Jog - gépelve

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki FőiskolaNeumann János Informatikai Főiskolai KarMérnök informatikusJogi és államigazg. IsmeretekJog - gépelve

Jogi és államigazgatási ismeretek


Alapfogalmak
jog nem akkor alakult ki, amikor az ember megjelenik, mint közösségi lény
szabályok, normák már az Qsközösségben is vannak, de a betartást nem veszik szigorúan
Qskor 2. idQszakában, mikor a társadalom rétegzQdik, akkor alakul ki a jog
ebben az idQben már a jogok betartására is jobban odafigyelnek
jog: állam által alkotott szabályrendszer, amely állami akaratot fejez ki, betartását az állam ki is kényszerítheti
jogszabályok száma nagy, mert sok témát ölel át
jogrendszer: adott állam jogszabályainak összessége
Jogszabályi csoportok: (római jogból)
közjog
magánjog
Közjog:
állami és állampolgári jogok és minden olyan jog, amely egyik oldalán az állam áll
közjog: közcél megvalósítására vonatkozó jogok
alá- és fölérendeltségi viszony
tipikus közjogok az államigazgatási jogok
felsQbb államigazgatási joggal rendelkezQ utasíthatja a kevesebb joggal rendelkezQt
Magánjog:
mellérendelt felek, nincs alá- és fölérendelt viszony (polgár  polgár)
magáncélok megvalósítására vonatkozó jogok
tulajdonviszony, munkaviszonnyal foglalkozó jogok
Közjogon és magánjogon belül is jelennek meg külön területek.
Jogágak
egymáshoz közelálló szabályok kerülnek egy csoportba
nem hierarchikus szerkezetben általában
egyenrangú csoportok
Alkotmányjog:
picit kiemelkedik
állami szervezetrendszerek felépítése
jogszervek mqködése
állam szuverenitását megadó jogok
hatalom gyakorlását szabályozó jogok
Államigazgatási jog:
államigazgatási szervek jogállása, feladatköve, kapcsolatrendszere
államigazgatási szervek és polgárok kapcsolata
Polgári jog:
társadalom áru jellegq vagyonnal foglalkozó jogága
Polgári eljárásjog:
polgári peres eljárás lefolytatásánál foglalkozó jogok
BüntetQjog:
társadalmi viszonyok védelmével foglalkozó jogok
BüntetQ eljárási jog:
büntetQ eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályok
Pénzügyi jog:
gazdálkodási szabályok
Nemzetközi jog:
állam és nemzetközi szervek jogai
Nemzetközi magánjog:
minden államnak van jogrendszere
nem fedi egymást az államok jogrendszere
Szövetkezetei jog:
gazdasági társaságok
Jogszabály:
egy állam által alkotott magatartási szabály, amely valamilyen cselekvésre
vonatkozik, a cselekvést vagy tiltja, vagy kötelezQvé teszi, vagy lehetQvé teszi,
megengedi a cselekvést.
részei:
tényállás, hipotézis, feltétel: amikor a jogszabály
alkalmazásra kell, hogy kerüljön
rendelkezés: a tényállás bekövetkezésekor történQ
cselekvések
negatív jogkövetkezmény (szankció)
kötelezQ érvényq jogszabályok:
rendelkezési része
valamit kötelezQvé tesz vagy megtilt
a rendelkezési rész csak leírja, hogy mit tehetünk a bekövetkezéskor
(megengedQ jogszabály), el lehet térni a szabálytól
szankciók, pl.:
érvénytelenségi szankció (szerzQdési jog)
vagyoni jellegq
személyi jellegq
Jogforrás:
jogszabályok (szqkebb értelemben)
jog forrása a jogszabály
jogforrás = állami szerv, amely jogalkotásra jogosult
Jogforrások hierarchiája:
országgyqlés (törvény: országgyqlés által alkotott jogszabály)
kormány (rendeletet alkot)
kormány tagjai (miniszterelnök, miniszter)
önkormányzati képviselQ testület
Jogszabályok hierarchiája:
ne legyenek ellentmondásos jogszabályok egy szabályozással
kapcsolatban (mindig vannak hibák)
alsóbb szintq jogszabály nem mondhat ellent felsQbb szintq
jogszabálynak
alsóbb szintqt hatályon kívül kell helyezni
ha azonos szintqek mondanak egymásnak ellent:
alkotmánybíróság hatásköre a döntés, hogy melyik
maradjon, melyik ne
a törvénynek nem mondhatnak ellent az alkotmányok
idQbeliség nem számít (alacsonyabb nem mondhat ellent felsQbb szintqnek,
ha sokkal hamarabb vezették is be az alacsonyabb szintqt)
Jogszabály érvényessége:
a jogszabály a megfelelQ eljárási rend alapján készüljön el (megfelelQ
szervezet alkossa meg)
a jogszabály kerüljön kihirdetésre
e két feltétellel a jogszabály érvényes lesz
Kihirdetés módjai:
magyar közlöny
tárca hirdeti ki
önkormányzat esetén csak annyi a megkötés, hogy a szokásos módon
legyen kihirdetve
Jogszabály hatályossága:
idQbeli hatály
területi hatály (földrajzi)
személyi hatály (kikre vonatkozik)
IdQbeli:
mettQl-meddig kell alkalmazni
megszqnés idQpontja nem meghatározott
(-ig nem meghatározott)
(ha elavult akkor általában hatályon kívül helyezik)
hatálybalépés kezdete = kihirdetés idQpontja
halasztott hatály (nem a kihirdetéstQl kezdve lép hatályba)
jogalkotók döntik el az idQpontot
Területi:
a szerv közigazgatási területén hatályos
ha változás van, akkor ki kell derülnie a jogszabályból
Személyi:
földrajzi területen élQkre vonatkozik
magyar állampolgárokra (ha külföldre megy nem mentesül a szabály alól)
esetleg diplomáciai mentesség
Jogviszony
állam által jogilag szabályozott kapcsolatrendszer
pl. kötelmi, felelQsségi jogviszony
Jogviszonyok megkülönböztetései:
minden jogviszonynak vannak alanyai (akik között fennáll a jogviszony)
jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek összessége, amelyek a
jogviszonyban lévQket érintik
jogviszony tárgya: amire a jogviszony irányul
Jogalanyok:
akik jogviszonyban részt vesznek, illetve részt vehetnek
jogviszony alanya lehet az, aki jogképességgel rendelkezik
az alany jogokat szerez és kötelezettségeket vállal
jogalanyok neve személyek
személyek nem csak természetes személyek lehetnek
Jogalanyok csoportjai:
természetes személyek (emberek)
mesterséges személyek (jogi személyek, szervezetek)
jogi személyiség nélküli szervezetek
állam
Természetes személyek (emberek):
minden ember jogképes a fogantatásától a haláláig,ha élve születik
korlátozások:cselekvQképesség
belátási képesség elsajátítására alapszik a cselekvQképesség, milyen
szellemi szintet ért el a személy
csoportok:
cselekvQképes személyek
nincs korlátozás, saját akaratukból döntenek
18 évet betöltött személyek
az értelmi fogyatékosokról szakemberek döntik el
korlátozottan cselekvQképesek
14-18 év
kisebb jelentQségq jogviszonyoknak lehetnek alanyai,
nagyobb jelentQségqeknél jogi képviselQje
kisebb: személyi jogok védelme
nagyobb: vagyoni jogok
köthet kisebb értékq szerzQdéseket (nincs pénzbeli határ)
vállalhat munkát
18. évtQl büntethetQ
cselekvQképtelenek
14. évüket be nem töltött személyek
nem teljes mértékq korlátozás
mindennapi életükhöz szüks. jogviszonyukhoz van joguk
Jogi személyek:
mesterséges személy (szervezetek)
fiktív személy, emberek cselekednek helyette, nevében
állam biztosítja a jogképesek jogképességeit
az állam a szerveit jogképesnek minQsíti
a jogi személyek akkor kapják meg jogképességüket, ha bizonyos
feltételeknek eleget tesznek
a tagok vagyonától különálló vagyon
kell, hogy legyen a szervezetnek célja
vegyen részt a gazdasági forgalomban
tartósan kell mqködniük
legyen állandó jellegq szervezete, amely független a tagok változásaitól
non-profit szervezetek bírósági nyilvántartásba,
a profit-orientált szervezetek cégbírósági nyilvántartásba kerülnek
abszolút jogképesek, pl. kegyeleti jogot nem,de minden jogot
megkapnak,amit természetes személyek
Jogi személyiség nélküli szervezetek:
Bt (betéti társaság)
Kkt (közkereseti társaság)
polgári jogi társaság (megszerzi a jogképességet a megalakulásával,
nem kell nyilvántartásba kerülniük)
jogképesek, de nem kell feltételeknek eleget tenniük
Állam:
állami intézmények, szervezetek
törvénynél fogva kapják meg jogképességüket
Alkotmányjog
állampolgárok jogai és hatáskörei
hatalomgyakorlás meghatározása
állam felépítése
alkotmányjog egy kódex
alkotmány megfogalmazza:
jogállamiság, mert alapelvet határozza meg
jogállamiság: senkit nem lehet kötelezni,eltiltani vmitQl, csak jogszabállyal
társadalom jogszabályai nem lehetnek ellentétesek a kialakult normákkal
az állam önkorlátozó: ugyanúgy aláveti magát jogszabályoknak, mint bárki
alanyi jogok védelme
államforma meghatározása: Mo. köztársaság, ahol a népfelség elve valósul
általános egyenlQ és titkos választójog:
mindenki választó (cselekvQképesek), de egyben választható is
mindenkinek a szavazata egyenlQ értékq
közvetlen hatalomgyakorlás
közvetett hatalomgyakorlás (demokrácia)
Közvetlen hatalomgyakorlás:
népszavazás, népi kezdeményezés:
döntést eredményez (állami szervre nézve kötelezQ), v.
nem döntésre irányul, az állami szerv napirendre vegye
az állami szerv joga a döntés
Közvetett hatalomgyakorlás:
képviseleti demokrácia (a polgárok választják meg a képviselQket)
hatalmi ágak:
törvényhozó hatalom
végrehajtó hatalom
igazságszolgáltatás
fegyveres erQ szervezetek
Magyar hatalmi rendszer:
alkotmányban van
törvényhozó szervek (államhatalmi, népképviseleti szervek)
Országgyqlés
önkormányzati képviselQ testületek
államigazgatási (végrehajtó) szervek:
igazságszolgáltatás szervei
ügyészségek rendszere (független szervezet)
egyéb szervek
Alkotmánybíróság
Állami SzámvevQszék
országgyqlési biztosok
Magyar Nemzeti Bank
köztársasági elnök nem sorolható egyik csoportba sem
a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közé lehet elhelyezni körülbelül
Magyarországon duális rendszer alakult ki (köztársasági- és miniszterelnök is)
1989-tQl van újra köztársasági elnök Magyarországon
Köztársasági elnök:
állam élén áll
semleges, kiegyensúlyozó szerepet tölt be
személyével a nemzet egységét fejezi ki (reprezentatív szervek)
ki lehet köztársasági elnök:
35 évnél idQsebb
50 országgyqlési képviselQ írásban javasolja
2/3-os többséggel kell megválasztani
elsQ forduló
második forduló
harmadik forduló (egyszerq többség is elég már)
5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani
megbízatás megszqnése:
letelik az 5 év és nem választják újra
letelik a második 5 év
halálával
lemondhat (nem volt még rá példa)
90 napon túl nem tudja ellátni feladatkörét
összeférhetetlenség kimondásával
más keresQ tevékenységet nem folytathat
kivétel: szerzQ és jogvédelem alá esQ tevékenység, oktatási tevék.
pártnak, politikai szervezetnek vezetQségében van
megfoszthatják a tisztségétQl
büntetQjogilag üldözendQ cselekményt követ el
ártatlanság védelme: csak ha jogerQs
bírósági határozat van, akkor lehet megfosztani a tisztségétQl
alkotmánybíróság elé áll és nem rendes bíróság elé
az országgyqlés egyik képviselQje lesz a vádbiztos
feladatai:
törvények kihirdetése kötelessége az elnöknek
itt tud beleavatkozni a törvényekbe, 15 nap áll rendelkezésére, hogy
áttanulmányozza, és ha nem talál kivetni valót, kihirdeti
ellenkezQ esetben, ha úgy találja sérti az alkotmányt, vagy más
örvénybe ütközik, akkor megteszi a megjegyzéseit és újratárgyalásra
visszaküldi másik lehetQsége, hogy elküldi az alkotmánybírósághoz
nem találnak hibát, kihirdetés
az alkotmánybíróság határozatával együtt vküldi az ország-
gyqlésre, ilyenkor a módosítás kötelezQ az országgyqlésre nézve
javaslatot tesz a miniszterelnök személyére (nincs megkötés, kit javasolhat)
szokás van: annak a pártnak az elnöke, amelyik a legtöbb szavazattal
rendelkezik
személyeket nevez ki
államtitkárok (miniszterelnök helyettesei)
közszolgálati hírközlQ szervek vezetQi (mtv)
egyetemi tanárok
lektorok
Magyar Tudományos Akadémia elnöke
megtagadhatja a kinevezéseket
nemzetközi szerzQdéseket, egyezményeket köthet
hadsereg fQparancsnoka
kiírja a választásokat
népszavazást kezdeményezhet
egyéni kegyelmet gyakorolhat
nagyköveteket fogad
mentelmi joga van, csak akkor lehet letartóztatni, ha tetten érik
Államhatalmi szervek
Országgyqlés:
5 évre kapja megbízatását, egyszer lehet újraválasztani
legfQbb állami, népképviseleti szerv
képviseleti demokrácia legfQbb szerve
4 évre szól a megbízatás
választások után 30 napon belül közt. elnök hívja össze az alakuló ülést
megszqnés:
letelik a 4 év
feloszlatja magát az országgyqlés
feloszlathatja a köztársasági elnök (40 napon belül nem tudnak
miniszterelnököt választani)
alakulás:
alakuló ülés
országgyqlés tisztségviselQinek megválasztása
elnök: képviseli az országgyqlést, levezeti az üléseket
alelnök: helyettesítik az elnököt, ha az nem tud ott lenni
jegyzQk:
elnökök, alelnökök segítése
hozzászólók figyelemmel kísérése
kézfelemeléses szavazás esetén számolnak
képviselQcsoportok bejelentik megalakulásokat
országgyqlés szervezetének létrehozása
bizottságok alakítása
kötelezQ 5 bizottság megalakítása:
alkotmányügyi bizottság
költségvetési bizottság
külügyi bizottság
honvédelmi bizottság
mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizotts.
létrehozható más illetve ideiglenes bizottság is
KépviselQk:
országgyqlés:
386 képviselQ
176 konkrétan választott képviselQ
a képviselQ, ha belekerül a parlamentbe, Q dönti el milyen mértékében
képviselteti magát a döntésekben, a képviselQt nem lehet utasítani
képviselQi státusz megszqnése:
halál
önként lemond
kötelezettségei:
a köz érdekében és javában kell dolgozniuk
részt kell vennie a gyqléseken
részvétel bizottsági munkában
jogai:
interpelláció: a képviselQnek jog van kérdést feltenni állami szerv
vezetQsége felé, válaszolnia kell a megkérdezettnek
képviselQi igazolványukkal inform. kérhetnek bizonyos dolgokról
kérdezés joga (majdnem interpelláció), a kérdésre nem kötelezQ
válaszolnia a kérdezettnek, általában azért válaszolnak
mentelmi jog
mentesség: a képviselQ nem vonható felelQsségre képviselQként
tett és mondott dolgaiért, kivétel ha pl. államtitkokat szivárogtat
ki, illetve bizonyos polgári perekben is felelQsségre lehet vonni
sérthetetlenség: nem vonható felelQsségre bizonyos büntetQjogi
esetekben, felelQsségre vonható ha tetten érik, a képviselQ men-
telmi joga felfüggeszthetQ, ilyenkor büntethetQ
összeférhetetlenségi szabályok:
nem lehet más állami szerv tagja, alkalmazottja
kivételek: lehet pl. miniszter, tehát kormánytag illetve államtitkár
nem lehet semmilyen fegyveres rendvédelmi szervezet tagja
nem lehet bizonyos gazdasági társaság tagja



Országgyqlés mqködési rendje:
szabályozza:
alkotmány
házszabály
két ülésrend: tavaszi és Qszi
heti 2-3 nap plenáris ülés, maradék 2-3 napon bizottságokban dolgoznak
és az egyéni választókörzeteikben
az országgyqlés ülései nyilvánosak
bizonyos esetekben zárt ülést rendelnek el, pl. ha az ülésen államtitkokról
is szó esik
rendkívüli ülést kezdeményezhet, népszavazást javasolhat:
a miniszterelnök
a képviselQk harmada
az országgyqlés jogképes, ha a képviselQk több mint fele jelen van,
általában egyszerq többséggel döntenek, kivétel pl. alkotmány módosítás
Országgyqlés feladata:
törvényhozás
törvény által szabályozott területek (csak így lehet):
állampolgárok alapvetQ jogai, kötelezettségei
az állam gazdasági tevékeny. szintén csak törvénnyel szabályozhatók
társ. rend, szervezetrendszer felépítése és mqködésének szabályozása
törvényjavaslatok benyújtása:
képviselQcsoportok, bizottságok tehetnek javaslatot
ellenQrzés:
államigazgatás
kormány tevékenysége
=> interpellációs jog, kérdés jog (bizottságok is részt.vesz.)
a miniszterelnöknek évente be kell számolnia az országgyqlés elQtt
döntési jog:
nemzetközi szerzQdések kötése
tisztségekre választanak személyeket (miniszterelnök)
kormányzati szervek létrehozása
hadi állapot kinyilvánítása
szükségállapot elrendelése
népszavazás elrendelése
közigazgatási egységek kialakítása
önkormányzati képviselQ testületeket is feloszlathat
Önkormányzatok:
önkormányzati képviselQ testületek
lényege: helyi szinten is részt vegyenek a polgárok a hat.gyakorlásban
csoportosítás:
települési önkormányzatok
községi (10000 lakos alatt)
városi
megyei önkormányzatok
megyei önkormányzatok
megye jogú városok önkormányzatai
fQvárosi önkormányzat
kerületi önkormányzatok
fQvárosi önkormányzat
az önkormányzati képviselQ testületek függetlenül tevékenykednek
egymástól és minden más állami szervtQl
Önkormányzatok feladatai:
települési önkormányzatok
kötelezQ feladatok:
alapfokú oktatás biztosítása
egészségügyi és szociális alapellátások biztosítása
közutak fenntartása
közvilágítás, köztemetQ fenntartása
etnikai kisebbségek jogainak biztosítása
önként vállalt feladatok:
környezetvédelmi feladatok
településfejlesztés
csatornarendszer
tisztaság biztosítása
kulturális és sport tevékenységek támogatása
az önként vállalt feladatok megoldása csak a kötelezQ feladatok
után történhet, a kötelezQ feladatok az elsQk
megyei önkormányzatok
kötelezQ feladatok:
kötelesek ellátni azokat a feladatokat, melyeket a települési
önkormányzatoknak nem kötelezQ (megyei korház, felsQoktatás)
kötelesek biztosítani a megye egészére a közszolgáltatásokat
önként vállalt feladatok:
megyei közgyqlés dönti el
a kötelezQ feladatok az elsQk
a megyei önkor.-ok nem sérthetik a települési önkor-ok érdekeit

Önkormányzatok vagyonai:
minden önkormányzat rendelkezik vagyonnal
a vagyon nem meghatározott, mindig változik
2 rész:
törzsvagyon:
forgalomképtelen vagyon
csak az önkormányzat rendelkezik vele
feladatok végrehajtásához szükséges eszközök
vállalkozói vagyon:
forgalomképes, mobilizálható
(állami szinten kincstári és vállalkozói vagyon)
önkormányzati vagyon forrásai:
vagyontárgyak bérbeadása
gazdasági társaságokat hozhatnak létre
normatív támogatás az államtól (nagysága a lakosoktól függ)
helyben befizetett bírságok, illetékek
adók megállapítása
céltámogatás az államtól
rendkívüli támogatás (önhibájukon kívül kerü hátrányos helyzetbe)
állami pénzbQl gazdálkodnak,állami számvevQszék feladata >ellenQrzés
az önkormányzatok vagyona nem meghatározott, nagyon változó.
Minden, ami tulajdon lehet,alkothatja az önkormányzat vagyonát.
Települési önkormányzatok döntései:
saját szervezet és mqködési szabályzat
rendeletek alkotása
személyi kérdések
helyi adók megállapítása
településrendezési terv elfogadása
más önkormányzatokkal való együttmqködés
intézmények alapítása
Mikor kell és lehet népszavazást kiírni települési szinten:
községek egyesítése és községek szétválása
új település létrehozása
közös képviselQtestület több községnek
önkormányzati képviselQtestület által meghatározott esetek
választópolgárok kérhetik a népszavazást a településeken
képviselQk negyede kezdeményezhet népszavazást
Települési önkormányzatok szervezete:
települések létszáma, lakossága változik
minimum 3 képviselQ, település lakosságának számával nQ
polgármester hívja össze az alakuló ülést
alpolgármestert kell választani (többet is lehet), bizottságokat hozhatnak létre
1 bizottság létrehozása kötelezQ, ez a pénzügy, továbbá kisebbségi
bizottságot kell, ha ezt kérik a lakók vagy a bekerült képviselQk
bizottság elnöke+legalább a fele legyen képviselQ,többiek lehetnek külsQsök
minden képviselQtestületnek évente minimum 6 ülést kell tartania
évente egyszer közmeghallgatást kell tartania az önkormányzatoknak
általában egyszerq többséggel szavaznak, de rendeletalkotáshoz, szervezeti
dolgokhoz, intézmény alapításához, zárt ülés elrendeléséhez szükséges a
2/3-os többség
képviselQk:
4 évre választják Qket
interpellációs jog
javaslat tételi jog (javasolt témát napirendre tqzik)
tanácskozási jog
Megyei önkormányzatok (megyei közgyqlés):
polgármester munkáját segíti (ülések és döntések elQkészítése, segítése)
jegyzQ a fQ segítQ, aki részt vesz a végrehajtás felügyelésében is (a
jegyzQi tisztet pályázni kell, jogi végzettség szükséges hozzá)
a jegyzQ hatósági feladatokat is ellát
Végrehajtó hatalom
Kormány:
végrehajtó hatalom központi szerve
kabinetkormányzás van Magyarországon
kormány feladatait a kormányprogram foglalja magában (gazdasági
fejlesztés, foglalkoztatottság biztosítása, szociális jólét, oktatás,
kutatás, élet minQségének védelme, külsQ-belsQ béke)
összetétele:
miniszterelnök a vezetQje
miniszterelnök állítja össze a kormányt
ha a miniszterelnök lemond, a kormánya is megszqnik
miniszterelnök személyére nincs megkötés
Miniszterelnök feladatai:
kormányülés összehívása
kormányrendeletek, határozatok végrehajtásának követése
Q képviseli a kormányt
kötelezQ beszámoltatnia az alárendelt embereket, szervezeteket
szerzQdéseket köthet, tárgyalásokat folytathat a kormány nevében
mindenkori belügyminiszter a helyettese
hetente tartanak üléseket, tagok több mint a fele jelen van,
akkor határozóképes a kormány
Miniszterelnöki hivatal:
1998-tól minisztériumi rangja van
a kormányfQ vezeti
kormányzati döntések elQkészítése
kormány döntéseinek végrehajtását ellenQrzi
kormány munkatervének kidolgozása (fél évre elQre)
kormány döntéseinek kihirdetése
kormánybiztos
Országos hatáskörq szervek (fQhatóságok)
minisztériumok
országos hatáskörq, de nem minisztériumi jogállású szervek
centrális alárendeltségq szervek
Minisztériumok:
jogszabályokat alkothatnak
minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki
miniszterek feladata a minisztériumok képviselete a kormányban
a miniszter helyettese a politikai államtitkár (miniszterelnök és az
lletékes miniszter javaslatára kerül kinevezésre)
közigazgatási államtitkár a minisztérium 3. embere (miniszterelnök
javaslatára kerül kinevezésre, korlátlan idQre)
kabinet:
a miniszter nevezi ki a tagjait
a miniszter munkáját segítik
Országos hatáskörq, de nem minisztériumi jogállású szervek
ország egész területére kiterjedQ szakmai tevékenység
kormánynak alárendelten tevékenykedQ szervek (K&H,stb)
minisztériumoknak alárendelt szervezetek (ORFK,stb)
Centrális alárendeltségq szervek
szakmai feladatokat látnak el
felügyeleti szervek, ANTSZ, munkavédelmi felügyeleti szerv
egyéb szervek (helyi vezetQség, földhivatalok)
Független Magyar Bíróságok
konkrét jogeseteket tárgyalnak
területek:
polgári peres ügyek
büntetQjogi ügyek
családjogi ügyek
munkaügy
közigazgatási ügyek
ha gazdasági társak között jogvita támad, akkor lehetQségük van
választott bíróságot kérni
bíróságok szervezeti felépítése:
legfelsQbb bíróság
elsQ fokon tárgyalja: az elnök dönti el, hogy milyen ügyeket
tárgyaljanak, illetve azok a büntetQügyek, amelyeknél a legfe-
sQbb ügyész ide nyújtja be a vádiratot
ítélQtáblák (Szeged, Budapest, Pécs, Debrecen)
megyei bíróságok fellebbezése után kerül ide az ügy
megyei bíróságok
polgári és büntetQügyekkel foglalkozik
pl. személyes jogok megsértése, szellemi alkotásokkal kapcsolatos
jogok, 10 millió forintot meghaladó ügyek, közigazgatási perek,
gazdasági társaságokkal kapcsolatos ügyek, állam elleni ügyek,
emberölési ügyek, büntetQügyek (> 15 év)
helyi bíróságok (kerületi bíróságok)
egyedi jogvitákkal elsQ szinten foglalkoznak
másodfokon is tárgyalásra kerülhetnek az ügyek a megyei bíróságokon
a helyi, megyei és ítélQtáblákon összesítéseket készítenek, melyek a
legfelsQbb bírósághoz kerülnek - a jogi szabályokat egységesen kell
mindenhol alkalmazni, és az összesítésekkel ellenQrzi a legfelsQbb bíróság
, hogy ez megvalósuljon
a bíróságok jogegységi határozatokat dolgoznak ki, így valósul meg a
bíróságok vezetése - a jogegységi határozatokban példa ügyeket írunk le
és azt, hogy ezeket hogyan kell elbírálni
a bíróságok egymástól függetlenül mqködnek, a bírók is
bírók nem folytathatnak más keresQ foglalkozást, és más állami szervnek
sem lehetnek tagjai, továbbá politika függetlennek kell lenniük
egy bírói tanács alaphelyzetben 3 fQbQl áll, de ettQl el lehet térni
fontosabb ügyekben általában bQvítik a bíróságot
bírói tanács:
bíró
2 népi ülnök
önkormányzati testületek választják
civilek
nem folyathatnak más tevékenységet
bírói tanácsok tulajdonképpen szakosodnak, csak egyfajta ügyekkel
foglalkoznak
az ülnököket általában a végzettségük alapján teszik be a bírói tanácsba
olyan ügyekkel foglalkozik, melyhez van végzettsége
az ügy felülvizsgálatánál már csak szakképzett személyek vehetnek
részt a döntésben
Jogorvoslathoz való jog:
fellebbezés joga, mely csak egy alkalommal használható
utána másodfok már nem fellebbezhetQ
léteznek különleges jogorvoslati esetek is
ha valaki tudja igazolni, hogy eljárásügyi hiba volt, vagy nem vettek figyelembe valamit, akkor lehet szó felújításról
a bíróságok elQtt mindenki egyenlQ
a tárgyalások nyilvánosak, de bizonyos esetekben elrendelhetnek zárt tárgyalást (államtitok), ezt a tanács dönti el
a bírói tanácsok által hozott határozatok is nyilvánosak és megtekinthetQk
az ártatlanság védelme: senkit nem lehet elmarasztalni, amíg nincs valamilyen jogerQs határozat
a bíróság elQtt mindenki használhatja a saját anyanyelvét
védelemhez való jog
fiatalkorúaknál kötelezQ a védQ
felnQtteknél saját maga vagy ügyvéd
kontra-diktórius eljárás: a bírói tanácsok csak azokat a tényeket, adatokat vehetik figyelembe, melyek a tárgyaláson elhangzottak

Ügyészségek
a legfQbb ügyésznek beszámolási kötelezettsége van az országgyqlés felé
az ügyészségnek feladata a törvényesség védelme
ügyészi szervezetrendszer (megegyezik a bíróságokéval)
büntetQügyekben az ügyészségek képviselik a vádat
legfelsQbb ügyészség
fellebbviteli fQügyészségek
megyei fQügyészségek
helyi ügyészségek
feladatok
nyomozás törvényességi felügyeletének biztosítása
a büntetés meglegyen, és valóban az kapja, aki megérdemli
kérhet pótnyomozást, bizonyítékokat, beleszólhat a nyomozásba
nyomozás
hivatalos személy elleni nyomozás, illetve hivatalos személy ellen elkövetett bqntény esetén is
igazságszolgáltatás ellen elkövetett bqntény (hamis tanú, hamis vád)
büntetés-végrehajtás feletti vizsgálat a törvényesség betartása miatt
általános minQségi felügyelet, nem sérti-e a rendszert a hozott ítélet
Egyéb szervek csoportja
Alkotmánybíróság
11 fQs bírói testület, tagjait az országgyqlés választja
kiemelendQ vagy 20 éves gyakorlat szükséges a tagsághoz
törvények és jogszabályok elQzetes normakontrollja
utólagos normakontroll (mennyire illeszkedik be a jogszabály a hierarchiába)
köztársasági elnök felelQsségével kapcsolatok döntések
nemzetközi szerzQdések vizsgálata
mulasztásos alkotmánysértés: nem tudják a törvény miatt a hatalomba beleszólási jogukat érvényesíteni


Polgári jog

árú jellegq, vagyoni viszonyok szabályozása és bizonyos személyi jogok szabályozása a feladata
a polgári jog alanyai a személyek
a polgári jogviszony tárgya valamilyen vagyoni tárgy

Csoportosítás
polgári jogviszonyok tárgy szerint:
vagyoni jellegq
személyi jellegq
szerkezet szerint:
abszolút szerkezetq (egyik fél ismert)
relatív szerkezetq
vagyoni jogok:
részegységekre oszlik:
tulajdonjog
kötelmi jog (követelezett oldal, jogosult oldal)
szerzQdéses jogviszony
öröklési jog
személyiségi jogok:
részei:
személyhez fqzQdQ jogok
szellemi alkotások jogai:
szerzQi jogok


Tulajdonjog

alanyai: bármilyen személy, de bizonyos korlátozások vannak
tárgya (dolog): minden birtokba vehetQ dolog lehet (materiális és immateriális) (fizikai dolgok, szellemi dolgok)
dolgok csoportosítása:
ingó és ingatlan dolog: földterületek és a hozzá tartozó épület az ingatlan, egyéb az ingó
forgalomképes dolgok, korlátozottan forgalomképes dolgok, forgalomképtelen dolgok
forgalomképes: korlátlanul forgalomba adható
korlátozottan forgalomképes: bizonyos feltételekkel szerezhetQ meg a jog felette
forgalomképtelen: tulajdonjoga nem változhat meg (állami tulajdonok)
helyettesíthetQ és nem helyettesíthetQ dolgok
helyettesíthetQ: helyettesíthetQ más azonossal (krumpli)
nem helyettesíthetQ: például mqalkotás, amely egyedi és nincs másik hasonló
osztható és oszthatatlan dolgok:
oszthatatlan: nem osztható részekre, mert például csökken az értéke vagy használhatatlanná válik
osztható: szét lehet osztani
elhasználható dolgok, tartós használatra szóló, elhasználhatatlan dolgok
elhasználható: ez a rendeltetése (étel, ital)
tartós használat: mqszaki termékek, melyek sokáig használhatók, de azért nem az idQk végezetéig
elhasználhatatlan: mqalkotások, sokan megnézik, de nem használódik
mellékdolgok
alkotó:
a fQdolgokhoz tartozik, ha elválasztjuk tQle, akkor a fQdolog nem használható, elértéktelenedik
ha valaki birtokolja a fQdolgot, akkor az alkotót is
tartozék:
a fQdologhoz tartozik, de elválasztható
aki birtokolja a fQdolgot, a tartozékot is (el lehet térni ettQl a szabálytól)
gyümölcs
fQdologból természetes módon idQnként keletkezik
a fQdolog hozadéka
a fQdolog tulajdonosát illeti a gyümölcs is
el lehet térni
növedék
késQbb válik a fQdolog részévé
a növedék tulajdonjoga a tulajdonosé
pl. kinQ egy bokor a megvett területen
a tulajdonjog abszolút szerkezetq jogviszony
tulajdonos jogai:
tulajdonával rendelkezési joga van
használati jog
birtoklási jog
rendelkezési jog:
átadhatja, eladhatja, elajándékozhatja, részben átadhatja, részben eladhatja, tehát rendelkezik vele
fel is hagyhat a tulajdonjogával
csak ingó dolog tulajdonjogával lehet felhagyni
használati jog:
használhatja, de nem sértheti mások érdekeit a használattal
a dologgal kapcsolatos költségeket a tulajdonosnak kell fizetni (adó, illeték)
a dologban keletkezett károk is a tulajdonost terhelik  ha más okozta a kárt, akkor a károkozóra áthárítható
más nem használhatja a dolgot a tulajdonos beleegyezése nélkül
kivételek: emberi élet menthetQ meg, vagy nagyobb vagyoni kár elkerülhetQ a használattal
birtoklási jog:
magánál van, hatalmat gyakorol a tulajdona felett
a tulajdonosnak ügyelnie kell, hogy a birtoklási jogát ne vegye el más
tulajdonjog megszerzése:
eredeti módon:
dolgon egy új, tiszta tulajdonjog keletkezik, tulajdonos nélküli a dolog, mielQtt az új tulajdonjog keletkezik
származékos módon:
régi tulajdonostól kapja meg a jogot az új tulajdonos
csak annyi jogot kaphat az új tulajdonos, amennyi a réginek volt
jogfolytonosság van a tulajdonosok között
tulajdonszerzési módok:
átruházás:
ajándékozás, csere, adás-vétel
szükséges a jogcím, pl. ajándékozás
dolog átadása
ingatlannál csak akkor történik meg a tulajdonos-váltás, ha a nyilvántartásba bejegyzésre kerül
hatósági határozat, árverés:
hatósági határozat: válás esetén, ha nem tudnak osztozni, akkor a bíróság eldönti, hogy kié lesz a dolog
árverés: kényszereladás - ingatlan esetén származékos, egyéb dolog esetén eredeti a jogszerzés
gazdátlan dolgok birtokba vétele
elbirtoklás:
valaki más tulajdonában lévQ dolgot bizonyos ideig használ, birtokba vesz és a költségeket is fizeti
ha bizonyos ideig megszakítás nélkül használja, akkor megszerzi a tulajdonjogot hivatalosan is (10-15 év)
feldolgozás:
valaki más dolgát jóhiszemqen saját költségén átalakítja saját céljaira egy más minQségq dologgá
ha ragaszkodik az alapanyag tulajdonosa a tulajdonosi jogához, akkor meg kell térítenie a munkadíját és a saját gazdagodását
ha az eredeti tulajdonos lemond, akkor a feldolgozónak kell kifizetni az eredeti nyersanyagot
egyesítés:
közös tulajdonjog keletkezik, a legdrágább részt beadó igényt tarthat a tulajdonjogra, ekkor meg kell térítenie a többieknek az Q részük értékét
ellenkezQ esetben neki térítik meg a legdrágább részt
találás:
a tulajdonos nem hagyott fel a tulajdonjogával, de kikerült a tulajdon a hatáskörébQl és valaki megtalálja
a tulajdonos ne jelentkezzen egy évig és a megtalálónak meg kell próbálni visszajuttatni az eredeti tulajdonoshoz - ha ezek teljesülnek, utána teljes jogon is az Q tulajdona lehet
nem vonatkozik:
tömegközlekedésen talált tárgyak
nagyobb értékq elrejtett tárgyak (kincs, régészeti leletek)
ösztönzik a találót, hogy leadja a talált tárgyat
a találót találó díj illeti meg, amelyre igényt tarthat a tulajdonostól, ha a tulajdonos jelentkezett
a találó díj nem meghatározott, megegyezés szerint alakul
ha nem tudnak megegyezni, akkor bíróság dönti el
kincs esetén az államot terheli a találó díj
beépítés, ráépítés, túlépítés
beépítés:
ha valaki idegen anyaggal épít a saját földjére (az anyag más tulajdona volt)
ilyenkor a beépítQ megszerzi a tulajdonjogot, ha megtéríti az anyag árát az eredeti tulajdonosnak
csak kisebb mennyiségq anyagokra vonatkozik, és olyanokra, amelyek nem bonthatók már ki az épületbQl
ráépítés:
más tulajdonában álló földterületre építkezik saját anyagával
nincs elQtte megállapodás
földtulajdonos döntheti el, hogy mi legyen az épülettel
ha igényt tart az épületre, megtérítheti az árát
ha a földtulajdonos eladja a földet, akkor az épület tulajdonosa megveheti a földet
illetve a földtulajdonos átadhatja a föld használati jogát
ha az épület értéke sokkal meghaladja a föld értékét, akkor az épület tulajdonosa dönthet
rosszhiszemq ráépítés esetén a föld tulajdonosa kérheti az eredeti állapot visszaállítását
túlépítés:
részben a saját, részben más tulajdonában lévQ területre épít
a föld tulajdonosa (amelyre épített az építQ) dönthet, hasonló esetek vannak, mint a ráépítés esetén
kisajátítás:
államnak és önkormányzatoknak van ilyen joga
csak ingatlanra vonatkozik
közcél érdekében történhet és más módon nem valósítható meg
azonnali kártalanításra köteles az állam, önkormányzat
vadak, halak
állami tulajdonban vannak, az állam lehetQséget adhat eltulajdonításra (vadászatra adhat lehetQséget)
öröklés
tulajdonjog speciális formái
ugyanazon a dolgon több személynek van egyidQben tulajdonjoga
egyidQben bármit csinálhatnak a dologgal (közös tulajdon)
tulajdoni hányadok megállapítása
tulajdonos felek döntenek
jogszabály állapítja meg
tulajdoni hányadok alapján gyakorolják jogaikat a tulajdonosok, és viselik a terheket, kötelezettségeket
térben megoszthatják a tulajdon használatát
idQben megoszthatják a tulajdon használatát
csak az egyik tulajdonos használja, a másik átengedi a jogát
megállapodás szerinti nagyságú részeket használják
a közös megegyezést befolyásolja a szerzQdés
mindenki úgy használhatja tulajdonát, hogy mások jogait nem sértheti
költségek és kárveszély viselése is a hányadok arányában történik
tulajdontársak döntési jogai:
egy tulajdonos is dönthet, ha sürgQs intézkedésre van szükség, mert a tulajdon romlik, csökken az értéke
a döntés után értesítenie kell a társakat
általában egyszerq többséggel döntenek a tulajdonosok, pl. kiadásokról és egyéb általános dolgokról
egyhangú döntés szükséges:
rendkívüli kiadások miatt
közös tulajdon egészével való rendelkezés (bérbeadás, eladás)
minden tulajdonos társ saját maga rendelkezhet a saját hányadával, de korlátok vannak
ha el akarja adni hányadát, a társakat elQvásárlási jog illeti meg
a megmaradt tulajdonosok védekezhetnek külsQ személyek bekerülése ellen
ha a tulajdonostársak veszik meg e hányadot, akkor megvehetik közösen illetve a régi tulajdonos dönthet, hogy melyik társának adja el a részét
közös tulajdon megszüntetése:
ha a tulajdonosok megállapodnak, bármilyen módon
bíróság döntése alapján:
megosztás, ha lehetséges (térben)
valamely tulajdonostárs tulajdonába adják
eladják árverésen (a bíróság határozza meg az árat), a bevételt a tulajdoni hányad alapján elosztják


Használati jogok (szolgalmak)

rendelkezési jog elválik a használati és birtoklási jogtól
a rendelkezési jog marad a tulajdonosnál
földhasználat
haszonélvezet
használat
telki szolgalom
földhasználat:
a tulajdonos átadja a használati jogot, de úgy, hogy akinek kölcsönadja, építeni kell rajta egy épületet
írásban történik a megegyezés
jogosult használhatja a földet (csak rendeltetésszerqen) és szedheti belQle a hasznot
elQvásárlási joga van az épület tulajdonosának a területre
jogosul a birtokvédelemre (nem csak az épülettel, hanem a területtel kapcsolatban is)
a föld tulajdonosának elQvásárlási joga van az épületre

földhasználat megszqnése:
ha idQhöz volt kötve, akkor az idQ elteltével (épület sorsáról a szerzQdésben döntenek)
épület megsemmisülése esetén
megszüntetheti az épület tulajdonosa (jogosult), de csak akkor, ha még nem kezdett el építkezni
haszonélvezet:
tulajdonosa átadhatja a birtoklási és használati jogot
mást eltilthat a használatától, a tulajt is
a hasznot a jogosultnak szednie kell
lehet ingó, ingatlan
lehet több haszonélvezQ
kiterjedhet az egész dologra, vagy ezek egy részére (pl. egyik ház egy telken)
el nem használható dolgok: korlátlan ideig használható dolog, pl. mqtárgy, idQtartam lejártakor vissza kell szolgáltatni
tartósan használható dolgok: elhasználódhat rendeltetésszerq használat során
nem rendeltetésszerqen nem használható
rendeltetésszerq használat esetén elhasználódik, nem kell megtéríteni a tulajdonos felé
ha idQre volt a megállapodás, a letelte után vissza kell adni
örökléskor számít a jogszabály, pl. ház tulajdon és haszonélvezet joga
a jogosult:
jogok:
a dolgot használni
javait szedni
fenntartást állni kell
birtokvédelem joga
idQlegesen felhagyhat a használati joggal
átengedheti a használati jogot másnak, ekkor a tulajnak elQ-használati joga van, ellenértékhez lehet kötni
a jog megszüntetése csak a lejáratkor lehet
megszqnik a jog
ha a jogosult lemond róla
a jogosult halálával, nem ruházható át
ha a használat tárgya elpusztul
kötelezettségek:
rendeltetésszerqen kell használni a dolgot
átalakításnál
csak ha rendeltetésszerqen való mqködéshez kell
csak értéknövelQ átalakítás
az értéknövekedésre a jogosult igényt tarthat
ha a jogosult lemond, a kötelezett használhatja, birtokba veheti a dolgot
a rendkívüli költségeket a tulaj állja - ha a jogosult állja, a használat lejártakor visszakérheti az árát
használati jog:
a birtoklást javak szedésének egy részét átadja a tulaj
a jogosult a javakat addig szedheti, amíg a saját szükségleteit kielégíti
a használat a jogosulttal együtt élQkre is vonatkozik
nem szqnik meg a jogosult halálával, természetes személyekre vonatkozik

telki szolgalom:
csak ingatlanra vonatkozik
az egyik telek mindenkori tulajdonosa használhatja a másik telek meghatározott részét meghatározott idQtartamra, pl. átjárási szolgalmi jog (ha az ingatlan máshonnan megközelíthetetlen)
szolgalom közmq elhelyezésére
vízvételi szolgalom
pince szolgalom
épület szolgalom
szóban, írásban, ráutaló magatartással is lehet szerzQdést kötni
10 év elbirtoklással is szerezhet szolgalmi jogot
bírósággal is lehet szolgalmi jogot kötni
a jogosult:
jogok:
átjárási jog
hozzátartozók is igénybe vehetik
megszqnik, ha
lejár az idQ
megszqnik a szolgalmat kiváltó ok
10 éven keresztül nem él a jogával
elpusztul a használat tárgya
az érintett telkek tulajdonjoga megsemmisül
ha a körülmények megváltoznak, a szolgalmi jog újjáéled
kötelezettségek:
ne sértse a tulaj javait, érdekeit
ha a használat költséggel jár, a költséget arányosan állni kell


SzerzQdésjog

kötelem:
polgári jogviszony, az egyik fél kötelezettséget vállal a másik oldal számára, vagyoni érték szolgáltatásra, a jogosult követelheti a szolgáltatást
szerzQdéssel keletkezhet, hatósági határozattal
szerzQdéses jogviszony:
alanyai: személy
tárgya:
szolgáltató: a kötelezettnek teljesíteni kell
pl. munka elvégzése, magatartás kerülése
ingyenes, visszterhes szerzQdés
a kötelezett teljesít, de nem kap ellenértéket, pl. ajándékozás
osztható, oszthatatlan
a szerzQdéses jogviszony valamelyik oldalán többen állnak
mindenkinek a saját részét kell teljesíteni a megfelelQ felek felé
személyesen, más által is teljesíthetQ
csak a kötelezett teljesítheti, pl. járulékok fizetése
vállalkozói szerzQdést más is teljesíthet, alvállalkozó
egyedi, fajlagos szolgáltatás
nem helyettesíthetQ (pl. ha elpusztul)
krumplit lehet helyettesíteni másik krumplival
alapelvei:
szerzQdéses szabadság
mindenki maga dönti el, hogy szerzQdést köt-e
ha igen, Q választ partnert
ha van partner is, Qk döntik el, milyen tartalmú szerzQdést kötnek
szabályok:
meghatározzák, mit kell a szerzQdésbe írni
szerzQdéses jogviszony alapjai lehetnek a személyek
a korlátozottan cselekvQképesek feltételekkel köthetnek
korlátozások:
tilos szerzQdések
olyan szerzQdések, melyeket jogszerqen nem lehet megkötni
ha meg is kötik, olyan mintha nem lennének
például:
jogszabályba ütköznek
kötelezQ írásban megkötni egy szerzQdést és csak szóban kötik, akkor nem érvényes
jogszabály megkerülésével kötötték a szerzQdést
lehetetlen szerzQdések
jogilag lehetetlen (cselekvQképtelennel, gyermekkel nem lehet nagy értékq szerzQdést kötni)
fizikailag lehetetlen (fizikailag lehetetlenek a szerzQdésben írtak)
jó erkölcsbe ütközQ szerzQdések (uzsorás szerzQdés - a kötelezettre nagy teher hárul)
kötelezQen megkötendQ szerzQdések (jogilag, kényszer)
közszolgálati szerzQdések: szolgáltató köteles szerzQdést kötni, a fogyasztó kénytelen megkötni
felelQsségbiztosítási szerzQdések: kötelezQ megkötni a vezetQknek, vagy bizonyos szakmáknál kötelezQ
tömegszerzQdések: fogyasztó hozzá akar jutni a szolgáltatáshoz, köteles megkötni a szerzQdést
elQszerzQdés (nem kötelezQ): a felek döntik el, hogy megkötik-e, ha megkötik, akkor vállalják, hogy késQbb megkötik a végleges szerzQdést is  ezután már kötelezQ
szakaszai:
szerzQdés létesítése

szerzQdés módosítása
szerzQdés érvénytelensége
szerzQdéses mellékkötelezettségek (plusz, amit egyik fél vállal a másikkal szemben  pl. garancia)
szerzQdés teljesítése
szerzQdésszegés


1. szerzQdés létesítése
3 forma lehetséges:
szóban
ráutaló magatartással
írásban
írásosság formái:
egyszerq írásossági forma
begépelik, leírják és aláírják
minQsített írásbeli, okirati forma (gazdasági társaságok alapító szerzQdései)
a feleken túl ügyvéd vagy jogtanácsos is aláírja
az ügyvéd hitelesíti, hogy mindent tartalmaz
közjegyzQi okirat:
megköttetik a felek között és a közjegyzQ hitelesíti, tartalmilag is hitelesíti a közjegyzQ
hatósági okirat
bíróság köt meg egy szerzQdést, ha azt elQszerzQdés után nem kötik meg
ki köthet szerzQdést?
megbízás alapján (érintett bízza meg)
érintett köti meg
megbízás formái:
törvényes képviselQ köti meg (gyám)
szervezeti képviselet, mesterséges személy (kft) nevében természetes személy köti meg
jogügyeleti képviselet alapján (meghatalmazás alapján)
álképviselet:
semmilyen kötelezettséget nem ró arra, aki nevében kötötték, érvénytelen
ha utólag jóváhagyja az, aki nevében kötötték, akkor élQ szerzQdés lesz
szerzQdéskötés menete:
ajánlattétel
ajánlattételi kötöttség, köteles tartani az ajánlatban leírtakat
kell gondolkodási idQt adni a másik félnek
nem lehet megtenni más személynek is ugyanazt az ajánlatot, amíg az elQzQ nem válaszolt
nem fogadja el a kapó az ajánlatot / elfogadja (létrejött a jogviszony)
szerzQdést az elQírtakhoz képest megkötik
akaratnyilatkozat
szolgáltatás
felek aláírása
2. szerzQdés módosítása
csak akkor van lehetQség, ha a felek akarata megegyezik
módosíthatják az egész szerzQdést vagy csak részeket


2. érvénytelen szerzQdés
semmisség (abszolút érvénytelenség)
mintha meg se kötötték volna, nincsenek jogok, kötelezettségek
megtámadhatóság (relatív)
szerzQdésben érintett valamelyik fél, ha sérelmet érez, megtámadhatja
kényszerrel, fenyegetéssel vették rá
ha valamelyik fél nem tájékoztatja a másik felet, akkor ez is okot adhat megtámadásra
felborul a szerzQdés egyensúly (nagy érték különbség)
sérelmezett lehetQségei:
felszólíthatja a másikat, hogy szüntessék meg a sérelmét (írásban)
bírósághoz fordul és ott bírálják el
megtámadás határideje 1 év, utána már nem lehet megtámadni (kezdeti idQpont: amikor felismeri, hogy sérelme van)
3. szerzQdés teljesítése
szerzQdés tartalmának megfelelQen kell teljesíteni annyit, ami ott le van írva
a feleknek együtt kell mqködni, erre kötelezettség van
megállapodott határidQn belül, vagy meghatározott napon kell teljesíteni, amit a szerzQdésben meghatároztak
ha nem volt megállapodás idQpontban
ingyenes szerzQdés: jogosult bármikor felszólíthatja a kötelezettet a teljesítésre
folyamatosan teljesítendQ szerzQdések: havonta esedékes, a hónap elsQ felében
ha egyszeri a teljesítés: bármelyik fél kezdeményezheti a teljesítést, de egyidejqleg kell teljesíteni a feleknek
ha nem állapodtak meg helyben
kötelezett lakó- vagy székhelyén kell teljesíteni
vagy a szerzQdésbQl következhet, hogy hol kell teljesíteni
pénztartozást a jogosult lakó- vagy székhelyén
4. szerzQdésszegés
esetei:
kötelezQ tájékoztatási kötelezettség elmulasztása lehet, de nem mindig az
késedelmes teljesítés
teljesítés lehetetlenné válása
hibás teljesítés
teljesítés megtagadása
a megszegQre szankciók hárulnak, ha rosszhiszemqség miatt van, akkor hatványozottan
késedelmes teljesítés:
nem fogadja a jogosult
határidQtQl eltér a kötelezett
jogosult felszólítja és nem teljesít
kártérítést kérhet a jogosult vagy kötelezett is, ha kára származott










- PAGE 6 -

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

10. 18. század 2. előadás 2008_12_17 5. 5. gyakorlat a csoport a1 adatbiztonság bce kik biokémia diffúzió egyiptom europai uniós ismeretek fenntartható gazd.töri gazdaságtan genetika hallás hulladékkezelés internet ipar irodalomesztétika juhász istván kidolgozott tételek kifejtés kivágó lyukasztó szerszám tervezése korreláció középérték különleges épületszerkezetek matek ii. zh matematika szigorlat mezőgazdaság modern műszaki növénynemesítés órai anyag órai dia összefoglaló példatár polgári jog reklámjog setting prices sorozat stendhal számvitel i szerep vállalat helye valós érték vér