Anyagismeret 1 - elmélet
Országok listája
HungaryKecskeméti FőiskolaGépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai KarGépészmérnökiAnyagismeret I.JegyzetekAnyagismeret 1 - elmélet
2008.12.04 16:13:27
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
1A mechanika tárgyköre: A mechanika az anyagi testek mozgásának (hely- és helyzetváltoztatásának) a leírásával foglalkozik. Mivel az ebbe a tárgykörbe tartozó folyamatok szemléletesek és viszonylag egyszerû eszközökkel lehetséges a vizsgálatuk, érthetõ, hogy a természet leírásának ez az ága fejlõdött elõször - elsõsorban Galilei és Newton munkája alapjánátfogó, egységes tudomá-nyos rendszerré. A mechanikát a mozgás leírásának célja és a mozgó test tulajdonságai szerint szokás részekre bontani.
2A mechanika felosztása a mozgás leírásának célja szerint: A mozgás leírásának célja szerinti felosztás: a) A kinematika a mozgás leírásával úgy foglalkozik, hogy közben a mozgást elõidézõ okokat figyelmen kívül hagyja. A cél az, hogy a vizsgált test minden pontjának bármely idõpillanatban meg tudjuk adni a helyzetét. Ha ezt megoldottuk, akkor a mozgást kinematikai szempontból - ismertnek tekintjük.
b) A dinamikaa a testek mozgását úgy írja le, hogy közben a mozgást befolyásoló okok (erõhatások) vizsgálatára helyezi a hangsúlyt.
c) Tulajdonképpen a dinamikába tartozhat az önálló részként is gyakran említett sztatika, amely a mechanikai rendszerek és a fellépõ erõk, ill. forgatónyomatékok egyensúlyával foglalkozik.
3A mozgó test tulajdonságai szerinti felosztás:Ez a felosztás olyan idealizált tulajdonságok alapján történik, amelyekkel a testek a valóságban pontosan sosem rendelkeznek, de feltételezésükkel a jelenségek matematikai leírása sokkal egyszerûbb, és a számítások pontossága is megfelelõ. a) Anyagi pontnak (tömegpontnak) nevezzük a tömeggel rendelkezõ, de kiterjedés nélküli (pontszerû) testeket. Azt, hogy egy testet tömegpontnak lehet-e tekinteni, az adott probléma határozza meg. (Pl. az emberi léptékkel elhanyagolhatónak nem nevezhetõ méretû Földet is nyugodtan tekinthetjük pontszerûnek, ha a Nap körüli pályájának a vizsgálata a feladat.)
b) Pontrendszer az egymással kölcsönhatásban levõ anyagi pontok valamely halmaza. E kategórián belül további felosztás lehetséges. A pontrendszert merev testnek nevezzük, ha bármely két pontjának a távolsága (az idõben) állandó. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor deformálható testrõl beszélünk. A deformálható testek között megkülönböztetjük a rugal-mas és nem rugalmas szilárd testeket, a folyadékokat és a gázokat. (A rugalmas testek a deformáló erõhatás megszüntetése után pontosan visszanyerik eredeti alakjukat, a nem ru-galmas testek viszont az erõhatás megszûnte után is - valamilyen mértékben - deformált alakban maradnak. A folyadékok és a gázok alakjukat" tekintve mindig a tároló edény alakjához igazodnak.)
4A viszonyítási pontot általában O-val (a latin origó /kezdet/ szó kezdõbetûjével), a keresett pontot P-vel jelöljük. A P pont (O-hoz viszonyított) helyzetének meghatározásához - természetesen az O vonatkoztatási pont alkalmas megválasztása után - szükség van egy O-hoz rögzített vonatkoztatási rendszerre, amelyben ismert a hosszúságegység, és bizonyos irány(ok) is meghatározott(ak). Vonatkoztatási rendszerként leggyakrabban a Descartes-féle derékszögû koordináta-rendszert használjuk. Azokat a vektorokat, amelyeknek a kezdõpontja az origó, helyvektoroknak nevezzük. Jelölésük általában: r. Ismeretes, hogy a helyvektorok koordinátái megegyeznek a végpontjuk megfelelõ ko-ordinátáival. Legyen a P' (t) a P (t) pontnak az x -y síkra esQ me-rQleges vetülete! Ekkor az (IrI(t); Fi(t); Gamma(t)) rendezett számhármas is egyértelmqen meghatározza P (t) he-lyét. Ezek az ún.gömbi (térbeli) polárkoordináták A Fi(t) azt a forgásszöget jelenti, amellyel az x tengelyt O körül el kell forgatni ahhoz, hogy az OP'(t) vektorral azonos irányú (és irányítású) legyen. A Gamma(t) az a forgásszög, amellyel a z tengelyt (O körül) elforgatva az OP(t) vektorral azonos irányú (és irányí-tású) lesz.
A tömegpont helyét pontosan meghatározza a Ró(t); Fi(t); Z(t) rendezett számhármas is. Itt Ró(t) = OP'(t) ,Fi(t) és z(t) értelmezése fentebb szerepel. Ezek az adatok a P(t) pont henger-koordinátái.
5 A mozgás pályája az anyagi pont egymást követQ pillanatok-hoz tartozó helyek által meghatározott folytonos vonal. Megtett úton (vagy pályahosszon) a pálya valamely véges szakaszának (P1 és a P2 pont közötti elmozdulás a P1-bQl a P2-be mutató vektor, ami a P2-be helyvektornak és a P1-be mutató helyvektornak a különbsége (feltételezve, hogy a nt a P1-ben elQbb volt, mint a P2-ben).
Az idQpontokat t-vel, valamely idQtartamot pedig dt -vel szokás jelölni. Az átlagos sebességnagyság a megtett út és a hozzá tartozó idQtartam hányadosával meghatározott fizikai mennyiség (v = s/dt ), ami skalármennyiség
Átlagsebességen az elmozdulás és a hozzá tartozó idQtartam hányadosát értjük Az átlagsebességnek a dt O-hoz való közelítésével nyerhetQ határértékét pillanatnyi sebességnek nevezzük. Ha a sebesség (ami vektormennyiség!) nem állandó, akkor megváltozásának (dv) és a változáshoz szükséges idQnek dAt) a hányadosa sem 0. Ilyen esetben gyorsuló mozgásról beszélünk és a hányadost átlagos gyorsulásnak (jelölése: aát,) nevezzük Periodikus mozgásoknál fontos fizikai jellemzQ a pálya leg-rövidebb ismétlQdQ szakaszának a befutásához szükséges idQ. Ezt periódusidQnek nevezzük, jele: T. A periódusidQ reciprokát harmonikus rezgéseknél rezgésszámnak vagy frekvenciának, körmozgásnál, ill. forgómozgásnál fordulatszámnak mondjuk.
Rezgések esetén a frekvencia 2z-szerese az ún. körfrekvencia.
Körmozgásnál, ill. forgómozgás esetén gyakran használjuk a szögelfordulást). Ennek, és a hozzá tartozó idQtartamnak a hányadosa az átlagos szögsebesség A szögsebessé
#$JiÆ äÈ®wÈ]C])3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
df@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u9heÝh
æ5>*@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u2heÝh
æ5@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u6heÝh
æ5@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝhyI5@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u
ó
Ç
L-ÄÜúõ¾lllcZUgdyI
Æ,gdeÝ
Æ,gdyIR
Æ2gd
df7
Æb gd
dfgdeÝgd
df rþ $ 6 G d | Ú á ò ó ô å˱±}cI˱}-6heÝhyI5@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
df@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
df@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u
ô \
a
l
W
[
äÊ{aGä-3heÝh
æ@øÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u9heÝh
æ56@ CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@öÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u
Û
Z
d
¬
º
Ç
È
âÈ®w®]C'6heÝhyI5@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@üÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u9heÝh
æ56@CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u9heÝh
æ56@ûÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u È
ö
A
P
W
w
©
ª
å
æ
é
ð
äÊ°ÊÊ~bÊbF*6heÝh
æ6@CJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ6@õÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
df5@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
df@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u
ð
ø
= ì @EKLOæÌ´Ìf´J.6heÝh
æ6@
CJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@
CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u2heÝh
æ6CJOJQJ^JaJmH nH sH u
O\ ÷úPV¥T]¨ª´ú -âÈ®z`®H®HÈ®®®®/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u9heÝh
æ56@CJOJQJ^JaJmH nH sH u- 6TUÏÐÒàãåôù7FäÈ®z®bzHbz®z®b®È3heÝh
æ@CJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝhßp$@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝhyI5@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH uFR[bdò ´ â ä ¢äÊ°~°d°H~d°.3heÝhyI@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@úÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝhßp$@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh
æCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u3heÝh
æ@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u6heÝh
æ5@ûÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u ¢ºÂÊÒèò
BFHçÍç³iQ72heÝh8F¤@ñÿCJOJQJ]^JaJmH nH u2heÝh
df@ñÿCJOJQJ]^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u2heÝh8F¤@ðÿCJOJQJ]^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u2heÝh8F¤@CJOJQJ]^JaJmH nH u2heÝh8F¤@CJOJQJ]^JaJmH nH u/heÝh8F¤@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u
Hnvxèî0RTæ̱iQ665heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh
df@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤6@ñÿCJOJQJ]^JaJmH nH u2heÝh8F¤@ñÿCJOJQJ]^JaJmH nH u2heÝh
df@ñÿCJOJQJ]^JaJmH nH u
T\d¶¸
DKäɱiQ±9!/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh
df@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh
df@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhyI@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤6@ûÿCJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝh
df6@ûÿCJOJQJ]^JaJmH nH u
·ÃÄ-!./çϵpU:-5heÝh8F¤6@CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝh8F¤6@ CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝhyI6@ CJOJQJ]^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u)heÝ@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhyI@CJOJQJ^JaJmH nH u3heÝh
æ@þÿCJOJQJ^JaJmH nH sH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@
CJOJQJ^JaJmH nH u /15Qjqäɱf±K05heÝh8F¤5@ýÿCJOJQJ\^JaJmH nH u5heÝh§UN5@ýÿCJOJQJ\^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤6@
CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝhyI6@
CJOJQJ]^JaJmH nH u RÂÜæèLR|êì`çÏ´ÏlT9!/heÝh8F¤@úÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhyI@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@ýÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@
CJOJQJ^JaJmH nH u
`ÚÜâú2>@çϵ
mRç7m1heÝhyI6CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@ýÿCJOJQJ\^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@úÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhyI@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u2heÝh8F¤@þÿCJH*OJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@øÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u
@Dnp¤.b´,-æζ yfS;%S*heÝh8F¤5@ýÿCJOJQJ\^JaJ/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u$heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJ$heÝhyI@þÿCJOJQJ^JaJ'heÝh8F¤@õÿCJOJQJ\^JaJ$heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJ*heÝh8F¤5@ÿÿCJOJQJ\^JaJ/heÝhyI@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u1heÝh8F¤6CJOJQJ]^JaJmH nH u
Ü:$¶$PXbZ:]°a@lvo`qrú¨wrgg
1$5$9DH$gdåXÍgdåXÍ
1$5$9DH$gd^_ô
1$5$9DH$gd
df
1$5$9DH$gdeÝgdeÝ
1$5$9DH$gd§UNR
Æ2gdeÝgdyI
,-.-\-¾-Ö-î- X â ä íÕ½¢o_L9L#*heÝh§UN6@
CJOJQJ]^JaJ$heÝh§UN@ÿÿCJOJQJ^JaJ$heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJheÝ@þÿCJOJQJ^JaJ/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@ûÿCJOJQJ\^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh§UN@üÿCJOJQJ^JaJmH nH u$heÝh§UN@þÿCJOJQJ^JaJ
ä ì T!!°!È!Ì!Ð!Ò!â!ä!Z"^"`"~"´"Ú"ê×Ä®Ä{cM7M7c+heÝh§UNCJOJQJ^JaJmH nH u+heÝh8F¤CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH uheÝ@þÿCJOJQJ^JaJ#heÝh8F¤CJH*OJQJ^JaJ heÝh8F¤CJOJQJ^JaJ*heÝh8F¤5@ÿÿCJOJQJ\^JaJ$heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJ$heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJ*heÝh8F¤6@
CJOJQJ]^JaJÚ"ø"##~##Â#$&$8$:$$ä̼¤ÌqV¤C+/heÝh8F¤@CJOJQJ^JaJmH nH u$heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJ5heÝh8F¤5@ûÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@úÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH uheÝ@þÿCJOJQJ^JaJ/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@üÿCJOJQJ\^JaJmH nH u
$¶$,%J%Ì%ä%æ%&X2XNXPXVXä̱ä~kikSä=*heÝhÕ *5@þÿCJOJQJ\^JaJ*heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJU$heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJ5heÝh§UN5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@ýÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh8F¤@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝh8F¤5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u
g változási gyorsasága a szöggyorsulás.
6. Egyenes vonalú mozgások a) Egyenletes mozgás: Egyenes vonalú, egyenletes mozgásnak az állandó sebességq (v = áll.) mozgásokat nevezzük. A feltételekbQl IdrI= s következik, tehát ebben az esetben az (átlag)sebesség nagysága egyenlQ az átlagos sebességnagysággal
b) Gyorsuló mozgás: Szabadesés: Szabadeséssel mozog a gravitációs mezQben, kezdQsebesség nélkül (pontosabban 0 kezdQsebességgel) magára hagyott test. Ha a mozgást viszonylag rövid idQtartam alatt vizsgáljuk (azaz a végsebesség nem túl nagy, így a közegellenállás elhanyagolható), akkor azt találjuk, hogy a megtett út egyenesen arányos az eltelt idQ négyzetével.
7 Harmonikus rezgés: Az egyenes vonalú mozgások közül azokat nevezzük harmonikus rezgéseknek, amelyeknek (az egyensúlyi helyzettQl való) kitérése az idQnek szinuszos függvénye. Ha az egyensúlyi helyzetet választjuk a koordinátatengely (p1. x) origójának, akkor a kitérés (a helyvektor koordinátája): X(t) = A sin(omega*t+Fi0) ahol A az amplitúdó (ami a kitérés maximális értéke), Omega a körfrekvencia (a periódusidQ reciprokának 2Pi szerese) és Fi0 az ún. kezdQfázis. A rezgés fázisán az omega*t+Fi0 összegét értjük Sebességkoordináta: v(t)=A*omega*cos(omega*t+fi0)
a gyorsuláskoordináta pedig: a(t)= -A*omVXXXX²X&YYYÚYÜY`ZãÈ°}eM5}/heÝh§UN@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh§UN@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝhÕ *5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝhÕ *@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝheÝ5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u8heÝhÕ *5>*@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH u
`ZbZhZZZ¢Zè[ê[ò[ð\ò\]4]8]:]>]T]ä̱xÌ`ÌH`Ì`±`*;heÝhÕ *56@
CJOJQJ\]^JaJmH nH u/heÝ5@CJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝh§UN@CJOJQJ^JaJmH nH u;heÝhÕ *56@CJOJQJ\]^JaJmH nH u5heÝh§UN5@CJOJQJ\^JaJmH nH u5heÝhÕ *5@CJOJQJ\^JaJmH nH u/heÝhÕ *@CJOJQJ^JaJmH nH u5heÝhÕ *5@þÿCJOJQJ\^JaJmH nH uT]d]_8__Æ_Ð_Ô_2`>`@`~`áɱÉfM4É1heÝhÕ *6CJOJQJ]^JaJmH nH u1heÝh^_ô6CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝhÕ *6@CJOJQJ]^JaJmH nH u/heÝh^_ô@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@ÿÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@ýÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u;heÝhÕ *56@üÿCJOJQJ\]^JaJmH nH u
~` `¶`¾`À`Ì`æ`è`HaLa®a°aèaìaçÏçµt\D,/heÝh^_ô@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh^_ô@CJOJQJ^JaJmH nH u)heÝ@CJOJQJ^JaJmH nH u+heÝh^_ôCJOJQJ^JaJmH nH u+heÝhÕ *CJOJQJ^JaJmH nH u2heÝhÕ *@þÿCJH*OJQJ^JaJmH nH u/heÝhÕ *@CJOJQJ^JaJmH nH u/heÝh^_ô@CJOJQJ^JaJmH nH u
ìaôaöaúablll"l,l.l0l4l:l>læÍæÍËÍ°}°`E*°5heÝhçxÎ6@
CJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝhÕ *6@
CJOJQJ]^JaJmH nH u8heÝhÕ *6@þÿCJH*OJQJ]^JaJmH nH u/heÝh^_ô@þÿCJOJQJ^JaJmH nH u5heÝhÕ *6@þÿCJOJQJ]^JaJmH nH u5heÝhÕ *6@CJOJQJ]^JaJmH nH uU1heÝh^_ô6CJOJQJ]^JaJmH nH u1heÝhÕ *6CJOJQJ]^JaJmH nH u ega négyzet* sin(omega .t+fi0).
7.. Egyenletes körmozgás A mozgás egyenletes, így v = áll. (de v :# áll.). A hely ismeretében a pillanatnyi sebesség irányát is ismerjük (az mindig merQleges a helyvektorra és az irányítás meghatározása is egyértelmq, ha tudjuk, hogy a körmozgás pozitív vagy nega-tív körüljárással megy végbe). A pillanatnyi sebesség nagy-sága a megtelt út (di) és ennek a befutásához szükséges idQ.Iv(t)I =lim di/dt=r*IomegaI
Egyenletesen változó körmozgás A körpályán mozgó test egyenletesen változó körmozgást végez, ha szögsebességének változási gyorsasága (a szöggyorsulás) 0-tól különbözQ, és az idQben állandó. A szöggyor-sulás jele Béta, mértékegysége 1/snégyzet
A definíciót úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a gyorsulás érintQ irányú összetevQjének (a tangenciális gyorsulásnak) a nagysága 0-tól különbözQ, állandó értékq.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
