művelődés területei

Országok listájaHungaryNyugat-Magyarországi EgyetemBölcsészettudományi KarMűvelődésszervezőMűvelődés Színtereiművelődés területei

Times New Roman CE;Times New Roman;Normal;\*ColorSet-1\*ColorPos-1\*StyleSet-1\*StylePos-1

Kultúra: az ember által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége; folyamatos egyéni elsajátítás, birtokbavétel révénöröklõdik, hagyományozódik tovább; nem pusztán ismeretek, tárgyakösszessége, hanem az ember ezekhezvaló viszonya vagyis a kultúra javaival való élés.
Mûveltség: szubjektív kultúra. A kultúra végtelen gazdagságából mindenki csak egy bizonyos mennyiséget és minõséget tud magáévá tenni. Az, amit elsajátított és az amit ebbõl használni tud, az az õ mûveltsége. Iskolában szerzett ismeretek, mûvészi vagy egyéb jártasság, fogékonyság, az egyén másokhoz való viszonya, erkölcsi, együttélési normák ismerete, az egyén beszéd- vagy munkakultúrája, stb. összessége.
Mûvelõdés: egyéni mûveltség-fejlesztés. Az egyén olyan találkozása a kultúra javaival, mely az egyén számára szellemi gyarapodást, belsõ épülést eredményez.
Közmûvelõdés fogalma:
A társadalom egyedinek önkéntes részvételére építõ, szabadidõben történõ, a társadalom által támogatott tevékenysége; emberi értékekkel való élés, mûveltség-fejlesztés, közösségi formában.
Közmûvelõdés alaptörvénye, száma:Kulturális szaktörvénynekhívjuk a kulturális javak védelmérõl és a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvényt.

Milyen szakterületekkel foglalkozik a tv.?
Nemzet kulturális örökségét jelentõ, közgyûjteménybe még nem került, de védett értékek, a régészeti örökség; múzeumok rendszerezett gyûjteményei; a könyvtárak, mint a lakosság széles rétegei számára hozzáférhetõ írott, hangzó és audio-vizuális dokumentumok gyûjteményei; a közmûvelõdés, a kulturális javakkal való találkozás helyi, megyei és orzságos hálózati lehetõségeinek intézményi és intézményen kívüli általános lakossági ellátó rendszere.
Milyen szakterületekkel nem foglalkozik?
Kimaradtak fontos és nagy szakterületek, pl. a hivatásos mûvészetek (zene, tánc, film, képzõmûvészet, stb.) és a tömegközlési eszközök (médiumok); ezekkel más tv.-ek foglalkoznak.

Soroljon fel kulturális intézménytípusokat!
Mûvészeti intézmények (színházak, kiállítási intézmények, stb.), tudományos intézmények (pl. MTA), múzeumok, könyvtárak, közmûvelõdési intézmények (mûvelõdési otthonok, képtárak, stb.)
Milyen, nem intézményi formában mûködõ kulturális szervezõdést ismer?
Mûvészeti szövetségek, egyesületek, tudományos egyesületek (pl. MTESZ), magángyûjtemények, civil szervezetek
Közmûvelõdés 3 szervezõdési formája. Pl.-k.
Intézmények (pl. közkönyvtárak); civil (non-profit) szervezetek (pl. alapítvány, érdekképviselet); vállalkozások (pl.Bt., Kft., Rt.).




9\*Jogi személy fogalma. Öt, különbözõ jellegû jogi személy megnevezése.
Önálló jogi személy = sajátnevében kötelezettségeket vállalhat és teljesíthet; önálló gazdálkodást folytathat, önálló vagyoni felelõssége van a rendelkezésére álló, elkülönült anyagi javakkal; szervezeti felépítéssel, mûködési szabályzattal, ügyintézõi és képviseleti szerepkörökkel rendelkezi; meghatározott feltételek megléte esetén saját munkáltatói jogokat gyakorolhat.
Van: egyéni vállalkozás; közkeresetitársaság; betéti társaság; korlátolt felelõsségû társaság; részvénytársaság.
10\*Intézményi forma fõbb jellemzõi. Milyen dokumentumokkal kell rendelkeznie?
Azönkormányzatok és a különbözõ állami szervek közfeladataik ellátására intézményt hoznak létre. A létrehozó az alapító okiratban meghatározza az intézmény célját; biztosítja az anyagi, infrastrukturális és személyi feltételeket; gondoskodik az intézmény felügyeletérõl, számon kéri a mûködés tervezettségét, szervezettségét, és az elszámolást. Ennek dokumentumai: éves munkaterv, költségvetés, beszámoló jelentés, szervezeti és mûködési szabályzat, egyéb szabályzatok és nyilván tartások. Közkönyvtárak közfeladatok látnak el, tevékenységük szolgáltatás-jellegû, anyagi forrása az éves költségvetésben megjelenõ fenntartási támogatás; mûködése nem irányul haszonszerzésre.
11\*Bevételi forrásai a társ. szervezeteknek és vállalkozásoknak.
Állam minden fontos szakterületen fenntartja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felügyeletével a nagy nemzeti intézményeket és közfeladatainak ellátása szempontjából fontos egyéb szervezeteket. (Pl. Magyar Állami Operaház, NemzetiSzínház, Mûcsarnok, Képzõ- és Iparmûvészeti Lektorátus, Hagyományok Háza, Nemzeti Múzeum, Országos Széchenyi Könyvtár, stb.).
Azönkormányzatok részben saját elhatározásból tartanak fenn intézményeket, pl. szimfonikus zenekar, bábszínház, állatkert; részben törvények által elõírt ellátási kötelezettségeik vannak, pl. helyi könyvtári, múzeumi alapellátás.
Azállam központi (normatív vagy cél-) támogatást biztosít, ezt az önkormányzatoknak a sajátforrásaikból kell kiegészíteniük.
Civil szervezõdések és a magán vállalkozások, ha közhasznú és közérdekû feladat ellátására vállalkozik anyagi támogatást kaphat. Közvetett támogatás a közhasznú feladatot ellátók számára az adókedvezményekjelentik, közvetlen anyagi támogatás formája a pályáztatási rendszer.
Azadókedvezmények ösztönzést adnak a vállalkozóknak, ill. az adózásra kötelezetteknek, hogy bevételükbõl, üzleti hasznukból önkéntes döntés alapján támogassák a kulturális élet szereplõit, intézményeit, stb.
Azintézmény fenntartásáról és mûködtetésérõl a fenntartó gondoskodik, és az állami, önkormányzati, és egyéb pályázatok a program-finanszírozáshoz van. Az állam által létrehozott pénzügyi alapok, és az alapítványok folyamatosan pályázatokat írnak ki, egyes szervezetek, intézmények mûködését folyamatosan támogatják, és /vagy kuratóriumi döntés alapján akár egyedi tevékenységeket is támogatnak.














12\*Nemzeti Kulturális Alapprogram, ki felügyeli a mûködését, milyen anyagi forrásból mûködik, szakmai kollégiumai.
’67. Kulturális Alap, ’. Nemzeti Kulturális Alap. Évenként befolyó összeget független, demokratikus úton választott szakmai és társadalmi szervezetek által jelölt, ill. delegált kurátorok a nemzetiés egyetemes értékek létrehozásnak, megõrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatására fordítják. Az NKÖM felügyelete alatt áll. Legfõbb bevételi forrása a kulturális járulék. Olyan adónem, amely a kulturális és a kultúrával kapcsolatba hozható árucikkek és szolgáltatások utáni bevételeket terheli. (0.5-25%) A járulékot az APEH hajtja be. Az Alapp.-ból természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok elõfinanszírozás formájában igényelhetnek támogatást. Visszatérítendõ, részben vagy egészben vissza nem térítendõ lehet a támogatás. Ezeket pályázat útján lehet elnyerni. A pályázatokat szakmai kollégiumok írják ki. A NKA-nak 15 állandó szakmai kollégiuma van. Mûvészeti célú: Mozgókép; Irodalmi és Könyv; Folyóiratkiadási; Színházi; Zenei; Táncmûvészeti; Képzõmûvészeti; Iparmûvészeti; Fotómûvészeti Kollégiumok. Közmûvelõdési célú: Népmûvészeti; Közmûvelõdési. Közgyûjteményi célú: Könyvtári; Levéltári; Múzeumi. Építõmûvészeti célú: Építõmûvészeti Kollégium.
13\*Milyen jogszabályok tartalmazzák a mûvelõdés jogát, fõ megállapításai.
A kulturális szaktörvény 73. §-a: a közmûvelõdéshez való jog gyakorlása közérdek, a közmûvelõdési tevékenységek támogatása közcél. A közmûvelõdés feltételeinek biztosítása alapvetõen az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
14\*Milyen közm. Feladatai vannak a települési önkormányzatoknak?
76.§. Kötelezõ feladata a helyi közmûvelõdési tevékenység támogatása,: az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképzõ, szakképzõ tanfolyamok, tanulási, felnõttoktatási lehetõségek, népfõiskolák megteremtése; a település környezeti, szellemi, mûvészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi szokások gondozása, gazdagítása; az egyetemes, a nemzeti, nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, befogadás elõsegítése; ismeretszerzõ, amatõr alkotó, mûvelõdõ közösségek tevékenységének támogatása, helyi társ. közösségi életének segítése; szabadidõ kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; különbözõ kultúrák közötti kapcs. kiépítése és fenntartása.
15\*Milyen intézményi ill. szervezeti formában gondoskodik a helyi önkormányzat a közm. feladatok folyamatos ellátásáról?
78.§. Ennek érdekében megyei jogú városban, városban, fõvárosi kerületekben az önkorm. közmûvelõdési intézményt, községekben közösségi színteret, ill. közmûvelõdési intézményt biztosít. Az önkorm. közmûvelõdési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszervezõ közösségei megfelelõ rendszerességgel és idõtartamban vehessék igénybe a színtér vagy intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális mûködési feltételek rendelkezésre álljanak.
16\*Hogyan szabályozza a kult. szaktv. a közm. helyi lakossági képviseletét?
8283.§. Településenként, fõvárosi kerületenként legfeljebb hároméves idõtartamra egy- egy Közmûvelõdési Tanács alakítható. Lakossági igények megjelenítésnek, a kulturális érdekérvényesítésnek és a közmûvelõdési tevékenységek önkéntes összehangolásának rendszeres és folyamatos helyi fóruma. A Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a település közmûvelõdési tev.-vel kapcs. valamennyi kérdésben. Pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerû használatát az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri. Elõsegíti a különbözõ közm. szerv. együttmûködését. A Tanács ülései nyilvánosak, és a mûködése során keletkezett dokumentumokba bárki betekinthet, és azokról másolatot kaphat.
17\*Hogyan mûkszik a megyei közm. szakmai tanácsadás és szolgáltatás?
8486.§. Ennek ellátására megyei mûvelõdési közpo9nto mûködtet. Elõsegíti a területén mûködõ közm. szerv. mûvelõdési céljainak megvalósulását; együttmûködik a Magyar Mûvelõdési Intézettel, az országos szakmai érdekképviseleti szervezetekkel, elemzéseket és fejlesztõ programokat készít és hasznosít; részt vesz a térség közm. rendezvényeinek szervezésében, gondozza a kistérségi, megyei, regionális, országos és nemzetközi kult. kapcsolatokat,; megyei adattárat kezel.; elõsegíti a megye környezeti, mûvészeti, közm. értékeinek, sajátosságainak bemutatását; végzi a közm. tev.-ek szervezõinek, vezetõinek képzését és továbbképzését.
3. civil (non-profit) szervezõdések
18\*Milyen formái lehetnek a civ. Szerv.-nek?
A társ. egyedeinek önszervezõdése a legkülönfélébb formákban valósulhat meg: klubok, körök, egyesületek, alapítványok, önsegélyezõ csoportok, szakmai és gazdasági érdekképviseletek, tömegszervezetek, köztestületek, közhasznú társaságok, vallási és politikai szervezetek, stb.
19\*A civ. szervezõdések legfontosabb jellemzõi, az egyesületek legfõbb szerve, és ki hozza létre.
A szervezetten tevékenykedni vágyók közös, szabad akarata hozza létre õket. Maguk határozzák meg céljukat, mûködési formáikat, választják meg saját vezetõiket. Önálló jogi személlyé kell válniuk. Önálló gazdálkodást folytathatnak, mûködésükhöz a legkülönbözõbb forrásoktól szerezhetnek támogatást. Tevékenységük elsõdleges célja nem lehet anyagi haszonszerzés. A civ. szerv. döntõ többsége nem csupán egyéni kedvtelés, hanem a társ. számára fontos kollektív célok szolgálatában szervezõdik. E civ. szervezõdések a közhasznú szervezetek közé tartoznak. Legfontosabb szervük a közgyûlés, a tagság maga választja meg saját sorai közül a tagjait.
20\*Mit kell tudni az egyesülési jogról.
Ezmindenkit megilletõ alapvetõ szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság is elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ez alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, ill. közösségeket hozzon létre, vagy azok tev.-ben részt vegyen.
21\*Milyen jogi elõírásoknak megfelelõen jöhet létre egy új társ. szervezet?
Nemvalósíthat meg bûncselekményt, és bûncselekmény elkövetésére való felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tev. végzése céljából nem alapítható. Fegyveres szervezet nem hozható létre. Jogi személy, önálló ügyintézõ és képviseleti szerve van, valamint a mûködéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik. Legalább 10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintézõ és képviseleti szerveit megválassza. Bírósági nyilvántartásba kell vetetni.
22\*A társ. szerv. tagjainak jogai és kötelezettségei.
A társ. szerv. tagja lehet magyar állampolgár, Mo.-on letelepedett, ill. moi tartózkodási engedéllyel rendelkezõ nem magyar állampolgár. Párt alapítója és tisztségviselõje csak magyar állampolgár lehet. Magyar állampolg.-gal nem rendelkezõ tagok jelöltállítási és szavazati joggal nem rendelkezhet. A társ. szerv. tagja részt vehet a szerv. tev-ben és rendezvényein; választhatés választható a társ. szerv. szerveibe; kötelese eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
23\*Társ. szerv. legfelsõbb szervének mûködése, hatásköre.
Legfelsõbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által választott testület. Szükség szerint, de legalább 5 évenként kell összehívni. Hatásköre: az alapszabály megállapítása és módosítása; az évi költségvetés meghatározása; az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása; a társ. szerv. más társ. szerv.-tel való egyesülésének, feloszlásának kimondása döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
24\*Milyen szerv. minõsíthetõek közhasznúvá, és hogy szerezhetõ meg ez a jogállás.
Típusai: társadalmi szerv., kiv. A biztosító egyesület és politikai párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek; alapítvány; közalapítvány; közhasznú társaság; köztestület, sportági országos szakszövetség.
Jogállás megszerzésének feltételei: a létesítõ okiratnak tartalmaznia kell, hogy milyen közhasznú tev.-et folytat, és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más isrészesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; vállalkozási tev.-et csak közhasznú céljainakmegvalósítása érdekében végez; elért eredményét nem osztja fel, azt tev.-re visszafordítja; közvetlen politikai tev.-t nem folytat; olyan közfeladatot lát el, amelyrõl valamely állami szervnek vagy a helyi önkorm.-nak kell gondoskodnia, tev.-nek és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
25\*Milyen jogi elõírásokat tartalmaz a közhasznú szerv. gazdálkodásáról szóló törvény?
A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítõ okiratában meghatározott tevékenyégére kell fordítania. Az államháztartás alrendszereitõl csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban. Igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hoznia. A felelõs személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Színlelet pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Váltót, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tev.-ét veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel. Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, ill. hitel törlesztésére nem használhatja fel.
26\*Alapítványok létrehozására vonatkozó jogszabályok.
Polgári törvénykönyv, 1959. évi IV. tv. 74.§.
Magánszemély, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy. Az alap. Annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetõleg a Fõvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba az alapító által benyújtott kérelem után. Ehhez csatolni kell az alapító okiratot. Ebben meg kell jelölni az alap. nevét, célját, céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét. Bárki csatlakozhat az alapítványhoz. Az alapító kijelölheti a kezelõ szervet, ill. külön szervezetet is létrehozhat. Ez az alap. képviselõje. Az alapító okiratban meg kell jelölnie azt a személyt ill. személyeket, akik az alap. képiseletére jogosultak, a képviseleti jog gyakorlásának módját és terjedelmét. A bíróság az alapítványt törli a nyilvántartásból, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult; idõ eltelt; feltétel bekövetkezett. A megszûnt alap. vagyonát a bíróság hasonló célú alap. támogatására köteles fordítani. Az alap. mûködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.
27\*Ki hozhat létre és milyen céllal közalapítványt és köztestületet, pl.-ák.
Közalapítványt az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat kéviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közfeladatnak minõsül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét az Állami Számvevõszék ellenõrzi.
A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, ill. a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy. Pl. Magyar Tudományos Akadémia.



4. A mûvelõdési otthonokról
28\*A mûvelõdési otthon társadalmi szerepe. Milyen társadalmi formában mûködhetnek a mûvelõdési otthonok? Kik lehetnek a fenntartó szervek?
A mûvelõdési otthon a társadalom (önkormányzat vagy/és egyéb közösségi szervezõdések) által nyújtott szolgáltatások és az öntevékenység kibontakoztatására alkalmas széleskörû lehetõségek biztosítására hivatott.
A legtöbb intézményt hagyományosana helyi önkormányzatok (régebbentanácsok) tartották és tartják fenn. Egyéb fenntartók:
-alapítványok, egyesületek
-gazdasági vállalkozás
-egyházak (nagyon kevés!)
Létrejöttének feltétele a mûvelõdést biztosító közösségi élet. A kulturális közösséget építõ, kifejezetten önmûvelõ, mûvelõdõ-mûvelõ szándékkal létrehozott közösségi terek.
29\*A mûvelõdési otthonok hazai hagyományai (milyen néven nevezték ezeket?)
XIX. sz.: kaszinók, közmûvelõdési egyesületek, iparoskörök, gazdakörök, népházak, olvasókörök, munkásotthonok, legényegyletek, népfõiskolák
1948: a kultúrát államosítják: mûvelõdési otthon-hálózat
1960: többfunkciós mûvelõdési intézmények
-klubkönyvtár
-mûvelõdési ház
-mûvelõdési központ
30\*Az utóbbi évtizedekben milyen statisztikai adatokban kimutatható tendenciák voltak tapasztalhatók?
-közmûvelõdési intézmények, szervezetek száma
-szakmai munkakörben dolgozók
-fenntartó szerv
feltörõben vannak az alapítványi, egyesületi fenntartású intézmények
szakszervezeti fenntartás 1970-ben 530, 2000-ben:20!
Nõtt a rendezvényeken való részvételidíj
Jelentõsen nõtt a táncos rendezvények száma




































5. A magyar könyvtári hálózatról
31\*A könyvtárak történetérõl röviden. A közmûvelõdési könyvtárak helyzetének alakulása az elmúlt évtizedben.
Könyvtár: mindenféle írott dokumentum, hangzó, képi és audiovizuális anyagok, valamint elektronikus információhordozók rendszerezett gyûjteménye, mely használói számára széleskörû szolgáltatásokat tud nyújtani
Kr. e. 668-626: Asszúrbanipál király könyvtára
A fejlõdés kezdetén a templomi és uralkodói könyvtárak állnak.
Ókor: leghíresebb könyvtár az alexandriai Muszeionban és Szerapeionban
IV. század Róma: 28 könyvtár
Korai középkor: egyházi tanok terjesztésére szolgáltak
Kolostori (Pannonhalma, Esztergom, Bakonybél) és székesegyházi könyvtárak
XIIIXIV. sz.: híres egyetemi könyvtárak
1257: Sorbonne
1345: Oxford
1366: Prága
Reneszánsz: gazdag fõúri és fejedelmi könyvtárak
Mátyás: Bibliotheca Corviniana
XVI. sz. Magyarország: több protestánsiskolai könyvtár
1531: Sárospatak
1551: Debrecen
A katolikus egyház is létrehozta saját könyvtárait
XIX. sz.: a magánkönyvtárakkal szembenegyre fontosabb szerep jut a közkönyvtáraknak
1802: Országos Széchényi könyvtár
1826: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
új könyvtártípus alakult ki: aközmûvelõdési könyvtár
1904: Fõvárosi Nyilvános Könyvtár
A munkásság és parasztság létrehozta a munkáskönyvtárakat, ill. az agrárszocialista jellegû olvasóköröket
Azelsõ világháború után a népkönyvtár-hálózat összeomlott
1927tõl gróf Klebelsberg Kunó (Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium) 1555 új közösségi könyvtárat létesített néhy típusban:
-nagykönyvtár
-közkönyvtár
-kiskönyvtár
-tanyai könyvtár
A törzsanyagot a minisztérium évi 10-10 kötettel gyarapította
II. világháború után:
Létrejött a Népmûvelõdési Minisztérium
Elaprózott sok kis könyvgyûjtemény
A szolgáltatások eleinte csak a kölcsönzésre terjedtek ki.
1970es évek: fejlesztõ munka eredménye
Könyvtárak valódi hálózata épült ki
Sokkorszerû könyvtár épült
Rendszerváltás:
Nemkedvezett a könyvtárügynek.1995-re a közkönyvtárak száma a felére csökkent
Azolvasók száma nem csökkent jelentõsen
Azönkormányzatok maguk dönthettékel , hogy milyen mértékben és formában gondoskodnak könyvtári ellátásról.
A szolgáltatás színvonala egyenlõtlen lett.
1990és 1996 között megkétszerezõdött a könyvek ára.
Színes könyvkínálatunk egyre kisebbrésze jut el könyvtárakba.
A leggyengébb láncszemei a magyar könyvtári rendszernek az iskolai könyvtárak.
1990es évek: legnagyobb kihívás az informatikai forradalom.
-számítógépes állomány-nyilvántartás
1994: Magyar Elektronikus Könyvtár kiépítésének kezdete
-Digitális Irodalmi Akadémia
A magyar kulturális örökségnek ma még legfeljebb 1%-a olvashatóa világhálón.




32\*Kinek kell mûködtetni a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét? A nyilvános könyvtár alapkövetelményei, alapfeladatai
A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetése az állam és a helyi önkormányzatok feladata.
Alapkövetelmények:
1.mindenki által használható és megközelíthetõ
2.könyvtári szakembereket alkalmaz
3.rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel
4.rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelõ idõpontban van nyitva
5.helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek
6.statisztikai adatokat szolgáltat
7.ellátja az 55. §-ban felsorolt alapfeladatokat
Alapfeladatok:
1.\*.a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezetiés mûködési szabályzatban meghatározott fõ céljait nyilatkozatban teszi közzé
2.\*.gyûjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megõrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja
3.\*.tájékoztat a könyvtárés a nyilvános könyvtárirendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól
4.\*.biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését
5.\*.részt vesz a könyvtárakközötti dokumentum-és információcserében
6.\*.a fenntartó kiegészítõ feladatokat is meghatározhat.
33\*A könyvtárhasználók jogai és fizetési kötelezettségei
A könyvtárhasználó jogosult bármely nyilvános könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére
ingyenesen illetik meg a következõ alapszolgáltatások:
-könyvtárlátogatás
-a könyvtár által kijelölt gyûjteményrészek helyben használata
-az állományfeltáró eszközök használata
-információ a könyvtár és a könyvtári rendszer szolgáltatásairól
Ingyenes szolgáltatások:
16 év alattiak és 70 év felettiek mentesülnek a beiratkozási díj alól
A beiratkozásért a fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhetõ
34\*A nyilvános könyvtári ellátás rendszerének mûködtetését és fejlesztését segítõ központi (országos szintû) feladatok és szolgáltatások
A miniszter a nyilvános könyvtári ellátás érdekében országos dokumentálási rendszert alakít ki
1.\*.az országos könyvtári informatikai hálózat fejlesztése és tartalmi feltöltése
2.\*.a Mo.-on keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körû gyûjtése, egyéb, Mo.-on keletkezett dokumentumok, valamint a külföldi hungarikumok gyûjtése, továbbá mindezek megõrzése, bibliográfiai számbavétele és rendelkezésre bocsátása, továbbá a kötelespéldányok elosztása
3.\*.az országos dokumentum-ellátási rendszer mûködtetése
4.\*.a határon túli magyarok könyvtári ellátásának segítése
5.\*.a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának segítése
6.\*.a nemzetközi szabványos dokumentumazonosító számok kiadása és nyilvántartása









35\*A nemzeti könyvtár alapfeladatai
1.\*.a Mo.-on keletkezett sajtótermékek kötelespéldány-szolgáltatáson alapuló teljes körû gyûjtése, megõrzése, szétosztása
2.\*.a külföldön megjelent hungarikumok teljességre törekvõ gyûjtése, feltárása, megõrzése
3.\*.a sajtóterméknek nem minõsülõ hungarikumok gyûjtése, feltárása, megõrzése
4.\*.a nemzeti bibliográfia készítése
5.\*.gyûjteményének archiválása és védelme
6.\*.gyûjteményének elsõsorban helyben használat útján történõ rendelkezésre bocsátása
7.\*.tevékenységi körébe tartozó kutatások végzése
8.\*.részvétel központi szolgáltatások megvalósításában
9.\*.a kulturális örökség részét képezõ könyvtári dokumentumok és könyvtárak védetté nyilvánításával, nyilvántartásával és külföldre vitelének engedélyezésével kapcsolatos feladatok e törvény erre vonatkozó szabályi szerint
10.\*.könyvtári dokumentumokról hitelesített másolatok készítése
11.\*.a miniszter által megállapított feladatok további végzése.
36\*Soroljon fel minél több (legalább 5) olyan könyvtárat, mely a tudományos és szakkönyvtári ellátás országos hálózatába tartozik
1.\*.Országos Széchényi Könyvtár
2.\*.Kossuth Lajos Tudományegyetem Központi Könyvtára
3.\*.Országgyûlési Könyvtár
4.\*.Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár
5.\*.Magyar Filmintézet Könyvtára
6.\*.Hadtörténeti Intézet Könyvtára
7.\*.Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
8.\*.Országos Idegennyelvû Könyvtár
9.\*.Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
37\*A megyei könyvtár feladatköre
1.\*.ellátja a kötelespéldányokkal és a könyvtárközi dokumentum-ellátással kapcsolatos feladatokat
2.\*.szervezi a területén mûködõ könyvtárak együttmûködését
3.\*.végzi, illetõleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségéhez tartozó lakosainak könyvtári ellátását
4.\*.a települési könyvtáraktevékenységét segítõ szolgáltatásokat nyújt
5.\*.szervezi a megyében mûködõ nyilvános könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását
6.\*.végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzéstés szakképzést
38\*A könyvtárfenntartó kötelességei a könyvtárával kapcsolatban
1.\*.meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát
2.\*.kiadja alapító okiratát, jóváhagyja, szervezeti és mûködési szabályzatát
3.\*.biztosítja a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ennek során figyelembe veszi a miniszter általmeghatározott szakmai követelményeket és normatívákat
4.\*.jóváhagyja a könyvtárfejlesztésére vonatkozó terveket
5.\*.az országos könyvtári szakértõi névjegyzékben szereplõ szakértõk közremûködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét
6.\*.biztosítja a könyvtár szakmai önállóságát
7.\*.ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat





39\*A nyilvános könyvtárak finanszírozásának alapelvei
1.\*.a könyvtár fenntartási és mûködési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésben kell elõirányozni
2.\*.a központi költségvetésjárul hozzá
3.\*.nemzeti könyvtár és az országos szakkönyvtárak esetébena Magyar Köztársaság költségvetésrõl szóló törvényben szabályzottak szerint
4.\*.helyi önkormányzatok támogatása a Belügyminisztérium költségvetési fejezetében
5.\*.a Belügyminisztérium költségvetési fejezete központosított elõirányzatként a helyi önkormányzatok számára a települési és a megyei (fõvárosi) könyvtárak állománygyarapítási kereteinek értéknövelõ támogatását tartalmazza
. A teleház
40\*Mi a teleház, és milyen szolgáltatásokat tud nyújtani?
A teleházat úgy határozhatjuk meg, mint egy korszerû eszközökkel felszerelt információs és telekommunikációs szolgáltató központot, mely a helyi lakosság mindennapos igényeinek a szolgálatában áll. Lehetõvé teszi, hogy az elektronikus és egyéb információhordozó és továbbító eszközök segítségével a lakosság szélesebb rétegei szerezhessenek ismereteket a nagyvilágból, azaz a minden eddiginél szélesebb körben építhessenek és ápolhassanak magán és üzleti kapcsolatokat, szabadon élhessenek a rendelkezésre álló széleskörû lehetõségekkel, a helyi közösség által kialakított szabályok szerint.
Szolgáltatások:
-szabad számítógép használat (e-mail, Internet)
-irodai szolgáltatások (másolás, fax, ûrlapok kitöltése)
-ügyintézési segítségnyújtás, közremûködés (adóbevallás, segélykérelem)
-adatbázisok (CD jogtár, szótár, lexikon, helyi adatbázisok) használata
-közhasznú tájékoztatás (helyi hirdetés, helyi hírek, menetrend, rendezvénynaptár)
-távoktatás, multimédia használata
-távmunka végzés lehetõségének biztosítása
-számítógépes játékok használata
41\*Milyen indíttatásból, és elsõsorban milyen közegben jöttek létre teleházak?
A teleházak általában kisebb településeken civil kezdeményezésre (közösségi, állami és üzleti támogatással) jöttek létre. Nagy részük társadalmi szervezetként mûködik, önálló épületben, vagy iskolákban, mûvelõdési házakban stb.
Célja az informatizált társadalom modern eszközeinek az alkalmazása olyan feladatok megoldására, amelyre az adott településen a legnagyobb szükség van. A falu , bármely kistelepülés a teleházakon keresztül adhat hírt magáról a nagyvilágnak, és a világ hírei, feltárt és rendszerezett információi ezúton jutnak el hozzá. A teleház nyitott információs kapcsolat a falu és a nagyvilág között, az információáramlás a helyi lakosokhoz igazodik, a „kollektív közgondolkodásnak” megfelelõen történik.















7. A múzeumok
42\*Milyen intézmények tartoznak a közgyûjtemények közé? Milyen jogszabály, melyik minisztérium hatáskörébe tartoznak?
Közgyûjtemény: az állam, a helyi és egyéb önkormányzat, köztestület vagy közalapítvány tulajdonában (fenntartásában) mûködõ, vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-és hangarchívum.
Azországos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolását a kulturális szaktörvény 43. § 2. számú melléklete tartalmazza.
Budapesti Történeti Múzeum: -Budapest Fõváros Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum: -HonvédelmiMinisztérium
Iparmûvészeti Múzeum: -Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Közlekedési Múzeum: -Ipari ésKözlekedési Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Petõfi Irodalmi Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Magyar Nemzeti Múzeum: - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Magyar Természettudományi Múzeum: -Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Mezõgazdasági Múzeum: -Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Néprajzi Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Országos Mûszaki Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár:- Egészségügyi Minisztérium
Szabadtéri Néprajzi Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Szépmûvészeti Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
43\*Hazai múzeumok történetérõl, jelenlegi helyzetérõl röviden (csak címszavakban)
-kezdetben csak kiállítótermek voltak
-Habsburg monarchia idején nem jött létre uralkodói gyûjtemény
-1802: gróf Széchenyi Ferenc felajánlotta könyvtárát, kép és szobor gyûjteményét, sokan csatlakoztak
1846: felépül a Magyar Nemzeti Múzeum
A millennium idején épültek fel sorban a múzeumok (Mezõgazdasági, Szépmûvészeti stb.)
-II. világháború után múzeumalapítási láz
-1970-es évek: a múzeumlátogatók száma eléri a 10 milliót
-1985: tetõzik a múzeumlátogatók száma (19,3 millió)
-azóta a látogatók száma egyre csökken
-egyenletes és folyamatos fejlõdést mutat a múzeumi intézmények száma
-1997: 745 nyilvántartott múzeum
-1998: 950 látogatható múzeum
-90-es években nõ a költségvetési támogatás
-emelkedik a jegyek ára
-csökken a foglalkoztatottak száma
-fenntartási gondok
44\*A múzeumok három fõ funkciója
1.\*.értékmegõrzés
2.\*.tudományos munka
3.\*.közmûvelõdési szerepvállalás
A három funkció a gyakorlati munka során összefonódik, egyik feltételezi a másikat, és mindháromfunkcióhoz megfelelõen képzett, professzionális szakemberekre van szükség








45\*A múzeumi közmûvelõdés fõ formái, lehetõségei
1.\*.„kihelyezett” kiskiállítások vagy alkalmi „kiállítási akciók”, vándorkiállítások-a hozzájuk kapcsolódó rendezvényekkel
2.\*.tárlatvezetések
3.\*.a kiállítások témájához kapcsolódó filmvetítések
4.\*.elõadások, elõadás sorozatok
5.\*.múzeumbarát-körök, egyéb mûvelõdõ kisközösségek mûködésének segítése
6.\*.„múzeumi történelemórák” szervezése
7.\*.honismereti, helytörténeti körök számára szervezett foglalkozások
8.\*.gyermekfoglalkozások szervezése a legváltozatosabb formában: játszóház, kreatív foglakozás a legkülönfélébb anyagokkal és technikákkal. (Karton, agyag, gyöngy, természetes anyagok) Rajzolás, festés, tárgyépítés. Szituációs játékok, vetélkedõk stb.
9.\*.írásos és hangzó anyagok: múzeumismertetõk, kiállítási kalauzok, katalógusok készítése, didaktikusan összeállított fejhallgatós („sétálómagnós”) tárlatvezetés stb.
10.\*.múzeumi szakkönyvek, leporellók, képeslapok, mûtárgymásolatok és egyéb mûvészeti értékû emléktárgyak árusítása
11.\*.PR munka: reklám és propagandaanyagok készítése („szórt” vagy célirányos közönségnek) hírek, újságcikkek, riportok, egyéb mûsorok elhelyezése médiában
46\*Ki alapíthat múzeumot, milyen feltételek mellett?
-bármely jogi és természetes személy alapíthat
-Muzeális intézmény alapításához, már létezõ intézmény muzeális intézménnyé nyilvánításához a miniszter engedélye szükséges
-Mûködési engedély tartalmazza az intézmény elnevezését, tulajdonosát, fenntartóját, szakmai besorolását, gyûjtõkörét, valamint elhelyezését
-Mûködési engedély csak akkor adható, ha a muzeális intézmény tulajdonosa (fenntartója) biztosítani tudja a folyamatos és rendeltetésszerû mûködéshez szükséges feltételeket
-a muzeális intézmény szakmai besorolásától, minõsítésétõl függõen a miniszter a mûködési engedély kiadását pénzügyi biztosíték adásához kötheti
-a mûködési engedélyeket az Igazgatóság tartja nyilván. A mûködési engedélyeket, illetõleg azok változásait a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hivatalos lapjában közzé kell tenni.
-a mûködési engedélyben foglaltak betartását az Igazgatóság, illetõleg a miniszter által megbízott szakfelügyelõ ellenõrzi
-Állami költségvetési támogatás az Igazgatóság nyilvántartásában szereplõ muzeális intézmény számára adható
47\*Soroljon fel legalább 5 országos múzeumot! Ezek milyen jellegû felügyeleti szervekhez tartoznak?
Budapesti Történeti Múzeum: -Budapest Fõváros Önkormányzata
Hadtörténeti Múzeum: -HonvédelmiMinisztérium
Iparmûvészeti Múzeum: -Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Közlekedési Múzeum: -Ipari ésKözlekedési Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Petõfi Irodalmi Múzeum:- Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
(a többit lásd elõbbiekben)








48\*A megyei múzeum feladatköre
A megye önkormányzata a kulturális javak gyûjtésérõl, õrzésérõl, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról, a régészeti örökség védelmérõl múzeumi szervezet fenntartásával gondoskodik
A megyei múzeumi szervezet a meghatározott feladatok egységes ellátásának intézményrendszere, amelyen belülkülönbözõ szakmai besorolású, önálló mûködési engedéllyel rendelkezõ muzeális intézmények mûködnek.
A megyei múzeumi szervezet irányító intézménye a megyei múzeum
-elõsegíti a megyei muzeális szervezet, illetõleg a területen tevékenykedõ más muzeális intézmények szakmai együttmûködését
-ellátja a régészeti lelõhelyek szakmai nyilvántartását
-adatokat szolgáltat a régészeti lelõhelyekrõl
-részt vesz a területén lévõ régészeti emlékek és a mûemlékek vissza nem építhetõ, illetõleg a helyszínen meg nem õrizhetõ töredékei és tartozékai muzeális közgyûjteményben történõ elhelyezésében
-szakértõként részt vesz a régészetileg védett területek ellenõrzésében
-közremûködik a Hivatal területi feladatainak ellátásában
8. Mûvészeti intézmények és szervezetek
49\*A mûvészeti intézmények és szervezetek fõ feladatai
A mûvészet az „emberi önkifejezés” egyik fontos megjelenési formája: az esztétikum tárgyiasulása révén, az egyéni illetve közösségi tudat kivetítõdése, megjelenése a társadalom számára.
Minden társadalomnak kötelessége gondoskodni a saját hagyományait jelentõ mûvészeti értékek megõrzésérõl, és tovább hagyományozásáról.
Három fontos meghatározó eleme vana társadalomban a mûvészeti életnek:
1.\*.a mûvészi alkotó munka (egyéni vagy-pl. film esetében-kollektív alkotás)
2.\*.a mûvészi értékek megjelenítése (az elkészült színdarab színpadra állítása, a zenemûvek betanulásaés eljuttatása a hangverseny pódium, a festmények, szobrok „installálása”, a kiállítás megnyitása stb.)
3.\*.a mûalkotással való találkozás megszervezése (közönségszervezés, népszerûsítés, terjesztés, közönségnevelés)
A mûvészeti intézmények két fõ funkciója:
1.\*.mûvészeti
2.\*.közmûvelõdési



























50\*A mûvészeti intézmények közmûvelõdési feladatai
Két fõ tényezõje van a mûvészi hatásnak:
1.\*.mûvészi produktum
2.\*.közönség
A mûvészi mondanivaló befogadása nem automatikus
Az, hogy megfelelõen felkészített, vagy kinevelt közönség üljön a közönség soraiban, nem csupán a mûvészek teljesítményétõl függ, hanem a közmûvelõdési szakemberek munkájától.
Néhány alapelv és módszer:
1\*írásos ismertetõ, kalauz, katalógus készítése a látogató közönségnek elõzetes PR munka: sajtó cikkek, riportok, közönségszervezõk, kulcsemberek tájékoztatása
2\*mûvész-közönség találkozók szervezése
3\*ismeretterjesztõ elõadás szervezése (a rendezvény elõtt vagy után), a rendezvénylátogatás után vitadélután szervezése
4\*mûvészetvarát (színházbarát, ifjú zenebarát, stb.) körök szervezése és mûködtetése
5\*rétegprogramok” szervezése (iskolásoknak, az adott mûvészeti ágban tevékenykedõ amatõr együtteseknek, pedagógusoknak, értelmiségi vagy egyéb kluboknak stb.
6\*„nyitott napok”, „szakmai napok” szervezése: látogatás a mûvészeti intézményben
7\*bepillantás a mûhelytitkokba
51\*A színházak fenntartói. Költségvetésük fõ bevételi forrásai, azok % - os megoszlása
A színházak nem tudnának külsõ anyagi támogatás nélkül mûködni, a nézõktõl származó jegybevételek nem tudják fedezni a fenntartási költségeket.
.\*.Állami támogatás:47,20%
.\*.Önkormányzati támogatás:32,20%
.\*.Jegybevétel:20,60%
A Nemzeti Kulturális Minisztérium tartja fenn a Nemzeti Színházat (részvénytársasági formában!!!)
A legnagyobb színházfenntartó a fõváros Mo.-on:12 színházat mûködtet.
A színházak számos kezdeményezõ lépést tettek annak érdekében, hogy vállaltokat, vállalkozásokat nyerjenek meg szponzorálásra.
Gyakran jó eséllyel folyamodnak pályázatok lehetõségeihez. Ezek csak alkalmiak, esetlegesek, nem alkalmasak a hosszú távú fejlesztések megvalósítására.




























52\*Az alternatív színházak jellemzõi, státusza, bevételi forrásai
Rendszerváltás elõtt: perifériára szorították a kisebb, egyéni vagy kiscsoportos kezdeményezésre létrejött „színházi képzõdményeket”, melyek egy másfajta gondolkodásmódot, és mûködési modellt, ellenpólust, alternatívát képviseltek az állam által támogatott és felügyelt „hagyományos” közszínházakkal szemben.
Ezeka „semmibõl létrejött”, lelkes és fanatikusan színházszeretõ amatõrökbõl, félhivatásosokból és hivatásosokból álló társulatok a legkülönbözõbb színhelyeken kerestek és találtak játszó helyeket (pincékben és padlásokon, klubokban és szabadtéren, bármely térben ahol játszani lehet)
Többnyire már puszta térbeli megjelenésük is formabontó.
Gyakran élnek a mozgásszínház, pantomim vagy performance lehetõségeivel.
E társulatok többnyire non-profit jellegû szervezõdések. Munkájukhoz folyamatos támogatásra lenne szükségük, ennek hiányában különbözõ alapok, pályázatok lehetõségeire támaszkodnak. Ez nem biztos forrás, ezért gyakran felbomlanak és újjászervezõdnek.
Mamár nem tekintik üldözendõnek. A hagyományos színházakat kihívások elé állítják. Elfogadott színfoltjai a hazai színházi életnek (pl. Merlin színház, Komédium, Bozsik Yvette társulata)
2002: több, mint 100 különbözõ alternatív színházi mûhely, ezekbõl 30 tartozik a tánc- és mozgásszínházak közé.
Támogatásukra külön költségvetési rovat nyílt az államiköltségvetésben.
53\*Kinek van joga hangversenyeket szervezni Mo.-on? Milyen szervezeti formában, milyen anyagi körülmények között?
Akár kommersz, akár színvonalas zenérõl legyen szó a piac törvényei érvényesülnek. A tömegízlés elvtelen kiszolgálása a minõség, a színvonal rovására megy. Kevés intézményes és szervezeti eszköze van az államnak és a közmûvelõdés intézményrendszerének arra, hogy befolyásolják a tömegzene irányát.
A rendszerváltásig (1990-es évekig) a hangversenyrendezés joga állami monopólium volt. Az Országos Filharmónia (1990-tõl Nemzeti Filharmónia), mint állami koncertrendezõ intézmény tartotta kezében. 1998-ban az intézményi státusz megszûnt, helyette létrejött Budapesten 2, Miskolcon 1 és Pécsett 1 koncertrendezõ kht., melyek tevékenysége kiterjedt az egész országra.
Eza koncertrendezõ hálózat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium anyagi támogatásával, olyan feladatokra kapott megbízást, amelyeket nem lehet kitenni a piac törvényeinek.: ifjúsági hangversenyek, kortárs zenei mûvek bemutatása, új helyszínek felkutatása, korábban nem preferált mûfajok megismertetése.
A Filharmónia ma már az országban rendezett hangversenyek kb. 20%-át szervezi.. Száznál több hanversenyrendezõ szervezet. Ezek között van egyszemélyes Bt., alapítvány, egyesület, mûvelõdési intézmény, civil szervezet. Többségük mûvészeti alapok és alapítványok, támogatók segítségével.


















54\*Kik a komolyzenei (szimfonikus) zenekarok és énekkarok fenntartói? Soroljon fellegalább 5 együttest!
A hazai hangversenyélet bázisát a hivatásos szimfonikus zenekarok jelentik. ANemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tartja fenn az ország elsõ számú együttesének számító Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar.
A fõvárosban több színvonalas, fõhivatású muzsikusból álló szimfonikus zenekar mûködik.
Alapítványi fenntartású:
Budapesti Fesztiválzenekar
MÁV Szimfonikus Zenekar
MATÁV Szimfonikus Zenekar
Önkormányzati fenntartású a Dohnányi Zenekar
Belügyminisztérium által fenntartott a Duna Szimfonikus Zenekar és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.
Mo.-on néhány hivatásos énekkar (Magyar Rádió Énekkara, Debreceni Kodály Kórus) mellett sok színvonalas félhivatásos vagy teljesen amatõr énekkar is rendszeres szereplõje hangversenyeinknek.
A helyi önkormányzatok részére, az általuk fenntartott ill. hosszú távon támogatott hivatásos zenekarok és énekkarok programjainak megsegítéséhez a központi költségvetés minden évben külön keretet biztosít a Belügyminisztérium költségvetésében. Az összeget a kulturális tárca osztja szét, a támogatások tükrözik a fenntartó önkormányzatok hozzájárulásának arányait.














































55\*A kiállításrendezõ intézmények, szervezetek rövid jellemzése (státuszuk, mûködésük anyagi forrásai)
A kiállítások nagy részéta kortárs képzõmûvészetekre szûkítjük. Az elmúlt 10 évben mind a kiállítóhelységek, mind a kiállítások, mind a látogatók száma növekedett.
Egyre mélyülõ szakadék mutatkozik az „elit” képzõmûvészeti ízlése és a közízlés között.
Köztudott, hogy Mo.-on a mûvészeti nevelés irodalom-centrikus, ill. túlságosan is a verbalitásra épül.
Rendkívül hátrányos ez a vizualitásra épülõ mûvészetek számára.
Nemelég nézni-látni kell
A látáskultúrára nevelni, nevelõdni kell. Ennek hiánya megmutatkozik a kiállítás-látogatók összetételében, mûítéletében, mûélvezetében.
Azamatõr képzõmûvészeti körök száma a mûvelõdési házakban az elmúlt években csökkent.
A rendszerváltás elõtt csak az számított hivatásos mûvésznek, aki a Képzõmûvészeti Alap tagja volt. Magán galériák helyett az ország nagy városaiban a Képcsarnok (állami) Vállalati üzlethálózata kiállítótermei képviselték a folyamatos és hivatalosan elismert, támogatott mûtárgy-kereskedelmet.
Esetenként a mûvelõdési házak és egyéb állami intézmények is szerveztek tárlatokat.
Manapság az állam (a szakminisztérium útján) továbbra is fenntartjareprezentatív nemzeti kortárs kiállítási intézményként a Hõsök terén található Mûcsarnokot, és kht. Formájában a budapesti Ernst Múzeumot.
Önkormányzati fenntartásban mûködik a Budapesti Galéria, a miskolci, a pécsi galéria és a szombathelyi képtár.
Egyes kiállítóhelyek a non-profit szférához tartoznak., egyesületként mûködnek és gazdálkodnak(Pincegaléria, Nádor Galéria) Másokat üzleti vállalkozásként, betéti társaságok, kft.-ék vagy magánszemélyek mûködtetnek. (Gaál Imre Galéria, Fortuna 11 Galéria Kft.)
A legismertebb, legjelentõsebb támogatási formát a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) jelenti. Fenntartó szervtõl, mûködési formától függetlenül, bármelyik szervezet (akár gazdasági vállalkozás is) kaphat támogatást, ha valami közcélú tevékenységet jelöl meg pályázatában.
Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány is sok kiállítást finanszíroz., bár profiljábaleginkább amatõr mûvészeti kezdeményezések támogatása tartozik, és csak civil szervezeteket támogat.
A Magyar Alkotómûvészeti Közalapítvány feladata, hogy gondoskodjon mûvészek alkotómunkájának és szociális biztonságának anyagi feltételeirõl. Rendszeres támogatás (nyugdíj), rendkívüli támogatás, alkotóházakat mûködtet, mûtermeket tart fenn, kölcsönöket, ösztöndíjakat, jutalmakat oszt, díjakat tûz ki, mûvészeti alkotói pályázatokat hirdet meg és támogat.
A hazai mûvészek legnagyobb társadalmi szervezete a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete (MAOE), ezen belül tevékenykedik a Képzõ-és Iparmûvészeti, Fotómûvészeti Tagozat.



















9. A mozifilm: mûvészet és/vagy szórakoztatóipar
56\*A magyar filmgyártás, filmforgalmazás és moziüzemeltetés fõ jellemzõi és átalakulása az 1950-es évekig
Lumiere-testvérek: cinématographe
1895: elsõ nyilvános vetítés
1896. június: Mo.-on elõször mutatták be a Lumiere-testvérektõl hozott filmet.
1902: az elsõ filmszínház megnyílik Budapesten
A mozihálózat lendületes kiépítése az I. világháború után indult meg.
1945re kb. 1. 000 mozi volt.(több mint 100 Bp.-en)
1948: államosítják a filmszakmát
Azelsõ hangosfilmek a 30-as években születtek.
Már az elsõ évtizedektõl számos színvonalas alkotás.
II. világháború után: a filmgyártás is tükrözte az akkorigazdasági és politikai viszonyokat. A magán filmgyárak a politikai pártok és társadalmi szervezetek irányítása alá kerültek.
1950: valamennyi mozit a helyi tanácsok kezelésébe adták át
„Mozit minden településnek”
Gyenge kép és hangminõség, zajos gépek, általában nem volt külön gépterem.
Egyre több sematikus, agitatív film anépszerû színészekkel.
Az50-es években kiépült a filmszakma minden szektorára kiterjedõen az állami kézben tartott, egységes átfogó rendszer, mely csak a 80-as években esett szét.
57\*A filmszakma három szektorának fõ jellemzõi, kialakult rendszere az 1950-es években. Nevezzen meg minél több szervezetet (intézményt, vállalatot, állami szervet) ebbõl az idõszakból a 80-as évekig!
1.\*.filmgyártás
2.\*.filmforgalmazás
3.\*.mozi-üzemeltetés és filmterjesztés
8.1948: létrejött a Magyar filmgyártó Nemzeti Vállalat
Ebbõl a trösztszerû képzõdménybõl az évek során több önálló, de szintén állami cég vált ki.
1950ben: Híradó- és Dokumentumfilmgyár
Magyar Szinkron Filmgyár
Magyar Filmlaboratórium Vállalat
1957ben: három önálló egység alakult ki
Hunnia Filmstúdió
Budapest Filmstúdió
Pannónia Filmstúdió
1959ben: a magyar kísérletezõ fiatalok támogatására
Balázs Béla Filmstúdió
1963ban: újraegyesült a Hunnia és a Budapest Filmstúdió
Magyar Filmgyártó Vállalat (MAFILM) néven
9.A filmforgalmazás önálló intézményesített rendszere1948-ban alakult ki
1958ban: létrejön a Mozgóképforgalmazási Vállalat (MOKÉP)
35évig monopol helyzete volt, elláttafilmekkel az egész országot, kezében volt a filmpropaganda, a filmreklám, a film-raktározás, a filmek kezelése és nyilvántartása, export-import joga volt
1956ban: a külkereskedelem önálló bonyolítására létrejötta Hungarofilm
A centralizált mechanizmus mûködéséhez és ellenõrzéséhez még egy elkülönült hatósági szerv is társult
Bemutatási engedély-mûvelõdési kormányzat Filmfõigazgatósága adta ki
10.döntõ fordulatot 1953-54-ben létrehozott megyei moziüzemi vállalatok (fõvárosban FÕMO)
Minden lényeges kérdésben a központi akarat végrehajtói voltak (helyár, kópiák száma, államitámogatás)








58\*A filmszakma (irányítási, szabályozási, finanszírozási rendszer) átalakulása a 80-as években
A 80-as években már tarthatatlan volt a Filmfõigazgatóság mindenhatóságára, a központi bürökratikus végrehajtására épülõ szervezeti és pénzelosztási rendszer.
Képtelenség volt tovább támogatnia forgalmazói monopóliumra épülõ filmkínálatot.
1983: csökken a központi támogatás
Törölték a mûsorpolitikai követelményeket. Teret kapott a kereslet-kínálat törvényszerûsége.
A mozikat már nem lehetett távol tartani a szórakoztatóipari piaci mechanizmustól. A támogatás az értékes filmek mûsorra kerülését segítette.
A forgalmazó e filmek bemutatására igényelhetett támogatást, pályázhattak dotációra a mûvészeti és társadalmi értékeket terjesztõ, ill. azok befogadását segítõ szervezetek (filmklubok, oktatási intézmények) is.
Támogatási rendszerünkben ma is eza világszerte ismert gyakorlat érvényesül.
A döntési mechanizmusok lényeges átalakulása.
1991: létrejött a filmszakma önkormányzati szerve a Magyar Mozgókép Alapítvány (MMA)-közcélokat szolgáló alapítvány, a filmszakma állami támogatásának létesítménye
1993: Magyar Történelmi Filmalapítvány (MTFA)-a történelmi dokumentumfilmek támogatására
A költségvetési támogatás rendszerének korszerûsítése a mozik és az azokat üzemeltetõ szervezetek közvetlen támogatásának megszûnését jelentette.
Kártyavárként omlott össze a több ezer kistelepülésen fenntartottkeskenyfilmes hálózat.
A nézõk száma több évtizeden át folyamatosan csökkent. Forradalmiátalakulás a vetített filmek összetételében
80as évek végén radikális változás történt a tulajdonosi szerkezetben.
1986: a MOKÉP monopóliuma megszûnt
1989: új szereplõk jelentek meg a piacon: Intercom, Vico, Saturnus Film
59\*Milyen válság és struktúraváltás történt a filmszakm.ban a 90-es években?
1991ben létrejött a filmszakma önkormányzati szerve, a Magyar Mozgókép Alapítvány. Közcélokat szolgál; két év múlva hasonló alapelvekkel, a történelmi dokumentumfilmek támogatására a kormányzatlétrehozta a Magyar Történelmi Filmalapítványt. A költségvetési támogatás rendszerének korszerûsítése lényegében a mozik és az azokat üzemeltetõ szervezetek támogatásának megszüntetését jelentette. A nézõk száma a mozikban több évtizeden át, foly. Csökkent, de a mozik tömeges bezárása 1990-94 között történt meg. A városi mozik 2/3-a, vidékiek 90%-a. Átalakulás a vetített filmek összetételében is. A Magyar filmek nézõinek száma 1994-ben 205ezer, az amerikai filmeké 15 millió. A volt szoc. Országokból érkezõ filmek száma jelentéktelenné zsugorodott.
Tulajdonosi szerkezet változása: MOKÉP filmforgalmazási monopóliuma 1986-bam megszûnt. A megyei mozi vállalatok önálló filmvásárlásai jogot kaptak. ’97.: a Budapest Film vállalati partnereként megjelent a londoni székhelyû és hollywood-i stúdiókkal rendelkezõ United International Pictures. ’89.: Intercom, Vico, Saturnus Film megjelenése.
Bárki kaphatott filmforgalmazási jogosítványt, így hamar lett 25-30 új cég. 1995-ben már csak 5nagy cég uralta a piacot, a bevétel több mint fele az Intercomé, egyharmada az UIP-é, maradékonosztozott a Flamex, Mokép, Budapest Film.











60\*Multiplexek jellemzése.
Jelentése: mozi-koncentráció: legalább 8 vetítõterem egy komplexumban. Megaplex: min. 15 terem. Ez a fajta mozizás a tágan értelmezett shoppingolás kontextusában érthetõ meg. A multik döntõ többsége bevásárlóközpontokban épültek fel. A multi-nézõ nem tudatosan választ, hanem sokkal inkább a fogyasztás szabadsága és öröme kerül elõtérbe. Fontos kellék így a tükör, bársonyszõnyeg, evés a vetítés alatt. A koncentrált és nagy befektetéssel beharangozott filmek mindig a komplexum legnagyobb termében kerül elõadásra, néhány hét múlva kisebb termekben, addig fut, amíg gazdaságos a vetítése. Közben jön az új sztárolt film. A nézõk a kampányidõszak csúcsán is mindig kapnak jegyet.
A hagyományos mozik ebben a rendszerben nem versenyképesek. A kampányidõ alatt nem kapnak kópiát, utána, ha kapnak is, a film már lecsengett. Ráadásul ezek a filmek olyan hang és képtechnikával készülnek, amit csak modern multiban lehet visszaadni.
A multik kínálata inkább mennyiségi, mintsem minõségi. Az ember elsõsorban amerikai életmintával találkozhat.
AzEu-i mozipiac 90%-át az amerikaifilmek uralják.
61\*Törekvések az elmúlt évtizedekben a filmkultúra fejlesztése érdekében? Hazai filmklubok múltja és jelene.
Sajna, a közoktatásban éppen akkorjelent meg a filmesztétikai képzés, amikor a mûvészfilmek eltûntek a mozikból (90-es évek). A filmesztétikai mûveltség elterjesztésében nagy lehetõséget jelentenek a filmklubok, melyek a 60-70-ben jelentek meg egyetemeken, mûv. Házakban, és filmszínházakban. Vonzerõ volt a tagság, filmtörténeti érdekességeket, nyilvános mozifilmként nem játszottakat láthatott a tag. Kedvezményes áron vehettek részt helyi vetítéseken és filmfesztiválokon. 73-ban megkezdõdött a filmbarátok köre hálózat kiépítése. Célja a filmmûv. Klasszikus értékeinek folyamatos mûsoron tartása és a modern filmûv. Törekvések megismertetése. Hálózat propagandamunkája színvonalas volt, elõadások és viták követték a vetítéseket. 86-ban : Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége. A filmmûv. iránt érdeklõdõk öntevékeny közösségeinek létrehozása, összefogása, tagság kult. igényeinek kielégítése. + oktatás, továbbképzés, mûv. Filmek forgalmazása, szervezés. Rendszerváltás: a filmszakma piacosodásával veszélybe került a mûv.filmek forgalmazása. A fõváros azonban stabilizálta ezt a hálózatot. A régi, kiürült termeket felszámolták, a jókat felújították, többtermessé alakították. Legnagyobb: Corvin, és az Uránia. A mûv. Filmeket játszó moziknak hamar kialakult a stabil közönsége. Középiskolások, egyetemisták. E mozik kihasználtsága jó. Ez a hálózat támogatás nélkül nem lenne életképes. A Budapest Film évente bemutat 30-35 filmet, amik nagy része mûvészfilm. Évi, kb. 30 millió vesztesége van, de a kereskedelmi alapon forgalmazott filmek nyeresége, a MMA, a fõv. önkormányzat, s egyéb pályázatok ellensúlyoznak.
Amatõrfilmezés; 1930-re nyúlik vissza. Fiatal filmesek többnyire, filmjeik provokálják a vetítés utáni vitát. 1990: nevük: MagyarFüggetlen Film és Videószövetség.

















62\*Milyen struktúra-változás éstendenciák vannak ill. várhatóak?
2000évek elején a fõvárosban és a nagyvárosokban az uralmat a multik vették át. Várható, hogy a nagyobb vidéki városok pláza-építkezésével továbbiak épülnek. Már érzékelhetõ azonban biz. telítõdés. Bp.-en már túlkínálat van, a közönség már nem tölti meg a termeket. A falusi, kistermes, korszerûtlen mozik és a hagyományos nagyvárosi mozik már eltûntek. Mivel nagy részük jó állapotban van, a belváros közepén található, nagy részüket átépítették és korszerûsítették. Van reményük a túlélésre. Továbbra is helyük van a mûvész-moziknak. Megfelelõ támogatási re lenne szükségük. Ezek kb. 860ezer nézõt vonzanak. Évente kb. 55-65 olyan film kerül be az országba, amely kifejezetten az art-mozik hálózatába kerül. Ellátását a „független filmforgalmazók” biztosítják, de érkeznek filmek a hazánkban levõ külképviseletek támogatásával is. (pl. Francia Intézet).
Filmipar tulajdonosai a jövõben: néhány nagy nemzetközi vállalat, s nagyon sok független kistulajdonosversenye jellemzi majd.
10. A könyvek
63\*A könyvpiac fõ szektorai, szereplõi. Pl. az 50-es éveket követõ idõbõl.
Szektorai: nyomdák, könyvkiadók, nagykereskedelmi terjesztõk, könyvesboltok a hozzájuk tartozó könyvterjesztõkkel. Ez a rendszer az 50-es években épült ki, s fennmaradt a 80-as évekig.
Könyvkiadás területén az állam nagy országos kiadókat hozott létre: Szikra (56-tól Kossuth), Ifjúsági Könyvkiadó, (57 után Móra), Szépirodalmi, Magvetõ Kiadók, Európa, Medicina, Zenemûkiadó, Corvina, Akadémiai Kiadó. Állami nagyvállalatok voltak, és a saját illetékességi területükön monopóliumot élveztek.
Könyvterjesztés: 3 nagy hálózat: Állami Könyvterjesztõ Vállalat (ÁKV); Könyvértékesítõ Vállalat (KÖNYVÉRT); Mûvelt Nép Könyvterjesztõ Vállalat. Kiépült infrastruktúrával rendelkeztek, és könyvesboltokat mûködtettek, szerte az országban.
64\*Szervezeti változások a rendszerváltás után. Pl.-ák ebbõl az idõszakból.
A monopóliumok megszûntével néhány hónap alatt, több mint 2000 kiadói-terjesztõi kisvállalkozást jegyeztek be. Megjelentek a korábbi korszak politikai üldözött kiadványai. A járdákat és az aluljárókat ellepték a könyvárusító standok; 1991-2-ben a könyvker. Közel 40%-a az utcán zajlott. A korábban kiadott könyvcímek ezrei eladhatatlanokká váltak. A piaci versenytõl mentesített hálózatokban régóta halmozódó könyvek megmaradtak. A három nagy állami könyvterjesztõ cég kilátástalan helyzetbe került. Eladták ezeket, de a bolteladásból befolyt 600milliós bevételt nem az értékek átmentésére, a könyvpiac konszolidálására fordították. A nagy adósságú nagy forgalmazók privatizációja lehetetlenné vált, a csõdbõl csak néhány gyorsan létrehozott kft tudott kimenekülni. ÁKV-ból 1990-ben két kft. Lett: a Líra és Lant, és a Libri kft. Mûvelt Nép 1992-ben megszûnt, de romjaiból támadt fel a Biblifil kft. Könyvért-bõl még a felszámolás elõtt kivált a Könyvesház kht, mely kiadói tev.-et vitt tovább. A kiadói rendszer felszámolása: Amerikaiak vették meg a Helikon Könyvkiadót, német Bertelsmann a Kossuth Nyomdától az Officina Nova Kiadót, s létrehozta belõle a Magyar Könyvklubot. Welters&Kluves többségi tulajdont szerzett a Közgazdasági és Jogi Kiadóban és az Akadémiai Kiadóban. Életben maradt a hazai kiadók egy része, pl. Európa, Corvina, Móra, Cartographia, Osiris, Unicornis, stb, egyházi kiadók, legnagyobbnak a kat. Szent IstvánTársulat és a ref. Kálvin János Kiadó, s 100%-ban maradta Tankönyvkiadó.
Szerencsére a könyvkiadás nem vált a politikai élet foglyává, egyre gazdagodó, színes könyvkínálat találhatóak a könyvesboltokban.



65\*Milyen formában támogatta az állam a hazai könyvszakma magára találását a 90-es években?
A 90-esek közepén újfajta támogatási rendszer épült ki, fõ pillérei a kereslet-élénkítés és célirányos tõke-kihelyezés. 95-tõl megvalósultak: pedagógusoknak juttatott, szakkönyv vásárlására fordítható támogatás; egyetemi és fõiskolai hallgatók tankönyvtámogatása, iskolai könyvtártámogatás, közmûvelõdési könyvtárak könyvbeszerzési keretének bõvítése; közoktatási tankönyvek gyártásához folyósított, államilag garantált hitel; hazai kiadóknak és kereskedõknek nyújtott kedvezményes hitel.
Soros Alapítvány kamattámogatási pályázata, elsõsorban kis, irodalmi kiadóknak nyújtott hitelt.
A piacélénkítõ intézkedések kifulladtak, az állam a támogatási összegek értékarányos növelése helyett, évrõl-évre csökkentette azokat. Magas adókkal sújtja a könyvforgalmazást. Ezáltal az állam a könyvpiacról származó jelentõs adóbevételre tesz szert, de ennek csak töredékét fordítja a könyvszakma támogatására.
92ben jött létre a Magyar Könyv Alapítvány, mely célul tûzte ki a hazai kortárs és klasszikus szépirodalom, ismeretterjesztõ munkák kiadásának támogatását, valamint a magyar mûvek idegenre fordítását. Az országgyûlés évente biztosít támogatást az Alap. számára.
Nemzeti Kulturális Alap: az irodalmi éskönyv kollégiuma közvetítésével ítél oda évente támogatási összegeket.
66\*A könyvpiac közmûvelõdési vonatkozásai.
A könyv a mûveltség-gyarapítás legkiterjedtebb, legalapvetõbb, legsokoldalúbb eszköze. Elõnyt jelenthet a könyvszakma számára, ha épít erre a motivációra, és igyekszik kiaknázni ezt. Ennek egyik eszközét jelentik a könyvkiadók és könyvterjesztõk által támogatott könyvklubok, könyvbarát-körök. (Pl. Magyar Könyvklub, Osiris Könyvklub, Európa Könyvklub)
A különbözõ könyves kiadványok, brosúrák, tájékoztató anyagok nemcsak reklám, de bizonyos közmûvelõdési funkciót is betöltenek. A könyv köré szervezõdõ közm. lehetõségekkel gyakran élnek a közm. intézmények és a különbözõ kulturális szervezetek.
A könyvszakmán belül van egy országos szervezet: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülete (MKKE). Hazai könyvpiacon jelen levõ kb. 120 hazai, külföldi, vagy vegyes-vállalati tulajdonú cég önkéntes társulása, szakmai és érdekvédelmi feladataik ellátására. Kiharcolták a könyvek forgalmi adójának legalább részleges eltörlését. Koordinálja évrõl évre: Bp.-i Nemzetközi Könyvfesztivál (ápr.), Ünnepi Könyvhét (jún. elsõ hete), szép Magyar Könyv Verseny, Felsõoktatási Tankönyv- és Szakkönyvvásár (nov.), Téli Könyvvásár (nov-dec.), stb. A szervezet készítteti el folyamatosan a könyv-ünnepek, könyvszakmai rendezvények prospektusait, katalógusait, plakátjait. Kidolgozta a szakma etikai kódexét, közremûködik a könyves szakemberek szakmai továbbképzéseinek, hazai és nemzetközi konferenciáinak szervezésében.




















11. A tömegközlés eszközrendszere
67\*A töm. eszközök megnevezése, fogalom meghatározása. A közszolgálati adók mellett milyen formák alakultak ki.
Töm. eszközök: az idõszaki sajtó (újság, folyóirat); rádió, tv; Internet. Az elsõ tömegközlési eszköz a sajtó volt, ezért egészen az elmúlt idõkig sajtószervek alatt az összes írott, hangzó, audiovizuális, sokszorosított terméket elõállító szervezetet értették, így a rádiót, tv-t is. Az angol mass media kif. Hatására a töm. egészére egyre inkább a média kif. A használatos. (Médium = egy közvetítõ-közlési eszköz, pl. rádió, újság.)
Tömegközlésnek nevezzük, amikor egy adott, központi forrásból egyidejûleg juttatunk el információkat, technikai eszköz közbeiktatásával, egy szétszórt közönségnek, nyitott formában, vagyis elvileg korlátlan számú felhasználónak. A közlés széles tömegekre kiható egyidejûsége különbözteti meg a tömegközlési eszközöket a sokszorosított kultúraterjesztési eszközöktõl, a könyvtõl, ill. az írott, képi, hangzó, audiovizuális sokszorosítás egyéb lehetõségeitõl (pl. térkép, videokazetta, stb.), és a mozikban terjesztett filmtõl.
A közszolgálati adók mellett az elmúlt évtizedekben létrejöttek és mindent elárasztottak a kereskedelmi adók. Ezzel együtt egy új szemlélet alakult ki; a média kínálatának a közönségkeresletébõl kell kiindulnia. Mivel mindegyik csatorna a legnagyobb hallgatottságra-nézettségre törekszik, ezért a tömegek által könnyen fogyasztható, igényeiket különösebb szellemi erõfeszítés nélkül is kielégítõ könnyû szórakozást nyújt. Vagyis az új piaci szemlélet nem az emberek sokirányú törekvését, önfejlõdését kívánja szolgálni, hanem a média „leereszkedik” az egyének többsége számára adott, ill. elérhetõ szintre, és rövid távú, azonnali hatás elérésére törekszik. A globalizáció, a világtõke, ezen belül a „média-tõke” egyre nagyobb térnyerése és a „nemzetállamok” hagyományos értékrendjének, az általánosan elfogadott érték-hierarchiáknak felbomlása között tehát összefüggés van.
Megjelentek az alternatív adók is. Ezek keretében a nyilvánosság különbözõ fórumain alulreprezentált és hátrányos helyzetû társadalmi csoportok, kulturális, etnikai vagy nemzeti kisebbségek keresik a lehetõséget arra, hogy megszólalhassanak, kifejezhessék önmagukat. Követelik az államtól, hogy biztosítson anyagi lehetõséget, saját adófrekvenciát számukra. Elutasítják a kereskedelmi médiákat. Úgy vélik, hogy a fizetett hirdetések sugárzása ellentmond a pártatlan autonóm közlés eszményének, hiszen ezáltal függõ helyzetbe kerülnének az õket támogató gazdasági és politikai csoportokkal.
68\*Az ORTT feladatai
Ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben levõ mûsorszolgáltatás céljára biztosított mûholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; a törvényben elõírt felügyeleti és ellenõrzési feladatot; panaszbizottságot mûködtet az eseti bejelentések kivizsgálására; mûsorfigyelõ és elemzõ szolgálatot mûködtet; véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetérõl; meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba; ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat; nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatókról és mûsorelosztókról; ellenõrzi a vele kötött mûsorszolgáltatási szerzõdések megtartását; állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar mûsorszolgáltatási rendszer elvi kérdéseire, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcs. eljárásokat; biztosítja a költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenõrzéséhez szükséges információkat; megállapítja a mûsorelosztással, valamint a mûholdas terjesztéssel történõ mûsorszolgáltatás díjának mértékeit.




69\*A tömegkomm. hatás fõ jellemzõi.
Azelmúlt években készült felmérés során a kutatók ahhoza megállapításhoz jutottak, hogyaz iskoláskorúak gondolkodására, magatartására és jövõképére a TV nagyobb befolyást gyakorol, mint az iskola. A felnövõ generációk egyes csoportjainak jövõképe az amerikai sorozatok eszményeibõl táplálkoznak. Kimutatták azt is, hogy a gyereknézõk számára készült rajzfilmsorozatok jóval több agresszivitást mutatnak, mint a többi mûsortípus; ezekben ui. átlagosan 34 erõszakos esemény számolható össze óránként, tükrözve azt a mûsorkészítõi elõítéletet, hogy a fiatalkorú nézõk figyelmét csak úgy lehet a képernyõn tartani, ha folytonosan rendkívüli izgalmaknak tesszük ki õket. A z „amerikanizálódás” az elmúlt években Európát is elérte. Pl. a német mozikban játszott filmek több mint 90%-a a hollywoodi filmgyárakból kerül ki. Több ország, pl. Franciao. Komoly ellenlépéseket tesz nemzeti kultúrája védelmében. Mo. sem érintetlen ezektõl a világjelenségektõl. A tömegkomm. hatása nem érintetlen talajra hull, hanem egy meglevõ gondolkodásmóddal, ízléssel, mûveltségi állapottal találkozik. A hatás ezen átszûrõdve érvényesül. A média közvetlen hatása ált. a létezõ vélemények megerõsítésére korlátozódik. Véleményformáló hatása elsõsorban ott van, ahol a közönség nem rendelkezik közvetlen személyes tapasztalatokkal. Ellenállóbbak a befolyásolási kísértésekkel szemben a tudatos médiaválasztók, akik sokoldalúan tájékozódnak, az erõs identitástudattal bíró csoportok. A globális média azokra hat, akik a média „passzív” fogyasztói, kulturálisan „hátrányos” helyzetûek. A még kialakulatlan azonosságtudattal rendelkezõ csoportok között is a legvédtelenebbek a gyerekek. Tudnivaló, hogy a média-birodalmak éppen nem a tudatosabb felkészültebb társ. rétegeket célozzák meg, nem azokat, akik valódi táplálékot keresnek, aminek fogyasztása némi energia-befektetést és emésztési kényszert jelent, hanem a védtelenebbeket, akik a könnyebb dolgokat szeretik. A kényelmi helyzet olyan média-függõséghez vezet, amelyrõl már leszokni sem lehet. Mindez a tömegmanipuláció melegágya, és megteremti az olcsó tömegbefolyásolás lehetõségét.
70\*A tömegkomm. közmûvelõdési lehetõségei.
Tömegkomm. eszközök 3 fõ funkciója: tájékoztatás, szórakoztatás, nevelés, mûveltségfejlesztés. Az utóbbi idõben háttérbe szorult a közmûv. Feladat. Az értékes produkciók sok pénzbe kerülnek, és nem mutatható ki rövid távú hasznuk. Ráadásul a kulturális értékeknek külön-külön közönsége van. Ha egy mûsornak a megszabott küszöb alá esik a nézettsége, könyörtelenül elveszik tõle az adásidõt.
A tömegkomm. nagy tömegekre kiterjedõ, széleskörû és intenzív hatása a kulturális értékek közvetítésében egyszerûen nem nélkülözhetõ. Ezen elv valóra váltásában komoly felelõsség terheli az államot, de szerepe van a pártoknak, egyházaknak és a társ. különbözõ közösségeinek is. Ehhez azonban szándék és elkötelezettség lenne szükséges, másrészt pedig fokozott anyagi támogatás. Értelmes és vonzó alternatívákat kellene felkínálni a nézõknek, és ebben kellene közremûködnie a tömegkomm.-nak. Mihelyt megvalósulna a közm. funkció fokozott központi támogatása, maga után vonhatná ez a szakemberek, civil szervezetek bekapcsolódását, és az egyes médiák hamar megtalálnák lehetõségeiket a közmûvelõdésben. PL. ki mit tud, amatõr mûvészeti csoportok vetélkedõje, bemutatkozása, értékes mûvészeti produkciók vetítése, ismeretterjesztés, a hétköznapi élet minõségét javító programok, oktatás, stb.











12. Az iskola és a közmûvelõdés
71\*Az iskolarendszer szerepe és szerepváltása a kultúraterjesztésben.
Aziskola szerepe a kult. értékek közvetítésében minden idõben és minden társadalomban meghatározó volt és ma is az. Az európai iskola a kult. hagyományok tovább-örökítésében évszázadokon át privilegizált helyzetben volt. A 19. sz.-ban az egyházaktól függetlenedett iskola mellett megjelenik a tudományos megismerés és a kult.-közvetítés saját intézményrendszere, az iskola mellett megjelenik a család. Mindinkább elfogadottá válik az értékek pluralizmusa. A kult. helyett egyre inkább a kult. sokaságáról beszélünk. Az iskola is fokozatosan enged és átalakul. Megváltozott a diákokhoz való viszony, alá- és fölérendeltség helyett partneri viszony kap hangsúlyt. Az iskola csak egy és nem is mindig a legnagyobb hatású- a diákokat érõ hatásözönben. Egyre inkább értékké válik a tanulók kreativitása, önállósága, kritikussága. Azonban a tanárok egyre inkább azt tapasztalják, hogy célkitûzéseiket csak nagy kompromisszumok árán tudják megvalósítani, ui. a diákok többségére jellemzõ: informció-telítõdés, új ismeretek befogadására való képtelenség, sok inger hatására közömbösség, mozgás hiányból, egészségtelen táplálkozásból eredõ hátrányok, hátrányos szocio-kulturális környezet, depresszió, kábszer, felszínes ifjúsági társas élet, stb. E problémákban igen sokat tud segíteni a közmûvelés. A korszerû nevelés egyik jellemzõje, hogy nem csak a tanórai keretekben gondolkozik, hanem az egyéb lehetõségeket is az oktatási-nevelési folyamat szerves részének tekinti.
72\*A közm lehetõségei a közoktatásban.
Aziskola célja nem csupán az, hogy rendszerezett, verbálisan megfogalmazhatólexikai tudást adjon, és ezt atudást értékelje; nyitnia kell, egy belsõ aktivitás, öntevékenység kibontakoztatásával. Egy egyéniségépítésre, az egész életen át kitartó tanulásra, aktív cselekvésre való vágyat, nyitottságot, érdeklõdést, tanulási és komm. Készséget is kell jelentenie az iskola tanításának. Adottak az oktatás tanórai formáinak kiegészítéséül a közm. sokirányú és gazdag lehetõségei. Fontos, hogy a pedagógusok és a közm. szakemberei szorosan együttmûködjenek, s megteremtsék a diákoknak az önkibontakoztatásra, az aktivitásvágyuk kiélésére a lehetõséget. Bár a mai fiatalokat impulzusok tömege éri, e hatások nagy része nem nevelõ, építõ célzatú, túlteng bennük az üzleti szempont és a felszínes szórakozás szándéka. => arra kell törekednünk, hogy a fiatalokat személyesen átélt, értékes élményekben részesítsük. Fontos, hogy a gyermekek a megfelelõ korban sokféle ösztönzést, kihívást kapjanak: így nagyobb az esély arra, hogy mindeni a saját egyéni útját járva tudjon elõrehaladni.
13. A felnõttképzés és a közmûvelõdés
73\*A felnõttképzés fogalmának értelmezése.
Bizonytalanság: pl. a felsõoktatás esti levelezõ alapképzése vagy szakirányú továbbképzései besorolandók-e a felnõttképzés fogalma alá. Ugyanakkor abból kiindulva, hogy minden egyetemista jogilag felnõtt, a felsõoktatás egészét a felnõttképzéshez sorolják. NY-Eu-i országok felnõttképzési törvényei tulajdonképpen a felnõttkori szabadoktatást szabályozzák: a népfõiskolák, tanulókörök, stb. mûködését. Más országokban viszont a törvény a felnõttkori szakképzésre vonatkozik. 3 nagy terület: iskolai rendszerû felnõttképzés; iskolarendszeren kívüli szakképzés; közmûvelõdés.












74\*A lifelong-learning értelmezése.
UNESCO kezdeményezésére, 1996-ot világ-méretekben a lifelong learning évének nyilvánították. Az EU 2000 nov.-ben fogadta el közös cselekvési programként azt a Memorandumot, melynek alapján az egész életre kiterjedõ tanulás ügye politikai prioritássá, a gazdaság- és társadalomfejlesztési programok egyik kulcskérdésévé vált az egész európai közösségben. Az élet teljes hosszán át tartó tanulás: az egyént támogatni kell abban, hogy élete teljes hosszán tanulhasson. Ez ma már alapvetõ emberi jog. Lényege, hogy az ált. és középiskoláknak nem lezárt tudást kell adnia, hanem elõkészítést a további szakaszokra. Egyre nagyobb teret kell kapnia a képességfejlesztésnek, az ált. mûveltségnek és az alapozásnak az alsóbb iskolákban. A rész-ismeretek, a specializáció, stb. jelentõs részét pedig át kellene engednie a felnõttkori képzés számára.
75\*Az iskolai rendszerû felnõttképzés ált. jellemzõi.
Aziskolai felnõttképzés a mai napig nem elég felkészült feladatainak ellátására: sokak szemében ez a képzési forma csak a „nappali” képzés redukált, csökkentett követelményekkel mûködõ másolata. Nem ismerik el, hogy inkább egy más, autonóm, vagy rendszer; a felnõttképzés része, melynek saját törvényszerûségei, módszertana és követelményei vannak. Máig megoldatlan a felnõttképzésben oktató tanárok spec. képzése és továbbképzése, nincsenek alkalmas tankönyvek, tantervek. A felnõttképzés 2 fõ funkciója: pótló funkció (az ifjúkorban leszakadtak felzárkóztatása), továbbfejlesztõ funkció.
76\*Az iskolarendsz.-en kívüli szakképzés jellemzõi, szervezeti formái.
A felnõttkori szakképzés döntõ többsége az ún. munkaerõ-piaci képzés, mely az állam ill. a munkáltatók által támogatott, a gazdaság jelenlegi és perspektivikus igényeinek megfelelõ, a munkáltatók által igényelt képzést jeleni. E képzést szolgálja a megyei munkaügyi kp.-ok hálózata, valamint a vállalatok ezzel foglalkozó kp.-jai. A felnõttkori szakképzés másik csoportja az állampolgárok egyéni érdeklõdésének szolgálatában áll. Szabadpiaci képzésnek lehet nevezni. A klt.-eket a résztvevõk állják.
Regionális munkaerõ-fejlesztõ és képzõ kp.-ok: munkanélküliség képzéssel történõ kezelésére jöttek létre, jelentõs világbanki és állami forrásokból.
Vállalatok képzési tev.-ét ajelenlegi jogi szabályozás kifejezetten ösztönzi azzal, hogy a vállalat a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségénekegyharmadát saját dolgozóinak képzésére fordíthatja.
A felnõttképzési vállalkozások sokszínû, aktuális és mindenkori kereslethez rugalmasan alkalmazkodó képzési kínálatot biztosítanak. A stabilizálódott, elsõsorban és folyamatosan képzéssel foglalkozó vállalkozások száma kb. 5-600-ra tehetõ. Szervezeti típusai: államigazgatási fõhatóságok egykori önálló továbbképzõ és vezetõképzõ intézeteibõl alakult oktatási vállalkozások; korábbi nagyvállalatok oktatási kp.-ból szervezõdött vállalkozások; felsõoktatási intézmények és kutatóintézetek keretében létrejött vállalkozások; középfokú intézmények vállalkozásai; regionális munkaerõ-fejlesztõ- és képzõ kp.-ok; régi felnõtt-képzõ szervezete, pl. TIT; új, önálló képzési vállalkozások. Érdekvédelmi szervezetük: Felnõttképzési Vállalkozások Szövetsége.














77\*Felnõttképzés a közmûvelõdés keretében.
A közmûv. Intézményei a felnõttképzés hagyományos terepét jelentik. E képzések elsõdleges célja nem valamiféle szakképesítés vagy bizonyítvány nyújtása, hanem az állampolgárok igényeinek, érdeklõdésének megfelelõen az ált. mûveltséget növelõ ismeretek terjesztése, mûvészi élmény elmélyítése, a közösség összetartó erejének erõsítése. Az utóbbi években elõtérbe kerültek a köznapi ismeretek te4rjesztése, pl. barkácsolás, és az ún. mentálhigiénés tevékenység, és az eü.-i felvilágosítás. A felnõttképzési törvény e tev.-et ált. célú képzés néven határozza meg. Ennek nagy hagyományú szervezet a több mint 150 éves múlttal rendelkezõ Tudományos Ismeretterjesztõ társulat. A mûv. Otthonok tev.-nek ma is szerves része az ismeretterjesztés. A felnõttkori mûveltségfejlesztés klasszikus formája a népfõiskola.
78\*A felnõttképzés korszerû szemlélete.
Maiprioritásai: aktivizáló módszerek alkalmazása (tréning, mûhelymunka, stb.); tanuló-centrikusság (a felnõttképzésben az egyének eltérõ adottságaihoz alkalmazkodó képzésre, a tanár segítõ, ösztönzõ szerepére van szükség); kompetencia-fejlesztés (valamilyen cselekvés elvégzésére való felkészültséget, képességet jelent. Elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazásának képessége.); új információs és kommunikációs technikák (számíthatunk arra, hogy az új technológiák alapvetõ szemléleti-metodikai-strukturális átalakulást hoznak); rugalmas, tovább-építhetõ képzések, modularitás (a korábban megszerzett ismereteket beszámítják az újabb képzési modulokban.).
79\*A felnõttkép. tv. ált. jellemzõje.
2001. évi CI tv. átfogó módon szabályozza az iskolarendszeren kívüli felnõttképzést. A tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a tanuláshoz való hozzáférés lehetõségei a társ. minden tagja számára bõvüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a fejlõdés kihívásainak, eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, s a felnõttkori tanulás révén az életvitel minõsége javuljon.
A tv. az iskolarendszeren kívüli képzés 3 formáját határozta meg: általános, nyelvi és szakmai. Országos Felnõttképzési Tanács és Nemzeti Felnõttképzési Intézet létrehozását, feladatkörüket a tv. elrendelte.
Valamennyi felnõttoktatási intézményt nyilvántartásba kell venni, e rendszer kp.-jaként az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot jelölte meg. Intézmények akkreditációs (minõség-hitelesítési) rendszer: az akk.-ót kérésre a Felnõttképzési Addreditáló Testület végzi el. Az akkr. Intézmények normatív támogatást, pályázati támogatást kaphatnak.
80\*A felnõttképzés anyagi forrásai.
2001. évi LI tv. :minden, tev.-e során jövedelmet termelõ egyéni vagy társas vállalkozás köteles az által kifizetett éves bérköltség 1.5%-át szakképzésre fordítani, szakképzési hozzájárulás címen. Vagy egyszerûen befizeti az összeget a Munkaerõpiaci Alapba, vagy vállalja a szakképzõ és felsõoktatási intézmények szakmai gyakorlati képzésével kapcsolatos kiadásokat, vagy a vele együttmûködõ szakképzõ intézmények gyakorlati képzésének fejlesztéséhez vállalja a képzést segítõ tárgyi eszközök beszerzést, stb, vagy saját dolgozóinak képzéséhez anyagi támogatást nyújthat. A Munakerõpiaci Alapból pályázat útján részesülhetnek a szakképzõ iskolák és a felsõoktatási intézmények valamint a regionális képzõ központok. A pályázatok kiírásában és értékelésében szerepe van országos szinten a Fejlesztési és Képzési Tanácsnak, Regionális szinten a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak.








14. A népfõiskola
81\*Ezek ált. jellemzése.
Intézmény és mozgalom. A népfõiskolák nem oktatási intézmények, nincs osztályzás, nem adnak ki szakképesítést igazoló papírt. Különbözõ érdeklõdésû, felkészültségû embereknek szervezõdik. Ismeretnyújtás az egyéniség építéshez, nyitott és szabad gondolkodáshoz, stb. A népfõiskolákon nem tanárok, hanem segítõk vannak, a résztvevõk teljes egyéniségére kívánnak hatni. Minden társadalmi réteg számára szervezõdik. Az ilyen hagyományokkal rendelkezõ országokban a népfõiskolák teljes polgárjogot nyert, államilag elismert és támogatott intézmények. Funkciójában és megjelenésében is más, mint a mi mûvelõdési otthonunk. A magyar ~ jelentõs része még nem érte el a ’klasszikus’ fejlettségi szintet. Nem ismerték még fel a jelentõségét. A ~ a hosszútávú szellemi építkezés eszközei és lehetõségei.
82\*A népfõisk. történelmi hagyományai külföldön és itthon.
Külföldön: 19. sz. közepe, Dánia. Szellemi vezére Grundtvig püspök. A nemzeti felemelkedéshez a kulturális fejlõdést tartotta elsõdlegesnek, s ehhez legfontosabbnak a parasztok képzését. 1844-tõl indultak meg a népfõisk.-ák. E példa szerint szervezõdtek a svéd, norvég iskolák is. Elsõsorban parasztokat képezte, s a téli hónapokban bentlakásos jelleggel szervezõdtek.
A németeknél 1900-as években ishasonló, de Hitler hatalomra jutásaután eltûntek. 45 után születtek csak újjá, de másként. Voltak bentlakásos és bentlakás nélküli intézmények, melyek hamar telephelyeket hoztak létre vonzáskörzetükben, így kialakult a néfõiskolai intézményhálózat, mely a német közmûvelés alapintézménye lett.
Itthon: 1920-30-as években szervezõdtek, elsõsorban egyházi keretekben. A népi-paraszti értékek megmentését és nemzetépítõ erõvé fejlesztését tûzték ki célul. Ez miatt, a 48 után kialakuló diktatúra, mint „testidegent” nem tûrte meg. 1983-ban kezdõdtek újra szervezõdni ilyen szellemben foglalkozások: falu szeminárium; népfõiskolai polgárképzõ, stb. néven. 1988. Magyar Népfõiskolai Társaság. 1990. Pro Cultura Hungariae Alapítvány, pályázati formában anyagi támogatást tudott nyújtani. Rendszerváltás után elsõ népfõisk. Lakiteleki Népfõisk. Saját épülete van. Ma már egy kiépült hálózati rendszerrõl beszélhetünk, élén a MNT.
83\*A népfõisk. Mûködése ma.
A MNT-nek 1999-ben 270 tagszervezete volt. Több kis szervezet kapcsolódott hozzá. Nem sokan vettek részt ezekben a rendezvényeken, iskolákon, de az is igaz, hogy még ma is szerény ellátottsággal rendelkezik. Mai népfõisk. legjellegzetesebb kurzusai: közéleti, állampolgári; ökológiai; egészségvédelmi; ifjúsági; stb. népfõiskolák. Kulturális szaktörvény: A népfõisk. olyan felnõttoktatási célú tanfolyamokat szervezõ, helyi önszervezõdés alapján létrejött szervezet, amelynek pedagógiai programja a szakismeretek átadásán túl személyiségfejlesztõ elemeket is tartalmaz, s melyben lebonyolítási, oktatási rendszerét a résztvevõk maguk is alakíthatják.
A felnõttképzési törvény elismeri, és támogatásra jogosultnak tartja a népfõiskolákat is.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1.óra 2. előadás 5. óra 7. adatbázis állampolgárság állatrendszertan állatszervezettan anyagismeret anyagok ásvány ásványtan bioinformatika dendrológia építészettörténet eu agrárpolitikája európai unió feladatok freud funkcionalizmus gazdaságtörténelem görögország határérték infoii juh kérdések és válaszok kidolgozott kérdések kidolgozott tételek kifejtés kivágó lyukasztó szerszám tervezése környezeti számvitel középkor közgazdaság közigtöri magánjog malinowski matek házi 2 megolgások 1 mechanika 2 médiaismeretek növény opkut órai dia órai előadás pár apróság programozás röviditett topográfia tóth villamos gépek vörösmarty