Levezetések
Országok listája
Hungary
Kecskeméti Főiskola
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar
Gépészmérnöki
Anyagismeret I.
Puska
Levezetések
2008.12.04 20:16:53
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Felületi hQtágulás
Mivel csak izotrop esettel foglalkozunk, ezért az általunk vizsgált folyamatokban bár-mely irányú hosszméretet is válasszunk, annak megváltozása egyaránt a fentebb részlete-zettek alapján valósul meg. Az eredetileg a oldalhosszúságú négyzetlap esetén a felület
A=a2 =[a0 (1+alfa" dT)]négyzet =a0négyzet [1+2alfa* dT+alfa2.(dT)2]=Aa (1+2alfa*dT),
mert az alfa*dT tag mellett az alfa négyzet (dT)2 elhanyagolható.
A felületi hQtágulási együttható tehát a lineáris hQtágulási együttható kétszeresének adódik.
3. Térfogati (köbös) hQtágulás
Vizsgáljuk az a lineáris hQtágulási együtthatójú szilárd anyagból készült a élhosszúságú kocka hQtágulását! Az izotrópia miatt mindegyik él ugyanúgy tágul, tehát
V =a köb =[a0 (1+alfa" dT)köb = a0 köb[1+3alfa *dT+3alfa2.(dT)2+a3 " (dT)köb]~V0 * *(1+3alfa" dT).
A 3alfa * dT tag mellett a 3alfa2 * (dT)2 és az a 3 *(dT)3 tagok elhanyagolhatók.
Eredményünket a tapasztalati úton is megerQsíthetQ
V =Vo " (1+ béta.*dT)
alakba írva megállapíthatjuk, hogy a köbös hQtágulási együttható (béta) jó közelitésel egyenlQ a lineáris hQtágulási együttható 3-szorosával..
Ahogyan a felületen levQ lyuk is tágul, a szilárd testekben található üregeknek térfogatuk, ha a test hQmérséklete emelkedik.
A különbözQ testek sqrqségének hQmérsékletfüggése a hQtágulás következmé~ ugyanis a környezettel megvalósított hQcsere következtében a test tömege nem változik, térfogata azonban nem marad állandó. A testek sqrqségének hQmérséklettQl való függése az alábbiak szerint alakul:
Ró=m/V= m/Vnull*(1+béta*&ÒÜB 0
6
8
:
@
B
D
J
R
T
V
òåÕåËåÀ´À§Àm\O?Ohó0hó06@ CJ]aJhó06@ CJ]aJ hó06CJOJQJ]^JaJ&hó0hó06CJOJQJ]^JaJhó06@
CJ]aJhó0hó06@
CJ]aJhó0CJH*aJhó0hó0@CJaJhó0hó0CJH*aJ hó0hó0CJaJhó0@ÿÿCJaJhó0hó05@÷ÿCJ\aJhó0hó0@ÿÿCJaJhó0hó05CJ\aJ&0
Ø
^
X
\ f®ïßÐÄ´¨Ðyi d81$7$8$]gd_-Ì
d1$7$8$^Ì
gd_-
ü1$7$8$^ügd_-gdó0
Ø1$7$8$`Øgdó0
d1$7$8$gdó0Ød 1$7$8$`Øgdó0
d81$7$8$gdó0$dh1$7$8$a$gdó0$Ø1$7$8$`Øa$gdó0Ød1$7$8$^Øgdó0
R5þ
¤
¨
¬
°
²
¶
¸
º
¼
Ð
Ø
ê
ô
.
2
6
:
óèÙèËÙ¸¢vfYOB5ÙèËhó06@CJ]aJhó0hó0@CJaJhó0@ CJaJhó0hó0@ CJaJhó0hó06@CJ]aJhó06@CJ]aJhó0hó06@CJ]aJhó0hó06CJH*]aJ*hó0hó06@þÿCJ$OJQJ]^JaJ$$hó06@þÿCJ$OJQJ]^JaJ$hó0hó06CJ]aJhó0hó06CJH*]aJ hó06CJ]aJhó06CJH*]aJ :
<
>
Z
\
^
4
D
X
x
¬
´
¶
¸
Æ
ðàÓɼӯwÓjZLà?hó06@CJ]aJhó06@CJH*]aJhó0hó06@CJ]aJhó06@CJ]aJ hó0hó0CJaJhó0hó05@þÿCJ\aJhó0hó0@þÿCJaJhó0hó05@CJ\aJhó0hó0@CJaJhó0hó0@CJaJhó0@ÿÿCJaJhó0hó0@ÿÿCJaJhó0hó06@CJ]aJhó0hó06CJH*]aJÆ
È
Ê
Ô
Ø
Ú
Ü
à
ü
$ & * 4 6 ìÛξ±¾£|mbTmTm@bTbT&hó0hó06CJOJQJ]^JaJhó0hó06CJ]aJ h_-6CJ]aJhó0hó06CJH*]aJhó0hó0CJH*aJ h_-CJaJ hó0hó0CJaJ hó0CJaJhó06@CJH*]aJh_-6@CJ]aJhó0hó06@CJ]aJhó06@CJ]aJ hó06CJOJQJ]^JaJ&hó0hó06CJOJQJ]^JaJ6 : < > @ J P R T \ d j l r ¢ ¤ ¨ ¬ ® ° óèÚèÍò¤zpcpWOWODWD hó0hó0CJaJ h_-CJaJhó0hó0CJH*aJhó0hó0@ÿÿCJaJh_-@ÿÿCJaJh_-5@
CJ\aJhó0hó05@
CJ\aJhó0hó0@CJaJh_-CJOJQJ^JaJ hó0hó0CJOJQJ^JaJh_-@ CJaJhó0hó0@ CJaJhó0hó06CJ]aJ h_-6CJ]aJh_-6CJH*]aJ° À Ä Æ È Ê Î Ð Ò Ü þ fnpróçßÏͧÏpZC-*h_-h_-6@,CJOJQJ]^JaJ-h_-h_-6@CJH*OJQJ]^JaJ*h_-h_-6@CJOJQJ]^JaJ$h_-h_-@CJOJQJ^JaJh¹
@ÿÿCJaJhó0hó0@ÿÿCJaJhó0hó0@CJaJhó0hó06CJH*]aJhó0hó06CJ]aJ h_-6CJ]aJhó0hó06@CJ]aJ h_-CJaJhó0hó0CJH*aJhó0hó0@CJaJrvz| <>®ìÖðp]SF6#Ã$h_-h_-@CJOJQJ^JaJh_-@CJOJQJ^JaJh_-h_-@ÿÿCJaJh_-@ÿÿCJaJ$h_-h_-@CJOJQJ^JaJ*h_-h_-6@CJOJQJ]^JaJ$h_-6@CJOJQJ]^JaJ-h_-h_-6@CJH*OJQJ]^JaJ$h_-6@øÿCJOJQJ]^JaJ$h_-h_-@CJOJQJ^JaJ*h_-h_-6@øÿCJOJQJ]^JaJ&h_-h_-6CJOJQJ]^JaJ
®N¨ªè >ØêìÎíÚÊ·¡{hR·B/{$höhö@CJOJQJ^JaJhö@CJOJQJ^JaJ*höhö5@CJOJQJ\^JaJ$hö5@úÿCJOJQJ\^JaJ$höhö@CJOJQJ^JaJ$höhö@CJOJQJ^JaJ*höhö5@ýÿCJOJQJ\^JaJ$höhö@CJOJQJ^JaJh_-@CJOJQJ^JaJ$h_-h_-@CJOJQJ^JaJ$h_-h_-@ CJOJQJ^JaJ
®ªÐ.*Ø+þ, -@-B-F-,1J1®1Ò1úçççÖÆÁú²²¢
Æì
¤´1$7$8$^ì
gdL'
d81$7$8$gdL'H dt1$7$8$^H gd20P
Æà 0¤l`0gdL'gdö d1$7$8$^ gdö 1$7$8$] `gdö ؤl1$7$8$]Ø`gdögd_-
dT)= RÓnull /1+béta*dT
Ha folyadékok esetén vizsgáljuk a hQtágulást, megállapíthatjuk, hogy mivel nincs önálló alakjuk, hiszen a tároló edényhez igazodnak értelmetlen lineáris hQtágulásról beszélni, csak köbös hQtágulás értelmezhetQ.
Mérések alapján megállapítható, hogy a kezdetben ( To hQmérsékleten) Vo térfogatú folyadék a nem túlságosan nagy dT hQmérsékletváltozás hatására a
V=Vo (1+béta*dT)
térfogatú lesz.
A folyadékok hQtágulási együtthatójának meghatározását a ábrán látható mérQeszközt hosszúságmérésre vezethetjük vissza. A H alakú közlekedQedény bal olda_ függQleges szárát 100 °C-os gQz átáramoltatásával egyenletesen 100 °C-on tartva, abban a vízszintes szár felett h magasságú folyadékoszlop van. Ennek hidrosztatikai nyomása egyensúlyt tart az olvadt jégben (vagyis 0 °C-on) tartott, jobb oldali függQlege szárban levQ folyadék h0 magasságú folyadékoszlopátol származó hidrosztatikai nyomásával:
P!g!h=Po!g!ho.
A fentebb szereplQ levezetés alapján tudjuk, hogy
Ró= ró0/1+béta*dT
amit az elQzQ egyenletbe helyettesítve, ró0 -val és !g! -vel osztva a
h/1+béta*dT=h null
egyenlethez jutunk. Innen béta-t kifejezhetjük: béta=h-h null/h null*dT
A folyadékoszlopok magasságát megmérve (AT =100 °C ismeretében) a hötágulási együttható könnyen meghatározható. Természetesen, ha a AT =1.00 °C túlságo-san tág tartományt jelöl ki, akkor más, kisebb, de jól mérhetQ és stabil hQmérsékletq hQtartályokkal a kísérlet hasonlóan elvégezhetQ.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.