Ökológiai fogalmak és definíciók

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiÖkológiaÖkológiai fogalmak és definíciók

Mivel foglalkozik a szünbiológia, és milyen két tudományterületet foglalja magába?
Az egyed fölötti szervezQdési szintek (SIO) vizsgálatával foglalkozó tudományterület a szünbiológia. 2 területe van: jelenségeket és jelenségek okait vizsgálja a szünfenobiológia (hol él egy faj); jelenség okait, jelenségek kényszerfeltételeit vizsgálja az ökológia (miért pont ott él egy bizonyos faj, ahol él), miért kérdésekre keresi a választ.

Milyen egyed feletti szervezQdési szinteket ismer (felsorolás)?
bioszféra
bioformáció (biom) + élettelen környezet = ökozóna
életközösség (biocönózis) + élettelen környezet = biogeocönózis
populáció

Definiálja röviden a populáció fogalmát!
Az egyed fölötti szervezQdés alapvetQ szerkezeti és mqködési egysége a populáció, mely valamely szünbiológiai szempont alapján azonosnak tekinthetQ élQlények összessége. Populációnál kisebb egység a csoport (család, pár), de nem minden populációnál jelenik meg.

Ismertesse röviden az életközösség fogalmát!
Az életközösség (biocönózis) direkt vagy indirekt kapcsolatokkal összefqzött, általában térben és idQben együtt élQ populációk halmaza. A közösséget legalább egy termelQ (producens), egy fogyasztó (konzumens) és egy lebontó (reducens) populáció kell, hogy alkossa. A határok többnyire nem élesek. Botanikában ugyan ez a kifejezés társulást (asszociáció) jelent. Egy adott területeten élQ életközösséget és annak élettelen (fizikai, kémiai) feltételeit biogeocönózisnak nevezzük.

Ismertesse röviden a metapopuláció fogalmát!
Ha egy adott faj populációja nagy területen él, a populáció egyes részei elszigetelQdhetnek egymástól, vagyis helyi populációk alakulhatnak ki. Egy helyi populáción belül a génkicserélQdés valószínqsége nagyobb, mint a helyi populációk között. IdQvel a helyi populációk között egyedi szinten (testméret, genetikai állomány) és populáció szinten (koreloszlás, egészségi állapot) jelentQs különbségek alakulhatnak ki. Az ilyen helyi populációk összességét nevezzük metapopulációnak.

Ismertesse az ökológiai környezet fogalmát!
Egy populáció körül élQ (biotikus) élettelen (abiotikus) objektumok figyelhetQk meg. Azokat a tényezQket, amik a vizsgálati objektumon kívül léteznek, de potenciálisan hathatnak a vizsgált objektumra, külvilágnak nevezzük. Ha kiszqrjük a külvilág azon tényezQit, melyek hatástalanok a vizsgált objektumra, akkor az ökológiai környezetet kapjuk. Az ökológiai környezet a külvilág valamely szünbiológiai objektumra ténylegesen és közvetlenül ható elemeinek összessége.

Ismertesse a tolerancia és a tolerancia tartomány fogalmát!
A belvilágnak a környezeti hatásokat fogadó (toleráló) eleme a tolerancia. A tolerancia egyes elemei megfeleltethetQk a környezet egyes elemeinek, és ezek együttesen alkotják az ökológiai tényezQket. Minden környezeti hatófaktornak van egy értéktartománya, amelyben a vizsgált populáció túlélni és szaporodni képes, ez az adott faktorra vetített toleranciatartomány.

Mit jelent a sztenök és az euriök kifejezés?
Amennyiben a populáció toleranciatartomány határai közel esnek egymáshoz szqk tqrésq (sztenök), ha távol esnek egymáshoz tág tqrésq (euriök) populációról beszélünk. Egy populáció bizonyos környezeti hatásra lehet tág, míg egy másikra lehet szqk tqrésq. A tág tqrésq populációkat generalistának, a szqk tqrésqeket specialistának is szokták nevezni.

Ismertesse az ökológia niche fogalmát!
Franciául  fülkécske, falmélyedés. A környezeti tényezQk értékeibQl, mint tengelyekbQl alkotott absztrakt tér azon tartománya, ahol egy adott faj egyedi tartósan túlélni és szaporodni képes. Pl.: hQmérséklet mérhetQ értékeibQl egy tengely képezhetQ, melyen feltüntetjük a vizsgált populáció tolerancia tartományának alsó és felsQ értékeit, akkor megkapjuk azt az intervallumot, melyen belül a populáció túlélni és szaporodni képes.

Mi a különbség a fundamentális és a realizált niche között?
Ha egy adott populácó a környezetével szemben támasztott összes igényét maximálisan képes kielégíteni, úgy lehetséges (fundamentális) niche-rQl beszélünk. Ez elméleti lehetQség, mert a természetben a források nem korlátlanul állnak rendelkezésre. Ha a populáció környezetében ténylegesen rendelkezésre álló forrásokat vesszük figyelembe, a megvalósult (realizált) niche-hez jutunk. A realizált mindig kisebb a fundamentálisnál, mert a környezeti kényszerfeltételek miatt a populációnak „le kell mondania egy vagy több környezeti igényének tökéletes kielégítésérQl.

Mit tud a populációk denzitásáról?
Az egyedszám, vagyis a populációt alkotó összes egyedek száma általában nehezen megállapítható. Az ökológiai kérdésfeltevésekben legtöbbször nem nagyon lényeges az egyedszám, hanem inkább az egyedsqrqség (denzitás, abundancia), ami az egységnyi területen (térfogatban) található egyedek számát jelenti.

Mit tud a populációk ivararányáról és egészségi állapotáról?
Váltivarú populációkban nagyon fontos lehet az ivararány, milyen arányban vannak a hím- nQivarú egyedek. ErQs a szelekciós nyomás az irányban, hogy a szaporodási idQszakban az ivararány optimális legyen, és így a lehetQ legtöbb utód jöhessen létre. Általában 1:1 az arány, de a rókáknál a hímek, a fácánoknál a tojók vannak túlsúlyban.
Az egészségi állapot szintén fontos paraméter. A beteg egyedek magas létszáma a populációban jelentQsen befolyásolhatja a létszámváltozásokat, csökkenhet a születQ utódok száma, megnQhet a halálozási ráta.

Mit tud a populációk egyedeinek térbeli eloszlástípusairól?
Azt, hogy egy adott populáció hol található meg a térben, elsQsorban a populáció toleranciája szabja meg. Térbeli eloszlás alatt azt értjük, hogy egy adott populáció egyedei milyen módon helyezkednek el populáció által elfoglalt térben: véletlenszerq (viszonylag gyakori a természetben), egyenletes (csak mesterséges, ember által létrehozott populációkban) és csoportos (leggyakoribb, pl táplálékforrás) eloszlás lehetséges.
Egy adott populáció egyedeinek térbeli eloszlása sokszor idQben is változhat, például egy szezonon belül (pl telelés, tavaszi szétszóródás)

Mit tud a migrációról és a diszperzióról?
Egy adott populáció egyedeinek térbeli eloszlása sokszor idQben is változhat, például egy szezonon belül (pl telelés, tavaszi szétszóródás). A populáció térben való elhelyezkedését gyakran befolyásoló két jelenséget, a vándorlást (migráció), szétterjedés (diszpenzió) is. Vándorláskor az egyedek ideiglenesen, vagy véglegesen új élQhelyre települnek át. A szétterjedés tulajdonképpen a populáció egy adott helyen felszaporodott egyedeinek egymástól való eltávolodását, szétszóródását, új élQhelyre való telepedését jelenti.

Mit tud a populációk koreloszlás típusairól?
Egy populáció általában különbözQ fejlettségi állapotú egyedekbQl áll. Nem mindegy, hogy a fiatal és az öreg korosztályok aránya milyen, hiszen a fiatalok idQvel ivaréretté válnak, így hosszú távon valszeg tudják növelni a populáció létszámát.
- idQleges koreloszlás: az egyes korosztályok egymáshoz viszonyított aránya és a populáció létszáma egyaránt változik. Természetben leggyakoribb, hiszen mivel a populációk változó környezetben élnek, ez a korcsoportok változó halálozását idézi elQ.
- stabil koreloszlás: az összlétszám változik ugyan az idQben, de a korosztályok egymáshoz viszonyított aránya mindig állandó. Egy adott korcsoportnak mindig azonos százaléka pusztul el, függetlenül a korcsoportba belépQ egyedek számától.
- stacioner koreloszlás: egyes korcsoportba belépQ és kilépQ egyedek száma állandó. Mind a korosztályok egymáshoz viszonyított aránya, mind a populáció létszáma állandó. Természetben ilyen nincs (szarvasmarha állomány).

Mit tud az élettáblázatokról?
A koreloszlás alapján élettáblázatok (life-table) szerkeszthetQk. Statikus (idQspecifikus) – egy adott pillanatban regisztráljuk a korcsoportok létszámát és arányát. Dinamikus (korspecifikus) – egy frissen született csoport egyedeit követjük nyomon és regisztráljuk a létszámok változását korcsoportról korcsoportra. Itt megállapítható, hogy melyik az a korcsoport, ahol a létszám a legradikálisabban szabályozódik (mortalitás). Ha sikerül a mortalitás okát megállapítani az adott korcsoporton belül, hatékonyan befolyásolhatjuk a populáció létszámát.

Mit tud a túlélési görbékrQl és azok típusairól?
Az élettáblázatok adatai, elsQsorban a korcsoportokhoz tartozó egyedszámok, illetve mortalitási értékek alapján lehet megszerkeszteni a túlélési görbéket. 3 jellegzetes típust lehet megkülönböztetni. I. nagytestq emlQsök, fiatal korcsoportban nagymértékq halálozás, hosszabb ideig alig pusztulnak, öreg korban viszonylag rövid idQn belül el. II. a mortalitás folyamatos. III. fiatal korcsoportban nagy halandóság, a populáció 80-90%-a is elpusztulhat, a késQbbiekben a halandóság igen csekély.

Milyen egyenlet és milyen görbetípus írja le a populáció létszámnövekedését, ha a környezeti források nem korlátozzák azt?
Zárt populációban feltételezzük, hogy a létszámnövekedésnek semmi nem szab határt. Létszámváltozás:
dN = r * N dt dN/dt a populáció létszámának változása egy adott idQperiódusban; N a populáció létszáma az adott intervallum elején; r a populáció belsQ szaporodási rátája, amely a születési és halálozási egyedszámok arányából adódik. Exponenciális görbét ír le ’! rövid idQn belül nagyon megnövekszik a populáció egyedlétszáma.

Milyen egyenlet és milyen görbetípus írja le a populáció létszámnövekedését, ha a környezeti források korlátozzák azt?
A valóságban a források mindig korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. Minél nagyobb a populáció, annál intenzívebben használják a forrásokat, hamarabb kimerítik azokat. Vagyis a környezet a létszám növekedésével arányosan egyre nagyobb mértékben csökkenti a létszámnövekedést.
dN = rN K-N dt K K az egyensúlyi egyedszám, az adott környezetben az adott forrás-kihasználási lehetQségek mellett mekkora a számítható legnagyobb egyedszám ’! környezet eltartóképessége Logisztikus (szigmoid) görbe

Ismertesse a tartós hozam elméletét!
Egy populációból való biomassza kinyerésekor fontos tudni, hogy a populáció milyen gyorsan tudja pótolni a kivett biomasszát, ezért dolgozták ki a tartós hozam elméletét. Ha egy populáció egyedszáma alacsony, akkor kevés egyedet lehet kivenni, ha az egyedszám nagyon magas, az egyensúlyi egyedszám közelében van, a populációból kivett egyedek lassan pótlódnak, viszont ha a populáció méretét a K/2 érték körül tudjuk tartani, a kivett egyedek a lehetQ legrövidebb idQ alatt pótlódnak.

Ismertesse a gradáció jelenséget!
Bizonyos típusú élQlényekre jellemzQ, hogy kedvezQ környezeti feltételek mellett az egyedszámuk hirtelen, rövid idQ alatt nagyon megnövekszik. Ezt a robbanásszerq növekedést gradációnak nevezzük. A hirtelen növekedés túlfuttatja a populációt az egyensúlyi egyedszámon, ilyenkor a hatalmas létszám nagyon hamar feléli a forrásokat, ez többnyire a populáció látványos összeomlásához vezet.

Mit tud a populációk létszámának sqrqségtQl független szabályozásáról!
A populáció létszámát elsQsorban külsQ, többnyire abiotikus faktorok szabályozzák, függetlenül a populáció denzitásától. Ilyen lehet, hogy a fajok elterjedési határait nagyon gyakran a klimatikus határokkal esnek egybe, az idQjárás nagy mortalitást okozhat; vagy az egyedlétszám meghatározásában nagy szerepe van a természetes készleteknek (ivóvíz, táplálék) nagysága. Reguláció (szabályozás) legfQbb mechanizmusa a visszacsatolás, ami populáció szintjén függ az egyedsqrqségtQl, ezért a denzitástól független tényezQk nem szabályozhatnak, legfeljebb limitálhatnak (korlátozás).

Mit tud a populációk létszámának sqrqségtQl függQ szabályozásáról!
A populáció regulációjáért elsQsorban a denzitásfüggQ faktorok felelQsek. A populáció nagy önállósággal rendelkezQ önszabályozó egység, melynek létszámváltozására jellemzQ, hogy rendelkezik egy, a környezettel összehangolt egyensúlyi ponttal. A denzitástól függQ faktorok a magas egyedsqrqség értékeknél korlátozzák és ezáltal biztosítják az egyensúlyra való beállást. Denzitástól függQ faktor a populáción belüli verseny. Valszeg a természetben a sqrqségtQl független és a sqrqségtQl függQ tényezQk együttese, egymást kiegészítve szabályozzák a populációk létszámát.

Sorolja fel a populációk elemi kölcsönhatásait!
Egyik résztvevQ számára Másik résztvevQ számára elQnyös (+) közömbös (0) hátrányos (-) elQnyös (+) mutualizmus kommenzalizmus v. detritivóra predáció herbivória parazitizmus közömbös (0) neutralizmus amenzalizmus hátrányos (-) kompetíció
Mit tud a mutualizmusról?
Mindkét fél számára elQnyös kölcsönhatás a mutualizmus (kölcsönösség). Egyik vállfaja a szimbiózis (direkt mutualizmus  zuzmó esete, gombák és algák élnek együtt). Direkt, amkior konkrét kapcsolat van a résztvevQk között; indirekt mutualizmus esetén ez nem áll fönn (bogyóevQ madár és a tápnövények közötti kapcsolat). Más szempontból lehet fakultatív (a felek meg tudnak élni az adott mutualista kapcsolat nélkül is); és obligát mutualizmus (a felek nem életképesek a kapcsolat hiányában). Itt lehet aszimmetrikus a kapcsolat, amikor az egyik fél életképes a másik nélkül.

Mit tud a kommenzalizmusról?
Az egyik fél számára közömbös, a másik fél számára elQnyös kölcsönhatás a kommenzalizmus (asztalközösség). Ha az egyik fél számára közömbös a kapcsolat, nincs rá hatással, nem beszélhetünk kölcsönhatásról. (elejtett zsákmány, a ragadozó meghagy belQle, és a dögbogarak falatoznak belQle, vagy az ürüléktermelQ populáció és az ürülék fogyasztó populáció). Ide soroljuk a detritivória, vagyis lebontó szervezetek tevékenységét is (hasznosítják az elhullott állat szerves anyagait).

Mit tud az amenzalizmusról?
Az egyik fél számára elQnyös, a másik fél számára hátrányos. NövényevQ-növény (herbivória), ragadozó-zsákmány (predáció), gazda-parazita (parazitizmus) kapcsolatok.

Ismertesse a herbivóriát, mint populációs kölcsönhatást!
Herbivória: növényevQ  növény. A növényevQk nem ölik meg a növényt, de szaporodóképességét, életképességét csökkentik. A növények védekeznek kémiai (anyagcsere végtermék toxikus) és mechanikai úton (levelek szQrössége, tüskék).

Ismertesse röviden a valódi ragadozó-zsákmány kölcsönhatás fQbb jellegzetességeit!
A ragadozó saját táplálékszükséglete érdekében zsákmányt ejt, a zsákmány minden esetben elpusztul. Populáció szinten a védekezés növekvQ szaporodás, vagy csökkenQ halálozás útján történhet. Zsákmány védekezése egyedi szinten lehet kémiai (riasztó-rejtQ szín, riasztó hatású anyagcsere végtermék), vagy mechanikai úton (szarvak, erQs paták vagy kisebbeknél tüskék).

Mit tud a (+,-) populációs kölcsönhatási formák populáció dinamikájáról?
Ezt a dinamikát legegyszerqbben a valódi ragadozó-zsákmány viszony esetében tudjuk tanulmányozni. Ha a zsákmánypopuláció egyedszáma emelkedik, akkor a megnövekedett táplálékkínálatnak köszönhetQen némi késéssel, a ragadozó populáció létszáma is növekedni fog. Egy idQ után a sok ragadozó miatt a zsákmány létszáma csökkenni kezd, ami  szintén némi késéssel  maga után vonja a ragadozók létszámcsökkenését. Ez az elmélet csatolt oszcillációt ír le.

A ragadozók funkcionális válaszának milyen típusait ismeri?
Ha egy zsákmánypopuláció egyedsqrqsége növekszik, a ragadozó egyre többet fog elfogyasztani ’! ragadozó funkcionális válasza.
I. típus II. típus III. típus Felvett tápl. menny. Táplálékdenzitás I. típus: szqrögetéssel táplálkozó ragadozók esetében az összefüggés lineáris, de egy határértéknél a felvett táplálékmennyiség nem nQ tovább.
II. típus: egy adott zsákmányegyed elfogyasztása 2 komponensbQl tevQdik össze: keresési idQ (amely idQ alatt a ragadozó megtalálja a zsákmányt) és kezelési idQ (amely idQ alatt megöli és elfogyasztja). A zsákmány egyedsqrqségével a keresési idQ csökken, de a kezelési idQ ugyanannyi marad. Ez a kettQsség egy telítési görbét eredményez.
III. típus: szigmoid görbe, az elején csak lassan, majd egyre gyorsabban növekszik a fogyasztás, a tanulási idQvel magyarázható.
Mindhárom típusra jellemzQ, hogy egy értéknél nem nQ tovább a ragadozó fogyasztása.

Ismertesse a parazitizmust, mint populációs kölcsönhatást!
Parazitának nevezzük azokat az élQlényeket, amelyek élQhelye és tápláléka más élQlény, a gazda. A parazitoidok rövid idQ alatt a gazdaállat pusztulását okozzák, inkább a valódi ragadozó-zsákmány viszonyhoz hasonlít. A ma élQ fajok fele parazita. Nem érdeke, hogy a gazdaállat elpusztuljon, ezért a paraziták fertQzQképessége (virulencia) csökkenQ tendenciát kell mutasson az evolúció során. Ha a virulencia túlságosan lecsökken, a parazita nem tud új gazdaállatot megfertQzni, hamarosan elpusztul.

Mit tud a niche átfedés és a kompetíció összefüggésérQl?
Abban az esetben, amikor 2 vagy több egyed/populáció azonos igényeik realizálásakor egymás túlélési és/vagy szaporodási képességét kölcsönösen negatívan befolyásolják, kompetícióról (versengés) beszélünk. Gauze féle kompetitív kizárás elve kimondja, hogy azonos nich-q populációk kompetitív helyzetben azaz mikor a források nem állnak korlátlanul rendelkezésre, tartósan nem élhetnek együtt. A niche átfedés mértéke nagyon fontos a kompetíció szempontjából. Minél nagyobb az átfedés, annál nagyobb lesz a versengés, teljes átfedésnél érvényesül a Gauze féle elv. Aszimmetrikus átfedés azt jelenti, hogy az egyik populáció hatékonyabban tudja korlátozni a másikat, mint fordítva.

Ismertesse a kompetíciós hatásra bekövetkezQ niche eltolódás jelenségét!
2 örvényféreg faj hasonló jellegq patakokban él, ha külön patakban élnek allopatrikus pop. (egymástól külön élQ), az egyik P.m. 5-16oC között, a másik P.g. 5-25oC közötti hQmérsékletq vízben él. Ha ugyanabban a patakban élnek, szünpatrikus (egymással együtt élQ), P.m. 5-10 oC, míg P.g. 10-25 oC közötti hQmérsékletq vízben él. Az átfedés eltqnt úgy, hogy niche eltolódás (shift) következett be.

Ismertesse a kompetíciós hatásra bekövetkezQ karakter áthelyezQdés jelenségét!
Abban az esetben, ha a niche eltolódás morfológiai változással is jár, karakter áthelyezQdésrQl beszélünk. Pl Galapagos szigeteken élQ 2 pinty fajnál allopatrikus populációban egyforma a csQrhossz, szünpatrikus populációban a csQrhosszuk különbözQ.

Mit tud az életmenet stratégiáról?
Egy adott élQlény valamely, evolúciós szempontból meghatározó és mérhetQ tulajdonságát életmenet jellegnek hívjuk. KülönbözQ jellegektQl függQen többféle stratégiát különítünk el, pl reprodukciós stratégia (utódok száma), táplálkozási stratégiák (táplálék mérete), kompetitív stratégiák (territoriális magatartás)

Mi az ökoton?
Azt a térrészt, ahol egy adott életközösség megtalálható élQhelynek (biotóp) nevezzük. Két eltérQ arculatú biotóp határán kialakuló életközösséget nevezzük ökotonnak (szegélyközösség). Többnyire igen fajgazdag. Ilyen ökoton a mezQgazdasági területeken pl táblaszéli gyomszegélyek, sövénysorok. Életközösség botanikában: társulás (asszociáció).

Milyen összefüggés van a területnagyság és a fajszám között?
Az életközösségek egyik legfontosabb jellemzQje a fajszám. Egy adott területen élQ fajok száma arányos a terület nagyságával, de az összefüggés nem lineáris. Több kisebb területen együttvéve nagyobb fajszám alakulhat ki, mint egy a kisebbek területösszegével azonos méretq összefüggQ területen. Természetvédelemben inkább több kisebb, mint egy nagy területet kell kiválasztani, de fontos, hogy a védett területek között fennmaradjon a kapcsolat, kössék össze Qket ún. ökológiai folyosók.

Ismertesse a Shannon deverzitási indexet!
Egy életközösség diverzitása ökológiai értelemben nem más, mint a fajok számának és abundanciájának egyidejq figyelembe vétele. Shannon index (H) a diverzitás értékét számíthatjuk. A ritka fajok hatását jobban hangsúlyozza.
n H = -" pi " lgpi i=1

Mit nevezünk diverzitás profilnak?
Diverzitás profilnak azt a grafikont nevezzük, amelyen az egyparaméteres indexszel kapott diverzitás értékeket ábrázoljuk a skálaparaméter függvényében. Diverzitászsámítással megmérhetQ egy szennyezés, vagy más külsQ beavatkozás hatása az életközösségre.

Ismertesse a komplexitás fogalmát és fQbb elemeit!
A komlexitás az életközösséget alkotó populációk közötti kapcsolatrendszer gazdagságát fejezi ki. Egy adott n darab populációból álló életközösségben a populációk között maximális kapcsolatok száma (kmax) ’! kmax = n*(n-1) képlettel fejezhetQ ki. Ha kiszámítjuk, hogy a
2
maximálisan lehetséges kapcsolatok számához (kmax) hogyan aránylik a tényleges kapcsolatok száma (k), akkor a rendszer konnektivitását (C) kapjuk meg’!
C = k kmax A konnektivitás a komplexitás egyik legfontosabb mutatója, de a komplexitás vizsgálatakor figyelembe kell venni a biocönózis fajszámát is (diverzitását)

Ismertesse a rezisztencia és a reziliencia fogalmát, mint a közösségek stabilitásának elemeit!
A biocönózis stabilitása alatt azt értjük, hogy mennyire képes elviselni illetve átvészelni a zavarásokat. Ha nagy is a létszámingadozás, de a rendszer azután is képes visszatérni a kiindulási állapotba, akkor stabilnak tekinthetQ. A stabilitás 2 komponensból tevQdik össze: rezisztencia (ellenállóképesség, megmutatja, hogy a rendszert mennyire lehet kizökkenteni az egyensúlyi állapotból), reziliencia (rugalmasság, megmutatja, hogy a rendszer mekkora kimozdítást tud átvészelni úgy, hogy még utána is vissza tudjon térni az egyensúlyi állapotba.

Mit tud az életközösségek komplexitásának és stabilitásának összefüggésérQl?
Általánosságban az a közösség stabil, amelyik hosszú ideig képes fennmaradni. A komplexitás inkább a környezet stabilitásával, állandóságával hozható összefüggésbe. Állandóbb környezetben, komplexebb közösségek alakulnak ki, melyek magas rezisztenciával rendelkeznek, de a rezilienciájuk alacsony, ezért zavarásra érzékenyek,.

Ismertesse a tápláléklánc és a táplálkozási hálózat fogalmát és elemeit!
Az életközösségeket alkotó populációk közötti egyik legfontosabb kapcsolat típus az úgynevezett trofikus kapcsolatok rendszere, vagyi, hogy „ki-kit fogyaszt . A trofikus kapcsolatok révén összekapcsolt populációk táplálékláncokat alkotnak. Elemei: termelQk (producensek, autotróf, növények); másodlagos fogyasztók (szekunder konzumensek, ragadozók); lebontók (reducensek, holt szerves anyagot fogyasztók). Több lánc vertikális és horizontális összekapcsolódása révén jönnek létre a táplálkozási hálózatok.

Ismertesse a guild fogalmát!
A guild az azonos hasonló módon való kihasználására specializálódott, nem rokon fajok populációinak összessége.

Mit tud a produkcióbiológiáról?
*
Az élQ szervezet energiája a Napból származik. Az érkezQ sugarak kb 40-50%-a tartozik a növények által hasznosítható, fotoszintetikusan aktív sugárzási (PAR) tartományba. A növények által a fotoszintézis során megkötött teljes energiamennyiséget nevezzük bruttó primer produkciónak (BPP). Légzésük során fellépQ energiaveszteséggel (respirációs veszteség R) csökkentett BPP érték a nettó primer produkció (NPP) BPP=NPP+R. Az NPP egy részét a konzumensek fogyasztják el, a többi a lebontó szervezetekbe kerül, illetve az egységnyi területre esQ élQ növényi tömeg (fitomassza) mennyiségét növeli.: NPP=L+A+”B, ahol L a konzumensek által elfogyasztott növényi anyagmennyiség, A az elhalt növényi szervesanyag és ”B az élQ növényi anyag növekménye. Az NPP-nek az elsQdleges fogyasztók szintjére átkerülQ részébQl kb 10% hasznosul, ami beépül az állatok szervezetébe, létrehozva így a nettó szekunder produkciót (NSP), ami biztosítja a következQ táplálkozási szinteknek az energiát.

Ismertesse a biokémiai cilusok általános jellemzQit és típusait!
Amíg a Napból érkezQ energia átáramolva az életközösségeken távozik a rendszerbQl, addig az anyagok ciklikusan mozognak a biocönózisok elemei között, ez az áramlás a biogeokémiai ciklus. 2 típusa Üledékes (szedimentációs ciklus, az elenek legnagyobb mennyiségben a talajban, az QskQzetekben található  foszfor, kén, kálium, nátrium, réz, cink, bór, mangán, vas), gázciklus (szén, nitrogén, oxigén, hidrogén a légkörben találhatók meg a legnagyobb mennyiségben, sokkal mozgékonyabbak, nagy távolságokra is mozoghatnak, átkerülhetnek egyik életközösségbQl a másikba, össze is köthetik azokat, létrejöhetnek helyi lokális ciklusok.

Ismertesse röviden az ólom biokémiai ciklusát!
Jól ismert, mert az emberre is toxikus. Nehézfém, korlátozott mennyiségben van jelen a Földön ’! vizekben, talajban nehezen oldódó sók formájában. Savas esQk nagyban segítik ezek mobilizációját. Az emberiség 4m tonna ólmot használ fel évente. A vas-és acélgyártás, szén és benzin égetésekor az ólom szennyezQanyagként kerül a levegQbe, ahol a felezési ideje 7-30 nap ’! leülepszik, belélegzéssel élQ szervezetbe kerül, ott raktározódik. Forgalmas utak mentén nem ajánlott háziállatot legeltetni.

Ismertesse röviden a nitrogén biokémiai ciklusát!
Ez a ciklus nagyon bonyolult, sok formában fordul elQ a természetben a nitrogén. Legnagyobb mennyisége (95%) a légkörben található, innen elsQsorban a nitrogénmegkötQ bakt. és a cianobaktériumok veszik fel. Az élQ szervezetek lebontásakor az aminósavakból ammónia keletkezik, amely a nitrifikáció során alakul át nitrát-ionná. Ellentétes folyamat a denitrifikáció, melynek során a nitrát-ionokból molekuláris nitrogén keletkezik, a folyamat során nagy mennyiségq nitrogén távozhat az életközösségbQl. Mqtrágya ’! elQsegíti a növények nitrogén megkötését, de csak kb 1/3 használnak fel, a 2/3 anyag bekerül a vizekbe az esQvízzel ’! súlyos nitrát szennyezQdés, ami a szervezetbe gátolja a légzési gázok szállítását.

Ismertesse a szukcesszió fogalmát és fQbb típusait!
1. Szekuláris szukcesszió (geológiai idQléptékq folyamat, amely a mai élQvilág kialakulásához vezetett)
2. Biotikus szukcesszió (egy-egy életközösség fejlQdésének folyamata, amelynek idQléptéke álltalában 100 év)
primer szukcesszió (olyan helyen indul be, ahol korábban még nem volt életközösség, pl. csupasz sziklafal)
szekunder szukcesszió (egy már meglévQ életközösség zavarása vagy stressze következtében beinduló folyamat)
A szukcessziónak iránya van, ezért állandó szerkezetq zárótársulás (klimax állapot) felé tart. Sokszor még hasonló területeken is másként zajlik le, mert a biocönózisok sorrendje nem mindig egyforma. A természetes körülmények között zajló klimax
Szukcesszió: önmqködQ, határozott irányú közösségszervezQdési folyamat, mely egy adott területen idQben egymást követQen elQforduló életközösséget sorozatát jelenti


Ismertesse a biom fogalmát, sorolja föl fQbb típusait!
Az adott éghajlati körülmények között elQforduló életközösségek alkotják a biomokat. Általában kontinens léptékq, határait a klímazónák határozzák meg. 8 féle biom van.

Ismertesse a tundra és a tajga biomokat!
A tundra a sarkkörök mentén terül el a fahatáron túl.A fQ meghatározó környezeti faktor a csaknem állandó fagypont alatti hQmérséklet, folyékony víz, csak rövid ideig hozzáférhetQ. A növényzet elsQsorban kriptogén életformájú (mohák, zuzmók) fajokból áll.
Északi tqlevelq tajga fQként É-Amerika, Eurázsia hatalmas területeit foglalja el. A meghatározó hQmérséklet, itt is nagyon alacsony, de hosszabb ideig van fagypont felett. Az itt élQ fajok hosszú téli nyugalmi idQszakkal rendelkeznek.

Ismertesse a mérsékelt égövi erdQk, trópusi esQerdQk és sivatagok biomjait!
Mérsékelt égövi erdQk, elsQsorban É- és Közép-Európa, É-Amerika lombhullató erdQinek övezetét jelentik. Az átlaghQmérséklet jóval fagypont feletti. ElegendQ csapadék, hogy a növények hosszú vegetációs periódus alatt tavasztól-Qszig fotoszintetizáljanak.
Trópusi esQerdQk az egyenlítQ mentén széles sávban helyezkednek el. Csapadék 2000 mm/év, az átlaghQmérséklet rendkívül magas. Az élQvilág rendkívül fajgazdag.
A sivatagokban a rendkívül alacsony csapadékmennyiség a meghatározó 200-250 mm/év. A hQmérséklet sokféle lehet a forrótól (szahara) a mérsékeltig (Góbi sivatag).

Ismertesse a mérsékelt övi és trópusi gyepek, valamint a chapparal biomjait!
A gyepek a mérsékelt égöv és a trópusi területek szárazabb, de nem sivatagos területeit foglalják el. Ezen belül a mérsékelt égövi gyepek (sztyepp, pampa, préri), a trópusi öv gyepes területeit szavannának nevezzük.

*Biomassza: az egységnyi területen vagy térfogatban megtalálható szerves anyag mennyisége, leggyakoribb mértékegysége a g/m2
Produkció: a biomassza változása két idQpont között, mértékegysége a g/m2 Produktivitás: az egységnyi idQ alatt bekövetkezQ boimassza változás, vagyis a biomassza-termelés sebessége, leggyakoribb mértékegysége g/m2/nap

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2008_12_17 2010 a csoport architektúra biotechnológia biotermékek dendrológia durkheim ea elektro elte ttk éptöri ii évszámok füvészkert gazdasági jog gazdaságpszichológia igaz józsef jogi alaptan kereskedelem kiadott anyag kiefer ferenc kölcsey közigazgatás alapintézményei kutatásmódszertan megoldások mikroökonómia minden montesquieu mri munkavédelem német felvilágosodás nevelés olasz oop önköltség pápai pdf pr szervezeti szociolingvisztika szociológia tétel szöveg tájékoztató társ.st. tereptan természet földrajz tétel turizmus valszám vizsgához