szövettan

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiÁllatszervezettanJegyzetekszövettan

SZÖVETTAN
I. HÁMSZÖVETEK
1. Véd ill. fed hám
Szorosan záródó sejtek. Az alsóbb szöveteket védi. Erek nincsenek benne.

a) egyréteg laphám
Az anyagok szabad áramlását biztosítja léghólyagocskák fala hajszálerek fala Bowman-tok Henle kacs

b) egyréteg köbhám
vese kanyarulatos csatornái mirigyek kivezet csöve petefészek felszíne szemlencse elüls felszíne trachea (csillós) epehólyag

c) egyréteg hengerhám
gerincesek bélcsatornája (mikrobolyhos) gerinctelenek b re

d) többréteg el nem szarusodó laphám
A legvastagabb, legellenállóbb. A felszíni sejtek laposak, az alsók hengeresek. szájüreg orrüreg alsó része nyel cs ivarutak hangszalag alacsonyabbrend gerincesek b re nyelv

e) elszarusodó többréteg laphám
magasabbrend gerincesek b re

f) többréteg hengerhám
A felszínen henger alakú, alul alacsonyabb sejtek. kétélt ek nyelvén köt hártya orrüreg fels részén

2. Felszívóhám
A sejtek felülete megnövekedett. vékonybél ­ mikrobolyhok

3. Mirigyhám
Feladata:

Szerkezet szerint:
egysejt : kehelysejt: légcs ben nyálkát mirigysejt: gyomorban pepszint és sósavat

· ·

kóros anyagok eltávolítása excretum szükséges anyagok termelése secretum

többsejt : egyszer csöves méh nyálkahártyája bélfal egyszer bogyós kétélt ek b rmirigyei egyszer bb faggyúmirigyek egyszer csöves-bogyós pylorus mirigyek összetett csöves prosztata

here máj összetett bogyós tejmirigy száj mirigyei összetett csöves-bogyós tüd nyel cs garat pancreas

Váladékürítés szerint:
A. EXOKRIN
Végkamrájuk és kivezet csövük van. Általában a hám alatti köt szövetbe ágyazottak. Váladékukat a test küls vagy bels felszínére ürítik.

B. ENDOKRIN
Végkamrájuk és kivezet csövük nincs. Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik. o mellékvese o pajzsmirigy o agyalapi mirigy

4. Érzékhám
Érzékhámsejtek és támasztósejtek alkotják. A felvett ingerületet idegsejteknek adják tovább. · gerincteleneknél a b rben gyakoriak · gerinceseknél érzékszervekbe tömörültek

II KÖT SZÖVETEK

Sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Funkciói: hézagok kitöltése szervek táplálása mechanikai védelem víz, só, zsír raktározása az elpusztult szervek helyének kitöltése

1.Laza rostos köt szövet
Kitölti a szervek közötti hézagokat, alápárnázza a b rt, a szemlencse kivételével minden szervünk felépítésében részt vesz.

Köt szöveti rostok: A. kollagén rostok
Enyvadó rostok fehérjejelleg anyagból. A rostok húzással szemben ellenállóak, nem nyújthatóak és rugalmatlanok.

B. elasztikus rostok
Rugalmas rostok fehérje és szénhidrátjelleg anyagból. Szálai ha elszakadnak felcsavarodnak. Húzással szemben ellenállóak, nagy a nyújthatóságuk.

B. retikuláris rostok
Rácsképz rostok fehérjéb l, szénhidrátból és lipidekb l. Változó vastagságú, elágazó rostok.

Köt szöveti sejtek: A. nyiroksejtek
Apró, gömb alakú, gömböly magvú sejtek. Szerepük az idegen anyagok felismerése, ellenanyagtermelés, és az információ közvetítése az immunrendszer felé.

B. makrofágok
Eukarióta sejtek bekebelezésére képesek. Gyulladáskor visszanyerik mozgásképességüket és fagocitálják a kórokozókat.

C. mikrofágok
Baktérium méret sejtekig képes bekebelezni.

D. hízósejtek
Sejttestük szabálytalan. Szemcséket tartalmaznak, melyek exocitózissal ürülnek. Termelt anyagaik: o heparin: véralvadásgátló o hisztamin: allergiás reakciókért felel s o szerotonin: a véredényekre fejti ki a hatását

E. fibrocyták
Feladatuk a rostok létrehozása.

F. chromatofórák
Melanint tartalmaznak. Egyes helyeken pigmenetes köt szövetet hoznak létre: végbélnyílás körül, az eml bimbóban és a szemhéj b rében. Az alacsonyabbrend ek b rében sok, változatos alakú pigmentsejt van, melyek ha összehúzódnak, a b r világosabb szín lesz.

2. Érett kocsonyás köt szövet
A köldökzsinórban és a fogpulpában fordul el .

3. Retikuláris köt szövet
A retikulin rostok a retikulum-sejtek nyúlványaiból jönnek létre és finomabb-durvább kötegekké egyesülnek. Sejtképz szervek alapvázát adja: nyirokszervek, vérképz szervek.

4. Tömött rostos köt szövet
Ahol a szövet egyirányú húzásnak vannak kitéve, a rostok egy irányba rendez dnek, párhuzamosan helyezkednek el.

a) KOLLAGÉN ROSTOS TÖMÖTT KÖT SZÖVET
ÍNSZÖVET Ínsejtek (tendocyták) és kollagén nyalábok alkotják. Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé. A rostok és sejtek ínnyalábokat alkotnak, melyek kevés eret és ideget tartalmaznak. SZALAGOK

b) ELASZTIKUS ROSTOS KÖT SZÖVET
Elasztikus rostjai párhuzamos lefutásúak. Ott fordul el , ahol az elmozdulás utáni nyugalmi helyzet visszaállítása izommunka nélkül kell hogy történjen.

III. CHORDOID SZÖVET
ZSÍRSZÖVET Zsírsejteket és rácsrostokat tartalmaz, a retikuláris köt szövetb l alakul ki, és vissza is alakulhat azzá. A szövet nyomással szembeni ellenállása nagy. a) barna zsírszövet Fiatal zsírszövet, sejtjeiben apró zsírcseppek találhatók. Téli álmot alvó állatok szövete, mely bomlás közben h vé alakul. Embernél a lapocka táján található. b) fehér zsírszövet A sejtekben egy nagy zsírcsepp található, mely a magot oldalra nyomja. Színe sárgás a benne található lipochromnak köszönhet en. A labilis zsírszövet éhezéskor elt nik (szétszórva a köt szövetben, vénák falában). A stabil zsírszövet hosszabb éhezés során is megmarad (vese körül, fartájékon, tenyéren, arcon).

IV. PORCSZÖVET
Nyomási szilárdságát nem a sejtek, hanem a sejtközötti állomány adja. A sejtek csoportosan helyezkednek el. Az alapállományban rostok foglalnak helyet.

a) HYALINPORC (üvegporc)
Az alapállomány a kollagén rostokat teljesen elfedi, így azok nem látszanak. A porcsejtek gömböly ek, egy vagy két sejtmaggal rendelkeznek. A sejtcsoportokat világos sejtudvar veszi körül. El fordulás: · porcos halak váza · gégeporc · bordaporc · izületi porc · orrporc A porcban általában erek nincsenek, de a maradandó porcokban (trachea, borda, gége) véredényeket is találunk. A porcok anyagcseréje és gyúgyulása tehát igen lassú.

b) RUGALMAS PORC
A csoportokat alkotó sejtek száma egy, kett , ritkán több. A sejtek kerekebbek, duzzadtabbak. Az alapállományban rugalmas rostok alkotnak hálózatokat. El fordulása: · fülkagyló · kannaporc · epiglottis (gégefed porc)

c) KOLLAGÉN ROSTOS PORC

Ínszer szerkezet , egymással párhuzamos rostokból áll. A rostok között az alapállományba bezárva, elszórtan egyes vagy kettes sejtcsoportok találhatók. El fordulás: · csigolyák közötti porckorongokban

V. CSONTSZÖVET
Funkciói: bels váz passzív mozgásszerv érzékeny szervek véd burka (agy, gerincvel ) helyet biztosít a vérképz szerveknek A gerincesek legkeményebb szövete ( kiv. a zománc). Ellenáll a nyomásnak, húzásnak, hajlításnak. Szervetlen állománya: Ca3(PO4)2, CaCO3, Mg3(PO4)2, CaF2, CaCl2 Szerves anyagok (35%): osteokollagén, glikoprotein jelleg köt anyag.

Sejtes alkotóelemek: a) OSTEOBLASTOK (csontképz sejtek):
Fiatal csontszövet felszínén egyetlen rétegben. Ellaposodott, nyúlványos csontképz sejtek.

b) OSTEOCYTÁK (igazi csontsejtek):
Szilvamag alakú, nyúlványos sejtek a csontállomány üregeiben. A sejtek felszínér l minden irányba hosszú nyúlványok erednek, melyek egymással érintkezésben vannak.

c) OSTEOCLASTOK (csontfalósejtek):
Ott fordulnak el , ahol csontfelszívódás folyik. Egyetlen sejt képes leépíteni 100 osteoblast által szintetizált anyagmennyiséget.

A CSONTÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE: 1. Tömör csontállomány (substantia compacta):
A csontok felszínén helyezkedik el.

2. Szivacsos állomány (substantia spongiosa):
El fordulás: a csontok bels része lapos csontok csigolyatestek kéz- és lábt csontok A csont tulajdonképpen csontszövetb l álló gerendák szövedéke, melyet csontvel tölt ki. A lemezrendszereket vékony (1µm) csontcsatornák járják át. A csatornák elágaznak, egymásba olvadnak, így helyenként üregeket alkotnak. Az üregeket a csontsejtek teste, a csatornákat a nyúlványaik töltik ki. A csont hossztengelyével párhuzamosan futó Havers-csatornák (200µm) ereket tartalmaznak. A csatornákat 10-25 hengeres csontlemez veszi körül. A csontok keresztmetszetén látszanak a Havers-csatornákat vízszintesen összeköt Volkmann féle csatornák. A csatornák a csontsejtek táplálásáról gondoskodnak. A bennük található erek a csonthártyából indulnak és a legbels sejtréteg csatornácskáihoz vezetnek.

VI. IZOMSZÖVET
AZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE:
A mikrofilamentumok: 2-10 nm vastagságú, globuláris fehérjék sorokba rendez déséb l létrejött egységei a sejt mozgatórendszerének.

MIOZIN (vastag filamentum):

150 nm hosszúságú, globuláris és fibrilláris részb l álló fehérje. Nagy affinitással Mg2+ionokat és ATP molekulákat köt, ez utóbbit bontani is tudja. A miozin globuláris (nehéz meromiozin) feji része a filamentumból oldalirányban kiáll.

AKTIN (vékony filamentum):
A helikális aktin két szálú, és kisebb globuláris aktinalegységekb l épül fel. Megfelel körülmények között a miozinhoz tud köt dni.

A MIOFIBRILLÁRIS RENDSZER:
Mikroszkóp alatt kivehet , hogy a filamentumok az izomsejtekben egymáshoz viszonyítva meghatározott helyzetben találhatók: Rajz:

Megkülönböztetünk: A csíkot (anizotróp=kett sen fénytör ): I csíkot (izotróp=egyszeresen fénytör ): Z csíkot: H csíkot: Két Z csík között találjuk a filamentumok egységét a sarcomert.

A MIOFIBRILLÁRIS MOZGÁS:
A filamentumok nem kontrahálódnak, hanem összecsúsznak, tehát az összehúzódó izomsejtekben a Z csíkok egymáshoz közelebb kerülnek. Eredeti állapotában a miozinhoz kapcsolódó Mg2+ gátolja a filamentumok összecsúszását, de Ca2+ jelenlétében a Mg2+ leválik, és megsz nik a gátló hatás. Ekkor a miozin ATP-t bont, ami elég energiát biztosít a fehérjefonalak összekapcsolódásához. Az elcsúszási mechanizmusban nem vesz részt az egész miozin molekula, csak a feji része. Ez, amikor érintkezésbe kerül az aktinnal, megcsuklik (a nehéz meromiozin nyak területén), és egymás felé csúsztatja az aktin molekulákat az aktin becsúszik a H csík területére. Az elcsúszás után a két filamentum szétválik, és újabb ATP segítségével arrébb kapcsolódik.

I. SIMA IZOMSZÖVET
Felépítése: Alapegysége az izomsejt. Hosszúra nyúlt orsó alakú sejtek pálcika alakú sejtmaggal ami gyakran középen található. Sejtorganellumokban szegény. A filamentumok hálózatokat hoznak létre. A sejtek állhatnak egyesével is (pl. a köt szövetben elszórva), de jellemz bb a párhuzamos elrendez dés, réteges lefutás. Mivel a filamentumok nem rendezettek, a simaizom nem mutat harántcsíkoltságot.

M ködése: Lassú összehúzódásra képes, melyet akaratunkkal nem tudunk irányítani. M ködése tartós, lassan fárad. El fordulás: · az ember zsigeri szerveinek · húgyhólyag falában: · epehólyag · nyel cs alsó része · húgycs fala · belek · puhatest ek · vér- és nyirokerek

II. HARÁNCSÍKOLT IZOM

Felépítés: Alapegysége az izomrost. A myoblastok osztódásával jönnek létre, melyek osztódás után nem hoznak létre új sejthártyát, így az izomrost egyetlen sarcolemmával körülvett, több száz vagy ezer ovális sejtmagot tartalmazó sejt. A sejtmagok a sarcolemma alatt, oldalra nyomulva helyezkednek el. Vastagsága 10-50µm, hosszúsága 1-2 mm-t l 20-40 cm-ig terjed. Minden izomrosthoz idegsejtek viszik az ingerületet. Több izomrost köt szövetes hártyával van körülvéve, és els dleges izomnyalábot alkot. Az izomrostok legfelt n bb tulajdonsága a harántcsíkoltság. Szabályosan ismétl d világos és sötét csíkok láthatók a mikroszkópos képen. M ködése: Gyors, er teljes összehúzódásra képes, de gyorsan is fárad, nem kitartó. Akaratunkkal kontroll alatt tartható. El fordulás: · gerincesek vázizma · ízeltlábúak mozgatóizma

III SZÍVIZOMSZÖVET

Felépítése: Alapegysége a szívizomsejt. A sejtek sokféle alakúak, a sejtmag középen foglal helyet. A sejtmag mellett a mikrofibrillumok rendezett szerkezet ek, harántcsíkoltságot mutatnak. A sejtek elágaznak, egymással kapcsolatot alakítanak ki, közöttük lépcs zetes Ebert-féle vonalak láthatók a mikroszkóp alatt. A sejtek nagy mennyiség mitokondriumot tartalmaznak. Az elágazó sejtek mellett felismerhet a laza rostos köt szövet és a kapillárisok hálózata. M ködése: Gyors, er teljes összehúzódásra képes, miközben egy üreg térfogatát csökkenti egy egész életen át. El fordulása: A szívben.

VIII. IDEGSZÖVET
Két legfontosabb alkotórészét a neuronok és gliasejtek jelentik. Ezeken kív l a szövetben feltün en nagy mennyiség véredényt találunk.

1. NEURON
I. A neuron anatómiai egység. Egymagvú, megszakítás nélküli sejthártyával körülhatárolt celluláris egység. A legszorosabb sejtilleszkedés is minimum 2 nm-es. II. A neuron fejl dési egység.

Egyetlen neuroblastból fejl dik ki. A neuron nyúlványai még embrionális korban kialakítják kapcsolatukat más sejtekkel, és kés bb ezek a nyúlványok ,,kinyúlnak" a feln tt szervezet méreteinek megfelel en. III. A neuron funkcionális egység. A neuron bármely részén kialakuló ingerületi hullám végigterjed az egész neuronon. Ez más szóval a mindent vagy semmit törvény, vagyis az ingerület terjedésében nincsenek mennyiségi fokozatok. IV. A neuron thropicus egység. Ha a magot eltávolítjuk, a neuron néhány napon belül elhal. V. A neuron patológiai egység. Kóros behatások után egyes neuronok károsodhatnak, el is halhatnak, de a környez neuronok sértetlenek maradnak.

Felépítése:
sejttest sejtmag dendrit dendritfa axon gliasejt vel shüvely Ranvier bef z dés idegrost szinapszis praeszinaptikus membrán szinaptikus rés postszinaptikus membrán Típusai: · unipoláris ­ csapok, pálcikák · pseudounipoláris ­ érz dúcsejtek · bipoláris ­ a retina közbüls sejtjei · multipoláris ­ vegetatív idegrendszer · · · · · · · · ·

SZINAPSZISOK

1. Kémiai szinapszis
Az internbeuronális szinapszisok többsége. A szinaptikus rés 20-30 nm. A praeszinaptikus membrán el tt szinaptikus vezikulák figyelhet k meg neurotranszmitterekkel: noradrenalin, acetilkolin, GABA. Az ingerületátviv anyagok exocitózissal ürülnek.

2. Elektromos szinapszis
Az ingerület késlekedés nélkül terjed tovább, ionok átugrásával. A szinaptikus rés kisebb, kb. 2 nm.

2. GLIASZÖVET
Az idegsejtek támasztószövete, mely részt vesz a sejtek táplálásában is. A sejtek ellaposodnak és feltekerednek az axonra. Ahol a sejt véget ér, a vel shüvely megszakad, ott képz dik a Ranvier-féle bef z dés. Ezek kezdetben 250 µm-re vannak egymástól, de távolságuk a fejl dés során akár 2 mm-re is megn het.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

03.04/1 2008 tavasz 4.óra alkszámtech anatómia anyagismeret 2 architektúra biztonságpolitika épszerk 3 esszék eu logisztika európai civilizációk eredete evolúció fmea forgó mozgás freud gazdaságföldrajz gazdjog házi doga identitás ii. információ karrier kép kifejtés könyvtárinformatika környezetvédelem kőzetek közig logisztika magyar gótika makroökonómia malinowski matek házi 2 megolgások 1 méretezés monopólium ókori kelet pápai parazitológia ppt stendhal szerződés tanenbaum tükör vállalat gazdaságtan vállalkozási ismeretek vegyes szakjog vegyipari vezetői vizsgasor