaszok számának meghatározása
a legelQ állateltartó képességének meghatározása
a szakaszok legeltetési napjainak meghat. növedékenként
a várható állatsqrqség meghatározása
A kiegészítQ legeltetés megtervezése a kisülési idQszakra
Az adagoló legeltetési eljárás lényege: a fqadagokat növedékenként rotációszerqen, szakaszosan kapják meg a állatok. (Csak annyi állat legeltethetQ, ami biztosítja a regenerációs idQ betarthatóságát.)
Állandó területq szakaszokon
IdQszakos karámrendszerrel behatárolt területq szakaszokon
AZ ÁLLATLÉTSZÁM TERVEZÉSE
Állandó terület Növedékenként változó termés
Állandó állatlétszám Változó a legeltetési napok száma
Állateltartó képesség:)
évi össztermés(legelQfq) osztva 1 (számos) állat zöldtakarmány igényével a legeltetési idényben
pl.: 100 ha legelQ 100 ha x 10 t
10 t/ha termés 0,06 t x 167
1 állat napi igénye 60 kg
legeltetési idény 167 nap 1000 t
hány állat legeltethetQ ? 10 t/állat = 100 db
Négy rotációval (növedékkel) számolva:
kellene mindegyik rotációban az éves termés 25 %-a
De a termés nem egyenletes
pl.: 40 30 10 20 %-os megoszlás
de mindegyik rotáció 40 napos
Célszerq a második legkisebb hozamú növedékre tervezni a létszámot
a negyedik növedék az össztermés 20 %-a
1000 t x 0,20 = 200 t : 2,4 t/állat/rotáció = 83 db állat
A szakaszonkénti legeltetési napok számának várható alakulása:
az adott állatállomány mellett
- a szakasz nagyságától és
- a rajta megtermelt fqtermés mennyiségétQl függ.
A példában szereplQ 100ha-os 10 db 10ha nagyságú szakaszokra osztott legelQn az utolsó növedék legeltetése szakaszonként a következQképp
alakul:
1ha termése (10t. éves termésnek a 20%-a) = 2t
A szakasz termése 20t, ami összevetve a 83db állat napi igényével (83db x 0,06t/db = 5t) azt mutatja hogy:
A legeltetési idQ 4 nap lehet egy-egy szakaszon a 10db 10ha-os
szakasz esetében ez 40 nap
Az elsQ növedékre jutó 40% nagyságú termésbQl ez alapján csak öt szakasz legeltetésére lesz szükség, így a többit kaszálással lehet betakarítani
A legelQszakaszok igénybevételének becslése: állatsqrqség kimutatása
a legeltetett szakasz egy hektárján
A példát folytatva: a negyedik növedék legeltetésekor naponta 8,3 db
állat legel a szakasz egy hektárnyi területén ez a négy napos legeltetés mellet 33 db állat megfordulását jelenti (a maga taposásával, legelésével és trágya ürítésével)
Az állatsqrqség növedékenként változik a növedék termésébQl megállapított legeltetési nap és a területigény figyelembe vételével számítható:
A szakasz egy hektárnyi területének állatsqrqsége az adott növedék hasznosítása idején:
a szakasz legeltetési napjainak száma szorozva az állatlétszámmal és osztva a szakasz terültével
a legelQ terhelése a termés nagyságával egyenes arányban változik
Példánkban:
az elsQ növedékbQl öt szakasz nyolc napos legeltetéssel:
66 db/ha állatsqrqség
a második növedékbQl hét szakasz hat napos legeltetéssel:
50 db/ha állatsqrqség
a harmadik növedékbQl (mind) a tíz szakasz két napos legeltetéssel:
17 db/ha állatsqrqség
a negyedik (elQzQkben már kiszámolt) növedék esetén:
33 db/ha állatsqrqség
IdQszakos szakaszhatárral kialakítható, (növedékenként) változó területq gyepek legeltetése
Egy adott állatlétszám legeltetési napjaihoz igazított, az éppen rendelkezésre álló termés alapján számított (de növedékenként változó nagyságú) terület hasznosítását jelenti
A napi fqigény az állatlétszám alapján adott, ezt összevetve a rendelkezésre álló növedék termésével, megkapjuk az éppen bekerítendQ legelQterület, a szakasz nagyságát
A legeltethetQ termés napra kész tömegét kaszálási próbával állapítjuk meg
- A módszer hátránya a karámrendszer (mobil elektromos kerítés) telepítéséhez szükséges nagy élQmunka igény
példa: egy 100 ha nagyságú, üde fekvésq, 25 t/ha zöldtermésre képes gyep, amelyen 200 db tejelQ marhát szeretnénk legeltetni
A termés megoszlása százalékosan és hozam szerint:
termés megoszlás %: 40 30 10 20
termés növedékenként (t/rotáció) 1000 750 250 500
az állatok napi zöldfq igénye 60kg/db/nap
200db x 60kg/nap = 12t/nap
a legeltetési napok száma legyen 5 nap, a rotációs idQ: 40 nap
a legeltetési napok alapján a legelt adagok száma a rot. idQben:
40/5 =8 adag
az 5 napos legeléshez szüks. termés adagonként 200 állatnak:
5 x 12 t/nap = 60t igény
a legeltetést biztosító adagok száma a növedékenként elérhetQ termésbQl: pl. I. növedék: 1000/60 = 17 adag
I. növ. II. növ. III. növ. IV. növ.
17 adag 13 adag 4 adag 8 adag
a legeltethetQ terület adagonként a kiszámított elérhetQ adagok alapján:
100ha/17 adag = 6ha/adag; 8ha/adag; 25ha/adag; 12,5ha/adag
növedékenként (5 nap/adag legeltetés mellett) csak 8 adagra lesz igény:
legeltetés I. növedékbQl: 8 x 6ha = 48ha
legeltetés II. növedékbQl: 8 x 8ha = 64ha
legeltetés III. növedékbQl: 8 x 25ha = 200ha (100ha kieg. legelQ!)
legeltetés IV. növedékbQl: 8 x 12,5ha = 100ha
az állat sqrqségbQl adódó terhelés a legeltetési napok alapján számítató
Gyeptelepítés
Vetéssel teljesen új
állomány létesítése
- elQzQleg szántóként
használt területen
- eredeti gyepállomány
feltörése, teljes meg-
szüntetése új gyep
telepítése
Gyeptörés
- hagyományos (ekés)
- talajmarós
- totális herbicid+talaj-
maró
Gyepfelújítás
Az eredeti (kiritkult, ked-
vezQtlen összetételq, le-
romlott) állományt nem
semmisítjük meg.
Bizonyos kezeléseket követQen alkalmas idQ-
pontban felülvetjük.
- un. feketére mqvelést
követQen
- herbicid kezeléssel
egybekötve
- direkt vetQgép alkal-
mazásával
Gyeptörés
Az eredeti növényállomány megszqntetése
IdQpontja:legalkalmasabb idQszak a nyár eleje
- elsQ növedék (anyaszéna) betakarítása után
még elégséges a talajnedvesség a feltöréshez
- van elég idQ a növényzet elkorhadásához, az évelQ
gyomok elpusztításához, beérlelQ talajmqvelés
alkalmazásához
A gyeptörés módja:
A gyepszint vastagsága határozza meg
-hagyományos (talajmqvelQ) eszközökkel
-talajmaró alkalmazásával
SHAPE \* MERGEFORMAT
A gyeptörésnél lehetQség van:
- a talaj víz- és levegQgazdálkodásának javítására
- a talaj tápanyaggal való ellátására
- egyenletes talajfelszín kialakítására
- a beérlelQ talajmqvelésre
- aprómorzsás, ülepedett magágy készítésére
Altalajlazítás a legtöbb esetben nagyon kedvezQ eredményt ad
Gyeptelepítés
Ideje: kora tavasz nyár vége, Qsz eleje
Tavaszi telepítés
ElQnyként jelentkezik:
a biztos magágykészítés lehetQsége
a teljes téli csapadék hasznosulása
rendszerint kedvezQ feltételek a kezdeti fejlQdéshez
Hátrányos lehet:
ha a tavasz száraz, meleg, a felsQ talajréteg kiszáradása
veszélyezteti a kelQ állományt gyökérváltás
erQsebb a gyomosodás
a telepítés évében nincs termés
Nyárvégi telepítés
korán lekerülQ elQvetemények után kiszáradt, kötött talajokon nem
mindig lehet megfelelQ magágyat készíteni
viszont ha elkészíthetQ a jó magágy aug. végén elQnyösebb a
tavaszi telepítésnél - a jó kelés feltételei az Qsz elején rendszerint biztosítottak
- a következQ évben már betakarítható termés várható
Magágykészítés: kellQképpen ülepedett (tömörített) egyenletes felszínq, aprómorzsás magágy feltétele a jó kelésnek
(sekélyen vethetQ, apró magvak!)
A vetés módja:
Soros vetés: gabona vetQgéppel
Szórva vetés: egyenletesen a talajfelszínre juttatva a magokat
- gyqrqshenger nyomba - kézzel,
- röpítQtárcsás szerkezettel,
- magvezetQ csQ nélküli sorbavetQgéppel
- speciális aprómagvetQ gépekkel (KAV-2,5, ASzV-3,
Billion)
VetQmagmennyiség:
/gyakorlati anyag/
Vetés mélység: 1-2 cm
Vetés után nehéz simahengerrel talajfelszín tömörítés
A kikelt gyep ápolása:
henger használata, gyomirtó kaszálás, vegyszeres gyomirtás, N-mqtr.
Gyepfelújítás - felülvetéssel
Hagyományos módja: az un. feketére mqveléssel (nyitott tárcsával esetleg
nehéz fogassal)
- a feketére mqvelés után alkalmas fajokkal
felülvetés - hengerezés
A gyepfelújítás direktvetéses módja
Direkt vetQgépek alkalmazása (MF130; Bettinson DD, ill.
John Deere 1550)
Egy menetben soronként magágykészítés , vetés, sorhengerezés
A gyepfelülvetés ideje:
- a nyár vége, Qsz eleje
- már várható csapadék
- már kevésbé árnyékol az eredeti növényzet
(betakarítva, ill. legeltetve)
Felülvetésre csak gyorsan fejlQdQ, élelmes fajok jöhetnek számításba:
(cs. e., m. r., a. p., r. k., speciális esetben:nk. cs., z .pfq, o. p.)
A vetés módja:
- feketére mqvelés után tárcsás csoroszlyás vetQgéppel
- direkt vetQgéppel
Felülvetést megelQzQen ahol indokolt altalajlazítás!
GYEPTERMESZTÉS (-FENNTARTÁS)
TeendQk, eljárások, mqveletek a megfelelQ gyeptermés érdekében
A termQhelyi viszonyok kedvezQbbé tétele
Tartós, ill. többéves hatás Évente elvégzendQk
- melioráció - - agrotechnika
Telkesítési eljárások öntözés
vízrendezés trágyázás
a talajfelszín rendezése gyomirtás
gyepápolás
Talajjavítás, talajvédelem gyepmqvelés
meszezés
vízmosás megkötés
fásítás
Egyebek: fák, bokrok irtása
tuskó, gyökér eltávolítás
kQszedés
szemét eltávolítás
Vízrendezés
Vízelvezetés talajvízszint sqllyesztés
De a vízrendezés több mint vízelvezetés
komplex melioráció telkesítés
a talajvíz szintjének szabályozása
talajjavítás tápanyagellátás
a növényállomány alakítása
vagy inkább ökológiai szempontú
tájrendezés
Nyíltárkos vízrendezés: szívó árkok gyqjtQ árkok - vízelv.cs.
Alagcsövezés(esetleg vakonddrénezés):
szívócsQ gyqjtQcsQ - vízelvezetés
AlapvetQ kérdés:
vízrendezés vagy a
vizes élQhely (természeti terület)
megQrzése
SHAPE \* MERGEFORMAT
Vízpótlás a gyepek öntözése
A tenyészidei öntözQvíz igény:
- alapvetQen a tenyészidQben lehullott csapadéktól
- és a talaj vízgazdálkodási jellemzQitQl függ
Gyepterületen a talajnedvesség szabályozás a talaj 25-50 cm-es mélységére korlátozódik
- ebben a rétegben eleve nem tározódhat több mint 60-120mm DV
rossz vízgazdálkodású talajon ez az érték 40-80mm DV
- a napi vízigény átlag 3mm de lehet 6mm is
Az adott talajrétegben tárolt víz 10-15 nap alatt elfogy ha közben nem öntözünk vagy nincs megfelelQ mennyiségq csapadék
Öntözési módok: felületi: árasztó
sávos csörgedeztetQ
tömlQs gyepre való
esQszerq esQztetQ:
telepíthetQ, vontatott, önjáró
gyepen az egyszerq, olcsó megoldások jöhetnek számításba
Tápanyagellátás a gyepek trágyázása
A vízellátottság szabta határok között a tápanyag ellátottság javítása a leghatékonyabb termésnövelQ tényezQ.
Kiegyensúlyozott tápanyagellátás a gyepek vízhasznosítását is javítja.
A gyepek alacsony termésének fQ oka a gyenge tápanyag ellátottság.
A szakszerq tápanyagellátás:
- jelentQsen növeli a termés mennyiségét
- javítja a gyep összetételét
- javítja a minQséget, a beltartalmat
- kiegyenlíti a növedékek hozamát
A gyeptrágyázás általános szempontjai:
lényegesen eltér a szántóföldi növényekétQl,
de a kiindulási alap mindkét esetben a terméssel kivont
tápanyagmennyiség pótlása.
A gyep esetében növénytársulásról van szó
füvek pillangósok egyéb növények eltérQ tápanyag igény
a trágyázás befolyásolja a növényfajok, illetve csoportok
arányát, pl.: N-t megháláló fqfajok térhódítása
árnyékolásuk pillangósok kiszorulása
P és K ellátás a pillangósoknak kedvez
Trágyázással a gyep összetétel átalakítható.
A gyepterületet állandó növényzet borítja
Nincs mód a tápanyagok talajba dolgozására csak telepítéskor.
A tápanyagoknak a vízzel kell a gyökérzónába jutni.
A N vízoldékony P és K mozgása a talajban csekély.
A szilárd szerves trágyák tápanyagainál nagy veszteség.
A gyep esetében a növényzet vegetatív tömegét hasznosítjuk
a fejlQdésben lévQ (vegetatív állapotú) növény tápanyagigénye más mint a magtermésé több N-t igényel.
A tápanyagigény a mqtrágyaszükséglet meghatározása
Az elérhetQ terméshez szükséges tápanyagmennyiség biztosítása
A tápanyagszükséglet megállapításához a kiindulási alap
a terméssel kivont tápanyagmennyiség meghatározása
egységnyi termés elQállításához felhasznált tápanyagmennyiség
Klapp-féle számok:
1 t szénával (vagy annak megfelelQ mennyiségq legelQfqvel) kivont tápanyagmennyiségek: N: 16,0 Kg
P2O5: 6,5 kg
K2O: 20,0 kg
CaO: 10,0 kg
Ezzel kezdQdött a tudományosabb igényq gyepmqtrágyázási szaktanácsadás.
NAK-módszer: gyepre is kidolgozták termQhelyi kategóriák szerint
Figyelembe veszi : a talaj tápanyagszolgáltató képességét,
a növények tápanyagigényét,
a mqtrágyák eltérQ hasznosulását.
GödöllQi séma:
az elérhetQ terméstöbbletre 1 : 0,4 : 0,4 arányban számolja a NPK-t,
a N mennyisége addig emelhetQ, amíg 1 kg N hatóanyagra még 100 kg zöldfq terméstöbblet jut.
A gyeptrágyázás gyakorlata
Meghatározó szerepet a mqtrágyák játszanak
Szerves trágyák közül elsQsorban: gülle, hígtrágya,
valamint a legelQn tartózkodó állat.
A N-mqtrágyák használata
40-50 kg/ha N hatóanyag az a legkisebb ami már
hatékony gazdaságosan kiijuttatható.
A felsQ határt a gazdaságosság határozza meg ökológiai és
ökonómiai korlátok.
N-mqtrágyázás idQpontja igen eltérQ lehet
éghajlat a termesztés intenzitásának foka
50 100 200 300
aprócsenkeszes félintenzív jó adottságú intenzív
gyepek gyep (víz ás tápa.) telepített
gyepek gyepek
P és K trágyázás
Hosszabb távon a terméssel kivont elvitt P és K pótlás szükséges
- harmonikus tápanyag ellátás javítja a takarmányok beltartalmát is.
Telepítés elQtt alapmqtrágyaként
Beállt gyepen Qsszel adjuk
öntözött gyepen minden évben
száraz viszonyok között kétévenként
Szerves trágyák használata
Szilárd szervestrágyák felszínre kiszórva nagy tápanyagveszteség (N)
Vizelet gülle
Hígtrágya koncentrációja a technológiától függ
öntözés nélküli gyepre kijuttatás a tenyészidQszakon kívül
öntözQvízzel
Extenzív legelQgazdálkodásban a legelQ állat szerepe
meghatározó a tápanyag visszapótlásban.
A gyepek gyomirtása
- gyomszabályozás
Cél a gyepállomány kedvezQ összetételének biztosítása hosszú távon ( a jó takarmányértéket képviselQ és megfelelQ termQ-
képességq fajok meghatározó részaránya)
- a termesztés módszereivel: megfelelQ víz- és tápanyagellátás
gyomszabályozás gyomirtás
gyepápolás gyepmqvelés
- okszerq hasznosítással: ideális terhelés
optimális idejq hasznosítás
váltó használat
- lényege: a gyep értékes növényei számára kedvezQ állapot biztosítása
a nemkívánatosak visszaszorítása irtása
igen kényes egyensúly a gyephasználatban
Gyomnövények a gyepben: amelyeket az állat nem legel le, vagy a növények az állatokban mérgezést vagy egyéb kárt okoznak.
Gyomszabályozás mechanikai módszerekkel
Hagyományos kézi eszközökkel: kivágás, kiszúrás : Gyomirtó kaszálás: a növedék legeltetését követQen leghatékonyabb a második növedék után közvetett gyomirtó és közvetlen gyomszabályozó hatás Tisztogató kaszálás: a legeltetési szezon befejezése után visszamaradt növényi részek, fiatal cserje, bokorkezdemények eltávolítása
Gyepek vegyszeres gyomirtása
Része lehet a komplex gyepfelújításnak
- a termesztés egyéb feltételeinek javításával együtt
Új gyep létesítésekor az elsQ évben
De nem állandó eleme a gyeptermesztési technológiáknak
A vegyszeres gyomirtás ideje
az irtandó fQ gyomnövények fejlQdéséhez igazodva,
amikor jól irthatók, sebezhetQk
pl.: tövises iglice, mezei iringó a virágzásuk elején
(május vége, június eleje)
legelQn rendszerint az elsQ növedék letakarítása után
Szóba jöhetQ herbicidek - táblázat
SHAPE \* MERGEFORMAT
SHAPE \* MERGEFORMAT
GYEPÁPOLÁS
A gyep növényállományának
és a közvetlen talajfelszínnek
a rendszeres és szükségszerq
gondozása a termesztési és a
hasznosítási cél érdekében. GYEPMpVELÉS
- az adott évi termés érde-
kében A gyep sajátos talajmqvelési
- fogas, henger, trágyalepény munkáit jelenti. Mqveléssel a
teregetQ, stb. használata gyep talajának fizikai álla-
potát kívánjuk javítani, ked-
vezQbbé tenni a talaj levegQ-
és vízháztartását.
- talajfelszín alakítás
- gyeplazítás, szellQztetés
- altalajlazítás
GYEPÁPOLÁS
A fogas használata
A gyep fogasolása:
( a legrégebben, általánosan és sokféle célból használt eljárás a gyepek ápolása céljából
( indokoltsága van, amikor vitatható,
a körülmények határozzák meg használhatóságát
sokféle borona jöhet szóba (könnyq, középnehéz, nehéz)
hátára fordított fogas
rétborona (kép)
( valamennyi eljárásnak és megfigyelésen alapuló technikának megvan a maga magyarázata
( a fogasolás sokoldalú kedvezQ hatásának azonban nem szabad túl nagy jelentQséget tulajdonítani
A fogasolás jön szóba:
( a gyep elQzQ évi, elszáradt növényi részeinek kifésülése új hajtások fejlQdésének elQsegítése
( vízzel hozott, gyepre rakott hordalékkal betemetett növényzet fényhez, levegQhöz juttatása
( friss vakondtúrások, egyéb egyenetlenségek elsimítása
( trágyalepények elterítése
( nedves idQben történt legeltetés után is indokolt lehet a fogasolás
Nem javasolható a fogasolás:
( túlságosan nedves, vagy túlságosan száraz gyepen
( gyepnemez nélküli, hiányos, ritkás gyepen
( laza homok, vagy lápi talajú gyepeken
( indás herefélékkel dúsan benQtt állományokban
( mohás gyepeket sem lehet megjavítani fogassal
A fogasolás ideje:
rendszerint a vegetációs idQn kívül, de bizonyos esetekben a növedék hasznosítása után
GYEPÁPOLÁS
A henger használata
Természetes gyepek fQleg legelQk talajának tömörítésére általában nincs szükség vagy ritkán, elsQsorban rétek esetében jön szóba
A hengernek mégis nagy a szerepe a gyepgazdálkodásban
( gyeptelepítéseknél különféle hengerekkel
( felfagyás esetén kora tavasszal (fiatal gyepek)
( kaszálókon a nehéz henger javítja a vízgazdálkodást és egyenletesebb lesz a talajfelszín (sima henger használta)
(laza talajú gyepeken (homok- és láptalaj) még legelQhasználat esetén is szóba jön a hengerezés
(nehéz lápi henger)
A hengerezéssel nemcsak a talajra, közvetlenül a növényzetre is hatást gyakorolunk nehéz henger a bokros szálfüvek fejlQdését veti vissza, de kedvez az aljfüveknek, indás hereféléknek
Óvatosság a henger használatánál!
Nedves talajon igen káros lehet
A hengerezés idQpontja leginkább a tavaszi idQszak.
GYEPMpVELÉSI ELJÁRÁSOK
A gyep talajának fizikai állapotát igyekszünk javítani
( kedvezQbb levegQ- és vízháztartási viszonyok kialakítása
( mqtrágyák talajba jutásának elQsegítése
( tartós, vagy legalább több évre szóló hatás
Ide sorolható háromféle tevékenység:
( Talajfelszín alakítás
( Gyeplazítás, szellQztetés
( Altalajlazítás
TALAJFELSZÍN ALAKÍTÁS
A normális gyephasználat elQfeltétele az egyenletes talajfelszín
Szóba jöhetQ eszközök:
Rétgyalu
( egyenetlen felszínq, zsombékos gyepeknél
( kezelésük nehézkes jól faragnak, de nem aprítják és terítik el a lenyesett részeket
Talajmarók
( jól használhatók a felszín egyenetlenségeinek eltüntetésére is speciális beállítással
( túrás egyengetéshez könnyq talajmarók
( zsombékírtásra nehéz talajmarók
kifejlesztették az un. nehéz mocsári talajmarót lánctalpas traktorra
Simítók
( telepítés elQtti felszín egyenlítésre, vagy az elQzQk után további egyengetés (aprítás) céljából.
Gyeplazítás, szellQztetés
a gyep betelelése elQtt az utolsó betakarítási mqveletet követQen, illetve a legeltetési idény befejeztével
( mélyebb behatás a talajra átszellQztetés, a vízbefogadó képesség javítása
( késes hengerek különbözQ technikai megoldásokkal
RétszellQztetQ késes henger
RKH jelq, hazai gyártmány (volt)
hegyes, vésQ alakú kései m2-ként mintegy 12 lyukat nyomtak a talajba a gyep állományát nem rongálják
Réthasogatók a gyep skarifikálása gyakorlatilag nem vált be
igen kényes mqvelet, csak optimális alkalmazás esetén hatásos és nem káros
Altalajlazítás
Igen hatékony lehet a talaj vízbefogadó képességének, vízgazdálkodásának javítása céljából
Általános célú altalajlazítók (passzív kések)
rendszerint a gyeptelepítést megelQzQen használatosak
Hajtott mélylazítók
vibrációs: pl. Vibroláz 80
lengQkéses és emelQkaros mélylazítók
Gyepeken leginkább a középmély lazítók használatosak
pl.: Paraplow (Howard)
eke keretére szerelhetQ ferde szárú lazítókésekkel
EMBED PowerPoint.Slide.8
EMBED PowerPoint.Slide.8
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
