Környezetvédelmi szakelőadói tételsor

Országok listájaHungarySzakképzésekOktávKörnyezetvédelemKörnyezetvédelmi szakelőadói tételsor

tétel
A.
1. Foglalja össze és értelmezze az ökológiai rendszer legfontosabb alapfogal-mait és a rendszer elemeinek kapcsolatát!

A (bio)ökológia legfontosabb alapfogalmai a következQk:
bioszféra (ökoszféra): A földfelszínnek az a vékony sávja, ahol az élet feltételei adottak.
biom: A Földnek klimatikus hatásra kialakuló sajátos növény- és állatvilággal rendelkezQ övezetei.
ökoszisztéma: Területileg jól lehatárolható, a fajok meghatározott számával és arányával ren-delkezQ mqködési alapegység. Minden ökoszisztémát az élQhely és a fajok együttese alkotja.
biotóp: ÉlQhely, az élet feltételeit nyújtó tényezQk (klíma, talaj, domborzat, vízrajz) együttese.
biocönózis: Egy-egy területen (biotópon) élQ növény- és állatfajok életközössége.

Az ökológia azon kölcsönhatásoknak a tudományos vizsgálata, amelyek az élQ szervezetek eloszlását és gyakoriságát határozzák meg. Az ökológia azt vizsgálja, hogy az ökológiai szer-vezQdési szintek (populációk, biocönózisok stb.) viselkedését milyen külsQ feltételek hatá-rozzák meg, és ez a hatás milyen módon érvényesül.

Az ökológia hatásrendszere

A mindennapi életben földként emlegetett termQtalajnak az emberi környezet kialakulásában kettQs szerepe van. Egyrészt a vízzel, a levegQvel és az élQvilággal a természeti környezet fontos alkotó eleme, másrészt az emberi társadalom történetében folyamatos termelQeszközt jelent. A biológia nyelvére lefordítva a természeti környezet bonyolult kölcsönhatásokra épülQ, úgynevezett geobiológiai rendszerében egy adott biotóp, vagyis

talaj,
víz,
levegQ,

valamint a fizikai, kémiai és biológiai hatások befolyásolják a társulásokat, vagyis az adott biotóp életközösségét.

Növényeket,
A mikrobákat,
Az állatokat.

A biotóp és az ezen élQ társulások, az élQ- és az élettelen hatótényezQkkel egy ökológiai hatásrendszert, az ökoszisztémát alkotják.

Ökoszisztémák

Az egyed feletti szervezQdési szintek nem elkülönülten, hanem egymásra épülve és az Qket körülvevQ élettelen környezettel összhangban mqködve ökológiai rendszert, úgynevezett. ökoszisztémát alkotnak.
Az ökoszisztémák nem illeszthetQk az egyed feletti szervezQdési szintek sorába. Olyan nyílt anyagi rendszereknek tekinthetQk, melyekben az élettelen anyagok és az élQszervezetek között sajátos anyag és energia forgalom valósul meg. Ugyanakkor annyira bonyolult rendszerrQl van szó, hogy a gyakorlatban megoldhatatlan valamennyi struktúra elem és a közöttük levQ valamennyi kapcsolat felmérése, feltárása.
Az ökoszisztéma mint rendszermodell az adott szempontból leglényegesebb folyamatokat és összefüggéseket tükrözi. Így ezek a jelenségek tanulmányozhatóvá, átláthatóvá válnak. Az ökoszisztémákat a társulások, valamint a hozzátartozó környezet rendszermodelljeként értelmezzük. A szabályozás révén az ökoszisztémák a rendszer mqködését megzavaró kisebb hatásokat kompenzálják, a rendszer viszonylagos stabilitását fenntartják. A környezeti szabályozás a visszacsatolásokon keresztül valósul meg. Ez lehet pozitív, ebben az esetben a folyamatok meggyorsulnak, illetve lehet negatív, amely a folyamatok lassulását eredményezi. (Nyúl, róka)
A szabályozás szempontjából három fQ típust különböztetünk meg:
Természetes vagy önszabályzó, amelyek külsQ beavatkozástól mentesek (természetvédelmi terület)
Ember által szabályozott ökoszisztémák, ahol folyamatos a külsQ beavatkozás (agrár ökoszisztémák)
Mesterséges ökoszisztémák, pl.: iparvidék, város. Itt a rendszerek mqködéséhez szükséges energiát fQleg fosszilis forrásokból fedezik.

A ökoszisztémát alkotó elemek csoportosíthatók a társulások táplálkozási rendszerében:
Élettelen tényezQk,
TermelQk,
Fogyasztók,
Elbontók.

Környezeti tényezQk

- élettelen ( abiotikus ) tényezQk (általános tényezQk): fény, hQmérséklet, vízellátottság, + talaj tápanyag-ellátottsága (növények), víz sótartalma (tengerek), oxigéntartalom (édesvizek)
- élQ (biotikus) tényezQk: a populációk egymásra gyakorolt hatása. Vannak olyan élQlények, amelyek tqrQképessége egy vagy több tényezQre szqk , ezek a specialisták. Azok a fajok, amelyek általában tág tqrésqek, generalistáknak nevezzük.

A fény: a napsugárzás különbözQ hullámhosszúságú sugarakból áll. A legrövidebb hullám-hosszú sugárzás (380 nm-ig) nevezzük ultraibolya sugárzásnak. A napfényenergiának a növények fotoszintézise számára hasznosítható tartománya a 380-720 nm-es hullámhossz közé esik, ez a látható tartomány is. 720 nm felett infravörös sugárzásról beszélünk.

A hQ: a Földet érQ hQmennyiség a Nap sugárzásától, a földfelszín (talaj és vízfelszín) és a légkör sajátosságaitól függ. A talaj és a víz a napsugárzástól közvetlenül melegszik fel  hQtá-roló képességük és a besugárzott energia függvényében -, míg a levegQ a besugárzott felszí-nektQl hQátadással kapja az energiát. A hQátadás más módjai a hQvezetés, mely a felszín közeli légrétegre terjed ki, valamint a levegQ keverQ mozgása. A levegQ hQmérsékletét a víz párolgása és lecsapódása, valamint a levegQben levQ anyagok is befolyásolják. A vízgQz- és CO2 molekulák hQelnyelQ hatása miatt a hQ nem távozik ki a világqrbe, a légkör felmelegszik. A légkör szelektív hQsugárzást visszatartó képessége az üvegházhatás. A bioszférában a hQmérséklet nem túlságosan tág határok között ingadozik. Minden élQlény hQtqrQ-képessé-gének megvan a maximuma és minimuma, valamint létezik optimális tartomány, ahol a legjobb a közérzete.

A víz: oldószere az ásványi táplálkozás anyagainak. Közege az anyagcsere folyamatoknak. TestépítQ anyag. Anyaga a párologtatásnak, amely a testhQmérséklet és az anyagcsere-egyen-súly biztosítását szolgálja. A növényekben egyik kiindulási anyaga a fotoszintézisnek. Végül, de nem utolsó-sorban, élettere a vízi élQlényeknek.
Az élQlények vízháztartásának alapelemei a vízfelvétel és vízleadás.

A talaj: a földkéreg legkülsQ, termékeny rétege. A talajképzQdés feltétele, egyben elsQ lépése a felszínre került kQzetek mállása. Ez lehet fizikai és kémiai. Kémiai folyamat a szilikátás-ványok mállása, amely során agyagásványok keletkeznek. A talajok képzQdésének alapvetQ feltétele az élQlények megtelepedése és tevékenysége, amely a talajképzQdés során többrétegq lehet. A biológiai málláson belül fizikai, illetve kémiai folyamatokat különbözetünk meg. Az elsQ csoportba tartozik a gyökerek mechanikai hatása, a másodikba pedig a különbözQ savak (pl. gyökérsavak, zuzmósav, szénsav) hatása. Az algák és a baktériumok megkötik a levegQ nitrogénjét, ezzel a többi növény számára felvehetQ állapotba hozzák. Az élQlények a talajból tápanyagokat vesznek fel. Az élQlények pusztulása után a maradványok elbomlanak. A szerves anyagok bomlási termékeibQl humuszvegyületek képzQdnek.

A talajok fizikai tulajdonságai közül a legfontosabb a szövet vagy textúra, amely a kQzetek aprózódása és mállása folyamán kialakult részecskék nagyságrendjére vonatkozik. A szem-cseméret alapján beszélünk homokos, agyagos és vályogos talajokról. A talajok szerkezete vi-szont azt mutatja meg, hogy ezek a részecskék hogyan rendezQdnek el térben. A szerkezet határozza meg a talajok pórustérfogatát (a talaj szilárd részei által be nem töltött tér, a talaj térfogatszázalékában kifejezve). Mindezen tulajdonságoktól függ a talajok levegQ- és vízgaz-dálkodása.
Ökológia szempontból a talajok legfontosabb kémiai tulajdonsága a kémhatás, amelynek értékét pH-ban adjuk meg. A talajoldatokban jelen levQ hidrogénion (H+) és hidroxilionok (OH-) aránya szabja meg.
7( savanyú, 7( bázikusoknak hívjuk. A talajok nagy része savanyú, az élQlények élette-vékenysége miatt, de okozhatja ezt savas esQ is.

A levegQ: a levegQ az élQlények élettere és tápanyagforrása. ÖsszetevQi közül elsQsorban a légköri CO2 és O2 a meghatározó ökológiai tényezQ.
A levegQ fizikai jellemzQi (szél, áramlások) élettanilag és mechanikailag hathatnak az élQlé-nyekre.

Só és tápanyagtartalom: Édesvizekben és brakkvizekben az ozmózis hatására a víz külsQ környezetbQl az élQlényekbe törekszik, az élQlényeknek ezt a folyamatot meg kell gátolniuk vagy ellensúlyozniuk kell. Tengervizekben a külsQ és a belsQ só koncentráció vagy megegye-zik (izotónia) vagy a külsQ só koncentráció nagyobb (hipertónia). Ez utóbbi esetben az élQlé-nyeknek a vízvesztést kell megakadályozniuk vagy kompenzálniuk.
Az élQlényekre mindig környezeti tényezQk sokasága hat együtt. Közülük a minimumban levQ hatótényezQ lesz a limitáló faktor, azaz a relatív legkisebb mennyiségben jelenlevQ tényezQ fogja az adott élQlény viselkedését meghatározni (minimum elv). A növények a talajban levQ tápanyagokat mindig a minimumban levQ arányában tudják csak hasznosítani (nincs értelme tehát egy talajt egyoldalúan túltrágyázni, ha hiányoznak bizonyos mikroelemek).



1/A/2. Ismertesse az infrastruktúra jelentQségét és szerepét a települések te-rületfejlesztési terveiben! Mutassa be szerepét a települési környezet állapotának alakulásában!
Az infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyqjtQneve, amelyek nem vesznek részt köz-vetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve (sokszor alapvetQen) befolyásolják a terme-lés fejleszthetQségét. Ezek általában közösségi jellegq (kommunális) szolgáltatást nyújtó léte-sítmények és az azokat tartósan mqködésben tartó szervezetek, amelyek nagyságát az álló- és forgóeszközök állományával lehet számszerqsíteni.

A települési infrastruktúra a település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet szolgáló intézmények, gazdasági és ellátó tevékenységének és ezek feltételeinek összessége.

A települési infrastruktúra nyolc nagy szektorra bontható:
lakásállomány,
a közösségi szolgáltatások ellátására, közvetítésére alkalmas intézmények, létesítmények,
a lakossági igényeket kielégítQ javító-szolgáltató szervezetek, kisipari mqhelyek,
a közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati rendszerei,
a települési környezet védelmére hivatott létesítmények, berendezések,
a településen belüli szállítás-közlekedés hálózati és létesítményi rendszerei,
az üdülés-pihenés céljait szolgáló intézmények, létesítmények,
a települések fenntartását, üzemeltetését szolgáló építmények, létesítmények.
Az infrastruktúra a létesítmények széles körét öleli fel, nemcsak azokat, amelyek a település-gazdasággal kapcsolatosak. KülönbözQ csoportjai állandó változásban vannak, fQképpen azért, mert - a kívánatos gazdasági növekedésnek megfelelQen - a szolgáltatások száma és mértéke egyre növekszik.

Az infrastruktúra szerepe a területfejlesztésben
Az infrastruktúra számos elemét vizsgálva megállapítható, hogy a piaci egyensúlyra vonat-kozó közgazdasági elemzések nem teljesülnek. Érvényesülnek ugyanis az infrastruktúra léte-sítményeinél a Környezet gazdaságtan tantárgyban tárgyalt külsQ hatások (externáliák). Ezek a hatások a gazdaság szereplQi között létrejövQ olyan kölcsönhatások, amelyek nem a piacon keletkeznek, és amelyben valamely szereplQt jelentQs elQnyök vagy hátrányok érhetnek anélkül, hogy ezért bármilyen felelQsséget viselne vagy bármit tehetne érte, illetve ellene.
oszthatatlansági tulajdonság, pl. valaki 30 km-re települ a fQútvonaltól, akkor vagy megépíti mind a 30 km utat, vagy nem közlekedik. Ha árvízvédelmi töltést építek a házam elé és a szomszédok nem teszik ugyanezt, akkor semmi értelme nincs.
nem kizárhatósági tulajdonság, ha egy infrastrukturális létesítmény egyszer már megé-pült, akkor rendkívül nehéz, gyakran lehetetlen kizárni a késQbb érkezQket, hogy annak elQnyeit élvezzék, de fQleg a valósköltségeket megállapítani, amennyivel hozzá kellene járulni a további igénybevételhez.
A külsQ hatások oka kettQs: egyrészt az infrastrukturális szolgáltatások jelentQs részének oszthatatlansági és nem kizárhatósági tulajdonsága, másrészt a térbeli, földrajzi elhelyezke-dés, ami ezeket az áthatásokat létrehozza.
Az infrastruktúra nélkülözhetetlen és szükséges elQfeltétele a regionális fejlesztéseknek. Szükséges, de nem elégséges, csak az infrastruktúra fejlesztése nem elegendQ egy elmaradott térség fellendítéséhez (ezt gyakorlati tapasztalatok igazolják).


Ennek valószínqsíthetQ okai:
jobb közlekedés ( jobb hozzáférhetQség ( nemcsak a régió termékei jutnak ki könnyebben, hanem más régiók termékei is könnyebben bejutnak.
magasabb szintq oktatás ( magasabban képzett munkaerQ ( ha nem talál munkát elvándorol.
egy nemzetközi szintq nagyvállalat akárhol képes biztosítani a maga számára szükséges feltételeket, míg egy kisvállalkozásnál fel sem merül az alternatív telephelyválasztás lehetQsége.

Az infrastruktúra hiánya, a hatékony térbeli struktúra kialakítását három módon is akadályozhatja:
akadálya a termelési tényezQk hatékony térbeli mobilitásának,
éppen ezek a terhek a termelés költségeit lényegesen megnövelik,
az infrastruktúra hiánya alapvetQ akadálya lehet a gazdasági piac alkalmazkodásának, pl. telefon hiánya, határállomások szqk keresztmetszete.

Az infrastruktúra ágazatai

1. TermelQ jellegq legfontosabb ágazatok
Energiaszolgáltatás
elektromos
gáz
hQ
Szállítás, közlekedés
termeléssel kapcsolatos,
termeléssel kapcsolatos személyszállítás
Vízgazdálkodás
- aktív - ipari vízellátás
- öntözés
- passzív - lecsapolás
- szennyvíztisztítás
Távközlés
Tqzvédelem

2. Nem anyagi szolgáltatást nyújtó ágazatok
Szakoktatás, nevelés
alapfokú
középfokú
felsQfokú
Egészségvédelem
munkavédelem
munkahelyi ártalom elleni védelem
Múzeumok
mqszaki technika
Kiállítások
ipari ágazati
vállalati termelQ jellegq
Kutatás
tudományos intézetek
vállalati kutatás

3. Fogyasztási jellegq legfontosabb ágazatok:

Anyagi szolgáltató ágazatok
ipari és kommunális vízellátás
távfqtés
személyközlekedés nagy része
társadalombiztosítás
lakásgazdaság
zöldfelületek
egészségvédelem
környezetvédelem.

Nem anyagi szolgáltató ágazatok:
közmqvelQdési hálózat
tömegkommunikációs eszközök
balesetvédelem
közigazgatás (egy része)
honvédelem (nagy része)















1/B./
Ismertesse a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény célját, hatályát, alapelveit!
1995. évi LIII. törvény célja:

1. A törvény célja:
az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
a környezet egészének összehangolt védelme,
a fenntartható fejlQdés biztosítása.

2. A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed:
az élQ szervezetekre
a környezet élettelen elemeire,
a környezetet igénybe vevQ, terhelQ, veszélyeztetQ, illetQleg szennyezQ tevékenységekre,
azokra, akik az élQ szervezetekkel, illetve a környezet élettelen elemeivel kapcsolatban jogokkal rendelkeznek, illetve kötelezettségeik vannak,
azokra, akik a környezetet terhelQ, veszélyeztetQ, illetve szennyezQ tevékenységet folytatnak.

A környezetvédelmi törvény alapelvei:
elQvigyázatosság,
megelQzés,
helyreállítás,
felelQsség;
együttmqködés,
tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság.

1. ElQvigyázatosság:
A környezethasználatot az elQvigyázatosság elvének figyelembevételével
- a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával,
- a hulladékkeletkezés csökkentésével,
- a természetes és az elQállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználásra
törekedve kell végezni, hogy a legkisebb mértékq környezet terhelést és igénybevételt idéz-zünk elQ, megelQzzük a környezetszennyezést, kizárja a környezet károsítását.

- jogszabály elQírhatja a környezethasználat feltételeit, illetQleg korlátozó vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.

FelelQsség
9. § A környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelQsséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.


2. MegelQzés
A képzQdQ hulladék mennyiségét, veszélyességét csökkenteni, a leghatékonyabb megoldást alkalmazni a környezet terhelésének csökkentése érdekében.

Együttmqködés
10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szerveze-teik, a gazdálkodást végzQ szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttmqködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttmqködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.

Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság
12. § (1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különö-sen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennye-zettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, vala-mint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.

3. Helyreállítás
A környezetet veszélyeztetQ, károsító köteles azonnal befejezni ezirányú tevékenységét. A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkároso-dás megszüntetésérQl, a károsodott környezet helyreállításáról.

Fejezetei: (10 fejezetbQl áll):
A környezeti elemek védelme és az elemeket veszélyeztetQ tényezQk
A környezet védelmét szolgáló állami tevékenység
A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai
Környezet védelmének megalapozása
Környezetvédelem gazdasági i alapjai
Környezetvédelmi igazgatás
Állampolgárok részvétele a környezetvédelemben
FelelQsség a környezetért



















2. tétel
A./
1. Ismertesse az ökológiai egyensúly elvét, illetve az egyensúly megbom-lásának okait!
Az ökoszisztémák (ökológiai rendszerek) önszabályozó képességük révén kialakítottak egy állandónak, és fennmaradónak mondott dinamikus egyensúlyi állapotot. A rendszert többirá-nyú, állandó változások jellemzik, ezek a hatásváltozások kiegyenlítik egymást. Ha valóban olyan drasztikus változások következnek be (emberi beavatkozás, természeti csapás), amelyek a stabilitást megingatják, a korábbi életközösséget egy másik váltja fel, de ez valószínqleg egyhangúbb, önszabályozásra kevésbé alkalmas, és kevésbé stabil lesz.

Az ökológiai egyensúly elve: hogy az ökoszisztémák dinamikus egyensúlyi állapotát ne bont-suk meg, illetve ne gátoljuk, vagy ne tegyük tönkre. A jelen generáció úgy elégítse ki szük-ségleteit, hogy a jövQ generációi is képesek legyenek erre.

Ez azt jelenti, hogy a gazdaságfejlesztési döntésekben minden esetben biztosítani kell az érin-tett területek ökológiai egyensúlyának fenntarthatóságát. (Beruházásoknál értékelni a mikro-makrokörnyezeti hatásokat.)
A Föld eltartó-képességét meg nem haladó fejlQdésre van szükség, a meglévQ erQforrások korlátozottak, azt ésszerqen kell használni.
A környezet használók kötelesek a termQhely ökológiai adottságaihoz igazodva: a földhasz-nosítás, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan természetvédQ gazdálkodást folytatni, amely a meghatározott természetvédelmi, kör-nyezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figye-lembe veszi. És ezáltal törekedni az ökológiai egyensúly fenntartására (biológiai változatosság megQrzése, természeti erQforrások ésszerq használata),
Az élQ szervezet dinamikus egységet alkot környezetével. A környezQ világ tényezQi is hatnak egymásra (víz-talaj), ezek együttesen hatnak az élQ szervezetre, valamint az élQlény is hat kör-nyezetére. Az élQlények változásai összhangban vannak a környezetben zajló változásokkal. A megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás az élQ szervezetek alapvetQ életjelensége - a faj azon egyedei maradnak fenn, melyek képesek alkalmazkodni a megváltozott viszonyok-hoz.
Ha megszqnik az ökoszisztémák regenerációs képessége, felborul az egyensúlyi állapot.

A népesség növekedésével, a természeti erQforrások fokozott kihasználásával az ember veszé-lyezteti ezt az egyensúlyt.
A környezeti problémák lényege: felborul az ökoszisztémákon belüli kölcsönhatások normális egyensúlya.

Az ember, hogy életkörülményeit javítsa, átalakítja környezetét, belenyúl az ökológiai rend-szerek (elQtte ismeretlen vagy nem eléggé ismert) szabályozó mechanizmusaiba, egy részüket kibillentette egyensúlyi helyzetébQl, megváltoztatja a bioszférát. (A természet alkalmazkodó képes, de ez a képesség hosszú távon jut érvényre.) (levegQszennyezés, termékeny terület csökkenése)
Hiába, hogy a bioszféra kisebb egységeiben idéz elQ változást, a sok ponton bekövetkezett változások hatása összeadódik, és következményei a bioszféra szintjén érvényesül. (Pl. atomrobbantások radioaktív sugárzásának hatása.)
Okok: (az ember drasztikus beavatkozása az egyensúlyi helyzetbe)
Üvegházhatás (az emberi közremqködés által a levegQbe bocsátott túlzott CO2, CO, freon, stb.) + erdQirtások, óceánok zöld növényzetének pusztítása
Ózonpajzs csökkenése: A rengeteg fosszilis üzemanyag elégetése
LégszennyezQ anyagok károsítják a fákat, épületeket
ErdQpusztulások ( erózió ( eliszaposodás ( áradások
MérgezQ hulladékok (kémiai ipar), radioaktív hulladékok
Elsivatagosodás
ErdQk és más természetes ökoszisztémák pusztulása ( genetikai sokféleség (biodiverzitás) csökkenése
Atomháború + kísérletek























2/A/2. Sorolja fel a települések környezetvédelmi vonatkozású alapellátási feladatait és fejtse ki a települési vízgazdálkodás szerepét, jelentQségét kör-nyezetvédelmi szempontból! Ismertesse a települési vízgazdálkodás elemeit, értékelje hazai helyzetét!

Alapellátási feladatok:
Vízgazdálkodás egészséges ivóvíz
Csatornázás
Szennyvíztisztítás
Vízrendezés, vízkárelhárítás
Egészségügyi köztisztaság
Település tisztaság
Zöldterület gazdálkodás
Kéményseprés
Temetés

Vízgazdálkodás: a rendelkezésre álló vízkészletek és a társadalom szükségletei optimális összehangolására irányuló, tervszerq, tudományos, mqszaki-gazdasági és igazgatási tevékeny-ség.
Helyi feladatokat az önkormányzat látja el:
Ivóvízellátás, csatornaüzemeltetés, szennyvíztisztítás
FürdQk létesítése, üzemeltetése
Helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, vizek védelme
Ár- és belvízvédekezés
Közcélú vízi létesítmények létesítése, üzemeltetése (kikötQ)
Az önkormányzat költségvetésében ezek a költségek tervezendQk.

A lakosság vízellátását, a minQségi szempontokat jobban kielégítQ felszín alatti vizekbQl kell biztosítani. Ha a helyi készletek kimerülnek, más vízgyqjtQ területrQl nagytérségi (regionális) vízmqvek segítségével.

A település vízigénye fogyasztás szerint:
Lakóterületek, közösségi intézmények, ipari üzemek fogyasztása
Zöldterület öntözés
Közterület locsolás
FürdQk, uszodák
Tqzoltás

Vízhasználatot meghatározza:
település jellege
lakosság életkörülményei, szokásai, vezetékes vízzel való ellátottság
ipari üzemek technológiája
ipari vízgazdálkodás színvonala
csatornázottság foka

A lakosság ellátását ivó- és használati vízzel közmqves vízellátással kell megoldani. Csak olyan épület köthetQ be, amelyik csatornahálózatba, vagy ennek hiányában házi szennyvíz-derítQbe vezeti a szennyvizet.
A közcélú vízmqvek körül védQövezetet kell kialakítani:
BelsQ (50 m sugarú kör): közvetlen szennyezQdés és fertQzés kizárása
KülsQ (belsQ határától 100 m): közvetett szennyezQdés és fertQzés kizárására
Hidrológiai (határa eseti vizsgálat alapján): távolabbi -- 

Vízelvezetés: a vízellátó területen szétosztott vizeknek felhasználásuk utáni összegyqjtése, és a csapadékvízzel együtt megfelelQ kezelés után a befogadóba (minél rövidebb úton) történQ visszavezetése az önkormányzat feladata.
JelentQsége: megakadályozni a járványveszélyt
csapadék és szennyvizek visszajuttatása a körforgásba
zárt hálózat a település esztétikai képét javítja
alapfokú ellátás (szolgáltatás)
másodlagos felhasználás: szennyvíz ( öntözés, iszap ( trágyázás.

Csatornázás: a települések házi, ipari, mg-i szennyvizeinek és a csapadékvíz elvezetésére szolgáló közcélú vízi létesítmények és berendezéseik.
Kialakítás szerint: nyílt (árok – csapadék)
zárt: egyesített (csapadékvizet is tisztítják)
elválasztott
vegyes

Közcsatornába csak olyan összetételq és mennyiségq szennyvizet szabad bevezetni, melynek tisztítására a csatornamq berendezése alkalmas, vagy az üzemi szennyvíz a kommunális szennyvízzel való hígulás után a tisztító berendezésre nem káros.
Tilos: az ott dolgozók életét, testi épségét veszélyeztetQ szennyvíz bevezetése!
Közüzemi csatornát csak közterületre szabad telepíteni.
Szennyvíztisztítás feladata: kivonni azon anyagokat, melyek károsak a befogadó vízére. Olyan szintig kell tisztítani, hogy az öntisztulás a befogadóban végbemenjen, vagyis a befo-gadó vízfolyás a szennyvíz 300-szoros hígulását biztosítani tudja.

Tisztítás módjai: mechanikus, biokémiai, kémiai.
Szerves szennyezQdés: oldott, vagy lebegQ állapotban lévQ, általában könnyen lebomlik (házi, élelmiszeripari szennyvíz). Oxigénigényes.
Szervetlen anyag: ipari eredetq, különösen veszélyes, ha mérgezQ. Ezek eltávolítása az elsQ (pl. ciántalanítás).

Tisztítás folyamata:
ElQkezelés: rácsszqrés
ElsQdleges, mechanikai tisztítás: homokfogó
Másodlagos, biológiai: oldott szennyezQanyagok eltávolítása, fertQzQ baktériumok kémiai úton történQ elpusztítása
Harmadlagos: N és P sók eltávolítása kémiai úton.
Szennyvíziszap: mg-ban felhasználható, szerves anyag tartalmát szervetlenné kell alakítani (depónia, égetés).

Vízrendezés: a települést fenyegetQ vízkárok megelQzése, elhárítás.
Vízkár: csapadékvíz (lezúduló)
árvíz
megemelkedett talajvíz fakadó vízként okoz problémát.



MegelQzQ védekezés: csapadékvíz levezetés  vízelvezetQ rendszer kialakítása
árvíz  árterületen található építmények védelme; meder méretezése
rétegvizek áramlási viszonyainak figyelembe vétele mélyépítési mun-kák során
Vízrendezési létesítmények felülvizsgálata évente kétszer (tavasszal, Qsszel)!

Hazai helyzetértékelés
Napjainkban a növekvQ közegészségügyi követelmények és az ipari igények egyre több víz beszerzését és szétosztását teszik szükségessé. A vezetékes vízzel való ellátottság az életszín-vonal egyik jellemzQje.
Jelenleg hazánk 90%-a ellátott egészséges ivóvízzel, ennek 95%-át felszín alatti vizekbQl elégítik ki.
Több mint 200 településen rossz a víz minQsége (nitrátos), itt átmeneti ellátásként zacskós víz és lajtkocsi.
20%-ban esztétikailag kifogásolható: vas, mangán tartalom határérték felett.
A települések mqködése a felszín alatti vizeket is oly mértékben terheli (elnitrátosodott vizek, szennyvíztavak), hogy az ivóvízellátást egyre mélyebben fekvQ rétegekbQl, vagy regionális vízmqvek segítségével kell biztosítani, jóval drágábban.
A folyamat egyik fQ oka: a vezetékes vízellátás fejlQdése elmarad a csatornázottságtól. A városokban a csatornahálózatba bekötött lakások aránya 65%, községekben 3%.

Évente kb. 146 millió m3 nem közcsatornán elvezetett szennyvíz keletkezik, ebbQl 26 millió m3-t szállítanak el szippantókocsik, a többi egyedi szennyvízkezelQ berendezésekbe kerül, melyek nem alkalmasak a megfelelQ elhelyezésre - elszivárogva szennyezik a talajvizet.
Csapadékvíz elvezetés kiépítettsége zárt mqvek esetében 42%, nyílt mqvek esetében 71%-os  nem elegendQ.
A közüzemi szennyvízelvezetQ hálózattal rendelkezQ települések száma nQ, ezek 90% a helyi. Az utóbbi években tömegesen kezdték meg tisztító telepek létesítését állami céltámo-gatással.
Számos településen a nagyobbra méretezett mqvek kihasználtsága elmarad a kívánalmaktól. Az ingatlanok jelentQs része az árak emelkedése miatt nem kíván a hálózatra csatlakozni, ezért a tisztító kapacitásban jelentQs kihasználatlansággal rendelkezik az ország.
Az elvezetett szennyvizeknek csupán a fele biológiailag tisztított. A szennyvíz mennyiségé-nek csökkenésével fordított arányban nQtt a szennyezettsége.
Mivel vízkészletünk korlátozott, ésszerq felhasználás szükséges. ElsQsorban ipari üzemek gazdálkodásában takarékosság vízvisszaforgatással, felszíni vízhasználattal, valamint a fel-használt vizek kellQ mértékq tisztításával.
A háztartási vízdíjak emelésével csökkent a lakossági felhasználás is.






2/B./Ismertesse az állam, az országgyqlés és a kormány környezetvédelmi tevékenységét!
Ismertesse a Nemzeti Környezetvédelmi Program célját, tartalmi követelmé-nyeit!

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. III. fejezete rendel-kezik az állam, az országgyqlés, a kormány tevékenységérQl.

Állam
- Környezetvédelmi követelmények érvényesítése más állami feladatok ellátása során
- A környezet védelmét, ill. állapotának javítását irányítja
- Meghatározza a kiemelt feladatokat
- Jogi, gazdasági, és mqszaki szabályrendszert dolgoz ki a célok eléréséhez
Államigazgatási feladatok ellátása
- MegfigyelQ, ellenQrzQ, értékelQ rendszer mqködtetése
- A környezet állapotának felmérése, az elérendQ állapot, a terhelhetQség meghatározása, figyelembe véve a lakosság egészségi állapotát
- Kutatás, mqszaki-fejlesztési, képzési, tájékoztatási; termék és technológiai minQsítési feladatok
- Környezetvédelem gazdasági, pénzügyi alapjainak biztosítása

Országgyqlés
- Törvényalkotásban figyelembe veszi a környezetvédelmi érdekeket
- Elfogadja a NKP-t (6 éves) és kétévente értékeli
- Dönt a kormánynak a környezet állapotáról szóló beszámolójáról
- Meghatározza a kormány és az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait
- Jóváhagyja a környezetvédelmi feladatokhoz szükséges forrásokat és ellenQriz
- Meghatározza az állampolgári jogok védelmének országgyqlési biztosa feladatait

Kormány
- Irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, összehangolja a minisztériu-mok és az irányítása alá tartozó szervek környezetvédelmi tevékenységeit
- Javaslatot tesz az NKP-ban kitqzött célok megvalósításához szükséges pénzeszközökre
NKP-t hatévente az Országgyqlés elé terjeszti jóváhagyásra, és kétévente összefoglaló jelentést nyújt be, valamint irányítja az NKP-ban meghatározott feladatok végrehajtását
- Kormányzati fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elQsegíti a környezet állapotának javítását.
- Nemzetközi jogok és kötelezettségeknek eleget tesz
- KörnyezetkímélQ termékek és technológiák elterjedésének elQsegítése
- Környezetkárosodás, rk. környezeti események következményeinek felszámolása
- Az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása és teljesítése

NKP célja
A társadalmi jólét, az életminQség javítása hosszútávon.
A társadalmi, gazdasági fejlQdés összhangban legyen a természeti örökség, erQforrásaink védelmével, fenntartható használatával.
Az EU 2010-ig szóló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának céljait tovább bontani országos és regionális szintre - az NKP-nak ehhez megfelelQ keretet kell biztosítania.


FQ célok:
A termelési erQforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlQdés elvének figyelembe vétele. A víz, föld, levegQ megQrzése a következQ nemzedékek számára, a bioszféra sokszínq-ségének megtartása.
A lakosság egészségi állapotának javítása, az egészséges környezet feltételeinek biztosítása
A gazdasági fejlQdésben a környezeti szempontok érvényesítése, növekvQ jólét csökkenQ környezetterheléssel
A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kap-csolatos ismeretek, tudatosság és együttmqködés erQsítése. Mérések, értékelések, tájékoztatás.

Tartalmi követelmény
A környezet állapotának bemutatása
Elérni kívánt célok és célállapotok
Célok és célállapotok eléréséhez végrehajtandó feladatok sorrendje és határideje
Megvalósítás eszközei, pénzügyi forrásai
Különleges intézkedéseket igénylQ területek megjelölése és az intézkedések tartalma

A kormány beszámol az Országgyqlés elQtt a program végrehajtásáról.
A programban foglaltakat a gazdaság valamennyi területén érvényre kell juttatni.
Regionális és megyei szinten is készítendQk az NKP-val összhangban lévQ programok.














3. tétel
A./
1. Ismertesse a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait és az emberi beavatkozás talajra gyakorolt hatását! Sorolja fel a legfontosabb talajszennyezQ technológiá-kat, tevékenységeket és sorolja fel a talajtisztításra használatos technológiákat!

A talaj a Föld felszínének felsQ termQrétege. Természetes, élQ képzQdmény, mely évmilliók alatt a földkéreg elmállásából, valamint szerves anyag maradványokból keletkezett, és amely állandóan változik, fejlQdik, romlik. A talaj háromfázisú diszperz rendszer: megtalálhatók benne a szilárd halmazállapotú szemcsék, részecskék, a nedvesség és a levegQ.
A zömmel természeti jellegq talajképzQ tényezQk:
- éghajlat
- hidrológiai viszonyok
- geológiai adottságok
- domborzati viszonyok
- élQvilág
- antropogén hatások.

A talaj fizikai tulajdonságai:
a talaj szemcseösszetétele,
a talaj mechanikai sajátságai
a talaj szerkezete

A talajvíz és levegQgazdálkodás elsQsorban a talaj fizikai tulajdonságaitól függ.
A helyszíni felvételeknél a három fQ fizikai talajféleséget a homokot, a vályogot, az agyagot kell rétegenként megkülönböztetni.

A szemcseösszetétel azt fejezi ki, hogy a talajban milyen arányban találhatók a különbözQ méretq szemcsék. Magyarországon az Atterberg  féle szemcseosztályozás az elfogadott.
A 2,0-0,2 mm-es szemcsék áteresztik a vizet, de keveset tartanak vissza, ez a frakció a durva homok.
A 0,2-0,02 mm-es frakció a finom homok. Ez is átereszti a vizet és csak kevés vizet köt meg a levegQbQl.
A 0,02-0,002 mm-es frakció a por, mely a vizet rosszul ereszti át, de jól tartja vissza.
A 0,002 mm-nél kisebb frakció az agyag, mely a vizet egyáltalán nem vagy igen rosszul ereszti át, de erQsen visszatartja.

A talaj mechanikai sajátságai a talaj higroszkópossága és az Arany-féle kötöttsége
A talaj higroszkópossága (hy%): a talaj ásványi és szerves kollodjai felületükön elektromos erQvel vízmolekulákat kötnek meg. A levegQbQl megkötött nedvességet nevezzük higroszkópos víznek. Meghatározása laboratóriumban történik, 50 % kénsav felett 35,2 % relatív páratartalmú légtérbQl megkötött vízmennyiséggel ad talajjellemzést. (Ez a Kuron-féle hy%)

A talaj Arany-féle kötöttsége: ez az érték a talaj vízfelvevQ képességét fejezi ki, tehát nagy-szerqen jellemzi a vízgazdálkodást.
A gyakorlatban az Arany-féle kötöttségi szám a hy-nal és az ötórás kapilláris vízemeléssel együtt megbízható meghatározás a fizikai talajféleségekre, illetve a vízgazdálkodásra.

A talaj szerkezeten a talaj rögöcskék, részecskék térbeli elrendezQdését értjük. A talaj kisebb-nagyobb elemei részben összetapadva, részben humusszal vagy más kötQanyaggal összera-gasztva fordulnak elQ. Ezt nevezzük talajszerkezetnek.

Minden talajtípusnak, minden talajrétegnek megvan a maga jellegzetes szerkezete. A talaj szerkezetét a morfológiai (szerkezeti elemek alakja és mérete), az agronómiai (különbözQ mé-retq szerkezeti elemek alakja és mérete) szerkezet, valamint a szerkezeti elemek vízállósága (szerkezeti elemek vízzel szemben tanúsított viselkedése) alapján ítéljük meg.

A talaj kémiai tulajdonságai:
- szín
- kémhatás ( PH )
- CaCO3 tartalom
- szódalúgosság
- talajvízben oldható összes sótartalom
- hidrolitos savanyúság
- adszorpciós kapacitás
- telítettség
- telítetlenség

Szín: egyik legjobb morfológiai jellemzQ. (sötétszürke ( bQséges humusztartalom; fekete ( magas humusztartalom, de szellQzetlen vagy száraz; kékes csillogó ( szellQzetlen)

Kémhatás (Ph) : az egyik legjellemzQbb kémiai tulajdonság a hidrogén ion koncentrációját kifejezQ Ph érték. (0-11, semleges 6,8-7,2; 6,8-nál kisebb savanyú, felfelé lúgos)
CaCO3 tartalom: legfQbb kálcium forrás a szénsavas mész. MezQgazdasági mqvelésnél a CaCO3 tartalmú talajokat értékelik legtöbbre, azonban a nagyobb mésztartalom hátrányos is lehet.
Szódalúgosság: a feltalaj 0,4-0,8%-os szódára számított fenoftalein lúgossága a szódalúgos-ság. A szikes és szikesedQ talajok kémiai tulajdonsága, amely a növényre mérgezQ, a talaj víz-gazdálkodását is rontja.
Talajvízben oldható összes sótartalom: a talajban levQ sók egy része vízben oldódik, ezek közül egyesek tápanyagok, mások közömbösek, de a legjobban oldódó nátrium sók károsak. Minél több a vízben oldható só, annál valószínqbb a szikesedés bekövetkezése.
Hidrolitos savanyúság: a savanyú talajok jellemzésére szolgál.
KicserélQdési savanyúság: a talaj nagyobb mérvq elsavanyodásakor alumínium okozta sava-nyodás is fellép. Ezzel járó tünet a talajvíz és tápanyag gazdálkodásának leromlása.
Adszorpciós kapacitás: 100 gr talaj által megköthetQ összes kation milligramm egyenértékeinek mennyiségét nevezzük. Ismerete nemcsak a talaj típus jellemzésénél, hanem a kiszórandó trágyamennyiség meghatározásánál is fontos.
Talaj telítettsége: a talajkolloidok felületén megkötött, kicserélhetQ kationok egy részét bázisok, másik részét H+ alkotja. A teljes adszorpciós kapacitás kisebb-nagyobb mennyiségét a bázisok képviselik. Ezt nevezzük S értéknek, milligramm egyenértékben és 100 gr talajra vonatkoztatva.
Talaj telítettlensége: a talaj által megkötött hidrogén jelölésére használjuk. A telítettlenséget más néven abszolút savanyúságnak nevezzük.



A talajt szennyezQ káros anyagok áttekintése

Nitrogén, foszfor, kálium elemek

A szántóföldi növénytermesztésnél, állattartásnál szennyvíz szikkasztás és szennyvíz elhelye-zés esetében elsQsorban ezek kerülhetnek olyan túl súlyba, hogy a talaj már ne legyen képes pufferolni. Az intenzív mqtrágyázás következében a talajok szántott rétegében jelentQsen megnQ tartalmuk.

Káros elemek, nehéz fémek

NövényvédQ szerek toxikus elem tartalma (As, Cu, Hg, Mn, Pb, Zn)
Az elöregedett gyümölcsösökben a korábbi kiterjedt Pb, As, Cu, Zn, stb. tartalmú növényvédQ szerek dúsultak fel a talajban. A mezQgazdaságban használt növényvédQ szerek közül a szerves higanytartalmú csávázó szerek kiugróan nagy környezetkárosodások okozói voltak.
Mqtrágyák (fQképpen foszfor mqtrágyák) és szerves trágyák toxikus elemtartalma (As, Cd, Pb, Hg)
Szennyvizek, szennyvíz iszapok nehézfém tartalma (Cd, Cu, Cr, Mn, Ni, Pb, Zn)
Szennyvíz iszappal a területre kijuttatott nehézfém mennyiség igen jelentQs lehet.
Ipari és bányászati tevékenység káros elem szennyezése. (As, Cd, Co, Cr, Hg, F, Mn, Ni, Pb, Zn)
A talajok levegQn keresztüli, valamint meddQkbQl, salakokból hidrometalurgiai szennyvizek-bQl származó káros elem szennyezQdése komplex és igen változatos folyamatok eredménye.
Urbanizáció és közlekedés nehézfém szennyezése (Cd, Cu, Ni, Pb, S, Zn)
A kén eredetét a városi talajokban a fqtésre, a barnaszén égetésére vezethetjük vissza. A Zn, mint potenciálisan szennyezQ elem fQként az autópálya mentén dúsul fel (20-30-szoros). A Cd mennyisége a közlekedési terhelés hatására növekszik. A Na tartalom a fQközlekedési csomó-pontokon a sózás eredményeképpen növekszik. A Cl tartalom is megnQtt e talajokban.
Kémiai növényvédQ szerek (peszticidek)
A peszticid gyqjtQfogalomba tartozó kemikáliák gyomirtó szerekbQl, rovarölQ vegyületekbQl és gombaölQ szerekbQl tevQdnek össze. A herbicidek, inszekticidek és fungicidek mezQgaz-dasági felhasználásának egymáshoz viszonyított aránya általában 4:2:1. A kémiai növényvé-delem rohamos térhódítása felhívta a figyelmet a nem kívánatos hatásokra is. Ezek részben azt eredményezik, hogy egyes kemikáliák, illetve azok származékai felhalmozódnak a ter-mesztett növényekben, rontják azok minQségét, és károsítják a fogyasztók egészségét.

A kQolaj és kQolajszármazékok

A talajt és a talajvizet érQ ipari szennyezések leggyakoribb okozói a kQolaj és kQolajszárma-zékok. A kQolajok átlagos elemi összetétele a leggyakrabban elQforduló elemeket figyelembe véve a következQk: C 80-88%, H 10-14%, O 0,1%, N 0,02-1,1%, S 0,01-5%. Emellett a fémek közül a V, Ni, Fe, Ca, Na fordul elQ különféle vegyületekben.

Nehézfémek

A nehézfém (mikroelem) szennyezések a mezQgazdasághoz, az ipari üzemekhez, lQterekhez és a közlekedéshez kapcsolhatók.
Fokozódó veszélyt jelent a nehézfémek felhalmozódása a vizekben, amelyek megjelennek a táplálékláncban is.
Megnövekedik a bakteriális szennyezés, a felszíni vizekbe beengedett tisztítatlan szennyvizek miatt, a folyóvizek egyre több szakasza válik fürdQzésre alkalmatlanná.
A folyókat nemcsak a szennyvizek, hanem a lefolyó csapadékvíz is terheli.
A városokra hulló csapadék részben a talajba szivárog, (zöldfelületek) részben visszajut a lég-térbe (evaporáció és tarnspiráció), mintegy 60%-a azonban a szilárd burkolatról lefolyva, az ott levQ szennyezQ anyagot magával ragadva a befogadóba jut. A lefolyt csapadékvíz mennyi-ségét befolyásolja a települési forma. A legtöbb szerves anyag, lebegQ anyag, nitrogén, fosz-for, valamint kolibacilus a csoportos, családi házas településekrQl lefolyó csapadékvizekben van. A csatornákba kerül még olaj, klorid, fenol és különbözQ nehézfémek. A városokban lefolyó víz 10-27-szer nagyobb mennyiségben tartalmaz nehézfémeket, mint a lehulló csapa-dék.
Az élQvizekbe kerülQ nehézfémek bekerülhetnek a táplálékláncba is.

A települések talaja

A település, különösen a város alapvetQen átalakítja a föld felszínét. Az eredeti talajok helyén úgynevezett kultúrszint jön létre, mely az idQk folyamán több méterre vastagodhat. A feltöl-tött talajú településeken a talaj összetételét a feltöltés anyaga határozza meg. A talajba szivár-gó víz ezen anyagok kimosódásához, egyes esetekben agresszív talajvíz kialakulásához vezet-het.
Fizikai és kémiai romlásához jelentQsen hozzájárul a jegesedést gátló sók alkalmazása is.
Mindehhez járul még a városokban az ipar, a közlekedés káros vegyi anyagokkal történQ talajszennyezése, a városi gázvezetékek törése következtében idQnként kiszabaduló gázok szennyezése és a távfqtés által okozott talajfelforrósodás, vagy a távfqtQcsövek közvetlen közelében a talajvíz gyors elpárologtatása.

SzennyezQ anyagok a város talajában

A mqszaki védelem nélküli hulladék lerakás és egyéb emberi hatás következtében a városok talajában egyes elemek, szennyezQ anyagok nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, sokszor annyira, hogy a talajok öntisztulásra képtelenekké válnak. Leggyakoribb ilyen szennyezQ anyag: a szerves anyagok, csomagoló anyagok, tüzelési- és háztartási anyagok, kén, bór, olaj, konyhasó, valamint a nehézfémek, arzén, réz, nikkel, kobalt, cink, ezüst, ólom, higany, stb.
A városok talajaiban jóval nagyobb koncentrációban fordulnak elQ peszticidek, mint a kör-nyezQ mezQgazdasági területeken. A peszticidek az ipari termelés és a kereskedelmi tevé-kenységek révén, valamint gyártási hulladékként, háztartási és kerti felhasználással, továbbá mezQgazdasági területekrQl jutnak be a városokba.
Részben felhalmozódnak a városi talajokban, vizekben, élQ szervezetekben, részben pedig a hulladékkal, vagy a levegQvel és a vízzel távoznak.
A városokban a talaj számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonsága jelentQsen megváltozik a nem megfelelQ hulladék lerakás hatására. MegnQ a szerves anyag tartalma, ezzel az adszorp-ciós kapacitása. Kémhatása rendszerint lúgossá válik. A szerves hulladék lebomlásával sok nitrogén és foszfor jut a talajba. Ezek hatására megjelennek a nitrogénkedvelQ gyomnövé-nyek. A nitrogén - nitrát formájában - könnyen kimosódik a talajból, így a hulladék lerakó helyek környékén a talajvíz nitrát tartalma jelentQsen megnQ.






Talajtisztítási technológiák

A talajszennyezQdések felszámolására szóba jöhetnek in situ, on-site, illetve off-site eljárások.
Az in-situ eljárások során a szennyezés felszámolása a talaj kiemelése nélkül a helyszínen történik.
Az off-site technológiák alkalmazása során a szennyezett földet kiemelik és kezelés céljából elszállítják a szennyezés helyszínérQl.
Az on-site eljárások hasonló megoldások, de itt a talaj fizikai, biológiai kezelése a kitermelés után a helyszínen történik meg.

In-situ biológiai technológiák:
Biológiai lebontás
A talaj szerkezetét megkímélQ megoldások közül a biológiai eljárások a legelsQ helyet foglal-ják el az újabb helyreállítási technológiák közül. A biológiai talajtisztítás során a veszélyes anyagok bakteriális anyagcsere folyamatok, majd az azt követQ kémiai átalakulások hatására kevésbé veszélyes anyagokká alakulnak át. Ha a mineralizáció teljes, akkor a végtermék szén-dioxid, víz és sejtbiomassza a következQ egyenlet alapján

Mikroorganizmus + szennyezQanyag + elektronakceptor = CO2 + H2O + biomassza
















3/A/2. Ismertesse a településeken megjelenQ legjellemzQbb környezetszennye-zési formákat, mutassa be a szennyezések egymásra hatásának folyamatát!
Települések levegQszennyezQdése

A mindnagyobb levegQszennyezQdés egyre inkább rontja a települések, különösen a városok klímáját. A városi levegQ alkotórészeivé váltak a különbözQ fázisú szennyezQ anyagok. A füst, az ipar és az autók égéstermékeivel együtt sajátos gQzréteget képez.
Ipari városokban ez a réteg a napsugárzásának a 40%-át is elnyelheti. Takaróként fedi be a várost és csökkenti az éjszakai melegkisugárzás hatását. Ha az égési termékek alkotta réteg köddel párosul, mint Londonban igen gyakran, súlyos egészségi ártalmakat okozhat. A levegQben lebegQ részecskék következtében - a viszonylag kisebb páratartalom ellenére is - gyakoribb a ködképzQdés.

A levegQszennyezQdés okozza a füstködöt (szmog), amely redukáló vagy oxidáló anyagok jelenlétében, illetve a kétféle szennyezQdés hatására keletkezik.

Néhány, különösen jelentQs települési légszennyezQ anyag

Toxikus és korrodáló hatása miatt az egyik leggyakoribb szennyezQ anyag a kéndioxid, terhe-lQ hatása összefügg a növekvQ fosszilis tüzelQanyag használattal. A kéndioxid nemcsak a vá-rosok élQszervezeteit, hanem épületeit, mqemlékeit, szobrait, felszereléseit is károsítja. A bel-sQ városrészekben a szénmonoxid tartalom tízszerese a légkör természetes CO tartalmának, ezt a gépkocsi forgalom még csak növeli.

A városok levegQjében sok a por, amelyben lehet talajrészecske, hamu, korom, virágpor, stb. Az ülepedQ por igen sok elemet tartalmaz, melyek egy része toxikus, az emberi egészségre ártalmas. (arzén, bárium, kobalt, gallium, lantán, ólom, higany, nikkel, cink, stb.)
A beépített területek forgalmas útjai mentén csúcsforgalmi idQben elviselhetetlen mértékq a gépjármqvek okozta korom, ólom, nitrogénoxid, szénmonoxid és szénhidrogén koncent-ráció, mely több mint 90%-ában a helyi közlekedésbQl és kb. 10%-ában a városi háttér szennyezettségbQl ered.
A város levegQjében igen jelentQs mennyiségben fordul elQ virágpollen és gombaspóra.

Egyre komolyabb gondot jelent a nagytömegq szennyvíz elhelyezése.

Fokozódó veszélyt jelent a nehézfémek felhalmozódása a vizekben, amelyek megjelennek a táplálékláncban is.
Megnövekedik a bakteriális szennyezés, a felszíni vizekbe beengedett tisztítatlan szennyvizek miatt, a folyóvizek egyre több szakasza válik fürdQzésre alkalmatlanná.
A folyókat nemcsak a szennyvizek, hanem a lefolyó csapadékvíz is terheli.
A városokra hulló csapadék részben a talajba szivárog, (zöldfelületek) részben visszajut a lég-térbe (evaporáció és tarnspiráció), mintegy 60%-a azonban a szilárd burkolatról lefolyva, az ott levQ szennyezQ anyagot magával ragadva a befogadóba jut. A lefolyt csapadékvíz mennyi-ségét befolyásolja a települési forma. A legtöbb szerves anyag, lebegQ anyag, nitrogén, fosz-for, valamint kolibacilus a csoportos, családi házas településekrQl lefolyó csapadékvizekben van. A csatornákba kerül még olaj, klorid, fenol és különbözQ nehézfémek. A városokban lefolyó víz 10-27-szer nagyobb mennyiségben tartalmaz nehézfémeket, mint a lehulló csapa-dék.
Az élQvizekbe kerülQ nehézfémek bekerülhetnek a táplálékláncba is.

A települések talaja

A település, különösen a város alapvetQen átalakítja a föld felszínét. Az eredeti talajok helyén úgynevezett kultúrszint jön létre, mely az idQk folyamán több méterre vastagodhat. A feltöl-tött talajú településeken a talaj összetételét a feltöltés anyaga határozza meg. A talajba szivár-gó víz ezen anyagok kimosódásához, egyes esetekben agresszív talajvíz kialakulásához vezet-het.
Fizikai és kémiai romlásához jelentQsen hozzájárul a jegesedést gátló sók alkalmazása is.
Mindehhez járul még a városokban az ipar, a közlekedés káros vegyi anyagokkal történQ talajszennyezése, a városi gázvezetékek törése következtében idQnként kiszabaduló gázok szennyezése és a távfqtés által okozott talajfelforrósodás, vagy a távfqtQcsövek közvetlen közelében a talajvíz gyors elpárologtatása.

SzennyezQ anyagok a város talajában

A mqszaki védelem nélküli hulladék lerakás és egyéb emberi hatás következtében a városok talajában egyes elemek, szennyezQ anyagok nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, sokszor annyira, hogy a talajok öntisztulásra képtelenekké válnak. Leggyakoribb ilyen szennyezQ anyag: a szerves anyagok, csomagoló anyagok, tüzelési- és háztartási anyagok, kén, bór, olaj, konyhasó, valamint a nehézfémek, arzén, réz, nikkel, kobalt, cink, ezüst, ólom, higany, stb.

A városok talajaiban jóval nagyobb koncentrációban fordulnak elQ peszticidek, mint a kör-nyezQ mezQgazdasági területeken. A peszticidek az ipari termelés és a kereskedelmi tevé-kenységek révén, valamint gyártási hulladékként, háztartási és kerti felhasználással, továbbá mezQgazdasági területekrQl jutnak be a városokba.
Részben felhalmozódnak a városi talajokban, vizekben, élQ szervezetekben, részben pedig a hulladékkal, vagy a levegQvel és a vízzel távoznak.
A városokban a talaj számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonsága jelentQsen megváltozik a nem megfelelQ hulladék lerakás hatására. MegnQ a szerves anyag tartalma, ezzel az adszorp-ciós kapacitása. Kémhatása rendszerint lúgossá válik. A szerves hulladék lebomlásával sok nitrogén és foszfor jut a talajba. Ezek hatására megjelennek a nitrogénkedvelQ gyomnövé-nyek. A nitrogén - nitrát formájában - könnyen kimosódik a talajból, így a hulladék lerakó helyek környékén a talajvíz nitrát tartalma jelentQsen megnQ.

A települések és a zaj

Az emberi tevékenység, de különösen az ipar és a közlekedés egyre növekvQ zaj- és rezgésha-tásokat okoz. KülönbözQ egészségügyi felmérések azt mutatják, hogy a településeken a zaj és rezgések okozzák lassan a legsúlyosabb környezeti ártalmakat. Kezdetben csak kellemetlen, késQbb zavaró, majd egészségre káros a munkavégzés intenzitását, a közérzetet jelentQsen rontó hatást idézve elQ. A zaj, mint környezetterhelés, elsQsorban települési jelenség. A zaj-panaszok egész Európában azt mutatják, hogy a városi lakosság nagy részénél a zaj jelentQsen befolyásolja az emberek közérzetét és életminQségét.

3/B./
Ismertesse a helyi (települési és területi) önkormányzatok környezetvédelmi feladatait!
1. A települési önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok fela-datává teszi az épített és természeti környezet védelmét. Az e körbe tartozó feladatokat – részleteiben – a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi törvény fogalmazza meg az alábbiak szerint:

A települési önkormányzat környezetvédelmi feladatai különösen:
a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásának biztosítása;
- a hatáskörébe utalt hatósági feladatok ellátása;
a települési környezetvédelmi program kidolgozása;
- illetékességi területe környezeti állapotának elemzése és értékelése;
a lakosság tájékoztatása a környezet állapotáról.
2. Területi (megyei) önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

Az önkormányzati törvény a területi (megyei) önkormányzatok kötelezQ feladatává teszi a helyi közszolgáltatások körében, az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok összehangolását. E feladatokat - részleteiben - a környezet védelmérQl szóló törvény határozta meg az alábbiak szerint:

A megyei önkormányzat
véleményt nyilvánít a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjáról;
kezdeményezi a települési önkormányzati program elkészítését.

A környezetvédelmi törvény a megyei önkormányzatok feladatául elQírja a megyei környe-zetvédelmi program készítését is.









4. tétel
A./
1. Ismertesse az alapvetQ globális környezeti problémákat! Mutassa be kialakulásuk okait és ismertesse feladatainkat azok elhárításában!

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK

Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés

A Föld népessége jelenleg meghaladja a 6 milliárd fQt. A növekedés szempontjából a legkri-tikusabb a demográfiai ciklus 2. szakasza, amelynek jellemzQje a járványok visszaszorításával párhuzamosan a halálozási ráta csökkenése, a születések magas száma, ami rendkívül gyors népességnövekedést eredményez.
Jelenleg néhány ázsiai ország, valamint az afrikai országok többsége ebben a szakaszban tart, ami a Föld népességének megduplázódásához szükséges idQ lerövidülését is maga után vonja. A duplázódási idQ jelenleg kb. 30 év, azaz 2030-ra (a jelenlegi tendenciák változatlanságát feltételezve) a Föld népessége elérheti a 12 milliárd fQt.

A túlnépesedés a Föld eltartó képességének korlátozottsága miatt jelent igen súlyos problé-mát. A Föld eltartó képességét új technológiák bevezetésével, új, ellenállóbb és nagyobb terméshozamú fajok (ld. zöld forradalom) alkalmazásával tovább lehet bQvíteni.

Ennek ellenére igaz, hogy a Földön sohasem éhezett annyi ember, mint napjainkban.
Jelenleg 1-1,2 milliárdra becsülik a hiányosan táplálkozók számát, és ebbQl 630 millió éhség-szinten él.
A túlnépesedési problémák elQször az ázsiai országokban, Indiában, Kínában, Pakisztánban jelentkeztek, jelenleg azonban Afrika az a kontinens, ahol a legtöbb éhezQ él.
Az afrikai éhínség már a 70-es évek eleje óta visszatérQ probléma, a Száhel-övezetet sújtó szárazság által eredményezett éhínségektQl kezdQdQen.

A népességszám csökkentésére különbözQ megoldási javaslatok születtek, a humánustól a legradikálisabb elképzelésekig. A megoldási javaslatok közül a legismertebb a kínai 1 gyer-mekes családmodell, ahol szigorú szankciókkal sújtják azokat a családokat, ahol egy gyerek-nél több születik. Ez a program Kína nyugati részén, a partvidéki nagyvárosokban látványos eredményeket hozott, azonban az ország belsQ területein, a mezQgazdasági vidékeken, ahol a gyerekek munkáskezet jelentenek, már kevésbé. Emellett ezeken a területeken az ellenQrzés is kevésbé hatékony.
Szingapúrban a 2 gyermekes családmodellt tették követendQvé, ami kevésbe drasztikus ráha-tást jelent, ugyanakkor a hatékonyság is kisebb. Drasztikus megoldási kísérlet volt az indiai sterilizációs program, amellyel annak antihumánus jellege miatt hagytak fel.
JellemzQ, hogy a fejlett gazdasággal rendelkezQ országokban a népesség tudati szintjének növekedése a gyerekszám csökkenését vonja maga után.

EbbQl következQen az igazán hatékony megoldás a gazdasági fejlQdés, a népesség tudat-formálása, illetve annak átalakulása lehet.

A túlnépesedés következménye a városrobbanás. az urbanizáció 1. szakaszának jellemzQje a városok számának, ill. a városi népességnek az ugrásszerq növekedése. Az ebbQl fakadó gon-dok a túlnépesedéshez hasonlóan szintén a 3. világ országaiban jelentkeznek elsQsorban, Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában. A probléma abból fakad, hogy a megélhetésért a váro-sokba áramló népességgel a városi infrastruktúra fejlQdése, az utak, a csatornahálózat, a lakás-állomány stb. nem tud lépést tartani, ami a városok túlzsúfoltságát, szennyezettségét eredmé-nyezi. Ennek következménye a 3. világ országaira jellemzQ városperemi bódévárosok kiala-kulása (pl. Rio de Janeiro, Calcutta, Kairó stb.).

Energiaválság, nyersanyagok kimerülése
A II. világháborúig fennálló gyarmati rendszer lehetQvé tette a világ fejlett (gyarmattartó) or-szágai számára, hogy nyersanyag- és energiaszükségletüket gyakorlatilag korlátlanul kielégít-hessék.
A gyarmati rendszer felbomlása azonban merQben új helyzetet teremtett, és a korábbi nyersa-nyag-ellátás átalakulása érezhetQvé tette: a nyersanyag és az energia nem tartozik a korlát-lanul rendelkezésre álló javak közé.
Ez a felismerés az 1973/74-es olajválság hatására vált igazán akkut problémává, amikor a kQolajban gazdag közel-keleti államok az olaj árának drasztikus emelésével tovagyqrqzQ gazdasági válságot idéztek elQ.
Az elsQ, majd a második (1978/79) olajválság hatására irányult rá igazán a figyelem a megú-juló és a meg nem újuló energiahordozók kérdéskörére, az alternatív energiaforrások kutatásá-ra, valamint a meglévQ, ismert készletek becslésére.
A jelenleg ismert készletek és a jelenlegi felhasználás alapján a kQolaj 15-20, a földgáz 35-40, a kQszén 50, az urán 40 évre elegendQ.
Látható, hogy ezek a meg nem újuló, fosszilis energiahordozó-készletek meglehetQsen vége-sek. Ezen túlmenQen további problémájuk, hogy elégetésük a légkört terheli, hozzájárul az üvegházhatáshoz, a globális felmelegedéshez.

A Föld nem minden területe alkalmas a megújuló energiaforrások hasznosítására.
A napenergia leginkább a napsütötte mediterrán, félsivatagi illetve sivatagi országok számára jelent megoldást, míg a szél energiájának hasznosításához közel állandó erejq és irányú szél-re van szükség.
Az ár-apály jelenség energiájának felhasználására azoknak az országoknak van lehetQsége, amelyek olyan tengerparttal rendelkeznek, ahol az apály és a dagály közötti szintkülönbség jelentQs, ami leginkább az óceánok partján jellemzQ.
A geotermikus energia azokon a területeken aknázható ki gazdaságosan, ahol a geotermikus gradiens (100 m-re esQ hQmérséklet-emelkedés) az átlagos 100 m/3°C-nál magasabb, így pl. Izlandon, Új-Zélandon, Olaszországban, Magyarországon.

A legújabb kísérlet a megújuló energiaforrások terén a biogáz elQállítása és felhasználása, amelyet különbözQ alapanyagokból (pl. élelmiszeripar maradékai, szelektált hulladék, gyorsan növQ fák, energiafq, állati trágya stb.) lehet elQállítani.
A víz a feltételesen megújuló energiaforrások közé tartozik.
A megújuló természeti erQforrások közé szokták sorolni a termQföldet és az erdQterületeket is. A mqvelésbe vonható földterületek azonban az erdQirtásokkal és a szqzföldek feltörésével elfogytak, és a sokhelyütt folytatott rablógazdálkodás következtében jelentQs területen kimerültek.
A termQképesség csökkenését eredményezi a talajerózió felgyorsulása is, ami elsQsorban a trópusi, nagy csapadékú területeket sújtja.
Ezeken a területeken az esQerdQk kiirtásával jutottak termQföldhöz, a szakszerqtlen gazdál-kodás következtében azonban a földek nagy részét mára kénytelenek voltak felhagyni, és a termQréteg lepusztulása az erdQk visszatelepítését is megakadályozza. Emellett a nagyarányú erdQirtásokkal a légkör egyensúlya is megbomlik, hozzájárulva ezzel az elsivatagosodáshoz, a globális felmelegedéshez.
Üvegházhatás, globális felmelegedés
A légkör a legkevésbé stabil környezeti elem, amelyben rendkívül összetett folyamatok ját-szódnak le.
A káros antropogén hatások:
- a fosszilis energiahordozók elégetése,
- az ózonréteget károsító gázok kibocsátása,
- az esQerdQk kiirtása
amelyek a legoptimistább becslések szerint is felerQsítik a természetben meglévQ, negatív hatású folyamatokat (pl. a vulkánok CO2-kibocsátásának következményeit).

Az üvegházhatás során a Napból érkezQ rövidhullámú sugárzás a légkörön áthaladva felme-legíti a földfelszínt, majd a felmelegedett földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugárzás egy hányada a légköri összetevQkrQl és a felhQkrQl visszaverQdik a Földre, megakadályozva ezzel a földfelszín lehqlését.

Ennek hiányában a Föld átlaghQmérséklete 1,5-4,5°C-ot növekedik.
Következmény: a sarki jégsapkák elolvadását, a világtenger szintjének emelkedését, a part menti területek víz alá kerülését, az Alpok gleccsereinek visszahúzódását eredményezi.

Az üvegházhatás antropogén hatásra bekövetkezQ fokozódását az ún. üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése eredményezi. Ezek a gázok a következQk:
- szén-dioxid (antropogén forrása a fosszilis energiahordozók elégetése)
- metán (antropogén forrása: bányászat, ipar)
- dinitrogén-oxid (antropogén forrása: ipar)
- szén-monoxid (antropogén forrása: ipar)
- nitrogén-dioxid (antropogén forrása: ipar)
- freonok (antropogén forrása: hqtQgépgyártás, spray-k)

A Kyotoi Egyezmény sem ad igazi megoldást.

Savas esQk
A savas esQk egyfajta savas ülepedések. A savas ülepedéseknek száraz és nedves típusát lehet megkülönböztetni, a száraz ülepedés során az alacsony kémhatású részecskék nem érintkez-nek a vízzel, míg nedves ülepedéskor a részecskék csapadék formájában kerülnek a felszínre.
A savas kémhatást eredményezQ anyagok szulfátok és nitrátok, amelyek elsQsorban az ipari termelés hatására kerülnek a légkörbe. Ennek következtében a savas esQk problémája a leg-korábban és a legnagyobb arányban az iparvidékek környezetében (pl. Ruhr-vidék, Szilézia, Nagy-tavak) jelentkezett, illetve jelentkezik.
Az esQk kémhatása miatt a növények hamarabb hullatják le a lombjukat, nem készülnek fel a télre, valamint a talaj is jelentQsen savanyodik.

Ózonréteg elvékonyodása
Az ózon a Föld légkörében két helyen található. Egyrészt beszélhetünk úgynevezett felszínkö-zeli ózonról, ami elsQsorban a közlekedés káros hatásaival hozható összefüggésbe, és szeny-nyezQanyagnak minQsül. Másrészt az ózon megtalálható a magas légkörben, ahol rendkívül fontos szerepe van, és elvékonyodása igen káros következményekkel (pl. bQrrák, szürkehá-lyog, vakság kialakulása) jár.
A Föld sztratoszférájában található ózon kiszqri a Napból érkezQ káros ultraibolya sugárzást, ezért ahogy csökken egyre kevésbé képes ezt a funkciót betölteni.
A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodását elsQként az 1980-as években, mqholdak adatai alapján észlelték, az Antarktisz felett.
Mivel elsQként csak az Antarktisz felett tapasztalták a jelenséget, ebbQl származott a tulajdon-képpen téves ózonlyuk elnevezés.
Az ózont a különbözQ, ipar által kibocsátott gázok károsítják, közülük is elsQsorban a freonok. A freonok a hqtQgépgyártás és a spray-k gyártása és használata során kerülnek a légkörbe, ahol, mivel az ózonon kívül nem lépnek semmivel sem reakcióba, felhalmozódnak, és az O3-molekulák bomlását eredményezik. Ózon-károsító hatásuk miatt mára a freontartalmú hqtQ-gépek és spray-k gyártását beszüntették.

Elsivatagosodás
Az elsivatagosodásnak szoros kapcsolata van a globális felmelegedéssel. Menete aránylag jól nyomon követhetQ, évente kb. 6 millió hektár terület válik sivataggá, ami 2/3 magyaror-szágnyi területnek felel meg. Az elsivatagosodás a félsivatagi területeket érinti elsQsorban, így pl. a Szahara déli pereme (Száhel-övezet), Dél-Afrika, Közel-Kelet, KözépÁzsia
A sivatag terjeszkedése egyrészt természeti jelenség, a termikus egyenlítQ változásával, a monszun-szelek hatótávolságának csökkenésével hozható összefüggésbe.
Másrészt társadalmi jelenség, az érintett területek társadalmának tevékenysége közrejátszik az elsivatagosodásban. A félsivatagi területeken élQ népesség nomád életformát folytat, ami újabb és újabb legelQk használatba vételét vonja maga után. A népességnövekedés következ-tében növelték az állatállományt, ami a legelQk területének növelését is jelentette. A fokozott igénybevétel és a kedvezQtlen idQjárási körülmények a termQföldek pusztulását eredményez-ték, ami súlyos éhínségeket vont maga után.
Az elsivatagosodás azonban nem csupán a sivataggal közvetlenül határos területeket érinti, hanem enyhébb formában a mérsékelt övi területeken is érezhetQ, ahol szárazodás néven is-mert. A szárazodás Magyarországon is megfigyelhetQ, elég itt az utóbbi évek csapadéksze-gény idQszakaira, a talajvízszint drasztikus csökkenésére utalni, ami elsQsorban az alföldi területeken jelentkezett.

Környezetszennyezések
Víz, talaj, hulladék lerakás, nukleáris veszélyek, biológiai sokféleség, az úgynevezett biodi-verzitás csökkenés, kihalás, kipusztulás), háborúk

A katasztrófa kiküszöbölésének feltételei a következQk:
- a lakosság számának stabilizálása 1975-ig
- a beruházások stabilizálása 1990-ig
- a természeti erQforrások felhasználásának csökkentése
- a képzQdQ nemzeti jövedelmet az anyagi fogyasztás helyett a szolgáltató ágazatok fejleszté-sére fordítják
- a környezetszennyezést az 1970-es szint negyedére mérséklik
- a tartós használati cikkek élettartamát meghosszabbítják




4/A/2. Sorolja fel a levegQ szennyezettségének a környezet egyes elemeire gya-korolt hatását, és ismertesse a kibocsátási határértékek meghatározásának lehet-séges változatait! MitQl függ a technológiai kibocsátási határérték?
A levegQ szennyezettségének a környezet egyes elemeire gyakorolt hatása
Lehet globális és helyi hatás.
Globális hatás: klímaváltozás, sivatagosodás, üvegházhatás, ózonlyuk, savas esQk
Helyi hatás: károsítja az emberi, növényi, állati szervezetet és a mqvi környezetet.

Az egészségkárosító hatás külsQ és belsQ tényezQk függvénye:
KülsQ: - szennyezQanyag minQsége (pl. toxicitása), koncentrációja
- hatás idQtartalma
- környezeti tényezQk (hQmérséklet, légmozgás, stb.) alakulása
BelsQ: - a károsító hatást elszenvedQ szervezet állapota
- egyéni érzékenység.
Ember: - keringési, légúti szervek megbetegedése,
- krónikus betegségek kialakulása
- allergia, tüdQ, légúti rákos megbetegedések
- Gazdasági hatás  betegállomány.
Növény: - levélre ülepedve csökkenti az asszimilációt
- savas esQbQl savas kiülepedés roncsolja, elpusztítja, sQt genetikai
- változást is eredményez. A savas esQ több fémet kiold a talajból,
- elpusztítja a mikroorganizmusokat, rontja a termQképességet, a talajt,
- pH-t megváltoztatja. Termés csökken, minQsége romlik, a növény
- ellenálló képessége rosszabb lesz.
Állat: - közvetlenül: belélegzi, megköt, betegség
- közvetve: ólomtartalmú zöldtakarmány - megeszi - beépül a szervezetébe,
- mi is megesszük.
Épített környezet: savas esQ  épületek, szobrok, gépek korrózióját gyorsítja, mqszaki károk utakban, hidakban.

Kibocsátási határértékek meghatározása
Lehet emissziós és immissziós kibocsátási határérték.

Emissziós kibocsátási határérték:
Ennél több szennyezQanyag nem kerülhet a környezetbe. A norma megállapításánál figyelem-be veszik a kritikus terhelést = ez a szenny. anyag olyan koncentrációja, amely alatt káros környezeti hatás nincs. Az emissziónormákat az immissziónormákból határozzák meg.

Lehet: - területi kibocsátási határérték (kg/h) pontforrásra, épületforrásra
- technológiai kibocsátási határérték
- egyedi (általános) kibocsátási határérték

1. Területi kibocsátási határérték (pontforrásra, épületforrásra)
SzennyezQanyag idQegység alatt kibocsátható mennyisége az adott helyen és adott kibocsátási magasságon. Felületi forrásokra (pl. építkezés) nem állapítható meg.
Pontforrás: kémény, kipufogó.
E = Eh x K1 x K2 (K2 = 100  ti : 100 ahol ti = terhelési index)
Eh = kibocsátási faktor, tényezQ  függ a magasságtól
K1 = 24 órás immissziós határérték
K2 = terhelhetQség (mennyire szennyezett a levegQ már eleve)
Épületforrás : E = K1 x V N x 10-6
K1 = MAK érték; V = helyiség térfogata; N = óránkénti légcserék száma

2. Technológiai kibocsátási határérték
A termékegységre vetített megengedett emisszió, megengedett maximális szennyezQanyag koncentrációt jelenti (pl. füstgáz-kibocsátást)
(Általában új, korszerq, rekonstruált technológiák pontforrásaira állapítható meg, alacsony kibocsátású határérték. A területi kibocsátásnál gyakran kisebb kibocsátást ad, ritkán nagyobbat, ezt szabják meg technológiai határértéknek.)
MitQl függ a technológiai kibocsátási határérték?
- a légszennyezQ technológia mqszaki paramétereibQl indulnak ki.
- nagysága nem függ a kibocsátás magasságától és a terület védettségi kategóriájától.

3. Egyedi kibocsátási határérték
A területi kibocsátási határértéktQl eltérQ érték, melynek megállapítása a légszennyezéssel érintett terület környezeti állapota miatt indokolt vagy megengedhetQ.
A területénél lehet alacsonyabb - modern, korszerq technológia esetén, de lehet magasabb is - régi, elavult technológia esetén.
Modellezni kell, hogy az engedélyezett emisszióból milyen immisszió lesz, mert ott viszont határérték alatt kell maradni.
Csak szigorúbb lehet ma már, mint az általános határérték.













4/B./
Ismertesse a környezetvédelmi igazgatás körébe tartozó feladatokat, a feladatokat ellátó szerveket!
Ismertesse a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó hatósági feladatokat!
1. A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozó feladatok
A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik
a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása,
az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer mqködtetésével kapcsolatos fela-datok ellátása;
anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történQ minQsítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetQleg alkalmazásuk engedélye-zése;
a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;
a leghatékonyabb megoldás, az elérhetQ legjobb technika alkalmazására vonatkozó köve-telmények érvényesítése;
a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedések, prog-ramok kidolgozása és végrehajtásának ellenQrzése.

2. A környezetvédelmi igazgatás feladatait ellátó szervek
A környezetvédelmi igazgatás feladatait
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter;
jogszabályban meghatározott államigazgatási szervek;
a települési önkormányzat és szervei, valamint
a jegyzQ
látják el.

3. A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó környezetvédelmi hatósági feladatok
3.1 Zaj- és rezgésvédelmi hatósági ügyek
A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzQje - a fQváros esetében a kerü-leti önkormányzat jegyzQje - elsQfokú zaj- és rezgésvédelmi hatáskörben eljárva
zaj- és rezgés kibocsátási határértéket állapít meg,
zaj- és rezgésvédelmi bírságot szab ki,
intézkedési terv benyújtására kötelez,
jóváhagyja az intézkedési tervet, továbbá
jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén korlátozza, felfüggeszti, megtiltja az üzem tevékenységét, illetve ezeket az intézkedéseket feloldja.

A jegyzQ a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében felsorolt ügyekben gyakorolja.

3.2 LevegQtisztaság-védelmi hatósági ügyek
A települési önkormányzat jegyzQje - a fQvárosban a kerületi önkormányzat jegyzQje - elsQfo-kú levegQtisztaság-védelmi hatósági jogkörben eljárva
a levegQtisztaság-védelmi elQírások, tilalmak megszegQivel szemben bírságot szab ki és hatósági intézkedést kezdeményez;
hatósági intézkedést kezdeményez a levegQtisztaság-védelem érdekében más hatóságok-nál és egyéb szerveknél;
kötelezi a légszennyezQket az intézkedési programokban elQírt, rájuk vonatkozó feladatok végrehajtására;
a légszennyezQt a levegQtisztaság-védelemhez kapcsolódó adatok közlésére kötelezheti;
a légszennyezQ részére határozattal kibocsátási határértéket írhat elQ;
a légszennyezQvel szemben az általa megállapított kibocsátási határérték túllépése esetén bírságot szab ki;
kötelezi az ingatlan tulajdonosát, kezelQjét, illetve használóját - az önkormányzat - az in-gatlan rendszeres karbantartására és tisztántartására és a határozatban elQírt kötelezettség megszegése esetén bírságot szab ki.

A jegyzQ a levegQtisztaság-védelmi hatósági hatásköröket a levegQ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 23.§-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyekben gyakorolja.

3.3 Hulladékgazdálkodási hatósági ügyek
A települési önkormányzat jegyzQje - a fQvárosban a fQjegyzQ - elsQfokú hulladékgazdálko-dási hatósági jogkörben eljárva
az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék tulajdonosát, vagy az ingatlan tulajdonosát, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg,
a hulladékgazdálkodási bírság mértékérQl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§-a (2) bekezdésében meghatá-rozott esetekben hulladékgazdálkodási bírságot szab ki.
5. tétel
A./
1. Értelmezze a fenntartható fejlQdést!
A legátfogóbb, a fejlQdés lehetQségét, a környezeti érdekkel összhangba hozó elgondolás az 1992-ben Rio de Janeiroban tartott Környezet- és FejlQdés Világ Konferencia elQkészítése során fogalmazódott meg (a dokumentum Földünkért az élet fenntartásának stratégiája cím-mel jelent meg)
A stratégia lényege az a felismerés, hogy a korábbiakban a gazdaság fejlesztésével, illetve a környezeti állapot megóvásával összefüggQ döntések többé-kevésbé elkülönültek egymástól. Az ipari, mezQgazdasági termelés növelését, az infrastruktúra fejlesztését szolgáló döntések elQkészítése során az utóbbi idQben megjelentek ugyan a környezetvédelmi szempontok, de korántsem ugyanakkor súllyal, mind a gazdaságosság, a jövedelmezQség, a munkahelyterem-tés, vagy például az exportképesség. A környezetvédelem nem volt a fejlQdési folyamat szer-ves része, hanem attól kissé elkülönülten kezelték.
A környezeti károk közül igen sok arra vezethetQ vissza, hogy a döntések az ökológiai követ-kezmények és a társadalmi kihatások mélyebb vizsgálata nélkül születtek meg. Fenntartható fejlQdés lényege, hogy a jelen generáció úgy elégítse ki szükségleteit, hogy a jövQ generációi is képesek legyenek erre. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságfejlesztési döntéseknek minden eset-ben biztosítaniuk kell az érintett területek ökológiai egyensúlyának fenntarthatóságát. A beru-házásokat elQzetesen értékelni kell mikro- és makrokörnyezeti hatásuk szempontjából és a technológia kiválasztásában vagy tervezésében azt a változatot kell elQnyben részesíteni, amelynek a környezet minQségére gyakorolt hatása társadalmi szempontból a legmegfelelQbb.
A rioi nyilatkozat a környezet fejlQdésérQl 27 pontban fogalmazza meg azokat az alapelveket és szándékokat, amelyek érvényre juttatásával kívánják a nyilatkozatot aláíró tagországok a fenntartható fejlQdés globális megvalósulását elQsegíteni. Az elvek között - egyebek mellett - helyet kapott az embereknek az egészséges és termékeny élethez való joga. A következQ nemzedékek érdekeinek elismerése, a szegénység - mint a környezetszennyezés egyik legfon-tosabb kiváltó oka - elleni küzdelem szükségessége. A nyilatkozat kiemeli a fejlett országok azon felelQsségét, amit a fenntartható fejlQdés elérésére irányuló törekvésekben viselnek, te-kintettel azokra a hatásokra, amelyeket társadalmaik a globális környezetre gyakorolnak. Hangsúlyt kap a nyilatkozatban, hogy a környezeti ügyeket legjobban az összes érdekelt állampolgár részvételével lehet megoldani. A társadalom tagjainak közremqködési készségét, a környezetrQl szóló információk hozzáférhetQségének biztosításával és a lakosságnak a kör-nyezetet érintQ döntési folyamatokba való bevonásával kell erQsíteni. A tagországokban haté-kony jogi, gazdasági szabályozásokat kell a fenntarthatóság elérése érdekében bevezetni.
Magyarországon mind a nyilatkozat, mind a Feladatok a XXI. századra dokumentum fQbb elvei és ajánlásai beépítésre kerültek a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Törvénybe.
Az emberiség hosszú ideig, megfelelQ ismeretek hiányában, a következmények mérlegelése nélkül vette igénybe a Föld területeit és természeti erQforrásait. Az emberi környezet kiala-kítása és a társadalom számára szükséges anyagi javak elQállítása közben romboljuk, pusztít-juk a természetes környezetet.
Az ember a bioszféra alakítója, beavatkozásával a dinamikus ökológiai egyensúlyt módosítja, szegényíti vagy akár el is pusztítja.
Ezt felismerve már a XIX. század második felében természetvédelmi törekvések kezdQdtek.
A környezetpusztítás rendkívül mértékben felgyorsult a XX. században, ami világméretq ká-oszhoz vezetett.
A globális problémák megoldása globális szemléletet, az egész világ távlatainak figyelembe-vételét követeli. A problémák tanulmányozása, szemléltetése, reprodukálása céljából modelle-ket dolgoztak ki.

1970 és 84 között 13 ilyen modell született.
1968 - Római Klub megalakulása
1969 - ENSZ fQtitkára, Thant - a természetvédelmi indíttatású globális gondolkozást politikai síkra terelte, átfogó együttmqködésre szólított fel.
1970 - UNESCO Ember és Bioszféra (MAB) program elindítása
- június 5. környezetvédelmi világnappá nyilvánítása
1970 - elsQ világmodell
1972 - ENSZ elsQ környezetvédelmi világkonferenciája, Stockholm
1972 - „A növekedés határai” - Meadows modell

A globális problémák felismerése és elfogadása, a közös cselekvés szükségességének felisme-rése után új modellek születtek.

1987 - ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság -> Bruntland jelentés (Gro Harlem Bruntland - norvég miniszterelnök-asszony)

BRUNTLAND- JELENTÉS
„harmonikus fejlesztés” - késQbb FENNTARTHATÓ FEJLPDÉS - elvének kidolgozása.
Lényege: a jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövQ generáció életfeltételeit!
Célja: a harmónia megteremtése ember és környezete, ember és ember között
Alapelvei:
a Föld életképességének és sokszínqségének megQrzése
a népességnek a Föld eltartó-képessége által meghatározott kereteken belül mara-dása
meg nem újuló energiaforrások használatának minimalizálása
ember életminQségének javítása
emberek környezetükhöz való felelQsségteljes hozzáállása
globális szövetség kialakítása
nemzeti és közösségi kereteken belül is biztosítani kell a fejlQdés lehetQségeit

Fenntartható fejlQdés
= a szükségletek és korlátozások eszméje,
= szükségletek és erQforrások összhangja
= megújuló energiaforrások számára regenerálódási idQ biztosítása
= meg nem újuló energiák felhasználását a technikai fejlQdéshez igazítani
= meg nem újuló energiák tekintetében a helyettesíthetQ anyagok lehetQségének keresése
= hulladék-elhelyezést a természet befogadóképességéhez igazítani
= károsodott területeket rehabilitálni

Harmonikus fejlQdés elve -> kompromisszum -> nem tartalmaz abszolút korlátozásokat -> fejlett és fejlQdQ országok számára is elfogadható

5/A/2. Ismertesse a talajok tulajdonságait meghatározó szerkezeti elemeket és a talajba került szervetlen vegyületek elleni védekezés módszereit!
A talaj a környezeti elemek része.
A talaj sok szennyezQ anyag megkötésére, lebontására, átalakítására képes. Fizikai és kémiai sajátosságai meghatározzák az ökoszisztémán belüli funkcióját, a szilárd, oldott és gáznemq anyagok átalakítását, szqrését, pufferolását.

A talaj szilárd (ásványi és szerves eredetq), cseppfolyós (talajnedvesség) és gáznemq (talajle-vegQ) alkotórészekbQl áll. Ezek kölcsönhatásai és milyenségei határozzák meg a talaj fizikai, kémiai és élettani tulajdonságait.
Szilárd fázis: ásványi rész: amorf -Fe-, Al-hidroxigélek, kovasavgélek, Al-szilikátok;
kristályos – szilikátok, oxidok, egyéb ásványok
nem humusz anyagok:szénhidrátok, N-tartalmú szerves vegyületek, lignin, szerves savak, szerves P vegyületek
humusz: fulvosavak, huminsavak, humin anyagok
Talajoldat: oldott sók, szerves anyagok, gázok
TalajlevegQ: vízgQz, CO2, O2, N2

A talaj 2mm-nél nagyobb ásványi alkotórészei adják a talajvázat, az ennél kisebb részecskék a finom vagy leiszapolható talajrész.

A talaj szövetét a homok, iszap (szárazon por) és az agyag viszonylagos mennyiségével lehet megadni.
A talajok szövete a vízáteresztés és a kohézió miatt fontos.
Durva szövet: a víz gyorsan keresztülszivárog, kevés a kapilláris víz, kicsi a kohézió.
Közepes szövetq, átmeneti jellemzQk: könnyebben növekednek a növények, jobb a talaj ter-mékenysége.
Finom szövet: majdnem vízzáró, rossz a szellQzése, termQképessége, nagy a kohézió.

A talaj szerkezete: rögös (kocka alakú elemek), oszlopos (függQleges hasábok), lemezes (víz-szintes talajlapocskák), morzsás (gömbszerq).
A talaj szerkezete az erQs használata (intenzív növénytermesztés) miatt, különösen a morzsás szerkezet károsodhat, a szerves anyagok és a tápanyagok kimerülése folytán-> termékenység csökken, talaj összetömörödik, vízfelvétele és vízáteresztése mérséklQdik -> felgyorsítja az eróziót!

Talajba került szervetlen vegyületek elleni védekezés

A talajt terhelések érhetik a következQ területekrQl:
- kommunális szennyvizek
- mezQgazdasági hulladékok és szennyvizek
- levegQbehordás
- peszticidek
- települési hulladékok (szennyvíztisztítási iszap, komposzt, szállóhamu)
- ipari hulladékok (invert hulladék, szerves, szervetlen)

A talajba bekerülhetQ szennyezQdések közül szervetlen anyagok lehetnek: savas hulladékok, oxidálószerek, szulfátok, halidok, nehézfémek, radioaktív anyagok.

SzennyezQdés: ->
a szennyezett talajt a helyszínen hagyni és használati korlátozást elrendelni
lefedni vagy kapszulázni a helyszínen vízzáró anyagok felhasználásával, majd mqvelésre alkalmas, nem szennyezett talajjal beborítani
kiemelni és veszélyes hulladéklerakóba szállítani
tisztítani in-situ (helyszínen), vagy off-site (másik helyen található) tisztító berende-zésben

Kármentesítés során figyelembe kell venni:
mérgezQ anyagok formája és koncentrációja (mérték és lehetséges következmények felbecsülése)
helyi körülmények (környezetre és lakosságra gyakorolt hatás felmérése)
talaj használata és szerepe


















5/B./Ismertesse a környezeti hatásvizsgálat célját, eljárási szabályait!
A környezeti hatásvizsgálat célja: a környezetre jelentQs hatás gyakorló tevékenységek követ-keztében létrejövQ környezeti hatások átfogó feltárása, a hatásokkal érintettek tájékoztatása és véleményük kikérése.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a környezetre jelentQs, illetve várhatóan jelentQs mértékben hatást gyakorló tevé-kenység megkezdése elQtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni, meghatározza továbbá azon tevékenységek körét is, amelyek esetében az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQségnél (a továbbiakban: felügyelQség)  kormányrendeletben megállapított mérle-gelési szempontok alapján  dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvég-zésére.

1. ElQzetes vizsgálat

Ha a környezethasználó hatásvizsgálat-köteles olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amelynek várható környezeti hatásai jelentQsek, elQzetes vizsgálatot kell kezdeményeznie a felügyelQségnél.

Az elQzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez jogszabályban elQírt tartalmú elQzetes vizsgálati dokumentációt kell csatolni.

A kérelem és az elQzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követQen a felügyelQség hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely felhívást tartalmaz - többek között - arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okra, valamint a környezeti hatás-vizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan a köz-lemény megjelenését követQ 21 napon belül a felügyelQséghez észrevételt lehet tenni.

A felügyelQség a közlemény közzétételével egyidejqleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fQvárosban a kerület és a felté-telezetten érintett települések jegyzQjének, aki haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történQ közhírré tételérQl. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.

A felügyelQség az elQzetes vizsgálatba jogszabályban megjelölt szakhatóságokat von be.

A felügyelQség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követQen tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót

Az elQzetes vizsgálat alapján a felügyelQség, a kérelem hatósághoz történQ megérkezésétQl számított 45 napon belül, határozatot hoz, amelyben
azon tevékenységek esetén, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatás-vizsgálatot végezni meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követel-ményeit;
egyéb tevékenységek esetén megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósí-tásából származhatnak-e jelentQs környezeti hatások. JelentQs környezeti hatás fel-tételezése esetén megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Ha nem feltételezhetQ jelentQs környezeti hatás, megállapítja, hogy a tevékenység mi-lyen más engedély birtokában kezdhetQ meg.

A felügyelQség a határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzQinek, akik haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételérQl.

A környezethasználó a határozat jogerQre emelkedését követQ két éven belül kérheti a környezetvédelmi engedélyt. A felügyelQség ezt a határidQt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és - az elQzetes vizsgá-latot lezáró határozat szerint elkészített - környezeti hatástanulmánynak a felügyelQséghez való benyújtásával indul.

A felügyelQség a kérelem benyújtását követQen legalább egy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, amely többek között tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét.

A felügyelQség a közlemény közzétételével egyidejqleg megküldi a közleményt, továbbá
a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzQjének, illetve
a kérelmet, és a mellékletek közül a közérthetQ összefoglalót a feltételezetten érintett települések jegyzQjének.

A jegyzQ(k) haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterü-leten, és a helyben szokásos egyéb módon történQ közhírré tételérQl. A közleményben szere-pelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.

A közzététel és a betekintési lehetQség biztosításának idQtartama legalább harminc nap.

A felügyelQség a hatásvizsgálati eljárásba bevonja a jogszabályban megjelölt szak-hatóságokat.

A felügyelQség a kérelem benyújtása után közmeghallgatást tart.



A közmeghallgatás helye a tevékenység telepítési helye szerint illetékes, illetve több érintett település esetén a települések önkormányzata által biztosított helyiség. A közmeghallgatásra a felügyelQség meghívja az ügyben érdekelt szakhatóságokat, az érintett önkormányzatokat, a környezethasz-nálót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha ezek részvételi szándékukat bejelentették, és ügyféli minQségüket igazolták.

A közmeghallgatásra vonatkozó adatokat a felügyelQség legalább egy helyi vagy országos napilapban közzéteszi, valamint közterületen való közzétételre megküldi az eljárásban részt vevQ önkormányzatok jegyzQinek.

A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás idQpontja elQtt kell megtörténnie.

Az észrevételeket a közmeghallgatás idQpontjáig a felügyelQséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzQjéhez lehet benyújtani. A felügyelQség az ügyben a környezetre gyakorolt hatás megítélése szempontjából lényeges észrevételeket köteles a döntéshozatal elQtt érdemben vizsgálni.

A közmeghallgatásról a felügyelQség jegyzQkönyvet készít és arról a közmeghallgatást követQ tizenöt napon belül másolatot küld a kérelmezQnek és az eljárásban részt vevQ szakhatósá-goknak. A jegyzQkönyvnek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is.

A jegyzQkönyvet a felügyelQség megküldi az eljárásban résztvevQ szervezeteknek is. A jegy-zQkönyv nyilvánosságát is biztosítani kell a felügyelQségnél és minden érintett települési önkormányzatnál.

A felügyelQség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizs-gálja. A felügyelQség határozata indokolásának tartalmaznia kell az észrevételek értékelését.

A felügyelQség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt és
kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, vagy
a kérelmet elutasítja.

A felügyelQség a határozatában dönt a hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak

A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje
legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény mqködé-sének idejét más jogszabály ennél rövidebb idQben nem határozza meg, de az engedély határozatlan idQre is megadható, illetQleg külön jogszabály alapján megadandó;
az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló jogszabályban meghatározott tevékenységeknél legfeljebb két év.

Az engedély érvényességi idejét a felügyelQség a tevékenység környezeti hatásai, azok elQre-láthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és elQreláthatósága alap-ján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idQ és a tevékenység végzésének terve-zett idQtartama figyelembevételével határozza meg.

Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékeny-séget továbbra is folytatni kívánja, a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó rendelke-zéseket kell alkalmazni.

A felügyelQség a környezetvédelmi engedélyt visszavonja, ha a jogerQre emelkedéstQl számí-tott 5 éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési elQkészítési munkákat nem kezdték meg, illetQleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi enge-déllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

A felügyelQség a környezetvédelmi engedélyt - kérelemre vagy hivatalból - módosítja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltoztatása a korábban kiadott engedély visszavo-nását nem teszi szükségessé.

3. Jogkövetkezmények
A környezetvédelmi engedély nélkül, folytatott tevékenysége gyakorlását a felügyelQség
korlátozhatja,
felfüggesztheti,
megtilthatja,
és ezzel egyidejqleg a tevékenység engedély nélküli folytatásának idQtartamára a környezet-használót 50.000-100.000 Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi.

Ez a rendelkezés alkalmazandó akkor is, ha a várhatóan jelentQs környezeti hatású tevékeny-séget elQzetes vizsgálat nélkül kezdtek meg.

Az engedély elQírásaitól eltérQen folytatott tevékenység esetén a felügyelQség a környezet-használót
200.000-tól 500.000 Ft-ig terjedQ bírság megfizetésére,
legfeljebb 6 hónapos határidQvel az engedélyben rögzített feltételek betartására,
intézkedési terv elkészítésére
kötelezi.

A kötelezettségek nem teljesítése esetén a tevékenység korlátozható, felfüggeszthetQ vagy megtiltható, az engedély visszavonható, és a környezethasználó a mulasztás idQtartamára napi 50.000-100.000 Ft bírság fizetésére kötelezhetQ.













6. tétel
A./
1. Ismertesse és értelmezze a környezeti problémákat elemzQ legismertebb világmodellek lényegét! (Római Klub jelentése, Meadows modell)
A növekedés határai

A század 60-as éveinek végén egy neves tudósokból, vezetQ szakemberekbQl álló  Római Klub  testület a globális jellegq folyamatokat elemezve fontos felismerésekre jutott. Megál-lapításaikat a fenti címmel tették közzé. Ez a tanulmány nyilvánvalóvá tette, hogy a termelés bQvítésének addig követett módja a hagyományos technológiákra alapozott fejlesztési ütem nem tartható fenn. A környezeti folyamatok az egész világ hosszú távú érdekeit veszélyez-tetik, a meg nem újuló erQforrások belátható idQn belül elfogynak, a mezQgazdasági mqvelés alá vonható területek sem bQvíthetQk jelentQsen. A hulladékok feldolgozására, újrahasznosítá-sára alkalmas és gazdaságos technikai eljárások hiányában - jobb megoldás híján - a hulladé-kok elhelyezésére is mind nagyobb területeket kell igénybe venni. A Római Klub jelentése nem tartalmazott olyan javaslatot, amely egy csapásra megoldaná a globális problémákat. Nem is ez volt a feladata, hanem hogy tudatosítsa a veszélyeket és felhívja a figyelmet arra, hogy a globálissá váló környezeti problémákkal való érdemi foglalkozás már nem halogat-ható. A Római Klub jelentése és a nyomában mind nagyobb számban megjelenQ részterületet vizsgáló kutatási eredmények azonban egy politikailag és gazdaságilag is nagymértékben megosztott világban kaptak nyilvánosságot. A globális környezeti problémák megoldására esélyt adó világméretq összefogás kialakulására még nem volt valódi lehetQség. És bár a 60-as évek végétQl eltelt 30 év alatt sok pozitív változás történt, születtek jelentQs eredmények, az egyes országok eltérQ társadalmi, gazdasági helyzetébQl, életszínvonalából, jövedelmi viszonyaiból, földrajzi és geopolitikai helyzetébQl - és számos más okból - fakadóan hosszú ideig nem alakult ki olyan átfogó jellegq együttmqködés, amely a jövQ szempontjából valóban megnyugtató lenne.

A globális folyamatok tendenciáinak várható alakulására, a világ helyzetében bekövetkezQ változások elQre jelzésére többféle számítást végeztek. E számítások - az úgynevezett. Világ-modellek - közül a Meassachusetts-i technológiai intézet által 1972-ben végzett vizsgálatot ismertetjük az alábbiakban:

Világmodellek  jövQbecslés

Olyan rendkívül összetett és bonyolult rendszert, mind amilyen a világ egésze, természetesen csak nagyon leegyszerqsítve, korlátozott módon lehet modellezni. A rendszer fQbb strukturá-lis elemeinek összefüggéseirQl és kölcsönhatásainak következményeirQl azonban egy megfe-lelQ módon megállapított modell képes a valósághoz igen közel álló képet nyújtani, és reá-lisan elQre jelezni az adott feltételek közötti fejlQdés várható eredményét. A. D. L. Meadows professzor vezette munkacsoport által létrehozott világmodellben számítások kiemelten figye-lembevett fQbb alrendszerei a következQk voltak:

Népesség alakulása
A meg nem újuló nyersanyagkészletek alakulása és felhasználásuk
Az iparosodás és az ipari termelés fejlQdése
Élelmiszertermelés mértéke
KörnyezetszennyezQdések
A modell 5 alaptényezQje természetesen szoros kölcsönhatásban áll egymással, hiszen az ex-ponenciálisan növekvQ földi népesség változatlan színvonalú ellátásához ugyanilyen ütemben növekvQ ipari termelés bQvülése és ezzel egyidejqleg megegyezQ ütemq élelmiszertermelés növekedésre van szükség. Változatlan szemléletq technológiára alapozottan végrehajtott termelésbQvítés pedig természetesen a környezetterhelés hasonló arányú növekedését is ered-ményezi. Akkor természetesen a MIT modelljében figyelembe vették a kiegyenlítQ, stabilizáló hatásokat is. A környezet növekvQ szennyezQdése pl. a következQ termelési ciklusban már akadályozza a mezQgazdasági termelés bQvítését. A romló életminQség kompenzálására vagy kimerülQ nyersanyag készletek következtében igénybevett kevésbé hatékony lelQhelyek felhasználása miatt bizonyos területekre egyre több tQkét kell befektetni. A kényszerq tQke átcsoportosítás azonban más területek pl. az ipari és mezQgazdasági termelés bQvítése elQl vonja el az erQforrásokat. Így csökken a növekedés üteme.
A MIT által vizsgált 12 féle modell közül néhány: úgynevezett szabványos modell számításai-nak alapjául az a feltételezés szolgált, hogy a 70-es évekig mérésekkel alátámasztott folya-matok a jövQben változatlanul folytatódnak tovább, azaz a szintje, tQke igénye, továbbá azok környezetszennyezési jellemzQi. Nem változik a Föld ismert nyersanyag és energiahordozó készlete sem, azaz a termelés addig nQ, ameddig a készleteket kimerülése nem korlátozza a növekedést. A modell az 1900-2100 évek közötti idQszakra szóló prognózist mutatja be. A la-kosság gyorsuló ütemq növekedése igen rövid idQ alatt kimeríti a Föld energia és nyersanyag tartalékait. Ennek következtében a lakosság élelmiszer és iparcikk ellátása összeomlik. A ter-melés környezetszennyezése szintén gyorsan növekszik, melynek következtében egyre nQ az orvosi ellátás költsége és ennek ellenére gyors ütemben nQ a halálozási ráta is. A modell sze-rint az életfeltételeket felélQ világ összeomlik, a vizsgált idQszak vége felé a népesség gyors ütemben csökken. A megmaradók életfeltételei is tragikus mértékben romlanak.
A következQ modellszámításnál a kutatók feltételezték, hogy - elsQsorban a nukleáris energia hasznosításával - szinte korlátlan energiamennyiség áll rendelkezésre, melynek segítségével megduplázható a nyersanyagok kitermelése, továbbá gazdaságossá válik az anyagok újrahasz-nosítása. A többi elem változatlanul hagyása mellett elvégzett számítások azt mutatták, hogy az energia és nyersanyagkészletek bQsége nem képes kompenzálni az alkalmazott technoló-giák környezetszennyezQ hatását. A modell a világ összeomlását prognosztizálja az idQszakra végére jellemzQ gyors ütemq népesség csökkenéssel. A hanyatlás elsQdleges oka a gyors ütemben növekvQ környezetszennyezésben jelölhetQ meg.
Amikor a számításokban az anyag és energiabQségen kívül a fajlagos környezetszennyezés ra-dikális csökkentésének lehetQségét is figyelembe vették, kiderült, hogy a várható folyamatok kiegyensúlyozottabb eredményt hoznak, de az élelmiszertermelés bQvítésének korlátai miatt a következQ évszázad közepétQl ekkor is megjelenik a népességszám csökkenésének trendje. MeglepQ módon az olyan modell is összeomlás jellegqnek bizonyult, amelynél feltételezték az élelmiszertermelés megduplázásának lehetQségét is. Az összeomlás kiváltó oka itt is a gyorsan növekvQ környezetszennyezés.
A következQ modell számításánál korlátozták azokat a tényezQket, amelyek a korábbi válto-zatokban az összeomlás kiváltó okai voltak. Az úgynevezett stabilizációs modell két alapfel-tétele a népesség számának stabilizálása, és a beruházások korlátozása. A modell igen fontos megállapítása, hogy a világ fejlQdésének elképzelhetQ egy olyan változata, amelyben elkerül-hetQk az összeomláshoz vezetQ csapdák és hosszú távon stabil állapot alakítható ki. Persze ennek eléréséhez rendkívül szigorú követelményeknek kell eleget tenni. A modellszámítások egyértelmqen jelzik, hogy a világ katasztrófába torkoló fejlQdése elkerülhetetlen, ha a fejlQdés a korlátokat nem veszi figyelembe. Új gondolkodásmódra, új fogyasztási szokásokra van szükség.

A hosszabb távon is stabilitást mutató modellt végül is úgy tartják elérhetQnek a kutatók, hogy az elQzQek mellett

Az anyagok mind teljesebb újrahasznosítását,
A szennyezés kibocsátás megszüntetését,
A erózió megállítását, a talaj termQképességének visszaállítását is fejlesztési feltételek közé sorolják.


A D.L. Meadows modell:
Olyan rendkívül összetett és bonyolult rendszert, mind amilyen a világ egésze, természetesen csak nagyon leegyszerqsítve, korlátozott módon lehet modellezni.
A rendszer fQbb strukturális elemeinek összefüggéseirQl és kölcsönhatásainak következmé-nyeirQl azonban egy megfelelQ módon megállapított modell képes a valósághoz igen közel álló képet nyújtani, és reálisan elQre jelezni az adott feltételek közötti fejlQdés várható ered-ményét.
A D.L. Meadows professzor vezette munkacsoport által létrehozott világmodellben számítá-sok kiemelten figyelembevett fQbb alrendszerei a következQk voltak:

Népesség alakulása
A meg nem újuló nyersanyagkészletek alakulása és felhasználásuk
Az iparosodás és az ipari termelés fejlQdése
Élelmiszertermelés mértéke
KörnyezetszennyezQdések













6/A/2. Sorolja fel a víz biológiai tulajdonságait! Ismertesse, hogy mi okozza az élQvizek szervesanyag terhelését, mit nevezünk öntisztulási folyamatnak és milyen eljárásokkal csökkenthetQ a víz szervesanyagtartalma!
A víz biológiai tulajdonságai:
Halobitás: a víz biológiailag fontos, szervetlen tulajdonságainak összessége (pl. sótar-talom (mennyi-milyen), anion-kation mennyisége, keménység, pH)
Trofitás: A növények által termelt, elsQdleges növényi szervesanyag mennyisége. (termQ-termelQképesség)
Eutrofizáció: A vizekben bekövetkezQ természetes vagy mesterséges tápanyagdúsulás (nitrogén és foszforvegyületek), amelyet követ a felszíni vizek elnövényesedése (algá-sodás, hínárosodás), azaz a víz trofitásfokának növekedése. Túlzott elnövényesedés (lehet planktonikus - algák, zöld a víz; bentonikus - hínár. Okozója a sok nitrogén, foszfor. Természetes folyamat, de a szennyezést gyorsítja.)
Szaproditás: szervesanyag lebontó képesség (baktériumok) heterotróf autoszapro-ditás: saját (maga termelt) szervesanyag lebontásálló-szaproditás: idegen szervesa-nyag lebontásjellemzQi: BOI - biológiai oxigénigény: az a fizikailag oldott oxigén-mennyiség, ami szükséges a szerves anyag lebontásához az aerob baktériumnak. KOI - kémiai oxigénigény: a vízben található, (oxidálható) szerves anyagok teljes kémiai oxidációjához szükséges oxigénigényt mutatja meg. TOC: - összes szerves széntarta-lom mennyisége. A vízben lévQ szerves és szervetlen anyagok oxidációjához szüksé-ges oxigén mennyisége
Toxicitás: mérgezQképesség, mérgezQanyag-tartalom (10 fokozatba osztják)
A szervesanyag-terhelés:
Lehet természetes (elhullott növény, állat) és mesterséges.
A mesterséges szennyezés: kommunális, ipari (élelmiszeripari), mezQgazdasági eredetq szennyvizek kerülnek az élQvizekbe. (ÉlQlények anyagcsere-terméke a szerves anyag)

Öntisztulási folyamat:
A lebontó baktériumok a szerves anyagokat széndioxiddá oxidálják a víz oldott oxigénjével, kivonják a szervetlen tápanyagok (N, P, K) egy részét is.
Az oldott oxigén mennyisége nem csökkenhet a telítési érték 50%-a alá, mert akkor holt vízzé válik.

Okozza: (befolyásolja az öntisztulási folyamatot)
- oldott oxigén mennyisége (a baktériumok elszaporodnak, több oldott oxigént fogyasztanak. Az oxigénhiány az élQ szervezetek pusztulásához vezet - csak anaerob baktérium él, a víz bü-dössé válik.)
- hQmérséklet a hQmérséklet emelkedése csökkenti a víz oxigéntartalmát.
- a víz felszínén úszó olajszennyezQdés elzárja a légköri oxigén, napfény útját, akadályozza a fotoszintézist.
- ammóniaképzQdés a szerves nitrogén (elhalt növény, állat) baktériumok hatására történQ átalakulása (halakra mérgezQ)
- mérgezQ anyagok elpusztítják a vízi élQlényeket, baktériumokat. (mikroszennyezQdés)
- növényvédQszerek: anyagcsere-folyamatokat, idegrendszert bénítja (mikroszennyezQdés)
- szintetikus mosószerek: oxigénfelvételt gátolja (mikroszennyezQdés)
- fenolvegyületek: íz-, szagrontó hatás (mikroszennyezQdés)
- nitrogén, foszfor túlzott mértékq jelenléte gyorsítja az eutrofizációt
Szabályozásokkal, eszközökkel, vízvédelmi intézkedésekkel, bírságokkal, beruházásokkal, törvényekkel, rendeletekkel, mqszaki szabványokkal, víztisztítási eljárásokkal csökkenthetQ a víz szervesanyag tartalma.

A biológiai tisztítás fermentációs eljárás.
Fermentáció = erjesztés (pl. alkoholos, ecetsavas)
Mikroorganizmusok: baktériumok, algák, gombák, egysejtq állatok, jellemzQi a gyors életfolyamatok (anyagcsere, szaporodás)
Folyamatok: - szervesanyag lebontás (aerob-anaerob) oxidáció - szervesanyag beépítés
fizikai: ülepedés, szqrés, desztilláció, csapadékképzQdés
kémiai: redukció, oxidáció, ioncsere
A víz szervesanyag tartalmának csökkentése:
Biológiai eljárások:
A mikroorganizmusok tevékenységét használják fel a szerves anyagok lebontására.
ElsQsorban a baktériumokat, és az élesztQ- vagy penészgombákat hasznosítjuk.
A szervesanyag (szerves hulladék, szennyvizek szervesanyagtartalma) a baktériumok szá-mára tápanyag (szubsztátum).
A folyamat során a nagy molekulájú vegyületeket (szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, stb.) a baktériumok kisebb molekulákra bontják le. Biokémiai reakció.
A biokémiai reakciókat enzimek katalizálják (az enzimek kivétel nélkül fehérjék). Speci-fikusak, csak egy-egy reakciót indítanak be.

Szerves vegyületeket oxidáló aerob légzQk: A szennyvizek szerves anyagainak lebontásá-ra és a szerves hulladékok komposztálására széles körben alkalmazzuk a heterotróf baktériu-mokat.
Szerves vegyületeket oxidáló anaerob légzQk: A szerves vegyületekrQl származó hidro-gént szervetlen vegyületekben kötött oxigénhez továbbítják. Ilyenek a szennyvizek szervesa-nyag-tartalmát hasznosító denitrifikáló baktériumok.
Fermentizáció (erjesztés): A fermentizáció során a nagy molekulájú szerves vegyületekbQl kisebb molekulájú vegyületek keletkeznek, amelyek tovább redukálhatók. A fermentizációt a szennyvíziszapok, vagy más szerves hulladékok rothasztása során alkalmazzuk biogáz elQállí-tására.
A lebontást befolyásoló tényezQk:
A tápanyag koncentrációja (növekvQ koncentrációval nQ a tápanyag lebontásának sebessé-ge).
Kémhatás (optimális pH tartomány: 6,5-8 között)
HQmérséklet (a baktériumokat 3 csoportba soroljuk az optimális hQmérséklet alapján:
pszichofil: 20°C alatt.
mezofil: 20-45°C között.
termofil: 50°C körül életképesek.
Biológiai bonthatóság:
A szerves anyagokat biológiai bonthatóságuk alapján 3 csoportba soroljuk:
Teljes bonthatóság: a végtermék CO2 és H2O. Ilyen a legtöbb cukor és zsírsav.
Elfogadható bonthatóság: a végtermék a környezetre már nem veszélyes.
Nem bontható: ilyen a legtöbb mqanyag.

Kémiai eljárások

1. Hidrolízis: a szerves makromolekulák lebontására alkalmazhatjuk kémiai vagy biokémiai úton. A hidrolízis bekövetkezhet lúg vagy sav hatására, illetve aerob és anaerob biokémiai folyamatok révén.
Hidrolízis alatt értjük:
Az észterek (zsírok, olajok) felbontását szerves savra és alkoholra.
Poliszacharidok monoszachariddá bontását/alakítását.
Fehérjék felbontását metánra, szén-dioxidra, ammóniára, szerves savakra, dihidrogén-szulfidra, stb.

2. Oxidáció és redukció: egyes szerves anyagok átalakításának környezetvédelmi szempont-ból ártalmas, mérgezQ tulajdonságai megszqntetésének egyedüli megoldása. Az oxidáció és redukció egyidQben lejátszódó elektronátmenettel járó kémiai vagy biokémiai folyamat.

3. Termikus eljárások: két alapvetQ módszere a hQbontás (pirolízis) és az égetés. A hQbontás (pirolízis), a szerves anyagok hQ hatására történQ oxigénszegény vagy oxigénmentes körülmé-nyek között szabályozott kémiai lebontása. Az égetés és a hQbontás a víztelenített szennyvízi-szap kezelésére alkalmas.















6/B./
Ismertesse az egységes környezethasználati eljárás célját, eljárási szabályait!
Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályai VII. fejezete rendelkezik az egységes környezethasználati eljárásról (72/A§)
Egyes tevékenységek környezetet terhelQ kibocsátásainak megelQzése érdekében, a terhelQ kibocsátások csökkentésére, megszüntetésére irányuló intézkedéseket az egységes környezet-használati engedélyezési eljárás során állapítja meg a felügyelQség.
1. Az eljárás célja

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás célja az egyes tevékenységek környezetet terhelQ hatásainak megelQzése érdekében, a környezeti elemeket terhelQ kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezQk csökkentésére, illetQleg meg-szüntetésére irányuló, az elérhetQ legjobb technikán alapuló intézkedések megál-lapítása.

2. Az engedélyezési eljárás szabályai

Külön jogszabályban meghatározott tevékenységeket csak egységes környezethasz-nálati engedély alapján lehet megkezdeni.

2.1 ElQzetes vizsgálat

Ha a környezethasználó egységes környezethasználat-köteles tevékenység megvaló-sítását tervezi, elQzetes vizsgálatot kell kezdeményeznie az illetékes környezetvé-delmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQségnél (a továbbiakban: felügyelQség).

Az elQzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez jogszabályban elQírt tartalmú elQzetes vizsgálati dokumentációt kell csatolni.

A kérelem és az elQzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követQen a felügyelQség hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely felhívást tartalmaz - többek között - arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okra, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a közlemény megjelenését követQ 21 napon belül a felügye-lQséghez észrevételt lehet tenni.

A felügyelQség a közlemény közzétételével egyidejqleg megküldi a közleményt, a kérelmet és mel-lékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fQvárosban a kerület és a feltételezetten érintett települések jegyzQjének, aki haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodik a köz-lemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történQ közhírré tételérQl. A közleményben szerepelnie kell annak is, hogy hogyan lehet helyben betekinteni a kérelembe és mellékleteibe.



A felügyelQség az elQzetes vizsgálatba jogszabályban megjelölt szakhatóságokat von be.

A felügyelQség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követQen tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót

Az elQzetes vizsgálat alapján a felügyelQség, a kérelem hatósághoz történQ megérke-zésétQl számított 45 napon belül, határozatot hoz, amelyben meghatározza az egysé-ges környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit

A felügyelQség a határozatról szóló közleményt megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzQinek, akik haladéktalanul, de legkésQbb öt napon belül gondoskodnak annak közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon való közzétételérQl.

A környezethasználó a határozat jogerQre emelkedését követQ két éven belül kérheti az egységes kör-nyezethasználati engedélyt. A felügyelQség ezt a határidQt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges vál-tozás.

2.2 Egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás kérelemre indul.

A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba bevonja a jogszabályban megjelölt szakhatóságokat.

A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában a talaj, a levegQ és víz szennyezésének megelQzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélQ kezelése, illetQleg ártalmatlanítása céljából intézkedése-ket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidQt határoz meg.

A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik az engedély-ben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhetQ legjobb technikáról.

Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhetQ legjobb technikával biztosítható, a felügyelQség további feltételeket is elQírhat.

A felügyelQség hatáskörébe tartozó - külön jogszabályokban meghatározott - engedé-lyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

A felügyelQség a jogerQs határozatot nyilvánosságra hozza.

Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje 90 nap, amely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A környezethasználati engedély meghatározott idQre, de legalább 5 évre adható meg.

A környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és elQírásokat legalább 5 évente - a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - felül kell vizsgálni.

A felügyelQség az egységes környezethasználati engedélyt visszavonja, ha a jogerQre emelkedéstQl számított öt éven belül a tevékenységet, illetve az ahhoz szükséges építési elQkészítési munkákat nem kezdték meg, illetQleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az egységes környezethasználati enge-déllyel nem kíván élni, továbbá akkor is, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megvál-toztak.

Az engedély - hivatalból vagy kérelemre - módosítható, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása annak visszavonását nem teszi szükségessé.

3. Adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatást az engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni. A szolgáltatás módja: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatvány vagy számítógépes adathordozó.

5. Jogkövetkezmények

Az jogerQs környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenysége gyakorlását a felügyelQség
korlátozhatja,
felfüggesztheti,
megtilthatja,
és ezzel egyidejqleg a tevékenység engedély nélküli folytatásának idQtartamára a kör-nyezethasználót 50.000-100.000 Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi.

Az engedély elQírásaitól eltérQen folytatott tevékenység esetén a felügyelQség a környezethasználót
200.000-tól 500.000 Ft-ig terjedQ bírság megfizetésére,
legfeljebb 6 hónapos határidQvel az engedélyben rögzített feltételek betartására,
intézkedési terv elkészítésére
kötelezi.

A kötelezettségek nem teljesítése esetén a tevékenység korlátozható, felfüggeszthetQ vagy megtiltható, az engedély visszavonható, és a környezethasználó a mulasztás idQtartamára napi 50.000-100.000 Ft bírság fizetésére kötelezhetQ.


7. tétel
A./
1. Ismertesse a természet védelmérQl szóló 1996. évi LIII. törvény célját, hatá-lyát, alapelveit!
Ismertesse a természetvédelmi igazgatás szervezeti rendszerét, a természetvé-delmi hatósági feladatokat ellátó szerveket!

1. A törvény célja

A természeti értékek és területek általános védelme, megismerésének elQsegítése, továbbá a társadalom természet iránti igényének kielégítése;
A természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megQrzése, fenntartása és fejlesztése.

2. A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed valamennyi
természeti értékre és területre, tájra, továbbá
a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint
a nemzetközi egyezményekbQl és együttmqködésbQl fakadó természetvédelmi feladatokra.

3. Alapelvek

Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tQlük elvárható mértékben kötelesek közremqködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelQzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elQtti állapot helyreállításában.

A természeti értékek és területek csak olyan mértékben vehetQk igénybe, hasznosíthatók, hogy a mqködésük szempontjából alapvetQ természeti rendszerek és azok folyamatainak mqködQképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.

A természet védelméhez fqzQdQ érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetQleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.

A Magyar Köztársaság a természet védelme érdekében együttmqködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi természetvédelmi szerzQdések részesévé válik. A Magyar Köztársaság nemzetközi egyezmény hiányában is figyelembe veszi más államoknak a természet védelméhez fqzQdQ érdekeit.

4. A természeti igazgatás szervezeti rendszere

A természetvédelmi igazgatás feladatait
a környezetvédelmi és vízügyi miniszter;
az államigazgatási szervek, valamint
a jegyzQ, a fQvárosban a fQjegyzQ
látják el.

5. A természeti hatósági feladatokat ellátó szervek

A természet védelmérQl szóló 1996. évi LIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az elsQfokon eljáró természetvédelmi hatóságok kijelölése a Kormány feladata. A
Kormány elsQfokú természetvédelmi hatóságként
a minisztert,
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FQfelügyelQséget,
a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQséget, valamint
a települési önkormányzat jegyzQjét, a fQvárosban a fQjegyzQt
jelölte ki.

A másodfokú hatóságok
a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség ügyeiben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi FQfelügyelQség,
az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi FQfelügyelQség ügyeiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter,
a jegyzQ ügyeiben az illetékes közigazgatási hivatal.







7/A/2. Csoportosítsa a vízszennyezéseket! Ismertesse a szennyezések hatását a vízi ökoszisztémákra! Ismertesse az önkormányzatok vízrendezéssel kapcsolatos feladatait!
Vízszennyezés:
Minden hatás, ami a vizek minQségét úgy változtatja meg, hogy azok alkalmassága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására, a vízigények kielégítésére csökken vagy megszqnik.
A vízszennyezéseket csoportosíthatjuk:
- természetes - mesterséges
- kibocsátó szerint (lakosság, közintézmények, ipar, mezQgazdaság, bányászat, szolgáltatás)
Ipari szennyvíz: (50 %): savas, lúgos - semlegesíteni kell, mérgezést okozó sók (cián, króm), olajok, zsírok)
MezQgazdasági szennyvíz: (25 %): trágyalé, növényvédQszerek, mqtrágyák
Kommunális szennyvíz: általában fertQzQ, nagy mennyiségq kóli baktériumot tartalmaz, de sok olyan baktériumot is, ami a szerves anyag lebontásában segít (aerob-anaerob)

- összetétel szerint: szerves, szervetlen
- halmazállapot szerinti: szilárd, folyékony, légnemq
- toxicitás, radioaktivitás szerint a vízszennyezés lehet élQ - élettelen.
Hatása a vízi ökoszisztémára:
A víznek fontos szerepe van a szennyezés továbbításában. Az állandó körforgásával a szennyezQdés mindenhová eljut. (A felszíni víz könnyebben szennyezQdik.)
Szervetlen anyagból szerves, majd abból ismét szervetlen lesz, normális körülmények között. Ha ez az öntisztulási folyamat felborul, mert olyan mennyiségq szennyezQanyag kerül a vízbe, hogy azt már az öntisztulással nem képes kezelni, a vizet tisztítani kell.

SzennyezQanyagok és azok hatásai:
Szennyezés
a vízben Szennyezés
hatása az
élQvizekre A szennyezés
természetes
forrásai A szennyezés
mesterséges
forrása A szennyezés
eltávolításának
lehetQségei LebegQanyag zavarosság, ha szerves, rohad, letakarja a hal táplálékát hordalék, levél, árvizek, növények ipari és kommu-nális szennyvizek ülepítés, flotálás, szqrés, derítés foszfor-
vegyületek eutrofizációt okoz, a víz algásodik, hínárosodik, az oxigéntartalom csökkenése miatt a hal elpusztul esQzés, öntözés, árvíz. A talaj ki-oldódása, szerves anyagok bomlása mosószerek, mqtrágyák, tartósítóipar ioncsere, kicsapás (Ca-, Al-, Fe-foszfát alakban) biológiailag lebontható szerves anyag az oldott oxigént felhasználja, hal-pusztulást okoz, rothad, bqzt terjeszt növények, állatok pusztulása mg-i, ipari és kommunális szennyvizek aerob, anaerob biológiai tisztítás (fermentáció) patogén mikro-
organizmusok fertQzést okoznak állatok ürüléke,
pusztulása mg-i, kórházi
kommunális
szennyvizek,
vágóhíd kémiai oxidáció
(klórozás, ózonos kezelés) aerob-anaerob fermen-tálás mérgezQ
fémionok mérgezik a növé-nyeket, embereket, állatokat, mikro-organizmusokat az ásványok kiol-dódása a szén-dioxid hatására cserzQ- és galvánüzemek, bQripari és egyéb ipari szennyvizek ioncsere, kicsapás (hidroxid, foszfát alakban) adszorp-ció, elektrolízis nitrogén-vegyületek eutrofizációt okoznak kék halál növények és álla-tok pusztulása mg-i, ipari és kommunális szennyvizek, mqtrágyák denitrifikáció, biológiai tisztítás, kémiai oxidálás, redox-foly. olajszennyezés akadályozza az oxigén oldódását, mérgez, oldja az állatok faggyúré-tegét állatok pusztulása kQolaj-feldolgo-zás, szállítás, tá-rolás, felhasználás lemerés, biológiai tisztítás, megkötés
(perlit, szalma,
stb.)
Sószennyezés (Na, K)  szqk sótqrésq fajok elpusztulnak
Sugárzó szennyezés  mutáció a test sejtjeibe, sejtburjánzás, pusztulás,
Szervetlen tápanyagok (N, P, K) - megindul az elnövényesedés (eutrofizáció), nQ a szerves-anyag tartalom, az ezeket lebontó baktériumok egyre több oxigént vonnak el a vízbQl, csök-ken az oldott oxigén, élQlények pusztulnak.
Szerves, bontható anyagok  nagy alloszaproditás, oldott oxigén mennyisége csökken, az élQlények elpusztulnak.
MérgezQ anyagok  mérgezést, pusztulást okoznak.
FertQzQ, kórokozó baktériumok, élQsködQk (pl. férgek, petéik) - betegséget, pusztulást okoznak.)

SzennyezQdés hatása:
- fizikai (keveredés, ülepedés, felúszás, oldódás)
- kémiai (új vegyület keletkezése)
- biokémiai (aerob, anaerob lebontása a szerves anyagoknak)
- biológiai

Eutrofizáció: A vizekben bekövetkezQ természetes vagy mesterséges tápanyagdúsulás (nitrogén és foszforvegyületek), amelyet követ a felszíni vizek elnövésedése (algásodás, hínárosodás), azaz a víz trofitásfokának növekedése.
Túlzott elnövényesedés (lehet planktonikus - algák, zöld a víz; bentonikus - hínár. Okozója a sok nitrogén, foszfor. Természetes folyamat, de a szennyezést gyorsítja.)



Ismertesse az önkormányzatok vízrendezéssel kapcsolatos feladatait!

A települési önkormányzat feladata:
- a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó vízgazdálkodás országos koncep-cójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehaj-tása,
- a helyi közmqvek mqködtetése, a koncessziós pályázat kiírása és a koncessziós szerzQdés megkötése,
- a közmqves vízellátás körében a települési közmqves vízszolgáltatás korlátozására vonat-kozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás,
- a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása,
- a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggQ vízfelületének kijelölése,
- a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
A települési önkormányzat a vízgazdálkodási tevékenységek, mint fQfeladatok körében köte-les gondoskodni:
- a települések lakott területén az ivóvíz minQségq vízre vonatkozó elQírásoknak megfelelQ ivóvízellátásról,
- településeken a keletkezQ használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezetQ mqvel való összegyqjtésérQl, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetésérQl, illetQleg a más módon összegyqjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszerve-zésérQl,
- a nem közmqvel összegyqjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezésérQl és ellenQrzésérQl.













7/B./
Ismertesse a környezetvédelmi felülvizsgálat célját, eljárási szabályait!
Ismertesse a környezetvédelmi teljesítményértékeléssel kapcsolatos elQíráso-kat!
1. Környezetvédelmi felülvizsgálat

A környezetvédelmi felülvizsgálat célja az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárása és megismerése, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenQrzésére.

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség (a továbbiak-ban: felügyelQség) az érdekeltet a tevékenység környezetre gyakorolt hatásá-nak feltárása és megismerése, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenQrzésének érdekében  teljes körq vagy részleges  környezetvédelmi felülvizsgálatra (a továbbiakban: felülvizsgálat) kötelezheti.

A felügyelQség  teljes körq vagy részleges  felülvizsgálatot rendel el, ha
környezetveszélyeztetést,
környezetszennyezést,
környezetkárosítást
észlel, továbbá ha
kiemelten védett, védett, illetQleg védQterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védQöveze-tei, vízminQség-védelmi terület, hidrogeológiai védQterület, ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védQterületei) környezetet veszélyeztetQ, szennyezQ vagy károsító tevékenységet
észlel, továbbá
ha az érdekelt a környezetvédelmi engedélyhez, illetQleg egységes környezet-használati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat, vagy
a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

Ha a felügyelQség a környezetvédelmi felülvizsgálat alatt környezetveszélyezte-tést vagy környezetkárosítást észlel, akkor az azt okozó feltárt tevékenységet a hatásterületen teljes körqen vagy részlegesen korlátozhatja, illetQleg felfüg-gesztheti.

A teljes körq felülvizsgálatnak ki kell terjednie
az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések mqszaki állapotá-nak, korszerqségének bemutatására;
a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és  igénybevé-telek adatokkal alátámasztott bemutatására;
a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó mqveletekre, különösen az anyag-forgalomra, a be- és kiszállításra, a hulladék- és szennyvízkezelésre;
az esetleg bekövetkezQ meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetQen a környezetbe kerülQ szennyezQ anyagok és energia megha-tározására;
a környezetveszélyeztetés megelQzése, a környezetkárosodás elhárítása érde-kében tett és tervezett intézkedések bemutatására;
a tevékenység felhagyása után teendQ intézkedésekre.

A részleges felülvizsgálatnak a fentiekben felsoroltak közül arra kell kiterjednie, amit a felügyelQség megjelöl.

A felülvizsgálatot az érdekelt saját költségén maga végezheti, illetQleg ilyen vizsgálat végzésére feljogosított személlyel vagy szervezettel végeztetheti.

Az érdekelt felelQsséggel tartozik a felülvizsgálat hitelességéért, illetQleg a kö-zölt adatok valódiságáért.

A felügyelQség, ha ellenQrzése során a felülvizsgálat eredményének hibás voltá-ról, illetve tartalmának részbeni vagy teljes valótlanságáról gyQzQdik meg, az érdekelt költségén új felülvizsgálatot végeztet (megismételt felülvizsgálat).

A felügyelQség a megismételt felülvizsgálatról az érdekeltet köteles értesíteni; az érdekelt pedig köteles a felügyelQségnek, illetve a felügyelQség által megbí-zott szervezet(ek)nek a kért adatokat szolgáltatni és a kiegészítQ méréseket elvégez(tet)ni.

Ha a felügyelQség a felülvizsgálatot azért rendelte el, mert az érdekelt a környe-zetvédelmi, illetQleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékeny-séget ezen engedély nélkül kezdte meg, az eljárás során közmeghallgatást kell tartani.

A környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye alapján a felügyelQség
engedélyezi a tevékenység folytatását (mqködési engedély);
az engedély megadásával egyidejqleg a szükséges környezetvédelmi intézke-dések megtételére kötelezi az érdekeltet;
korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetQleg az erre hatáskörrel rendelkezQ szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környezet-védelmi feltételeit.

2. Környezetvédelmi teljesítményértékelés

A környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok megfelelQ alkalmazá-sával a környezethasználó saját környezetvédelmi tevékenysége értékelésére (tevékenysége átvilágítására), tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának megismerésére felmérést végezhet (végeztethet) és  kérelmére  azt a területi-leg illetékes környezetvédelmi felügyelQség jóváhagyja.

A környezetvédelmi teljesítményértékelés eredményeként a felügyelQség
egyszerqsített határozattal jóváhagyja annak eredményét vagy
az eljárást tovább folytatja és
az engedély megadásával egyidejqleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet;
korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenység folytatását, illetQleg az erre hatáskörrel rendelkezQ szervnél azt kezdeményezi. A korlátozás és a felfüggesztés esetén meghatározza a tevékenység folytatásának környe-zetvédelmi feltételeit.















8. tétel
A./
1. Ismertesse a természet védelmérQl szóló 1996. évi LIII. törvény védetté nyilvánítással kapcsolatos általános elQírásait és a védetté nyilvánítási eljárás rendjét!
1. Általános elQírások

A védetté nyilvánítás célja egyes tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdek, valamint a biológiai sokféleség megQrzése.

Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani arra érdemes
vadon élQ szervezeteket;
régi hazai háziállat- és növényfajokat;
tájakat;
parkokat;
élQállat gyqjteményeket;
földtani képzQdményeket;
védett ásványok lelQhelyeit;
felszíni, felszínalaktani képzQdményt és barlangok felszínét;
álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;
tipikus és ritka talajszelvényeket;
természethez kötQdQ kultúrtörténeti emlékeket.

Jogszabály64 erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi
forrás65,
láp,
barlang66,
víznyelQ67,
szikes tó,
kunhalom,
földvár.

Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.

Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.

Természeti területet és más védelemre érdemes földterületet
országos jelentQségq terület esetén a természet védeleméért felelQs minisz-ter
helyi jelentQségq terület esetén a települési  Budapesten a fQvárosi  önkormányzat
rendeletben nyilvánít védetté.

A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a termé-szeti értéket (pl. vadon élQ szervezetet, életközösséget, ásványok stb.), továbbá fokozottan védetté a területet.

2. Védetté nyilvánítási eljárás

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet.

2.1 Országos jelentQségq terület védetté nyilvánítása

Országos jelentQségq terület védetté nyilvánítását a nemzeti park igazgatóság készíti elQ.

Az elQkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

A természeti terület védetté nyilvánításának elQkészítése során a nemzeti park igazgatóság  az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében  egyeztetQ megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre - a kitqzött idQpont elQtt legalább 15 nappal - meghívja a védetté nyilvánítást javaslót, vala-mennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetQleg akik jogos érdekét a védetté nyíl-vánítás közvetlenül érinti. JelentQs számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetQtábláján történQ kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történQ közhírré tétele útján is.

A nemzeti park igazgatóság az egyeztetQ tárgyalásról jegyzQkönyvet és össze-foglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt elQ-terjeszt a miniszterhez.

Helyi jelentQségq védett természeti terület országos jelentQségqvé nyilvánítása esetén egyeztetQ megbeszélést, illetve helyszíni szemlét akkor kell tartani, ha a védelmi elQírások a jogszabályban68 foglaltaknál, illetve korábbi önkormányzati rendeletben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.

2.1 Helyi jelentQségq terület védetté nyilvánítása

Helyi jelentQségq terület védetté nyilvánítását a települési önkormányzat jegyzQje  a fQvárosban a fQjegyzQ  készíti elQ.

A jegyzQnek az elQkészítés során mindenek elQtt - a terület védetté nyilvánítá-sának indokoltságát alátámasztó iratok megküldésével - meg kell keresnie a nemzeti park igazgatóságot, kívánja-e a területet országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítani.

A nemzeti park igazgatóság a nyilatkozatát 60 napon belül adja meg. Ha a terület országos jelentQségq védett természeti területté nyilvánítása indokolt, a védetté nyilvánítást a nemzeti park igazgatóság folytatja le.

Ha a terület országos védett természeti területté nyilvánítása nem indokolt az védetté nyilvánítási eljárás elQkészítését a jegyzQ folytatja le.

Az elQkészítés során a jegyzQ - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyeztetQ megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre - a kitqzött idQpont elQtt legalább 15 nappal - meghívja a védetté nyilvánítást javaslót, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetQleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. JelentQs számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetQtáb-láján történQ kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történQ köz-hírré tétele útján is.

A jegyzQ az egyeztetQ tárgyalásról jegyzQkönyvet és összefoglalót készít, ame-lyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt elQterjeszt a települési önkormányzat képviselQtestületéhez.




8/A/2. Ismertesse a vízminQsítés rendszerét, azon belül a kémiai (fizikai) és bakteológiai vízminQsítést! Ismertesse a vízfertQtlenítésre alkalmas eljárásokat, anyagokat!

VízminQsítés: A víz minQségi osztályokba történQ sorolása. A minQsítés alapjául szolgáló vizsgálatok fizikai, kémiai, biológiai és bakteriális jellegqek.

Fizikai minQsítés: hQmérséklet, szín, szag, íz stb.

Kémiai minQsítés: A kémiai jellemzQk vizsgálata alapján, az elemzési eredményeket össze-hasonlítják a határértékekkel.
Vizsgálják az oxigénháztartást, oldott sótartalmat, egyéb vízszennyezQket (nitrát, nitrit, mikroszennyezQk, nehézfémek), kémhatást, keménységet,
KOI, TOC

Kémiai vizsgálati módszerek:
gravimetriás (szulfát, olajtartalom)
titrimetriás (klorid, lúgosság, keménység, nitrát)
fotometriás (ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, fenol, nehéz fémek)
elektrokémiai (pH, fluorid, ammónium)
ultraibolya abszorpciós (olaj tartalom)
láng fotométer (Na, K)
atomabszorpciós spektrométerek AAS (nehéz fémek)
gázkromatográf (illékony szerves vegyületek)
folyadékkromatográf (nem illékony szerves vegyületek)
Bakteriológiai vízminQsítés:
MinQségi vizsgálat: A vízben lévQ baktériumok ártalmatlan voltának megállapítása.

Mennyiségi vizsgálat: A vízben élQ baktériumok mennyisége.
A felszíni vizek bakteriológiai minQsítését az MSZ 12749. sz. szabvány írja elQ. E szerint a minQsítés gyakorlatilag 3 paraméter a coliform-szám, fekálcoliform-szám, és a fekális entero-coccusok száma alapján történik. Az ivóvizek bakteriológiai minQsítését az MSZ 450-3. sz. szabvány írja elQ, amely szerint a baktériumok jelenléte az ivóvízben nem megengedhetQ, tehát ezek határértéke egységesen 0.

A vizek fertQzöttségére, pl. a fekáliás szennyezettséget jelzQ (indikátor) coliform baktérium kimutatása, meghatározása nyújt tájékoztatást.

Coliliter: Az a legkisebb vízmennyiség milliliterben, amibQl a kólibaktérium kitenyészthetQ.
100 coliform baktériumtelep található 100 ml vízben, akkor tiszta a víz,
10 ml-ben, akkor elég tiszta a víz,
1 ml-ben, akkor gyanús,
0,1 ml-ben, akkor szennyezett a víz.
Coliform-szám: a coliform baktériumok csíraszáma vízben vagy tejtermékben.
Telepszám (összcsíraszám): 1 ml vízben lévQ baktériumtelepek száma.
Bakteriológiai vizsgálati módszerek:
direkt telepszám meghatározás
többcsöves vagy MPN módszer
Fenti vízminQsítések alapján öt osztályba sorolják a felszíni vizeket:
I. osztály kiváló víz: mesterséges szennyezQanyagtól mentes, természetes állapotú, baktérium nincs, teljes O2 telítettség
II. osztály jó víz: kis mértékben terhelt víz, szennyvízbaktérium kevés
III. osztály tqrhetQ víz: mérsékelten szennyezett víz, pl. tisztított szennyvízzel terhelt víz (szennyvízbaktérium van benne, eutrofizáció léphet fel.)
IV. osztály szennyezett víz: külsQ eredetq szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel (ökoszisztémára káros) terhelt víz. Zavaros, toxikus lehet, vízben élQ növényre, állatra kedve-zQtlenül hat.
V. osztály erQsen szennyezett víz: külsQ eredetq szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvi-zekkel erQsen terhelt, esetenként toxikus víz. Oxigénhiányos, biológiailag káros anyagok kor-látozzák az életfeltételeket. Zavaros, bqzös.

FertQtlenítés
FertQtlenítésen (dezinfekció) értjük a környezetben lévQ kórokozók elpusztítása, illetve fertQ-zQképességük megszüntetésére irányuló beavatkozást. A csírátlanítás (sterilezés) minden élQ szervezet és azok abiotikus formáinak 100%-os elpusztítását jelenti.
A vízellátási gyakorlatban a fertQtlenítést, vagyis a kórokozó mikroorganizmusok elpusztítá-sát, el kell érni. Ezzel együtt az egyéb mikroorganizmusok számát is lényegesen csökkentjük (ez kívánatos is), de a 100%-os csíramentesség (sterilezés) nem követelmény.
A széles spektrumú fertQtlenítés követelményének a fizikai és kémiai eljárások felelnek meg. A legQsibb fizikai eljárás a víz forralása. Civilizált körülmények között ennek alkalmazása csak rendkívüli esetben jöhet szóba. Fizikai módszerként szóba jöhet a víz ultraibolya suga-rakkal történQ fertQtlenítése is.
LebegQanyagtól mentes víz esetében tulajdonképpen ideális eljárás, mivel nem visz idegen anyagot a vízbe. Hátránya azonban, hogy hatása nehezen ellenQrizhetQ, továbbá, hogy zavaros víz esetében hatása megbízhatatlanná válik. Széles körben ezért nem tudott elterjedni. Nem alkalmas a hálózatbeli utólagos szennyezQdés megelQzésére vagy kivédésére sem.
A gammasugárzással történQ fertQtlenítés elvileg szintén szóba jöhet a víz fertQtlenítésére.
Az erre vonatkozó kísérletek szerint alkalmas mind a baktériumok, mind a vírusok és férgek, féregpeték elpusztítására. Széleskörq alkalmazását azonban egyelQre a jelentQs költség, valamint a nehéz ellenQrizhetQség akadályozza.
Jelenleg világszerte az oxidáción alapuló kémiai eljárásokat használják a víz fertQtlenítésére. Ezek közül is az esetek döntQ többségében klórral és egyszerq klórvegyületekkel végzik a fertQtlenítést.
FertQtlenítQszerként a klór különbözQ formáit lehet javasolni. Kisebb telepek esetében a nát-rium hypoclorit (NaOCl), nagyobbak esetében a klórgáz, illetve a klóros víz formájában.

Fontos betartani a következQket:
A klórozáskor a behatási idQt biztosítani kell. Ez függ a víz hQmérsékletétQl, kémiai összetéte-létQl és az illetékes egészségügyi hatóság (ÁNTSZ) állásfoglalásától. Célszerq, minimum fél-egy órás behatási idQt biztosítani.
A tisztított vízben olyan klórmennyiséget kell adagolni, amely a távvezeték, valamint az elosztóhálózat teljes hosszában a fertQzQmentességet biztosítja. Ennek mértéke ugyancsak függ a víz hQmérsékletétQl, kémiai összetételétQl, de különösen a víz ammónia tartalmától.

Az ózont elsQsorban oxidálószernek kell tekinteni. A fertQtlenítQ szereket nem helyettesíti, in-kább kiegészíti hatásukat. Az ózon (O3) mint legerQsebb oxidáló szer, a vízben kellemetlen ízeket és szagokat okozó szerves vegyületeket oxidálja, de ezáltal mikroflokkulációt hoz létre és ezeknek a mikroflokkoknak az eltávolításáról is gondoskodni kell. Ugyanakkor az ózon gyors bomlása következtében 10-15 perc után a vízben a maradék ózon nem mutatható ki. Így a hálózat fertQtlenítése szempontjából nem vehetQ figyelembe. A víz tisztítási technológiában minden esetben közegészségügyi szempontból kötelezQ fertQtleníteni.

A felszíni vízmqveknél elsQsorban a nagyobb víztisztító kapacitás miatt a klórgázzal (Cl2) történQ fertQtlenítést alkalmazzák.
A legelterjedtebb fertQtlenítési módszer az indirekt klórozás, melynek során a fertQtlenítéshez szükséges klórgáz oldóvízben elnyeletik, és az így elQállított klóros vizet vezetik a tiszta víz-medencébe.
A legújabb kutatási eredmények kimutatták, hogy a felszíni vizekben elQforduló THM (triha-lómetán) képzQdésére kedvezQtlen hatású a klórgázzal történQ fertQtlenítés (egészségre káros vegyületek keletkezhetnek), ezért ilyen esetekben célszerqbb a klórdioxid (ClO2) adagolás alkalmazása. Elterjedését gátolja a klórdioxid elQállításának robbanásveszélyes volta. Ma már egyre több felszíni vízmqben folytatnak kísérleteket az ózon alkalmazására, fertQtlenítést segítQ oxidálószerként.

Egyéb fertQtlenítQszerek
A hagyományos klórozó szerek (klórgáz, hipoklórit) mellett fQleg uszodákban diklór-izocia-nurátot vagy triklór-izocianur savat is használnak. Ezek a szerek stabilizált hipokloritnak fog-hatók fel: a disszociációnak megfelelQ mennyiségq hipoklóros-sav szabadul fel (a pH-tól is függQen). Kezelésük, adagolásuk egyszerqbb, ezért - fQleg kis fürdQkben - alkalmazásuk elQ-nyös lehet. Hatásmechanizmusuk egyébként az egyszerq klórvegyületekkel azonos.
A klór helyettesítésére az egyéb kémiai oxidálószerek közül az ózon jön elsQsorban számítás-ba. ElQnye, hogy oxidációs potenciálja nagyobb, mint a klóré; erélyesebb, gyorsabb fertQt-lenítést tesz lehetQvé. Általában 10-12 perces behatási idQre szokták az ózon reaktorokat mé-retezni. Hátránya, hogy az ózonmaradék gyorsan elbomlik, a hálózatban maradék ózon szintet tartani nem lehet. Felszíni víz kezelésekor az ózon által okozott bomlástermékeket az ózo-nozás után el kell távolítani, ami aktívszenes szqrést tesz szükségessé. Utána a hálózatbeli fertQtlenítQszer-koncentráció szinten tartása érdekében klórozást szokás alkalmazni. E három lépés együtt természetesen sokkal költségesebb a klórozásnál. Alkalmazása csak olyan eset-ben jöhet szóba, ahol a szerves mikroszennyezQk eltávolítása az ózon + aktív szenes kezelést egyébként is szükségessé teszi.
A klórdioxid (ClO2) más mechanizmussal fertQtlenít, mint az egyéb klórvegyületek. Ennek megfelelQen hatása mentes a klórnál tárgyalt kedvezQtlen hatásoktól. Nem képez klóramino-kat, klórfenolokat sem, és trihalometánok sem keletkeznek. A kellemetlen szagú vegyületeket általában szagtalanná alakítja, ilyen szempontból hatása az ózonéhoz hasonlítható. Hátránya, hogy egyrészt robbanékony gáz, vagyis csak a helyszínen állítható elQ, másrészt alkalmazása jelenleg még költséges. Hazánkban már több vízmq használja. Ott elQnyös, ahol a víz ammó-niumot tartalmaz, de szervesanyagtartalma kicsi. A klórdioxid lényeges hátránya, hogy reak-ciótermékei (klorit, klorát) mérsékelten toxikusak. Ez csak úgy elQzhetQ meg, ha az adagolan-dó mennyiséget korlátozzuk. Nagy szervesanyag-tartalmú víznél sokat kellene belQle adagol-ni, ezért ott gyakorlatilag nem használható.



















8/B./
Ismertesse a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért való felelQsség (álta-lános jogi felelQsség, fedezetbiztosítás, felelQsségbiztosítás, hulladékgazdálko-dási bírság) szabályait!
1. A jogi felelQsség általános alapja
A hulladékokkal való környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezései szerint kell eljárni.

A Kt. szabályai az alábbiak:
A környezethasználó jogszabályokban szabályozott módon büntetQjogi, szabály-sértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelQsséggel tartozik tevékenysé-gének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

A környezethasználó köteles
a) a környezetveszélyeztetQ magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztetQ magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környe-zetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi ható-ság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megad-ni;
c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézke-dést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében;
d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot hely-reállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékq szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelQzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.

A fenti a), illetve e) pontjában foglaltak elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, illetQleg a más hatóság által engedélyezett tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezQ hatóság, illetve a bíróság  a környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosodás mértékétQl függQen  a környezetveszélyeztetQ, illetve környezetkárosító tevé-kenység folytatását korlátozza, az általa megállapított feltételek biztosításáig felfüggeszti vagy megtiltja.

Ha a megelQzQ és a helyreállítási intézkedések elvégzése más tulajdonában, birtokában (használatában) álló területet érint, az érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa (használója) tqrni köteles a megelQzQ és helyreállítási intézkedések elvégzését. Az érintett ingatlan tulajdonosát, birtokosát (használóját) kártalanítás illeti meg.

A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelQsség  az ellenkezQ bizonyításáig  annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének idQpontját követQ mindenkori tulaj-donosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környe-zetkárosítást, illetve környezetveszélyeztetQ magatartást folytatták.

A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelQsség alól, ha megnevezi az ingat-lan tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelQsség nem Qt terheli.

JogerQsen megállapított környezetkárosítás esetén a környezetvédelmi hatóság a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezQ határozatában elidegenítési és ter-helési tilalmat rendel el a helyreállítási intézkedés megtételére kötelezett sze-mély azon ingatlanaira, amelyek a helyreállítási intézkedés költségeinek elQre-láthatólag finanszírozandó összegére kellQ fedezetet nyújtanak.

2. Biztosíték és biztosítás

Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségq veszélyes hulladék keletkezik, valamint a hulladék-kezelQ
a) biztosíték adására köteles,
b) a tevékenységével okozható elQre nem látható környezeti károk felszá-molása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhetQ.

A biztosíték formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, továbbá a környezetvédelmi biztosítás szabá-lyait a Kormány rendeletben állapítja meg.

HulladékkezelQ létesítmény esetében a biztosítéknak fedeznie kell a létesítmény bezárásakor, illetQleg a tevékenység felhagyásakor szükséges felszámolási költ-ségeket.

Hulladéklerakó esetében ennek fedeznie kell a lerakó utógondozásának és legfeljebb harminc évig történQ monitorozásának költségeit is.
3. Hulladékgazdálkodási bírság
Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonat-kozó hatósági határozat elQírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettsé-gének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget,
b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladék-gazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérQen végez,
c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó elQírások megsértésével a környe-zetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.































9. tétel
A./
1. Sorolja fel a környezeti elemeket!
Ismertesse a felszíni vizek védelmével kapcsolatos fQbb szabályokat (határérté-kek fajtái, a szennyvízkibocsátás engedélyezése, ellenQrzés, adatszolgáltatás, bírságok és egyéb jogkövetkezmények)!

I. A környezeti elemek:
a föld,
a levegQ,
a víz,
az élQvilág,
az ember által létrehozott épített környezet, továbbá
a fentiek összetevQi.

II. A felszíni vizek védelmével kapcsolatos fQbb szabályok

1. A kibocsátási határértékek fajtái

1.1 Egy adott technológiára vonatkozó kibocsátási határértékek (techno-lógiai határérték) az elérhetQ legjobb technika alkalmazásából és a kapcso-lódó szennyvíztisztítási tevékenységbQl származó szennyezQanyag-kibocsá-tás értékeinek alapulvételével jogszabályban kerülnek meghatározásra.

1.2 A közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértékeket (területi határérték) a vízminQség-védelmi területi kategóriák alapján jogszabály határozza meg.

1.3 A közcsatornába vezethetQ szennyezQ-anyag tartalmának mértékét (kü-szöbérték) jogszabály határozza meg.

2. A kibocsátási határértékek megállapítása felszíni vízbe való közvetlen beve-zetés esetén

A kibocsátási határértéket a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség (a továbbiakba: felügyelQség) a szennyvízkibocsátásra vonatko-zó engedélyben állapítja meg  a technológiai határérték és a területi határ-érték alapján  a következQk szerint:
ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibo-csátási határértéknek azt kell elQírni;

ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemzQ szennyezQ anyagok közül egy adott szennyezQ anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell elQírni kibocsátási határértéknek.

A felügyelQség a kibocsátó kérelmére, illetve hivatalból a fentiek szerint megha-tározottaknál szigorúbb vagy enyhébb egyedi határértéket állapíthat meg.

A felügyelQség által megállapított egyedi kibocsátási határérték a vonatkozó jogszabályban elQírt, egy adott szennyezQ anyagra vonatkozó legkisebb határ-értéknél nem lehet kisebb, illetve legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb.

3. A kibocsátási határértékek (küszöbértékek) megállapítása a közcsatorná-ba való közvetett bevezetés esetén

A küszöbértéket a felügyelQség a szennyvízkibocsátásra vonatkozó engedélyben állapítja meg a vonatkozó jogszabályban a szennyezQanyagra megállapított küszöbérték figyelembevételével.

A felügyelQség a vonatkozó jogszabályban egy adott szennyezQ anyagra megha-tározott küszöbértéktQl magasabb küszöbértéket (egyedi küszöbérték) is engedé-lyezhet, ha a települési tisztító a nagyobb terhelést fogadni és tisztítani képes.

4. A szennyvízkibocsátás engedélyezése

A szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédel-mi követelményeket a felügyelQség
a környezetvédelmi engedélyben (hatásvizsgálat-köteles tevékenységek ese-tén),
az egységes környezethasználati engedélyben (egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységek esetén),
a mqködési engedélyben (környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve teljesít-ményértékelés esetén), vagy
külön engedélyben (nem hatásvizsgálat-, illetve egységes környezethaszná-lati engedély-köteles tevékenysége esetén)
állapítja meg.



A szennyvízkibocsátásra vonatkozó engedély visszavonható vagy módosítható, ha
a kibocsátott szennyvíz veszélyezteti vagy korlátozza a felszíni vízbQl kivett víz használatát, vagy
károsan szennyezi a közcsatornát, illetQleg
veszélyezteti a szennyvíztisztító mqködését, illetve hatékonyságát, továbbá
a kibocsátó a kibocsátási határértéket nem teljesíti, valamint az elQírt szennyezés-csökkentési intézkedéseket nem teszi meg.

5. EllenQrzés

A szennyvízkibocsátásokat a felügyelQség, közcsatornába bocsátás esetén a szolgáltató jogszabályban meghatározott szabályok szerint, helyszíni elle-nQrzéssel egybekötött mintavételezéssel ellenQrizheti.

ÖnellenQrzésre köteles az a kibocsátó
aki a jogszabályban meghatározott veszélyes anyagot (például: higany, DDT), vagy elsQbbségi veszélyes anyagot (például: benzol, kadmium és vegyületei) bocsát ki vagy használ;
akinek önellenQrzési kötelezettségét a felügyelQség környezet veszélyezte-tettség miatt megállapítja, továbbá
aki az engedélye szerint, illetQleg a telephelyrQl (szennyvíztisztítóból) a megelQzQ év adatai alapján 15 m3/üzemnap mennyiséget meghaladó szenny-vizet
közvetlenül a befogadóba vezet,
közvetve (közcsatornán vagy közös üzemi tisztítón keresztül) a be-fogadóba vezet és egyúttal jogszabályban meghatározott tevé-kenység (például: húsfeldolgozás, tejfeldolgozás) folytatása során keletkezQ szennyvizet bocsát ki.

Az önellenQrzésre kötelezett önellenQrzési tervet köteles készíteni, amelyet a felügyelQség hagy jóvá.







6. Bírságok és egyéb jogkövetkezmények

6.1 A bírságok fajtái:
vízszennyezési bírság,
csatornabírság,
vízvédelmi bírság.

Vízszennyezési bírság fizetésére az a kibocsátó köteles, aki szennyvizeit közvetlenül a befogadóba vezeti és
a kibocsátási hatásértéket túllépi, vagy
az engedélyben elQírtaktól eltérQ szennyezQ anyagot vagy tiltott anyagot (például: DDT, széntetraklorid) bocsát ki.

Csatornabírság fizetésére az a kibocsátó köteles, aki szennyvizeit a közcsator-nába vezeti és
a küszöbértéket túllépi, vagy
az engedélyben elQírtaktól eltérQ szennyezQ anyagot vagy tiltott anyagot (például: DDT, széntetraklorid) bocsát ki.

Vízvédelmi bírságot az a kibocsátó köteles fizetni, aki jogszabályban vagy hatósági határozatban elQírt kötelezettségét nem teljesíti. Így
az önellenQrzési terv készítését és annak jóváhagyatását elmulasztotta,
az önellenQrzési tervet a felügyelQség felszólítására nem készíti el,
a jóváhagyott önellenQrzési terv teljesítését elmulasztotta,
a vízhasználatról és a kibocsátott szennyvízrQl szándékosan valótlan ada-tot közöl,
adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja,
a szennyvízbevezetés engedélyezésével kapcsolatos elQírásokat megszegi,
szennyezés-csökkentési ütemtervét nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi.

6.2 Egyéb jogkövetkezmények

Szennyezés-csökkentési intézkedések megtételére kötelezi a felügyelQség a ki-bocsátót, ha az új létesítmény a részére elQírt határértékek a próbaüzem lezárását követQen nem tartja. Ha a kibocsátó a szennyezés-csökkentési intézkedések elmulasztása esetén a felügyelQség a szennyezQ tevékenységét felfüggeszti, korlátozza vagy betiltja.

MeglévQ létesítmények tevékenységét a felügyelQség akkor korlátozza, vagy függeszti fel, illetve tiltja be, ha a kibocsátó a felügyelQség által jóváhagyott szennyezés-csökkentési ütemtervet felróható módon nem vagy nem elQírt ütemben hajtja végre.
9/A/2. Ismertesse a folyékony hulladék kezelésének módjait, ártalmatlanításá-nak lehetséges változatait!

Folyékony települési hulladékok között tartjuk számon a csatornázatlan településeken kelet-kezQ szennyvizeket, az árnyékszékekben, közmqpótló házi szennyvízkezelQ kisberendezések-ben összegyqlt hulladékot, valamint a központi szennyvíztisztító berendezésekben keletkezQ szennyvíziszapot.

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolta a folyékony tele-pülési hulladékok kezelésének megfelelQ biztosítását. A települési jegyzQ engedélyezi a ház-tartások szennyvizének telken belül történQ elhelyezését és a folyékony hulladékok ürítQhe-lyen való elhelyezését.
Folyékony hulladékok ártalmatlanítását a 8/1992. (V. 19.) BM rendelettel módosított 4/1984. (II. 1.) ÉVM rendelet szabályozta. A települési folyékony hulladékok tárolásának, ártalmatla-nításának és hasznosításának közegészségügyi szabályait a 2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM. együttes rendelet szabályozta. A 213/2001. (XI. 14.) Kormány rendelet részben hatályon kívül helyezte ezeket.
Újabb szabályozás részben erre vonatkozóan a 16/2002. (IV. 10.) EÜM. rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrQl.

A kezelés módjai
A folyékony települési hulladék gyqjtésére szolgál a telken belül az árnyékszék qrgödre, illetve a helyi szennyvíztisztító kisberendezések: szennyvíztárolók és szennyvízszikkasztók.
A hulladék elszállításának követelményei:
- ürítésre és szállításra speciálisan erre szolgáló jármqvel kell használni;
- az ürítés során a jármq külseje és a környezete nem szennyezQdhet;
- a szállítótartálynak zártnak kell lenni, hogy a szállítás és ürítés közben bqzt ne árasszon és az anyag a környezetbe ne szóródhasson ki;
- az ürítést a lehetQ legrövidebb idQn belül el kell végezni.

Általában iszapszippantó- és szállítójármqveket alkalmaznak, 3,5-5 m3 tartállyal és iszap-szivattyúval felszerelt traktor vontatású vagy teherautóra szerelt változatban.
A szippantó jármqvel tisztítására, fertQtlenítésére, tárolására megfelelQen kialakított szilárd burkolatú, megfelelQ védQtávolsággal ellátott hely szükséges. Itt meg kell oldani a keletkezQ mosó és fertQtlenítQ szennyvizek elvezetését, gyqjtését, és ártalmatlanítását.

Ártalmatlanítás
A folyékony települési hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása történhet közcsatornába en-gedéssel, szennyvíztisztító telepre beszállítással, ártalmatlanító telepen földmedencébe vagy tQzegágyra ürítéssel, mezQgazdasági területen történQ kiszórással vagy égetéssel.
Ennek általános (és közegészségügyi) szabályait a2/1985. (II. 16.) EüM-ÉVM rendelet tartalmazza.

A jogszabály értelmében
ártalmatlanító telep csak jóváhagyott technológiával üzemeltethetQ,
az Országos Építésügyi Szabályzat elQírásain túl betartandó követelmények még:
telep csak olyan helyen létesíthetQ, ahol a csapadékvíz és a keletkezQ szennyvíz ártalommentes elvezetése, tisztítása és elhelyezése biztosítható;
telep nem létesíthetQ ivó- és gyógyvíznyerQ, vízkezelQ és vízelvezetQ mqvek, illetve berendezések belsQ és külsQ védQövezetében, természetvédelmi vagy egyéb védelmet élvezQ területen és annak védQtávolságában, illetve ahol az ivóvíz kutak, forrásfoglalások vizét vagy talajvizet veszélyezteteti;
a telepet úgy kell bekeríteni, hogy annak területére ellenQrzés nélkül hulladék ne jusson be, továbbá a szabadon hagyott területet növényzettel kell betelepíteni;
a forgalom zavartalanságának biztosítására szilárd burkolatú utat és megfelelQ kocsibejárót kell létesíteni;
a telepet úgy kell üzemeltetni, hogy a környezetre káros zaj- és légszennyezést, valamint az ott dolgozókra egészségkárosodást ne jelentsen, vagyis
szociális helyiséget és fertQtlenítési lehetQséget kell biztosítani;
megfelelQ védQfelszerelést, ennek tárolását és tisztítását kell biztosítani;
rendszeresen egészségügyi vizsgálatot kell végezni a dolgozóknál;
a telepen rendszeresen gyomtalanítást, fertQtlenítQ takarást, rovar- és rágcsálóirtást kell végezni;
a telepe folyó tevékenység lehetQleg a hulladékot hasznosító zárt rendszerben történ-jék, ennek érdekében
a hulladékot erre a célra kialakított tárolótéren kell átmenetileg tárolni, komposz-tálni, nedvszívó anyagokkal keverni, kevert vagy komposzttrágyává feldolgozni a technológiai utasítások betartásával;
a technológiából keletkezett szikkasztott iszap elkülönített tárolására megfelelQ tárolóteret kell kialakítani;
a nyilvántartott kórokozó-hordozóktól (bacilusgazdáktól) származó hulladékot elkülönítetten kell tárolni, az ilyen hulladék nem hasznosítható;
az üzemeltetQnek kell gondoskodni a beszállított, tárolt, kezelt hulladék mennyiségé-nek és származási helyének pontos nyilvántartásáról, ellenQrzésérQl és az ellenQrzési napló vezetésérQl.

Közcsatorna hálózatba történQ leengedés, ártalmatlanítás szennyvíztisztító telepen
Közegészségügyi szempontból a szippantott települési hulladék közcsatornába történQ leen-gedése a legmegfelelQbb eljárás. A csatornába való leengedés alkalmazásakor az ártalmatla-nítás a szennyvíztisztító-telepen megy végbe. Feltétel a nagy szennyvízhozam és a kis tele-pülési folyékony hulladékarány, mert a tisztítótelepig tökéletes elkeveredésnek kell végbe-menni. Közcsatornába ürítés esetén az ürítQhely és a lakóterület között legalább 150-300 m védQtávolság megtartása indokolt.
A leürítQhelyek vízvezetékkel, hézagmentes szilárd (lehetQleg beton) burkolattal ellátott területek, ahol az ürítés végett ráccsal fedett aknát helyeznek el. Célszerq az ürítQhelyet kerí-téssel körülvenni és zöldsávval takarni.
Szennyvíztisztító telepeken a a folyékony települési hulladék fogadására megfelelQ fogadó és elQtisztító berendezéseket kell létesíteni. Biztosítani kell a csatornán keresztül érkezQ vagy a telepre beszállított folyékony hulladék zavartalan fogadását és elQkészítését, hogy a telepre érkezQ nyers (kommunális) szennyvízhez adagolható legyen.
ElQkezelés lépései: mechanikai tisztítás (rács vagy szqrQkosár); homogenizálás; ülepítés; leve-gQztetés (az anaerob jelleg megszüntetése); iszapleválasztás.

Földmedencés és tQzegágyas ürítQ-kezelQ telepek
A terep adottságától függQen általában ún. árokrendszerq földmedencéket alakítanak ki. Ezek egymástól 12-16 m távolságra, párhuzamosan elhelyezkedQ, 1,5-2 m mély, 6 m széles és általában 30-35 m hosszú árkok (medencék) az aljukon vízszintes kialakítással.
A kitermelt földet az árok mellett töltésszerqen helyezik el. Egymás mellett több medence kialakításával fokozatos üzemeltetéssel lehet alkalmazni.
A szivárgás, valamint a párolgás miatt a leeresztett hulladék besqrqsödik és egy idQ múlva markolóval kitermelhetQvé válik. A földmedencében a biológiai lebomlási folyamatok is végbemennek. A folyamat gyorsítása, a párolgás növelése céljából a földmedencék tartalmát idQközönként szivattyúval vagy szippantókocsival felkeverik a hulladék felszínén a bQrösödés megakadályozására.
A tQzegágyas megoldás tQzeggel borított keverQágyakon történik. TQzegbQl (tQzegkorpa vagy lápföld) 50 cm vastagon 6-10m széles, 20-60 m hosszú, oldalain 1,5 m magasra felmagasított ágyakat készítenek egymás mellett legalább 2 darabot. A tQzegágy aljára engedik a szippan-tott szennyvizet 10-15 cm vastagságban, a réteg tetejét 3-5 cm tQzeggel beborítva (a bqz csök-kentésére és a legyek elszaporodásának megakadályozására) 1-3 napig szikkadni hagyják. A szikkadás idején a többi ágyat töltik, majd hasonló rétegenként az ágyakat teljesen megtöltik. A megtelt és kiszikkadt ágy tartalmát markolóval összekeverik. Ha a keletkezett keveréket a mezQgazdaságban talajjavításra trágyaként kívánják felhasználni, akkor prizmába rakva ér-lelik a felhasználás elQtt, egyéb esetben szilárd települési hulladéklerakón lehet elhelyezni.

Teraszos-kazettás ürítQ-kezelQ telepek

Zárt telepen, földmunkával kialakított, anaerob fakultatív és aerob szennyvíztóként üzemelQ, sorba kötött szigetelt medencékbQl, valamint a távozó tisztított szennyvíz lebegQ anyagait visszatartó homokszqrQbQl álló telepek. Egyszerq technológiájú, a terhelés változásaihoz ru-galmasan alkalmazkodó megoldás. A medencék tisztításakor keletkezQ iszapot tQzeges iszap-trágya készítésre használják. A tisztított szennyvízöntözésre használható.

Nem tekinthetQ ártalmatlanításnak, de alkalmazzák még a folyékony hulladék elhelyezésére a lefolyástalan területekre, föld medencékbe, árokba ürítését. A visszamaradó iszapot késQbb egyszerqen letakarják. Ilyen módszer az egyszerq ürítQtelep és a teraszos rendszerq leürítQ-telep.










9/B./
Sorolja fel a légszennyezQ források fajtáit! Ismertesse az egyes légszennyezQ forrásokra vonatkozó szabályokat!
1. A légszennyezQ források fajtái:

a helyhez kötött légszennyezQ pontforrás, amelynél a légszennyezQ anyag kibocsátási jellemzQi méréssel egyértelmqen meghatározhatók;
a helyhez kötött diffúz légszennyezQ forrás, amely pontforrásnak nem mi-nQsülQ kibocsátó felület (pl. nyílás, légzQ, biztonsági lefúvató szelep, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, telephely burkolatlan, parkosítatlan területe, meddQ-hányó, hulladéklerakó stb.), továbbá a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett mqvelet, technológia, anyagtárolás;
a mozgó légszennyezQ forrás: közúti, nem közúti, vasúti, vízi és légijármq;
a vonalforrás: nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút), vagy an-nak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó jármqvek jellemzQi határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyezQ anyag kibocsátott mennyiségét,

2. Helyhez kötött légszennyezQ pontforrásra vonatkozó szabályok
LevegQterhelést okozó, helyhez kötött légszennyezQ pontforrás létesíté-séhez (meglévQ bQvítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerqsítésé-hez, az alkalmazott technológia váltásához), mqködésének megkezdéséhez, mqködte-téséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, más enge-délyezQ hatóság hiányában engedélye szükséges.
A környezetvédelmi hatóság a kibocsátási határértékeket, levegQvédel-mi követelményeket határozattal írja elQ.
A helyhez kötött légszennyezQ pontforrás üzemeltetQje köteles a lég-szennyezQ anyagok kibocsátását és a létesítési (építési), használatbavételi enge-délyben a részére megállapított kibocsátási határértékeket, levegQvédelmi követelmé-nyek megtartását rendszeresen ellenQrizni.

3. Helyhez kötött diffúz légszennyezQ forrásra vonatkozó szabályok
A helyhez kötött diffúz légszennyezQ forrást úgy kell kialakítani, mqköd-tetni, fenntartani, hogy abból a lehetQ legkevesebb légszennyezQ anyag kerüljön a környezetbe.
Jogszabályban felsorolt, valamint a környezeti hatásvizsgálat köteles te-vékenységhez tartozó, továbbá egyéb bejelentésre kötelezett helyhez kötött dif-fúz légszennyezQ forrás létesítéséhez (meglévQ bQvítéséhez, rekonstrukciójához, felújításához, korszerqsítéséhez, az alkalmazott technológia váltásához), mqkö-désének megkezdéséhez, mqködtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szak-hatósági hozzájárulása, engedélyezQ hatóság hiányában engedélye szükséges.
A környezetvédelmi hatóság egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegQvédelmi követelményt.
A helyhez kötött diffúz légszennyezQ források üzemeltetQje köteles a létesítési és használatbavételi, mqködési engedélyben rögzített levegQvédelmi követelményeket rendszeresen ellenQrizni.
Az ingatlan tulajdonosa, kezelQje, illetve használója köteles - a diffúz levegQterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni. Mulasztás esetén a környezetvédelmi ható-ság kötelezést ad ki.

4. Mozgó légszennyezQ forrásokra vonatkozó szabályok
Mozgó légszennyezQ forrás (közúti, nem közúti, vasúti, vízi és légijármq) csak akkor helyezhetQ forgalomba és úgy üzemeltethetQ, ha kielégíti a vonat-kozó jogszabályban meghatározott levegQvédelmi követelményeket.
Hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, belsQ égésq motorral meghajtott gépjármq - az elQzQekben foglaltakon túlmenQen - csak akkor tartható forgalom-ban, ha megfelel a vonatkozó jogszabályban elQírt követelményeknek.
Áruszállítás esetén a fuvarozó köteles gondoskodni arról megfelelQ intéz-kedés megtételével (takarás, csomagolás stb.), hogy a szállított anyag levegQter-helést ne okozzon.

5. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok
Nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) létesítésének és használatba vételének engedélyezése iránti eljárásban a környezetvédelmi ható-ság szakhatóságként közremqködik.
A közlekedési hatóság - a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére - azon vonalforrásoknál, amelyek környezetében az ott közlekedQ mozgó lég-szennyezQ források miatt a légszennyezettségi határértékek rendszeres és tartós túllépése következik be, forgalomszervezési, korlátozó intézkedéseket rendel-het el a levegQterhelés mérséklése érdekében.
Új autópálya, autóút esetében az út tengelyétQl számított, az út mindkét oldala mentén legalább 50 m-es, az új egyszámjegyq és kétszámjegyq országos közút, valamint új vasútvonal esetében legalább 25 m-es védelmi övezetet kell kialakítani.


10. tétel
A./
1. Ismertesse a környezeti károk megelQzésének lehetQségeit a településrende-zési tervek, a települési környezetvédelmi program és a környezeti hatásvizs-gálatok tükrében!
A környezetvédelmi programok alapelve a károk keletkezésének megelQzése.
A rendezési terv a környezeti károkat felmérQ állapotfelvétel eredményein alapul. A környe-zeti állapotfelmérés dokumentációja a rendezési tervhez tartozik

1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól
47. § (1) A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen:
a) a települési környezet tisztasága,
b) a csapadékvíz-elvezetés,
c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyqjtés, -elvezetés, -tisztítás,
d) kommunális hulladékkezelés,
e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetq zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,
f) a helyi közlekedésszervezés,
g) az ivóvízellátás,
h) az energiagazdálkodás,
i) a zöldterület-gazdálkodás,
j) a feltételezhetQ rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének,
településre vonatkozó feladatait és elQírásait.
(2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban fog-lalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja.
(3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település ren-dezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meg-hozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani.
(4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthet-nek.
48. § (1) A települési önkormányzat képviselQ-testülete, illetQleg a fQvárosi önkormányzat esetén a fQvárosi közgyqlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrende-letben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban elQírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elQírásokat határozhat meg.

(2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak ter-vezetét, illetve a környezet állapotát érintQ terveinek tervezetét, a környezetvédelmi prog-ramot [46.§ (1) bek. b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak [65.§ (1) bek. a) pont] megküldi. A területi környezet-védelmi hatóság szakmai véleményérQl harminc napon belül tájékoztatja a települési önkor-mányzatot.
(3) A települési önkormányzat képviselQ-testületének hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv,
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történQ megállapítása, valamint
c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésével kap-csolatos eljárásban való közremqködés.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott füstködriadó terv rendelettel történQ megál-lapítása Budapesten a FQvárosi Közgyqlés hatáskörébe tartozik.
(5) A polgármester (fQpolgármester) levegQtisztaságvédelmi feladatkörébe, illetQleg állam-igazgatási, hatósági hatáskörébe tartozik:
a) a füstködriadó terv kidolgoztatása és végrehajtása;
b) a füstködriadó terv végrehajtása során a légszennyezést okozó, szolgáltató, illetve terme-lQ tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetQinek más energiahordozó, üzemmód haszná-latára kötelezése, az üzemeltetQ tevékenységének, valamint a közúti közlekedési eszközök üzemeltetésének idQleges korlátozása vagy felfüggesztése.

A környezeti hatások vizsgálatának logikája: FölmérendQ, hogy milyen a környezet aktuális állapota és azután a környezeti tényezQk azaz valamely tevékenység környezeti hatási vala-mely változásokat fognak várhatóan okozni ebben a környezeti állapotban.

Rendszerszemléletq, magában foglal minden jelentQs környezeti hatást és azok kölcsönös összefügggésit is; mindeközben figyelembe veszi, hogy a hatások (és bekövetkezésük) való-színqségi események, azaz kockázati tényezQkkel számol a vizsgálat.

Az elsQ lépés az elQzetes környezeti hatástanulmány készítése, amelynek tartalma alapján a felügyelQség dönt arról, hogy szükséges-e részletes hatásvizsgálat elvégzése.

Az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályai VII. fejezete (67§ - tól) és a 20/2001. sz. Kormányrendelet rendelkezik a környezetvédelmi hatásvizsgálatról
A környezeti hatásvizsgálat célja a tevékenységnek a környezeti elemekre (föld, víz, levegQ, élQvilág, épített környezet), azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, a várható változások-nak (emberek egészségi állapotában, társadalmi, gazdasági helyzet, életminQség) a vizsgálata.
A környezetre jelentQs mértékben hatást gyakorló tevékenység megkezdése elQtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.
Környezetre jelentQs hatást gyakorló tevékenység (kormányrendeletben meghatározva):
új létesítmény telepítése
rendeltetés megváltozása
jelentQs bQvítés
termék-, vagy technológiaváltás
A hatásvizsgálat szakaszai:
ElQkészítQ szakasz(elQzetes környezeti tanulmány
Részletes vizsgálati szakasz (szükség szerint)(részletes környezeti hatástanul-mány
ElQzetes környezeti tanulmány
A tevékenység megkezdésének szándékát be kell jelenteni a FelügyelQségnek. Csatolni kell az elQzetes környezeti tanulmányt.

A tanulmány tartalma:
tervezett tevékenység célja (indoklással)
telepítési és technológiai lehetQségei leírása
szükségesség indoklása
elmaradásból származó környezeti következmények (ha nem valósul meg, az mennyire kedvezQbb (levegQ, víz, stb.)
megvalósításból származó várható környezetterhelés, környezethasználat mennyiségi és minQségi leírása
várható hatás becslése, új telepítés esetén a tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások leírása
azon kérdéseket, amelyek csak részletes hatásvizsgálat alapján válaszolható meg
azon adatok megjelölése, amelyek üzleti (állam-, szolgálati-,) titkot képeznek

A felügyelQség az eljárásba szakhatóságokat von be: Természetvédelmi Igazgatóság, Nemzeti parkok Igazgatóságai, ÁNTSZ, stb.
A kérelem alapján a felügyelQség dönt: kiadja a környezetvédelmi engedélyt
részletes környezeti hatástanulmányt ír
elQ
a kérelmet elutasítja
egységes környezethasználati
engedélyezési eljárást indít

A kiadott környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, ha 3 éven belül nem kezdik meg a tevékenységet, vagy a feltételek lényegesen megváltoznak.
2. Részletes környezeti hatástanulmány
A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott részletes környezeti hatástanulmány tartalma:
választott technológia összehasonlítása az elérhetQ legjobb technikával
hatásterületek behatárolása
környezet állapotának ismertetése a tevékenység elQtt és megvalósulás utáni várhatóan
lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget megelQzQ, elhárító intézkedések meghatározása
környezetet érQ hatások
mérések, elemzések módja, utóellenQrzés
felhasznált tanulmányok, adatok megjelölése titkosság szempontjából

A felügyelQség az eljárásba szakhatóságokat von be: természetvédelmi, igazgatóság, nemzeti park igazgatóság, ÁNTSZ, stb. A részletes szakaszban a szakhatóság nyilat-kozik, hogy hatáskörébe tartozó engedélyt külön eljárás nélkül, a környezetvédelmi engedély megadásával egyidejqleg megadja.
A felügyelQség az összes adat alapján dönt: kiadja a környezetvédelmi
engedélyt
a kérelmet elutasítja
egységes környezethasználati
engedélyezési eljárást indít

A kiadott környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja, ha 3 éven belül nem kezdik meg a tevékenységet, vagy a feltételek lényegesen megváltoznak.
A környezeti hatástanulmány az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció részét képezi.


























10/A/2. Ismertesse a hulladékgazdálkodás célját, feladatát, területeit! Sorolja fel a veszélyesnek nem minQsülQ (települési) szilárd hulladékok mennyiségének csökkentési és hasznosítási lehetQségeit!
Hulladékgazdálkodás célja a hulladék keletkezésének megelQzése, mennyiségének és veszé-lyességének csökkentése, minél nagyobb arányban történQ hasznosítása energetikai vagy anyagában történQ hasznosítás, ártalommentes elhelyezése.
Ez a prioritási sorrend egyben meghatározza a cselekvések egymáshoz való viszonyát, vagyis azt, hogy csak akkor lehet a sorrendben késQbb szereplQ megoldást választani, ha az elQzQ lépcsQben több megoldási lehetQség már nincs. A prioritási sorrend érvényesítése a gazdál-kodó feladata.
ElQnyben kell részesíteni:
az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását,
az anyagnak, ill. a hulladéknak a termelési- fogyasztási körfolyamatban tartását,
a legkisebb tömegq és térfogatú hulladékot és szennyezQ anyagot eredményezQ termé-kek elQállítását,
a hulladékként kockázatot jelentQ anyagok kiváltását.

Hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggQ tevékenységek rendszere.
a hulladék keletkezésének megelQzése,
mennyiségének és veszélyességének csökkentése,
kezelése,
ezeknek a feladatoknak a tervezése, ellenQrzése
a kezelQ berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása,
a mqködés felhagyását követQ vizsgálatok,
a feladatokhoz kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás.
Ezek a feladatok egyben lefedik a hulladékgazdálkodás területeit is.

A hulladékkezelési tevékenységbe tartoznak a következQk:
A hulladék: - gyqjtése, begyqjtése,
- szállítása,
- elQkezelése,
- tárolása,
- hasznosítása,
- ártalmatlanítása.

Települési szilárd hulladékok mennyiségének csökkentési és hasznosítási lehetQségei:
A legfontosabb lépés a megfelelQ gyqjtQrendszer kiépítése és mqködtetése, azaz a szelektív hulladékgyqjtés megvalósítása (gyqjtQpontok, hulladékudvarok).
A hasznosító hulladékok gyqjtésével és értékesítésével a lerakásra kerülQ hulladékok mennyi-sége csökken.
Külön gyqjtendQ hulladékok csoportjai:
üveg,
papír,
mqanyag,
fém,
biológiailag lebontható: közterületek zöld hulladéka, konyhai maradékok,
lakosságnál keletkezQ veszélyes hulladékok, pl: gyógyszer, elektronikai hulladék, zsira-dékok, elem, akkumulátor.


A települési hulladékok hasznosítási lehetQségei:
komposztálás,
biogáz elQállítás,
energiatermelés hulladékégetéssel vagy pirolízissel.

A komposztálás lényege: hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok megfelelQ környe-zeti feltételek mellett mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak: szervetlen ásvá-nyi és stabil szerves anyagok keletkeznek.
A komposztálást befolyásoló tényezQk:
a hulladék anyagok összetétele,
nedvességtartalom,
szén/nitrogén arány,
a hulladék aprózottsága,
a hQmérséklet,
pH.
A komposztálás legfontosabb technológiai mqveletei:
a nyersanyagok elQkészítése,
az érlelés,
a komposzt elQállítása.
A komposztálás történhet nyitott vagy zárt rendszerben.

A biogáz elQállítása hulladéklerakó telepen:
A biogáz kinyerésére a hulladéklerakó kivitelezése során már gondolni kell, folyamatos alagcsQhálózat építés a lerakó telítQdésével párhuzamosan.
Feltételek: - 50-60%-os víztartalom,
- anaerob lebomlási körülmények biztosítása,
- szénhidrát, zsír, fehérje jelenléte.
Legfontosabb fázisok:
aerob bomlás
anaerob bomlás kezelési szakasza: illékony zsírsavak, CO2, H2 keletkezik
második közbülsQ anaerob fázis: CH4, CO2, H2, zsírsavak
metán fázis: 50-60% CH4 a gázban (metán)
fázis: az ellenálló szerves szén megmarad, a metántermelQdés visszaesik.

Biogáz elQállítása reaktorban:
szerves alkotóktól települési szilárd hulladékokból és szennyvíziszapokból,
legfontosabb technológiai lépések: - anyag elQkészítés
- anaerob bomlás a reaktorban
kondenzor: a keletkezett biogázból a víz eltávolítása
a gáz hasznosítása
a kirohasztott iszap kezelése.

A hulladékok égetése és a hQ hasznosítása:
hulladékégetQ mq,
hulladék együttégetQ mq,
FQbb technológiai lépések:
a hulladék fogadása, átvétele
a hulladék tárolása, adagolása
a hulladék elégetése
füstgáztisztítás
salak és pernye kezelése.

10/B./
Ismertesse a gyártó, a forgalmazó, a fogyasztó és a termelQ 2000. évi XLIII. törvénnyel megállapított kötelezettségeit és a törvény hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó szabályait!
Sorolja fel a hulladékgazdálkodási igazgatás feladatait ellátó szerveket!
1. A gyártó kötelezettségei
A gyártó köteles a terméket és a csomagolást úgy kialakítani, hogy az
- az elérhetQ leghatékonyabb anyag- és energia felhasználással járjon,
- elQsegítse a termék újrahasználatát, továbbá
- hulladékká válását követQen kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.

A gyártó köteles tájékoztatni a termék forgalmazóját és a fogyasztót a kezelési lehetQségekrQl, ha a termék és csomagolása elhasználódik vagy hulladékká válik.
- A gyártó az általa belföldön forgalmazott - külön jogszabályban meghatározott - termékbQl származó hulladékot, illetQleg a használt terméket köteles a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetQleg visszaváltani.
- A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a termékbQl származó hul-ladékot vagy használt terméket.
A gyártó a visszavételi kötelezettségének teljesítését, illetQleg az önkéntes visszavételt átru-házhatja a forgalmazóra vagy arra feljogosított hulladékkezelQre.

A forgalmazó kötelezettségei
A forgalmazó megállapodhat a gyártóval abban, hogy a gyártó visszavételei kötelezettségét vagy az általa elhatározott önkéntes visszavételt a forgalmazó teljesíti. Ilyen megállapodás esetén a forgalmazó köteles gondoskodni a hulladékká vált termék
- fogyasztótól történQ visszafogadásáról,
- szelektív gyqjtésérQl,
- a gyártónak vagy arra feljogosított hulladékkezelQnek történQ átadásról.

A forgalmazó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja az általa forgalmazott használt terméket, illetQleg csomagolását és azok hulladékát. Ez esetben a hulladék kezelé-sérQl, hasznosításáról a forgalmazónak kell gondoskodni.
- A forgalmazó azt a terméket, csomagolást vagy hulladékot, amely után a fogyasztó betét- vagy letéti díjat fizetett, köteles visszavenni, és a díjat visszafizetni.

A fogyasztó kötelezettségei
A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyqjtést - ideértve a szelektív hulladékgyqjtést is - igénybe venni.
A fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek vissza-szolgáltatni.

A hulladék termelQjének, birtokosának kötelezettségei
A hulladék termelQje, birtokosa köteles a tevékenysége során keletkezQ, illetQleg más módon a birtokába kerülQ hulladékot gyqjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gon-doskodni.
A hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettséget a hulladék termelQje, birtokosa teljesítheti
saját maga, vagy az erre feljogosított és engedéllyel rendelkezQnek történQ átadással.

Hulladékgazdálkodási terv szabályai
A hulladékgazdálkodási stratégiai célkitqzések, a hulladékgazdálkodási célok elérésének és az alapvetQ hulladékgazdálkodási elvek érvényestése érdekében az Országgyqlés a Nemzeti Kör-nyezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el.

Az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelQségek területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek. A területi hulladékgazdálkodási terveket a környezetvédelemért felelQs miniszter rendeletben hirdeti ki.

A megyei önkormányzatok az országos és területi hulladékgazdálkodási tervekkel összhang-ban megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthetnek.

Az országos és területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a tele-pülési rendezési tervvel összhangban a települési önkormányzat települési hulladékgazdálko-dási tervet dolgoz ki. A települési hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat ren-deletben hirdeti ki.

A hulladékgazdálkodási feladatokat jelentQsen befolyásoló gazdálkodó szervezetek kötelesek egyedi hulladékgazdálkodási tervet készíteni, és azt jóváhagyásra a környezetvédelmi felü-gyelQségnek megküldeni.
A hulladékgazdálkodási tervek 6 évre készülnek.

A hulladékgazdálkodási igazgatást ellátó szervek
A hulladékgazdálkodási igazgatás feladatait
- a környezetvédelmi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet,
- a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség és
- a környezetvédelmi felügyelQségek,
- a települési önkormányzat és szervei; valamint
- a jegyzQk látják el.











11. tétel
A./
1. Jellemezze a települési környezetet, a városi- levegQszennyezQdés legfonto-sabb kiváltó okait, környezeti és egészségügyi hatásait! Jellemezze hazánk lég-szennyezettségi állapotát!
A települési környezet.

A település, mint ökonómiai rendszer. A települési környezet a természetes környezet és az emberi tervezés kölcsönhatásának eredményeként jött létre. A települések kialakulásában a földrajzi környezet, a termQhely fontos szerepet játszott, de kialakulását követQen a termQ-helytQl mindinkább függetlenné vált, a természetes környezettel szembeni elszigeteltsége nö-vekedett. A települések kialakulása során az egyes funkcionális egységek kialakítását azt a célt szolgálta, hogy a lakosság minden szükségletét kielégítQ településszerkezet jöjjön létre. A városban élQ emberek nagyszáma maga után vonja az energia, az élelmiszer, és a nyersanya-gok felhalmozódását. A beépítés következtében megváltoznak az éghajlati, a talaj és vízviszo-nyok, a növény és állatvilág.

A város, mint mesterséges rendszer kölcsönhatásban van a bioszféra különbözQ egységeivel, de a természetes rendszerektQl számos alapvetQ tulajdonságban különbözik:

A várost, mint mesterséges környezetet teljes egészében az ember hozta létre,
A város függ az Qt körülvevQ vidéktQl, ahonnan az élelmiszer, a fqtQ és nyersanyag nagyrésze, azaz az állandó energia származik,
A városokban a fizikai környezet változásai, pl: éghajlat, illetve évszakváltás bizonyos fokig tompítottan jelentkeznek,
A városban bár kapcsolatban van az Qt körülvevQ fizikai, biológiai környezettel, sajátos életfeltételek, klimatikus hatások alakulnak ki.

Települések levegQszennyezQdése

A mindnagyobb levegQszennyezQdés egyre inkább rontja a települések, különösen a városok klímáját. A városi levegQ alkotórészeivé váltak a különbözQ fázisú szennyezQ anyagok. A füst, az ipar és az autók égéstermékeivel együtt sajátos gQzréteget képez.
Ipari városokban ez a réteg a napsugárzásának a 40%-át is elnyelheti. Takaróként fedi be a vá-rost és csökkenti az éjszakai melegkisugárzás hatását. Ha az égési termékek alkotta réteg köd-del párosul, mint Londonban igen gyakran, súlyos egészségi ártalmakat okozhat. A levegQben lebegQ részecskék következtében - a viszonylag kisebb páratartalom ellenére is - gyakoribb a ködképzQdés.

A levegQszennyezQdés okozza a füstködöt (szmog), amely redukáló vagy oxidáló anyagok jelenlétében, illetve a kétféle szennyezQdés hatására keletkezik.

Néhány, különösen jelentQs települési légszennyezQ anyag

Toxikus és korrodáló hatása miatt az egyik leggyakoribb szennyezQ anyag a kéndioxid, terhe-lQ hatása összefügg a növekvQ fosszilis tüzelQanyag használattal. A kéndioxid nemcsak a vá-rosok élQszervezeteit, hanem épületeit, mqemlékeit, szobrait, felszereléseit is károsítja.
A belsQ városrészekben a szénmonoxid tartalom tízszerese a légkör természetes CO tartalmá-nak, ezt a gépkocsi forgalom még csak növeli.

A városok levegQjében sok a por, amelyben lehet talajrészecske, hamu, korom, virágpor, stb. Az ülepedQ por igen sok elemet tartalmaz, melyek egy része toxikus, az emberi egészségre ártalmas. (arzén, bárium, kobalt, gallium, lantán, ólom, higany, nikkel, cink, stb.)
A beépített területek forgalmas útjai mentén csúcsforgalmi idQben elviselhetetlen mértékq a gépjármqvek okozta korom, ólom, nitrogénoxid, szénmonoxid és szénhidrogén koncent-ráció, mely több mint 90%-ában a helyi közlekedésbQl és kb. 10%-ában a városi háttér szennyezettségbQl ered.
A város levegQjében igen jelentQs mennyiségben fordul elQ virágpollen és gombaspóra.

Egyre komolyabb gondot jelent a nagytömegq szennyvíz elhelyezése.

Fokozódó veszélyt jelent a nehézfémek felhalmozódása a vizekben, amelyek megjelennek a táplálékláncban is.
Megnövekedik a bakteriális szennyezés, a felszíni vizekbe beengedett tisztítatlan szennyvizek miatt, a folyóvizek egyre több szakasza válik fürdQzésre alkalmatlanná.
A folyókat nemcsak a szennyvizek, hanem a lefolyó csapadékvíz is terheli.
A városokra hulló csapadék részben a talajba szivárog, (zöldfelületek) részben visszajut a lég-térbe (evaporáció és tarnspiráció), mintegy 60%-a azonban a szilárd burkolatról lefolyva, az ott levQ szennyezQ anyagot magával ragadva a befogadóba jut. A lefolyt csapadékvíz mennyi-ségét befolyásolja a települési forma. A legtöbb szerves anyag, lebegQ anyag, nitrogén, fosz-for, valamint kolibacilus a csoportos, családi házas településekrQl lefolyó csapadékvizekben van. A csatornákba kerül még olaj, klorid, fenol és különbözQ nehézfémek. A városokban lefolyó víz 10-27-szer nagyobb mennyiségben tartalmaz nehézfémeket, mint a lehulló csapa-dék.
Az élQvizekbe kerülQ nehézfémek bekerülhetnek a táplálékláncba is.

A települések talaja

A település, különösen a város alapvetQen átalakítja a föld felszínét. Az eredeti talajok helyén úgynevezett kultúrszint jön létre, mely az idQk folyamán több méterre vastagodhat. A feltöl-tött talajú településeken a talaj összetételét a feltöltés anyaga határozza meg. A talajba szi-várgó víz ezen anyagok kimosódásához, egyes esetekben agresszív talajvíz kialakulásához vezethet.
Fizikai és kémiai romlásához jelentQsen hozzájárul a jegesedést gátló sók alkalmazása is.
Mindehhez járul még a városokban az ipar, a közlekedés káros vegyi anyagokkal történQ talajszennyezése, a városi gázvezetékek törése következtében idQnként kiszabaduló gázok szennyezése és a távfqtés által okozott talajfelforrósodás, vagy a távfqtQcsövek közvetlen közelében a talajvíz gyors elpárologtatása.

Hazánk légszennyezettségi állapota

Szennyezett levegQjq településen él a lakosság 29%-a, mérsékelten szennyezetten a 24%. A megállapítás alapját a mért határérték túllépések adják.
Az ipari levegQszennyezés egész települések, településrészek állapotát károsítja. Okok nem csupán az ipartelepek állapotára, hanem a hibás területfejlesztési és településfejlesztési poli-tika következményeire is visszavezethetQk. Ugyanakkor az ipari jellegq légszennyezéssel leginkább sújtott térségekben (Sajó völgyében, a Tatai-medencében, a Közép-dunántúli ipar-vidéken, a Borsodi iparvidéken, és Budapesten) elhelyezkedQ településeken a légszennye-zettség mérséklQdését segítette a lakossági energia felhasználás korszerqsítése (földgáz) és a távfqtésbe bekapcsolt lakások számának növekedése. A települések levegQ minQségének ala-kulásában a fQ problémát jelentQ kén és porszennyezettség mellett meghatározó szerepet ját-szik az egyre növekvQ mértékq közúti közlekedés, mely a legnehezebben kezelhetQ, elsQsor-ban egészségügyi következményekkel járó település környezeti problémává vált. Városaink központjában nagy forgalmú útjai mentén és fQútvonalak által érintett egyes településeken, vagy ahol valamilyen nagyobb forgalmú létesítmény található, a lakosság jelentQs közlekedési eredetq hatásoknak van kitéve. A levegQ minQségi normát meghaladják az ólom, a nitrogén-oxid koncentrációk, a szénhidrogén és széndioxid kibocsátás is magas.





















11/A/2. Ismertesse a települési önkormányzat vízellátással - csatornázással kapcsolatos feladatait! Értékelje az ivóvíz hálózati rendszerek fajtáit, elQnyeit, hátrányait!

Vízellátás
A vízellátás feladata és általános szempontjai.
A vízellátás szolgálja a különbözQ vízigények kielégítését, az élet feltételeinek biztosítását, a közegészségügyi és higiéniai követelményeket, az ipari és mezQgazdasági üzemek vizet igénylQ folyamatainak és tqzoltás lehetQségének biztosítását.

Feladata, hogy lehetQleg csQvezeték hálózaton keresztül az igényeket folyamatosan kielégítve a szükséges mennyiségq és minQségq vízzel lássa el:

Települések lakosságát,
Települések közösségi intézményeit,
Települések közlekedési létesítményeit,
Települések ipari, szolgáltató, mezQgazdasági vállalkozásait.

Napjainkban az urbanizálódás fokozódása, az ipari igények növekedése, a növekvQ közegész-ségügyi követelmények egyre több víz beszerzését és szétosztását követeli meg. Vízvezeték hálózat hossza Magyarországon 56.400 km. Jelenleg az ország lakosságának több mint 90%-át látják el egészséges vezetékes ivóvízzel. 600 településen és az itt élQ 400.000 ember szá-mára azonban ez a lehetQség nem áll fenn. Több mint 200 településen rossz minQségq víz miatt átmeneti ellátást kell kialakítani. (Lajtkocsis helyszínre szállítással, vagy zacskós víz biztosításával)

Települési vízellátási lehetQségek
A lakosság ivó és használati vízigényének kielégítését közmqves vízellátással kell megoldani, ahol közmqves vízellátás nincs, ideiglenes megoldásként közkutakat kell létesíteni. Épületet a közmqves vízellátási rendszerbe bekötni csak akkor szabad, ha a szennyvizek elvezetés zárt szelvényq közcsatornába, vagy házi szennyvízderítQbe és szikkasztóba történik.

Vízelvezetés-csatornázás.
A vízelvezetés irányelvei. A vízellátás vonalán beszerzett és szétosztott vizeknek felhaszná-lásuk utáni összegyqjtése és megfelelQ kezelés után befogadóba való visszavezetése önkor-mányzati feladat, csak úgy, mint a csapadékvíz befogadóba történQ vezetése. A vízelvezetés valamely település belterületérQl a szenny- és csapadékvizeknek minél rövidebb úton való elvezetése közvetlenül a befogadóba, vagy a szennyvíz tisztító telepre.

A víz elvezetés jelentQsége:
Közegészségügyi szempontból a szennyvizek lakóterületrQl történQ higiénikus elvezetése jár-ványveszély kialakulását akadályozza meg,q
Vízkészlet gazdálkodási szempontból a szennyvizek és csapadékvizek visszajuttatása a víz körforgalmába,
Település esztétikai szempontból a zárt hálózat a település arculatának javítását teszi lehetQvé,
Termelési szempontból szennyvizek öntözésre, szennyvíziszap trágyázásra történQ felhasz-nálása, az ipari szennyvizekbQl még értékes, használható anyagok kivonása, visszanyerése lehet a cél.


Csatornázás

Csatornázáson a települések házi, ipari és mezQgazdasági szennyvizeinek és a csapadékvizek elvezetésére szolgálón közcélú vízi létesítmények, berendezések létesítését értjük.

Kialakítás módja szerint:
Nyílt árok (csak csapadékvíz elvezetésére),
Zárt.


Vízellátási lehetQségek:
közmqves vízellátás
közkút közterületen (ideiglenes)
épület közmqves vízellátási rendszerbe (bekötni csak akkor lehet, ha a szennyvíz-elve-zetés megoldott) (közcsatorna, házi derítQ, szikkasztó)

A vízellátás történhet csQvezeték hálózaton (erre kell törekedni), lajtos kocsiból, zacskós víz-bQl nitrátos víz esetén. Közkutakat is biztosítani kell közterületen, ezek bevizsgálása kötelezQ.

VédQövezetet kell kialakítani a vízbázis védelmére, közvetlent belsQ védQövezet kialakításá-val, közvetett külsQ védQövezetet, pl. mg-i tevékenységtQl védendQ, és a távoli szennyezQdés, fertQzés kizárására is (pl. bányamqveléstQl)

Vízvezeték hálózat:
Lehet gravitációs és nyomott rendszerq.
A csQvezetéken át juthat a fogyasztóhoz (mg, ipar, lakosság), vagy tározóba, késQbbi felhasz-nálásra.

Vízellátó hálózatok rendszere:
Szárnyvezetékes (ágas rendszer), körvezetékes, vegyes

Követelmény, egyben üzemeltetési feladat:
A víz ne szennyezQdjék benne (fizikai, kémiai, biológiai, bakteorológiai szempontból), meg-felelQ tisztítása.

szárnyvezetékes (ágas rendszer)
kisebb településen elfogadott, hátránya, hogy könnyen pang benne a víz, illetve esetleg egyes fogyasztókhoz nem jut elég, ha a másik használja.





körvezetékes (hurkos)
fQvezeték, gerincvezeték, elosztóvezetékek - nagyobb vízmqveknél.
Hosszabb távolságra juttatja el, nagyobb átmérQvel a vizet, nem pang benne. A fQvezetékek is hurokká kapcsolódnak.




vegyes
a fQvezeték ágas, de a végeken elosztócsövek összekötik.






Települési vízgazdálkodás: a vízgazdálkodás helyi feladatainak ellátása, önkormányzat feladata. Elemei: vízellátás, csatornázás, szennyvíz-tisztítás

Ivóvízellátás, csatorna-üzemeltetés, szennyvíz-tisztítás (ha van)
fürdQ (köz-strand) létesítése, fenntartása
helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, vizek védelme
ár- és belvízvédekezés a településre esQ védelmi vonalon
helyi jelentQségq közcélú vízi létesítmények létesítése, üzemeltetése.

Fentiek költségeit az önkormányzat költségvetésben irányozza elQ.















11/B./
Ismertesse a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelettel a veszélyes hulladékokra megállapított külön szabályokat (mi minQsül veszélyes hulladéknak, a ve-szélyes hulladék gyqjtése, begyqjtése, tárolása, szállítása, elQkezelése, hasznosí-tása, ártalmatlanítása)!
Veszélyes hulladék: Az a hulladék, amely a 2000. évi XLIII. törvény 3. §. b. pontjában megha-tározott tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik illetve ilyen anyagokat vagy összetevQket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt, kockázatot jelent.
Hulladékok minQsítése:
A HulladékminQsítQ Bizottság
3. § (1) A HulladékminQsítQ Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökbQl, elnökhelyet-tesbQl és öt tagból álló testület. A Bizottság elnöke a Környezetvédelmi Minisztérium kép-viselQje, elnökhelyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselQje. A tagok független szakértQk, akiknek sem termelQ, sem hulladékkezelQ szervezetnél nincs érdekeltségük, szaki-rányú felsQfokú végzettséggel és hulladékgazdálkodási szakértQi engedéllyel rendelkeznek.
(2) A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a környezetvédelemért felelQs miniszter kéri fel és nevezi ki 3 évre szóló megbízással.
(3) A bizottsági tagság a megbízás lejártával, a tag visszahívásával, lemondásával, halálával szqnik meg.
(4) Veszélyes hulladékok kezelési technológiájának minQsítése esetén a Bizottságba a környezetvédelemért felelQs miniszter további 2 állandó tagot kér fel és nevez ki.
(5) A Bizottság mqködési rendjét az 1. számú melléklet állapítja meg.
A hulladék veszélyességének megállapítása
4. § (1) A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelQje, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével.
(2) Amennyiben a termelQ vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelQ, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelQség a hulladék besorolását a külön jogszabály elQírásainak figyelembevételével határozatban álla-pítja meg. Az ezzel kapcsolatban felmerülQ költségek a kötelezettet terhelik.
4/A. § (1) Külön jogszabály és a 4. § (1) bekezdése alapján nem besorolható hulladék minQ-sítését a termelQ, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos a Környezet- és Termé-szetvédelmi FQfelügyelQségtQl köteles kérni. A kérelmet a hulladék keletkezésének vagy kezelésének helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelQségnek kell benyújtani. A környezetvédelmi felügyelQség a kérelmet - a véleményével együtt - 15 napon belül továb-bítja a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQséghez.
(2) A hulladék-minQsítési kérelmet, a kérelmezQ által elvégeztetett megalapozó vizsgá-latokkal kell alátámasztani. A mintavételt és a megalapozó vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület által elismert akkreditált szervezet végezheti. A megalapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minQsítési eljárás részletes szabályait a Hgt. 1. számú mellék-let tartalmazza.
(4) A hulladék veszélyességérQl vagy veszélytelenségérQl, valamint a hulladék kódszá-máról és megnevezésérQl a Környezet- és Természetvédelmi FQfelügyelQség - a Bizottság állásfoglalása alapján - határozatot hoz. A minQsítés eredményét a FQfelügyelQség a Környe-zetvédelmi ÉrtesítQben közzé teszi.
(5) A hulladék minQsítésére vonatkozó határozat jogerQre emelkedéséig a hulladékot ve-szélyes hulladéknak kell tekinteni.

Veszélyes hulladékkal kapcsolatos, engedélyköteles tevékenységek:
ElQkészítés:
A hulladékkezelés elválaszthatatlan része, önálló mqveletként nem mqvelhetQ, a hulladék-kezelQ végezheti.
A veszélyes hulladék gyqjtését, begyqjtése, tárolását, szállítását, további kezelését elQsegítQ, ezek biztonságát növelQ, a veszélyes hulladék környezeti veszélyességét csökkentQ tevékeny-ség. (elQkészítés, fizikai (tömörítés, bálázás), kémiai (semlegesítés), biológiai kezelés (kom-posztálás, biogáz-termelés).
Pl. semlegesítés: savas hulladékot mésztejjel, lúgos hulladékot kénsavval.
Króm VI. hulladékot kevésbé veszélyessé tesszük, biszulfitos kezeléssel króm III. hulladékká. Ciános hulladékot méregtelenítjük.
Víztelenítés: ülepítéssel, megszqréssel, szárítással. (viszonylag száraz, lapátolható hulladék-ká tenni), tömörítés, darabolás, bontás

Gyqjtés:
A veszélyes hulladék tárolását, kezelését megelQzQ, környezetszennyezést kizáró módon gyqj-tQhelyen történQ, a tervezett tárolásnak, kezelésnek megfelelQ összeszedése. A gyqjtés nem engedélyköteles, de a gyqjtQhely kialakítása igen, környezetvédelmi felügyelQség - szakható-ság itt.

Tárolás:
A veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró módon történQ, megfelelQ módon kiala-kított tárolótelepen való elhelyezése, ha hasznosítása, ártalmatlanítása igénybe vehetQ techno-lógia, kapacitás hiányában nem megoldható.

Szállítás:
Veszélyes hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Ha üzletszerqen végzi, ország területére KTFf adja az engedélyt, ha egy felügyelet területén végzi, Felügy. adja ki.
(fuvarokmány, írásbeli utasítás, SZ-jegy, ADR igazolványa a gépkocswivezetQnek  ha közúton szállít, jármq-jóváhagyási igazolás (alkalmas veszélyes hulladék szállításra) útvonal-kijelölési határozat.)
Jármq megjelölése: fekete kerettel narancssárga tábla. Ha számos a tábla, elsQ szám fQveszély, egy szám megkettQzése fokozott veszély, alatta az anyag azonosító száma. Ha X a szám elQtt vízzel veszélyesen reagál. A tábla elöl, hátul, oldalt van. Veszélyt jelzQ bárcák (piktogramok)

Hasznosítás:
A veszélyes és nem hulladéknak, vagy valamely veszélyes komponensének felhasználása ter-mék elQállításában, termelésben, szolgáltatásban
újra használattal: tulajdonságait nem változtatjuk
újra felhasználással: tulajdonságainak fizikai, kémiai vagy biológiai megváltoztatásával
visszanyerés újra feldolgozható összetevQinek leválasztása.
A hasznosítás jelentQs gazdasági érdek, mert a hulladék csökken, kevesebb hulladék kevésbé szennyez, kevesebb lerakó kell.



ártalmatlanítás:
A veszélyes hulladék környezetszennyezQ hatásának megszüntetése, környezetkárosító hatá-suk kizárása, megszüntetése a környezet elemeitQl való elszigeteléssel, vagy anyagi minQsé-gük megváltoztatásával.
végleges lerakás égetés
lerakótelep (égetQmq, égetQ-berendezés)
monodepónia
rendezett hulladéklerakó biológiai (komposzt, biogáz)

Hulladéklerakás: a hulladék és környezet kölcsönhatásának megakadályozására mqszaki vé-delemmel ellátott elhelyezés.



















12. tétel
A./
1. Ismertesse a vízszennyezQdés legfontosabb kiváltó okait, környezeti és egészségügyi hatásait! Jellemezze hazánk vízszennyezettségi állapotát (felszíni és talajvíz)!
A szennyezés hatása a vízi ökoszisztémára

Vízszennyezés minden hatás, amely a vizek minQségét úgy változtatja meg, hogy azok alkal-massága a benne zajló természetes életfolyamatok biztosítására, a víz igények kielégítésére csökken vagy megszqnik. A közép-európai országokra vonatkozó adatok szerint a vízszeny-nyezésben az ipar részaránya 50%, a mezQgazdaságé és a háztartásoké 25-25%. A háztartá-sokban mosáshoz, mosogatáshoz, tisztálkodáshoz, stb. felhasznált víz a kommunális szenny-víz.
Csapadékvízzel és az ipari üzemek csatornába vezetett használt vizével kiegészülve kelet-kezik a városi szennyvíz.
Az üzemekbQl használat után kibocsátott vizek az ipari szennyvizek.
A mezQgazdasági ágazatban keletkezett szennyezés (hígtrágya, mqtrágyák, növényvédQsze-rek) a talajvízzel, vagy a felszíni lemosódás útján kerülnek a befogadókba.

A szennyezQ anyagok rendkívül sokfélék: a szerves és szervetlen anyagok lehetnek, levegQ, ülepedQ és oldott kolloid állapotban.
A természetes vizek élQvilágának tagjai az egymásra épülQ anyag- és energiaforgalmi, táplál-kozási folyamatokban a szervetlen anyagokból szerveset építenek, az elhalt szerves anyagot pedig ismét szervetlenné alakítják. Egy bizonyos terhelésq határig a kívülrQl bejutó szerves és szervetlen anyagok is átalakulhatnak ezekben a folyamatokban, amelyet vizek természetes tisztulásának nevezünk. A tisztulási körfolyamat azonban felbomlik, ha olyan nagy mennyi-ségq szennyezQ anyag kerül a vízbe, ami a tisztulási kapacitás kimerüléséhez vezet.

Szerves anyag szennyezettség és az oxigénháztartás

Szerves anyagok nagy mennyiségben a kommunális, az élelmiszeripari és mezQgazdasági ere-detq szennyvizekkel kerülhetnek az élQvizekbe, emelve annak szaprobitását. A természetes tisztulási folyamatban részt vevQ mikroorganizmusok (baktériumok) a szerves anyagokat lebontják, a keletkezett szervetlen anyagot pedig a növények használják fel táplálékul. Így a szaprobitás csökkenését a trofitás emelkedése követi.

Egyre komolyabb gondot jelent a nagytömegq szennyvíz elhelyezése.

Fokozódó veszélyt jelent a nehézfémek felhalmozódása a vizekben, amelyek megjelennek a táplálékláncban is.
Megnövekedik a bakteriális szennyezés, a felszíni vizekbe beengedett tisztítatlan szennyvizek miatt, a folyóvizek egyre több szakasza válik fürdQzésre alkalmatlanná.
A folyókat nemcsak a szennyvizek, hanem a lefolyó csapadékvíz is terheli.

A városokra hulló csapadék részben a talajba szivárog, (zöldfelületek) részben visszajut a lég-térbe (evaporáció és tarnspiráció), mintegy 60%-a azonban a szilárd burkolatról lefolyva, az ott levQ szennyezQ anyagot magával ragadva a befogadóba jut. A lefolyt csapadékvíz mennyi-ségét befolyásolja a települési forma.
A legtöbb szerves anyag, lebegQ anyag, nitrogén, foszfor, valamint kolibacilus a csoportos, családi házas településekrQl lefolyó csapadékvizekben van. A csatornákba kerül még olaj, klo-rid, fenol és különbözQ nehézfémek. A városokban lefolyó víz 10-27-szer nagyobb mennyi-ségben tartalmaz nehézfémeket, mint a lehulló csapadék.
Az élQvizekbe kerülQ nehézfémek bekerülhetnek a táplálékláncba is.

A települések talaja

A település, különösen a város alapvetQen átalakítja a föld felszínét. Az eredeti talajok helyén úgynevezett. kultúrszint jön létre, mely az idQk folyamán több méterre vastagodhat. A feltöl-tött talajú településeken a talaj összetételét a feltöltés anyaga határozza meg. A talajba szivár-gó víz ezen anyagok kimosódásához, egyes esetekben agresszív talajvíz kialakulásához vezet-het.
Fizikai és kémiai romlásához jelentQsen hozzájárul a jegesedést gátló sók alkalmazása is.
Mindehhez járul még a városokban az ipar, a közlekedés káros vegyi anyagokkal történQ talajszennyezése, a városi gázvezetékek törése következtében idQnként kiszabaduló gázok szennyezése és a távfqtés által okozott talajfelforrósodás, vagy a távfqtQcsövek közvetlen közelében a talajvíz gyors elpárologtatása.

SzennyezQ anyagok a város talajában

A mqszaki védelem nélküli hulladék lerakás és egyéb emberi hatás következtében a városok talajában egyes elemek, szennyezQ anyagok nagyobb mennyiségben halmozódnak fel, sokszor annyira, hogy a talajok öntisztulásra képtelenekké válnak.
Leggyakoribb ilyen szennyezQ anyag: a szerves anyagok, csomagoló anyagok, tüzelési- és háztartási anyagok, kén, bór, olaj, konyhasó, valamint a nehézfémek, arzén, réz, nikkel, kobalt, cink, ezüst, ólom, higany, stb.
A városok talajaiban jóval nagyobb koncentrációban fordulnak elQ peszticidek, mint a kör-nyezQ mezQgazdasági területeken. A peszticidek az ipari termelés és a kereskedelmi tevé-kenységek révén, valamint gyártási hulladékként, háztartási és kerti felhasználással, továbbá mezQgazdasági területekrQl jutnak be a városokba.
Részben felhalmozódnak a városi talajokban, vizekben, élQ szervezetekben, részben pedig a hulladékkal, vagy a levegQvel és a vízzel távoznak.

A városokban a talaj számos fizikai, kémiai és biológiai tulajdonsága jelentQsen megváltozik a nem megfelelQ hulladék lerakás hatására. MegnQ a szerves anyag tartalma, ezzel az adszorp-ciós kapacitása. Kémhatása rendszerint lúgossá válik. A szerves hulladék lebomlásával sok nitrogén és foszfor jut a talajba. Ezek hatására megjelennek a nitrogén kedvelQ gyomnövé-nyek. A nitrogén - nitrát formájában - könnyen kimosódik a talajból, így a hulladék lerakó helyek környékén a talajvíz nitrát tartalma jelentQsen megnQ.

Hazánk vízszennyezettségi állapota

JellemzQ településkörnyezeti probléma a település belterületén a talaj elszennyezQdése. A szennyezQdés oka gyakran a csatornázatlanság, a hulladékok illegális lerakása, vagy a külön-bözQ termelQ tevékenységek szabályozatlan környezeti hatásainak következménye.
A kommunális ellátottsági mutatókat összehasonlítva elmondható, hogy a fQvárosi háztartá-sok több mint 80%-ában minden alapellátás mqködik, a városoknál ez az adat 50% körül mo-zog. A községeknél a csatornázottság katasztrofális állapotától eltekintve 25% feletti értéket mutat.
A települések mqködése a felszíni és felszín alatti vizeket oly mértékben terheli, hogy az már a vízhasználatokat veszélyezteti. Ma már a felszín alatti vizeket, és a település alatti talajvi-zeket egységesen elszennyezettnek tekinthetjük. A jelenség jellemzQi a települések alatt kialakuló szennyvíztavak, elnitrátosodott talajvizek, a felszíni vizek fürdésre alkalmatlanná válása. Ezért a települések az ivóvíz ellátást az egyre mélyebben fekvQ, vagy egyre távolabb esQ vízbázisok felhasználásával kénytelenek megoldani. A folyamat egyik fQ oka az, hogy településeinken a lakosság vezetékes víz ellátása évek óta gyorsabban fejlQdik, mint a köz-csatorna hálózat. A városokban élQk átlagos csatornázottsági aránya 65%, a községekben csu-pán 3%.




















12/A/2. Ismertesse a levegQ védelmérQl szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet fQbb elQírásait és nevezze meg a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeleteket!
A rendelet célja a környezeti levegQ minQségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megQrzése érdekében.
A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye, terméke levegQterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: légszennyezQ).
A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a természetes és mesterséges eredetq ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkezQ légszennyezésre,
b) a levegQ munka-egészségügyi védelmére,
c) a zárt terek levegQminQségének szabályozására.

A levegQ védelmének általános szabályai
Tilos a környezeti levegQ olyan mértékq terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegQ bqzzel való terhelése.
A levegQterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre kibo-csátási határértéket, levegQvédelmi követelményeket kell megállapítani.
A légszennyezQ forrás közvetlen hatásterülete a vizsgált légszennyezQ forrás körül lehatárol-ható azon legnagyobb terület, ahol a forrás által kibocsátott légszennyezQ anyag terjedése kö-vetkeztében várható, a vonatkoztatási idQtartamra számított, szabványokban rögzített módon meghatározott, a légszennyezQ forrás környezetében fellépQ leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatti talajközeli légszennyezettség-változás
a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; vagy
b) az egy órás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb; vagy
c) a terhelhetQség 20%-ánál nagyobb (terhelhetQség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége).
Tilos új légszennyezQ forrást telepíteni, ha a légszennyezQ forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyezQ forrás üzembe he-lyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket.
A 2.sz. mellékletben meghatározott tevékenységek esetén védelmi övezetet kell kialakítani a légszennyezQ források körül. A védelmi övezetben emberi tartózkodásra szolgáló épület, leve-gQterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthetQ. A védelmi övezet kialakításával és fenntartásával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezQt ter-helik.

A légszennyezettség mértékének szabályozása
A légszennyezettségi határértékeket, beleértve a légszennyezQ anyagok veszélyességi fokozat-ba történQ besorolását, valamint a riasztási, tájékoztatási küszöbértékeket meg kell állapítani és legalább háromévente felül kell vizsgálni.
Az ország területén a légszennyezettséget és a légszennyezettségi határértékek betartását - az Országos Légszennyezettségi MérQhálózat segítségével méréssel vagy egyéb eljárással rend-szeresen vizsgálni és értékelni kell, mely állami feladat.
A légszennyezettségi vizsgálatoknak ki kell terjedni minden olyan légköri (idQjárási) jelen-ségre, amely a levegQ minQségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja.
Az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján zónákba kell sorolni. Agglomeráció, mint különleges zóna, jelölhetQ ki a 250 000 lakosnál nagyobb, koncentrált népességq terü-leten, illetve olyan 250 000 lakosú vagy annál kisebb népességq területen, ahol a népsqrqség 500 fQ/km2, vagy annál nagyobb. Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket a környezetvédelmi hatóság intézkedési programokat készít, amelyek ütemezett végrehajtásával biztosítható a határértékek betartása. A zónákban légszennyezettség szem-pontjából ökológiailag sérülékeny területek jelölhetQk ki.
Az országhatáron átterjedQ légszennyezés esetén az érintett országokat értesíteni kell, és kez-deményezni kell a kölcsönös segítségnyújtást.

A légszennyezQ anyagok kibocsátásának szabályozása
A légszennyezQ források üzemeltetését az elérhetQ legjobb technika (a korszerq technikai színvonalnak megfelelQ módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások megelQzése és - amennyiben az nem valósítható meg - a kibocsátások csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak) alkalmazásával kell végezni. A helyhez kötött légszennyezQ források üzemeltetése során a megállapított kibocsá-tási határértékek nem léphetQk túl; a levegQvédelmi követelményeket be kell tartani.
A kibocsátási határértékek túllépése vagy a levegQvédelmi követelmények környezet állapotát veszélyeztetQ be nem tartása esetén a környezetvédelmi hatóság a légszennyezQt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására kötelezi, amelynek mulasztása esetén a légszennyezQ forrás mqködését korlátozhatja, felfüggesztheti vagy betilthatja, hatósági intézkedésérQl a települési önkormányzatot is értesíti.

Rendkívüli intézkedések
Rendkívüli intézkedést igénylQ légszennyezettség alakulhat ki:
- Ha kedvezQtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezQanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen elérheti vagy megha-ladhatja egy vagy több légszennyezQ anyag tájékoztatási, illetQleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet);
- Ha egy vagy több légszennyezQ forrás által okozott tartós levegQterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagymértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztetQ légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki.

váratlan meghibásodás, üzemzavar esetén.
Azokon a területeken ahol szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak szmogriadó tervet kell kidolgozni és végrehajtani.
Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyezQ forrás üzemeltetQjének tevékenységét korlátozza vagy felfüggeszti.
16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó, valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a kör-nyezetvédelmi hatóság által határozatban elQírt bejelentés köteles diffúz forrásra az üzemel-tetQ köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és lég-szennyezés mértéke éves bejelentés).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a háztartási berendezések forrásaira, vala-mint a 140 kW névleges bemenQ hQteljesítményt meg nem haladó tüzelQ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira.

14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekrõl, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeirõl.
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezõ forrá-sok kibocsátásának vizsgálatával, ellenõrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról
12/B./
Sorolja fel a védett természeti területek fajtáit!
Ismertesse a védett természeti területekre vonatkozó szabályokat!
A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentQ-ségének megfelelQen lehet:
nemzeti park (NP)
tájvédelmi körzet (TK)
természetvédelmi terület (TT)
természeti emlék (TE)
Ez a négy kategória a hazai területi természetvédelem alap, vagy fQ kategóriája. Valamennyi védett természeti területet be kell sorolni e kategóriák valamelyikébe!
NP, illetve TK létrehozására kizárólag a természetvédelmi feladatokért felelQs miniszter jogo-sult (rendeletben).
1. Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változ-tatott, olyan nagyobb kiterjedésq területe, melynek elsQdleges rendeltetése a különleges jelen-tQségq, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan mqködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elQsegítése. (természeti, kezelt és bemutató övezeti kategória)
2. Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag na-gyobb, általában összefüggQ területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethetQ jelleget alakított ki, és elsQdleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megQrzése.
3. Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gaz-dag, kisebb összefüggQ területe, amelynek elsQdleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggQ rendszerének a védelme.
4. Természeti emlék: valamely különlegesen jelentQs egyedi természeti érték, képzQdmény és annak védelmét szolgáló területe: védett forrás, víznyelQ, kunhalom, földvár természeti em-léknek minQsül.
5 Tudományos rezervátum, bioszféra-rezervátum (kiemelt tudományos értéket képvisel), erdQ rezervátum (természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdQterület)
6. eleve védett terület: forrás, láp, barlang, víznyelQ, szikes tó, kunhalom, földvár.




Természetvédelmi szempontból értékes egyéb területek
Természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsQsorban természetközeli állapo-tok jellemeznek;
Érzékeny természeti terület: az olyan extenzív mqvelés alatt álló terület, amely a természet-kímélQ gazdálkodási módok megQrzését, fenntartását, ezáltal az élQhelyek védelmét, a bioló-giai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja.
Natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történQ aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a ter-mészetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélQ gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésq területe (természeti és védett természeti terüle-ten)
Közösségi jelentQségq természetvédelmi rendeltetésq terület: az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó különleges természetmegQrzési, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentQségq különleges természetmegQrzési területek.
Ökológiai (zöld) folyosó: az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett termé-szeti területek védQövezete, közösségi jelentQségq természetvédelmi rendeltetésq területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elQsegítQ területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, vala-mint az ezeken található élQhelyeket jelenti;
Ökológiai hálózat: egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti terü-letek védQövezete, közösségi jelentQségq természetvédelmi rendeltetésq területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti.
VédQövezet
1996. évi LIII. Törvény a természet védelmérQl 30. § (1) Védett természeti területet - szükség esetén - védQövezettel kell ellátni. A védQövezet kiterjedésérQl - a 24. § (3) bekezdésének b) pontja figyelembevételével - a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.
(2) A védQövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kö-tött tevékenységek körét
a) országos jelentQségq védett természeti terület esetében a miniszter,
b) helyi jelentQségq védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fQvá-rosban a fQvárosi önkormányzat -
rendeletben határozza meg.
(3) A védQövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékeny-ségeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezQt-lenül befolyásolnák.
(4) Az e törvény hatálybalépése elQtt védetté nyilvánított természeti területek védQövezetét a törvény hatálybalépésétQl számított 2 éven belül, a (2) bekezdésben meghatározott jogsza-bályban kell kijelölni.
(5) A védQövezet kiterjedését meghatározó jogszabály hatálybalépése elQtt jogszerqen meg-kezdett tevékenységek folytatását a felmentésre [24. § (3) bekezdés b) pontja] vonatkozó szabály alkalmazásával biztosítani kell.


Védett természeti területre vonatkozó szabályok

Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal el-lentétesen megváltoztatni.
A védett természeti területen lévQ erdQ elsQdlegesen védelmi rendeltetésq.

ErdQgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetQ.
ErdQtelepítés kizárólag Qshonos fafajokkal, természetkímélQ módon végezhetQ.

Fakitermelést vegetációs idQszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészség-ügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni.

Különleges rendeltetésq vadászterületté nyilvánításra, a vad védelmérQl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Ha a védett természeti érték megóvása más módon nem érhetQ el, az igazgatóság kezdemé-nyezésére a vadászati hatóság állományszabályozást rendel el.

Védett természeti területen
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbont-ja;

b) gondoskodni kell a vadon élQ szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fenn-maradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megQrzésérQl;

c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeménye-zésére vagy szakhatósági hozzájárulásával repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni.

d) A természetvédelmi hatóság, vagy megkeresésére az arra hatáskörrel rendelkezQ hatóság kötelezi az érdekelteket a tevékenység abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására.

e) A természetvédelmi hatóság, vagy megkeresésére az arra hatáskörrel rendelkezQ hatóság kötelezi az érdekelteket a tevékenység abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására.

Valamennyi védett természeti területre - az ott tevékenységet folytatókra kötelezQ erejq - kezelési tervet kell készíteni. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.
Védett természeti területen lévQ közúton a közlekedést (közúti, vízi) az illetékes hatóság kor-látozhatja vagy megtiltja.
A hatáskörrel rendelkezQ hatóság építési, telekalakítási tilalmat, illetQleg használati korláto-zást köteles elrendelni.
Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
- kutatás, gyqjtés, kísérlet végzéséhez;
- a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez,
- kaszáláshoz; a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
- termQföldnek nem minQsülQ földterület rendeltetésének, termQföld mqvelési ágának a megváltoztatásához; fa, facsoport, fasor, fás legelQn lévQ fa kivágásához, telepítéséhez;
- nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, tarló és szalma égetéséhez, valamint erdQ-területen tqz gyújtásához; növényvédQ szerek, irtószerek, valamint a talaj termékenységét be-folyásoló vegyi anyagok felhasználásához; horgászathoz; közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez.

Védett természeti területre közvetlen kihatással lévQ vagy azt közvetlenül érintQ más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként mqködik közre.
A külön jogszabályban meghatározott, környezetvédelmi szempontból történQ határértékek megállapítására vonatkozó hatósági eljárásokban - ha az védett természeti területet érint - az igazgatóság szakhatóságként mqködik közre.

Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, engedélyezett tevé-kenység, továbbá - a lehetQséghez képest - a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvet-len élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezhetQ.

A tulajdonos, vagyonkezelQ, használó köteles tqrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, bemutatását, Qrzését, állapotának ellenQrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
A tulajdonos, vagyonkezelQ, használó köteles tqrni, hogy a természetvédelmi hatóság a ter-mészeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát idQlegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.
A tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni
















13. tétel
A./
1.Ismertesse a talajszennyezQdés legfontosabb kiváltó okait, környezeti és egészségügyi hatásait! Jellemezze hazánk talajszennyezettségi, talajterhelési állapotát
A talajban van : víz, növényi tápanyagok, levegQ (széndioxid), kozmosz (napfény) ez így együtt a biomassza.

Talaj szervesanyag-tulajdonsága:
Humusz a talaj szervesanyag-tartalma. Növényi és állati maradványokból a mikroorganizmu-sok közremqködésével jön létre.

A talaj szennyezQ anyagai:
Ásványi anyagok (közvetlenül vagy a levegQbQl kiülepedve kerülnek a talajfelszínre, vagy csapadék-kimosással is a talajba kerülnek. (króm higany)
Savak-lúgok kémhatást befolyásolják (pH)
Detergensek  felületaktív anyagok, általában a mosószerek közvetlen talajba kerülése
Ásványolaj-szennyezQdés: szállítás, tárolás, havária (öntisztuló-képességet ront)
MikroszennyezQk (mérgek)

A talajszennyezQdés legfontosabb kiváltó okai:
természetes erQk (erózió, defláció-szél okozza)
emberi beavatkozás
- mezQgazdaság, fakitermelés
- bányászat, külszíni fejtés, nem megfelelQ tájrendezés
- vonalas létesítmények kialakítása (közlekedés)
- ipari területek kialakítása
- szennyvíz, veszélyes hulladék talajba juttatása

MezQgazdaság
talajra gyakorolt hatása
- helytelen agrotechnika, szántás
- gépek alkalmazása, taposás, olajszennyezés, tömörítés
- állandó mélységq talajmqvelés
- helytelen vetésforgó, tarlóégetés. Biológiai hatás tarlóégetés, szerves anyagtartalom (kom-poszt) csökkenése, minden olyan folyamat, ami a talajbaktériumokat pusztítja el, pl. szennye-zés.
- helytelen öntözés (Na tart. víz) - tápanyagok kilúgozása (kalcium, magnézium, nitrogén), másodlagos szikesedés (a sótartalom a felszínre jut), talaj szerkezetromlása, (iszapolódás, tö-redezett felszín), szikesedés: sós vizek kerülnek a felszínre, a talajra, akár a locsolással is. (Na-sók)
- felesleges mqtrágyázás, növényvédQszer nem megfelelQ használata (tápanyagfeldúsulás, sótartalom nQ, pH-t megváltoztatja, nitráttartalom nQ, mikroelemek aránytalanságát okozza, toxikus anyagok kerülnek bele, mely lebomlik és a talajvizet szennyezi.
- állattartás- trágyaszennyezés
- helytelen erdQgazdaság, fakitermelés


A talaj elsavanyosodása (Mo. 8 % termQtalaj teljesen elsavanyosodott, 20 % közepesen)
Okozza: - felesleges mqtrágyázás, - savas esQ - hulladékok egy része (savas kémhatású és az esQ kimossa- utólag kell a talajt meszezni, közömbösíteni)
(A savanyú talajokban a kálcium hiányzik, pedig ez jó kötQanyag. Ha nincs, a talaj szétesik.)

Ipar
Bányászat: tájrombolás, talajsüllyedés, illegális hulladék lerakása az elhagyott bányába, el-mocsarasodás. Fizikai hatások talaj szerkezetét változtatják meg, pl. tömöríti a talajt, kevés oxigén jut be a pórusokon.
Olajbányászat: olajszennyezés, taposási kár.
Kohászat: vörösiszap  nehézfémtart., lúgos kémhatású szikesedést okoz
Tárolótartályokból szennyezQdés: olaj, üzemanyagtartály
Szennyvíziszap kieresztése tisztítás nélkül (pl. benne van mosószer)

Közlekedés
Vesz.élyes hulladék helytelen elhelyezése
A talaj degardációja (pusztulás, leromlás, minQségcsökkenés) természetes károsító, termé-szetes erQk (erózió, defláció-szél okozza,

Erózió: víz által elQidézett talajpusztulás, mely a termQréteg elvékonyodásához, a termé-kenység csökkenéséhez vezet.
Kiváltó tényezQ: csapadék, lejtQ
Befolyásoló tényezQ: a talaj nedvességi állapota, a talaj vízgazdálkodása, szerkezete, növény-borítottsága, lejtQ meredeksége, formája, hossza, talaj mqvelésének módja.
Káros hatás:
- humusz csökkenése - talaj termQképességének csökkenése, így a termQterület értéke is csök-ken
- termQterület nagysága csökken
- hordalék lerakódása árokba = tisztítani kell
- zavarosság felszíni vízben
- bemosott mqtrágya miatt mérgez, eutrofizációt okozhat
- funciózavarok lépnek fel
- ökológiai egyensúly megbomlása

Defláció: szél okozta talajpusztulás, szél viszi porként,
szakaszai:
- kifúvás
- szállítás
- szedimentáció (kiülepedés(
kiváltó tényezQ: a szél sebessége, iránya, örvénylése
formái: szélfodrok, barázdák, homokbuckák
A deflációt befolyásolja:
- a talaj szerkezete, szemcseösszetétele, humusztartalma
- a felszín érdessége, növényborítottsága - a terület hossza
Káros hatásai:
- vetQmag kifúvás - termékenység csökken,
- homokverés - megsérti a növényt
- levegQszennyezés
- a növényzet betakarása
- tápanyag-kihordás
Egészségügyi hatás:
A talaj szennyezettsége a növényekre, állatokra, emberekre is egyaránt kihat.
Növények, talajban lakó állatok, baktériumok, mikroorganizmusok:
A szennyezés hatására elpusztulhatnak, illetve a káros, mérgezQ anyagokat - szervezetükbe bejutva - továbbadják az Qket fogyasztóknak.
Állat - ember: a talaj szennyezQdése által elszennyezett növényt elfogyasztja, így másodlago-san károsodik, mérgezQdik.

A talaj degardációja (pusztulás, leromlás, minQségcsökkenés)
természetes károsító
Eredménye :
csökken a termQterület nagysága
csökken a termQterület értéke
csökken a termQképesség
termelési költség, ráfordítás nQ
funkciózavarok lépnek fel
ökológiai egyensúly megbomlása.

Magyarország földterülete földhasználati kategóriák szerint
Halastó, nádas: 1 %
Mqvelés alól kivett terület: 17%
ErdQ: 19%
MezQgazdasági terület: 63 %
Az elmúlt évtizedekben jelentQsen csökkent a mezQgazdasági hasznosítású terület. E területek jelentQs hányadát a belterületi használatba vonás és az ipari célú hasznosítás tette ki.

Mqvelés alól kivett terület
A földterület 17%-át kitevQ nem mezQgazdasági hasznosítású területeken (települések belte-rülete, ipari területek, bányák, infrastruktúra) a potenciális szennyezQ források és a szennye-zések száma folyamatosan emelkedett az utóbbi évtizedekben. Hiányzik a felszámolt létesí-tmények romeltakarítása, illetve megfelelQ rehabilitációja. A szennyezQ hatások általában közvetlenül a talajon vagy a talajban elhelyezett szennyezQ forrásokból származnak, gyakran a talajvíz közvetítésével terjednek tovább.
A bányászat során keletkezQ zagy koncentráltan tartalmaz nehézfémeket. Ez a bányászati tevékenység befejezése után is komoly károsodást idézhet elQ. Magyarország kb. 6000 bányaobjektumában felhalmozott anyag eléri az 1 milliárd tonnát.

MezQgazdasági területek:
Talajpusztulás:
A talajmqvelés következtében jelentQsen megváltozik a talaj szerkezete, a levegQ és vízviszo-nyok. A talajszerkezet romlását, tömörödését a nehézgépek okozzák. JelentQs károsító ténye-zQ a talajerózió és a szélerózió (defláció). Az erózió 2,3 millió hektárnyi területet károsít, a deflációval veszélyeztetett területek kiterjedése 1,4 millió ha. Ez összesen az ország terüle-tének 40%-átjelenti. Becslések szerint ezekrQl a sérült felszínekrQl évi átlagban kb. 80100 millió m3 talaj, ezáltal 1,5 millió tonna szerves anyag pusztul le.

Árvíz, belvíz:
Az ország területének 52%-a árvizek és belvizek által veszélyeztetett terület. Sok éves átlag szerint az elöntött terület mintegy 130 ezer ha, és további fél millió hektáron fellép a túlned-vesedés, 200 ezer ha az elvizenyQsödött területek nagysága.
Szikesedés:
Genetikailag szikes talajaink területe 560 ezer ha. A szikesedés nemcsak talajképzQdési folya-matok hatására, hanem antropogén hatásra is bekövetkezhet. A másodlagosan szikesedett területek nagysága 400 ezer ha, vagyis a szikesek összterülete közel 1 millió ha.

Savanyú kémhatás:
1979-ben Magyarország talajtakarójának 13%-a erQsen, 42%-a közepesen, illetve gyengén savanyú kémhatású. A talajok savanyosodása az elmúlt két évtized során gyorsult fel, és vált az egyik legveszélyesebb degradációs folyamattá. Ez a folyamat a talajok 50%-ánál mész-hiányt és terméscsökkenést eredményezett.

Nitrátterhelés:
A talajban, a talajvízben és a növényekben feldúsuló nitrát a szakszerqtlenül tárolt, helytel-enül adagolt mqtrágyák, a savas ülepedés következménye. Ehhez járul még a települések csa-tornázatlansága is. A nitrátterhelés, a csökkenQ mqtrágya-felhasználás és nagyüzemi állattar-tás, valamint a falusi térségek csatornázottságának javulásával valamelyest mérséklQdött.

RovarölQ szerek:
1996-97 évi felmérés szerint a klórozott-szénhidrogén-tartalmú rovarölQ szerek (pl. lindán, DDT) maradványai a talajban még jóval azután is kimutathatók, hogy forgalmazásukat 1968-ban megszüntették. Mennyiségük az elmúlt évtizedben egyharmadára-egyötödére csökkent, de jelenlétükkel még hosszú ideig számolni kell.

Szerves mikroszennyezQk:
- alifás szénhidrogének
szennyvíziszap-kihelyezések közelében, közutak mentén - benzol
hulladéklerakók környezetében
policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) közutak mentén











13/A/2 Ismertesse a települési önkormányzat vízkárelhárítással kapcsolatos fela-datait és sorolja fel egy-egy példával alátámasztva a víz-és szennyvíztisz-títási folyamatokban alkalmazható kémiai tisztítási eljárásokat!
Az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatait az önkormányzatokra vonatkozó rendeleteken túlmenQen az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 4. §-a szabályozza. Ezek szerint helyi önkormányzati feladatok:
a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - az országos koncepcióval - összehangolt - koncepció kialakítása és végrehajtásának megszervezése
a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása
a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggQ vízfelületek kijelölése
a helyi vízi közmqvek mqködtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerzQdés megkötése
a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyqjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése
a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés
a közmqves vízellátás körében a települési közmqves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.
A helyi vízkár kialakulása
Magyarország területének 55%-a hegy- és dombvidéki, 45%-a síkvidéki jellegq. A helyi víz-károk kialakulásának okait mindkét területen elsQdlegesen a természeti adottságokban  dom-borzat, éghajlat, idQjárás - kell keresni, másodlagosan az emberi beavatkozásokban vagy azok hiányában.
A helyi vízkár kialakulása szempontjából úgy a hegy- és dombvidéki, mint a síkvidéki terü-leten döntQ jelentQségq a csapadék. A területre jutó csapadékvíz egyrészt beszivárog a talajba, másrészt elpárolog, illetve a talaj felületén lefolyik, a mélyebb területeken összegyqlik. A csa-padék halmazállapotától és hevességétQl, a hQmérsékleti viszonyoktól függ a helyi vízkárve-szély nagysága.
A téli-tavaszi helyi vízkárt kiváltó jelenségek:
- a téli idQszak alatt felhalmozódott hómennyiség gyors olvadása
- tartós esQzés a gyors hóolvadás idején
- a felszíni lefolyást gyorsító és a beszivárgást gátló talajfagy.
Súlyosbítja a helyzetet a különbözQ jelenségek egybeesése.
A nyári helyi vízkárt kiváltó jelenségek:
- a vízgyqjtQ területre hulló átlagosnál nagyobb mennyiségq csapadék
- a vízgyqjtQ területre hulló rövid idejq, nagy intenzitású csapadék.
Mind a téli-tavaszi, mind a nyári évszakokban igen veszélyes a magas talajvízállás. A tartósan magas talajvízállás következtében a talajok vízbefogadó képessége jelentQsen csökken, és így a felszínen lefolyó, kárt okozó víz mennyisége megnQ.


A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása
- a védmqvek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvényben meghatározottak szerint az állam, a helyi önkormány-zatok, illetve a károk megelQzésében, vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.

Az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védQmqvek hiányában fellépQ káros vizek elle-ni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba való visszavezetése a helyi vízkárelhárítás.
Ennek mqszaki feladatai az alábbiak:
- felkészülés a védekezésre
- a védekezés
- a védekezés megszqnését követQ intézkedések.

Felkészülés a védekezésre
A vízelvezetQ mqvek kiépítése:
A sikeres védekezés elsQrendq feltétele a vízelvezetQ mqvek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, mqködQképességének megQrzése, azaz a preventív védekezés, vagyis a védekezést megelQzQ tevékenység. A településeken jelent-kezQ károk nagysága nagymértékben csökkenthetQ, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelQzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvaló-sítják. Az önkormányzat képviselQtestülete - ismerve a település vízkár problémáit - hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazda-sági alapot, gondoskodni az elkészült mqvek fenntartásáról, üzemeltetésérQl.

A védképes állapot fenntartása:
A felkészülés idQszakában a már meglévQ kiépített belterületi vízelvezetQ mqveken rendsze-res fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozam kiöntés mentes levezetését. A medrek-bQl szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, víznövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékot. Biztosítani kell to-vábbá a szivattyútelepek, szivattyúk üzemképességét. A belterületen lévQ záportározókat vagy a zápor tározására alkalmas területet szabadon kell hagyni. A záporvízzel való feltöltQdés után haladéktalanul meg kell kezdeni a tározó leürítését.
A ciklikus fenntartási munkák az elhasználódás, rongálódás bizonyos mértékének elérésekor, nagyobb idQközönként, de rendszeresen jelentkeznek. Csatornákon általában 3-5 évenként, vízfolyásokon 15-20 évenként - a feliszapolódástól függQen - a nagyobb károk megelQzésére rendszeresen gondoskodni kell a medrek ismételt kotrásáról, és szükség szerint a burkolatok, mqtárgyak, mederrézsqk hibáinak kijavításáról.
A vízrendezési létesítmények megfelelQ üzemeltetésének és fenntartásának alapfeltétele a mq-vek rendszeres és szakszerq felülvizsgálata. A belterületi vízrendezési mqvek állapotát ezért minden évben legalább egyszer - Qsszel - ellenQrizni szükséges, és a megállapított hiányossá-gokat sürgQsen meg kell szüntetni. Célszerq minden nagyobb csapadéklevonulás után szemlét tartani és a keletkezett károkat azonnal helyreállítani. Az ellenQrzés során a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. mqvelési ág változás, erdQirtás stb.), a mély fekvésq beépített területek talajvízszint változását fel kell tárni.
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter 10/1997. (VII. 17.) sz. KHVM. rendelete az árvíz- és belvízvédekezésrQl rendelkezik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.§-a (8) bekezdésének a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. (XII.26.) sz. Kormány rendeletben foglaltakkal.
E rendelet az ár- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés mqszaki feladatait határozza meg és rendelkezik a védekezési terv tartalmi követel-ményeirQl. Az árvíz- és belvízvédekezéshez hasonlóan a védekezést megelQzQ felkészülési idQszakban a helyi vízkárelhárítási feladatok zavartalan ellátásához is szükséges a védeke-zési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása.
A védekezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat a nyilvántartásokat, adatokat, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek.
A területileg illetékes vízügyi igazgatóság az önkormányzatok védekezési terveinek elkészíté-séhez:
-szolgáltatja a befogadó állami fQmq mqszaki alapadatait
-véleményezi az elkészített védekezési tervet
-közremqködik az önkormányzati mqvek felülvizsgálatában.
A védekezési terv tartalmi követelményei:
- A település területi leírása (kiemelve a védett területeket, a fontosabb objektumokat, a különösen veszélyeztetett területeket, elQfordult helyi vízkár eseményeket, védekezést)
- A védelmi létesítmények ismertetése (befogadó csatornák, vízfolyások, mqtárgyak, tározók, tározási lehetQségek)
- Kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése (belterületi árokhálózat, külterületi vízren-dezési mqvek)
- A védekezés irányítási rendje (névszerinti beosztás, riasztási terv, hírközlés)
- A védekezés személyi és technikai feltételei (közerQ mozgósítási, kiállítási terv, kiürítési és mentési terv, védekezési anyagok, eszközök)
- A vízügyi igazgatóságtól igényelt segítség részletezése
- A védmqvek felülvizsgálati rendje
- A területileg illetékes vízügyi igazgatóság, és a területen mqködQ vízgazdálkodási társulatok cím és névjegyzéke
- ÁttekintQ helyszínrajz (M=1:100 000 vagy M=1:50 000)
- Részletes helyszínrajz (M = 1:10 000 vagy M = 1:4 000; 1:2 880), feltüntetve a településen átfolyó vízfolyásokat, a belterületi vízelvezetQ árkokat, a vízelvezetQ csatornahálózatot, a szivattyútelepeket, az ideiglenes szivattyúzási helyeket, az elöntéssel veszélyeztetett területe-ket, a vésztározási lehetQségeket, a lejtési viszonyokat, a vízátvezetési lehetQségeket, a víz-gyqjtQ határát
-Kimutatás a vízilétesítményekrQl
= befogadó csatornák, illetve vízfolyások (kiépítési vízhozam, jelenlegi vízszállítás,)
= jelentQsebb vízkormányzó mqtárgyak (kezelési utasítás)
= szivattyútelepek, szivattyúállások (hely, kapacitás)
= tározók (állandó, ideiglenes, szükségtározó)
= mértékadó vízmércék (helye, 0 pont)
- Hossz-szelvények
= a fontosabb csatornákról, vízfolyásokról.

A védekezési tervet - az illetékes vízügyi igazgatóság elQzetes szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével - a polgármester (fQpolgármester) hagyja jóvá. A jóváhagyott terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, egy példányát el kell küldeni a terüle-tileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. A védekezési tervek felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelQ adatok álljanak rendelkezésre.



A védekezés
A védekezés elrendeléséért, irányításáért a település polgármestere (fQpolgármester), illetQleg az általa kijelölt védelemvezetQ egyszemélyben felelQs. A védelemvezetQ köteles megkezdeni a tényleges védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A helyi vízkárelhárítás mqszaki feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal és vízgazdálkodási társulattal rendszeres kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátni. A védeke-zés felelQs vezetQinek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást.
A védelemvezetQ feladatai:
- a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévQ vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása
- tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetrQl
- a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetrQl és a várható intézkedésekrQl
- a védekezéshez szükséges munkaerQ mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosí-tása, utánpótlása a védekezésben részt vevQk foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilván-tartása és munkájuk irányítása a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történQ leveze-téséhez szükséges valamennyi mqszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenQrzése
- a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése ha az elveze-tendQ vízmennyiség meghaladja a levezetQ csatornahálózat vízelvezetQ (emésztQ) képességét, a vízlevezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendQ területek figyelembevételével
- a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgo-zók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásá-nak folyamatos nyilvántartása
- ha a meglévQ anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendQk, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévQ más védekezési munkáinál nélkü-lözheti
- a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekbQl és létesítményekbQl, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetQje rendeli el)
- helyi mqszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes vízügyi igazgató-ságtól mqszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni
- a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetQleg terüle-tekre kiható nagyobb arányú mqszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederel-zárás, vésztározás, stb.) elQzetesen meg kell szerezni a vízügyi igazgatóság, illetve egyéb szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását.

Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején mqszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyele-ten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének idQpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védelmi napló vezetésének általános sza-bályait a 4.2. sz. melléklet tartalmazza. A védekezési tevékenységrQl naponta reggel 8 óráig az illetékes vízügyi igazgatóság mqszaki ügyeletére jelentést kell küldeni. A védekezés során a veszély helyzettQl függQen fokozatok rendelhetQk el.



Sorolja fel egy-egy példával alátámasztva a víz-és szennyvíztisztítási folyama-tokban alkalmazható kémiai tisztítási eljárásokat!
Kémiai tisztítási eljárások

Szennyvizeknél:
Kicsapatás: A vízben oldott állapotú ionokat vegyszerek hozzáadásával vízben nem oldódó csapadékká alakítják, ezt ülepítik szqrik. Az ion kationná és anionná esik szét, oldhatósági szorzattal kell kiszámítani, (ez az anyag koncentrációját adja meg) mennyi egyéb anyagot kell hozzá adni.

Pl. foszfátkicsapás: olyan anyagot kell hozzáadni, amivel csapadékot ad, pl. Al3+, Fe2+, Fe3+.
A számított mennyiség 1,5-2-szeresét használjuk a tökéletesebb átalakítás miatt. (nehézfém eltávolítás, meszes karbonátmentesítés is kicsapás)
Ezt a módszert nagy koncentrációban érdemes használni, mert a koncentráció csak egy bizo-nyos határig csökkenthetQ (kis koncentrációnál nem hatásos), és a keletkezett fémvegyület (csapadék) veszélyes hulladéknak minQsül.

Nyers vizeknél:
Vas, és mangántalanítás:

Vastalanítás levegQztetéssel, a két vegyértékq vasat a levegQ három vegyértékqre oxidálja, barnás-vöröses csapadék képzQdik, (vashidroxid) ezt ülepítik, homokszqrQvel szqrik

Mangántalanításkor nem oxidálódik olyan könnyen, mint a vas, ezért katalizátort használnak. A szqrQt mangán-dioxid réteggel vonják be, ami katalizálja a két vegyértékq mangán oxidá-cióját (1-2 év). E két szqrQt együtt szokták alkalmazni. Ráckevén és Csepelen használnak ózont a mangántalanításhoz, de nagyon drága.











13/B./
Sorolja fel a környezeti elemeket veszélyeztetQ tényezQket!
Ismertesse a zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó elQírásokat!
1. A környezeti elemeket veszélyeztetQ tényezQk:
a hulladékok,
a zaj- és rezgés,
veszélyes anyagok és technológiák,
sugárzások.

2. A zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó elQírások
2.1. Általános rendelkezések
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztetQ vagy károsító hang-, illetve rez-gésterhelést okoznak.
A zaj és rezgés elleni védelem keretében mqszaki, szervezési módszerekkel meg kell oldani:
- a zaj- és rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését;
- a zaj- és rezgésterhelés növekedésének mérséklését vagy megakadályozását;
- a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos védelmét.

A környezetbe zajt, illetQleg rezgést kibocsátó és a zajtól, illetve rezgéstQl védendQ létesítmé-nyeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és a rezgés ne haladja meg a megengedett zaj-, illetQleg rezgésterhelési határértékeket.

Létesítéssel kapcsolatos zajvédelmi követelmények

Üzemi létesítményekre vonatkozó elQírások
Zajt- illetve rezgést elQidézQ új üzemi létesítményt csak oly módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévQt bQvíteni, felújítani, korszerqsíteni, valamint építési munkát végez-ni, hogy azok rendeltetésszerq használata, illetQleg az építési munka végzése során keletkezQ zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

Zajt elQidézQ
- üzemi létesítmény létesítése, üzem behelyezése, illetQleg meglévQ üzemi létesítmény felújítása, bQvítése és korszerqsítése esetén az építtetQ,
- jelentQs építési munka esetén a munka megkezdése elQtt a kivitelezQ
köteles a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és annak megtartásáról gondoskodni.

Nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a zajterhelési határérték teljesül, és errQl a tervezQ, illetQleg a kivitelezQ nyilatkozik.
Nem kell kibocsátási határérték megállapítását kérni akkor sem, ha az építési munka termé-szeti csapás elhárítása érdekében vagy más sürgQs közérdekq célból (pl. közmqvezeték meg-hibásodásának kijavítása) szükséges. Ebben az esetben a zaj-, illetQleg rezgésterhelési határér-tékek túlléphetQk.
A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelemben ismertetni kell a zajforrá-sokat, a helyszíni viszonyokat, a zaj csökkentésére tervezett megoldásokat, azok várható ered-ményét, valamint a zajkibocsátási határérték megállapításához szükséges egyéb adatokat.
A zajkibocsátási határértéket az összes üzemi és építési zajforrás figyelembe vételével úgy kell megállapítani, hogy a környezetbe jutó zaj a zajterhelési határértéket ne haladja meg.
Alkalmi kulturális, szórakoztató, sport-, reklám célú, közösségi, továbbá minden más hangosí-tást igénylQ rendezvénytQl származó zajterhelésre a környezetvédelmi hatóság - az üzemel-tetQnek, illetve a rendezvény szervezQjének szakértQi véleménnyel alátámasztott kérelmére - meghatározott idQtartamra a zajterhelési határértékhez képest eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10 dB lehet.

ÉpítQipari kivitelezési tevékenységbQl származó zajterhelés esetén a környezetvédelmi ható-ság - a kivitelezQ kérelmére - határozott idQtartamra határérték-túllépést engedélyezhet
- egyes építési idQszakokra, ha a kibocsátási határérték kérelem szerint a zajkibocsátás mq-szaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthetQ;
- építkezés közben elQforduló, elQre nem tervezhetQ, határérték feletti zajterhelést okozó építQipari kivitelezési tevékenységre.

ÉpítQipari tevékenységbQl származó zajterhelés esetén a határérték-túllépés engedélyezése iránti eljárásba szakhatóságként be kell vonni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes szervét, valamint az építésügyi hatóságot.
Építésközben elQforduló, elQre nem tervezhetQ, határérték feletti zajterhelés esetén a határér-ték-túllépést engedélyezQ határozat a helyszíni bejárás keretében is kiadható.

KözlekedésbQl származó zajterhelésre vonatkozó szabályok
Út, vasútvonal, polgári repülQtér létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós meg-változását eredményezQ felújításának, korszerqsítésének tervezésekor - a zaj- és rezgésterhe-lési határértékek érvényesítése érdekében - zaj- és rezgésvédelmi munkarészt is kell készíteni.
Autópályával, autóúttal, országos fQúttal, ennek belterületi szakaszával, városi gyorsforgalmi úttal, továbbá vasútvonallal, polgári repülQtérrel kapcsolatos területfelhasználás, építési (léte-sítési), üzembe helyezés engedélyezése elQtt - zaj- és rezgésvédelmi szempontból - be kell szerezni a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását.

A zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesítése érdekében út, vasútvonal, polgári repülQtér létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezQ felújítása, korszerqsítése során a környezetvédelmi hatóság zaj- illetQleg rezgéscsökkentQ létesítmények, berendezések alkalmazását írhatja elQ.
Egyes közlekedési zajterhelési határértékek túllépését a környezetvédelmi hatóság engedé-lyezheti.

MeglévQ létesítmények zaj- és rezgésvédelmi követelményei
Üzemi létesítményekre vonatkozó elQírások
MeglévQ zajforrások által okozott veszélyes mértékq zajt és rezgést fokozatosan, tervszerqen csökkenteni kell.

A környezetvédelmi hatóság meglévQ üzemi létesítményre az összes üzemi és építési zajforrás figyelembevételével zajkibocsátási határértéket állapíthat meg és elQírhatja annak teljesítési határidejét.




A zajkibocsátási határértékek megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határértékek túllépést eredményezi, illetQleg a túllépés mértéke jelentQs hatással van (a tech-nológia megváltozása, zajos gépek üzembe állítása, áthelyezése vagy leállítása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentés alapján a környezetvédelmi hatóság új zajkibocsátási határértéket állapít meg.

Közlekedési létesítményekre vonatkozó elQírások
MeglévQ út, vasútvonal, polgári repülQtér forgalma által okozott, az új létesítményekre meg-engedett zaj-, illetve rezgésterhelési határértéket jelentQsen túllépQ zaj, illetQleg rezgés csök-kentésére az üzemeltetQnek forgalomszervezési és egyéb intézkedéseket kell tenni. Ilyen in-tézkedések megtételét a környezetvédelmi hatóság is kezdeményezheti, továbbá zaj- illetQleg rezgéscsökkentQ létesítmények, berendezések alkalmazását írhatja elQ.
Indokolt esetben polgári repülQtér éjszakai forgalma korlátozható.

Közös szabályok
A környezetvédelmi hatóság - az elsQ fokú közegészségügyi hatóság véleményének figyelem-bevételével - elrendelheti a veszélyes mértékq zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetQleg felfüggesztését, ha a kötelezett nem teljesíti a zajkibocsátási határérték betartására vonatkozó kötelezettségét és mulasztásából a környezetre közvetlen, súlyos veszély származ-hat.

Zaj- és rezgésvédelmi bírság
Zaj-, illetve rezgésbírság megfizetésére kell kötelezni
- az üzemeltetQt, illetQleg a kivitelezQt, ha a zajt elQidézQ új üzemi létesítmény üzembe helye-zését, valamint építési munka során annak megkezdését követQen a számára megállapított zajkibocsátási határértéket nem tartja be, illetQleg a megengedett rezgésterhelési határértéket túllépi;
- az üzemeltetQt, ha új út, vasútvonal, továbbá repülQtér létesítését követQen okozott zaj, ille-tQleg rezgés meghaladja a megengedett zaj, illetve rezgésterhelési határértéket;
- az üzemeltetQt, ha a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidQt követQen a meg-lévQ üzemi létesítménye által okozott zaj továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsá-tási, illetve az okozott rezgés meghaladja a megengedett rezgésterhelési határértéket.
A bírság összegét a megengedett zajkibocsátási, illetve zaj- és rezgésterhelési határérték túllé-pése mértékének, hatásának és ismétlQdésének figyelembevételével kell megállapítani.
A bírság kiszabása legfeljebb évenként ismételhetQ.

Eljáró hatóságok
Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsQ fokú környezetvédelmi hatósági jogkört
- a jegyzQ, illetve
- a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség gyakorolja.

Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsQfokú hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzQje, a fQváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzQje gyakorolja az alábbi esetekben:
a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet melléklete szerinti tevékenységek (építQipar, szórakoztatás, kultúra, sport; jármqjavítás stb.),

a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott, épületek védendQ helyiségeiben (betegszobák, kórtermek, kórházi mqtök, lakószobák stb) elQírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó; valamint
a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott, épületekben emberre ható rezgés-követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben valamennyi, az adott épületen belüli, illetve az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén a 12/1983. (V. 12.) MT rendelet melléklete szerinti tevékenységek (építQipar, szórakoztatás, kultúra, sport; jármqjavítás stb.).

A jegyzQ hatáskörébe nem tartozó tevékenységet ellátó létesítmények esetén, illetve a jegyzQ hatáskörébe tartozó és egyéb tevékenységet egyaránt ellátó létesítmények zaj-, illetve rezgésvédelmi ügyeiben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség jár el.

Másodfokú hatóságok:
a jegyzQ ügyeiben az illetékes megyei közigazgatási hivatal;
a környezetvédelmi felügyelQség ügyeiben az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FQfelügyelQség.
















14. tétel
A./
1. Ismertesse a települési zaj szennyezések forrásait, jellemezze azokat és állít-son fel rangsort jelentQségük, illetve hatásuk szerint!
A zaj nemkívánatos, zavaró vagy egészségkárosító hanghatás. Pszichológiai és egészségügyi fogalom (pszichés és hallószervi károsodást okozhat).
A hang szilárd részecskék, folyadékok és gázok mechanikai rezgése, rendszerint a levegQ nyomáshullámain keresztül terjed 343 m/s sebességgel.
MérhetQ jellemzQi:
- frekvencia (hangmagasság): 1 Hertz = 1 rezgés másodpercenként
- hangnyomás: 1 Pa = 1 N/m²
- hangintenzitás (hangenergia): watt/m²
- hangerQ: decibel (dB)
A hangerQ 10 dB-lel való emelkedése a hangnyomás megduplázódását jelenti. Azonos dB-en mért hangerQ esetén a magas és az alacsony frekvenciájú hangokat erQsebbnek halljuk, mint az 500-5000 Hz közé esQket.

A zaj hatásai:
- általános fizikai terhelés
- teljesítménycsökkenés
- alvás, kikapcsolódás zavara (az alvás szakaszában gátolja az idegrendszer kikapcsolódását, ideges reakciókat vált ki)
- a központi és vegetatív idegrendszer ingerlése
- az akusztikus kommunikáció és a környezetben való tájékozódás zavarása
- halláskárosodás (elsQsorban olyan munkahelyek problémája, ahol a hangerQ állandóan ma-gas, nagy a hangenergia és gyakoriak a hirtelen impulzusok)

Hangforrások hangereje (dB)
Károsítási határ (hallás- és egyensúlyvesztés): 80-90 dB
Levélsusogás: 10-20 dB
Közepes lakászaj: 40 dB
Beszélgetés: 50 dB
Utcai forgalom: 70-80 dB
Motorhang (sugárhajtás): 110-160 dB
Fájdalomküszöb: 120 dB
Lövés: 170 dB

Zajforrások csoportosítása:

1  ipari (munkahelyi, építQipari) zaj: ott van jelentQsége, ahol történeti okokból az ipari területek és a lakóterületek közel helyezkednek el egymáshoz. A hatás csökkenthetQ védQbu-rokkal (gépeken), a tevékenység áttelepítésével, hangvédQ falakkal vagy hangszigetelQ nyílás-zárókkal.

2  közlekedési zaj (utcai zaj): a jármqvek hangkibocsátása, amely függ a forgalom sqrqsé-gétQl, a tehergépkocsik arányától, a táj hangterjedést meghatározó jellegzetességeitQl, a beépí-tés típusától.
A hatás csökkenthetQ a zajtérképek figyelembevételével hozott közlekedési szabályokkal (pl.: tehermentesítQ utak, sebességkorlátozás, a nehéz jármqvek forgalmának korlátozása, sétáló-övezetek kijelölésével) vagy hangszigeteléssel (falak, töltések, növénysávok, nyomvonalak bevágásokban, alagutak)
A légi forgalom zaja különösen nagy hatással van a környezetre, ami ellen úgynevezett zaj-védelmi zónákkal védekeznek. A különleges, zajelnyelQ alkatrészek használata mellett a fel- és leszállópályák mellett meghatározott távolságban nem lehet lakóingatlan.
Elkerülhetetlen a zaj az üzemi területeken, a légi közlekedési utak és a légi folyosók alatt.

3  szabadidQs zaj (szomszédok, sportpályák, lQterek, motorcsónakok stb.): a zajimisszió megengedett értékét törvény szabályozza, amely nem lehet magasabb az adott területre megállapítottnál. EllenkezQ esetben az intézmény kötelezhetQ zajvédelmi eljárások bevezeté-sére illetve hatóság segítségével lehet kötelezni a zajkeltQ tevékenység beszüntetésére.





















14/2/2. Ismertesse a vízszennyezési bírságolási eljárást!

203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minQsége védelmének egyes szabályairól. (2003. január 1-tQl érvényes)

A felszíni vizek minQsége védelmének szabályait rögzítQ rendelet célja az emberi egészség és a környezeti állapot megQrzése, a szennyezQ, és különösen a veszélyes anyagok kibocsátá-sának megelQzése, illetve megengedhetQ mennyiségének egyértelmq rögzítése, tiltása.
A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a természetes és mesterséges eredetq radioaktív anyagoktól eredQ vízszennyezésre,
b) az egyedi házi szennyvíz kibocsátásokra.

Vízszennyezés: vízszennyezQ anyagnak a kibocsátási határértékét meghaladó mértékq, köz-vetlen vagy közvetett felszíni vízbe bocsátása.
A rendelet általános megállapításként rögzíti, hogy a felszíni vizek minQségének megQrzése, valamint a vizek jó állapotának eléréséhez szolgáló intézkedések megtétele a kibocsátó kötelessége. (jó állapotú vízrQl akkor beszélhetünk, ha a szennyezettségi határértékek és más követelmények betartásra kerülnek)
A kibocsátó köteles megelQzni a szennyezQ anyagok vízbe kerülését, illetve amennyiben ez nem lehetséges, úgy mértékét a lehetQ legkisebbre korlátozza, és takarékos víz- és energiafel-használást valósítson meg.
Amennyiben olyan létesítményt (üzemet) létesítenek, amely direkt vagy indirekt módon szennyvizet juttat a felszíni vízbe, a mqködés megkezdéséhez (bQvítéshez, fejlesztéshez) az engedélyezQ hatóság engedélye, illetve a felügyelQség szakhatósági hozzájárulása szükséges.
Új létesítmény esetén az elérhetQ legjobb technikának megfelelQ kibocsátási színvonalat ered-ményezQ módszereket, eljárásokat, illetQleg szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.

Bírságok
vízszennyezési bírság
vízvédelmi bírság
rendkívüli vízszennyezési bírság

Vízszennyezési bírság: szennyvíz kibocsátási határérték túllépésekor, illetve meg nem enge-dett veszélyes anyagok vízbe juttatásakor. (ha elháríthatatlan külsQ ok miatt következik be bírság nem állapítható meg.
Közcsatornába történQ kibocsátás esetén a szennyezQ anyagra (melyre határértéket állapítottak meg) vízszennyezési bírságot kell megállapítani (ebben az esetben csatornabírság nem szab-ható ki)

Vízvédelmi bírság: annál a kibocsátónál, aki
nem készít önellenQrzési tervet (ha erre kötelezett) vagy nem hajtja végre
kibocsátással kapcsolatban valótlan adatot közöl
nem készít szennyezés-csökkentési ütemtervet
kötelezQ adatszolgáltatását nem teljesíti (elmulasztja, késik)
tevékenységet engedély nélkül kezd el, vagy folytat
bekövetkezett változást nem jelent be, vagy nem kéri az engedély módosítását

Rendkívüli vízszennyezési bírság: rendkívüli vízszennyezéskor minden szennyezQanyagra külön  külön és a szennyezés idQszakában a teljes mennyiségre kell meghatározni.
A rendkívüli károkozást be kell jelenteni, és az elhárításban is közre kell mqködnie. Amennyiben kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy ez a bírság 3-szor, vagy 5-ször annyi lesz.
A rendelet türelmi idQt állapít meg a meglévQ létesítményekre a kibocsátási határértékek vonatkozásában (2010. dec. 31, kivételek vannak), ez idQ alatt a bírság összege módosul (százalékosan növekszik).
A türelmi idQ végére kell a normákat teljesíteni.

Eljárás:
A 3/84. OVH rendelet szabályozza a szennyvíz-bírságolás menetét.
A szennyvíz-bírságot a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelQség szabja ki, és nem évül el. Másodfokon a Környezetvédelmi és Természetvédelmi. FQfelügyelQség jár el.
A szennyvizet a kibocsátás helyén ellenQrzi a felügyelQség. Az ellenQrzésrQl az ügyfelet értesíti a felügyelQség (vagy nem, ha más eredményt kapna). A befogadó hely elQtti utolsó aknából veszik a mintát, vagy onnan, ahol jellemzQ a szennyezQdés. Az üzem képviselQje kérhet kontroll-mintát. Jelen van az üzem képviselQje, felügyelQségtQl és az ÁNTSZ. (nem baj, ha nincs ott az ÁNTSZ, de akkor bakteriális szennyezQdés miatt nem lehet bírságot kiszabni.)
MintavételrQl jegyzQkönyv készül, melyben az üzem képviselQje is nyilatkozik. A Felügyelet 30 napon belül szakvéleményt készít az ellenQrzQ jegyzQkönyv minta alapján. Ezt az üzemnek megküldi, 15 napon belül észrevételezheti az üzem a tartalmát. Ha ez az észrevételezés lényeges, az ellenQrzést meg kell ismételnie a felügyelQségnek. (pl. kontroll-minta más eredményt adott - jobbat)
Ha javítok a szennyvíz minQségén (valamely komponensnél), kérhetek új (ismételt) minta-vételt. A vizsgálat költségeit a felügyelQségen letétbe kell helyezni, ha igazam van, jobb a mérés, visszakapom a pénzt.
EllenQrzést évente minimum kétszer kell tartani. A mérések vizsgálattól vizsgálatig érvénye-sek. Ha az év elején nincs vizsgálat, abban az évben az elsQ vizsgálatig nem szabhatnak ki bírságot. (jövQ évre nem húzódik át a mérési eredmény, így az ez alapján kiszabható bírság sem.)
Tárgyévet követQ év április 30-ig kell bírságot kiszabni, de nem évül el, pl. 3 v múlva is jogos.
A bírságolás bíróságon támadható meg.








14/B./
Ismertesse a települési (szilárd és folyékony) hulladékokkal kapcsolatos tevé-kenységek végzésének feltételeit!

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (III. fejezet)

14. § (1) Hulladékkezelési tevékenységnek minQsül a hulladék gyqjtése, begyqjtése, szállítá-sa, elQkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
(2) Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettQl eltérQen nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhetQ.

Hulladékgyqjtés és begyqjtés:
15. § (1) A hulladék további kezelésének megfelelQ elkülönített gyqjtése a hulladék terme-lQjének vagy birtokosának kötelezettsége. A hulladék telephelyen belüli - a környezet veszé-lyeztetését kizáró módon történQ - gyqjtése a külön jogszabályokban meghatározott feltéte-lekkel, környezetvédelmi hatósági engedély nélkül végezhetQ.
(2) A begyqjtés során a hulladékkezelQ a hulladékot a hulladék termelQitQl vagy más birtoko-saitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyqjtQhelyre, a hasznosítás vagy ártalmat-lanítás helyére, illetQleg a hulladékot átveszi a hulladékok birtokosaitól a begyqjtQhelyeken, gyqjtQpontokon.
(3) A hulladékbegyqjtési tevékenység végzése környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött.
(4) Gazdálkodó szervezet tevékenységi körében nem veszélyes hulladék forgalmazását - amennyiben azt változatlan formában értékesíti (a továbbiakban: hulladékkereskedQ) - a kereskedelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelQen végezheti.
(5) A hulladékkezelQ begyqjtQhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyqjtQhely-ként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet, ahol a hasznosítást vagy ártal-matlanítást megelQzQen a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként elQkezelik, illetve továb-bi kezelésre, hasznosításra elQkészítik.
(6) A (3) és (5) bekezdés szerinti engedélyezés feltételeit külön jogszabály tartalmazza.

Hulladékszállítás:
16. § (1) Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyezQdjék. Szál-lításból eredQ szennyezQdés esetén a szállító - a 13. § (5) bekezdésben meghatározottak figye-lembevételével - a hulladék eltakarításáról, a terület szennyezQdésmentesítésérQl, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.
(2) A szállító (1) bekezdés szerinti kötelezettsége nem érinti az e törvény, valamint külön jogszabály alapján a hulladék termelQjének, birtokosának felelQsségét, valamint a költségvi-selés áthárításának lehetQségét.
(3) Gazdálkodó szervezet üzletszerqen, rendszeresen hulladékszállítási tevékenységet csak a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel, a környezetvédelmi hatóság engedélyével folytathat.

A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása:
17. § (1) Az ország területére - beleértve a vámszabad területeket is - hulladékot
a) csak hasznosítás céljára,
b) a környezet állapotát nem veszélyeztetQ, nem szennyezQ módon,
c) a környezet károsodásának kizárásával,
d) a környezetvédelmi hatóság - külön jogszabályban meghatározott - engedélyével
lehet behozni.
(2) A környezetvédelmi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti engedélyt annak a haszno-sítást végzQ, vagy a hasznosító megbízásából a hulladék behozatalára vele szerzQdésben álló hulladékkereskedQ, szállító gazdálkodó szervezetnek adhat, amely az (1) bekezdésben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.
(3) A vámszabad területre történQ hulladékbehozatal esetében az (1) és (2) bekezdésben fog-laltakat kell megfelelQen alkalmazni. Nem minQsül hulladékbehozatalnak a vámszabad terüle-ten keletkezett hulladék országon belüli kezelése céljából történQ szállítása.
(4) Hulladéknak az ország területére történQ behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzet-közi szerzQdésekkel


X|ª¬À < V r † ž *
2
4
Ú
Ü
ð




¢
¨
ª
L

N

`

l

n

&
:
<
È
Ê
Ì
Ò
öêâÖȼȼ³¼§£›‘›‘›Š‘›Š†Š‘›Š†Š†Š†Š‘›Š‘›Š{wp

hS"ðhS"ðh7à h7àh7àCJ aJ húD‡

h7àh7àh7àh7à>*]h7àh7à>*hS"ðhÿ{˜h˜e3>*CJaJhúD‡>*CJaJhÿ{˜h[Ì>*CJaJhÿ{˜h[Ì5>*CJaJh\;h\;>*CJaJh[Ìh[Ì5húD‡húD‡>*CJaJh¤h[Ì5>*)

r *
ð
`

&
Ê
Ì
PRˆŠèêø ëæÚÒÆÆÆÆÆÆÒÒÁÁÁÒÒÒÒÒÒÒgdS"ð

$7$8$H$a$gdúD‡ $a$gdúD‡
$
Æ´a$gdúD‡gdúD‡
&
F

ÆЄ„^„`„gd/—²ÑŽÚrýýýýÒ
â
@ v ° Ä Ì 24T’èê&NRˆ6tj€êìøú ô$.Hb~œÂÆÜ<> º @!Œ!"6"Ú"Ü"#Ä#0$X$Z$ž$È$Ø%â%&x&¶&´'À'Â'ì'
(((/(0(J(n(÷ðìðìðìðèðìðèðìðÞðìðèðèðèðèð÷ð÷ðÞð÷ðèðìðìð÷ð÷ð÷ðÚðÒðÈðÒÄð¿ÒðÄðµÈðèðèÄèðh-
h-
5>* h‡Ã>*h‡Ãh-
hS"ð5>*h-
hS"ð>*hm\±hS"ðhS"ð5>*húD‡hS"ð

hS"ðhS"ðhS"ðhS"ð>*G6RT`b~€>-‚ @!" ##Ä#ì#$$.$0$X$Z$Ô%²'´'÷òòòò÷òòò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòò÷÷÷gdS"ð $a$gdúD‡n((ª(Ê(**
*F*ª*Ô*+v+x+,,.,P.R.ä/"0`0b0~0¼021<1>1”2–2N3P3F4T4V4f4¤4ê4(5¼5¾56Z6È67
8H8X8–8œ8Ú89\9*;,;”;°;<’<Â<è<4=H=J=t=l>ª>¼>ú>t?v?Î?

@@J@R@€@Â@üõüõëáõÝõÝõÙõÙõÑõÝõÙõÝõÊáõÆõÆõÊáõÝõÆõÆõÝõÝõÝõÝõÆõÝõݾÆõÆõÝõÝÆÝõÆõÆõÆõÝõÆÝõÆh-
hS"ð>*hÒ/"

h-
5>*h‡ÃhS"ðH*h‡Ãh-
h-
hS"ð5>*h-
h-
5>*

hS"ðhS"ðhúD‡K´'/)0)0121º3D4F4*;,;Œ?A(B*BFCDDbGÒJÔJÖJØJ6LtO÷òêòêêêêòââââââòââÝÝÝÕÍ $a$gdPJ‚ $a$gdú%½gd˜e3 $a$gdÒ/" $a$gd‡ÃgdS"ð $a$gdúD‡Â@â@AAA4A6AdA¢AÄAÆA*B:BD@D\DÐDîEBFTF¦F°FàFâF8GBGbGŒG²GðGšHØHòHFI^IœIØIJŽJÌJÒJÔJÖJØJàJùõùëùáùÝùõùÖÌùÝùÄùÄùÝùõùÌÖºÝõùõùõùÝõÝõùÝùÝùõùõùõùÝùÝùµ°« hö[5>*CJaJ h `ê5 h9Ó5 h˜e35h-
h-
5>*hÒ/"hS"ðH*h-
hS"ð5>*

h-
5>*h-
j<ðhS"ðhS"ð j>ðhS"ðhS"ðhÒ/"

hS"ðhS"ð9àJäJKKrKtKöK4L6LXLZLâLäLMjMŽM˜MšM M¢MÂMæMøMN NVNXNÒNÔNîN,OvO†P‡PÃP+QR¤R¦R"S$S(SfS°S²S'T(TfTgTTƒTUVÂVÄVæV$W’WòæòæÝæÝæÓËÄÀļĴ¯´Ä´Ä´§¼ÄÀÄËÄ¼Ä Ë–ÄËÄËÄËĒÄËÄËÄËÄËĒĒĒÄhë~%h‘_Îh9Ó5>*

h‘_Îh9Óh‘_Îh‘_Î>* hPJ‚>*h‘_Îh9Ó>*h‘_ÎhPJ‚

h9Óh9Óh9Óh9Ó5h9Óh9Ó5>*hú%½>*CJaJh `êhj%(>*CJaJh `êhj%(5>*CJaJ9tOvO†P‡PÃPÒP,Q¦R$S²S(TgTµTW’WöW.\^\`"b d÷÷÷÷ììììììììààÔÔÉɽ½
$„K^„Ka$gdƒG—
$
&
F a$gdë~%
$„K^„Ka$gdë~%
$„K^„Ka$gdPJ‚
$
&
F a$gdPJ‚ $a$gdPJ‚ ’WöW¦X¨XòX.YZY\YÖYZ.\f\’\^J^N^¸^º^\``”`ÊaÌa‚cÀcÒc

d dddTdtdvd¢d¤d˜ešeÔeÖeNgˆgŒg¼gRhnj¤j¦j¬jøj kDkpkôkl l"l\lpl´lÞlàlæl8mœm¾möïëïëïëïëïöëïöãïëïöãïëïßïßïÚÕöïËïËïËïËïëïöãïößû´ï´ï´ïëïëï´ï¬¤ï´hƒG—h9Ó>*hƒG—h‘_Î>*

hƒG—h9Óh‘_Îh9Ó>*h‘_Îh‘_Î>* j®ðh9Óh9Ó hƒG—5 h‘_Î5h‘_Îh9Óh9Ó5hƒG—

h9Óh9Óh‘_Îh9Ó5>*@ dddTdhefŠgŒgRhÎhPiljnj¤j¦jøj k6k>kDkpk¢kôköööëëëßßëëëööÚÒë¿¿¿ë¿¿$
&
F
Ƴ„ì^„ìa$gd/— $a$gdƒG—gd‘_Î
$„K^„Ka$gdƒG—
$
&
F a$gdƒG—„K^„Kgd9ÓôklHl\lŠl´lÈlÞlàl8mbmtmˆmœm¾mØmn0nRnlnˆn¼nÎnôáÑáÑôôÈÀôáááôááôáôááô $a$gdƒG—„K^„Kgd9Ó$„H„^„H`„a$gdƒG—$
&
F
Ƴ„ì^„ìa$gd/—
$
&
F a$gdƒG—¾mn0nRnln¼nÎno$ozo|o´oæp(qªqØqÜqr rrr rrrrr&rSr`rr¯r°rÄr.tùòùòùòùíåÝòùòùÙùÙùÔÏʹ­¢–ˆ–ukc\

h¿YUh¿YUh¿YUh¿YU5h¿YUh*\ÿ5>*h¿YUhj%(5>*h½"Ì>*CJaJhMLhj%(5>*CJaJhMLhj%(>*CJaJ h³Rhj%(CJaJh³Rhj%(5CJaJhö[5CJaJh9Óhsr>* hƒG—>* h*\ÿ>* h9Ó>*hƒG—h9Óh9Ó5h‘_Îh9Ó>* h‘_Î>*

hƒG—h9Ó

h9Óh9Ó!Înønoozo|o´oòop>php„p pÀpäpæp(qTqŒqªqÜqr rr rììãããØììììììììÓØìììììÓÎÎgdj%(gd9Ó
$
&
F a$gdƒG—„K^„Kgd9Ó$
&
F
Ƴ„ì^„ìa$gd/— r
r
r

r
r rrrrrr rrr¯r°rÄrs.sLtNtxtzt²tÞtuúúúúúúúúúúúúòçççØØØççççØØ$
&
F>
Æha$gd½"Ì
$
&


Fa$gd½"Ì $a$gd½"Ìgdj%(.t0tNtxtzt~tŒtŽt°w²wþwâxäxæx y{{¾{À{^|d|R}T}j}r}t}è~ê~ì~*€,€H€Z€ø€òëãëÛëÑëÊ»±ª£Ÿ›Ÿ›Ÿ—Ÿˆ~vq£Ÿqi_X

hfÒhÑ(ØhfÒhÑ(Ø5>*hfÒhÑ(Ø>* hÑ(Ø>*hfÒhfÒ5hfÒhfÒ5>*hfÒhfÒ>*

hfÒhfÒhfÒh½"Ìhj%(

hj%(5>*

h*\ÿ5>*h½"Ìh˜kÔ56

h½"Ìh˜kÔh½"Ìh˜kÔ5

h¿YU5>*h¿YUh¿YU56h¿YUh¿YU5h½"Ìh¿YU5

h¿YUh¿YUjh¿YUh¿YU0JU"uÐuòv°w²wþw$x:xXxpxŽxäxæxyžyzdz
{^|`|R}ðððåÚËËËËËËÀµµµµµµµ­ $a$gd½"Ì
$
&


Fa$gd½"Ì
$
&


Fa$gdj%($
&
F>
Æha$gd˜kÔ
$
&


Fa$gd˜kÔ
$
&


Fa$gd{T~$
&
F>
Æha$gd½"Ì R}T}j}è~ê~ì~*€,€H€ƒƒVƒý„þ„…æ‡è‡(ˆ¬ˆ ‰r‰¶‰Š6Š”ŠôììççôôìììÜìììôôÜÜÜÜÜÜÜÜÜ
$
&


Fa$gdj%(gdfÒ $a$gd½"Ì
$
&


Fa$gd½"Ìø€ú€ƒƒVƒhƒ„„\„]„³„´„þ„ …d‡f‡æ‡è‡&ˆ(ˆ ‰\‰r‰t‰|‰†‰¶‰ì‰ŠŠ
Š Š6ŠŒŠ”Š–ŠÈŠÊŠàŠèŠìŠîŠþŠ‹‹*‹üõñéßØüØüØüØÑñüñÍûñüñüñüñ·ñ·ñ·ñ·ñ·ñ³¯·«¯’‡{hMLh—8q>*CJaJ h~”h—8qCJaJ h˜f`5>*CJaJh~”h—8q5>*CJaJh8Jh}h˜e3h†|hHhj%(5hHhj%(5>*hfÒ

hj%(5>*

hHhHhHhH5>*hHhH>*hj%(

hfÒhÑ(Øh½"Ì-”ŠÈŠÊŠÌŠÎŠÐŠÒŠÔŠÖŠØŠÚŠÜŠÞŠàŠâŠäŠæŠèŠêŠìŠîŠ‹¶‹¦Ž¨ŽŒôïïïïïïïïïïïïïïïïïïïààØØØ $a$gd8J $¤ ¤[$\$a$gd8Jgdj%(
$
&


Fa$gdj%(*‹P‹´‹¶‹ŒŒŒ Œ.Œ/ŒBŒLŒOŒPŒXŒtŒvŒ‹ŒŒŒ)O’ŽvŽ|Ž¤Ž¦Ž¨ŽàŽZ\Æ ŒŽJ‘L‘@’n’B“D“œ“Ê“ô“ö“T•V•––L–òæÞÚÓÎÆÚÓÚÓÚÓÚÓÚÓÂÓÚÓ¹²®²§¢š²Â²““““‡“§§Â§Â§Â§h¿U÷håP>*hV^hV^>*hV^

hV^hV^h¿U÷h¿U÷>* hV^>*

h¿U÷håPh¿U÷

h¿U÷h¿U÷h¿U÷h¿U÷CJ h8JhåPhåP>* håP>*

håPhåPhåPhMLh~”>*hMLh—8q>*CJaJhMLh—8q5>*CJaJ2ŒŽ<’D“8—Øš„›†›:œ¡œ¢œ6 ú¡|¢¢£ ¤ˆ¤ð¤`¥€¥H¦x¦z¦|¦~¦÷÷÷è÷÷ã÷÷ãÛ÷÷÷÷÷÷÷÷÷ãÐÐÐ
$dàa$gdè? $a$gdx gdè? $¤d ¤d[$\$a$gd8J $a$gd8JL–N–––8—Z—~—

˜˜°˜²˜È˜d™f™ššÊšÌšÖš ›@›D›€›„›†›œœ'œ7œ:œYœvœ¡œ¢œÊœýœþœú¡¢¢z¢|¢”¢££££d£f£üõíæÞæÚæÚæÞÓæÚæÚæÏæÓÞæËÄÚÄÀĸÀÄÀ°¬Ú¬¢›”…yÚÚh8JhW%^H*hW%^hpF¹hè? >*

hÐKühè?

hÐKühÐKü

h8JhÐKühú4hè? 5>*hx hx hx >*hú4hè? >*hú4

hè? hè? hè? hÄHL

h8JhÄHLh8JhÄHLhÄHL>*

hÄHLhÄHLh¿U÷håP>*

h¿U÷håPh¿U÷/f£ £¢£Ê£Ì£Î£ ¤^¤¨¤ª¤º¤¼¤Ú¤Ü¤ð¤ ¥`¥â¥ä¥æ¥H¦\¦v¦x¦z¦¤¦¦¦®¦Ð¦ê¦"§P§p§¢§Ø§Ú§R¨S¨T¨l¨z¨{¨Ò¨üõíèäÝíõÓõÓõÓõíõíõÓõíÎíȼ³§™§™§™§§Œˆ~vrk

hA LhA LhA LhA LhA L>*hA LhA L5>*h×t¶hà+¡h×t¶>*CJaJhMLh—8q5>*CJaJhMLh—8q>*CJaJhö[>*CJaJ
h8JCJ
h E„CJ
hè? CJ hpF¹>* j®ðhè? hè?

hpF¹hpF¹h8J h8J>*hpF¹hè? >*

hè? hè? hW%^*~¦€¦‚¦„¦†¦ˆ¦Š¦Œ¦Ž¦¦’¦”¦–¦˜¦š¦œ¦ž¦ ¦¢¦¤¦¦¦S¨T¨l¨¨œ¨²¨ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôììççççgdA L $a$gd8J
$dàa$gdè? ²¨Ò¨í¨©-©/©:©;©¶ª «|«¼« ¬N¬È¬F­H­ô®ö®J¯È¯ð¯°8°J°L°†°ª°6±úúúúúúúòòòòòòòòòòúúúúúúúúúúú $a$gd×t¶gdA LҨߨ;©J©ªª¬ª¶ª « ¬N¬è¬ö¬v­x­ö®J¯J°L°†°Ö±Ø±<³>³’µ¬µ¸¶ö¶ø¶B·X·p·¸Ž¸ž¸Ÿ¸¬¸¸¸<¹O¹®¹¯¹È»Ô»>¾@¾Æ¾È¾ê¾°¿ø¿Á`ÁÎÁúÁ
ÂÂXÂn²ÂÌÂôÃ

ļľÄÌÄÎÄ:Å÷ðèðäðèðèðäðäðèðß×ðÓðäðËðäðäðËðÁðÁðËðËð½ðµðäð½µðäð­ð­ðäðäð­ð­ðäðäðh\ *hA L>*hIwçhA L>*hIwç j®ðhA LhA Lhâ5hA L>*hâ5hà+¡hA L>* hâ5>*h×t¶h”}{hA L>*

hA LhA LhA LhA L>*B6±l±¬±Ö±Ø±|³ì³v´µµ’µX·´·¸F¸h¸«¸¬¸<¹h¹š¹§¹®¹¯¹È»j¼Ú¼úúúúòòòúúúòòòòòòòòòòââúòòò$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gd×t¶ $a$gd×t¶gdA LڼƾȾ*¿:ÀÁÁHÁvÁÎÁ²ÂÃòÃôÃ|ĺÄÊÄ:Å<Å>Å@ÅÚÅfÆÇžÇ ÇÎÇ÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòòòòò÷÷â÷÷÷$„L„ ^„L`„ a$gd×t¶gdA L $a$gd×t¶:Å@ÅhÅ°ÅÀÅêÆìÆ ÇÎÇÈ:É<ÉlɐɨÉæÉËˊ˞ËP̎̂ÎàÎæÎèÎÏÏ Ï¢Ï¨ÏvдÐ6ÑtÑ4ÒzÒ.Ó0ÓÖÖä×æ×ÌØÐØØØÜØâØ

لن٠ÙàÙÚÚ$ÚüôíéíåíÛåíåíåíåíåíåíåíåí×íÏíÏåíåíåíåíåíËíËíÇû°¤–¤–¤¤h©\l>*CJaJhAJh—8q5>*CJaJhAJh—8q>*CJaJ hAJh—8qCJaJ hö[CJaJhÚ-µh{N$h:Hh×t¶hA LH*hŠtœhšcchA L5>*h×t¶hb]¾

hA LhA LhšcchA L>*hšcc7ÎÇlÉ:Ê˰˚ÍæÎèÎÑÒÑDÓLÕ|Ö>ØÌØÎØÐØÒØÔØÖØØ؆Ù&Ú(ÚZÛ÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷ííííííÞÞÖÖ $a$gd©\l $¤ ¤[$\$a$gd©\lgd—8qgdA L $a$gd×t¶$Ú&Ú(ڐÚÀÚÂÚÒÚàÚâÚÛ ÛXÛZÛ\ÛhÛlیÛÜ ÜŠÜŽÜÔÜØÜÝ.ÝlݲݶÝöÝÞ Þ$Þ:Þ0ß4ßøßüßþßàvàà”à¦àþà áázá~á¸áüáâ âxââ”â¢âÎâ.ã2ãÒãâãæã ä.ä0ä˜äšäÔäÜäìä

å å,åöòëãÞãëòëòëÚëÐÚòëÚëÚëÚëòëãÚëÌëÚÌëÚëÚëÌëÐÈëÌëÈëÈÌëÈëÌëÈëÌëÈë¾ÈëÌ·ëÌëÌëÌ·ë

h¬ mhê¿hÏOVh¬ m5>*hÏOVhê¿h¬ mh¬ m5>*h¬ m h©\l>*h¬ mh¬ m>*

h¬ mh¬ mh©\lh)v>*CJaJHZÛ\ÛhÛ܊ÜÔÜlÝ²Ý Þ0ßøßtàvàà ázáüáâ.ãÐãÒãâã,åØå4çBè¬è8é÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïêïïïïïïïgd¬ m $a$gdê¿ $a$gd©\l,å0åþåæ®æ´æ4ç8ç¤çÄçÊçèBèFè¬è°èºèÂè8é<éNéÔéØé†êšê:ìZì\ìììîì\í`ítí€íŠíÜîÞîññHñJñò
ò4ò`ô„ôŒô¤ô0ö4öJöLö\ö^öföüõñõñõüõñõñõüõüõñõüñõüõçõñàõñõÛÓõñõñõñõñõÎÆõÆõñõ½´¨ž—Žh®Uf>*CJaJ

h®Uf5>*h—8qh—8q5>*hAJh®Uf>*CJaJhZIe>*CJaJh)v>*CJaJhZIeh¬ m>* hZIe>*h¬ mh¬ m>* háA°>*

h¬ mhê¿hÐh¬ m5>*hê¿

h¬ mh¬ mhÏOV68éÔé„ê†êšê

ë

ì\í^í`ítíïÀï˜ðò
ò4òzòÂòdó¶ó^ô`ôèôŠõ0ö2ö4ö÷÷÷÷÷÷÷òò÷÷÷÷÷òòòòòòòòòòòíígd—8qgd¬ m $a$gdê¿4ö6ö8ö:ö<ö>ö@öBöDöFöHöJöLö^öföNøPøûrûˆû¸ûæû ü*üVüXüúúúúúúúúúúúúòãããÛÛÛÛÛÛÛÛÛ $a$gdÝHb $¤ ¤[$\$a$gd®Uf $a$gd®Ufgd—8qfö†ö”ö¦÷¨÷ô÷ øLøNøPø`ø²øðø ûûrûvûˆûŒû¸û¼ûæûêû üü*ü.üXü–üRþœþÚþÿ*hh{héme>*hW‚héme>*h²3`héme5>*hémehéme>*hémehÝHb

hémehémehémehéme5h -D>*CJaJh®Uf>*CJaJh -Dh—8q5>*CJaJh -Dh—8q>*CJaJ6Xü–üÎü
ý0ý2ýÖýØþÚþ<ܐ†ˆ.ôöþ b d <
>
B R v ˜ ÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷gdéme $a$gdÝHbö 2 ² ´ ü þ X¶ôÌ
Î
ü
<
>
æ
$

&

j

Ž

¦

¨

¸

ö

”
Ò
B F R V v z ‚ „ ˜ œ ¸ ¼

8 ÂùïèäèàèàèàèäèØàèàäèäèäèäèäèÎÊèÊèÊèÂèÊèÊèÊèÊèÊèÊè¸èäè®è®è®äè¸è¦è¦èh|;ÕhémeH* j=ðhémehémehhéme5>*hÝHbhémeH*h;m hžOhéme5>*hžOhéme>*hžOhÝHb

hémehémeh²3`héme5>*

hÝHb5>*A˜ ¸ 8h„¤¦þXÂffæ@¡/012Z\ž è ÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷òêêêêêêêâââ $a$gdªj- $a$gd|;Õgdéme $a$gdÝHbÂÞàv x 24f²f’’”ªè@l(kŠ¡¦¯·õù/01Z\žX-Z-8 : < > Þ à ê ! !B!¸#Ê#Î#

$z$ˆ$Š$’$~&¬&0'2'â' (z)¸)Ö)ú)–*˜*B+’+ô,ö,öïèäèäèöèöèäèäèöèöèäèöÝöèäèÙÕÎÄè¼èÕèÕèÕèÕè¼è´è´èÕè´¯´è´èÕè´èÕèÕèÕè´èÕ hªj->*hl¡héme>*h Knhéme>*h Knhéme5>*

hémehªj-hªj-héme

h|;Õ5>*h|;Õ

hémehéme

h|;Õhémehhéme5>*Eè ê ! !¤!¸#z$%¾%~&â'p(B+’+¶/¸/ô/ö/”2–2¬2®2ž3v4Ä5Z6f;î;ð;÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gdéme $a$gdªj-ö,¦-¨-/
/¸/ô/®0°0–2¬2v4À4Ä5Ø577„8†8>9@9X;Z;ð;<Ü<ô<”=–=X>Z> ??@BˆBÌEÎEÂFÄFrGtG"K$K†LˆLªL¬LÒLÔL¾MÈMNZNÄNÊNÞN”O¬O P´P¤QäQÂRÄRðTòTÚUùõùõùíùõùåùÝùÝùõùõùõùõùÝùõùõùõùõùÕùõùõùõùõùõùõùõùÎÄùÕùºùºù°ù°ùõùõùhpU½héme5>*hýthéme5>*hOÆhéme5>*

hOÆ5>*hëX3héme>*hˆ|héme>*h

Ëhéme>*hl¡héme>*hªj-

hémehémeBð;<B@BˆBŠBF”H²I¼M¾MÀMÂMÄMÆMÈMNNÊN”O P¢Q¤QäQ
RhU÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gdéme $a$gdªj-hUjUVVVV
V

V VVV VVVVVV V"VHWˆWŠW‚Y€\‚\²]÷÷òíííííííííííííííåÝÝÝÝÝÝ $a$gd^+ $a$gd^+gd—8qgdéme $a$gdªj-ÚUÜUäUæUVV"V*V–V°V¶V¸VÔVWFWHWŠWì[î[.\~\´]^$^(^¼^Î^Ü^Þ^’_”_T`V`~`”`”ašab0bŠbšbcc*d¾dÌdÎd eJef4f÷ð÷ðìèßÓȺ¯ºÓ¦•ŽŠŽŠŽ•€•Ž•ŽŠŽŠŽŠŽ•Ž•Ž•Ž•ŽŠŽ•ŽŠŽŠŽ•h jh j5>*h!`

h jh jh jh j5hD1>*CJaJh j>*CJaJ h^+5>*CJaJh¼"·h—8q5>*CJaJ h¼"·5>*CJaJh¼"·h—8q>*CJaJhö[>*CJaJhOÆhÖb|

hémehémehªj-hémeH*2²]´]&^(^Za\arcªeVfXfÞfàf¸giœi¨n0o2o\o^o^r s€u‚uÊuÌuTyVy÷÷÷÷÷ïïêêïïïïïïïïïïïïïïïïïïgd j $a$gd!` $a$gd^+4f*CJaJh@·h j5>*h j h!`5

h!`5>*h!`h jh j5>*h jh j>*h jh j5

h jh jGVyØ{ö|02è…ê…S††Ž†´‡µ‡õ‡=ˆqˆ¤ˆíˆ-‰÷÷÷ò÷÷÷òêßÔÌÔĵ©µ©µ
$
Æha$gd!`$
&
F>
Æha$gd!`
&


Fgd!`
&


Fgd!K
$
&


Fa$gd!K
$
&


Fa$gd!K $a$gd!`gd j $a$gd!`î…'†R†S††Ž†à†á†p‡‡´‡µ‡õ‡0ˆ;ˆ?ˆ@ˆgˆoˆ—ˆ¢ˆ¦ˆ§ˆÕˆÞˆáˆëˆøˆ‰-‰^‰Š¸‹óåÚÉ¿¯¢¯¢¯—‰‚z‚¿‚z‚z‚r‚z‚z‚z‚É¿`"h!`h!K 5>*CJOJQJaJh!`h!K 6h!`h!K 5

h!`h!K h!`h!K 5OJQJaJ hcvh!K CJaJh!`>*CJOJQJaJ-h!`h!K >*CJOJQJaJh!`h!K 56 h!`h!K CJOJQJ^JaJ h—8q5>*CJaJhk h—8q5>*CJaJhk h—8q>*CJaJ -‰^‰_‰jŒlŒ˜Œ6²´¤Ž¦Ž¨ŽªŽ¬Ž®Ž°Ž²Ž´Ž¶ŽÈŽâôéáééÒÒéééÊÅÅÅÅÅÅŶ¶ $¤ ¤[$\$a$gd!`gd—8q $a$gd!`$
&
F>
Æha$gd!`
&


Fgd!`
$
&


Fa$gd!`
$
&


Fa$gd!` ¸‹º‹Ö‹Ø‹jŒ˜Œ¾ŒÀŒ6NP²´^Ž`Ž¦Ž¨ŽªŽ¬Ž°Ž´Ž¶ŽÆŽÈŽÐŽBàâäñßñßØÐÈØÐÈØÈØÄغ¯¦”ˆzodXzXPÄ hD'|CJaJh¦|!h—8q>*CJaJ h¦|!h—8qCJaJ h!`5>*CJaJh¦|!h—8q5>*CJaJhk h!`>*CJaJh!`>*CJaJh!K >*CJaJh¤ƒ>*CJaJ hç6ä5>*CJaJh!`h¤ƒ5>*h!`h!`h!K 6h!`h!K 5

h!`h!K "h!`h!K 5>*CJOJQJaJh!`5>*CJOJQJaJâä "npÒ’p•r•x—z—˜ò˜Bšd›f›¨Ÿ°¡Ì¢Î¢Ð£Ò£*©,©z©öêöêêêêöêêêêêêêêêêêêêêáÕ

$7$8$H$a$gd£u 7$8$H$gd
1

$7$8$H$a$gd!` 7$8$H$gd¦|!ä "npt’¤Ú ‘‘"‘$‘:‘v‘¸‘º‘p’r’†’´’Ð’Ò’&“(“¼“¾“B”d”f”"•$•n•p•r••”•è•––&–(–`–b–Ø–Ú–v—x—z—0˜4˜L˜d˜ž˜Ê˜Ì˜Ö˜Ø˜ð˜ò˜ˆ™Š™÷ïäàÙÑÙÑÙÍÙÍÙÑÙÍÙÍÙÑÙÉÙÉÙÉÙÁºÙºÙನÙÑÙÍÙÍÙÉÙÉÙà¡ÙœÑÙÑÙÍÙÍÙÉÙÍ h!`]

hV\ïhV\ïhV\ïh¦|!5>*hV\ïhV\ï>*

h!`hV\ïhV\ïh¦|!>*hV\ïh!`hV\ïh¦|!]

hV\ïh¦|!h¦|!h¦|!h¦|!5>*]h!`5>*]h!`h¦|!5=Š™öšøšd›f›j›ž› ›´›Þ›ö›ø›VœWœcœdœvœ³œ´œ¾œ¿œž¤ž¦žHŸJŸ¨ŸÂŸÆŸöŸøŸ8 : X Z ö ø ¡¡@¡B¡,¢J¢L¢È¢Ê¢Ì¢Î¢ö¢ø¢v£œ£¨£ª£Î£Ð£ùõùñçÜÔùÔùñùñÊÃÊùõùõùõùõùõùʻʻùõùõùõù³©³ùÔ¤Ôùœ˜ù˜ùõù˜ù”h¦|!hºvàh!`hºvà] h!`]hºvàh¦|!>*]hºvàh¦|!>*hV\ïh¦|!>*

h!`>*]hV\ïh¦|!>*]hV\ïh¦|!]hV\ïh¦|!5>*]hV\ïh¦|!5>*hV\ïh!`

hV\ïh¦|!8Уң¤*¤,¤~¤€¤.¥0¥6¥8¥æ¥è¥Ž¦¦˜¦š¦´¦ §L§N§X§Z§v§¢§¨¨¨ ¨¶¨¸¨Â¨Ä¨*©,©z© ªª8ª:ªÈªÊªòªôª««|«~«º«¼«¬,¬6¬8¬P¬f¬r¬t¬¦¬ä¬­j­l­®®^®`®f®ùñçñàÜàÜàØàÜàÜàØàÐàÜàØàÐàÜàØàÜàØàÌÁºØºØºØºØºÌºÌºØº²ºÌ²º²­²º²ºØºØºÌº h£u]h
1h
1]

h
1h
1h
1h
15>*]h
1hV\ïh¦|!]h£uh!`

hV\ïh¦|!hºvàh¦|!>*]hºvàh¦|!>*

hV\ïhºvàCz©«¾¬`®:°L±

³ ³®³Fµ·ì¸î¸ÚºT»Ž½š¾¨ÁðÁ¾ÂøÂJæÃÖÃÅóóóóóóóççççççÛÛÛÛÏÏÏÏÏÏÏ

$7$8$H$a$gd/ m

$7$8$H$a$gdÀ

$7$8$H$a$gdbG¢

$7$8$H$a$gd£uf®º®Ê®Ì®

¯ ¯¯ ¯*¯f¯€¯‚¯Î¯Ð¯ì°î°J±L±”±¦±¨±Ú±ô±ü±þ±²X²Z²’²
³

³ ³³V³¬³®³²³Æ³È³,´4´v´x´š´¼´"µ$µ0µ2µDµFµLµnµpµÞµàµŽ¶¶··B·D·°·²·

¸J¸V¸X¸ê¸ì¸\¹j¹†¹ˆ¹÷ðìðäßäðäðìðÛð×ðìðäÒäðäßäðÒäðäìðäðìȽäð¹ðìðÈð¹ðìðìȽäð¹ð¹ðȽäð¹ð¹ð¹ðìð½ðìhÀh
1h
15>*]h
1h
15>* h
1]h£uhbG¢ hbG¢]h
1h
1]h
1

h
1h
1h
1h
1>*Iˆ¹:º<ºØºÚºÞºæº4»R»Æ»Ø»è»ê»¼
¼¼¼¼V¼¨¼ª¼Ä¼Ö¼^½`½t½ˆ½Œ½Ž½â½ú½ ¾¾˜¾š¾È¾Ê¾N¿P¿v¿x¿0À2ÀèÀêÀ„Á†Á¨ÁðÁ„†¢¤¼ÂÄÂâÂôÂöÂüÂÃFÃJÃùõùõëàëõùàëÙàëùÒùÊùÆùÊùÒùÊù¼ùÊùõùõùõùÆùõùõùõùõù²«§«£«§«§«§«›«h h ]h/ mh

h h h h 5>*hÀh
15>*hÀh
1h
1]

hÀhÀ

hÀ5>*h
1h
15>*]h
1h
15>*h
1

h
1h
1=JÃNÃTà äêðÃÔÃÖÃfÄhÄÖÄØÄÅÅ$Å>žÅÀÅÊÅÌÅzÆ|Æ"Ç$ǀDŽǔÇÖÇîÇðÇþÇÈÈÈ$È(È\ÈbÈdÈfȨȲÈüÈÉÉ ÉLÉjÉlÉðÉ
Ê

ÊÊdʘʚÊÍVÍXÍZÍpÍüõíõüõíèõäõÜõüõíõäõäõäõäõüõüäüõüäõüõíõíüíõíõíüíõüõí×íõÏÇõ½¯¥›hY7hY75>*hY7OJQJ^Jh+QCJ OJQJ^JaJ h+QOJQJ^Jh/ mh ]h h >* h/ m]h/ mh H*h/ m h ]h h ]

h h h =ÅłDŽÇÈjÉlɚÊ,ˈËâË6̐ÌÍÍXÍZÍp͒ÏÒ"Ó$ÓTÓ^֞×óóóóóóóóóóóêêááØóóÐÐóóóó $a$gd/ m 7$8$H$gdY7 7$8$H$gd+Q 7$8$H$gd

$7$8$H$a$gd/ mp͜ͼÍìÍ

ΠξÎÀÎØÎÚÎdÏfϐϒÏ6Ð8ÐìÐîÐôÐöДіÑäÑìÑÒ
Ò Ó"Ó$ÓTÓâÓøÓÔÔ
Ô

ÔÔ´Ô¶Ô¾ÔÂÔZÕ\Õ

ÖÖÖ Öbְ֒Ö××××@×t×vלמע×ô×BØDؤئØöØøØdÙfÙ²ÙùñùñìùìùèùìùàùèùèùèùèùèùèùÙÕËÄè¼ì¼ì¼ÄèÄèÄèÄèÄèļļì¼Ä¸Ä¸Ä°Ä¼ÄèÄÕÄÕÄèÄh/ mh‹@¥]h}$gh‹@¥h‹@¥]

h‹@¥h‹@¥h‹@¥h‹@¥5>*h‹@¥

hY7h¦|!h/ mhY7]h/ m h/ m]hY7hY7]

hY7hY7Ež×¦Ø¬ÙÐÜÒÜòܺßúàæäêçìçè:é<é¬éêPêÀê˜ë ìŠìŒìŽìì’ìXîóóóóóóóóóóóóêóóóóóóóååååÝ $a$gd/ mgd—8q 7$8$H$gd›,ß

$7$8$H$a$gd/ m²Ù¾ÙÚ&ÚXÚZÚhÚ
Û

۞ۺۼ۾ÛÌÛÎÛrÜtÜ|Ü~ÜÐÜÒÜòÜøÜݎݐÝDÞFÞVÞXÞ¾ÞèÞúÞüÞêß"àNàPàúà2á°á²áhâjâââæâã
ããã(ã\ãÈãÊãöãäDäHätäväxä÷ð÷ðì÷ðìð÷ðìðäðàðìðÖÌŽÅìÅìÅìŽÅìŽÅìŽŹŹű§ ÅìŽŘ½Å½Å½Å h/ mh¥-´]

h¥-´>*]h¥-´h¥-´>*]h¥-´h¥-´>*h¥-´h¥-´h¥-´]

h¥-´h¥-´h¥-´h¥-´5>*h¥-´OJQJ^Jh‹@¥h/ mh‹@¥H*h/ m

h‹@¥h‹@¥h‹@¥h‹@¥]*]h›,ßh›,ß5>*h›,ßOJQJ^Jh‘F h/ m]hfhf]hf

hfhf#hfhf5CJ OJQJ^JaJ hf5OJQJ]^Jhfhf5OJQJ]^Jh/ mhfOJQJ]^Jh¥-´h¥-´h¥-´]h/ m

h¥-´h¥-´)¬édëfëxëzëˆìŠìŒìŽìì’ìšì¼ìîì,í.íÌíÎíîVîXîŽîîæîèî&ïDïÈïàïrðtðîðúðüðþðññùõùõùêâÚÏÄ»¯¡¯˜¯˜¯†|t|tmtmtm|]tmõmõ-hc
Uhc
U5CJOJQJaJ

hc
Uhc
Uhc
Uhc
U>*hc
Uhc
U5>*hdDH>*CJaJhc
U>*CJaJh/ m>*CJaJhtçh—8q5>*CJaJhtçh—8q>*CJaJhö[>*CJaJ hV\ïhGq‹CJaJ h
1hP>ŒCJaJ hP>ŒCJaJ hY7CJaJ h›,ßh›,ßCJ aJ h/ m

h›,ßh›,ß$Xîèî&ïÈïrðtðîðvñ¢ñ$ò˜òÈò.óvóÖó ôŒôõ¤õ:öÀö ÷t÷

ø6øùúúúúñéúúúúúúúúúúàúúúúúØØØ $a$gdc
U„‚^„‚gd/ m $a$gd/ m„ª^„ªgd/ mgd/ mñ$ò0òÈòÔòÖòØò ô.ôõõ¤õªõ:ö@öÀöÆö ÷÷t÷¨÷Æ÷È÷Ú÷Ü÷

øø6øZøùdùfùÒùÔùèùúÆúÈúàúûüüü%ü1üDü`üeürü}üü“üü«ü·üÜüùüúü6ÿLÿNÿ|ÿùñùñùíùñùíùíùíùíùñùíùíùíùíùñùãñÖùÆ·ùíù¯ùñù¯íù¯ù¯íù¯ùíù·Ÿ·ùãñù-hc
Uhc
U5CJOJQJaJhc
Uhc
U5hc
Uhc
UCJOJQJaJ-hc
Uhc
U;CJOJQJaJhc
Uhc
UOJQJaJhc
Uhc
U5>*h/ mhc
Uhc
U>*

hc
Uhc
U=ùùfùÒùÔùúüüaü‰ü·ü¸üúü6ÿrÿpÄ>„`lB¦ôìçìâìììììââììììììììììììÝgdc
Ugdc
Ugdc
U $a$gdc
U
$
&


Fa$gdc
U|ÿ~ÿ†ÿŠÿÿ’ÿ¨ÿªÿ¾ÿÀÿÚÿÜÿrtÆÈ>Zfh~‚†ˆ`B¦Ö F Z ¢ g
i
r
s
u
†

½
Ý
è
ý

%
'
÷ð÷ð÷ð÷ð÷ð÷ð÷ð÷ð÷ðæð÷ðÞð÷ðæðÑðæÊæðÆðÆðÆð½´½«Ÿ‘ŸˆŸ‘Ÿ‘ŸhVP!>*CJaJhbZ°h—8q5>*CJaJhbZ°h—8q>*CJaJhö[>*CJaJh|:å>*CJaJhdDH>*CJaJhVP!

hVP!5>*hc
Uhc
UOJQJaJhc
Uhc
UH*hc
Uhc
U5>*

hc
Uhc
Uhc
Uhc
UH*5¦(ÔÖ `` *
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
Ý
'
`
÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòòòòòòòòòçÜÑ
$
&


Fa$gdVP!
$¤[$a$gdVP!
$ ¤\$a$gdVP!gd—8q $a$gdc
U'
`


´




>

@


8
–
¨
ª
²
2 Ü Þ ò

¾ÀÌâ
"&š24&”¤¦¨ÔÜÞ ´ Ì (<\Š ¦ÌøúRfj˜ XóèáÙáÙáÕáÙáÙÐÙáÙáÕáÙáÕáÙáÙáÆá´áÆáÙáÕáÙÐÙáÕáÙáÙáÙáÙáÙá§áÙáÙáœá hÙyƒh—8qCJaJjhVP!hŽ.ë0JU"hVP!hŽ.ë5>*CJOJQJaJhVP!hŽ.ë5>* hVP!5hVP!hVP!hŽ.ë5

hVP!hŽ.ë hVP!hŽ.ëCJaJhVP!hŽ.ë>*CJaJ=`

¿
`

¶
4 $&šì>¨24Ô&~ ðáááááÖËÃ÷···¯ÃªÃËgdVP!
&


FgdVP!


&
F?
ÆhgdVP!
&


FgdVP!
$
&


Fa$gdVP!
$
&
F?a$gdVP!$
&
F?
Æha$gdVP!$
&


F¤ ¤a$gdÙyƒ~ ê <ŠÞ tvÌð⺌8È¢\ ^ ü!þ!ëëëëëæÚÚÏÏÄÄÄÄÄÄļ¼´
&


FgdŽ.ë $a$gdŽ.ë
$
&
FAa$gdŽ.ë
$
&


Fa$gdŽ.ë
$
ÆÁa$gdŽ.ëgdj%(
&
F@
ÆÁ„Á„?ý^„Á`„?ýgd/— XZtvÌ rt‚„v’–â"†ˆºÊü4€°|ž¢²&-(-J-L-X-Z-8 X \ ^ N!Œ!à!â!ü!þ!N"”"–"È"Ê"þ"#@#‚%òëãÙëÕëÑëÕëÉëÉëÉëÕëÉëÉëÉëÉëÉëÕëÕëÕëÉë¾ëÕëò뮞ëÕëÕëÕëŒ"hVP!hŽ.ë5>*CJOJQJaJ-hVP!hŽ.ë5CJOJQJaJ-hR:ÁhŽ.ë5CJOJQJaJ hR:ÁhŽ.ëCJ
aJ
hVP!hŽ.ë5hR:ÁhVP!hVP!hŽ.ë5>* hŽ.ëCJaJ

hVP!hŽ.ëjhVP!hŽ.ë0JU5þ!N"@#®$l&Ö& )´-r3¬<8>–@šAJBC°D²D

EJEpFèFVG†GH÷ìààÛÓÓÓÓËËËËËËËËËËËËËË $a$gdR:Á $a$gdÙyƒgdgF­


&
F?
ÆhgdŽ.ë
$
&


Fa$gdŽ.ë
&


FgdŽ.ë‚%À%è%ê%ú%ü%l&~&–&¦&Ô&Ö&ì(î(J,ˆ,’,”,H-J-j.l./2/–0˜0T1V1x5z5œ5ž5ª6¬6ü6þ6$7&7r8t8>;@;ö;ø;ñßÇßñß¹­¤–ˆ‚|‚|‚|‚|‚|‚u‚|‚|‚|‚|‚|‚|‚|‚|‚o‚o
hR:ÁaJ
h%\5aJ
hÙyƒaJ
h%\aJhYlOhG{u5>*CJaJhYlOhðk5>*CJaJhðk>*CJaJhG{uhgF­>*CJaJhG{uhgF­5>*CJaJ/jhVP!hŽ.ë0J5>*CJOJQJUaJ"hVP!hŽ.ë5>*CJOJQJaJhVP!5>*CJOJQJaJ+ø;(=0=8>ž? ?V@X@ú@4AúBüB"CFC\C€CÒCÔCŠDŒD®D°D²D

EEETEVE„E†EzF|FìFîF`GbGG’GH H H!HŒHH¯H³H´HµHåH÷H II/IDI\IJ* hR:Á5hðkhðk5>*h‘GQhðk>*

hðkh%\hðkhðkhðk5hðkhðk>*hR:Á

hðkhðk
hR:ÁaJ
h%\aJFH1H2H®H¯H/I0IDIjJLKàKöK`L
M€M¾M0NnNOO>O’OäOhPüPªQ.R÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ììììììì÷ääßßßßßgdðk $a$gdðk
$
&
F
a$gdR:Á $a$gdR:ÁMO>O’O–O~R®R’SšSºS&TvT´T¶TüTˆWŠW–W®WFXSXÒXçXuYYZZ.Z0Z6Z8Z>Z@ZZ[h[Ž\˜\>]L]ì]î]^^¾^Ò^d_f_þalbØbâeùñùéùñùàÔÆÔ½´¬¨¤¨Ÿ¨š¨¤¨š¨š¨’¨’¨’¨Ÿ¨š¨š¨¤¨š¨Ÿ¨¤¨ˆ¬

hgoJhgoJhgoJhgoJ5>*hyXÝhgoJH* hgoJ>* hgoJ5hyXÝhgoJhgoJhgoJ>*hgF­>*CJaJhgoJ>*CJaJhYlOhgF­5>*CJaJhYlOhgF­>*CJaJhö[>*CJaJhðkhðk5h‘GQhðk>*

hðkhðk2.R|R~RS’S¶TüTÊVÌVFXžXÒXEYuY¤YBZDZH[J[ \Ž\>]^¬^®^Â_úúòúêââââââââââââÝâââââââgdgoJ $a$gdyXÝ $a$gdyXÝ $a$gdR:ÁgdðkÂ_üaþajblbØb
c^c€cœc0d¤d¦dàeâef fªg hÎhÐh&iàipj¨jªj¬j÷òòòòòòòòòòò÷ò÷çççç÷÷çççââgdgF­
$
&
F
a$gdyXÝgdgoJ $a$gdyXÝâef¾hÀhÐh&i¨jªj¬jÌjÐjÖjðj"k^k”k–k k¢k¤kllÎmlnnn|n o"oªq¬q`rbrtr¢r²sÚsÜs¢t¤tÆt
u*u÷ðìð÷ðàÜØÌÀ´¦´Ÿ—Ÿ…ŸìŸ€ŸsŸìŸìŸŸ…ŸsŸŸjhðYÅhðYÅ0JU hyXÝ5hðYÅhðYÅ56hðYÅhðYÅ5hðYÅhðYÅ6

hðYÅhðYÅhl)hgF­5>*CJaJhl)hgF­>*CJaJhl)hyr>*CJaJhl)hö[>*CJaJhgoJhYlOhYlOhgoJ>*CJaJhyXÝ

hgoJhgoJhgoJhgoJ>*)¬j®j°j²j´j¶j¸jºj¼j¾jÀjÂjÄjÆjÈjÊjÌj^kmmônönrrtr r¢r,túúúúúúúúúúúúúúúúúïïïïççïïï $a$gdyXÝ
$
&


Fa$gdyXÝgdgF­,t.t(u*u¦x¨x€|‚|2}4}R~T~rº€¨ƒªƒ”…–…܇އ*ˆôôôììäääÛÏÛÏ¿¿ìääääô$
&
FH7$8$H$a$gdðYÅ

$7$8$H$a$gdðYÅ 7$8$H$gdðYÅ $a$gdðYÅ!
&


FgdðYÅ
$
&


Fa$gdðYÅ *uDuHu
vv;v €

€4€¦€¨€º€ð€XZjÂÄþ‚PƒRƒ¨ƒªƒñâñÒñÆñÆñÆñÆñÒñÒñ¿»¿³¿³¿¦¿³ž¿–¿³¿³¿»¿³‘³¿³¿»¿³ž¿»¿»¿ñ hyXÝ5 hðYÅCJaJhðYÅhðYÅ6jhðYÅhðYÅ0JUhðYÅhðYÅ5hyXÝ

hðYÅhðYÅhyXÝCJOJQJaJ-hðYÅhðYÅ5CJOJQJaJhyXÝhðYÅCJOJQJaJhðYÅhðYÅCJOJQJaJ5ªƒ”…–…܇އ(ˆ*ˆ,ˆºˆ¼ˆâˆäˆ:‰<‰~Ž€Ž24 ‘"‘@‘B‘°‘Ò‘Þ‘à‘â‘ä‘|“0”2”˜šššœœ°œ²œdfîžðž¬Ÿ. õíõâÙÍ»·»·»·»·»·»ª»·»¢»ž·—Œ»·»Âzkz»zkzkz»hyXÝ5>*CJOJQJaJ"hðYÅhðYÅ5>*CJOJQJaJ h]gBhðYÅCJaJ

hðYÅhyXÝhðYÅhðYÅhðYÅ5jhðYÅhðYÅ0JUhyXÝ

hðYÅhðYÅ hLthðYÅCJaJh<"™hðYÅ5CJaJhðYÅ5CJaJ h ³hðYÅCJaJ hðYÅCJaJ h‘
hðYÅCJaJ**ˆ,ˆÒ‰Ô‰z‹|‹&ŒêŒÎÐèêšœ\‘^‘Þ‘à‘â‘ä‘®•°•X—Z— ˜óèèèèàÕÕààààààèèèèèèèèèè
$
&
FIa$gdðYÅ $a$gdðYÅ
$
&


Fa$gdðYÅ
$
Æha$gdðYÅ ˜˜˜ššš°œ²œ>ž@ž¬Ÿ®Ÿ> Ú ¡
¡ø¡ú¡X¢@¤N¥P¥ôôôìôäääôôÕƺºô²§§²
$
&
FJa$gdðYÅ $a$gdðYÅ
$
Æha$gdðYÅ$
&
FL
Æha$gd­$
&
FK
Æha$gdðYÅ
&


FgdðYÅ
&


FgdðYÅ
$
&


Fa$gdðYÅ. 6 > J L Ì Î Ø Ú ð ¡ø¢ú¢æ¤è¤¦¦¾¦À¦r§t§Š¨Œ¨B©D©x©*ª,ª”«–«Ê¬Ì¬­­Ø­Ú­ ®®@®B®D®d®ˆ®î®F¯N¯P¯þ¯°@°N°j°~°4±6±÷ð÷æðÞðÞð÷ðÚðÍðÚðÚðÚðÚðÚ𻬻¬»¬»¬»¬»ð÷œŽœŽœ÷ðÞðŠð÷ð÷ðŠh ]rhðYÅhðYÅ6OJQJaJhðYÅhðYÅ56OJQJaJhyXÝ5>*CJOJQJaJ"hðYÅhðYÅ5>*CJOJQJaJjhðYÅhðYÅ0JUhyXÝhðYÅhðYÅ6hðYÅhðYÅ56

hðYÅhðYÅhðYÅhðYÅ56P¥Ú§Ü§v©x©p¬r¬ ®®@®î®

¯.¯J¯~°€°±’±\²Ì²p³®³÷÷÷ïçççâ÷ÚËËËÀÀÀÀÀËËË
$
&


Fa$gdðYÅ$
&
F?
Æha$gdðYÅ
&


FgdðYÅgdðYÅ
&


FgdðYÅ
&


FgdðYÅ $a$gdðYÅ6±ª±Ô±F²H² ²®²@³l³p³³®³4´n´p´x´z´’´¬´Æ´–µœµ¢µ¬µ®µ°µÀµÂµ\¶v¶š¶Ø¶Ú¶·h¸ùñùíùñùñåñùÖƶֶÆÖ¶Ö¯«§£í•Š~•~ule_
h²ñaJ
h²ñ5aJhCF>*CJaJhÝlµ>*CJaJhCFhHMï>*CJaJ h -5>*CJaJhCFhHMï5>*CJaJh -hðYÅh
Rz

hðYÅh
Rz-hðYÅhðYÅ6CJOJQJaJ-hðYÅhðYÅ5CJOJQJaJhðYÅhðYÅCJOJQJaJhðYÅhðYÅ6h ]rhðYÅhðYÅ5

hðYÅhðYÅ"®³Ä³Æ³–µ˜µšµœµžµ µ¢µ¤µ¦µ¨µªµ¬µ®µ°µÂµÚ¶··JÃLèŪÅ÷÷÷òòòòòòòòòòòòòçÜ××Ï×ÏÏ $a$gd -gd²ñ
$¤[$a$gd -
$ ¤\$a$gd -gdj%(!
&


FgdðYÅh¸j¸ˆºŠºø»ú»M¼N¼X¼Y¼¾½¿½ÂÂFÂHˆĊĒĨĬĮĶĸÄÊÄÌÄRÇTÇÈȶȸÈTÉVÉ\É^É*Ê,ʨ̪ÌrÏtÏ|ԒÔÌÔÎԄՆÕXØZØÌÙÎÙ ÚÞÚ8Û:ÛâÛ ÜœÜºÜ ÝÝpÝrÝ¸ÞºÞ à"à¤â¦â†åÄå&ç(ç†çœçÞçàçPéRéhê¦ê¢ëàëÜíÞíàíâí¬îÖîúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôúôîôúôîôîôîôîôîôîôähY^zhY^z5>*
hÿxaJ
h²ñaJ
h -aJYªÅâÅäŎʐʶÊ6ːËÆËöËԖÜòávæ>ì@ì(í*í„íÔí¨îªî¬îÚîðJò÷ò÷òêêêêê÷÷÷÷÷òâòÚÚÚòòâââ
&
F
gd²ñ $a$gdÿx
&
F

gd²ñgd²ñ $a$gd -ÖîØîÚîððÆðÈð¦ñ6ò8òJòøòúò4ó‚óîôðôòôõ

õ.õ4õ¸õæõö4ö´ö¶öôö÷
÷¢÷¤÷$ø6ø8øöøùù"ú#úùïèäèàèØÓØèàèØèÇÿ¶ªœªœªœª”Š€xqmq€fq€xqm

hï hŽÄhWl-

hC°hŽÄhï hŽÄ5hC°hŽÄ5>*hŽÄhŽÄ5>*hŽÄhHMï>*hä*CJaJhä*CJaJhl)>*CJaJh²ñhCFhCFhCF>*CJaJ hÿx>*hY^zhY^z>*hÿxhY^z

hY^zhY^zhY^zhY^z5>*

hY^z5>*(Jò‚ó„óªó*ô„ôºôêôìôîôðôòôôôöôøôúôüôþôõõõ¶öôö$ø÷÷ìììììççâââââââââââÚÚÈ$
&
F ¤d ¤d[$\$a$gdÿx $a$gdÿxgdHMïgdY^z
$
&
F

a$gdÿx $a$gdÿx$øöøûdÿøÿ*¤ôö¨


?ràÎ z( ´ ,
¾
`

íííÛÓÓÓÎÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÎÆ $a$gdï gdÓY $a$gdÿx$
&
F¤d ¤d[$\$a$gdÿx$
&
F ¤d ¤d[$\$a$gdÿx#úŠú‹úªú«úû ûûLûVûWû]û^û©ûü8ü:ü¤ü¦üHýJý”þ–þ6ÿ8ÿdÿxÿzÿøÿ*L¢¤Öôö•–Çæ





TV,vz $ ¤ ° ´ Ø

^

`

b

¼

ùõùõùëãùëÜëãùØùØùØùØùØùØùëãùÎÆ¿»Æ¿»Î¿Ø¿Ø¿´Î¿Ø¿Ø¿Ø¿¬¿Ø¿Ø¿¬¿Ø¿§Ÿh¡mhŽÄ>* h¡m>*hë3ÜhŽÄ>*

h
?«5>*hÓY

hÓYhŽÄhÓYhŽÄ>*hÓYhŽÄ5>*hï

hWl-5>*hï hŽÄ5hC°hŽÄ5>*hWl-

hC°hŽÄ>`

b

¼

"
 6€Ø¢<®34p8d¨úúúúúúúõæÔÔÔÁÁÁÁÁÁ² $¤x ¤[$\$a$gd"J$„h¤ ¤[$\$`„ha$gdgU´$
&
F?¤ ¤[$\$a$gdgU´ $¤ ¤[$\$a$gdgU´gd
?«gdÓY¼

 À ö 4D~€ÖØæè  T ª ¬ `bpÈÌÎ8lú6Bbd¦RT^¼¾gy‰ŠµÌû68\xæ-è-


ùõùõùõùíéäßÛ×ÛÒÛ×ÛäÛ×Û×ÛäÛ×Û×ÛäÛ×Ê×ÛÅÁ½Á½Á½¸½°½©½©½°½°½¤¸½©½Á

h
bC5>* h
bC>*

h
bCh
bCh
bCh
bC>* h
bC5h
bCh"J h"J5hiJähiJä>* hgU´5hiJähgU´ hï >* hgU´>*h
?«hgU´5>*\hï

hÓYhŽÄ>¨^¾f–Ègµû68Z\è-
R ‡ íííÛÛÛ̽«««½½½½œíí $¤ ¤[$\$a$gd"J$
&
F?¤ ¤[$\$a$gd
bC $¤ ¤[$\$a$gd
bC $¤x ¤[$\$a$gd
bC$
&
F ¤ ¤[$\$a$gd
bC$
&
F?¤ ¤[$\$a$gd"J
Q R † ‡ ì !!B#D#F#r#t#´$¶$p%r%¤%¦%¨%ª%Ä%È%þ%4&p&t&v&ü&þ&'˜'ú(ü(j)„)ˆ)üøôüôïôëôëæëâÞâÞâ×ÏËǾ²¤² ™ˆ {n{c{hS(°CJOJQJ\hï CJOJQJ\]hS(°CJOJQJ\]

hS(°6]hS(°56\]

hS(°5\hS(°h¡4àhHMï5>*CJaJh¡4àhHMï>*CJaJhl)>*CJaJh±4*hgU´hgU´hgU´>*

h*EÑh*EÑhkChâ

° h*EÑ5h*EÑ hš¶5hš¶h
bChI;"$‡ ë ì D#F#¦%¨%ª%¬%®%°%²%´%¶%¸%º%¼%¾%À%Â%Ä%p&˜'íÞÞÞÞÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÑÇ $ ¤xa$gdS(°gdHMï $a$gdï $¤ ¤[$\$a$gdš¶$
&
F?¤ ¤[$\$a$gd"J˜'ˆ)°)²)R,T, ,¢,–-˜-Æ-È-²/´/®0°0þ34Ú7Ü7Þ7à78’8óèèèààèèèèèèèèèØØÐÐÐÐÐÇ 7$8$H$gd¤D} $a$gd¤D}!
&


Fgd¤D}
&


Fgd¤D}
$
&


Fa$gd¤D}
$„^„a$gdS(°ˆ)®)°)*(***2*þ*+R+~+–+œ+ž+¶+,<,>,R,T,Z, ,¢,È,Ê,>-@-”-˜-È-d.f.ˆ.°.².Ü.ò.
/

/®/(0*0L0öêâêÔâÉê¾ê¾êµê¾êµê¾öêâɤɜÉâöâœâꑆ↜†âxâjh¤D}0JCJUaJ hí Åh¤D}CJaJ h¤D}56CJaJ hï CJaJ!jh¬düh¤D}0JCJUaJhï 5CJaJ hq;wh¤D}CJaJ h¬düh¤D}CJaJh¬düh¤D}56CJaJ h¤D}CJaJhq;wh¤D}5CJaJh¤D}5CJaJ*L0Ž0®0°0š1°1ü1þ122ˆ3˜3¸3º3Ì3â3ä3þ34¼4¾4º5Ð5V6X6Ö6ü6Ú7Ü7à7H8J8Ž889óëàÑÁѵѵÑÁѵÑÁ¥Ñ™Ž†ŽzŽ†ŽzŽërëdëYë h˜©h¤D}CJaJjh¤D}0JCJUaJ hï CJaJhÇFkh¤D}5CJaJ hï CJaJ hÇFkh¤D}CJaJh¤D}CJOJQJaJ-hú?h¤D}6CJOJQJaJhï CJOJQJaJ-hú?h¤D}5CJOJQJaJhú?h¤D}CJOJQJaJ h¬düh¤D}CJaJ h¤D}CJaJhú?h¤D}5CJaJ"9,9.9V:X:|:²:ð:ú:ü:Œ;Ž;x=z=>>@>Î?Ð?Þ?à?P@Ü@à@AhAœAžAÔAÖAØAóêâÚâóâóÑóÁ¶â¶®¶®¶£–‡{âpâbâW‡ h˜©h¤D}CJaJjh¤D}0JCJUaJ h™f]h¤D}CJaJh¤D}CJOJQJaJh™f]h¤D}CJOJQJaJh¤D}5CJOJQJaJ h ³h¤D}CJaJ hï CJaJ hÇFkh¤D}CJaJ-hÇFkh¤D}5CJOJQJaJhï 5CJaJ hï CJaJ h¤D}CJaJh¤D}6CJaJhÇFkh¤D}5CJaJ’8°9²9Œ;Ž;x=z=Þ?à?N@P@Þ@à@ÖAØAºD¼DFFHH(I*I I¢IóêóâÚÚÚÚÑÑÑÑÚÑÚêââÚÚÚÚÚÚ!
Æhgd¤D} $a$gd¤D}!
&


Fgd¤D} 7$8$H$gd¤D}

$7$8$H$a$gd¤D}ØA &
F?
Æha$gd¤D}
&


Fgd¤D}!
&


Fgd¤D}
$
&


Fa$gd¤D} $a$gd¤D}
$
&


Fa$gd¤D}üOþO
P

P'P(P)P5P˜P™PœP­P®PôPõPQ)Q}QQ€QƒQ•Q–Q˜QR6RXR¾RSSSõêâêâêÖêõÎõ¦š¦š¦õÎ„µtetetYõ„hæ;®h¤D}5CJaJhï h¤D}CJOJQJaJ-hï h¤D}5CJOJQJaJ hæ;®h¤D}CJaJ h¤D}56CJaJh¤D}CJOJQJaJh¬düh¤D}CJOJQJaJh¬düh¤D}56CJaJ ht´h¤D}CJaJ h¤D}CJaJht´h¤D}5CJaJ hï CJaJ ht´h¤D}CJaJ h¬düh¤D}CJaJS SÂSÄSäS TTT:TLThT’TUZU\UhUjU„U†UˆUÈUüU(V,VLVjV~V‚VðV*W,W4W6WNWhW‚WRXTXóèàèÕèÉèÉèÉèÕèÉÀ¸Éè±èÉóÉ袖‡wg‡gw‡w‡Õ-hæ;®h¤D}6CJOJQJaJ-hæ;®h¤D}5CJOJQJaJhæ;®h¤D}CJOJQJaJh¤D}CJOJQJaJh¬düh¤D}CJOJQJaJ

hæ;®h¤D} h¤D}CJaJh¤D}5CJaJhæ;®h¤D}5CJaJ hæ;®h¤D}CJaJ h
9VCJaJ h¬düh¤D}CJaJhîZˆh¤D}6CJaJ%PTUˆU,VjV€V‚VRXTXVXhX4Y(Z*ZPZRZn[¼\¾\ôåååÝÝÝôØ;¾¹­­žž­$
&
F_
Æha$gd/—
$
Ƥa$gdQ>gdÿ;û $¤ ¤[$\$a$gd²–
$ ¤\$a$gd²–gd¤D}!
&


Fgd¤D}$
&
F?
Æha$gd¤D}
$
&


Fa$gd¤D}TXVXfXhXX¸XòX4YNY‚YÌYÎYèY&Z(Z*ZPZRZªZ¸ZÚZòZT[j[l[²[Â[â[\\\è\N]„]Ð]ì]^8^®^°^Ê^Ì^fabcŠgõçÜÐçÐÇÐçÐÇоµ®¢”‰¢‰¢‰¢}‰¢‰¢‰¢‰¢‰¢‰¢‰”¢”‰t‰h¾H1hQ>aJh¾H1hQ>6CJaJ h¾H1hQ>CJaJh¾H1hQ>56CJaJh¾H1hQ>5CJaJ

h²–5>*h

N>*CJaJhÿ;û>*CJaJh²–>*CJaJh

Nh—8q>*CJaJ h²–5>*CJaJh

Nh—8q5>*CJaJ h÷?oh¤D}CJaJ+¾\è\ê\8]š]^®^°^Ê^Ì^dafabcdc,e.eŠgŒgêgìg>hóèèÙÙÊóóèèèÂèèè躺ºº $a$gdQ>
&


FgdQ>$
&
F`
Æha$gd/—$
&
F`
Æha$gd/—
$
&


Fa$gdQ>
$
Ƥa$gdQ> ŠgŒgêg i6i8i i¢i m"mæmrntn ojo¬oÖoÚoÞoèoðop:p6q8qTq¸rÊrÌrsXszs

t t:ttXtZtètøìáØÊìÊá¹áì­áìáìáìø¤˜Š˜†~zvz~znzvidvzvz h<¸>* h¸"F>*h¸"Fh¸"F>*h<¸h¸"Fh¸"F5>*\h@S±hãNõh—8q5>*CJaJh@S±h—8q>*CJaJhl)>*CJaJh¾H1hQ>6CJaJ!jh¾H1hQ>0JCJUaJh¾H1hQ>56CJaJh¾H1hQ>aJ h¾H1hQ>CJaJh¾H1hQ>5CJaJ hQ>CJaJ'>hhÜh i6i8i i¢iîjJkfkþkl

m&m(mTmvnnoÚoÜoÞoàoðððëãããããØØØØãããÍÍÍããÂ
$
&


Fa$gdQ>
$
&
F^a$gdQ>
$
&
F]a$gdQ> $a$gdQ>gdQ>$
&
Fa
ÆÐa$gdQ>àoâoäoæoèo8qVqÌrsTs

tètvuÈvÊvwŠw x\x˜y {¢{æ{ôôôôìçììßßßßßßßßßçììÐȤ[$gdz
$¤ ¤[$\$a$gdz
$a$gd<¸gd¸"F $a$gd<¸
$
&


Fa$gdQ>ètu&u(u*uvuxu uÎvòvôv"wPwþwxxx xZxr{ž{ {¢{ä{æ{ú{ü{

| |"|$|6|8|L|N|f|h|~|€||’|ª|¬|Â|Ä|Ò|Ô|ì|î|

} }$}&}(}>}~~"~$~„~†~–~š~®~°~@\^šœúõúñíúõíúåíåíåúåíÝíñÙÕÍÉÂÉÂɸ¸¸ÂÉÂÉÂÉÂÉÂÉÂÉÂÉÂÉÂÉ°ÂÉÕÉñÉ°ÂÉÂÉñÉñÉñ h<¸CJ aJ h<¸h?!;5\

h?!;5\h?!;h?!;5>*\hz
h@S±h¸"F5>*\h¸"Fh¸"F>*h¸"Fh<¸ h¸"F>* h<¸>*Eæ{ü{ |$|8|N|h|€|’|¬|Ä|Ô|î| }&}óàóààóààóààóàà$¤ ¤$If[$\$a$gd<¸

$$Ifa$gd<¸ &}(}@}´}ú}<~„~MGG>>G $Ifgd<¸$If²kd$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$€k €k €k €k €k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW±„~†~š~°~z€MD4DD¤ ¤$If[$\$gd<¸ $Ifgd<¸²kd±$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW±œ¨Èâäòô€€0€2€r€t€ˆ€Š€ž€ €²€´€â€ä€þ€>@FH\^xz‚‚L‚N‚`‚b‚~‚€‚œ‚ ‚¸‚̃΃èƒêƒöƒøƒ„„ „„(„H„J„X„Z„n„p„Є҄â„ä„ì„î„ú„ü„>…@…V…X…n…p…Â…Ä…ä…æ…ô…ö…þ…†††B†n†r†„†††üøüøüøüøüøüøüøüøüðèøáüøüÝüøüøüøüøüøüðáüáüÝüÝüÝüðáüáüÝüÙüÙüÝüÝüÝüÝüÝüÝüÝüÝüÝüÝüÝüðáüÝüÝhW±hÑ-

h?!;5\h<¸h?!;5 h<¸CJ aJ h<¸h?!;V€N€²€´€–Ð‚ööDöööö²kd\$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW± $Ifgd<¸ ‚~‚€‚ ‚º‚öD;+¤ ¤$If[$\$gdW± $IfgdW±²kd $$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW± $Ifgd<¸º‚Þ‚ƒƒ6ƒLƒfƒvƒ˜ƒ„ööæöæææöæ¤ ¤$If[$\$gdW± $IfgdW± „„„*„°„MD4+ $IfgdÑ-¤ ¤$If[$\$gdW± $IfgdW±²kd²$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW±°„ …ˆ…††D†ˆ†öööD;ö $IfgdW±²kd]$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW± $IfgdÑ-††¨†ª†ú†ü†(‡*‡\‡^‡r‡t‡”‡–‡¬‡®‡°‡Ì‡ì‡ˆˆ ˆ@ˆBˆRˆTˆ†ˆ¦ˆÄˆàˆ‰&‰p‰r‰œ‰ä‰ŠvŠ´Š¶Š¸Š(‹*‹Ü‹Þ‹6ŒhŒ 2vòø6Ž8ŽbŽ ¼ìAÜÝüýS‘X‘Y‘Z‘[‘\‘z‘{‘¢‘üøüøüôüøüøüøüôìåüøüøüøüøüøüøüøüìÞÚÒÚÞÚÎÚÎÚÎÚÞÚÞÚÞÚÎÚÆÚÆÚÞÚÎÚÎÚÎÚ¾ι´¹ h Óh=x5>*\h
h=x5\

h?!;5\ h<¸CJ aJ h^ÞhÑ-h?!;Fˆ†È†*‡®‡°‡Î‡`ˆ†ˆöööDööö²kd$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW± $IfgdÑ- †ˆôˆB‰d‰p‰r‰ööææ4²kd³$$If–ÖÖrâÿM ¸ #Žù$k k k k k Ö0ÿÿÿÿÿÿ öööÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿÖ ÿÿÿÿÿ3Ö4ÖaöytW±¤ ¤$If[$\$gdÑ- $IfgdÑ-r‰t‰ä‰vŠ6Œ v8Ž:ŽdŽÊŽˆ ¢±Y‘Z‘[‘\‘¢‘£‘Ç‘“Γ4•ä•´–úòòòòòòòòòòòòòòúúúúíííòòòòògd´*† $a$gd ’B’D’Ô’Ö’ö’ø’v“x“ê“ì“<”>”€”‚”À””þ”•>•@•€–‚–Ê–Ì–è–ê–ü–þ– ——*—,—~—€—ô—ö—h˜j˜l˜n˜t˜v˜|˜~˜‚˜„˜¦˜¨˜Ö˜Ø˜
™b™r™t™Ì™Î™î™ð™š
šfšhš‚š„š¬š®š›
›4›6›L›N›ò›ô›
œ œüôüðüðüðüðüðüðüðüðüðüðüðüðüìüìüìüìüìüìüìüðüìüìüìüìüìüìüìüðüìüìüìüìüìüìüìüðüìüìüèäÛhl)>*CJaJhõhè
Óh Mh*h´*†R´–D—˜ò˜›ð›ò›ô›ö›ø›ú›ü›þ›œœœœœ
œªœL’” Ÿ÷÷÷÷÷òííííííííííííâ×ÌÌÌ
$
&


Fa$gd‚oé
$¤[$a$gdZm
$ ¤\$a$gdZmgd—8qgd´*† $a$gd*CJaJhZm>*CJaJhõh—8q5>*CJaJhõh—8q>*CJaJ. Ÿ"Ÿ¢¢´¢è¢ £<£b£ò¥¦l§ä§æ§Ø©Ú©>ª«¬"­^®Z¯Ä¯Æ¯ª°ôôôôåååôåÖååôôôôååååååôô$
&


F„h`„ha$gd‚oé$
&
F>
Æha$gd‚oé
$
&


Fa$gd‚oéÀ©Â©Ö©Ø©ÒªÔªª«¬«’¬”¬D®F®ò®ô®Ä¯Æ¯ä±æ±Š²Œ²Ä²Æ²b³d³ ´¢´âµäµž¶ ¶B·D·à·â·R¸r¸t¸Ž¸¸’¸¸¸è¸þ¸¹¹0¹ºº º,ºDºTºrºtº¤º°ºÂºÄº4¼6¼`¼b¼øíøíøíøíøíøíøíâ×âíøíâíøíâíøíâíøíøíËÂí¶âíËíËíËíËÂËíËøíËí˪íøíœh¾H1h‚oé56CJaJh¾H1h‚oé6CJaJh½(yh‚oé5CJaJh‚oé5CJaJh¾H1h‚oé5CJaJ h‚oéh‚oéCJaJ h½(yh‚oéCJ aJ h¾H1h‚oéCJaJ h‚oéCJaJ=ª°¬°ä±æ±Ä²Æ² ´¢´ž¶ ¶¸’¸¹Ž¹tº`¼b¼¶¼¸¼Œ¿Ž¿ÀôôôôôôôôèèôôÙÙÊôôôèèÂ
&


Fgd‚oé$
&
F?
Æha$gd‚oé$
&
F>
Æha$gd‚oé
$
Æha$gd‚oé
$
&


Fa$gd‚oéb¼¸¼Œ¿Ž¿ü¿ÀÀRÀfÀ”ÀÌÀvÃxèìöÃÄÃÆÃØÃÞÃàÃäÃÄ4Ä"Å*ÅóèÝʸʪšªóݒݒ‰€ti[O[O[OFh}Y>*CJaJhM!œh /˜>*CJaJhM!œh /˜5>*CJaJ hÐu75>*CJaJhõh‚oé>*CJaJh‚oé>*CJaJha†>*CJaJ h‚oéCJaJh‚oéh‚oé5>*OJQJaJh‚oéh‚oé>*OJQJaJ"h‚oéh‚oé6>*CJOJQJaJ%h‚oéh‚oé56>*CJOJQJaJ h¾H1h‚oéCJaJ h‚oéh‚oéCJaJh¾H1h‚oé5CJaJÀ”ÀÔÀ¼Á¨ÃªÃ¬Ã®Ã°Ã²Ã´Ã¶Ã¸ÃºÃ¼Ã¾ÃÀÃÂÃÄÃÆÃØÃñâ××ÏÏÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ¿
$ ¤\$a$gdÐu7gd—8q $a$gd‚oé
$
&
Fba$gd‚oé$
&
F?
Æha$gd‚oé

&
F?
Æh1$gd‚oé ØÃ,ÅZÅ\ňƊÆ&ÇXǨǺÇÎÇÈ2ÈlÈèÈfÉ®É

Ê Ê‚Ê˜Ê¤Ê¼ÊôìááááÒÒÒÒÒÒÒÒÒÒ¿ááÒÒÒ$
&
F>
Ƴ„³^„³a$gd/—$
&
F>
Æha$gd/—
$
&


Fa$gd/— $a$gd/—
$¤[$a$gdÐu7*Å,ÅZÅ\ņŔÅpƈÆØÆ

Ç

Ê Ê"Ê$Ê&ÊFÊ`ʎʒʲʶÊÌÊÐÊPË ËPÌRÌÚÌþÌÍ&Í(Í ÍÈÍ(Î4Î6ÎbÎÐÎèÎêÎÏÏÏ$ÏÈÏÊÏ®ÐðÐòÐPÑXѼÑ(ÒXÒ|ҔÒöêÞÓêÓêÓêÓÞêŸÓêÓ¸Ó¸Ó¸ÓêÓÞÓêÞÓê¯êÓê¦êÓêÞêÞÓêӞÓêÞӐêÓêÓêh¾H1h/—56CJaJ h/—CJaJh/—5CJaJh¾H1h/—aJh¾H1h/—0JCJaJh¾H1h/—0J5CJaJ h¾H1h/—CJaJh¾H1h/—6CJaJh¾H1h/—5CJaJh /˜>*CJaJ8¼ÊÖÊîÊËË˸˺Ë&Í(Í Í@ÎêÎ(Ï*ϮаÐðÐòÐNÑPѼѾÑtÒððððäÙÙÙÙÑððÙÙÙÙÉÙÙÙÙÙÙ $a$gd/—
&


Fgd/—
$
&


Fa$gd/—
$
Æha$gd/—$
&
F>
Æha$gd/—tÒvÒxÔzÔöÙøÙfÛhÛÚÝÜÝBÞDÞ<ß>ßTáVáã
ã,ä.ä0é2é¼ê¾êÀêôôôôôôôôôôôìäÜôôôôôôôôôô
&


Fgd/—
&


Fgd/—
&


Fgd/—
$
&


Fa$gd/—”ÒòÒ

ÓZӊӬÓúÓXÔxԞÕÌÕúÕÖöÖøÖ.Ø8؎ڐÚ2Û4ÛîÜòÜÜÝBÞDÞØÞîÞß"ß<ß>ßÚßÜßTáØäåå4åVåhèjèééÌéÎé¼ê¾êÀêÄêÌêõéõéõéõéõéõéõáõáõáõáõÔõéõËÁËÁËõË»Ëõé¯õéõáõáõáõ£õš hl)5>*CJaJh/—5CJaJh¾H1h/—>*CJaJh¾H1h/—6CJaJ
h/—aJh¾H1h/—5aJh¾H1h/—aJh¾H1h/—0JCJaJ h/—CJaJh¾H1h/—5CJaJ h¾H1h/—CJaJ2ÀêÂêÄêìPíRíºí¼íªîÎïàïâï ð4ðhð­ðÔðýðñGñuñ¬ñ:òÞò÷÷ïçççççççççÕÕÕÕÕÕÕÕÕÉÉ
¤ ¤[$\$gd¥gµ$
&
F¤d ¤d[$\$a$gd¥gµ $a$gd¥gµ $a$gd¥gµ $a$gd/—ÌêÐêìêëìì4ìíNíPívízí¸íºíÞíjîlîàïâï ðò8ò:ò`òÞòàò
óÈôÊôzö|öªö–÷˜÷ª÷¬÷Êùäùæùèù`ú”ú–úèú2ûªû6ü8üNübüdüfüýòæòæÚÓÏËÏÓÏËÏÓÏËÏĺÏÓϵÏ˵ÏËÏ°¨Ï°µÓϵÓËϵËϞϞ—¨Œ¨ˆÏhà<)hžh|05>*\

hžh|0hžh|05>*hžh|0>* h¥gµ>* h|0>*h|0h|05>*

hž5>*h¥gµh|0

h|05\hKõh /˜5>*aJ hKõh /˜>*CJaJhKõh /˜5>*CJaJ4ÞòàòVózö|ö–÷˜÷Røäø8ùtùÊù`úèú2ûpûªû8ü,ý¼ýìþ~LóóäääÜÜÜÜÜÜÜ××ÈÈ×ÀÀÀÀÀ $a$gdà<)
&
F¤d ¤d[$\$gd|0gd|0 $a$gd¥gµ $¤ ¤[$\$a$gd¥gµ
¤ ¤[$\$gd¥gµýý,ýDýRýTý¼ýÔýìýîýðýìþÿ"ÿ$ÿ&ÿ`b~’ÀÂÄ46îðJLNhj&( "D b œžV d R š ´Þln "úöîãÞöîãÖÞöîãÖÞöÒöîãÞÒöÒöÒöÊÆ¿µ±Ò±Ò±§±Ò± ±›±‘Š†Š±hö~1

hÖlØhÖlØh%~ÞhÖlØ5>* hÖlØ>*

hà<)hÖlØhà<)hÖlØ5>*hÖlØhÖlØhÖlØ5>*

hà<)5>*hŸ7Æhà<)h|0>*hà<)hà<)5>*\ hà<)\hžh|05>*\hžh|0>*h|0 h|0H*1LNjjtâ
\

" ´ "d&@B ""¼‚ „ ¶ 4$æ*úõíííííííåååååååõÝÝÝõÕÕÕ $a$gdö~1 $a$gdö~1 $a$gdà<) $a$gdà<)gdÖlØgdŸ7Æ"d"$BRLN"NÐÒÔ "¢¤¼ønpÆȄ ¶ N!h!j!x!„!²!" "("*"0"2"”#–#²$º$ê$ì$ž% %X&Z&F'H'Â'Ä'ê)ì)ê*þ*++
+#,$,"/$/Ø/Ú/’0”0F1H1¤1¼1÷ðìð÷ðìðäð÷ðÝäðÙðìð÷ðìðäðÏËÆÁÆËÆËìËìËìËìËÆËìËìËìËìËìËìËÆËì¼ËìËìËìËìËì˸h%~Þ h|0H* hö~1>* h|0>*h|0h-¯h|05>*hÖlØ

hö~1hÖlØhö~1hÖlØH*hö~1

hÖlØhÖlØhÖlØhÖlØ>*Gæ*¢1¤1¦1¨1ª1¬1®1°1²1´1¶1¸1º1¼1¾1À1Â1Ä1Æ1È1H3”36585r57÷òòòòòòòòòòòòòòòòòòò÷ççççß $a$gdÙ'â
$
&


Fa$gdÙ'âgd|0 $a$gdö~1¼1À1Æ1È1Ì1<2`2r2t2 33F3H3L3N3”385r56
6®6°677@7D7Ò7ê7„8ª8Æ8Ê8T9V9l9~9€9’9ª9ì9î9/:B:üøôëßÖßÖßÖßÍÁ³Á¨Á¨ ¨ ¨Š¨~¨Á¨Á¨~¨ ¨Ám¨Á¨ ¨Á!jh¾H1hÙ'â0JCJUaJh¾H1hÙ'â6CJaJ*h¾H1hÙ'â5CJKHOJQJ\^JaJ hÙ'âCJaJ h¾H1hÙ'âCJaJh¾H1hÙ'â56CJaJh¾H1hÙ'â5CJaJh /˜>*CJaJhö~1>*CJaJhŒD3h /˜>*CJaJhl)>*CJaJh%~Þhö~1hÔ".*77>7Ä8G:
;N<6=8=AAºC¼CºF¼FHHKKRKTKŽLÎL"N$NéááááááááéáááéáéáÖáááááá
$
&


Fa$gdÙ'â $a$gdÙ'â$$„Ƥ ¤7$8$H$`„Æa$gdÙ'âB:C:E:H:J:…:Œ::š:°:¹:½:É:ð:ÿ:

; ;:;K;y;’;;¡;¢;­;P
=2=H=L=`=d=ä= >î> ?,?@@@N@h@|@â@ú@AAAABDVDrE’E”E¢EªE¾EÜEF,F.FºF¼FTGVGHH.IöêßÓßêöêßêßêßêßÓßêßêßêöêßÓßêßêßÓßÓßêßêßêßêöêßêßêßêß½ßêßêöêßêßêßµß½ßµß½ß hÙ'âCJaJ*h¾H1hÙ'â5CJKHOJQJ\^JaJh¾H1hÙ'â6CJaJ h¾H1hÙ'âCJaJh¾H1hÙ'â5CJaJhÙ'â5CJaJG.IHIPIVIXIŠIøIúI–J˜JKKRK^K†K~L€LŽL–LªLÎLÔL^M`M¾MôMöM\O^OòPôPQ
QRVR¦RªR0S2SxSˆSŠSÔSÖSôS*T0T6TÂTÄTúTˆUŒUŽU”UVV&VVVZV”V¸VôVöVWWóèóßóè×è×èËóèóè×è¿óè¿è×èó¿è×è×è×èóè¿è×èó¿è×èóè¿è×èó¿è¿è×èóèóèßó±¦ hEt5>*CJaJhi€h—8q5>*CJaJh¾H1hÙ'â6CJaJh¾H1hÙ'â>*CJaJ hÙ'âCJaJhÙ'â5CJaJ h¾H1hÙ'âCJaJh¾H1hÙ'â5CJaJA$N´O¶OQ
QRVR¤R.TŒUZV¸VºV¼V¾VÀVÂVÄVÆVÈVÊVÌVÎVÐVÒVÔV÷÷÷÷÷èÝÝ÷÷Ý÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
$
&


Fa$gdÙ'â$
&


F¤ð ¤ða$gdÙ'â $a$gdÙ'âÔVÖVØVÚVÜVÞVàVâVäVæVèVêVìVîVðVòVôVöVWW\WäXæXY&Y÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷èèèèèÝÎ$
&
F?
Æha$gdØ<µ
$
&


Fa$gdØ<µ $¤ ¤[$\$a$gdEt $a$gdÙ'âWW2WZW\WøWúW¤XâXäXæXìXðXYZzZÆZÎZF[R[T[v[è[ê[x\z\¸\Ò\Ô\
]]öêÜöêöêÓʾ²§²§²šŠ|ŠoŠ|d|d|ŠN|Š+jhØ<µhØ<µ0J5>*OJQJUaJhØ<µ>*OJQJaJhØ<µ5>*OJQJaJhØ<µhØ<µ>*OJQJaJhØ<µhØ<µ5>*OJQJaJhØ<µhØ<µOJQJaJ h¾H1hØ<µCJaJh¾H1hØ<µ5CJaJhi€hØ<µ>*CJaJhi€>*CJaJh g;>*CJaJh
ph—8q5>*CJaJhi€h—8q>*CJaJhEt>*CJaJ&Y ]J^L^&_(_à_â_ôaÒbÔbzd|d²eðððððèèèããÛÛÛÛÛÛÛÛÛÓÛÓÛÛ
&
FggdØ<µ
&


FgdØ<µgdØ<µ $a$gdØ<µ$
&
F?
Æha$gdØ<µ]ˆ]®](^*^L^T^Ô^Ø^Ú^ì^__(_Ä_Æ_à_`’`

a a¦a¨a"bhb€b‚b¶bÎbœcÖcþc(d|deefeheŽehfñáñÌñáñá¿áñÌñá¿áñáñ´ñ´ñáñ´ñáñáñáñ¤—¤†x¤hGpŠhØ<µ>*OJQJaJ!hGpŠhØ<µ56>*OJQJaJhGpŠ5>*OJQJaJhGpŠhØ<µ5>*OJQJaJhØ<µ>*OJQJaJhØ<µ5>*OJQJaJ(jhØ<µhØ<µ0J>*OJQJUaJhØ<µhØ<µ5>*OJQJaJhØ<µhØ<µ>*OJQJaJ'²e´e†gˆgbhdhÔiÖi®k°kþklàl~mbn.op4p6p8p:pÖp qøqrŒsúúúòòòòòòòòòççççòòòòòÜÜÜÜ
$
&
Fda$gdØ<µ
$
&
Fca$gdØ<µ $a$gdØ<µgdØ<µhfjfæfèf†gˆghhbhdhˆh hLiNijjljkk°k´k¶kþklšlœlÆlàlpmrmônön¾oÀo4p6p8p:péÙÌÙ÷®·¢—·—†—~—~—·p·p—~—·—~—~—~—~h] h¾H1hGpŠCJaJ hGpŠCJaJh¾H1hØ<µ56CJaJ hØ<µCJaJ!jh¾H1hØ<µ0JCJUaJ h¾H1hØ<µCJaJh¾H1hØ<µ>*CJaJhØ<µ5CJaJh¾H1hØ<µ5CJaJh¾H1hØ<µaJhGpŠ5>*OJQJaJhGpŠhØ<µ5>*OJQJaJ+jhGpŠhØ<µ0J5>*OJQJUaJ$ŒsŽsªs¬sFuHu”uôvÐwy@y{{Ö{Ø{Ú{Ü{Þ{à{â{ä{||1|H|÷÷÷÷÷ììììáá÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷Ö
$
&
Fia$gdØ<µ
$
&
Fea$gdØ<µ
$
&
Fha$gdØ<µ $a$gdØ<µ:pŽs’s”sªs¬sâsäsüs@tVtXtttvtÖtØtu&u(uHuduºu¼uÚuüu*v8vpvBw\w†wˆw¤w¼wžx¦x¨x¸xòxôxÂyÄy zzzB{j{¦{¾{Ö{â{ä{1|k|l||~’~ê~ì~
õéÛéÛõÏéõé¾õ¾õ¶õéÏõéõ¾õé¶õéõéõ¶õéõé¨éõ¶õ¶õ¾õ¶õéõéõ¶õéõéõ¾õéÏ hØ<µhØ<µCJaJhØ<µhØ<µ5CJH*aJ hØ<µCJaJ!jh¾H1hØ<µ0JCJUaJh¾H1hØ<µ6CJaJh¾H1hØ<µ56CJaJh¾H1hØ<µ5CJaJ h¾H1hØ<µCJaJ>H|X|k|l|Ù|}ê~ì~¨æЀҀèx‚ƒ~ƒ&„„„ …¬…®…æ…è…ôôììááììÖÖÊì¿¿¿¿¿¿¿ììì
$
&
Fka$gdØ<µ
$„h^„ha$gdØ<µ
$
&
Fja$gdØ<µ
$
&
Ffa$gdØ<µ $a$gdØ<µ
$
&
Fia$gdØ<µ
ˆŠv€x€Ð€Ò€ø€ú€ „„®…´…¶…ä…æ…è….†€†‚†p‡r‡6ˆfˆhˆrˆ†ˆˆˆxŠ€Š ŠÄŠ‹‹H‹J‹L‹Œ‹õíõÜõÑŹõíõŹŹ­Åõíõ¥õŹõÅÑõœ‚yung

h´a*h´a*

h´a*h8•h´a*h8•>*CJaJh=!h—8q5>*CJaJh=!h—8q>*CJaJhÎ->*CJaJ hGpŠCJaJhØ<µhØ<µ6CJaJh¾H1hØ<µ6CJaJh¾H1hØ<µ5CJaJ hØ<µhØ<µCJaJ!jh¾H1hØ<µ0JCJUaJ hØ<µCJaJ h¾H1hØ<µCJaJ%腆ˆˆˆxŠJ‹L‹Žâm‘.’0’R’À“ ”®”8•P–̖Ζ$˜>š@š`švœ8:÷÷÷ïïççççççççççççççççççççâgd÷e% $a$gdS`Ö $a$gd8• $a$gdØ<µŒ‹¶‹ŒŒ°Œ²ŒŽ@ŽBŽøŽúŽ®°©ªÿ‘.’0’R’Ö’Ú’À“Ø“” ”””®”²”8•<•P–T–̖Ζâ–V—X—€—‚—>š@š`š ››68:lT ÷ðìðìðèðìðìðìðìðìðèÞðÚðÒÊž·ð³ð³ð³ð³Òð«ðÚð³¡ðÚð蚍†

h´a*\]h÷e%h´a*5>*\]

h÷e%h÷e%h

FÎh´a*5>*hñ3©h´a*H*h

FÎ

h

FÎh´a*

h

FÎh

FÎ h

FÎ>*h

FÎh

FÎ>*h

FÎh´a*>*hñ3©h´a*h´a*5>*h´a*hS`Ö

h´a*h´a*h´a*h´a*>*3:lô’ž¸Ÿ¢N£(¤P¥Ú¥t¦ø¦Â§–¨*ª
«÷ÚÚ½½½½ ½½½½ƒ½½$
&
F
Æ hńńWþdð ¤^„Å`„Wþa$gd/—$
&
F
Æ hńńWþdð ¤^„Å`„Wþa$gd/—$
&
F
Æ n„n„åþdð ¤^„n`„åþa$gd/—$
&
F
Æ hńńWþdð ¤^„Å`„Wþa$gd/— $a$gd÷e%T V î£ð£Ð¤Ò¤h¨j¨l¨:©<©T©ÐªÒª¦«¨«Î¬Ð¬Ò¬­’­¤­¦­ô­ü®þ®°¯²¯f°h°±±²²Ž³³N·P·Î·ò·,¸.¸jÀlÀ&Á(ÁÄÄÂÄÅ8Ç:ÇêÇìDŽÈÆÈÜÉʦʨʸʼÊÊÊ÷ð÷ð÷ð÷éð÷éð÷ð÷ð÷éð÷ðßÕÎÊÎÊÎÊÎÊÎÆÎÊÎÊÎÕ¼ÕÎÊÎÊÎÊβÎÊÎÊΪÎÊÎÊΦ¢hŽ«h´a*hQh´a*>*hQh´a*5>*h÷e%h÷e%5>*hý&9hñ3©

h´a*h´a*h÷e%h´a*5>*h÷e%h÷e%\]

hñ3©\]

h´a*\]h´a*NH\]>
«(¬¤­¦­L®²ä³’¶Ì·Î·.¸0ºX»N¾ÀÄÂÄÅłȄÈâÅ´¬¬¬¬¬§¬¬¬¬¬§¬¬¬¬gd´a* $a$gdñ3©$„dð ¤^„a$gd÷e%$
&
F
Æ hńńWþdð ¤^„Å`„Wþa$gd/—$
&
F
Æ n„n„åþdð ¤^„n`„åþa$gd/—„ȶʸʺʼʾÊÀÊÂÊÄÊÆÊÈÊÊʶËüËþËÍÌÏdÐ0Ò2Ò²ÒlÕ÷òíííííííííåààÔÔÔÔÌÌÀ


&


F„Ä`„Ägd”/
&


Fgd”/


&
F>
Æhgd”/gd”/ $a$gd•²gd—8qgd´a* $a$gdñ3©ÊÊÎÊòÊ˴˶ËüËþËÌÌNÌÍÍ

Í^ÍbÍlÍn͖͘ÍÖÎØÎÊÏÌÏÐÏÐÐbÐdÐhÐ|Ð~ЀÐøÐúÐ.Ò0Ò2Ò²Ò.Ó>Ó@ÓJÓÚÓÜÓ6ÔLÔNÔhÔöêÜêÓų£’Å£’£Å’£’£…£…£’£Å’£’£Å£’£…£’£Å£ÅzÅ£…£Å’£h”/>*OJQJaJh”/5>*OJQJaJ!h”/h”/56>*OJQJaJh”/h”/5>*OJQJaJ"h”/h”/5>*CJOJQJaJh”/h”/>*OJQJaJh—8q>*CJaJhŽ«h—8q5>*CJaJhŽ«h—8q>*CJaJhÎ->*CJaJ0hÔlÔzÔ|ÔÀÔÂÔøÔ

Õ ÕBÕhÕlÕpÕ Õ¾ÕÜÕôÕöÕüÕÖ6ÖF֞ÖÆÖÒÖÔÖøÖ×t×v׶×ê×ØØ@ØpØvØüØTÙVَِÙhÚîàÕàÀà°£°à°˜Œ˜Œ˜„˜Œ˜Œ˜Œ˜„˜Œ˜„˜Œ˜„˜Œ˜à˜w˜„˜h¾H1h”/0JCJaJ h”/CJaJh¾H1h”/5CJaJ h¾H1h”/CJaJh”/5>*OJQJaJh”/h”/5>*OJQJaJ(jh”/h”/0J>*OJQJUaJh”/>*OJQJaJh”/h”/>*OJQJaJ!h”/h”/56>*OJQJaJ*lÕLÖtØvØüØNÚàÝ&ß àâ’âüâªähæÂçÄçèzé,ì

î îððåÙðððÍðååððÍŽÍÍð¸gd ä
&


Fgd”/
&


Fgd”/


&


F„Ä`„Ägd”/


&


F
Æ8gd”/
$
&


Fa$gd”/$
&


F„Ä`„Äa$gd”/ hÚjÚàÚâÚ~Û€Û Û¢Û°ÛÊ۴ܼܾÜÌÜìÜ
Ý@ÝHÝJÝvݶÝÊÝ&߂ߜ߄àœà à¸àâàöà
á„áâbâdâ’âüâ&ä(äLäNäÜåÞå2æ4æhæøæúæšçœçÂçÄçè4é6é”êîãÛãÛãÏãÏãÏÆÏãÏãÏÆÏãÏ㶨¶¨¶ãÏãÏãÏãÛãÏãÛãîãÛãî㶛¶›¶¨¶›¶h¾H1h”/>*CJaJh”/5>*OJQJaJh”/h”/>*OJQJaJh”/h”/5>*OJQJaJh”/5CJaJh¾H1h”/5CJaJ h”/CJaJ h¾H1h”/CJaJ!jh¾H1h”/0JCJUaJ8”ê–êhëÀëÎëÐë,ì

î îî"î$îÄîÆîBï‚ï„ïˆï¨ïÔïÞïþï
ðððð8ðóãÕãóãÊƽ¯¤˜˜†yiyiy\i\REh6Gh+3B*aJph!!!h+3B*aJph!!!h+35B*\aJph-h°YCh+35B*\aJphh°YCh+3B*aJphhwI[>*CJaJh*Pæ>*CJaJhwI[h—8q>*CJaJ h*Pæ5>*CJaJhwI[h—8q5>*CJaJhœoø>*CJaJh ä h¾H1h”/CJaJh”/h”/>*OJQJaJh”/h”/5>*OJQJaJh”/5>*OJQJaJ îî$î„ïðNñPñÜñÚò&ó^óæó$ôDõ„õ®õâõöøöX÷ÔøßùvúúòòæÞÒæÒÒÒÒÒÒÆÆÆÆƾÆÆÆ $a$gd+3
$„Ì`„Ìa$gd+3
$„Ì`„Ìa$gdAk@ $a$gdAk@
$¤ð ¤ða$gdAk@ $a$gd*Pægd—8q8ð<ðPðªðÊðÌðöð ñ:ñLñNñPñ~ñ€ñÚñÜñèñò òPòˆòžòÚòàò&ó,ó^ódóæóìó$ô*ôDõJõ„õŠõ®õ´õâõèõö$öøø+ù,ù†ù‡ùßùjúòãòÖÌÖò½òÖ¶¬£¬£¬£™£ƒ£™£™£™£™£™£™£™£™£™£™£}£}£}£ƒ
hAk@aJhÚ\”h+3>*aJhÚ\”h+35>*aJhŠHh+36aJhŠHh+3aJhŠHh+35aJ
h+35aJh6Gh+3>*B*aJphhAk@B*aJph!!!h6Gh+3B*aJph!!!hAk@h+3B*\aJphh6Gh+3B*aJph1júlúvú‚úÔûÖûFýHýöýøý„þÄþÚþàþtÿ²ÿÈÿÎÿÈÊàv|¦¬ &ÐÒFLÒÔ\bÊЂ „ 24Z \ ` t <
P
R
øîäÛÕÛÏÛÕÛÕÛÅÛÕÛÅÛÕÛÕÛ¹ÅÛÅÛÅÛÕÛÅÛÕÛÕÛÅÛÅÛÕÛÕÛ¯¨›¨Ž‡

hAk@hAk@hAk@hAk@B*\phhAk@h+3B*\ph

hAk@h+3h6Gh+3>*aJhÚ\”h+35>*aJhŠHh+36aJ
h+3aJ
hAk@aJhŠHh+3aJhŠHh+35aJhÚ\”h+3>*aJ
hAk@>*aJ3vúFýHýàv¦ R\ÊZ \ \
^
H
J
œ ž úì” óóóóóóóóóóóîßß××ßîÍÁÁÁ
$„^„a$gdAk@ $ ¤xa$gdAk@ $a$gdAk@ $¤ ¤[$\$a$gdAk@gdAk@
$„Ì`„Ìa$gd+3R
f
š
®
°
Æ
È
,
@
Z
\
^
Ä
Ø
¼

¾

F
H
J
~
’
œ ž ¢ ¤ Ò F\h¢H:<ìL \–ºüõèáõüõèõÝáõèõüõÝáõèõÔõÌÁ·õ·õ¯‹|‹i‹i‹%hAk@h+3>*CJOJQJ\]aJhAk@CJOJQJ\]aJ"hAk@h+3CJOJQJ\]aJ"hAk@h+3>*CJOJQJ]aJhAk@h+3>*hAk@h+3\]hAk@h+3>*\]hAk@h+3\héh+3aJh+3

hAk@hAk@hAk@hAk@B*\ph

hAk@h+3hAk@'” È ú \–ø ÜÔÖV´âÀòòòß×ʵ¢™””‡‡‡‡
$
&
FX ¤a$gd+3gd+3„^„gd+3$
&
FZ„Ê„›þ^„Ê`„›þa$gd/—$
&
FY„Ê„›þ ¤ð^„Ê`„›þa$gd/—
$
&
FY ¤a$gdAk@ $a$gdAk@$
&
FX„Ê„›þ^„Ê`„›þa$gd/—
$
&
FX ¤a$gdAk@º¼øTV”– ÜÔÖ~¼¦

¢¨ô@ëÙDzǣǑǁnÇ£ÇnÇQ4nÇ9jh.sh+3>*CJOJQJU\]aJmHnHu9jh.shAk@>*CJOJQJU\]aJmHnHu%h.sh+3>*CJOJQJ\]aJ-h+3>*CJOJQJ\]aJ"h.sh+3>*CJOJQJ]aJhAk@CJOJQJ\]aJ( j®ðh.sh+3CJOJQJ\]aJ"h.sh+3CJOJQJ\]aJ"hAk@h+3CJOJQJ\]aJ( j®ðhAk@h+3CJOJQJ\]aJ ÀŒf¤¦ @À-V-¨-ª-Ê !Æ!V"Ž":#òòòòíääÛÎÃõ©¡íòòò dhgd+3
$„^„a$gd+3
$„ ¤^„a$gdAk@
„— ¤^„—gdAk@

„Ô
„Ä^„Ô
`„Ägd+3„˜^„˜gdAk@„^„gd+3gd+3
$
&
FX ¤a$gd+3@N|˜ž¸¨-ª-F ~ Ê !ü$%D&F&@'B'D'F'œ'ž' 'Ò'Ô'Ö'Ø'h(i(ñßñßñßñßñßÍ߾߾ߡ‡jW߾߾߾ßHh.sh+3CJOJQJaJ%h.sh+3>*CJOJQJ\]aJ9jh.sh+3>*CJOJQJU\]aJmHnHu3jh.shYz>*CJOJQJUaJmHnHu9jh.shYz>*CJOJQJU\]aJmHnHuhYzCJOJQJ\]aJ"h.sh+3>*CJOJQJ]aJ"h.sh+3CJOJQJ\]aJhAk@CJOJQJ\]aJ:#ò#"$r$ú$ü$@'ì'(h(i(ù(_)`)a)b)c)d)e)òòòòíáÐÃºí±¥ $a$gd+3

$7$8$H$a$gd+3„^„gd+3„\^„\gd+3

„˜„Ä^„˜`„Ägd+3
Æ&€„\„¤ì^„\`„¤ìgdYz
$„^„a$gdYzgd+3
$
&
FX ¤a$gd+3i(ù(_)d)i)j)k)y)*„+†+2,4,p/r/ 1¢1224265À5Â546L6~6€6ž6 6À6Â6Ü6îäÕɽɱ¨œ˜†w†w†w†e†aVQMaMaMaMahYz h+3>* hYzh+3CJ

aJ

h+3"hYzh+35>*CJ

OJQJaJ

hYz5>*CJOJQJaJ"hYzh+35>*CJOJQJaJhäUJh
%IhäUJ>*CJaJhäUJ>*CJaJhYz5>*CJ\aJhäUJ5>*CJ\aJh+35>*CJ\aJh°YCh+35>*CJ\aJh.sh+3\aJ"h.sh+3CJOJQJ\]aJe)f)g)h)i)j)k)l)m)n)o)p)q)r)s)t)u)v)w)x)y)†+T-/Æ/Z0þ0÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ïêêêââ
&
FVgd+3gd+3 $a$gdäUJ $a$gd+3þ0Æ12242À2

3j3~3Þ3x4Ì465À5Â546|6œ6¾6Ú6þ6*7,7Ö7
9Þ9,:÷÷òò÷÷÷÷÷÷÷êêêêáááááÜÜêêêgd+3
Æügd+3 $a$gd+3gd+3
&
FVgd+3Ü6Þ677*7,7Ö7À9Â9Þ9*:¢;¤;Â;Ä;È;Ê;Ú;Ü;@<ì<î<=˜=š=J>L>¢>î>Ö?<@0A2AŠA°BÆBÈBúBüBVCZC¦CÒC\D^DdDfDÂDÄDÌDÎDÔDÖDEE–E¤EÒEÔEFêFðFG"G.H0H„HÜHI J J¶JüøüøíèøüøèøüøüøüøüèøíèøüøüøèøèøíèøèüøüøüøèøàøàøàøàøàøàøüøÔèøüøüøíèøÌø÷h
%Ih—8q>*CJaJhÎ->*CJaJhYzh+3>*hYzhYz>*CJ

aJ

hYzh+3H* h+3>* hYzh+3CJ

aJ

h+3hYzG,:8:F:X:b:ô:Ø;Ú;Ü;@<\<‚<ì<î<¢>î>.?T?~?°?Î?Ö?>@x@@À@0A2Aôôôôôôèèèôôôèèèôôôôôôèôôôèè
$„´^„´a$gd+3
$
&
FVa$gd+32AŒA°BúBVC¦CÒCìC~DîD@EÒEÔEFªFG^GÊGðG.Hóóóç××ÈÈÈÈȼ¼­­×¥¥¥
&
FVgd+3$
&
FV
Ƒa$gd+3
$
Ƒa$gdYz$
&
FW
Ƒa$gd+3$
Ƒ„´^„´a$gd+3
$
Ƒa$gd+3
$„´^„´a$gd+3.H0H†HªHÜHINIŒI¶IØI

J JˆKLTLâLrMÒMjNlN¬OjQhRööîîâîîîîîö×ÏÊÊÊÊÊÊ $a$gdYzgdwƤ[$gdYz
$ ¤\$a$gdYz
$„´^„´a$gdYz
&
FVgd+3„´^„´gd+3¶J¸JHKˆKLTLŒLLâLæL*M.MrMvMÒMÖMlN¦NÖNÚNDOHOlOªO¬O°OPPLPNP>QhQjQnQ&RfR&S(SlSªS¬S®SêSíTïT0V4VdVhVþV2WX XpXrXæXêXüYZ.Z0Z2ZöêöêàÙÌÙÈÙ»ÙÈÙÈٳٻٻٯ٫ٯٯٯ٫ٯٯٯ٫¡Ù«Ù«Ù«Ù³Ù»Ù¯Ù«Ù»¯Ù«hq%hwÆ5>*hq%hYzhq%hwÆ>*hYzhYzB*\phhwÆhYzhwÆB*\ph

hwÆhwÆhwÆhwÆ5>*h
%Ih—8q>*CJaJhYz>*CJaJ=hR¬S®SêSíT0VdVüVþVæX0Z2ZjZJ[\ \Œ\^Ö^†_ˆ_Ð_ÜaÞaˆcŠcRdSde÷òò÷÷÷÷÷÷÷òò÷÷òò÷÷÷òò÷÷÷÷÷÷÷gdwÆ $a$gdYz2ZhZjZÒZÔZ([H[Ü[\\ \L\Š\Œ\Ð]^$_(_ˆ__Î_Ð_€`„`aÆaÈaÚaÜaÞancpc†cˆcŠcÒcÖcØcdd2dQdRdSd_dad¦d©dªd°d±d
e

eiejete~ee€eÚfÞf0g2gbg‚gùïèäèäèäèàïùïèäèÓèÉùÉèÓèÅèÀäè¼èÀäè¸èÓ±èÅèäè¸èÓèÓ±èÅèÅèÅèäè¼èÓèÅè©hzR“hwÆ>*

hwÆhYzh©hˆZX hEbH*hïühzR“hwÆ5>*hYzhYzB*\phhq%hYz

hwÆhwÆhq%hwÆ5>*

hYz5>*Ae€ebgÂgÄg&h€h i€iÌi0j`jbjdjfjhjjjljnjpjrjtjvjŠjl÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òííííííííííâ×
$¤[$a$gdïü
$ ¤\$a$gdïügd1r±gdwÆ $a$gdYz‚gÀgÂgÄgh$h&h€h„h ii2i6ixi|i€i„iÌiÐijj0j4j`jbjvjˆjŠj,k.kÀkÊkÌkll2l@l€lúòîäÝäÖîÖîÖÉÖÉÖîÖîÖÉÖîÖ¿¸ªŸ“Š“Šukd`h{ B

hó%™hó%™hó%™hó%™5>*h
%Ih
%I>*CJaJhó%™>*CJaJhvy>*CJaJh
%Ih1r±>*CJaJ hïü5>*CJaJh
%Ih1r±5>*CJaJ

h
%I5>*hwÆh—8q5>*hYzhYzB*\ph

hwÆhwÆ

hYz5>*hzR“hwÆ5>*hzR“hzR“hwÆ>* hYz>*%l2l4l2r4r|s~stu v"w$wdwfw^yb|d|”}–}~
~.€>@VƒŽ…úúòòòòççççúââÚÚâÚâââÚÚÚÚÚ $a$gd
%ºgd
$
&
Fa$gdïü $a$gdïügdó%™€lTnVn

o o8q:qòqôqBrDrŽssŠtÈtpu®u*v,v"w$wdwzzÔzÖzÌ{Î{|L|–}~
~ž~°~¾~À~tv,€.€`€v€à€â€x~þ ‚n‚~‚è‚ê‚ „¢„â„ð„.…†† †6†<†’†¼†Â†ú† ‡<Š>Šª‹¬‹dŒfŒ~Ž€Ž>@ùõùõùõùõùõùõùõùõùõùîäÝõÝõÝõÝõÝäÕÝÕÝõÝõÝÑÝÕÝõÝÕÝÕÝÕÝõÝÕõÝõÝÕÝÕÝÉäÉÝÕÝõÝõÝõÝõÝäÉÝhh>*hhh5

hhhh5>*

hhó%™h
%º

hó%™hó%™OŽ…:†<†Â†Ä†œ‡êˆ€‰ŒŽ @B@’ö’b•d•ª•¬•Ò–Œ Ž  ’ ” – ˜ ÷òòò÷÷÷÷÷òòò÷÷÷íèè÷÷èíããããgd1r±gdþD‡gdó%™gd $a$gd
%ºº¼x‘z‘b•d•ª•F˜H˜™6™>™ª™¬™XšZšÆ›È›|œ~œ.0èŸ( Ž  ’ ¶ À ¡L¡˜¡Ì¡ ¢$¢Œ§Ž§¨©ª©<«‚«T®ˆ®@¯B¯ò¯ô¯ð±*²Þ²à²ø´6µxµzµH¶J¶üõüõüõñçàüàüÜàüàüàüàüàüàüàõØÔË¿±¿±¿¦¢ü¢ü¢˜¢˜¢ü¢ü¢˜¢ü¢ü¢ü¢”h—h3bhÎ05>*hÎ0h3bhÎ05>*\h3bh1r±5>*CJaJh3bh1r±>*CJaJhÎ->*CJaJhmVÌh
%IhþD‡

hþD‡hþD‡hþD‡hþD‡5>*hó%™

hhh
%º:˜ š œ ž ¢ ¤ ¦ ¨ ª ¬ ® ° ² ´ ¶ ¢$¢„¢p¤r¤”¥–¥Æ¥ ¦^¦Ú¦Ü¦úúúúúúúúúúúúúúúòíòòòòòòòòòògdÎ0 $a$gd
%ºgd1r±Ü¦:«<«‚«R®T®ˆ®î±ð±*²6³´Ê´F¶H¶J¶b¶d¶Ä·Æ·ú·R¸^¸`¸b¸”¸¼¸÷òò÷÷÷÷òò÷÷÷÷òòòò÷÷÷÷÷÷÷÷ã$
&
F-
Æha$gd
%ºgdÎ0 $a$gd
%ºJ¶b¶Æ·ú·`¸b¸”¸¨¹ª¹ÚºÜºX¼Z¼r½˜½š½œ½¢¾¤¾¸¾ô¾ö¾ø¾d¿¶¿dÀfÀlÀnÀ–ÀÖÀBÁDÁLÁNÁúÁÂÂÂÂB¬ðòôöÃÀÃÄÃÒÃ"Ä'Ä(Ä)Ä*Ä.Ä2ÄLļÇÜÇöòêòæÜæØæØæØæÜÐÌæÌæÅæÌæÀæÌæÌ湵̵̵¥µ¥µ¹µ¥µ¥µ¥µ¹µ¥µ¥µ¥µ¹µh6M#h—>*jh—CJ UmHnHuh—

h—5>* h3b>*

h3b5>*hšXuh3bh3b5h
%ºh3bh3b5>*h3bh3bhÎ0>*hÎ0h3bhÎ05>*:¼¸þ¸ºº »¢»p½r½š½ê½¶¾¸¾ö¾b¿d¿¸¿”À–ÀÖÀúÁ ÂÂððåååÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝØÐÐÐÐÐÐÐ $a$gd—gdÎ0 $a$gd3b
$
&


Fa$gd3b$
&
F-
Æha$gd
%ºÂBÂƬòöÃÂÃÄÃÒÃ"Ä(Ä*Ä/Ä0Ä1Ä2ÄÇÄÈÄ
ÅVƺÆ,ǺǼÇ@ÈBÈDÈ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷èèèèè÷÷ããgdÎ0$
&
F
Æha$gd— $a$gd—ÜÇÈÈ È@ÈDÈFÈ\È^ÈdÈÔÈBɐɒÉ6Ê8ÊjʎʐÊòÊËËË"Ë$ËìÌÍ÷ò÷êæÝÔÈ¿³¥³œ³œ³p``pQpFhšXuh1r±5\]hšXu5>*CJOJQJaJ-hšXu5>*CJOJQJ]aJh1r±5>*CJOJQJaJ-h1r±5>*CJOJQJ]aJh1r±CJOJQJ]aJhšXu>*CJaJh£Kîh1r±5>*CJaJh£Kîh1r±>*CJaJhÎ->*CJaJhmVÌhšXu>*CJaJhÛm\>*CJaJhÎ0>*CJaJh—h6M#h—>* hšXu>*h6M#h6M#>*DÈFÈHÈJÈLÈNÈPÈRÈTÈVÈXÈZÈ\È^ÈjÊìÌÍTÍÎÐèѼÒ

ԘÔúúúúúúúúúúúúúòéÜÏ¿¿¿¿¿$„Ì7$8$H$`„Ìa$gd1r±
¤< ¤<7$8$H$gd1r±
¤x ¤x7$8$H$gdšXu „pÿ]„pÿgdšXu $a$gdšXugd1r±ÍRÍTÍ^ÍÎζθÎÐÐTÔzԘÔêÔìÔöԴضØRÙ`ÙÚÚ¸ÚºÚÆÜÈÜæÝèÝààêàìàLâNâ@ãBãŠãŒã ää*äþä(å¨åtævæ2ç4çvççèè*èéé"éÄéÆéÜé êê÷óìóèóèóèóáó÷óìóèóìóèóèóèóèóèóèóèóèóÚÓóÆ·ó¯ó«ó«ó¯ó£¯ó¯žó«ó¯ž h1r±5h3Wh3W>*h3Wh3Wh1r±>*h1r±5>*CJOJQJaJh1r±CJOJQJ\aJ

h1r±5>*

h‹k5>*

h1r±6]hšXu

h1r±5\h1r±h1r±5\]<˜ÔìԒÖRÙ<Ý@à–âŠãŒãä*äþänçèéêê*ê`ìbìtì4îòââââââØØÐȽ½½½Ðеµµµ $a$gd3W
$
&


Fa$gd3W
&


Fgd3W
&


Fgd1r± $ ¤xa$gd1r±$„Ì7$8$H$`„Ìa$gd1r±
¤x ¤x7$8$H$gd1r±êê*êÞêàê8ì:ìLìNì`ìbìtìvìí íÜíÞí4î6îLîJïRïð.ð*ñ^ó`ózó(ô*ôŒô®ô²ôòôõ¤õ¾õ÷÷÷6÷8÷<÷>÷ê÷ì÷ øòåÞÚÞÚÞÚÞÓÉÚÞÚÞÚÞÓÉÞÚÞÚÞŽµ©©•Å•Å•Åˆ€y€ÅuÅuÅht|ü

h1r±5>*h1r±5;>*ht|ü5;>* h1r±5ht|üh1r±>*ht|üCJOJQJaJh1r±CJOJQJaJh1r±5>*\ht|ü5>*\h1r±h4«h1r±5>*

ht|ü5>*h3W

h4«h1r±h1r±CJOJQJ\aJht|üCJOJQJ\aJ.4î6îLî˜ï*ñ^ó`ózóŒôòô¤õö÷ ÷÷÷<÷ÒøùVù÷÷÷÷ìááÓÇÇÇ¿····÷ªª
$
Æ üa$gd3W $a$gd1r± $a$gdt|ü
$
Æêa$gdt|ü
$„ ¤^„a$gdt|ü
$
&


Fa$gd1r±
$
&


Fa$gd3W $a$gd3W ø¢øÒøù¤ù¶ùÞùàùúŒúŽúÊúðúûû,ûJûZü\ü®ü°ü²ü¸übýdýÆþÊþvÿxÿ(*46æèRTr°ð<¦¨~ € ,’”üøóøóøìåøáøÚÌÁµÌµ®¤“ˆˆˆˆˆ„ˆˆˆˆ|ˆˆˆ¤“h_{h_{>*h_{

h_{h_{hI.h_{hÛxŸ5>*

h_{5>*h_{h_{5>*

hr£hr£hr£h—8q>*CJaJ hI.5>*CJaJhr£h—8q5>*CJaJ

h1¹5>*hß
[

h1r±5>*

h‹k5>* h1r±5h1r±ht|ü0VùpùÞùàùÊúÌúÎúÐúÒúÔúÖúØúÚúÜúÞúàúâúäúæúèúêúìúîúðúóæÛÛÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖgd—8q
$
&


Fa$gdÈî
$
Æ üa$gd1r±
$
Æ a$gd3Wðúû\ü°ü²ü6¨îðð*,’”Ì
Î
T

V

.
| " ª ôéääÜÜÜÜÜÜÜÜääÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜ $a$gdI.gd_{
$¤[$a$gdI.
$ ¤\$a$gdI.”B D

$

N

T

Œ



¾

ÐÒ>@Ž®°¬ Ô Ö Ø š°)*‹ŒæçþDFH "hjŒŽÒ‚-„-Ê-à-2 4 r"t"ä#æ#š$ª$²$À$J%L%n%p%ùõùíãíùãíùßùõùõùÛùõùõùÑÊÂùõùõùõùõùÑʸùÛ°ù¨£¨ùõù¨ùõùŸùõù¨ù¨ùõùõhWC hI.5h_{h_{5hKsh_{>*hKshÛxŸ5>*hKshÛxŸ>*

h_{5>*hKsh_{5>*hKsh)ÌhYzh_{5>*hYzh_{>*hI.

h_{h_{>ª ¬ Ö Ø íüþFH"ÒT!r"t"€&‚&È&Ê&Ö(+Ü0Þ0à0â0ä0æ0è0úúúòòòúúúòòòòòòúúúòòòúííííígd—8q $a$gdI.gd_{p%–%˜%(&X&‚&Æ&È&Ê&4(6(†)ˆ)6*8*„,†,0 0È0Ê0Þ0à01 1.1ž1ö14262V2|2~2†2ˆ2\3^3€3¤3L4N4ò4ô4d5f5l5®5´5ú5ùõùíùãÜÒùõùõùõùõùõùõùÎʾ²¤²›¾‘Š†Š†Š†Š‘Š†Š†Š†Š‘~Šh@wÞh@wÞ6h@wÞ

h@wÞh@wÞh@wÞh@wÞ5>*h@wÞ>*CJaJhx`h—8q5>*CJaJhx`h—8q>*CJaJhx`hx`>*CJaJhŸÎhr£hWChÛxŸ5>*

h_{5>*hWCh_{5>*h_{h_{5hI.

h_{h_{0è0ê0ì0î0ð0ò0ô0ö0ø0ú0ü0þ011162€3l5®5~6Ò66787ˆ7æ8*:úúúúúúúúúúúúúúòêêêÞÞÞêêêê
$„Ì`„Ìa$gdUB $a$gdUB $a$gdUBgd—8qú5ü5X6Z6~6„6’6”6Ò6Ø6ü6þ6776787†7ˆ7˜9š9â:ä:ž; ;°=¶=V>\>? ?@@@†AˆA*BRB˜CšCEE EEnE$F&FÊFG²H´HâIäIìKîKºL¼L¼N¾NòOôORPTPºP˜SäS:TüõüõíõüõíõüõüõéÞÖéÒéÒéÒéËéËéËéÃéÒéÃéÒéÒé¼²éÒéÒéÒéÒéÒéªé¦é¦é¼²éÖéh9}hv }h=XkH*h=Xkh=Xk5>*

h=Xk5>*hzA¤h=Xk>*

h=Xk6]hv }h=Xkh=Xk>*h=Xkh=Xk5>*\h=Xkh@wÞh@wÞ6

h@wÞh@wÞho;@*:°=V>?@*B EEnEDG,I‚J6ORPTPºPèTXXBXÀX[(]*]~]u^÷÷÷ïïïêêïïïïâêêÚÚêêÚÚÚêêÚ $a$gdfT $a$gd9}gd=Xk $a$gdv } $a$gdUB:T
h¤h¤h—8q>*CJaJh

øh—8q5>*CJaJh

øh—8q>*CJaJh

øhRP;>*CJaJ

h´

Hh´

Hh´

HhÐ-Ãh´

H>* hÐ-Ã>*hzA¤

h=Xk5\hE:gh=Xk5>*

hE:g5>*h=Xkh=Xk5>*

h=Xk5>*h=XkhfT/u^ò`pc2e4e8fífig $
&
F!a$gdfT$
&
F!„Ê„›þ¤ ¤[$\$^„Ê`„›þa$gd/— $¤ ¤[$\$a$gdfTgd—8q $a$gdfT*\hfThfT5\]

hfT\]hfT5\]hfThLqh5

hfT5\hfThfT\]hLqhhLqh5>*\]hfT

hLqhhLqhhfThLqh5\]

h¤h¤ hfT\h¤h¤6\]h¤h¤\.XwZw\w^wÈw xÂz°}‚ʂR…h…Š‡fˆöˆê‰ Š²‹R÷÷÷÷èèèÙÊÊû¯¯¯»¯¯
$„Ì`„Ìa$gdfT $a$gdfT¤xgdfT $¤x ¤[$\$a$gdfT $¤ ¤[$\$a$gdfT $¤ ¤x[$\$a$gdfT $a$gdfT^wÈwîwðw|x~xžx xÖxØxXyZy zzÀzÂzÖzØz8|:|¤}¦}®}°}&~(~*~€‚²´8€:€l‚n‚È‚Ê‚ì‚î‚€ƒ‚ƒ…N…R…h…Ø…Ú…† †Þ†ä†ˆ‡ôéáÚÖÚáéÌÚÖÚÖÚáéÄÚÖÚÖÚá·¬áÚá·¬ÚÖÚÖÚá·¢ÚÖÚÖÚ¢š’ÚÖڊÚh˜0åh˜0å6h˜0åh˜0å>*hfTh˜0å>*h˜0åh˜0å5>*h˜0åh˜0å5>*\h˜0åh˜0å5>*\]hfTh˜0å]hfTh˜0å5\hfT

h˜0åh˜0åh˜0åh˜0å]hfTh˜0å5\]hfTh˜0å5>*\3ˆ‡Š‡2ˆ4ˆfˆlˆöˆüˆš‰œ‰¦‰¨‰ÊŠÌŠ†‹ˆ‹ "ŽŽFŽIŽ„Ž…Ž†Ž¶Ž·Ž˜šê‘쑤’¦’8“:“|”~”(•*•¨•ª•ä•`—b—j—l—˜ ˜ø˜ú˜ª™¬™„š†šî›ð›XZ|<Ÿ>ŸvŸxŸn õîêîâîâîêîêîêîêîêîêîâîÛÑÇüê¼Ã¼Ã¼¸¼Ã¼Ã¼¸¼ÃǼ¸¼­¼¸¼­¼¸¼­¼­¼­¥¼¸¼¸¼h/µh/µ>* hÏPh/µCJ

aJ

hÏP

h/µh/µh/µh/µh/µ5>*h˜0åhfT5>*

hLqh5>*h˜0åh˜0å6hfT

h˜0åh˜0å h˜0åh˜0åCJaJAR„Ž…Ž†Ž¶Ž·Ž4˜šN‘ê‘ì‘8“:“|”~”¨•ª•ä•j—l—ø˜ú˜„š†šî›óîîééáááááááááááééÙÙÙÙÙÙÙ $a$gdÏP $a$gdfTgd/µgdLqh
$„Ì`„Ìa$gd˜0åî›ð›XZºž°Ÿ¤ R¡¦¡L¢£b¤Æ¦È¦¨Ø©Ú©¨«ª«„®~°ö°ø°ú°ü°þ°±±÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷òííííígd—8qgd/µ $a$gdÏPn p ¤ R¡V¡¦¡ª¡ ¢P¢££Ž£š£b¤f¤Î¤ü¤¥¥°¥Ò¥Ô¥æ¥È¦2§Ö§ ¨¶©Ö©Ø©Ú©ŠªŒªB«D«ˆ«¦«¨«ª«D®‚®6¯8¯>°|°ö°ø°ú°±±±±(±*±P±v±üõíüõüõüõüõéõüõåõüõåüåõÝõüõüõÙõÕõÕõüõÙõüõÕõüõÎÇÀ¹À²¤™¤htEh—8q>*CJaJ há5>*CJaJhtEh—8q5>*CJaJ

há5>*

hh´5>*

hDh½5>*

h

ø5>*

h/µh

øháhÈ6¬hÈ6¬h/µ>*hёh/µh/µh/µ>*

h/µh/µhÏP7±±±±
±

± ±±± ±±*±x²P³R³”³„´†´¼´âµ6¶â¶ˆ·º·¼·¸úúúúúúúúúúïäÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜ $a$gdá
$¤[$a$gdá
$ ¤\$a$gdágd—8qv±²Z²v²x²˜²³N³P³’³B´D´„´†´º´¼´¾´´µÞµâµäµ6¶8¶â¶ä¶ˆ·Š·¨·º·¼·¸PºRºlºnºÔºâºèº
»X»’»˜»Ú»&¼'¼ƒ¼„¼‹¼œ¼¬¼­¼B½C½¯½|¾~¾ò¿,ÀbÀzÀ|À€ÀóêóæÜØÔØÌØÔØÇÜ¿ÔØÔØÔØÔØÔØÔØÔØÌØ»´ª»£»£»£»£»Ô»Ô»£»Ô»Ô»£Ô»£»£»œ

há5\

h[uì5\h[uìh[uì5>*

há5>*h[uìh´$0h´$05 h´$0>*h´$05>*\háh´$0h´$0h´$05>*htEhá>*CJaJhtEh—8q>*CJaJ=¸|¸¤¸Þ¸N¹°¹ì¹PºRºnº ºäºT»”»‰¼­½î¿.À|À~À€À,ÁZÂÃÃ"ÃÐÄ,Å÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷êêêêêêê $a$gdiºgd[uì $a$gdá€À®À°À*Á,Á.Á:Á†ÁÞÁâÁÃÃ"Ã6êîðÃÂÃÚÃÜÃÐÄìÄ,Å>źÅÞÅüÅÆ*Æ,ÆFƴƶƸÆÊÆÌÆòÆÇ ÇLǘǚÇÐÇÒÇ,È:ÈÜÈÞÈÉ8É ÊÊDʂÊùõùõîùêõÝõÙÏÈٻٮ٪ÙÈÙÈÙÈÙêÙ£ÈÙțˆ£ÈÙÈ٪٪ِ٪ÙÈÙªÙêhxArhxAr>*hxArhxAr5>*\hiº5>*\

hiº5\hiºháhxArB*\phháháB*\ph

hxAr5\hxArhxAr5>*hxArháh[uìB*\phhá

há5\h[uì

h[uì5\5,źÅ*ƴƶÆÌÆ Ç*È,ÈÉZɬÊÆʆËÆË$Ì^ÌÎÌÍHÍJÍÀÍØÍìÍÎ>ΪÎþÎ2Ï÷÷÷÷òò÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷gdxAr $a$gdiº‚ʬÊÄÊ|Ë~ËHÍJÍ\Í^ÍÀÍÔÍ>Î^ΪθÎþÎ0Ï2ÏöÏøÏÐ:Ð<ÐTÑ|Ñ0Ó2Ó^Ó`ÓzÓ~Ó´Ó¶Ó`ÔbԜÔÄÔÈÖÊÖB×`×b×jפ×À×î×fÙhٞ٠ÙRÚTÚÛÛÂÛÜ ßüõüñüõçàÜ×Ü×Ü×ÜçÏÜËÜçÏÜÁ½ñ½ñ½°½ñ½ñ½Á½¬¢›ñ›ñ›ñ›–¢Ž›ñ›ñ›ñ›h(3h(35 h(3>*

h(3h(3h(3h(35>*h(3háháB*\phh {kh {kh {k5>*h&<¾h-$Àh-$À5 h-$À>*h-$À

hiºh-$Àh-$Àh-$À5>*hiº

hxAr5\hxAr82ϤÏÐ<АÐÔÐúÐ,ÑTÑ|ÑҚҨӚԜÔÕ@ÕZ՜ÕÚÕ

ÖPֆÖÈÖÊÖB×j׬×À×÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òòòòògd(3 $a$gdiºÀ×ú×fÙh٠وÝ`ßbߔߴßâãäãäöå æèè@è¨êªêÊê¨íªíÌíBðDðvð¦ð$ñúòúòòòòòòòúúòòòòòòòòòúúòòòòò $a$gdiºgd(3 ß^ßbߒߔ߲ßlànà"á$áªá´á â¢âjãlãâãäãäåXå|å~åöå

æÈæÊæèè>è”èÚèRêTê¨êªêÈê„ë†ë8ì:ìòìôì¨íªíÊí2ï4ïBðDðtðvðzðÜñÞñîñøñ#ò5òÆòüõëãÙõüõüõüõüõÑõÊÙõüõüõÙõüõÊÙõüõüõÊÙõüõüõüõÊÙõüõÊÙõÙõƶªœªhXh—8q5>*CJaJhXh—8q>*CJaJhXhtE>*CJaJhXh}I

h(35\h(3h(3H*h(3h(35\h(3h(35h(3h(35>*

h(3h(3hiº;$ñ`ñØñÚñÜñÞñàñâñäñæñèñêñìñîñÓò.õjö÷Þ÷Æøúù†úèûü÷÷÷òííííííííííèÙÙÙÙÙÙÙÔgdFgÑ
&
F"¤d ¤d[$\$gd˜eUgd˜eUgd—8qgd(3 $a$gdiºÆòÒòÓòÖòÿòLôªô¼ôÒôðô,õžõÜõ¦ö¨ö¾öÂùöùúùJúÆúÚúèûüTüŠüŽü´üÎüÐüzý|ý„ý†ýVþŠþÿ
ÿŠ Œ @ B b Ä 8 ” è r v Z ˜ â öêãÙãÙãÙãÙãÕãÎÁãÙãÙãÁ㯨¤¨¤¨¤¨¤¨¤¨™’¤’¤’¤’ˆ’¤’ˆ’¤’¤’¤hÿRhÿR5>*

hÿRhÿRhÿRhÿR5>*]h1-

hÿRhFgÑ#hÿRhFgÑ>*CJOJQJ^JaJhCnèh˜eUB*\ph

hCnèh˜eUhÒx—h˜eUh˜eU5\

h˜eUh˜eUhXhtE>*CJaJh˜eU>*CJaJ5üVþb Ä F ˜ ” è r ä æ è | ’ ” x
Â
ú


t

v

ª

÷÷òéééòòééáÜÜáááááÐÐÐáËgdč
$„Ä`„Äa$gd1-gd—8q $a$gd1-„Ä`„Ägd1-gdÿR $a$gd1-â ä æ è > z | ¸ Ä Ê è ê ô Z p  ’ ò
J
L
H
t
v
x
„
”
¦
¨
Â
Ä
Æ
t

v

ª

æ

ú : b d x z ’ ¼ ¾ : Ò Ô n r ùõñçàñàÖàÖÏÖàÖàñàÇàÃàÖàñǸ§¸ÇàÃàñçœàÃàÃà•ˆàÃàÃàÃà„h¤
hCnèhčB*\ph

hCnèhčhčhč5\]!hCnèhč6>*B*\]phhčhč6>*]h1-hčhč>*

h1-6]hčhč6]

hčhčhčhč5>*hčhX

hÿRhÿR2ª

è

p r ² † ¸ â- f" º% º& ‚' ô' P( Â( ) |* `+ 8, Ü, ø- l. ´. š/ 0 ÷÷òò÷÷÷÷êêêÞÒÒêêêêêêêêêê
$„Ä`„Äa$gd›*k
$„Ä^„Äa$gd›*k $a$gd›*kgdč $a$gd1-r ° ²  V d f ˆ  D ž  „ † ˆ Š À ¸ $ n p v Æ ä æ Ì
à- â- h Ö! " d" f" š# Ú# Ü# ð# ¤$ ¦$ °$ ²$ @% óéâÞÔÍÔâÞâÞâÞâÉÁ³¨â âÞâÔâÞâÞâœâ˜â˜âœâ‹âtÔthčhč56\]hčhč5\ h›*k>*h$*hč>*h›*kh$*h
@¢hč>*h9ãhč6>*]h9ãhč56>*\]h9ãhč>*h9ã

h1-6]hčhč6]h1-

hčhčh¤
hč5>*h¤
hč5>*\]-@% B% X% Z% p% ¸% º% & ê& ' r' t' „' œ' ö' ( R( j( Â( Ú( ) ) ) R) Ê) Ì) †* Æ* + "+ d+ Â+ Ð+ , , , <, x, à, :- \- š- ü- j. v. ². ¸. / @/ r/ ž/ Ê/ Î/

0 80 j0 l0 ª0 1 R1 öéßéØÔÌØÂؾØÂØÂØÂØ´§ØÂؾØÂؾØÂؾؾØÂØÂؾØÂØÂØÂØÂؖÂؾؾؾ

h›*k6]h®$hč5>*h®$hč5>*\]h›*k5>*\]h›*khčhč6]h®$hč>*h$*

hčhčhčhč5\hčhč56\]h›*k56\];R1 À1 ö1 <2 >2 t2 ²2 ú2 ü2 3 \3 °3 î3 ˆ5 Š5 Œ5 Ž5 5 À5 6 6 6 46 F6 \6 š6 þ6 7 7 >7 T7 ²7 ð7 >8 @8 ú9 : : : : : š: Ø: ¾= À= @> `> r> t> v> z> ð> .? z? €? ê? î? ¦@ ª@ ùõùõùõùõùëùõùõùõùëùõùäëùõùÜÑÜÑùõùõùÍõöÃùõùõù«›«Ã—ù“ù—ù—ù—h…böh±h’hCnèhč5>*B*]phh…böhč5>*]h…böhč56>*]h…böhč5>*h®$h®$hč6>*]h®$hč>*

h›*k6]hčhč6]h›*k

hčhč:0 3 ^3 4 €4 î4 L5 œ5 Â5 6 6 ü9 þ9 : : : @> v> |? ê? ¦@ ŒC °E RG „I ¨K ÷÷ëââââÝâ÷÷ÝÝÝÝ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gdč„Ä`„Ägd›*k
$„Ä`„Äa$gd›*k $a$gd›*kª@ &A JA XA ZA \A fA B B ÖB ØB ŠC C âC øC BD DD °E ´E `F bF G G RG VG pI rI „I ˆI ¨K ¬K XL ZL ÄL ÈL JM ŠM .N 0N >O @O FO ^O œO ¾O ØO îO ðO øO P bQ xQ R R îR NS ÊS ôS üS þS T ùõùñùõùñùñùíùàùñùíùñùñùíùñùíùíùñùíùñùñùÛÓÃÓ¸Óùñù®ùàùñù®ù®§£šh%¥>*CJaJhč

hč5\hčhč5\h…böhč5>*\hCnèhč5>*B*\phh…böhč>* h±h’>*hCnèhčB*\phh±h’h›*kh…bö

hčhč<¨K ÄL >O @O þS T T T „T T ¡T ±T ’W ”W *X ¹X âZ äZ [ 6[ 8[ ”\ –\

_ _ ÷÷ò÷íííåàààØØØØØØØØØØØØÓgd—8q $a$gd%±gdt^. $a$gd›*kgd%¥gdč $a$gd›*kT T T .T 2T BT PT QT vT wT ƒT „T T ¡T °T ±T ¼T U V ’W ”W –W œW ¼W X X -X !X %X 'X *X DX Y Y âZ äZ [ [ 4[ 6[ 8[ P[ ”\ –\ ¸\ þ] ^

_ _ _ öíáÓÈÓÈÓáíá¾·°¾¦·¢·ž¢·¦·–·–·–·¢·¢·ž°¾¦·‘‰·‘‰·¢·…hXhÒMrht^.ht^.>* ht^.>*ht^.ht^.H*ht^.h%±ht^.ht^.5\

h%±5>*

ht^.ht^.ht^.ht^.5>* h›*k5>*CJaJh%¥h%¥5>*CJaJhXh%¥>*CJaJh%¥>*CJaJh›*k>*CJaJ1 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ "_ ¨_ 0` ’` °` Ö` a 8a :a ¬a æa €c d ud Âd úúúúúúúúúúëàÛÛÛÛÛÛÛÓÓÓÓÓ $a$gd%±gdÌAv
$¤[$a$gd%± $¤ ¤[$\$a$gd%±gd—8q_ "_ (_ h_ ¨_ Â_ ` .` 0` ’` :a la ªa ¬a äa Pc Rc €c d d ud wd Âd Äd Àf Âf Âg h h h fh hh jh ”h –h ¼h ¾h üh &i hi ži ²i üi j üðäÛäÍäĺ³º¬º¤³ ³˜”³”³”³ ³ ³„ºzoz˜³¤³¤³¤³h|—h|—>*H*]h|—hÌAv>*]h|—hÌAv5>*] h|—]h|—h|—hÌAv>*h%±hÌAvhÌAv]

h%±5>*

hÌAvhÌAvh|—hÌAv5>*h—8q>*CJaJhGdh—8q5>*CJaJh%±>*CJaJhGdh—8q>*CJaJhGdhtE>*CJaJhGd+Âd e e h h hh jh ¾h Úk Ük øk m ¦m ˜n šn Êo r t Ôt vx xx ày &{ *| ,| ~ l n ÷÷÷òòòò÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷òêêò $a$gd±e­gdÌAv $a$gd%±j :j *]h΋hÌAv>*h%±hXhÌAv>*hXhÌAv>*] hX]h|—hÌAv5>*h|—

hÌAvhÌAv h%±]hÌAvhÌAv]D°v ²v fw hw æw x x "x 6x tx vx xx Œx ¨x Äx y ,y .y 4y 6y 8y hy jy ly €y šy Ây ày äy z –z ˜z &{ *{ d{ Œ{ ê{ (| *| ,| ˆ| Ð} ~ Ì~ Î~ , j l n Þ à ˜€ š€ ä€ " R T v x ԁ ‚ ”ƒ –ƒ ðƒ òƒ 8„ :„ t„ üõñõéõéõüõäÚÒÚõéÍéõñõñõéõéõäéõüõÉõéõüõÉÒõüõüõüõä¾´õ°õüõ°õ«õüõ°õ°õ°õ h


H*h†Gýh΋hÌAv5>*h΋hÌAv5>*]h΋ h±e­]h΋hÌAv>*h΋hÌAv>*] h΋]hÌAvhÌAv]h%±

hÌAvhÌAvh±e­Cn à ‚ ´„ ¶„ 2‡ ø‡ ú‡ nˆ ˆ ‰ ¢‰ 2‹ 4‹ 6‹ 8‹ :‹ XŽ ZŽ ºŽ 0’ ¶’ ¸’ ؒ ȕ ʕ – t– ÷÷÷÷÷÷÷ïïïïïêêêêïïïïïïïïêêïgdÌAv $a$gd†Gý $a$gd±e­t„ ²„ ´„ ¶„ $… 2‡ ⇠ö‡ ø‡ ú‡ lˆ nˆ Àˆ ˆ H‰ J‰ ˜‰ ž‰ ‰ ¢‰ ¦‰ ։ ‚Š ¸Š ‹ 0‹ 2‹ 4‹ :‹ ¶‹ ʋ °Œ ²Œ \ l Š  Ž VŽ XŽ ZŽ ¸Ž ºŽ p r 4 6 ê ì ð‘ .’ v’ ´’ ¶’ ¸’ üõñéõáÜá×̸áõ³õüõ¯õ§õ§õ§õ¯£õ§õüõ§õ§õüõž“‰õüõüõüõüõüõžh¢^hÌAv5>*h¢^hÌAv5>*] h¢^]h¢^hÌAvhÌAv]h


h


H*h


hÌAv>*]h


hÌAv5>*h


hÌAv5>*] h


] h†Gý>*h


hÌAv>*h0;.hÌAv>*h0;.

hÌAvhÌAvh†Gý6¸’ ֒ ؒ ܒ

“ “ “ †“ ˆ“ “ ¢“ ¤“ ¼“ *” B” Z” x” ”• ƕ ȕ ʕ – – – – :– ~– –– °– Ɩ ð– ô– ö– — 2— 4— T— n— ˆ— — ◠˜ ˜ 4˜ h˜ °˜ ¾˜ Ԙ ä˜ ê˜ ì˜ ™ ™ (™ b™ j™ t™ v™ ‚™ Ž™ ™ ¤™ ü™ š "š 8š ʚ К Қ › >› T› v› ˆ› Š› ’› ü› 4œ 6œ øœ úœ ôêãÛã×ã×ã×ãÛãÛãÛã×ãÏôêÛãÛãÛãÛãÛãÛã×ãÛãÛãÛãÛãÛãÛãÛãÛãÛãÛã×ãÛãÛãÛãÛãÛÊÛãÛãÛÊÛãÛ×ã× h†Gý]h¢^5>*]h†GýhÌAvhÌAv]

hÌAvhÌAvh¢^hÌAv5>*h¢^hÌAv5>*]Pt– ´˜ š 8œ ¤

ž ž 0ž ̞ öž ŽŸ Ÿ ø ü¡ þ¡ ´£ ®¦ °¦ Ш Ò¨ ü¨ x© `ª bª dª fª hª jª ÷÷÷÷÷ò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷íèèèègd—8qgdÌAvgdÌAv $a$gd†Gýúœ ˜ ¢ ¤ ̝
ž

ž ž .ž 0ž tž †ž ̞ О öž úž L¡ N¡ ü¡ þ¡ ¥ ¦ ð¦ ò¦ À§ Ч J¨ À¨ Ψ Ш Ò¨ ø¨ ü¨ H© r© Щ Zª `ª bª €ª ’ª ”ª Òª òª >« ùõùíèíãØÎùÆùÂùÂùÆùÂùÆùÆùÆùÆõù½²¨ùÆùÆùŸ–ˆ}qˆqhgNfh—8q>*CJaJ hÂ45>*CJaJhgNfh—8q5>*CJaJh”q+>*CJaJh†¬>*CJaJh‡nÖhÌAv5>*h‡nÖhÌAv5>*] h‡nÖ]hôRhÌAvhÌAv]h¢^hÌAv5>*h¢^hÌAv5>*] h¢^] h†Gý>*h¢^hÌAv>*h†Gý

hÌAvhÌAv,jª lª nª pª rª tª vª xª zª |ª ~ª €ª ”ª °« Ь ì­ ® ’® Ê® ¯ J¯ ä° æ° ± >± n± úúúúúúúúúúúïäÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜÜ $a$gdÂ4
$¤[$a$gdÂ4
$ ¤\$a$gdÂ4gd—8q>« @« p« ®« °« ¼« Ь ܬ ì­ ® ® ® ”® –® Æ® È® Ì® ή ¯ ¯ ¯ ¯ J¯ z¯ â° ä° æ° ± ± ± @± B± p± r± `² b² ² IJ T³ V³ ´ ´ =´ >´ Z´ m´ ´ “´ ¤´ Õ´ è´ ù´
µ 8µ öêöá×ÐÈÐ×ÐÄÐÄнÐÄнÐÄÐÈн¶¬¥¡¥¡¥¡¥¡¥¡¥¡¥¥™ˆˆˆˆˆ

h2| h2| h2| h2| 5>*h2| hÂ4hº



hº

hº

hº

hº

5>*

hº

5>*

h¢h#1|h#1|h#1|h#1|>*

h#1|h#1|h#1|h#1|5>*hgNf>*CJaJhgNfh—8q>*CJaJhÂ4>*CJaJ5n± ^² À² R³ =´ >´ Z´ “´ ª´ ´ Õ´ î´ µ )µ 8µ 9µ Uµ Vµ <¸ >¸ Ò¹ $¼ (¾ ä¾ æ¾ ®Á °Á ²Á ÷÷÷÷òòòòòòòòòòííí÷÷÷÷÷÷÷÷èègd—8qgdc38gd2| $a$gdÂ48µ 9µ Uµ ¶ N¶ l· n· &¸ (¸ <¸ >¸ ~¸ ð¸ ò¸ °¹ ²¹ й Ò¹ >» @»
¼ "¼ $¼ º¼ μ Ö¼ ؼ ä¾ æ¾ z¿ öÀ Á ®Á ÊÁ ÒÁ ØÁ âÁ  H J L N Â ªÄ ¬Ä ùïùïèäèäèàïèäèäèÜèäèäèÕäÕäÕÜËÕäÕ¹°¤˜Š˜ƒxtphzI/h.L•

h.L•5\hgNf

h£B=h—8qh7/h—8q5>*CJaJh£B=h—8q>*CJaJh£B=hgNf>*CJaJhÂ4>*CJaJh„#;>*CJaJh£B=>*CJaJh_(eh_(e5>*

h_(eh_(eh_(ehc38hÂ4

hc38hc38hc38hc385>*

hc385>*,²Á ´Á ¶Á ¸Á ºÁ ¼Á ¾Á ÀÁ ÂÁ ÄÁ ÆÁ ÈÁ ÊÁ ÌÁ ÎÁ ÐÁ ÒÁ ÔÁ ÖÁ ØÁ N @à Bà TÅ ˜Å BÆ šÆ œÆ úúúúúúúúúúúúõõõõõõõõííííííí $a$gdzI/gd.L•gd—8q¬Ä Å RÅ TÅ –Å ˜Å žÅ BÆ HÆ ZÆ ˜Æ šÆ ¶Æ ¸Æ ºÆ HÇ JÇ êÈ (É ~Ë €Ë ŒÎ ŽÎ JÏ LÏ ^Ï zÏ |Ï ÈÏ äÏ øÏ Ð "Ð $Ð ¬Ð ®Ð dÒ €Ò

Ó Ó Ó "Ó DÓ FÓ ZÖ \Ö rÖ ŽÖ Ö üøüîæßüßüøüØüßüøüøüøüøüÑîĽü°ü •üøü°üøüؕü…• zhCnèh.L•5>*\h.L•5>*\h.L•h.L•>*h.L•h.L•5>*\hCnèh.L•5>*B*\phhCnèhCnèB*\ph

hCnèh.L•hCnèh.L•B*\ph

h.L•5>*

h.L•5\

h.L•6]h.L•h.L•5h.L•h.L•5>*hzI/h.L•0œÆ ªÇ Ê ¸Ë ÔÍ JÏ LÏ ^Ï ŒÏ ²Ï öÏ øÏ žÑ Ó "Ó |Ó Ô xÔ ÔÔ TÕ ¾Õ ZÖ \Ö ®× Ù °Ú Û Û (Û ÷÷÷÷÷òòòòòò÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷gd.L• $a$gdzI/Ö œÖ žÖ ÔÚ Û Û Û $Û &Û œÜ ²Ü ÄÜ
Ý ²à èà 2á Já ®á Äá T㠒㠾ã àã @ä Bä ôä 2å jå xå êå ìå dç šç ;è Aè Bè Eè Vè „è –è —è ¹è ºè ôìèäèÏ¿·èäèäèäèäèäè³èäèäè³èäèäèä诨œ‚yuh1r±h¥!>*CJaJhY@h—8q5>*CJaJhX
•h—8q>*CJaJhX
•hgNf>*CJaJ

h£B=hX
•hX
•hzI/h.L•5>*\hCnèh.L•5>*B*\ph)h.L•5>*B*\fH€phqÊ
ÿ™ÿ™h*ºh.L•h.L•h.L•>*h.L•h.L•5>*\*(Û ¬Û

Ý –à ”ã 4å dç è :è ;è <è =è >è ?è @è Aè Bè ¹è ºè ûè üè "ë Žì ì Ìì ÷÷÷÷÷ïïïêêêêêêêêâÝÝÝÕÕÕÕ $a$gd¥!gdse8 $a$gd¥!gd—8q $a$gd*º $a$gdzI/ºè úè ûè üè ê ªê ¬ê ì Ìì Øì ~í €í 6î 8î êî ìî ð ð Ôð Öð úô üô ´õ ¶õ vö xö €÷ ¦÷ ²÷ `ø bø ù ù Îû Ðû ˜ý šý üý þ ¢þ ¨þ Üþ âþ ^ÿ dÿ ²ÿ ¸ÿ ÐÖ&(ÆÈz|ØÚ0
¼0
¾0
æ0
ò0
>1
D1
ö1
ø1
2
2
ü2
3
B4
D4
9
9
öîêåêáê×åêáêáêáêáêáêáêáêáê×åêáêáêáêÓÉåêÂêÂêÂêÂêÂêáêáêáêáêÀêÓÉåêÂêáêÂêÂêáê¼hq´U

hse86]h9#hse85>*h9#hse8hse85>*h¥! hse8\hse8hse8hse8>*hse8hse8>*\JÌì fï ´ñ jò Dô Êö ~÷ €÷ ¦÷ `ú ü ˜ý šý üý ¢þ Üþ ^ÿ ²ÿ Tr¼0
¾0
æ0
>1
2
ü2
Ž3
÷÷÷÷÷÷òò÷÷÷òòòòòòòò÷÷÷òò÷÷÷÷gdse8 $a$gd¥! összhangban és a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetséges.

Hulladékhasznosítás
18. § (1) A hulladék hasznosítása történhet
a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történQ ismételt felhasználásával (újra-feldolgozás);
b) a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevQjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés);
c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás).
(2) A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasz-nálásra alkalmassá tétele hasznosításnak minQsül. A tevékenység végzésének és a keletkezQ termékek felhasználásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza.
(3) A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással elQállított termék az elsQdleges alapanyagból elQállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést.
(4) Hulladékhasznosító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.
(5) A hulladék hasznosítása esetén a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelQre vonatkozó elQírásokat kell alkalmazni.

Hulladékártalmatlanítás
19. § (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalma-zottak szerint történhet
a) hulladéklerakóban történQ lerakással;
b) termikus ártalmatlanítással;
c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással.
(2) Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételek-kel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthetQ.
(3) Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már mqködQ és betelt lerakókra vonatkozó elQírásokat külön jogszabály állapítja meg.
(4) Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhetQ.
(5) Hulladéklerakóban elQkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rende-let másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg.



15. tétel
A./
1. Ismertesse a települési önkormányzatok települési hulladékokkal kapcso-latos kötelezettségeit!
Ismertesse az elhagyott hulladékokra vonatkozó szabályokat!
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (IV. fejezet)

21. § (1) A települési önkormányzat kötelezQen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulaj-donosoknál keletkezQ települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.
(2) A gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a keletkezett települési hulladékának kezelésérQl nem gondoskodik vagy a közszolgáltatás környezeti szempontból lényegesen kedvezQbb.

(3) A közszolgáltatás kiterjed
a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelQ (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyqjtQedényben, a közterületen vagy az ingatlanon össze-gyqjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történQ rendszeres elszállítására;
b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történQ elszállítására;
c) a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és mqködtetésére.

(4) A közszolgáltatás kiterjedhet begyqjtQhelyek (hulladékgyqjtQ udvarok, átrakóállomások, gyqjtQpontok), elQkezelQ és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és mqködtetésére is.
(5) A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében elQírhatja a tele-pülési szilárd hulladék egyes összetevQinek szelektív gyqjtését, közszolgáltatás keretében történQ begyqjtését, illetQleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

22. § (1) A települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében, e törvény céljainak és alapelveinek figyelembevételével együttmqködnek egymással. Együtt-mqködésük tartalmát és feltételeit együttmqködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerzQdésben állapítják meg.
(2) A települési önkormányzat a közszolgáltatás megszervezésére vonatkozó kötelezettségé-nek vagy önálló közszolgáltatás szervezésével, vagy más szervezésében mqködQ közszolgál-tatáshoz való csatlakozással tehet eleget, illetve a szomszédos vagy egymáshoz közeli telepü-lési önkormányzatok közösen tarthatnak üzemben hulladékkezelésre szolgáló létesítményt vagy a közszolgáltatás ellátására közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre.
(3) A települési önkormányzat szerzQdést köthet a 11. § szerinti szervezettel a gyártó 8. §-ban meghatározott visszavételi felelQsségébe tartozó hulladékok települési hulladékból történQ szelektív begyqjtésére vagy válogatására.
(4) A települési önkormányzat képviselQ-testülete az (1) bekezdés szerinti együttmqködés keretében - a vonatkozó terület- és településrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével és a helyi hulladékgazdálkodási tervnek megfelelQen - kijelöli az érintett települések igényeit kielégítQ települési hulladékkezelési létesítmények helyét.



23. § A települési önkormányzat képviselQ-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:
a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait;
b) közszolgáltató megnevezését, illetQleg annak a mqködési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni;
c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggQ jogait és kötelezettségeit - beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat -, a szolgáltatásra vonatkozó szerzQdés egyes tartalmi elemeit;
d) a közszolgáltatás keretében kötött szerzQdés létrejöttének módját, valamint a közszolgál-tatás igénybevételének - jogszabályban nem rendezett - módját és feltételeit;
e) a közszolgáltatással összefüggQ - jogszabályban nem rendezett - települési önkormányzati feladat- és hatáskört;
f) az elvégzett szolgáltatás alapján az ingatlantulajdonost terhelQ díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét.

24. § (1) A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási feladatainak végrehajtása érdeké-ben hozott önkormányzati rendeleteiben - törvényben vagy kormányrendeletben meghatáro-zott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban elQírtaknál szigo-rúbb hulladékgazdálkodási elQírásokat is meghatározhat.
(2) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteinek tervezetét a szom-szédos és az intézkedéssel érintett más települési önkormányzatoknak, a megyei önkormány-zatnak tájékoztatásul, valamint a környezetvédelmi felügyelQségnek véleményezésre megkül-di. A környezetvédelmi felügyelQség szakmai véleményérQl harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.

Elhagyott hulladék
30. § (1) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkezQ bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát ter-heli.
(2) A települési önkormányzat, közigazgatási területén a közterületen elhagyott hulladék el-szállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül - a 31. §-nak megfelelQen - gondoskodik.
(3) A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi
a) a hulladék tulajdonosát,
b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg,
c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot,
ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesítik.
(4) Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselQ vele szemben a hulla-dékkezelés és az eljárás költségeit érvényesíti.






15/A/2. Ismertesse a környezetet terhelQ sugárforrásokat, a sugárterhelés hatá-sait! Csoportosítsa a radioaktív hulladékokat, ismertesse elhelyezésük lehetsé-ges módjait!
Környezetet terhelQ sugárforrások:

Természetes háttérsugárzás a környezetbQl:
Kozmikus sugárzás: a világqrbQl és a naptevékenységbQl adódik. Sok összetevQbQl áll, a ten-gerszint feletti magasság függvénye, hogy mennyire hat. Minél magasabban vagyunk, annál jobban hat. (pl. La Pazban az emberek, repülQgép személyzete, qrhajós)
Természetes radioaktív izotópok: nem az ember által elQállított, hanem a természetben megtalálható, sugárzó anyagok. A talajban találhatóak, illetve a növényekbe is felszívódhat-nak, hosszú felezési idejük miatt vannak még itt, Qsi elemek.
(pl. urán 238, tórium, kálium 40)
Az emberi szervezetben is kimutatható sugárzó radioaktív izotóp (szén14, kálium40  növé-nyeken keresztül).
Az urán gammasugarakat bocsát ki, bomlásterméke a radon. Ez gáz, kiszáll a felszínre, ben-ne vagyunk, belélegezzük, hatását megsokszorozza a dohányzás.
Kozmikus sugárzás hatására a levegQben szén14 izotóp keletkezik és mindig ott van, szén-dioxid lesz belQle.

MESTERSÉGES sugárzások:
Orvosi alkalmazás: sugárzó izotópok alkalmazása (röntgen-felvételek 0,1-0,5 millisilvert, fogröntgen 1 millisilvert.)
AtomerQmqvek: normál üzemi kibocsátásai
Egyéb: televízió (képernyQ felszínén bétasugárzás, lokátor-képernyQ, minden olyan berende-zés, amely nagyfeszültséggel dolgozik.

3. RADIOAKTÍV SZENNYEZPDÉS:
Környezet elszennyezQdés: atomfegyver-kísérletekbQl (légkörben 1945-tQl 1960-ig)
Nukleáris balesetek: reaktor balesetek, uránüzemben robbanás, nukleáris üzem balesete.

Sugárzás mennyisége mértékegysége
Dózis = adag, amikor a sugárzás átmegy rajtunk, energia nyelQdik el bennünk.
Ez az elnyelt dózis = jele D.
Mértékegysége = gray (Gy) 1 Gy a sugárzás dózisa, ha 1 Joul energia nyelQdik el 1 kg tömegben. (1 Gy = 1 J/kg)
" E (elnyelt energia)
D (elnyelt dózis) = ---------------------------------
" m (tömeg, ami elnyelte az energiát)
Dózisegyenérték: jele H, mértékegysége sievert Sv
1 Sievert az a sugáradag, amelytQl olyan biológiai elváltozás várható, mint egy Gray-nyi elnyelt gammasugárzás hatására.
D (dózis)
H (dózisegyenérték)=------------------------------------
Q (minQségi tényezQ)

A sugárzások nem egyformán veszélyesek az emberre, a gamma a legveszélytelenebb, ritkán ionizál. A minQségi tényezQt ehhez igazítják, gamma = 1, béta = 1-1,7, belsQ alfa = 20, lassú neutron = 10, gyors neutron = 20.

A sugárterhelés hatásai

1. fizikai hatás: vízmolekulák károsodnak (pozitív és negatív vízionok jönnek létre, ionizáció történik. H2O ból H2O+ + e-, H2O+ e- ból H2O-
2. kémiai szakasz: szétesnek a pozitív és negatív vízionok és másképp állnak össze (pl. hidro-génperoxiddá H2O2 és más vegyületekké). Ezek agresszív, oxidáló, roncsoló hatású vegyüle-tek.
3. Biokémiai hatás: A roncsoló vegyületek megtámadják a szervezet építQanyagait, fehérjét, enzimeket, zsírt szednek szét és inaktiválják. (SH (kénhidrogén) csoportot szed szét)
4. Biológiai hatás: A fehérjék, enzimek inaktiválódnak. A sejtek, szövetek szerkezete, felépí-tése megváltozik és nem tudja ellátni a feladatát. Funkciózavarok lépnek fel, ezek okozzák a tüneteket.

A csontvelQ nagyon érzékeny a sugárzásra (vörösvérsejt szám csökken).
A véredények = érfal megváltozik szerkezetileg, áteresztQ lesz, bevérzések lesznek.
Gyomor  bélrendszer = nyálkahártya kiszárad, gennyes, fekélyes sebek lesznek. Gyomor kilyukad, vérbe kerülnek a baktériumok, vérmérgezés.
Ivarszervek = fogamzás  nemzQképesség megszqnik, ha csak átmenetileg is.

Lehet szomatikus és genetikus.
A szomatikus hatás a besugárzott emberben jön létre, lehet heveny és krónikus.

A heveny hatás nagy dózist jelent, rövid idQ alatt. Van egy küszöbdózis (1 sievert alatt), hogy mettQl van megbetegedés, halálozás, és meddig nincs. Biológiai elváltozás van.
Félhalálos dózis: a besugárzottak 50%-a meghal. (4 sievert)
Halálos dózis: mindenki meghal (6 sievert felett)

Krónikus sugárbetegség. Nincs küszöbdózis, mert sok kicsi a hatás, nem tudjuk, milyen a kockázat.

A genetikai hatást a besugárzott ember esetleg túléli, esetleg meg sem betegszik, az utódok-ban jelentkezik. Fizikai vagy szellemi degenerációt okozhat. Ha mindkét szülQt ér a sugárzás, nagyobb ennek a valószínqsége, mintha csak az egyiket.

A sugárterhelés egészségre gyakorolt hatásai:

A környezetbQl 3 millisievert/év sugárzás ér minket.
Enyhe sugárbetegség 1-2 sievertnél alakul ki, közepes 2-4, súlyos 4-6 sievertnél.

Enyhe sugárbetegség Közepes s.b. Súlyos s.b. dózis 1-2 sievert 2-4 sievert 4-6 sievert halálozás - 25 % 50 % lappangási idQ
(függ a sugárzás
mértékétQl)
1-2 hét
1-2 nap
1-2 óra kezdeti
tünetek általános rosszullét, fejfájás, hányinger, szédülés tünetmentes
idQszakok lezajlik a kezdeti
tünetekkel együtt 7-10 nap 1-6 nap tünetek vérkép megváltozik (fehérvérqség), bevérzés mindenhol (belül is), gennyes, fekélyes sebek kialakulása (száj, gyomor), vizelet gennyes, véres, vérmérgezés a gyomor perforációja után, haj kihullik.
A különbözQ betegségek tünetei egyszerre jelennek meg. Gyógyítás spontán elmúlik csak tüneti kezelést tudnak csinálni
(pl. csontvelQ átültetés), a gyógyulás idQtarta-ma hosszú
4-5 hét 2-3 hónap
Csoportosítsa a radioaktív hulladékokat, ismertesse elhelyezésük lehetséges módjait.

Halmazállapotuk szerint: légnemq (nemesgáz, jód), cseppfolyós, szilárd
Aktivitásuk szerint:
kis aktivitású (mindenhol keletkezik, ahol radioaktív anyagokkal foglalkoznak, pl. orvos védQruhája, szqrQpapír) 102-105 KBq/kg
közepes aktivitású (sugárzó források legyengülnek, pl. kobaltágyú)
105-108 KBq/kg
nagy aktivitású (kiégett fqtQelemrudak) 108 kBq/kg felett

Felezési idQ szerint:
rövid élettartam T (felezési idQ) kisebb mint 30 nap (pl. jód 131 izotóp), ki kell csak várni, amíg közönséges hulladék lesz.
közepes élettartam felezési idQ 30 nap és 30 év között van, izotóptemetQbe kell a hulladé-kot tenni.
hosszú élettartam felezési idQ több, mint 30 év, pl. kiégett fqtQelemek, elhelyezés izotóp-temetQ

Hulladékok forrása lehet:
nukleáris üzemanyagciklus (uránbányászat, urándúsítás, fqtQelem-gyártás, kiégett üzema-nyag, fqtQelem újrahasznosítása)
atomerQmq, kutató és oktató reaktorok
radioaktív izotópok elQállítása
radioaktív izotópok orvosi alkalmazása

Elhelyezés:
Nagy aktivitású hulladék:
A paksi fqtQelemeket régen az oroszok visszavették és feldolgozták. (urán 238-ból Plutónium 239 lett; urán 235 elhasad, ebbQl a hasadványból 250-300 izotóp lesz.) Vissza tudták nyerni az uránokat, a plutóniumot az atomfegyver-gyártáshoz. Ma már nem veszik vissza, így átme-neti-ideiglenes tárolás, megoldás van csak jelenleg Pakson.
30 évig tudják tárolni Pakson kerítésen belül. Betonépítmény van, egy födémen keresztül, nyíláson át dugják az alsó térbe a kiégett fqtQelemeket. A rudakat hqteni kell, ezt levegQáram-lással (természetes huzat) teszik, mert exoterm (hQtermelQ) folyamat zajlik.
MielQtt a rudak ide kerültek, elQtte 3-5 évig vízmedencében, víz alatt (8-10 m) pihentették. Ez idQ alatt sok izotóp lebomlik és hqti is.

Végleges elhelyezése a fqtQrudaknak:
Általában föld alatti üregekben helyezik, mely vízbetöréstQl védett. Víz nem érhet hozzá, földrengés, földmozgás nem lehet. Pl. elhagyott sóbányába, + betonkádban tárolják a németek, Svájcban a nagy hegyekbe alagutakat fúrnak, ott 300-400 évig is ellehet.
Magyarországon a felhagyott pécsi uránbánya vágataiba lehetnek elhelyezni, ez 1000 méter mélyen van, agyagkQ (vízzáró) réteg felett.

Közepes- és kis aktivitású hulladékok elhelyezése:
Gyqjtése: külön kell gyqjteni a szilárd éghetQ, illetve nem éghetQ hulladékot, és a folyékony, iszapszerq hulladékot. (külön izotópmosogató van, vizet is gyqjtik különválasztva a kis illet-ve közepes aktivitású vizet is)

Elhelyezése elQtt a térfogatcsökkentés fontos.
ÉgethetQ hulladék  füstgázkibocsátást figyelni, nem-e sugárzó (megfelelQ berendezéssel)
Nem égethetQ  préselni, bálázni, minél kisebbre tömöríteni
Folyékony  bepárolni, ami marad, az a veszélyes hulladék (sqrített iszap- bepárlási maradék)

Elhelyezése izotóptemetQben történik, Magyarországon Püspökszilágyi tároló.

Földbe süllyesztett betonmedence, szigetelése bitumenbéléssel megoldva, a beletett acélhor-dók fala is bitumenes belülrQl. Ha egy sor megtelik hordóval, azt betonnal beöntik. Amikor megtelik a medence a tetejére is 20 cm bitumenszigetelés, utána a beton, utána még egy bitu-menes szigetelés, utána vízzáró agyagréteg 1 méter, és utána jöhet 20 cm termQtalaj.
A tárolók mellett sugármérQ szondákat helyeznek el, lesüllyesztve a medence mélységében. 16 db gammasugár-mérQ mqszer van, ez a vezérlQteremben jelez, ha sugárzást észlel. A talaj vízzáró, agyagos, ami a medencét körülveszi.











15/ B./
Ismertesse a vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró szerveket!
Sorolja fel a vízjogi engedélyek fajtáit és ismertesse a vízjogi engedélyekkel kapcsolatos elQírásokat!
A hatósági jogkörben eljáró szervek
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), vala-mint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggQ vízügyi hatósági hatáskö-röket és a hatósági jogkört
a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi felügyelet),
b) a helyi önkormányzatok jegyzQi
gyakorolják.
(2) Vízügyi hatósági jogkörben elsQ fokon - ha a jogszabály eltérQen nem rendelkezik - az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQség jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört elsQ fokon a települési önkormányzat jegyzQje, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetQje gyakorolja.

Vízjogi engedély kell:
vízi munka elvégzéséhez
vízi létesítmény (gát, zsilip, kikötQ)
megépítéséhez
átalakításához
megszüntetéséhez
használatba vételéhez
üzemeltetéséhez
vízhasználathoz

Vízjogi engedélyek fajtái:
- elvi vízjogi engedély (tervezés elQtt, hogy megvalósítható-e)
- vízjogi létesítési engedély (létesítmény megépítéséhez, átalakításához, stb.)
- vízjogi üzemeltetési engedély (vízhasználat gyakorlásához, az üzemeléshez)
- vízjogi fennmaradási engedély

vízjogi engedélyek fajtái

1. Elvi vízjogi engedély
Az elvi engedély az építtetQ által tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános mqszaki megoldási lehetQségeit, feltételeit határozza meg, vízimunka elvégzésére, vízilétesít-mény megépítésére, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít. Gyakorlatilag a tervezés során figyelembe veendQ szempontokat, követelményeket határozza meg.

2. Vízjogi létesítési engedély
A létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett az engedély érvényességi ideje alatt feljogosít az engedélyben meghatározott vízimun-ka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízi-létesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
Próbaüzemeltetést kell végezni:
a közmqves vízellátást szolgáló vízkezelQ létesítményeknél,
a közmqves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerq szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, mqveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,
minden olyan egyéb esetben, amikor a mqtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerq használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.
A próbaüzemeltetés idQtartamát - amely nem hosszabbítható meg - a kötelezQ szabványokra, illetve a rendeltetésszerq használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb mqszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni.
3. Vízjogi üzemeltetési engedély
Az üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági elQírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeletetésére.

A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:
- a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesíté-sét;
- a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;
- víziközmqvek esetén az üzemeltetési szabályzatot és egyéb követelményeket;
- a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott elQírások megtartására vonatkozó ada-tokat;
- felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatá-rozott mqszaki dokumentációt.

A vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:
- az engedélyezett vízilétesítményrQl és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálko-dási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendQ önellenQrzés feltételeit;
- az üzemeltetéssel összefüggQ feltételekrQl, jogokról és kötelezettségekrQl;
- az üzemeltetés jogcímérQl, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;
- az engedély érvényességi idejérQl.

A vízjogi üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott ideig érvényes. Az engedély érvényességi ideje e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kére-lemre vagy hivatalból módosítható. A vízjogi üzemeltetési engedély feljogosít a vízilétesít-mény használatbavételére és az enge-dély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

4. Vízjogi fennmaradási engedély
A fennmaradási engedély csak az engedély nélkül vagy attól eltérQen létesített vízilétesítmény legalizálását szolgálja, a ténylegesen megvalósult létesítmény, állapot jogszabályi megfelelQs-sége kérdésében tartalmaz hatósági döntést, a vízilétesítmény üzemeltetésére azonban nem jogosít, arra vonatkozóan üzemeltetési engedélyt kell kérni. A jogszabály azonban lehetQvé teszi a fennmaradási és üzemeltetési engedély iránti kérelem egy eljárásban történQ elbírá-lását.

A vízjogi engedély módosítható, szüneteltethetQ a tulajdonos kérelmére, és hivatalból
A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetQen megváltoztak azok a feltételek és körül-mények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak

Vízjogi engedélyt a hatóság az elQírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat:
- nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fqzQdQ érdekeket;
- megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközmqvek megvalósítására, átépítésére és
- megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott
- vízgazdálkodási, mqszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminQség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggQ egyéb szabályozásnak;
- megfelel a külön jogszabályban foglalt elQírásoknak.

Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az enge-délyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.
Ha a vízimunka elvégzése (vízilétesítmény megépítése, átalakítása) engedély nélkül vagy attól eltérQen történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítQ bírság fizetésére köteles.

A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) hivatalból, vagy kérelemre a hatóság módo-síthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja.
Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását megalapozó eseményt tevé-kenység vagy mulasztás idézte elQ, az engedélyest az ebbQl eredQ károkért az köteles kárta-lanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.
A hivatalból megtett intézkedésekbQl keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézke-déseket a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és termé-szetvédelmi érdek, a vizek mennyiségének és minQségének természetes vagy egyéb elhárítha-tatlan okokból történQ megváltozása indokolja.
Ha valamely nem engedélyköteles munka (létesítmény, tevékenység) a vizek lefolyási, áram-lási viszonyait, mennyiségét vagy minQségét, medrének, partjának állapotát vagy a vízilétesít-ményeket, azok üzemeltetését, védQterületeit bármilyen módon érinti vagy érintheti - és más jogszabály a vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli meg -, az eljáró hatóságot a vízügyi hatóság állásfoglalása köti.














16. tétel
A./
1. Ismertesse a közlekedés káros környezeti hatásait és javításának lehetQ-ségeit (anyag, energia, víz, talaj)!
A levegQ kémiai tulajdonságait a tiszta és szennyezett levegQ tárgyalása meríti ki. A troposzférában levQ levegQ összetételére jellemzQ: 78% N2, 21% O2, 1% egyéb: nemesgázok (argon, kripton, hélium, stb.) és vendéggázok (CO2, H2O), valamint szilárd anyagok (por, korom, stb.).
A légszennyezQ anyagok kb. 50%-ért a géperejq közlekedés a felelQs, ezen belül is a száraz-földi. Érdemes megjegyezni, hogy a vízi, vasúti, országúti közlekedés káros anyag kibocsá-tása ugyanakkora teher szállításakor 1:12:80.
A levegQt szennyezQ nehézfémek, mint szilárd fázisú légszennyezQk közé tartozik az ólom. Jelenlegi világméretq elterjedésének elsQsorban a közlekedés, az ólomtartalmú benzin hasz-nálata (volt) az oka. Így az ólom elsQdleges emissziós forrása a benzinüzemq motorok kipu-fogó gázai. A benzinhez oktánszám növelésére kopogás-gátlónak és kenQanyagként adagol-ták, ólom-tetraetil adalékanyag formájában. Az utóbbi években - mióta a fejlett országokban megszüntették az ólmozott benzin forgalmazását (Magyarországon 1999 óta), helyette ólom-mentes benzint forgalmaznak - csökkent az emissziós forrása, de még ma is nagy mennyi-ségben található meg a levegQben.
Rendkívül veszélyes anyag, mert egyrészt nagyon lassan és nagyon kevés ürül ki a szervezet-bQl. Másrészt több káros hatása van: a vörösvértestekhez tapadva gátolja a hemoglobin bio-szintézisét, számos enzim mqködését gátolja, károsítja a fejlQdQ idegrendszert. FQleg a cson-tokban raktározódik. Különösen a városi gyerekek a veszélyeztetettek, mert a talaj közelében koncentrálódó szennyezQdés (az úgynevezett ólomzóna) magasságában lélegeznek. Az alsó 80-100 cm-es levegQréteg keveredése még szeles idQben is lassú. Hatása erQsíti az ózon és a szén-monoxid mérgezQ hatását. Az ólomszennyezés nem szállítódik nagy távolságra az utaktól, általában 30-100 méteren belül a növényzetre és a talajra rakódik. Ezáltal az ólom háromféle módon juthat be a szervezetbe:
Porhoz kötQdve belélegezve kerül a tüdQbe és onnan szívódik fel.
BQrön keresztül.
Táplálékkal. FQleg utak mentén levQ szántóföldek és legelQk növényzetére ülepedett ólom a táplálékláncon keresztül jut be a szervezetbe. (Ezért a közlekedési útvonalak mellett legalább 100 m távolságon belül nem szabadna sem legeltetni, sem növényt termeszteni.) A másik lehetQség, amikor a vízzel bemosódik a talajba, ezáltal a növé-nyek felszívják és vagy azok közvetlen fogyasztásával, vagy azt fogyasztó állatok által jut be az emberi testbe (ez is tápláléklánc).
A levegQ és a víz szinte az egész Földön szétszórja rövid idQ alatt a szennyezQdést.
A légszennyezQ gázok közül a következQk a legfontosabbak.
A szén- monoxid (CO) színtelen, szagtalan, mérgezQ gáz. Tökéletlen égéskor keletkezik, így a belsQégésq motorok, a kohászat és más ipari folyamatok, valamint a szilárd hulladékok égetése az emissziós forrásai.
Veszélye abban áll, hogy a vér hemoglobinjához 300-szor erQsebben kötQdik, mint az oxigén, így lehetetlenné válik az oxigén szállítása. Normális körülmények között is képzQdik szén-monoxid-hemoglobin, de ez csak 1,5%-a az oxigén- hemoglobinénak. A rendszeres dohány-zóknál ez az érték 3-5%-ra állandósul. A CO az egyik legfontosabb beltéri légszennyezQ. Szintje a kültéri levegQ CO-szintjétQl, a belsQ forrásoktól és a szellQzés hatékonyságától függ (osztálytermek szellQztetése!!!). Tiszta levegQn van némi esély, hogy kiürül a szervezetbQl, ezért kell a mérgezettet mielQbb friss levegQre vinni (vagy a gyerekek legalább óránként 10 percet valóban friss levegQn töltsenek!). Ökológiai károsító hatása nem ismert.
Nem tartozik a légszennyezQ gázok közé a szén-dioxid (CO2), hiszen a levegQben mindig jelen van 0,03%-ban. Ha értéke növekszik, akkor szennyezQvé válik.
Színtelen, szagtalan gáz. Minden fosszilis tüzelQanyag tökéletes égéseként, valamint légzés eredményeként termelQdik. ElnyelQdésében a fotoszintézis és a nagy világtengerek felszíne játszik szerepet. Ha a kibocsátás és az elnyelQdés mértékét összehasonlítjuk akkor láthatjuk, hogy nincs egyensúly: sajnos a kibocsátás mennyisége dominál.

A levegQ szén-dioxid tartalma egyrészt erdQsítéssel csökkenthetQ (a növények a légkörbQl kivonják a CO2-t), másrészt úgy, hogy a CO2-t még a légkörbe jutás elQtt leválasztják és az óceán mélyére vagy kimerült földgáztelepekre nyomatják (kissé utópisztikusnak tqnik).
Takarékoskodjunk a villamos energiával, hiszen még ma is a legnagyobb részét hQerQmqvek-ben állítják elQ (energiatakarékos berendezések és izzók használata, feleslegesen világító lámpákat kikapcsolni, lehetQleg minél kevesebbet egyedül autózni).
Alternatív energiaforrások hatékonyabb kihasználása kihasználása (nap, szél, ár-apály ener-giája, stb.)
A levegQ - hasonlóan a vízhez és a talajhoz - egy meghatározott értékq szennyezést önmagától közömbösíteni tud. Ezt nevezzük öntisztulásra való képességnek.
Ennek formái lehetnek:
- a szél, ezáltal a hígulás, amikor a szennyezQk a kibocsátás helyétQl távolabbra kerülnek
- a szennyezQ anyagok kémiai és fizikai átalakulása
- pára-, esQcseppekhez, hópelyhekhez történQ tapadás során lehullanak
- apró porszemcsék felületén történQ tapadás miatt pedig kiülepedni hajlamosak
A Földön levQ vízkészletet hidroszférának nevezzük. A hidroszférát a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és a légkörben levQ pára alkotja.
A vízkészlet három fajtája állandó körforgásban van (víz körforgása): a felszínrQl elpárolgó vízgQz (1) meteorológiai okok miatt emelkedésre kényszerül, ezért lehql és felhQ lesz belQle. A felhQ addig hízik, míg súlya meg nem haladja a felfelé áramló levegQ felhajtóerejét. Ekkor a benne levQ víz csapadék formájában (esQ, hó) kihullik (2). A talajban függQlegesen halad lefelé (3), amíg vízzáró réteghez (általában agyagréteg) nem ér, ahol összegyqlik. Ezek a vízzáró rétegek különbözQ mértékben vízzárók vagy -áteresztQk, így a felszín alatti víz gyakran különbözQ szinteken, több rétegben található.
A közlekedés az egyik rákfenéje a városoknak. A levegQszennyezésben és a zajkibocsátásban is a legfontosabb. A levegQt szennyezQ nagyüzemeket a városon kívülre telepítették, ezáltal a munkahelyek távolra kerültek a lakóterületektQl, így most nem a gyárak, hanem a közlekedés szennyezi a levegQt. Budapesten ingázók tömegei napi 3-4 órát töltenek közlekedéssel.
Emberek tömegeinek a szállításához a legoptimálisabb megoldás a tömegközlekedés. Ezen a területen nagy elmaradásaink vannak, pl. járatok gyakoriságának a növelése, tisztaság, esztéti-kus kivitel, környezetszennyezQ hatásuk minimalizálása, stb. Addig, amíg legalább ezek a feltételek nem teljesülnek, még mindig sok ember fogja választani a személyautót.
Magyarország sugaras szerkezetq úthálózata miatt az átmenQ forgalom még mindig sok váro-son keresztül halad. Bár elkezdték a nagyvárosok elkerülQ útjait, körgyqrqit építeni a városok levegQjének és közlekedésének tehermentesítése miatt, a munkák még nagyon lassan folynak.
A talaj felszínének burkolása miatt alig jut csapadék a földbe, ezáltal a növények hamar kiszáradnak. Másrészt levegQtlenné válik a talaj, így nem csak a növények gyökerei fulladoz-nak, hanem az a kevés állat is, amelyek azelQtt a növények számára elQkészítették a talajt. A föld alatti vezetékek (víz-, gáz-, és egyéb kábelek) kiépítésekor az útban levQ gyökereket vág-ják ki, így a gyökerek megsérülnek, alig marad helyük. A járdák téli sózása valóságos méreg-ként hat a növényekre. Csoda, ha mindezeket egy növény képes túlélni!
AMIT TEHETÜNK
Vannak országok, ahol helyi adókedvezményt kap, aki nem egyedül használja autóját, aki szomszédaival (tele kocsival) jár munkahelyére, és nem több autóval mennek, ha úticéljuk közös.
Ha van gyorsvasút vagy kerékpárút, mondjunk le az autózásról, néha még gyalog is gyorsabb.
A madáretetésrQl jó tudni, hogy sok madárnak nincs szüksége télen etetésre, mivel megszok-ta az évszakonkénti eltérQ mennyiségq táplálékot. A téli szqkös táplálékkínálatnak fontos sza-bályozó szerepe is van: könyörtelen biológiai kiválasztódás megy végbe, viszont szélsQséges téli idQjárás esetén, amikor a madarak természetes táplálékaihoz nem jutnak hozzá, etetni kell Qket.
A városokhoz hozzá kell, hogy tartozzanak a zöldfelületek, mert nélkülük végképp kQsivatag-ban élnénk. Ezért is nagyon fontosak a parkok, a botanikus kertek, temetQkertek és a kertvá-rosok.
1. zajvédQ fal (átlátszó)
2. forgalomlassító akadály
3. forgalomlassító útszqkítés
4. parkolj és utazz tovább (tömegközlekedéssel)
5. lakózóna megjelölése
6. kerékpárút (használata)
7. ajánlott legmagasabb sebesség
8. terelQút, elkerülQ út.
9. megfelelQ mqszaki állapotú jármqvek használata






16/A/2. Ismertesse a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási és adminiszt-rációs kötelezettségeket!
I. Valamennyi hulladékra vonatkozó adatszolgáltatási és adminisztrációs kötelezettség

1. Nyilvántartási kötelezettség
A hulladék termelQje és kezelQje köteles telephelyenként naprakész nyilvántartást vezetni a tevékenysége során képzQdQ, vagy egyéb módon a birtokába jutott, valamint a mástól átvett és általa kezelt, illetve másnak átadott hulladék mennyiségérQl és fajtánkénti összetételérQl.
A nyilvántartás a telephelyre bemenQ és onnan kimenQ anyagok és hulladékok anyagforgalmi egyenlegét tartalmazza, részletes adattartalmát jogszabály írja elQ.

A hulladék termelQjének
a) veszélyes hulladék esetében anyagmérleg alapján (melynek tartalmaznia kell az adott ter-melési technológiába bemenQ anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkezQ termékek mennyiségét és összetételét, a keletkezQ termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét)
- termelési technológiánkét és
- hulladékonként;

b) nem veszélyes hulladék esetében
- hulladékonként, illetve
- a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletben (egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek) felsorolt iparágak, illetve tevékenységek esetén anyagmérleg alapján techno-lógiámként is kell a nyilvántartást vezetnie.

A hulladék kezelQjének anyagmérleg alapján
- technológiánként és
- hulladékonként
kell a nyilvántartást vezetnie.

A hulladék szállítójának nyilvántartást nem kell vezetnie, de köteles megQrizni
- nem veszélyes hulladék esetében az egyes szállítmányokra vonatkozó fuvarokmányokat,
- veszélyes hulladék esetében pedig az Sz kísérQjegy egy példányát.
A nyilvántartások, fuvarokmányok, illetve az Sz kísérQjegyek veszélyes hulladék esetében a tárgyévet követQ 10 évig, nem veszélyes hulladék esetében pedig 5 évig nem selejtezhetQk.

2. Adatszolgáltatási kötelezettség
Az adatszolgáltatási kötelezettség lehet
- rendszeres és
- nem rendszeres.

Rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége van
a) a hulladék kezelQjének (begyqjtQ, elQkezelQ, hasznosító vagy ártalmatlanító)
b) a hulladék termelQjének, ha
- a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 fQt, vagy
- a tárgyévben a telephelyen keletkezett hulladékok összes mennyisége meghaladja
veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot,
nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-t,
nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-t.
Az adatszolgáltatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell teljesíteni.
A rendszeres adatszolgáltatásra nem kötelezett hulladéktermelQ a környezetvédelemért felelQs miniszter által elrendelt, statisztikai kiválasztási módszerekkel történQ adatfelméréskor eseti adatszolgáltatásra köteles, amelyet a részére megküldött adatlapok kitöltésével és visszaküldé-sével teljesít.

A rendszeres adatszolgáltatásra kötelezetteknek
- a keletkezett hulladékról évente a tárgyévet követQ év március 1. napjáig,
- veszélyes hulladékról kezelésre történQ átvételének esetében negyedévente a tárgynegyed-évet követQ 8. munkanapig,
- nem veszélyes hulladékról kezelésre történQ átvételének esetében a tárgyévet követQ év feb-ruár 1. napjáig kell adatot szolgáltatniuk, a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelQség részére.

Az alaki és tartalmi elQírásoknak nem megfelelQ adatot szolgáltató kötelezettet a felügyelQség az adatszolgáltatás legfeljebb harminc napon belüli helyesbítésére szólítja fel.
A felügyelQségek minden év szeptember 1-jéig dolgozzák fel az adatszolgáltatásra kötelezett által küldött adatszolgáltatások adatait.
A felügyelQség az adatszolgáltatásban foglaltakat ellenQrzi. Az ellenQrzés során az ellenQrzött az adatszolgáltatás alapjául szolgáló nyilvántartást, a hulladék szállítója a fuvarokmányokat, illetve Sz kísérQjegyeket, a felügyelQség képviselQjének köteles átadni. A felügyelQség fel-szólítására az ellenQrzött hiánypótlásra köteles.
Amennyiben a kötelezett nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti, hulladékgazdálkodási bírság megfizetésre kell kötelezni.

II. Veszélyes hulladékokra vonatkozó egyéb adminisztrációs kötelezettségek
A veszély hulladék termelQje - a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségen túl  kö-teles
- minden veszélyes hulladékot eredményezQ tevékenységérQl anyagmérleg készíteni, illetve
- a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezéseirQl üzemnaplót vezetni.
A fenti kötelezettségek elmulasztása esetében a veszélyes hulladék termelQjét veszélyes hulla-dékbírság megfizetésére kell kötelezni.








16/B./
Ismertesse a csatornabírságolási eljárást!
Bírságra vonatkozó elQírások:
Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt,
- a környezet védelmét szolgáló elQírást megszeg,
- vagy azokban megállapított határértéket túllép
környezetvédelmi bírságot köteles fizetni, az általa okozott környezetszennyezés, környezet-károsítás mértékéhez, súlyához és ismétlQdéséhez igazodva.

Csatona-bírság:
Az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet és egyéni vállalkozó, akinek üzeme közüzemi csatorna mqvet ártalmas szennyvízzel, illetQleg más ártalmas cseppfo-lyós vagy szilárd anyag bejuttatásával károsít,csatorna-bírságot köteles fizetni, a 32/1964. Kormányrendelet szerint.

1. Általános rendelkezések
A kibocsátó önellenQrzésének megfelelQségét, valamint az önellenQrzésre nem kötelezett, illetve nem vállalkozott kibocsátó esetében a közcsatornára vonatkozó küszöbérték betartását a közcsatorna üzemeltetQje (továbbiakban: szolgáltató) helyszíni ellenQrzéssel egybekötött mintavételezéssel ellenQrzi.

A kibocsátási határérték betartását az engedélyben meghatározott mintavételi helyen:
- önellenQrzésre kötelezettek esetében a kibocsátó önellenQrzése,
- önellenQrzésre nem kötelezett kibocsátó esetében a szolgáltató
- ellenQrzése alapján kell megállapítani.

Az önellenQrzésre kötelezett az önellenQrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét - azok tartalmától függetlenül - az önellenQrzési tervben rögzített idQpontban, de legkésQbb a minta-vételt követQ 30 napon belül köteles a szolgáltatónak megküldeni.
Az önellenQrzés keretében végzett vizsgálatok eredményeit a szolgáltató értékeli a kibocsátás határértékeknek való megfelelQség alapján. Amennyiben az önellenQrzés eredménye vagy a szolgáltató által lefolytatott helyszíni ellenQrzés eredménye azt bizonyítja, hogy a kibocsátó a közcsatorna károsító szennyezését követte el, a szennyezés megállapítására vonatkozó vala-mennyi iratot és egyéb vizsgálati adatot meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvé-delmi és vízügyi felügyelQségnek (a továbbiakban: felügyelQség), a kibocsátó adatszolgáltatá-sától, illetve a szolgáltató ellenQrzése esetében a helyszíni ellenQrzés idQpontjától számított 30 napon belül.
Az önellenQrzésre kötelezett kibocsátó köteles a szennyvízkibocsátás jellemzQirQl és a techno-lógiai folyamatok üzemvitelérQl adatot szolgáltatni, és évente összefoglaló jelentést készíteni, amit köteles az illetékes felügyelQségnek benyújtani a tárgyévet követQ március 31-éig.

2. Részletes rendelkezések
Folyamatos szennyvízbebocsátás esetén naptári évenként legalább két helyszíni ellenQrzést - az év elsQ, valamint második felében - kell lefolytatni.
Az év meghatározott szakaszára jellemzQ szennyvízbebocsátás esetén (idénymunka, idényü-zem) a jellemzQ idQszak, idény tartama alatt, változó technológiával, változó szennyvízbe-bocsátással jellemezhetQ, folyamatos szennyvízbebocsátás esetén pedig a különbözQ jellemzQ idQszakok alatt kell a helyszíni ellenQrzést megtartani.
A szennyvízbQl a szennyvízelvezetQ mqbe történQ bebocsátás elQtt, minQségének megállapí-tása végett mintát kell venni. A mintavételt valamennyi bebocsátó helyen a bebocsátás elQtti csatornaaknából vagy erre kialakított mintavételi helyrQl kell elvégezni.
A bebocsátó kérésére a mintákból ellenQrzQ vizsgálat céljára a bebocsátó által biztosított, a jogszabály által kötelezQvé tett szabványok elQírásainak megfelelQ edénybe kontrollmintát kell biztosítani, illetve azt a bebocsátó részére a mintavételezés (helyszíni ellenQrzés) helyén kell hagyni.

A helyszíni ellenQrzésrQl jegyzQkönyvet kell felvenni
A helyszíni ellenQrzéshez tartozó szennyvízminták vizsgálatát csak hatóság által elfogadott, vagy elismert laboratórium végezheti.
Folyamatos szennyvízbebocsátás esetén a helyszíni ellenQrzés megállapításait a következQ ellenQrzésig kell meghatározónak tekinteni.
BQr-, fém- és vegyipari eredetq szennyvíz kivételével - az éves bebocsátás adatai alapján - az üzemnaponkénti 80 m3 átlagot el nem érQ bebocsátás esetén az év elsQ felében vett mintára alapozott vizsgálatot egész évre meghatározónak lehet tekinteni, kivéve ha a bebocsátó az ellenQrzést követQen újabb vizsgálat elvégzését kezdeményezte, vagy a szolgáltató újabb vizs-gálatot végzett.

Ha a bebocsátó az ellenQrzést követQen újabb vizsgálat elvégzését kezdeményezte, a mintavé-telt a szolgáltató 30 napon belül köteles elvégezni és annak eredményét a vizsgálat idQpontjá-tól kell meghatározónak tekinteni. Ha a szolgáltató ismételt vizsgálatot kérelem ellenére nem végzett, a tárgyévi vizsgálat eredményét csak a kérelem benyújtásáig lehet meghatározónak tekinteni.
A helyszíni ellenQrzés megállapításait idényjellegq szennyvízbebocsátás esetén az egész idényre, idQszakos bebocsátás esetén a mqködési ciklus idQtartamára kell meghatározónak te-kinteni. Amennyiben az idény, vagy a mqködési ciklus tartama alatt több helyszíni ellenQrzést végeztek, ezek eredményét a következQ helyszíni ellenQrzésig kell meghatározónak értékelni.

Ha a helyszíni ellenQrzésen vett minták vizsgálata szerint a bebocsátott szennyvízben lévQ ká-rosító anyagok mennyisége, illetve koncentrációja a küszöbértékeket meghaladja, a mintavé-telezést végzQ laboratórium mérési eredményei alapján a szolgáltatónak szakvéleményt kell készíteni, amelyet a bebocsátó részére meg kell küldenie az ellenQrzéstQl számított 30 napon belül.

A bebocsátó a szakvéleményre 30 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben meg kell jelölni azokat a tényeket, a velük kapcsolatos azon közvetlen vagy közvetett bizonyítékokat, amelyek a szakvéleményben tett megállapítások, a szennyvízelvezetQ mqbe bebocsátott szennyvíz mennyiségének és minQségének megállapítása szempontjából meghatározóak és a szakvéleményben szerepelnek.
Az észrevétel alapján a helyszíni ellenQrzéssel kapcsolatos álláspontjáról a szolgáltató 30 napon belül köteles a bebocsátónak tájékoztatást adni. Amennyiben a bebocsátó az észrevé-telben a helyszíni ellenQrzés - egészben vagy a vitatott megállapítás tisztázásához szükséges mértékq - megismétlését kérte, a vizsgálat megismétlésérQl a szolgáltató a bebocsátó költsé-gére az észrevételek benyújtásától számított 15 napon belül gondoskodni köteles. Ennek ered-ményét a bebocsátóval közölnie kell.



A bebocsátó köteles a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni és saját költségén újabb helyszíni ellenQrzést végeztetni a hatóság által elfogadott vagy elismert laboratóriummal, ha tevékeny-ségével összefüggésben a helyszíni ellenQrzést követQen a bebocsátott szennyvíz mennyisége vagy minQsége a szennyvízelvezetQ mq mqködtetésére nézve hátrányosan változott.
Ha a helyszíni ellenQrzést követQen a szennyvízelvezetQ mq káros szennyezése csökkent, vagy megszqnt, a bebocsátó kérelmére a szolgáltató az ismételt ellenQrzés költségeinek a be-bocsátó részérQl a számára történQ megelQlegezését követQen a kérelem benyújtásától számí-tott 30 napon belül újabb helyszíni ellenQrzést végeztet.
Ha a bebocsátó kérelme ellenére a szolgáltató az ismételt helyszíni ellenQrzést nem folytatja le, a bebocsátó jogosult általa megbízott laboratóriummal ellenQrzést végeztetni és a hatóság-tól a bírság megállapítását ennek vizsgálati eredményei alapján kérni.

Ha az észrevétel megalapozottnak bizonyult, az újabb helyszíni ellenQrzés megállapításait az észrevételben kifogásolt helyszíni ellenQrzés idQpontjától kell figyelembe venni.
Ha a bebocsátó a szakvéleményre észrevételt nem tett, illetve ismételt helyszíni ellenQrzés megtartását nem kérte, a bebocsátott károsító anyag mennyiségének vagy minQségének a helyszíni ellenQrzést követQ változását, illetve a bebocsátó késQbbi észrevételeit a káros szennyezés megállapítására irányuló eljárás során nem lehet figyelembe venni.

Ha a szolgáltató által elvégzett vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a bebocsátó a szennyvízel-vezetQ mqvet károsan szennyezte, a szolgáltatónak a káros szennyezés megállapítására vonat-kozó valamennyi, a helyszíni ellenQrzés során keletkezett iratot és egyéb vizsgálati adatot, valamint a bírság megállapítására vonatkozó javaslatot meg kell küldenie az eljárás megindí-tására hatáskörrel rendelkezQ hatóságnak, amennyiben a kiszabható bírság a 30 000 Ft-ot meghaladja. Ezt a kötelezettséget a szolgáltatónak a szennyvízkibocsátás évét követQ január 1.-jétQl március 31.-éig, továbbá nem szennyvízzel okozott károsítás esetén az idény, illetve a károsítás befejezését követQ 30 napon belül kell teljesíteni.

3. A csatornabírság megállapítása és kiszabása
VízszennyezQ anyagnak küszöbérték fölötti kibocsátása vagy a szolgáltatói szerzQdésben a küszöbérték fölött egyedileg befogadásra vállalt és a felügyelQség által engedélyezett kon-centráció szintje fölötti kibocsátása után csatornabírságot kell megállapítani és kiszabni.
Ha a szennyvíz, illetve szennyezQ anyag elháríthatatlan külsQ ok (különös tekintettel kataszt-rófa, tqz, robbanás, árvíz, egyéb elemi károk bekövetkezésére), továbbá kárelhárítási gyakor-lat kapcsán kerül a befogadóba, a kibocsátó felelQsségének hiányában bírság nem állapítható meg.
A csatornabírságot a felügyelQsé, a szolgáltató bírságjavaslatának figyelembe vételével álla-pítja meg, és folyamatos vízszennyezés esetén évenként, a tárgyévet követQ év június 30. nap-jáig, idényüzem esetén idényenként, egy összegben szabja ki.
A csatornabírságot önellenQrzésre nem kötelezett kibocsátóknál a helyszíni ellenQrzés alapján, önellenQrzésre kötelezetteknél, ha a szolgáltató az önellenQrzés megfelelQségét elfogadta, az önellenQrzési adatok alapján kell megállapítani. Az önellenQrzés meg nem felelése esetén a bírságot a helyszíni ellenQrzés alapján kell megállapítani.
A bírságot a határozat jogerQre emelkedését követQ hónap 15. napjáig kell befizetni.






A progreszív szorzó mellQzésének feltételei:
A progresszív bírság folyamatos bírság.

A csatorna-bírságot (a módosított alapbírságot) a folyamatos bírságolás
2. évében kétszeres
3. évében háromszoros
4. évében négyszeres
5. és minden további éveiben ötszörös összegben kell kiszabni. (progresszív bírság)

Módosított alapbírság: a szennyezQ hatás különös körülményeinek megfelelQen módosító tényezQket kell alkalmazni és úgy meghatározni a csatornabírságot.

MellQzése:
1. Rendkívüli szennyezés miatt kiszabásra kerülQ csatornabírság meghatározásánál, ha a legutóbbi rendkívüli szennyezés óta két év telt el (egyébként progresszív szorzó)

2. Ha a kezelQ vízjogi engedély vagy vízjogi kötelezettséget kimondó határozat alapján, a káros szennyezés megszüntetése végett üzeme szennyvíztisztító létesítményeiben a fej-lesztést, rekonstrukciót megkezdte a megállapított határidQben és folyamatosan végzi.

3. Ha a kezelQ vízjogi engedélyezéshez nem kötött beruházás, technológia változás megvaló-sításához fogott a káros szennyezQdés megszüntetésére, folyamatosan végzi a környezetvé-delmi felügyelQség által megállapított határidQre.
Csak akkor alkalmazható, ha a környezetvédelmi felügyelQség alkalmasnak tartja a tevékeny-séget a vízminQség-védelmi cél elérésére.

Ha a kiszabott határidQ eltelt, és az üzem továbbra is károsan szennyezi a befogadót, a várt hatás nem következett be, a progresszív bírságolást a mellQzés idQszakának beszámításával kell folytatni.

De ha a környezetvédelmi felügyelet által megállapított feltételek teljesítése ellenére szennyez, akkor a bírságolást a módosított alapbírság kiszabásával kell kezdeni.


















17. tétel
A. /
1. Ismertesse a felszín alatti vízben, földtani közegben bekövetkezett szennyezés esetén a kármentesítés menetét!

1. Általános szabályok
A már bekövetkezett pontszerq szennyezQ forráshoz (kisebb kiterjedésq, adott tevékenységbQl származó, lehatárolható helyen található szennyezQ forrás) tartozó valószínqsíthetQ szennye-zettség esetén kármentesítést kell végezni.

A kármentesítésre az köteles, aki
- a szennyezettséget okozó tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve annak jogutódja
- a környezeti kárért való felelQsséget a tulajdonjogának megszerzésével vagy egyéb módon átvállalja, valamint
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101-102. §-ai szerint felelQsségre vonható.

Ha állami szerv köteles a kármentesítésre, akkor a feladatokat az Országos Környezeti Kár-mentesítési Program és annak alprogramjai keretében kell elvégezni.

2. Kármentesítés
A kármentesítés szakaszai:
- tényfeltárás, amely felderítQ és részletes vizsgálatból állhat;
- mqszaki beavatkozás;
- az elQzQ szakaszokban, illetve azokat követQen folytatott monitoring.

A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhetQ.

2.1 Tényfeltárás
A tényfeltárás a kármentesítés elsQ szakasza, amely felderítQ és részletes vizsgálatból állhat.
A tényfeltárást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség (a továbbiak-ban: felügyelQség) rendeli el határozattal.

A tényfeltárás során vizsgálni kell minden olyan szennyezQ anyag térbeli elQfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínqsíthetQ;


Ha a felügyelQség tényfeltárási terv készítését írta elQ, azt - a határozatban megjelölt határi-dQre - engedélyezésre be kell nyújtani a felügyelQséghez.

A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A záródokumentumot be kell nyújta-ni a felügyelQséghez. A felügyelQség a tényfeltárási záródokumentáció, valamint az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján határozattal dönt a záródokumentáció elbírálásáról, vala-mint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos további feladatokról, így
- a tényfeltárás folytatásáról;
- határérték megállapításáról;
- a mqszaki beavatkozás elvégzésének szükségességérQl;
- a kármentesítési monitoring elrendelésérQl;
- a kármentesítés befejezésérQl, ha kármentesítési munkára nincs szükség.

Mqszaki beavatkozás
A mqszaki beavatkozás, a kármentesítés második szakasza, amely hatósági határozattal kez-dQdik (tényfeltárás záródokumentációja alapján teendQ intézkedés).

A mqszaki beavatkozás elrendelésérQl a felügyelQség a mqszaki beavatkozási terv alapján dönt.

A mqszaki beavatkozás befejezését 5 munkanapon belül be kell jelenteni a felügyelQségnek, és biztosítani kell az ellenQrzQ mintavételt. Az ellenQrzQ mintavételre a mqszaki beavatkozási záródokumentáció benyújtásáig kerülhet sor.

A záródokumentumot a munkák befejezését követQ 30 napon belül be kell nyújtani a felügye-lQséghez.

A felügyelQség a záródokumentáció kézhezvételét követQ 60 napon belül határoz
a mqszaki beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
a további tényfeltárás elrendelésérQl, vagy
a mqszaki beavatkozás befejezésérQl a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
a kármentesítési monitoringról, illetve
a kármentesítés befejezésérQl.

Kármentesítési monitoring
A kármentesítés tényfeltárási és a mqszaki beavatkozási szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszqnését folyamatosan, illetve az egyes szakaszokat követQ idQszakokban a környezeti állapot változását, a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenQrzi.

A kármentesítési monitirong a felügyelQségi határozat részeként vagy attól függetlenül önálló határozat alapján folyik

A kármentesítési monitoring magában foglalja annak
- tervezését,
- megvalósítását,
- mqködtetését,
- felülvizsgálatát,
-megszüntetését.

Az utóellenQrzés a felügyelQség határozata alapján folyik, az utóellenQrzés tervének és üze-meltetési rendjének megfelelQen.

A kármentesítési monitoringról záródokumentumot kell készíteni, amelynek alapján a felü-gyelQség határozatot hoz
- a tényfeltárás, illetve a mqszaki beavatkozás végzésérQl, esetleges kiegészítésérQl,
- a monitoring folytatásáról,
- a monitoring befejezésérQl,
- a kármentesítés befejezésérQl, ha további kármentesítési munkára nincs szükség.



















17/A/2. Ismertesse az 1995. évi LIII. törvény kártérítési felelQsségre és környe-zetvédelmi bírságra vonatkozó elQírásait! Sorolja fel a környezetvédelmi bírsá-gok fajtáit!
1. Kártérítési felelQsség
A környezet igénybevételével, illetQleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár, környezetveszélyeztetQ tevékenységgel okozott kárnak minQsül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait (Ptk. 345-346. §-ai) kell alkalmazni.

Ha a károsult kártérítési igényét nem kívánja érvényesíteni a károkozóval szemben - a káro-sult erre vonatkozó és az elévülési idQn belül tett nyilatkozata alapján - a miniszter a környe-zetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat javára az igényt érvényesítheti.

Ha a jogsértQ tevékenységet folytató személyében változás áll be, e tevékenységet folytatóval szemben a jogutód felelQsségének szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a felek a szerzQdés-ben ettQl eltérQen állapodtak meg.

A környezethasználó jogutód nélküli megszqnése esetén a felszámolás vagy végelszámolás során, illetve állami vállalat gazdasági társasággá alakulása, állami vagyon hasznosítása és ér-tékesítése során, állapotfelmérés alapján a vagyonfelmérésben szerepeltetni kell a tevékeny-ség következtében létrejött környezetkárosodások kárelhárítási és kártérítési költségeit.

Környezetvédelmi bírság
Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló elQírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép  az általa okozott környezet-szennyezés, illetQleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlQdéséhez igazodó  környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára behajtható köztartozás.

A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetQjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelQsség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetQleg a megfe-lelQ védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

A környezetvédelmi bírság fajtái:

Természetvédelmi bírság
1996. évi LIII. törvény a természet védelmérQl:
80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat elQírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minQségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztethetQ tevékenységet folytat;
d) a védett élQ szervezet, életközösség élQhelyét, illetQleg élettevékenységét jelentQs mérték-ben zavarja;
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérQen végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.

- talajvédelmi bírság,
2007. évi CXXIX. törvény a termQföld védelmérQl
56. § (1) A talajvédelmi hatóság az e törvény
1) 36-41. §-aiban írt kötelezettségek megsértése,
36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles
a) szántó mqvelési ágú földrészleten
aa) a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni,
ab) olyan mqvelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömö-rödés megakadályozásával, megszüntetésével elQsegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy
ac) szintvonalas mqvelést folytatni;
b) ültetvény területen
ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy
bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;
c) rét, legelQ (gyep) mqvelési ágú földrészleten
ca) fokozott gondot fordítani a talajt kímélQ legeltetésre, valamint
cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem alkalmas az erózió megaka-dályozására, úgy a földhasználó köteles
a) a mqvelési ágat megváltoztatni, vagy
b) gyep-, cserje- és erdQsávot létesíteni, vagy
c) talajvédelmi mqszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.
(3) Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdQsávokat meg kell Qrizni.
37. § A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a termesztett növény igényére tekintettel
a) nem savanyító hatású mqtrágyát kell használni vagy a savanyító hatású mqtrágyát megfelelQ meszezQ anyaggal együtt kell alkalmazni,
b) mésztrágyázást vagy
c) talajjavítást kell végezni.
38. § A szikes talajokon tilos olyan talajmqvelést folytatni, amely a talaj minQségének további romlásával járhat.
Az egyéb talajokon olyan minQségq öntözQvíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés elQidézésével nem jár.
39. § (1) A földhasználónak
a) a talajkímélQ mqvelési módok alkalmazásával,
b) vetésváltás alkalmazásával,
c) másodvetésq vagy köztes növény termesztésével,
d) a tarlómaradványok hasznosításával,
e) szerves anyagok kijuttatásával,
f) a humuszos termQréteg megQrzésével
kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megQrzésérQl.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termQrétegének eltávolítása.
40. § A talaj tömörödésének megelQzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbQség vagy belvíz kialakulását.
41. § A földhasználó köteles a termQföldet a minQségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.




2) a 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése, valamint
(2) & termQföldön bármely egyéb tevékenység csak úgy folytatható, hogy az, vagy annak hatása az érintett és a környezQ termQföld minQségében, továbbá a vizekben kárt ne okozzon.

3) a 49. §-ban foglalt engedélyben, valamint a külön jogszabályok szerinti engedélyben elQírt talajvédelmi rendelkezéstQl eltérQen, továbbá a 49. §-ban írt, engedély nélkül folytatott tevé-kenység esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.
49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) talajjavításhoz,
b) mezQgazdasági célú tereprendezéshez,
c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi mqszaki beavatkozásokhoz, létesít-mények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
d) hígtrágya termQföldön történQ felhasználásához az állattartás során keletkezQ egyéb szervestrágya kivételével,
e) szennyvíz, szennyvíziszap mezQgazdasági felhasználásához,
f) nem mezQgazdasági eredetq nem veszélyes hulladék termQföldön történQ felhasználásához,
g) mezQgazdasági termelés során keletkezQ nem veszélyes hulladék termQföldön történQ felhasználá-sához, kivéve a mezQgazdasági táblán keletkezQ növényi maradványokat.
(2) Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén, ha ettQl külön jogszabály eltérQen nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi idQtartamra engedélyezhetQ a külön jogszabály szerinti ellenQrzQ vizsgálatok alapján.
(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a külön jogszabály szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti hulladék beltar-talmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.
(4) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termQföldnek nem
földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.
(5) Az (1) bekezdés b)-c), e)-f) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termQföldnek
a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,
b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettQ,
c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó
hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.
(6) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minQsül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkezQ tulajdonostársak hozzájárulása.

- vízszennyezési bírság,
7/2002. (III. 1.) Köm rendelet A használt és szennyvizek kibocsátásának mérésérQl, ellenQrzé-sérQl, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól
(2) Ha a hatóság a helyszíni ellenQrzés során az önellenQrzés terén - az önellenQrzési tervben elQírtakhoz képest - hiányosságot állapít meg, azokat saját adataival pótolja, a tájékoztatót és a vízszennyezési bírság megállapítását az önellenQrzési rendszer adatainak mellQzésével a saját megállapításaira alapozza. Az önellenQrzési rendszer adatainak figyelmen kívül hagyását részletesen indokolni kell.
21. § (1) A vízszennyezési bírságot folyamatos vízszennyezés esetén évenként - a Fvr. 21. § (2) bekezdése szerint - idényüzem esetén idényenként, rendkívüli szennyezés miatt eseten-ként, utólag, egy összegben kell kiszabni.
(2) E rendelet alapján induló közigazgatási eljárásban, a vízszennyezési bírság megállapítá-sával járó hatáskört elsQ fokon a kibocsátási hely szerint illetékes környezetvédelmi hatóság gyakorolja.
(3) A vízszennyezési bírságot kiszabó határozatban meg kell jelölni a Környezetvédelmi Alap célfeladatok elQirányzatának azt a számláját, amelyre a bírságot be kell fizetni.

- csatornabírság,
204/2001. (X. 26.) Korm. Rendelet a csatornabírságról 21. § (1) Azt a kibocsátót, aki a szá-mára engedélyben meghatározott szennyvíz-kibocsátási határértéket túllépi, illetve az enge-délyben meghatározottaktól eltérQ szennyezQ vagy tiltott anyagot bocsát be (1. számú mellék-let 2. pont) az e rendelet szerinti vízszennyezési bírság megfizetésére kell kötelezni.

- felszínalattivíz-védelmi bírság,
30. § (1) A tevékenységet folytató
a) az 5. § szerinti tilalmak megszegése, vagy
b) jogerQs kármentesítési mqszaki beavatkozásra vonatkozó határozat végre nem hajtása
miatt felszínalattivíz-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírságot) köteles fizetni.

- légszennyezési bírság,
18. § (1) Az a természetes vagy jogi személy, illetQleg jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet, aki vagy amely
a) a helyhez kötött légszennyezQ pontforrását,
b) a bejelentésre kötelezett helyhez kötött diffúz légszennyezQ forrását
úgy üzemelteti, hogy a kibocsátási határértéket túllépi vagy a levegQvédelmi követelményeket nem teljesíti, légszennyezési bírságot köteles fizetni.

- hulladékgazdálkodási bírság,
Hulladékgazdálkodási bírság (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról)
49. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági hatá-rozat elQírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget,
b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevé-kenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérQen végez,
c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó elQírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,
hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.
(2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.

- veszélyeshulladék bírság,
Bírságok és egyéb jogkövetkezmények (203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet)
34. § A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a veszélyes hulladék termelQjét, birtokosát a környezetvédelmi hatóság kötelezi a külön jogszabályban meghatározott veszélyeshulladék-bírság megfizetésére.


- zaj-, illetve rezgésbírság.
2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról
21. § (1) Zaj-, illetve rezgésbírság (a továbbiakban: bírság) fizetésére kell kötelezni:
a) az üzemeltetQt, illetQleg kivitelezQt, ha a zajt elQidézQ új üzemi létesítmény üzembe helye-zését, valamint építési munka során annak megkezdését követQen a számára megállapított zaj-kibocsátási határértéket nem tartja be, illetQleg a megengedett rezgésterhelési határértéket túl-lépi,
b) az üzemeltetQt, ha új út, vasútvonal, továbbá repülQtér létesítését követQen okozott zaj, illetQleg rezgés meghaladja a megengedett zaj-, illetQleg rezgésterhelési határértéket.
(2) Bírság fizetésére kell kötelezni az üzemeltetQt akkor is, ha a környezetvédelmi hatóság által megállapított határidQt követQen a meglévQ üzemi létesítmény által okozott zaj továbbra is meghaladja a megállapított zajkibocsátási, illetQleg az okozott rezgés meghaladja a megen-gedett rezgésterhelési határértéket.




















17/B./
Ismertesse a közgazdaságtan alapkérdéseit, alapfogalmait!
(Mit vizsgál, milyen részei vannak, mi a tárgya? A termelési tényezQk, az erQ-források szqkössége, a termelési lehetQségek határa, munkamegosztás, speciali-záció, komparatív elQnyök, a pénz és funkciói).
A közgazdaságtan valóságos fizikai értelemben létezQ folyamatokat vizsgál, sajátos nézQpont-jából kiindulva, azonban minden jelenséget egy közös szintetikus értékmérQre (pénzre) fordít le.
Minden termelési, szállítási, fogyasztási fizikai folyamatnak pontos tükörképe az a gazdasági (pénzben, értékben) kifejezett folyamat, amelyet a közgazdaságtan vizsgál, amelyre vonatko-zó törvényszerqségeket állapít meg.

A közgazdaságtan több szempontból is felosztható részekre, az önálló részterületek a felsorolt vizsgálati szempontok szerint és az elemzés módja alapján különülnek el egymástól. E szerint beszélhetünk elméleti és alkalmazott közgazdaságtanról. Ez utóbbiak közé tartozik a vállalat gazdaságtan, munka gazdaságtan, mezQgazdasági és ipari és közlekedés gazdaságtan, marke-ting, vállalati pénzügyek, készlet gazdálkodás, stb.
Elméleti közgazdaságtan fQbb részei: mikroökonomia, makroökonomia, nemzetközi közgaz-daságtan, gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése.

A mikroökonomia az elkülönült piaci szereplQk (fogyasztók, háztartások, vállalatok) együtte-sen ábrázolja a gazdaságot. Ezek a gazdasági egyedek javakat állítanak elQ, használnak fel, illetve fogyasztanak el. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki pl. a kereslet és kínálat össz-piaci mennyiségei és arányai.

A makroökonomia összevont mutatók segítségével elemzi a gazdaság teljesítményét, állapo-tát, fejlQdési tendenciáit. Nem keres magyarázatot a fogyasztó szokásaira, nem különböztet meg eltérQ jellegq vállalatokat, piaci formákat, mint a mikroökonomia.
A nemzetközi közgazdaságtan a nemzetközi vállalatok, pénzügyek, cserefolyamatok, tQke-mozgások közgazdasági sajátosságait elemzi.

Az erQforrások szqkössége
A szqkösség jellemzi minden gazdasági szereplQ döntési lehetQségeit. Egyetlen ország sem képes mindent megtermelni állampolgárai részére. A közgazdaságtan azokat a bonyolult fo-lyamatokat vizsgálja, amelyek során a társadalom a szqkös erQforrásait az emberi szükségle-tek kielégítéséhez felhasználja és a megtermelt javakat elosztja. Termelési tényezQnek nevez-zük a javak és szolgáltatások elQállítása során felhasznált gazdasági erQforrásokat. Négy alapvetQ tényezQt különböztetünk meg a közgazdaságtanban.
Munka (mint a munkaerQ kifejtése). A munkaerQ az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. A munka ellenértéke a munkabér.
Természeti tényezQ,
TQkejavak mindazok a termeléssel létrehozott eszközök, gépek, épületek, felszerelé-sek, alkatrészek, anyagok, energia, stb., amelyeket a termelQfolyamatban használunk fel. A különbözQ tQkejavak használatának az árát összefoglalóan kamatnak hívjuk.
A vállalkozó mint termelési tényezQ abban különbözik a közönséges munkaerQtQl, hogy feladata az összes termelési tényezQt egységbe szervezni, mqködtetni, irányítani.

A termelési tényezQk termelésben való felhasználásának végsQ célja a fogyasztói szükségletek kielégítése.
Valamilyen oknál fogva a felsorolt termelési tényezQk egyike sem áll korlátlanul rendelkezé-sünkre. Ugyanakkor felhasználásuk révén elQállítható javakra korlátlan az igény, azaz a társa-dalom az összes erQforrás felhasználása után is biztos, hogy létezik kielégítetlen szükséglet. Ha az erQforrások korlátlan mennyiségben állnának rendelkezésünkre, nem kellene azzal fog-lalkoznunk, hogy mit, hogyan és kinek termeljünk. A valóságban azonban a legtöbb jószág korlátozottan áll rendelkezésünkre, annak ellenére, hogy a technikai fejlQdésnek köszönhetQen az erQforrások felhasználása egyre hatékonyabbá vált, ráadásul a különbözQ erQforrások egy-mással való helyettesíthetQsége is egyre szélesebb.

Termelési lehetQségek határa
A termelési lehetQségek határának egy olyan görbét nevezünk, amely koordináta rendszerben ábrázolva megmutatja, hogy az adott gazdaság az összes inputjának mennyisége ismeretében hatékony termelési eljárásokkal összesen mennyi terméket tud elQállítani.

Munkamegosztás, specializáció, komparatív elQnyök
Ha sikerült megtalálni a termelési tényezQk egy hatékony elosztását, akkor optimális a terme-lési struktúra. A szqkösség miatt nem lehetséges, hogy mindenki foglalkozzon minden termék elQállításával, ezért munkamegosztásra van szükség. A munkamegosztás minQségi fokát a specializáció jelenti, amikor is az egyes termelQk szakosodnak azoknak a termékeknek az elQállítására, amelyhez leginkább értenek. A szakosodás folyamatát erQsen leegyszerqsítve elmondható, hogy, ha mindenki olyan tevékenységre szakosodik, amelyet Q tud a legkisebb ráfordítással megvalósítani és egyéb szükségleteit másoktól szerzi be, az egész társadalom elQnyösebb helyzetbe jut. A legracionálisabb eszköz kombináció eredménye a társadalom által létrehozott javak mennyiségének növekedése, vagy a felhasznált anyagok, eszközök mennyiségének csökkentése. Ezeket a célszerq munkamegosztásból fakadó elQnyöket hívjuk komparatív elQnyöknek (tudás-tevékenység kombináció rossz=komparatív hátrány). A mun-kamegosztás legfQbb oka tehát a termelési tényezQk szqkössége. Célja az erQforrások haté-kony felhasználásának elérése, módja pedig a komparatív elQnyök elvén alapuló szakosodás (specializáció)

A pénz
A pénz funkcióját ellátó termék egyik igen fontos tulajdonsága az oszthatóság. Nem utolsó sorban szükséges a pénz áru iránti állandó kereslet. A pénz kibocsátás, a mqvelt gazdasági életet alapvetQen befolyásoló volta miatt állami monopólium. A kibocsátott papírpénz értékál-lóságának garanciájaként az államok jelentQs arany és deviza tartalékokat halmoznak fel.

A pénz funkciói
A pénz segítségével az adott idQpontbeli almaárat az ugyanezen idQpontban érvényes körte-árral összemérhetjük, csak ezzel nyílik lehetQség a gazdálkodásra, a döntéshozatalra, illetve ezek hatásainak mérlegelésére. A pénz elszámolási eszközfunkciójának nevezzük a pénznek azt a tulajdonságát, amely az alanyok tájékozódását biztosítja. A pénz forgalmi eszköz funk-cióján azt értjük, hogy az egyik gazdasági szereplQtQl a másikhoz kerülvén a megfelelQ áru-mozgást közvetíti. Ha a vevQnek nem volt pénze, és az áru ellenértékét hitelbQl fedezte, akkor a pénz nemcsak az áruk forgalmát segítette elQ, hanem azt is közvetítette, hogy az hitelnyújtó a hitelfelvevQnek (legalább is átmenetileg) egyoldalúan jövedelmet engedett át. A hitel vissza-fizetésekor pedig fordított irányú egyoldalú jövedelem átengedés történik. A pénz fizetési eszköz funkciót tölt be, amikor egyoldalú jövedelem átengedést közvetít. Valamely termék likvid, ha bármikor veszteség nélkül más termékre cserélhetQ. A pénz természetesen likvid, sQt a likviditás foka a közönséges árukénál jóval nagyobb. Az értékállóság és likviditás ered-ményezik, hogy a pénz felhalmozási eszközként funkcionálhat. E mqködése során a vagyon-tartás egyik formája.

18. tétel
A./
1. Ismertesse az állampolgárok részvételének lehetQségeit a környezetvédelem-ben és a természet védelmében!
1. Az állampolgárok részvétele a környezetvédelemben

A természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek jogo-sultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásokban.

Mindenkinek joga van arra, hogy a környezethasználó és a hatóságok figyelmét felhívja a
környezetveszélyeztetésre,
környezetkárosításra,
környezetszennyezésre.
Az írásban tett felhívásra a hatáskörrel rendelkezQ szerv intézkedések megtétele mel-lett, érdemi választ köteles adni.

A részvétel joga gyakorolható:
személyesen vagy képviselQ útján,
társadalmi szervek révén,
a települési önkormányzat útján.

A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minQsülQ - a hatásterületen mqködQ - társadalmi szervezeteket (a továbbiakban: szervezet) a környezetvédelmi államigazgatási eljárá-sokban mqködési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.

A szervezet joga, hogy tagsága érdekeit képviselve
közremqködjön a mqködési vagy tevékenységi területét érintQ területfejlesz-tési, területrendezési tervek és környezetvédelmi programok kidolgozásában;
részt vegyen a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban;
véleményezze a környezettel kapcsolatos állami és önkormányzati jogszabá-lyok tervezeteit,
véleményezze a mqködési területét érintQ, környezeti vizsgálatra kötelezett terv, illetve program tervezetét és környezeti értékelését.

Környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés vagy környezetkárosítás esetén a szer-vezet a környezet védelme érdekében jogosult fellépni, és
állami szervtQl, helyi önkormányzattól a megfelelQ, hatáskörébe tartozó intéz-kedés megtételét kérni, vagy a
környezethasználó ellen pert indítani.
A környezethasználó ellen indított perben kérheti a bíróságtól, hogy a veszélyeztetQt
tiltsa el a jogsértQ magatartástól (mqködéstQl);
kötelezze a kár megelQzéséhez szükséges intézkedések megtételére.
2. Az állampolgárok részvétele a természet védelmében
A természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elQ kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.

Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetQségét a bemutatásra alkalmas terü-leteken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell.

Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvé-nyeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.

A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a termé-szet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és
állami szervektQl, önkormányzatoktól a megfelelQ és hatáskörükbe tartozó in-tézkedés megtételét kérni, vagy
a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetQje ellen pert indítani.
A perben a társadalmi szervezet kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetQt, károsítót
tiltsa el a jogsértQ magatartástól;
kötelezze a kár megelQzéséhez szükséges intézkedések megtételére.











18/A/2. Mutassa be hogyan befolyásolják a települések környezeti állapotát a területén lévQ zöld felületek, illetve a zöldfelületi rendszerek! Ismertesse, ho-gyan fejtenek ki környezetvédQ hatást a zöld növények!

A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi rendszer, melynek alapvetQ funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése.
A települések fejlesztése, illetve fejlQdése, építése, mqködése és fenntartása jelentQs környe-zeti problémák forrása lehet.
E problémák adódhatnak a települési és területi funkciók kialakításából, a létesítmények okozta alapvetQ környezeti változásokból, illetve számos esetben a település létesítményei maguk is környezetterhelQ forrásokká válhatnak.
A települési környezetben leggyakrabban elQforduló fQbb környezeti problémák származhat-nak:
- az építési tevékenységbQl,
- a beépítési módból,
- a település fenntartással és üzemeléssel együtt járó terhelésekbQl,
- szennyezésekbQl.

A települési környezet és a lakosság körében megfigyelhetQ egészségkárosodások közötti összefüggések többnyire igen összetettek. Az épített környezet egészségi állapotra gyakorolt hatásai közül említésre érdemes, hogy az egyes településrészekben kialakult nagyfokú lakósq-rqség (a fokozott beépítettséggel együtt járó nagyobb gépjármqforgalom, az ezt kísérQ na-gyobb zaj és szennyezettebb levegQ) hozzájárul a neurózis, illetve bizonyos pszichoszoma-tikus betegségek (magas vérnyomás, fekélybetegség) gyakoriságának növekedéséhez.

A települési környezetben jelentkezQ káros hatások közül kiemelkedQ jelentQségq a köztisz-taság, illetve a hulladékok kezelése és a környezeti zaj.
A települési környezeten belül a települési tisztaság jelentQs mértékq hatással van a települé-sen élQ lakosság egészségi állapotára. Ezen belül a köztisztasági tevékenység hiányosságai számos megbetegedés elQidézésében játszanak szerepet.
E területek a következQk:
- a közterületek nem megfelelQ takarítása (légszennyezQ hatás),
- a közterületek nem megfelelQ mqvelése, kaszálása (pollenek okozta allergiás megbetege-dések),
- a szemétgyqjtés és -szállítás hiányosságai (fertQzQ betegségeket terjesztQ rovarok és rág-csálók elszaporodása),
- a veszélyes hulladékok szabálytalan gyqjtése, ártalmatlanítása.

1-A növényzet szerepe a településeken
- a szilárd légszennyezQ anyagok kiülepítése, szqrése,
- a gázcsere során (fotoszintézis) szén-dioxidot kötnek meg és oxigént bocsátanak ki
- a többsávos fasoroknak zajcsökkentQ, zajvédQ szerepe van
- a zöldfelületek az élQvilág szigetei a településeken
- bizonyos szennyezQ gázok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok) károsítják a növényi szöveteket, de vannak rezisztens fajták (pl.: a platán tipikus városi fa)
- rekreációs tér



Ökológiai szerep:
Javítja a város ökológiai adottságait. A település területén és közvetlen környékén élQ növény-tömeg jellegétQl függQen befolyásolja, módosítja a helyi klíma alakulását, a levegQ minQségét.

Használati szerep: Számos olyan létesítmény feladatát csak úgy töltheti be, ha növényekkel betelepített külsQ terekkel, kertekkel épülnek meg (pl.: iskolák, óvodák, kórházak stb.). A közparkok, játszóterek használati értékét döntQen meghatározza a telepített növényzet.
Egyes funkciók ellátására csak növényzettel betelepített területek alkalmasak (pl.: temetQk, strandok, védQterületek stb).

Vizuális esztétikai szerep:
A település képi megjelenésében, az utcakép formálásában fontos szerepet játszik a növény. A növények változatossá teszik, gazdagítják a városképet, valamint elfedik, eltakarják az elQny-telen részeket.

Egy település belterületi zöldfelületi rendszere:

A zöldterületekbQl (városi szintq és városrész szintq úgynevezett. lakóterületiközpark), a bel-területi erdQkbQl, a lakóterületek kertjeibQl (tömbtelkes beépítésnél úgynevezett. lakókertek, egyedi telkes beépítésnél házikertek), a zöldfelületi jellegq intézményekbQl (strand, temetQ, sportkertek), a jelentQs zöldfelülettel rendelkezQ intézmények (kórházak, iskolák, óvodák stb.) kertjeibQl az elQzQ elemeket összekapcsoló fasorokból áll.

A városok zöldfelületi rendszerében mind ökológiai-, mind használati-, mind esztétikai szem-pontból a legfontosabb cél a vízparti zöldfelületek megQrzése, rendezése.
A város kedvezQ zöldfelületi rendszerének kialakítása szempontjából a Településszerkezeti terv a folyóparti zöldfelületeknek meghatározó szerepet szán. A folyóparti zöldfelületek a külterületen is folytatódnak, ezért a település zöldfelületi rendszerének fQ szervezQ elemeivé kell válniuk. A folyók külterületi szakaszai menti természetszerq ökológiai folyosókat a bel-területi folyószakaszok mentén zöldfolyosóvá kell fejleszteni. A történelmi belváros vízparti szakaszainak rendezése kiemelt, hogy a város idegenforgalmi szerepéhez is méltó területek alakuljanak ki, a belterületi zöldterületek összekapcsolandók a városba beékelQdQ vízparti zöldfelületekkel.
Teljes értékqvé a város zöldfelületi rendszere akkor válik, ha a belterületi zöldfelületek elhe-lyezkedQ elemei az ökológiai folyosókon és zöldfolyosókon keresztül összekapcsolásra kerül-nek.
Az egységes ökológiai hálózat zöldfolyosó rendszer kialakulása esetén várható elQnyös hatá-sok a következQk:
- a biodiverzitás növelése,
- az ökológiai kiegyenlítQ felületek4 megQrzése, újak létrehozása,
- az értékes természeti területek, táji értékek megQrzése,
- az urbanizáció káros hatásainak fékezése,
- a településrészek összeépülésének megakadályozása,
- a településrészek önálló karakterének létrehozása,
- a tájképi potenciál növelése,
- a rekreációs lehetQségek bQvítése.




Ismertesse, hogyan fejtenek ki környezetvédQ hatást a zöld növények!

Legfejlettebb a zöld növények leveleiben zajló fotoszintézis.
E folyamat eredményeként az elnyelt fény energiáját a növény arra fordítja, hogy a vizet elbontja hidrogénre és oxigénre, valamint nagy energiatartalmú cukrot készít.

Az oxigéngáz formájában felszabadul, a hidrogént pedig a légkörbQl felvett szén-dioxid mole-kulával megfelelQ arányban összerakva készíti a növény a cukrot, a szénhidrátot.

Az átalakítások eredményeként az elnyelt fény energiájának jelentQs része, 30%-a hasznosul, e 30%-os hatásfok nagyon jó érték - a legmodernebb napelemek sem képesek hatásosabb mqködésre.
A fotoszintézis a levelek sejtjeinek speciális szervecskéiben, a kloroplasztokban történik. Bo-nyolult folyamatról van szó, mely sok elemi lépésben zajlik. Az egyes lépéseket erre a fela-datra szakosodott biológiai molekulák, fehérjék végzik.
Az egész rendszer membránokban, igen vékony hártyákban helyezkedik el, az összetett feladatnak megfelelQen bonyolult elrendezQdésben.
A fényt zöld színq klorofillmolekulák nyelik el, Qk veszik fel elsQ lépésben az energiát. A felvett energiát használja azután a gépezet különbözQ egységeiben a kémiai átalakításokra.
A fotoszintézishez szükséges másik fontos tényezQ a szén-dioxid (CO2); a levegQ CO2-tartal-ma igen kicsi, 0,03 térf%; az ettQl való legkisebb eltérés is megváltoztatja a fotoszintézis mértékét. Csökkent CO2-tartalmú környezetben a fotoszintézis mértéke is csökken, esetenként meg is állhat; a CO2-koncentráció növekedésével a fotoszintézis kezdetben ugrásszerqen meg-növekszik, majd lassul és egy meghatározott szinten folytatódik.
A fotoszintézis a legnagyobb mennyiségq biológiai anyagképzQ folyamat a Földön; a földi élet alapja, termékei a mai egész élQvilág élelmi láncának kiindulását képezik.










18/B./
Ismertesse a termelési és az értékesítési körfolyamatot (a termelési körfolyamat  termelési tényezQk, a piac, kereslet-kínálat, Marschall kereszt, a vállalat fogal-ma, célja, egyszerqsített modellje, a vállalat és környezete kapcsolata.)!
Az ipari termelés fejlQdése - az ipari forradalom után - egy új tudomány a közgazdaságtan létrejöttét eredményezte. Ez a tételrész e tudományág egyes részeit mutatja be!

Amikor hozzálátunk a gazdaság vizsgálatához, elsQként fel kell ismernünk a szereplQk két fQ csoportját, illetve a gazdasági tevékenységnek két fQ színterét. Ezeket a színtereket hívjuk piacnak.
A piac egy adott áru adásvételének színtere, ahol az adott áru, illetve szolgáltatás kereslete és kínálata találkozik. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevQk, illetve azok cserekap-csolatainak rendszere, amelynek fQbb elemei a kereslet, kínálat, az ár, a jövedelem.
Piac vonatkozhat:
- egy termékre (pl. alma)
- egy termékcsoportra (elektromos háztartási gépek)
- egy földrajzi területre (balatoni)
- egy országra (magyar)
- egy nemzetközi régióra (Közös piac) a vizsgálat céljától függQen.

Piaci szereplQk mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események szempontjából egységnek tekinthetQk (fogyasztók, vállalatok, költségvetési szervezetek, intézmények)
A piaci kereslet fogalma már nem egy - egy fogyasztó lehetQségeit fejezi ki, hanem adott áru valamennyi szóba jöhetQ fogyasztójának igényét összesíti. A piac alapvetQ mozgatója a piaci szereplQk versenye.
TényezQpiac









Termékpiac
Az egyik csoport, akik a piacon vevQként lépnek fel, akik maguk ellátására javakat és szolgál-tatásokat vásárolnak, amelyre szükségük és anyagi lehetQségük van. A gazdasági élet szerint Qk a fogyasztók, akik a piaci résztvevQk legfontosabb csoportját alkotják, illetve nemcsak ezért mehetnek piacra, hanem azért is, hogy a vásárlásaik pénzügyi fedezetének elQterem-téséhez különbözQ szolgáltatásokat is eladjanak.
Ezek a szolgáltatások:
- munkaerQ (piaci szereplQk kínálják fel szellemi és fizikai adottságaikat)
- természeti javak (erQforrások) (pl. a föld, a benne levQ nyersanyagok, növénytermesztési lehetQségek.)
- tQke vagy más néven a termelt termelési eszközök  amelyeket az elQzQekhez hasonlóan az adott termelQi szolgáltatás tulajdonosa kínál fel megvételre a piacon.

Észrevehetjük, hogy a gazdasági szereplQk két fQ csoportját ugyanazok az egyének alkotják. A különbség nem a szereplQk személyébQl, hanem piacra lépésének eltérQ szándékából adó-dik.
A fogyasztási cikkeket a termékek piacán vásároljuk, az értük fizetett ellenértékhez viszont úgy jutunk, hogy elQzetesen a termelési tényezQk (termelési tényezQk: gépek, berendezések, nyersanyagok, munka, pl. USA, Ázsia ellentét) piacán értékesítettünk valamilyen tulajdo-nunkban levQ termelési szolgáltatást. Az ilyen adásvételi cserék (tranzakciók) egy körfolya-matot alkotnak, amelyek összekötik a két különbözQ piacot.

E körfolyamat fenntartásához nélkülözhetetlen szereplQ a vállalat (vállalkozás), amely az inputpiacon vásárolt termelési tényezQk felhasználásával tud az outputpiacon eladóként megjelenni. A vállalt intézményként, termelQ szervezetként vesz részt a folyamatban, a körforgás állandóságának fenntartásában nagyon fontos szerepe van a közvetítQ eszköznek, a pénznek. Az emberek háztartásokban élnek és kétféle módon juthatnak jövedelemhez, munkájuk (eredményének) eladásával, illetve tulajdonukban lévQ anyagi termelési tényezQk (föld, tQke, nyersanyag) bérleti jogának eladásával. Az utóbbiak kínálatára a vállalatok jelentik a vevQt.




















Kereslet és kínálat
A fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek maximális kielégítésére törek-szik, ezért jövedelmének legjobb elköltésével azokat a javakat szerzi be, amelyeket más ja-vaknál vonzóbbnak vél. A termelQi, vállalati racionalitás lényege a jövedelem (a profit) maximalizálása.

Keresleti függvény  kínálati függvény

A keresleti függvény adott termék fizetQképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében.
A kínálati függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget kínálnak a termelQk különbözQ árak mellett.

Marshall  kereszt
A keresleti és kínálati függvények együttesen nagyon összevont formában fejezzük ki egy termék piacának egészét. A két függvény felrajzolható egy közös koordináta-rendszerben is. Mindkét esetben a termék ára a független változó, s a kínálat kereslet mennyisége azonos termékre vonatkozik. Ez az ábra a Marshall kereszt néven ismeretes.

 EMBED Excel.Chart.8 \s 

Egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlQ!

A vállalat fogalma:
A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

A vállalat fQbb célja:
-JövedelmezQség, profit, a vagyon megtartása
-Növekedés, fejlQdés
-Piaci pozíciók megtartása, javítása
-Innováció (korszerqsítés), termelékenység növelése
-FizetQképesség fenntartása
-Fizikai és pénzügyi erQforrások megszerzése
-VezetQi célok elérése


A vállalat és környezete

A vállalat szükségképpen természeti környezetben mqködik, s gyakran nagyon erQs befolyást gyakorol a természetre.
A legmodernebb közgazdasági irányzatok igyekeznek a természet megóvásának szempontjait a közgazdaságtan, s egyben a vállalatok látókörébe vonni. A természeti környezet megóvása alapvetQ társadalmi érdek, de gyakran élesen szembekerülhet a vállatok jövedelmezQségi céljaival, hogy gyakran még erQs külsQ kényszer vagy pénzbüntetés mellett sem válik a vállalatok ügyévé.









Vállalat:
- erQforrások, azaz az emberek, gépek, felszerelések, anyagok áramlanak be (pl. dolgozók, gépek, alapanyagok)
- terméket szállítanak ki (pl. a készterméket)
Klasszikus vállalat  hogy külsQ kapcsolatait (és információforrását) kizárólag a piac jelenti.
Modern vállalatokra ezzel szemben jelentQs közvetlen és közvetett befolyást gyakorol az állam, egyéb intézmények (pl. szakszervezet)

A vállalatban zajló folyamatok kettQs jellegqek:
- reálfolyamatok
- pénzfolyamatok

A vállalatok szervezeti formái:
- Tulajdonforma szerint (állami, önkormányzati, szövetkezeti és magánvállalatok)
- Tevékenység jellege (termelQ, kereskedelmi, stb.)
- Mérete (nagy, közepes, kisvállalat)
- Társasági formák szerint (egyszemélyes vállalat, társaság, részvénytársaság)









19. tétel
A./
1. Ismertesse a vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatáskö-röket!

72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkor-mányzatok jegyzQinek vízgazdálkodási hatósági hatáskörérQl és a hatósági jogkör gyakor-lásáról a következQket rendeli el:

I. A hatósági jogkörben eljáró szervek
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), vala-mint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggQ vízügyi hatósági hatáskö-röket és a hatósági jogkört
a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi felügyelet),
b) a helyi önkormányzatok jegyzQi gyakorolják.
(2) Vízügyi hatósági jogkörben elsQ fokon - ha a jogszabály eltérQen nem rendelkezik - az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQség jár el.
(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört elsQ fokon a települési önkormányzat jegyzQje, másodfokon az illetékes közigazgatási hivatal vezetQje gyakorolja.

III.A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskörök
24. § (1) A települési önkormányzat jegyzQjének hatósági engedélye szükséges:
a) a vizek medrében, valamint a közcélú vízilétesítmények vízterületén - a víz, illetQleg a köz-célú vízilétesítmény tulajdonosának (kezelQjének) hozzájárulásával - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - vízi állás létesítéséhez;

b) az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez;
c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítQ házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedQ kielégítését szolgálja, valamint - parti szqrésq és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhaszná-lásával mqködik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhetQ, ha
a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezetQ törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közmqbe történQ bekötése - a megvalósítás mqszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezQtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyezQdéssel nem veszélyeztet, valamint
c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt talajvízkút engedélyezésének feltétele:
a) a kitermelt víz használata során keletkezQ szennyvíz a környezetet nem veszélyeztetQ elhe-lyezése, továbbá
b) ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása.

(4) A jegyzQ az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közmqpótló létesítmény megvaló-sítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt létesít-mény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történQ használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetQleg a megfelelQ léte-sítmény hiányával összefüggQ, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítQ jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.

(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgál-tak.

(6) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.

(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekrQl az eljáró hatóság nyilvántartást vezet.

(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történQ megépítésé-vel, üzemeltetésével összefüggQ esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelQen alkal-mazni.

25. § (1) A helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági hatáskörben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzQ a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi szakható-ságok bevonásával határoz továbbá:
b) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes meg-változtatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - dönt a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;
c) a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történQ kivetésérQl;
d) a közmqves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) összefüggQ - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörében eljárva a szolgáltatót és a fogyasztót érintQ jogokról és kötelezettségekrQl.









19/A/2. Hogyan kapcsolja össze az anyagmérleg a környezetvédelmi hatóság részére készítendQ kötelezQ adatszolgáltatásokat?

Anyagmérleg
A tulajdonos az anyagmérleg, illetQleg más dokumentumok alapján köteles a veszélyes hulla-dékkal kapcsolatos tevékenységének megkezdését követQ 60 napon belül, majd évente - a tárgyévet követQ év március 1. napjáig - a 4. számú melléklet szerinti bejelentést tenni a környezetvédelmi hatóságnak.
A tulajdonos köteles minden birtokában lévQ veszélyes hulladékról az 5. számú melléklet sze-rinti nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásba a veszélyes hulladék keletkezésének, tárolásának és kezelésének változását, a változást követQen azonnal be kell jegyeznie.
A nyilvántartás a veszélyes hulladék másnak történQ átadását követQ 10 évig nem selejtezhetQ.
A 102/1996. (VII. 12.) sz. Kormányrendelet szerint, ha a technológiából veszélyes hulladék keletkezik, akkor kötelezQ anyagmérleget készíteni.
Az anyagmérleg is egy olyan dokumentum, mely segíti a veszélyes hulladék sorsának nyo-mon követését, a készítése ott, ahol veszélyes hulladék keletkezik, kötelezQ.
Az anyagmérleg egy olyan kétkarú mérleg, ahol a bemenQ illetve kijövQ oldal anyagai-nak meg kell egyeznie.

Fentiek alapján nyilvánvaló, hogy az anyagmérleg tulajdonképpen alapja a környezetvédelmi hatóság felé kötelezQ adatszolgáltatás megadásának.
Hatósági ellenQrzés során az anyagmérleg alapján ellenQrzi a felügyelQség a keletkezett anyagmennyiség számszerqségét.

Az anyagmérleg elkészítéséhez segítséget nyújt az:
1. Anyagfelhasználási napló: havonta kell kitölteni, anyagonként milyen és mennyi anyag került felhasználásra havonta.
2. Hulladéknapló: folyamatosan kell vezetni, minden veszélyes hulladékra külön-külön faj-tánként. A napló tartalmazza a veszélyes hulladék megnevezését, V-számát, veszélyességi osztályát, fontosabb jellemzQit, megjelenési formáját.

A tárolt veszélyes hulladékról nyilvántartás:
Fejléce: dátum  keletkezett mennyiség (kg)  átadott hulladékmennyiség (kg)  telephelyen gyqjtött mennyiség (kg).
(anyagforgalmi diagrammot is lehet csinálni, de minél több anyagról van szó, annál nehezebb)
Az anyagmérleg: (elQzQ évrQl évente 1x)
BemenQ oldal (anyagok): amit felhasználtunk a technológia során. (anyag, energia, eszköz)
KimenQ oldal: minden, ami a technológia során kijött, tehát pl. az elégett olajat is számolni kell. (termék, melléktermék, hulladék)

Mutatószámok a jelentésben:

fQtermék mutató melléktermék mutató hulladék mutató
összes fQtermék (300) összes mell.termék (200) össz, hull. (100)
felhaszn. anyag (600) össz. felh.bevitt anyag össz. felh. anyag
300:600=0,5 200:600=0,33 100:600=0,16
£ TermekfQ £ TermekfQ £ TermekfQ
£ G (osszes anyag) £ G (osszes anyag) £ G (osszes anyag)


Anyagmérleg célja:
- keletkezQ veszélyes hulladék mennyiség ellenQrzése
- technológiai fegyelem betartása
- bevitt anyag, energiamennyiségbQl következtetni lehet a keletkezQ veszélyes hulladék mennyiségére,
- pénzügyi fedezetre
- figyelemfelhívás a technológiába való beavatkozása, hogy a veszélyes hulladék csökkenjen.

Veszélyes hulladékok adatszolgáltatási rendje
A veszélyes hulladékokról szóló Kormányrendelet a veszélyes hulladékot termelQk, átvevQk számára adatszolgáltatási kötelezettséget ír elQ. A termelQk évente, a következQ év március 1-ig a keletkezett veszélyes hulladékaikról VHB lapon bejelentést kötelesek tenni.
Célja, hogy a hulladék útja nyomon követhetQ legyen, a minisztériumnak képe legyen a keletkezett veszélyes hulladékokról.

A nyomtatvány segítségével adatokat közölnek magukról, telephelyeikrQl, illetve a keletkezett veszélyes hulladékokról.
A legfontosabbak a veszélyes hulladékokról közölt adatok, a megnevezés, azonosító szám, mennyiség, veszélyességi osztálya, a technológia jellemzQi, amelyben a veszélyes hulladék keletkezett, a keletkezés módja, a szállításra vonatkozó adatok.

VHB-lap
borítólap - adatszolgáltatóra vonatkozó adatok vannak rajta
T-lap - a technológiára vonatkozó adatszolgáltatás, vagyis, hogy az adott technológiából (melyet számozni kell), milyen hulladék, milyen mennyiség keletkezett.
H-lap - az elQzQ technológiából keletkezett hulladékra vonatkozó adatok (térfogat, megje-lenési forma, mennyiség)
K-lap - a keletkezett hulladék további kezelésével kapcsolatos adatszolgáltatást kell megadni, tehát mi módon lett kezelve a keletkezett hulladék (pl. átadás belföldi átvevQnek), végleges lerakás mqszaki védelemmel kialakított veszélyes hulladék lerakótelepen)
SZ/I lap - a szállítás, felhasznált SZ-jegy adatai vannak rajta.

BA-lap
Az új rendelet azon termelQknek, kezelQknek, melyeknél tevékenységük során kis mennyi-ségben keletkezik veszélyes hulladék, lehetQséget biztosít, hogy egyszerqsített adatszolgál-tatást teljesítsen. Erre szolgál a BA formanyomtatvány, amely lényegesen kevesebb adatot kér a veszélyes hulladékról, mozgásáról.

Kis mennyiségqnek tekintett veszélyes hulladék a rendelet szerint:
I. v.o. hulladék esetében 50 kg-ot nem haladhatja meg,
II. v.o. hulladék esetében 100 kg-ot nem haladhatja meg,
III. v.o. hulladék esetében 1000 kg-ot nem haladhatja meg,

A begyqjthetQ veszélyes hulladék adminisztrálása is egyszerqbb a fenti kg-ok betartá-sával, K-lapon lehet, ezt begyqjtQ tölti ki.
A BA lap borítólapján a bejelentQ adatai vannak, és egy lapra sqríti tulajdonképpen a T, H és K-lapot. (V-szám, megnevezés, mennyiség, kezelés kódja, SZ-kísérQjegy száma, átvevQ neve, kódja)
Negyedéves bevallás A -lap

19/B./
Ismertesse a makrogazdaság fogalmát, szereplQit! (Makrogazdasági körfolya-mat, az állam szerepe a makrogazdaságban, állami bevételek és kiadások  állami költségvetés, a nemzeti jövedelem fogalma, számbavételének hagyomá-nyos módszerei  GDP  GNP).
Makro ökonómiai alapfogalmak

A gazdasági folyamatok a vizsgált idQszak - általában egy év - alatt a megtermelt javak ter-melésével és felhasználásával a jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru és pénzmozgásokat értjük. Az egyes gazdasági mozzanatok - gazdasági tranzakciók - a gazda-sági folyamatok egységei. A gazdasági folyamatokat tartalmuk alapján reál és jövedelmi fo-lyamatokra oszthatjuk. A reálfolyamatok közé tartozik a javak létrehozása (termelési folya-mat) elosztása (forgalmi folyamat) és felhasználása. A jövedelemfolyamatok a reálfolyamatok kísérQ jelenségei. Keletkezésük és végsQ felhasználásuk nem választható el a reálfolyamatok vizsgálatától. A jövedelemmozgás formája alapvetQen a pénzmozgás a különbözQ gazdasági alanyok között. A jövedelmek a reálfolyamatok keretében keletkeznek (javak elQállításával) és a reálfolyamatok keretében költik el azokat (fogyasztás-felhalmozás).

Kibocsátáson - termelés output - a makrogazdaságban általában egy év alatt a gazdaságban létrehozott áruk és szolgáltatások összegét értjük. A kibocsátás egy termékhalmaz, amelyben szerepelnek az adott idQszak alatt épült lakások, az ugyanezen idQszak alatt megjavított tv. készülékek, az összes taxifuvar stb. Jövedelmen a realizált kibocsátást értjük, mivel a terme-lési tényezQk használata, illetve bérbeadása ezek értékesítését jelenti, beszélhetünk munkajö-vedelemrQl és tQkejövedelemrQl. A föld bérbeadása is jövedelmet biztosít a tulajdonosnak. A termelési tényezQk felhasználásával nyert jövedelmek összessége a makrojövedelem.
Fogyasztásnak tekintjük a jövedelemnek azt a részét, amelyet a szükségleteket kielégítQ árukra, illetve szolgáltatásokra költöttek el. El nem költött jövedelem a megtakarítás. A felhal-mozás olyan javak felhalmozása, amelyeket egy adott idQszak termelésébQl arra a célra fordí-tanak, hogy azokkal bQvítsék a termékek elQállításához szükséges eszközöket. A felhalmozás egyrészt beruházás, amelyben az álló tQke pótlására és bQvítésére fordított tQkejavak vásárlá-sát jelenti, másrészt készletfelhalmozás.
A készletfelhalmozás magába foglalja a folyamatos termeléshez szükséges nyersanyagok, segédanyagok, egyszóval az input készletek, valamint az értékesítésre váró termékhalmaz az output készlet felhalmozását. A beruházás két részbQl áll: az elhasznált állóeszközök pótlá-sából, a jövQbeni többletcélok eléréséhez szükséges bQvítésbQl.

Makrogazdaság szereplQi

A mikroökonómiai szereplQk a gazdaság egyes egységei, egy vállalat, egy adott háztartás, stb. A makroökonómia nem az egyes vállalatot, háztartást, hanem a vállalati szférát, illetve a ház-tartási szférát elemzi.
A gazdasági folyamatok az egyes gazdálkodó egységekben, a lakosság háztartásaiban és az állami költségvetést érintve mennek végbe. Ezeket az egységeket, a gazdasági folyamat szereplQit gazdasági alanyoknak nevezzük.



A gazdasági alanyok a gazdálkodás folyamatában betöltött elsQdleges funkciójuk alapján a következQ csoportba sorolhatók:
- a gazdasági, vállalati szférában tartoznak mindazok a gazdasági alanyok, amelyeknek alap-vetQ feladata termékek elQállítása, vagy valamilyen szolgáltatás nyújtása,
- a háztartásokba a háztartás mint jövedelmet felhasználó fogyasztói egység tartozik. A válla-lati és háztartási szférát együttesen magánszférának nevezzük.
- az állami szféra központi vagy helyi költségvetési szervezetein keresztül egyoldalú, közvet-len ellenszolgáltatás nélküli tranzakciókkal újra elosztja a jövedelmeket. Magánszférától kia-dási fedezésére adókat szed be, és transzfereket juttat a magánszférának szociális és gazdál-kodási célokra.

A transzferek szorosan vett értelemben az állam ellenérték nélküli jövedelem juttatásai a ma-gánszféra számára. A transzferek a termelésben keletkezett jövedelmek áramlása következ-tében megváltoztatják az egyes gazdasági alanyok jövedelmét. A gazdasági szereplQk ily módon megváltozott jövedelmét nevezzük rendelkezésre álló jövedelemnek.

Az eddig felsorolt három szféra nemcsak egymással, hanem külföldi gazdasági alanyokkal is kapcsolatban lehet. A külföld képezi a negyedik gazdasági szférát, idesoroljuk mindazokat a személyeket, akik nem állandó lakói a nemzetgazdaságnak, illetve mindazokat a vállalatokat, amelyek nem integrálódtak a nemzetgazdaság belsQ gazdálkodási folyamataiba. EbbQl követ-kezik, hogy belföldinek azokat a személyeket tekintjük, akik szorosan kapcsolódnak az adott nemzetgazdasághoz.

Makrogazdasági körforgás

A gazdasági folyamatok megismeréséhez olyan információrendszer kidolgozása szükséges, amely a jövedelmek keletkezését, elosztását, illetve felhasználásának folyamatát követi nyo-mon. Ez sokrétq információs rendszert hivatott a nemzetgazdaságok elszámolási rendszere egységes keretbe foglalni. Ez a rendszer nyomon követi a reálfolyamatok során keletkezett jövedelmeket, azok elosztását és felhasználását, egyben megteremti a kapcsolatot a reál és jövedelmi folyamatok között. Minden reálfolyamatot jövedelmi folyamat kísér, a jövedelmek keletkezése egybeesik a javak elQállításával, a jövedelmek felhasználása pedig a javak végsQ felhasználásával.

Jövedelem elsQdleges elosztásán a jövedelem elosztását értjük a termelési tényezQk tulajdo-nosai között. A jövedelem újraelosztása az állam által kivetett adók és az állam által kifizetett támogatások révén történik.

A jövedelemfolyamatok jól elkülöníthetQ szakaszai a következQk:
- a nemzetgazdaságban keletkezett jövedelmek kezelése,
- jövedelem elsQdleges elosztása,
- a rendelkezésre álló jövedelem felhasználása,
- a megtakarítások átcsoportosítása.

Az elhasznált javakban megtestesült jövedelmek összegét termelQ fogyasztásnak, vagy folyó termelQ felhasználásnak szokták nevezni.
A folyó termelQ felhasználás által képviselt jövedelmet ezeknek a javaknak a termelésekor már beszámították.

Az egy nemzetgazdaságban egy év alatt létrehozott bruttó jövedelmet bruttó hazai terméknek nevezzük. A bruttó hazai termék rövidítése: GDP
A GDP az SNA elsQ számú alapmutatója. (SNA=az ENSZ nemzeti és számlarendszere  System of National Accounts)
Az egy nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt nettó jövedelmet nettó hazai terméknek nevezzük. (NDP) Az egy nemzetgazdaságban egy év alatt megtermelt új jövedelem valójában az NDP.

Az állam szerepe a gazdaságban

Három fQ funkció:

az ország védelme,
rend és igazságosság fenntartása,
közmqvek, közintézmények létesítése, mqködtetése

Mindhárom funkciónak vannak gazdasági vonatkozásai, de alapvetQ célja e tevékenységeknek nem a gazdasági életbe való bekapcsolódás, hanem a gazdasági élet, a hétköznapok nyugodt, megbízható hátterének biztosítása.














20. tétel
A./
1. Sorolja fel a jegyzQ hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági jog-köreit!
Ismertesse a hulladékgazdálkodási ügyekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások és hatósági ellenQrzés különös szabályait!
A jegyzQ hulladékgazdálkodással kapcsolatos elsQ fokú hatósági jogkörei:
- kötelezi a hulladék tulajdonosát, ha a tulajdonos ismeretlen az ingatlan tulajdonosát az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanításra;

hulladékgazdálkodási bírságot szab ki, ha:
- az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyqjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi,
- a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellQzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik,
- a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,
- az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatáro-zott szelektív gyqjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
- az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
- a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggQ kötelezettségeit megszegi, vagy
- a kötelezett a jegyzQ által hozott hatósági határozat elQírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget.
- intézkedik a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása iránt.

Azokban a hulladékgazdálkodási hatósági ügyekben, amelyekben külön jogszabály alapján a jegyzQ jár el, de a hatósági eljárás tárgyát képezQ vagyontárgy a települési önkormányzat tulajdonában vagy többségi települési önkormányzati tulajdonban van, a környezetvédelmi felügyelQség jár el.

A hulladékgazdálkodási ügyekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások és hatósági elle-nQrzés különös szabályai
A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidQ 90 nap. A szakhatósági közremqködésre 30 nap áll rendelkezésre.

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és hatósági elQírások megtartását a környe-zetvédelmi hatóság rendszeresen ellenQrzi. Ennek során a jogszabályokban elQírt kötelezQ és rendszeres adatszolgáltatásokon kívül is tájékoztató adatot, összefoglalót, jelentést kérhet kötelezettségei teljesítésérQl a hulladék termelQjétQl, birtokosától, illetve a hulladékkezelQtQl.

A környezetvédelmi hatóság a gyártónál, a forgalmazónál, a hulladék termelQjénél, birtokosá-nál, kezelQjénél rendszeres helyszíni ellenQrzést végez. A rendszeres ellenQrzések mellett bár-mikor végezhetQ rendkívüli helyszíni ellenQrzés. A helyszíni ellenQrzés az ellenQrzés fogana-tosítását közvetlenül megelQzQ bejelentést követQen hajtható végre.

Helyszíni ellenQrzés elQzetes bejelentés nélkül is végrehajtható akkor, ha azt környezetvédel-mi vagy közegészségügyi veszélyhelyzet teszi szükségessé vagy a hulladék kezelésével kap-csolatos súlyos kötelezettségszegés alapos gyanúja áll fenn.

A hatósági helyszíni ellenQrzést az érintett tqrni köteles.

A környezetvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott elQírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezi
- a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségek betartá-sára, ha az elQírások megszegését vagy teljesítésük elmulasztását észleli;
- a környezetet veszélyeztetQ, szennyezQ, károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyá-sára, az eredeti állapot helyreállítására;
- a környezet szennyezQdése esetében olyan intézkedés megtételére, amely azt csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

A környezetvédelmi hatóság - az elQzQekben felsoroltakon túl - korlátozza, felfüggeszti, ille-tQleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytQl eltérQ, vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztetQ hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat - a jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtandóvá nyilvánítandó.















20/A/2. Ismertesse a hulladékok égetéssel történQ ártalmatlanításának módját és az égetQk telepítésének, üzemeltetésének feltételeit!
3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének mqszaki követelményeirQl, mq-ködési feltételeirQl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirQl

A rendelet hatálya a hulladékégetQ, hulladék együttégetQ mqvekre, azok üzemeltetQire, vala-mint azok kibocsátásaira terjed ki.

A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a nem szennyezett, illetve vegyi anyaggal nem kezelt
aa) mezQgazdaságból és erdészetbQl származó növényi hulladékot,
ab) élelmiszer-feldolgozó iparból származó növényi hulladékot, ha az égetéskor keletkezQ hQ hasznosításra kerül,
ac) a cellulóztermelésbQl és a papírnak rostszuszpenzióból történQ elQállításából származó rostos növényi hulladékot, ha a hulladék a termelés helyén kerül együttégetésre, és a keletke-zQ hQ hasznosításra kerül,
ad) fahulladékot, kivéve azon fahulladékot, amely anyagában vagy felületén történt kezelése következtében tartalmazhat halogénezett szerves vegyületeket, illetve ezek kísérQvegyületeit vagy nehézfémeket és azon hulladékot, amely jelentQs hányadban tartalmaz építésbQl és bon-tásból származó kezelt faanyagot,
ae) parafahulladékot
kezelQ létesítményekre;
b) radioaktív hulladékot kezelQ létesítményekre;
c) az égetési eljárás továbbfejlesztése céljából kutatásra, fejlesztésre, tesztelésre (ellenQrzésre) használt kísérleti berendezésekre, amennyiben évi 20 tonnánál kevesebb hulladékot kezelnek.

(3) A rendelet veszélyes hulladékokra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni a következQ veszélyes hulladékokra:
a) éghetQ folyékony hulladékok, beleértve a hulladékolajokat is, amennyiben megfelelnek a következQ feltételeknek:
aa) a poliklórozott aromás szénhidrogének, például poliklórozott bifenilek (a továbbiakban: PCB) vagy pentaklór-fenol (a továbbiakban: PCP) tömegkoncentrációja összesen nem nagyobb, mint 50 ppm,
ab) amelyek nem tartalmaznak a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésérQl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének E) 4. pontjában felsorolt összetevQket olyan mennyiségben, amelynek következtében az adott hulladékkezelés során megnövekedne a környezet - és a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján - az emberi egészség veszélyeztetése,
ac) a fqtQérték legalább 30 MJ/kg;
b) minden olyan éghetQ folyékony hulladék, beleértve az állati hulladékokból elQállított tech-nikai állati zsírokat, amelynek elégetése nem okozhat más összetételq kibocsátást, vagy na-gyobb légszennyezQ anyag kibocsátási koncentrációkat, mint a gázolajra vonatkozó jogsza-bályban elQírt összetételq anyag elégetése okozna.

(4) A rendelet hatálya az emberi testrészeket és szerveket, valamint állati hulladékot (beleért-ve az állati tetemeket, a trágyát) égetQ, együttégetQ mqvekre csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik.
(5) A rendeletet alkalmazni kell abban az esetben is, ha hulladékanyagok felhasználásával készült tüzelQanyagot vagy hulladékgázt égetnek.
Az engedélyezési eljárás sajátos szabályai
3. § (1) Az égetQ- vagy együttégetQ mqre vonatkozó, a környezetvédelmi hatósághoz a kör-nyezetvédelmi engedély, illetQleg az egységes környezethasználati engedély (a továbbiakban: engedély) tárgyában benyújtott engedély iránti kérelemnek a következQket is tartalmaznia kell:
a) annak igazolását, hogy
aa) a mq tervezése, kialakítása és üzemeltetése kielégíti e rendelet követelményeit, figyelembe véve az égetendQ hulladék fajtáját, összetételét, fizikai és kémiai jellemzQit,
ab) az égetQ- vagy együttégetQ eljárás során keletkezQ hQ, lehetQség szerint, hasznosításra kerül, például villamosenergia-, távhQ- vagy technológiai gQz termelésre,
ac) az égetési tevékenység során keletkezQ hulladékok mennyisége a lehetQ legkevesebb, és veszélyessége a lehetQ legkisebb, valamint hogy ezek minél nagyobb hányadban hasznosításra kerülnek,
ad) az égetési tevékenység során keletkezQ azon hulladékokat, amelyek keletkezése nem elQz-hetQ meg, mennyisége nem csökkenthetQ vagy hasznosítása nem oldható meg, a vonatkozó hatályos jogszabályok elQírásai szerint ártalmatlanítják,
ae) amennyiben az együttégetés termékgyártás céljából történik, az elégetett hulladék termék-be kerülQ összetevQi nem okoznak többlet-környezetterhelést a termék felhasználása, valamint annak hulladékká válása folyamán;
b) annak igazolását, hogy a levegQbe és a vízbe történQ kibocsátások meghatározására terve-zett mérési módszerek megfelelnek a 2. számú melléklet 1. és 2. pontjában leírtaknak.

(2) A környezetvédelmi hatóság az égetQ- vagy együttégetQ mqre a kibocsátási határértékeket és a környezetvédelmi követelményeket engedélyben írja elQ, amelynek az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a kezelhetQ hulladékok megnevezését, a hulladékok jegyzékérQl szóló KöM rendelet szerinti EWC kódszámát, valamint a hulladékok kódszám szerinti mennyiségét;
b) a kezelésre átvehetQ legnagyobb hulladékmennyiséget, amely a kezelQlétesítmény zavarta-lan üzemeltetéséhez megengedhetQ;
c) az égetQ- vagy együttégetQ mq névleges teljesítményét t/óra mértékegységben, egységen-kénti bontásban és teljes kapacitását t/év mértékegységben;
d) minden egyes légszennyezQ és vízszennyezQ anyag idQszakos mérésére vonatkozó kötele-zettségeket és azok teljesítését biztosító mintavételi és mérési eljárásokat.

(3) A környezetvédelmi hatóság által a veszélyes hulladékot kezelQ égetQ- vagy együttégetQ mqre kiadott engedély a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenQen:
a) felsorolja kategóriánként a különbözQ veszélyes hulladékok mennyiségeit, amelyek a mqben kezelhetQk;
b) meghatározza ezen veszélyes hulladékok egyidejqleg és egységnyi idQ alatt elégethetQ mennyiségének legkisebb és legnagyobb értékeit, a legkisebb és legnagyobb fqtQértékét, vala-mint egyes szennyezQanyagok, például PCB, PCP, halogének, különösen klór, fluor, valamint kén és nehézfémek megengedhetQ maximális tartalmát a veszélyes hulladékban.

(4) Az engedély 5 éves idQtartamra adható ki. Az engedélyben foglalt követelményeket és egyéb elQírásokat a környezetvédelmi hatóságnak felülvizsgálati eljárás keretében, a környe-zetvédelmi felülvizsgálatra és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásra vonat-kozó szabályok szerint legalább 5 évente felül kell vizsgálni.


(5) Amennyiben a nem veszélyeshulladék-égetQ vagy együttégetQ mq üzemeltetQje olyan mq-ködési változtatást akar végrehajtani, amely veszélyes hulladék égetését vagy együttégetését is magába foglalja, akkor ez jelentQs változtatásnak minQsül, és erre csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján kerülhet sor. A hatóságnak a módosított engedélyben elQ kell írni a változtatással érintett összes berendezésre és folyamatra vonatkozóan mindazon intézkedé-seket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a veszélyes hulladék égetése vagy együttégetése kö-vetkeztében se léphessen fel határértéket meghaladó levegQ-, felszíni víz-, közvetetten felszín alatti víz- vagy talajszennyezés.

(6) A hulladékgáz égetésének engedélyezése során a veszélyes hulladék égetésére vonatkozó elQírásokat kell alkalmazni.

A hulladék fogadása és átvétele
4. § (1) A hulladékégetQ vagy együttégetQ mq üzemeltetQjének minden, a hulladékok fogadá-sára és átvételére vonatkozó szükséges óvintézkedést meg kell tennie és meg kell akadályoz-nia, vagy, ahol ez nem lehetséges, a lehetQ legnagyobb mértékben csökkentenie kell a környe-zet terhelését, különösen a levegQ, a felszíni és közvetetten a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését, valamint a kellemetlen szagok és a zaj kibocsátását, és az emberi egészség veszélyeztetését. Ezeknek az intézkedéseknek legalább a (3) és (4) bekezdésben leírt követel-ményeket kell kielégíteniük.

(2) Az égetQ- vagy együttégetQ mq üzemeltetQjének a beérkezQ hulladék átvétele elQtt meg kell határoznia minden hulladékfajta tömegét, a hulladékok jegyzékérQl szóló KöM rendelet-ben foglalt kategóriák szerint.

(3) MielQtt az égetQ- vagy együttégetQ mq veszélyes hulladékot vesz át, az üzemeltetQ részére át kell adni a beszállított hulladék 3. § (3) bekezdése szerinti engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelése ellenQrzését biztosító adatokat.
Az adatok között szerepelnie kell:
a) a hulladék keletkezési folyamatára, származására és szállítására vonatkozó minden olyan adatnak, amelyet a (4) bekezdés a) pontjában említett iratok megkövetelnek;
b) a hulladék fizikai tulajdonságainak, kémiai összetételének, valamint minden olyan informá-ciónak, amely szükséges annak eldöntéséhez, hogy a hulladék megfelelQen kezelhetQ-e a ter-vezett égetéses eljárással;
c) a hulladék veszélyességi jellemzQinek, valamint azon anyagok felsorolásának, melyekkel nem keverhetQ;
d) a hulladék kezelésével kapcsolatos elQvigyázatossági intézkedéseknek.

(4) A veszélyes hulladéknak az égetQ- vagy együttégetQ mqben történQ átvétele elQtt az üze-meltetQnek legalább az alábbi átvételi eljárásokat kell alkalmaznia:
a) a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit szabályozó Korm. rendelet vonatkozó §-aiban elQírt, valamint a veszélyes áruk szállításáról szóló szabá-lyozások által megkövetelt iratok ellenQrzése;
b) reprezentatív minták vétele - fertQzQ kórházi hulladék kivételével - kirakodás elQtt, ame-lyek alkalmasak arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megadott adatok meg-felelQségét igazolják, és hogy a környezetvédelmi hatóság megállapíthassa a kezelt hulladé-kok összetételét, fizikai és kémiai jellemzQit, tulajdonságait. Ezeket a mintákat az égetést követQen legalább egy hónapig meg kell Qrizni.
(5) A környezetvédelmi hatóság mellQzheti a (2)-(4) bekezdésben foglaltak érvényesítését az olyan ipari üzem és vállalkozás esetében, amely kizárólag saját hulladékát égeti vagy együttégeti a keletkezés helyén, feltéve, hogy e rendelet egyéb követelményeit teljesíti.

Az üzemeltetés sajátos feltételei
5. § (1) Az égetQmqvet úgy kell üzemeltetni, hogy az égési folyamat végén a salak és a tqztéri hamu összes szerves szén (a továbbiakban: TOC) tartalma kisebb legyen, mint 3%, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett maradékanyag száraz súlyának 5%-a, és ennek érdekében, ahol szükséges, a megfelelQ hulladék-elQkezelési eljárást kell alkalmazni.

(2) Az égetQmqvet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni és üzemeltetni, hogy az égetési folyamat során keletkezQ gáz hQmérséklete az utolsó égéslevegQ hozzávezetés után, megfelelQ szabályozás és homogenizálás alkalmazásával, még a legkedvezQtlenebb körülmények között is, legalább 2 mp tartózkodási idQig elérje a tqztérben a környezetvédelmi hatóság által jóvá-hagyott jellemzQ pontokon a 850°C-ot. Több mint 1% szerves kötésben lévQ halogént (klór-ban kifejezve) tartalmazó hulladék égetése esetében a hQmérsékletnek legalább 2 mp tartóz-kodási idQig el kell érni az 1100°C-ot.

(3) Az égetQmq minden, a hulladék vagy az abból keletkezQ véggáz égetésére szolgáló egy-ségét fel kell szerelni legalább egy támasztó égQvel. Ennek az égQnek automatikusan be kell kapcsolnia, ha a füstgáz hQmérséklete az utolsó égéslevegQ hozzávezetés után, az esettQl füg-gQen 850°C alá, illetQleg 1100°C alá csökken. Az égQt mqködtetni kell az égetQegység indí-tási és leállítási szakaszában is, annak érdekében, hogy legalább 850°C, illetQleg legalább 1100°C hQmérséklet biztosítva legyen az említett szakaszok teljes idQtartama alatt, valamint a leállítási szakaszban egészen addig, amíg elégetlen hulladék található a tqztérben.

(4) Az indítási és leállítási szakaszban vagy amikor a füstgáz hQmérséklete 850°C alá, illetQ-leg 1100°C alá csökken, a támasztó égQt nem szabad olyan tüzelQanyaggal üzemeltetni, amelynek szennyezQanyag-kibocsátása nagyobb, mint a külön jogszabályban elQírt összeté-telq anyag, propán-bután gáz vagy földgáz elégetése esetében.

(5) Az együttégetQ mqvet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni és üzemeltetni, hogy a hulladék együttégetése során keletkezQ gáz hQmérséklete megfelelQ szabályozás és homogeni-zálás alkalmazásával, még a legkedvezQtlenebb körülmények között is elérje a 850°C-ot legalább 2 mp tartózkodási idQig. Több, mint 1% szerves kötésben lévQ halogént (klórban kifejezve) tartalmazó hulladék együttégetése esetében a hQmérsékletnek legalább 2 mp tartóz-kodási idQig el kell érni az 1100°C-ot.

(6) Az égetQ- és együttégetQ mqnek üzemeltetnie kell egy olyan módon kialakított automa-tikus rendszert, amely megakadályozza a hulladék beadagolását a következQ esetekben:
a) az indítási szakaszban, amíg a hQmérséklet el nem éri a 850°C-ot, illetQleg az 1100°C-ot vagy a (7) bekezdés szerint meghatározott hQmérsékletértéket;
b) minden olyan alkalommal, ha a füstgáz hQmérséklete nem éri el a 850°C-ot, illetQleg az 1100°C-ot vagy a (7) bekezdés szerint meghatározott hQmérsékletértéket;
c) minden olyan esetben, mikor az e rendelet által elQírt folyamatos mérés szerint a füstgáz-tisztító rendszer mqködési zavara vagy hibája miatt, két félórás mérés alapján, túllépik a kibo-csátási határértékeket.


(7) A környezetvédelmi hatóság engedélyt adhat az (1)-(4) bekezdésekben foglaltaktól eltérQ, a hQmérséklet tekintetében a (6) bekezdésben leírtaktól eltérQ feltételekkel történQ üzemelte-tésre, az engedélyben meghatározott egyes hulladékkategóriák vagy bizonyos termikus eljárá-sok esetében, amennyiben a mq megfelel e rendelet egyéb követelményeinek. A mqködési feltételek módosítása nem járhat a maradékanyagok mennyiségének vagy azok elégetlen tartalmának növekedésével az (1)-(4) bekezdésekben leírt feltételek közötti égetés során várhatóan keletkezQ maradékanyagokhoz képest.

(8) A környezetvédelmi hatóság engedélyt adhat az (5)-(6) bekezdésekben foglaltaktól eltérQ feltételekkel történQ üzemeltetésre, amennyiben a mq megfelel e rendelet egyéb követelmé-nyeinek. Az ilyen engedély feltételeként elQ kell írni legalább a 3. számú melléklet szerinti, az összes szerves szénre és szén-monoxidra (a továbbiakban: CO) megadott kibocsátási határér-tékeket, valamint a hulladék beadagolását megakadályozó automatikus rendszer kiépítését.

(9) A cellulóz- és papíriparban keletkezQ hulladékoknak a keletkezés helyén meglévQ fakéreg-tüzelésq kazánokban történQ együttégetése esetén a környezetvédelmi hatóság erre vonatkozó engedélyében, a más jogszabályokban elQírt követelmények mellett, elQ kell írni legalább a 3. számú melléklet szerinti, az összes szerves szénre megadott kibocsátási határértéket.

(10) Az égetQ-, együttégetQ mqvekben keletkezQ hQt a lehetQ legnagyobb mértékben haszno-sítani kell.

(11) A fertQzQ kórházi hulladékot egyenesen a tqztérbe kell adagolni anélkül, hogy elQzQleg összekevernék más hulladékfajtával, vagy azt bármilyen közvetlen kezelésnek vetnék alá.












20/B./
Ismertesse a piacgazdaság fogalmát és mqködésének környezeti követelményeit! (A piacgazdasági fogalma, jellemzQi, a láthatatlan kéz politikája, az externáliák fogalma, - jellemzQi - típusai, a környezeti károk és környezetvédelmi költségek viszonya, makro- és mikro szintq környezeti kár.)
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Gazdas%C3%A1gi_rendszer" \o "Gazdasági rendszer" gazdasági rendszer, amelyben a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Termel%C3%A9si_t%C3%A9nyez%C5%91k" \o "Termelési tényezQk" termelési tényezQk többségében  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mag%C3%A1ntulajdon&action=edit&redlink=1" \o "Magántulajdon (megíratlan szócikk)" magántulajdonban vannak, miket  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Profit" \o "Profit" haszon elérésének céljából mqködtetnek, és ahol a termelt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Javak" \o "Javak" javak és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szolg%C3%A1ltat%C3%A1s" \o "Szolgáltatás" szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Piac" \o "Piac" piac határozza meg.

A kapitalista, tQkés gazdaságok meghatározó eleme a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C5%91ke" \o "TQke" tQke. E gazdaságok növekedését a tQke felhalmozódások és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Bank" \o "Bank" bankok  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Hitel" \o "Hitel" hitelei biztosítják, amelyek a gazdaság  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Megtakar%C3%ADt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Megtakarítás (megíratlan szócikk)" megtakarításainak össze-gyqjtésével fedezik az újabb és újabb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Befektet%C3%A9s&action=edit&redlink=1" \o "Befektetés (megíratlan szócikk)" befektetéseket.
A kapitalizmus feltételezi a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Piac" \o "Piac" piaci mechanzimus mqködését, ahol a magántulajdonban lévQ termelési tényezQket és a megtermelt javakat a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereslet" \o "Kereslet" kereslet és a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADn%C3%A1lat" \o "Kínálat" kínálat alakulása szerint cserélik el.
A piacgazdaság fQ jelszava: olyan terméket gyártani, mely eladható, mely megfelel a vásárló kifejezett és ki nem fejezett igényeinek.

A piacgazdaság mqködése:
A piac: olyan valós és/vagy fiktív hely, ahol az eladók és a vevQk kapcsolatba lépnek egy-mással.
A piacgazdaságban bármely termék árát a kínálat és a kereslet viszonya határozza meg. A piacgazdaság hajtóereje az egyéni nyereségre, a profitra való törekvés. Ennek alapfeltétele a magántulajdon biztonsága.

A piacgazdaság kialakulásával és az egyre globalizálódó világgazdaság hatására az elmúlt években egyre több gazdasági szereplQ ismerte fel azt, hogy a piacon csak az a cég képes hosszú távon fennmaradni, amelynek alapvetQ célja az üzleti mqködés minQségének javítása.
Az államnak kizárólag az a feladata, hogy kijelölje azokat a gazdasági és társadalmi kereteket, amelyek között a piacgazdaság zavartalanul mqködhet.
A kormányzatnak ezért elsQdleges feladata a tökéletes piaci verseny feltételeinek megterem-tése. A kormányzat ezért törvények és rendeletek útján a monopolhatalom ellen harcol.

Az államnak bizonyos össztársadalmi érdekeket is képviselnie kell. Ezek megvalósításához szükséges állami kiadásokat a kormányzat a beszedett adókból fedezi. Össztársadalmi érdek a honvédelem és a belsQ közrend fenntartása, a közegészségügy, oktatás, kutatás, kultúra támo-gatása, illetve fenntartása.
Állami feladatkör a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényre juttatása is. Mivel a tökéletes piaci verseny nagymértékq társadalmi egyenlQtlenségeket idézhet elQ, a kormány-zatnak ezért bizonyos mértékq újraelosztási politikát is meg kell valósítania.
Az újraelosztási politika leggyakoribb elemei a progresszív adóztatás, a jövedelemtámogatási rendszer és az ún. jóléti programok.

A láthatatlan kéz és a tökéletes verseny
A piaci rendszer szabályszerqségeire elQször Adam Smith figyelt fel: 1776. A nemzetek gazdagsága címq mq. P fogalmazta meg a láthatatlan kéz elvét.
Láthatatlan kéz elve: Minden egyén önösen saját céljait követi, de  mintha csak egy látha-tatlan kéz vezérelné  cselekvései a közjót szolgálják.
Adam Smith felfigyelt a kompetitív piacgazdaság fontos tulajdonságára. A tökéletes verseny feltételei mellett, piaci kudarcok hiányában a piacok a lehetQ legtöbb hasznos terméket és szolgáltatást préselik ki a rendelkezésre álló forrásokból. Ahol azonban elterjednek a mono-póliumok, meghatározóvá válik a környezetszennyezés vagy piaci kudarcok más hasonló fajtája, ott elenyésznek a láthatatlan kéz figyelemreméltó hatékonysági tulajdonságai.
A láthatatlan kéz és a tökéletes verseny eredménye a Pareto optimum .

Externáliák
Az externáliák alapját képezQ alaptevékenység normális piaci adásvétel tárgyát képezi egy termelQ és egy fogyasztó között, akik a piacon szerzQdésben állnak egymással.
Harmadik szereplQ is van, aki nem része a piacnak, nincs szerzQdése sem a termelQvel, sem a fogyasztóval, tehát a piacon kívüli hatást kénytelen elviselni, és képtelen a piacon elszámol-tatni költségeit.
Társadalmi határhaszon (NSB): egy termék pótlólagos egységének elQállításából, felhaszná-lásából és elfogyasztásából eredQ összes haszonváltozás.
Társadalmi határköltség (MSC): egy termék pótlólagos egységének elQállításával, felhaszná-lásával és elfogyasztásával adódó összes költségváltozás.

Externália: egy piaci adásvétel esetében az adott jogügyleten kívülálló szereplQk környezetét befolyásoló nem szándékolt hatásokat, külsQ gazdasági hatásoknak nevezzük.
Forrása: az alaptevékenység tárgya az érintett tevékenység
Csoportosítása:
- pozitív és negatív
- fogyasztói és termelQi
Pozitív: külsQ hatás által befolyásolt személy számára az externália kedvezQen befolyásolja a környezetét. Ezért a külsQ hatásoknak köszönhetQen az érintett egyén tevékenysége nagyobb hasznossággal jár vagy kisebb költséggel valósítható meg. A profitmaximalizáló output kisebb, mint a társadalmilag kívánatos mennyiség.
Negatív: külsQ hatás által befolyásolt személy számára az externália károsan befolyásolja környezetét. Ekkor az externália az azonos mennyiségq termelés költségeinek emelkedését, illetve az azonos nagyságú fogyasztói hasznosságának csökkenését idézi elQ.
A profitmaximalizáló output nagyobb a társadalmilag kívánt mennyiségnél.
Fogyasztói: externáliáról, akkor beszélünk, ha a fogyasztói tevékenység okoz külsQ hatást. Ez lehet pozitív és negatív.
TermelQi: ha egy termelQ tevékenysége idéz elQ környezeti hatást. Ez is lehet pozitív és negatív.

Újítások extern hatása (innováció)
Manapság nem csak sok idQt, türelmet és szakértelmet, de komoly anyagi ráfordítást is igé-nyel. A színvonalas kutató, fejlesztQ tevékenység elengedhetetlen egy fejlQdni kívánó vállalat-nál. A ráfordítások akkor térülnek meg, ha az újítások bevezetése csökkenti az átlagköltsé-geket, és növeli az árbevételt. A vállalat érdeke, hogy csak olyan körben használják föl a ráfordításaikat és eljárásaikat, akik fizetQképesek.
Céljuk a profitmaximalizálás és a hasznosság növelése.

Környezetszennyezés, mint externália
A környezetszennyezés formájában érvényesülQ externáliákkal kapcsolatos költségek roha-mosan emelkednek, és sok embert érintenek; a szabad javak minQségét rongálják.
A szennyezést okozó személy nem szándékosan idéz elQ környezetszennyezést, elsQsorban a piacon értékesíthetQ termékével foglalkozik, és nem fqzQdik érdeke környezetszennyezéshez, viszont ha nagyobb termeléssel nagyobb profitot kíván elérni, a környezetszennyezést figyelmen kívül hagyja.

Innováció: Új termék, új termelési eljárások kifejlesztésének és ipari versenyének, valamint bevezetésének versenyarca.
Célja: a vállalat egyenként vezesse be a terméket vagy eljárást.

Extern hatások és hatékonyság
Az egyéni haszon és költség egy adott adásvétel kapcsán, a piacon kialakuló árban fejezQdött ki. Az extern hatások, az ehhez kapcsolódó egyéb haszon és költség, amit nem vesz figyelem-be sem az eladó, sem a vevQ, és nem tükröz a piaci ár sem.
ßð
A külsQ hatások egy-egy alaptevékenység nem szándékolt melléktermékei. Létezésük akadá-lyozza a szqkös erQforrások hatékony erQforrását! Az erQforrások hatékony elosztása akkor valósul meg, ha ismert az adott tevékenység tényleges, teljes társadalmi haszna illetve költsé-ge.

Ezek segítségével határozzuk meg az optimális termelési mennyiséget:
Határhaszon (MU) = határköltség (MC)
Negatív extern hatásnál: ez úgy alakul, hogy az egyéni haszon illetve profitmaximalizáló out-put nagyobb, mint a társadalmilag optimális mennyiség. Tehát túltermelés alakul ki.
Pozitív extern hatásnál: az egyéni haszon vagy profitmaximalizáló output nagyobb a társadal-milag optimális mennyiségnél.

Optimális helyzetet kell meghatározni, tehát a külsQ hatások belsQvé tételére, azaz az interna-lizálásra van szükség.
Ha az externális költségeket meg tudjuk fizettetni a termelQvel, akkor ez a részérQl tényleges kifizetéssé válik. Pozitív externáliánál el kell érni, hogy az externália termelQje kapjon kom-penzációt azokért a járulékos hasznokért, amelyeket nem az elsQdleges termék fogyasztói élveznek.
Akkor lesz az internalizálás tökéletes, ha az egyéni határhaszon egyenlQ a társadalmi határ-haszonnal, valamint az egyéni határköltség egyenlQ a társadalmi határköltséggel.

Internalizálás módjai:
Az érintett felek közti önkéntes megállapodást, kompromisszumot kell kötni, a két félnek, tehát gondot okozhat, ha az egyik fél nem hajlandó erre! Ha nem sikerül önkéntes úton megállapodniuk, akkor az egyik fél jogi úton kényszerítheti a másik felet az extern hatások ellentételezésére. A bírósági eljárás hosszú és költséges és nem is biztos, hogy a döntés igazságos és racionális lesz az adott szituációban.

Adminisztratív intézkedés: hatósági eljárásokkal és elQírásokkal korlátozzák a negatív külsQ hatásokkal járó tevékenységeket, amelyek az emberek sokaságát károsan érintik. Erre alkalmazza az állam az adók rendszerét. Adót kell követelni a nem kívánt negatív externáliák tevékenységére, támogatást kell nyújtani a pozitív externáliák tevékenységének növelésére, ösztönzésére. Egy magánszemélynél az adók költségnövelQ tételek, míg a támogatások bevételnövelQk.




Az externália kezelése még nem megoldott. Három területen kell elQrelépni:
1. Jogrendszerbe kell beépíteni az új elemeket, melyek lehetQvé teszik a vitás kérdések gyors és egyértelmq eldöntését.
2. Tudományosan ki kell dolgozni olyan mqszaki és gazdasági eljárásokat, melyek lehetQvé teszik az extern hatások megbízható becslését.
3. A környezetkímélQ, környezetbarát szemlélet széleskörq társadalmi elterjesztése lenne szükséges.

Az ember - miközben a természetbe beavatkozik, olyan folyamatok elQidézQjévé válik, ame-lyek a természeti értékeket megváltoztatják, kárt okoznak.
A beavatkozás következtében elQálló negatív hatásokat a természeti környezet elsQdleges károsodásának nevezzük.
Az elsQdleges környezeti kár - elsQsorban a természeti környezet károsodását jelenti. Függet-len attól, hogy a természetben végbement állapotváltozás, állagromlás gazdasági következmé-nyekkel járt-e vagy sem (például egy folyó vízminQségének romlása, vagy az ökoszisztéma élQvilágának pusztulása, de az önregenerációs képességek határait nem lépik túl).

A környezetszennyezés okozta károk több, egymásra épülQ szinten, lépcsQben határozhatók
meg.
Az elsQ lépcsQben a szennyezQanyag emissziója a kibocsátás helyén mérhetQ, vagy pontosan számítható. MegfelelQ analízis kimutathatja a szennyezQanyagok pontos összetételét, mennyi-ségét.
A második lépcsQ a környezet állapotának szintje, ami ugyancsak mérhetQ. A természettudo-mány különbözQ szakterületeinek erre megfelelQ módszerei vannak, sQt egyes folyamatok, helyzetek modellezhetQk is. Számos szennyezQanyag viselkedése többnyire ismert, a környe-zet valós állapotának megismerése mégis nehézségekbe ütközhet adott idQben és helyen, mert egy korábbi szennyezés rejtett maradványai is jelen lehetnek.
A harmadik lépcsQ a hatások területe, már több mérési bizonytalanságot tartalmaz. Egyes, a környezetbe kikerülQ anyagok hatása csak kevésbé ismert, vagy csak késQbb következik be.
Gyakran az esetek száma nem elegendQ ahhoz, hogy a szennyezQ hatások pontosan felmérhe-tQk legyenek, esetleg többféle szennyezQanyag hasonló hatást okozhat, vagy környezeti jelen-ségek módosítják a hatásokat (hQmérséklet, vízhozam, szélirány, szélerQsség.
A negyedik lépcsQben, a károk pénzbeli kimutatásában további nehézségek vannak. Ez a hatások ismeretének bizonytalanságából, módszertani hiányosságokból és/vagy tapasztalati gyengeségekbQl adódik. A halpusztulás kára például viszonylag könnyen számítható, sQt a légszennyezésbQl származó villamos vezetékben megjelenQ korróziós kár is, de például olyan rendkívül fontos kár, mint az egészségkárosodás pénzbeli kiszámítása már nehézségekbe ütközik

A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek két csoportra oszthatók:
Az elsQ csoportba tartoznak a termelés szférájában a környezeti erQforrások csökkenésére, ter-helhetQségük beszqkülésére vagy a termelés jellegére visszavezethetQ költségek. Ilyenek pél-dául: a víztározó építésének pótlólagos költségei a megnövekedett vízszükséglet kielégítésére, vagy a szennyvizek keletkezési helyén a kibocsátó által elvégzett tisztítási költségek.

A második csoportba a kármegelQzQ költségek tartoznak. JellemzQjük, hogy közvetlen kap-csolatban vannak a károkkal, de tartalmilag nem azonosíthatók azokkal. Például az olaj-szennyezés elhárításának a költségei - további károk megelQzésének költségei  nem azono-sak azzal a kárral, amit maga az olajszennyezés okozott volna elhárítás nélkül.

A károkat és a költségeket mind makro-, mind mikroszinten értelmezhetjük és számíthatjuk.
A makrogazdasági környezeti kár a következQ költségek figyelembevételével állapítható meg:
- azok a többletköltségek, amelyek abból adódnak, hogy a felhasználók a természeti környezet valamely elemét tisztítani kénytelenek,
- azok az értékben kifejezhetQ károk, amelyeket a társadalom úgy visel el, hogy gazdaságilag értékelhetQ vagyonában, értékcsökkenés következik be, vagy a gazdasági
fejlQdés visszaesik,
- a környezeti nemzeti vagyon azon értékcsökkenése, amit a nemzeti jövedelembQl pótolni kell,
- az ember védelmét szolgáló intézmények fenntartási költségei.

A mikrogazdasági környezeti kár a gazdálkodó egységeknél jelentkezik. Ez tartalmában és nagyságában is jelentQs eltérést mutat a makrogazdasági kárhoz képest. Az egyes gazdasági egységek szintjén a kár a többletköltség felmerüléseként értelmezhetQ, és ezért viszonylag pontosan kiszámítható.

A károk rövid és hosszú távú szemlélete
A károk mindig a keletkezés helyen és a keletkezés pillanatában kezelhetQk legkedvezQbben.
Hosszú távon a kumulálódás, továbbterjedés miatt a károk nagysága nQ. Ez azt is jelenti, hogy a károk helyreállítása jóval magasabb költségeken lehetséges csak, és ugyanakkor rosszabb minQségq marad a környezet állapota.













21. tétel
A./
1. Ismertesse a bqzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályokat!
Ismertesse környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén teendQ rendkívüli intézkedéseket!

21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet a levegQ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

Bqzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok
14. § Bqzzel járó tevékenység során az elérhetQ legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bqz kerüljön a környezetbe. Az elérhetQ legjobb tech-nika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetQleg a lakosságot zavaró bqzzel járó tevékeny-ség korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezet-védelmi hatóság hatósági határozatban írja elQ.
JelentQs levegQterhelést okozó vagy bqzös tevékenység esetén a védelmi övezet sugarának nagysága legalább 500, de legfeljebb 1000 méter
Rendkívüli intézkedések
15. § (1) Környezetveszélyeztetést okozó légszennyezettség kialakulása esetén rendkívüli intézkedést kell tenni.

(2) Rendkívüli intézkedést igénylQ légszennyezettség alakulhat ki:
a) ha kedvezQtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezQanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen elérheti vagy megha-ladhatja egy vagy több légszennyezQ anyag tájékoztatási, illetQleg riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet);
b) ha egy vagy több légszennyezQ forrás által okozott tartós levegQterhelés következtében a légszennyezettség egészségügyi határértékét tartósan, nagymértékben meghaladó, az emberi egészséget közvetlenül veszélyeztetQ légszennyezettség (veszélyes légszennyezettség) alakul ki;
c) váratlan meghibásodás, üzemzavar esetén.

(3) Azokon a területeken (településeken), ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez azonnali beavatkozási - beleértve a tájékoztatást és riasztást - füstködriadó tervet (a továbbiakban: szmogriadó terv) kell kidolgozni és végre-hajtani.

(4) A szmogriadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit az 5. számú mellék-let tartalmazza. A szmogriadó tervet legkésQbb 2003. június 30-ig kell elkészíteni.

(5) A szmoghelyzet kialakulásának megelQzésére, illetQleg a szmoghelyzet megszüntetésére a szmogriadó tervben foglaltak szerint a lakosságot tájékoztatni kell, a helyhez kötött és a mozgó légszennyezQ források mqködését korlátozni kell, illetQleg meg kell tiltani.

(6) Veszélyes légszennyezettség esetén a környezetvédelmi hatóság a közegészségügyi ható-ság állásfoglalásának figyelembevételével a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyezQ forrás üzemeltetQjének tevékenységét - a kibocsátásnak a veszélyes légszennyezettséget megszüntetQ mértékqre való csökkentéséig - korlátozza vagy felfüggeszti, hatósági intézkedésérQl a települési önkormányzatot is értesíti.

(7) A közlekedési hatóság és a közlekedésrendészeti szerv - a környezetvédelmi hatóság vagy a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - azokon a területeken, ahol a mozgó lég-szennyezQ források használata veszélyes légszennyezettséget okoz, forgalomkorlátozást vagy más intézkedést rendelhet el.

Szmogriadót (tájékoztatási, riasztási szint) és az ehhez kötQdQ korlátozásokat akkor rendel-hetik el, ha a négy környezetszennyezQ komponens (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-mo-noxid és az ózon) közül valamelyik három órán át folyamatosan a megengedett határérték fölött van két vagy több megfigyelQ állomáson.

Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyezQ anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, idQskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell.

Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejq túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget, és amelynél azonnali beavatkozást kell tenni.

Azon vállalatok, amelyek veszélyes technológiákat mqködtetnek, úgynevezett haváriatervet kötelesek készíteni. Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli esemény bekövetkezett (je-lentQs mennyiségq szennyezQ anyag, vagy kis mennyiségq, de mérgezQ anyag került a lég-térbe) az eseményt azonnal jelenteni kell a környezetvédelmi hatóságnak.

1. A szmogriadó terv készítésének feltételei
(1) A határérték feletti, rendkívüli intézkedést igénylQ légszennyezettség kialakulásának lehetQsége vagy bekövetkezése esetére szmogriadó tervet kell készíteni:
a) minden 200 ezer fQt elérQ népességszámú városban;
b) minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezQanyag koncentrációja
- a hosszú idQtartamú határértéket, vagy
- a rövid idQtartamú (60 perces, 24 órás) határértéket
legalább két mérQponton az esetek 30%-ában meghaladja;
c) minden olyan településen, illetve térségben, ahol a riasztási küszöbértékek tartós túllépé-sének veszélye fennáll.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott térségek esetében térségi szmogriadó tervet kell készíteni.

A szmogriadó terv tartalmi követelményei
(1) A szmogriadó tervnek tartalmaznia kell a szmoghelyzet megelQzésére irányuló intézkedé-seket (készültségi fokozat), valamint
a) a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket;
b) a szmogriadó terv által érintett területek határait;
c) a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét;
d) a szmoghelyzetet észlelQ, megállapító szervezetet(eket) és feladatait;
e) a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszer-vezését;
f) a szmogriadó elrendelésére, illetQleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselQk megjelö-lését (név, cím, telefon stb.), feladatait;
g) a szmogriadó elrendelésének módját;
h) a szmogriadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevo-násának) rendjét;
i) a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését;
j) a bevezetendQ, megelQzQ és korlátozó intézkedéseket:
- a helyhez kötött források,
- a mozgó források
mqködésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját;
k) a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenQrzési módját és végrehajtásának rendjét;
l) a közfeladatok ellátásának rendjét.

(2) Ha a levegQ szennyezettsége a tájékoztatási küszöbértéket eléri, gondoskodni kell a lakos-ság és a légszennyezQk tájékoztatásáról, és önkéntes önkorlátozó intézkedésekre kell felkérést kiadni.
(3) A riasztási küszöbérték elérése esetén kötelezQ korlátozó intézkedéseket kell bevezetni (pl. a magángépjármqvek forgalmának részleges korlátozása, vagy megtiltása, lehetQség szerint alacsonyabb kéntartalmú tüzelQanyag használata stb.).
(4) Több települést érintQ térségi szmogriadó terv elkészítésekor és végrehajtásakor a térség-ben lévQ önkormányzatoknak együttes tervet kell készíteniük.

A szmogriadó terv végrehajtása
A szmogriadót legalább két folyamatosan mqködQ automatikus monitorállomás adatai alapján lehet elrendelni. A szmogriadó ideiglenesen elrendelhetQ egy monitorállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérQállomás mqködik.
A szmogriadó terv végrehajtása során különösen a következQ feladatokat kell végrehajtani:
a) el kell rendelni a szükséges mértékq levegQtisztaság-védelmi korlátozásokat, illetQleg kez-deményezni kell azok elrendelését az illetékes szerveknél;
b) fokozott készenlétbe kell helyezni a közbiztonsági és közlekedésrendészeti szerveket;
c) készültségbe kell helyezni az egészségügyi (mentQ) szervezeteket;
d) biztosítani kell a település lakosságának ellátását, az alapvetQ szolgáltatások, valamint a közlekedési és áruszállítási igények kielégítését;
e) a tájékoztatási küszöbérték 3 órás túllépését követQen egy órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;
f) a szmoghelyzetrQl folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket.






21/A/2. Ismertesse a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény fQbb elveit! Mondjon ezekre gyakorlati példákat!
A hulladékgazdálkodás alapelvei
4. § A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következQ alapelveket kell érvényesí-teni:
a) a megelQzés, ezen belül az integrált szennyezésmegelQzés elve alapján legkisebb mértékq-re kell szorítani a képzQdQ hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;

b) az elQvigyázatosság elve alapján a veszély, illetQleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

c) a gyártói felelQsség elve alapján a termék elQállítója felelQs a termék és a technológia jellemzQinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezQ megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsQ behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék elQállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbQl keletkezQ hulladék hasznosításának és ártal-matlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történQ hozzájárulást is;

d) a megosztott felelQsség elve, a gyártói felelQsség alapján fennálló kötelezettségek telje-sítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplQknek együtt kell mqködniük;

e) az elvárható felelQs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetQségeinek megfelelQen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelQ hatása a legkisebb mértékq legyen;

f) az elérhetQ legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mqszaki és gazdasági kö-rülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetter-helést csökkentQ folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentQ anyagok kivál-tására, illetQleg a környezetkímélQ hulladékkezelQ technológiák bevezetésére;

g) a szennyezQ fizet elv alapján a hulladék termelQje, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetQleg elQidézQje felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is;

h) a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehetQ legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;

i) a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelQ létesítmények kialakításánál a fej-lesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igények-nek megfelelQ területi gyqjtQkörq létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;



j) az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelem-bevételével - a képzQdQ hulladékok teljes körq ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelQ ártalmatlanító hálózatot célszerq kialakítani és üzemeltetni;

k) a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymás-ra épülQ lépésekben, az érintettek lehetQségeinek és teherviselQ képességének figyelembevé-telével kell elérni;

l) a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

m) a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladék-gazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által vise-lendQ költségek a lehetQ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

















21/B./
Ismertesse a makrogazdasági fejlQdés új típusú jóléti mutatóit! (A jólét hagyo-mányos értelmezése és azok hiányosságai. A fenntartható fejlQdés új mutatói, - NEW  ISEW  azok elQnyei és hiányosságai.)
A makrogazdaság szereplQi:
- Vállalati szektor
- Háztartási szektor
- Állami szektor
- Külföld

Vállalati szektor: Azon gazdasági egységek összessége,amelyek értékesítés céljából árukat termelnek költségeiket pénzbevételeikbQl fedezik,céljuk profitszerzés.
A szqkebb értelemben vett vállalatokon kívül például azon fogyasztók is idetartoznak, akik termelQtevékenységet folytatnak, mondjuk, építkeznek, sQt azokat a szervezeteket is a válla-lati szektorba kell sorolni, amelyek termelési tényezQk használatából jövedelemre tesznek szert.
Egy társadalmi szervezet ebben az értelemben egyrészt háztartásként viselkedik - amikor a tagdíjakból származó bevételekbQl finanszírozza tevékenységét -, másrészt pedig a vállalati szféra része - amikor pl. a tulajdonában lévQ eszközök eladásából vagy bérbeadásából szerez jövedelmet.
A vállalati és háztartási szektor megkülönböztetése gazdasági funkción alapul

Háztartási szektor: fQ célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése,a fogyasztás. A szük-séglet kielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezQk szolgáltatása fejében kapnak.
A háztartási szektor két részbQl áll:
- magánháztartásokból, amelyekben a piacokon beszerzett, szükségletkielégítést szolgáló javak fogyasztása történik, és amelyek a munkaerQ újratermelésének színhelyei,
- valamint olyan, nem profitorientált szervezetekbQl, amelyek a magánháztartások közösségi fogyasztásának színhelyei és költségeikhez a háztartások közvetlenül járulnak hozzá vagy egyéb közösségi forrásokból fedezik azokat. Ide tartoznak pl. az egyházak, társadalmi szerve-zetek, kulturális egyesületek stb.

Magánszektor = Háztartási+vállalati szektor

Állami szektorba a nemzetgazdasági szintq feladatokat ellátó intézmények tartoznak,melyek nem a piacon elégítenek ki szükségleteket a kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekbQl fedezik. Ide tartozik a kormány, összes hivatalával, társadalmi szintq végrehajtó szervezetei-vel, regionális vagy helyi állami irányító szervek, iskolák, kórházak
Az állam olyan feladatokat lát el, amelyet a magánszféra nem tud, vagy nem akar megoldani Pl: oktatás, egészségvédelem

Bankrendszer:
Feladata: gazdálkodáshoz szükséges stabil értékq pénz megfelelQ mennyiségének biztosítása, pénzforgalom lebonyolítása

Külföld:
Mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem állandó lakói az adott országnak illetve nem integrálódtak a nemzetgazdaság belsQ gazdasági folyamataiba.
Termelés egy részét a nemzetgazdaság külföldön realizálja

A Földet veszélyeztetQ környezeti válság hatására, az ENSZ kezdeményezésére kidolgoz-tak egy átfogó programot, amelyben kijelölték a szükséges változtatások irányait, rögzítették azokat az elveket és követelményeket, melyek betartása esetén a Föld megmenthetQ a jövQ generációk számára.
Ezek a gondolatok azóta a fenntartható fejlQdés elveiként váltak ismertté a világon. A har-monikus fejlQdés a fejlQdés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövQ generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetQségétQl.
A fenntartható fejlQdés gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett fenntarthatóságot jelent, azaz három pilléren nyugszik.
Az egyre intenzívebb gazdálkodás a megújuló erQforrásokkal való rablógazdálkodást eredmé-nyezte, ez pedig veszélyezteti a regenerálódást. A kimerülQ erQforrások, ásványkincsek, ener-giahordozók, ércek készletei rohamosan fogynak, a termelés, fogyasztás során keletkezQ hulladékok és emissziók azonban megmaradnak, környezetszennyezést és környezetrombolást eredményeznek.
A természet csak akkor kaphat ismét esélyt a megújulásra, ha egyértelmqen kimutatjuk, hol vannak a regenerálódás határai, és mekkorák azok a károk, amelyeket a rablógazdálkodás eddig okozott.
A gazdaság határait, a közgazdaságtan tárgyát ki kell tehát terjeszteni, és ez nem csupán a ter-melésre, hanem annak eredményére is vonatkozik. Az utóbbi olyan új makroszintq mutatók alkalmazását igényli, amelyek egyebek mellett a környezetre gyakorolt negatív hatást is magukba foglalják, pl. NEW, ISEW
A társadalmi jövedelemnek pedig (elosztása során) nem csupán a tQke és a munka, hanem a természet megújulását is fedeznie kell,

A Nettó Gazdasági Jólét (NEW) mutató: W. Nordhaus és J. Tobin közel 40 éve megalkott-ák a hagyományos gazdasági mutatók átdolgozott változatát, a NEW mutatót.
Hozzáadott értékek: A szabadidQ, a háziasszonyok otthoni munkájának és a csináld magad tevékenységek.
Levont értékek: Környezetszennyezések, egyéb korrekciós tényezQk. NEW- GNP: az ered-mény még pozitív növekedést mutat ugyan, de lassúbb ütemqt, mint a GDP esetében.

ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) A Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (ISEW)
Fenntartható gazdasági jólét a jelenleg létezQ legátfogóbb mutatója az életszínvonalnak, mivel
 az általános fogyasztást,
 az elosztási egyenlQtlenségeket és
 a természetben okozott károk költségeit egyaránt
figyelembe veszi
KifejlesztQi: Herman Daly és John Cobb (1989),

Akik a lakossági fogyasztást korrigálják a jólétet befolyásoló tételekkel:
Hozzáadják:
 a háztartási munka értéke
 tartós fogyasztási cikkek éves értéke, szolgáltatása,
 utak által nyújtott szolgáltatás,
 egészségi és oktatási kiadások bizonyos hányada,
 nettó nemzeti tQke pozíció kedvezQ változása
Levonásra kerül:
 a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg
 A jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és magánkiadás
 Ingázás
 Urbanizáció
 Motorizált közlekedés baleseti kockázata,
 Víz, levegQszennyezés költsége, zaj okozta károk,
 MezQgazdasági területek csökkenésének költségei,
 Nem megújuló erQforrások kimerülése,
- környezetpusztulás

GPI (Genue Progress Indicator) az ISEW felülvizsgálata (Cobb,1994) új típusú mutató (C.Cobb, T.Halstead, J.Rowe,1995)
 Jövedelmi egyenlQtlenségek számbavétele
 Hosszú távú környezeti hatások vizsgálata (globális felmelegedés, ózon réteg elvékonyodás) GPI
Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd hozzáadja vagy levonja a különbözQ társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat.
Szemléletében a háztartási költségvetésre hasonlít.

A fenntartható fejlQdés elvei normatív megközelítést sugallnak.
Nem közgazdasági, hanem etikai kérdés, hogy a ma élQ generációk mennyit használhatnak fel a rendelkezésre álló természeti erQforrásokból, és mennyit kell meghagynunk a jövQ generá-ciók számára. Felhasználhatja-e az ipari országok egy milliárd lakója a világ összes acéljának kétharmadát, vagy az összes energia négyötödét stb.?

Az értékválasztási és etikai kérdéseket a hagyományos közgazdaságtan nem tudja megvála-szolni, az ún. alternatív közgazdaságtan képviselQi új gazdaságelmélet kidolgozását kísérlik meg.
Vizsgálatuk nemcsak az áruvilágra, hanem a gazdálkodás teljes rendszerére kiterjed, az ökoló-giai és humán értékek elsQdlegességének figyelembe vételével megkísérelnek új gazdálkodási mintákat és gazdaságszervezési formákat feltárni.
Az alternatív gazdaságtan képviselQi tagadják a korlátlan gazdasági növekedés, a fogyasztás állandó és mértéktelen bQvítésének a lehetQségét. A mai fenntarthatatlan gazdasággal szem-ben az alternatív közgazdaságtan a fenntarthatóság követelményét hangsúlyozza

A fenntarthatóság érdekében bevezeti a felelQs gazdálkodás fogalmát, amely azt jelenti, hogy a döntéshozók racionálisan választhatnak a morálisan elfogadható alternatívák közül.
A moralitás ebben az esetben úgy értelmezhetQ, hogy a gazdálkodó szervezet tekintetbe veszi döntései hatását a természeti környezetre és a társadalomra, az egyes embercsoportokra.
Az alternatív közgazdaságtan a konstruktív módszert alkalmazza, a fennálló gyakorlat kriti-kájából indul ki, és új lehetQségek feltárására törekszik. Ez a szemlélet jellemzi az ökológiai marketingstratégiákat is.

A jelenlegi mainstream közgazdászok (beleértve a Világbankot és a Valutaalapot) a jólét mérésére a flow jellegq GDP (néhol esetleg a GNP) makromutatót használják. A makromu-tatók komoly hiányossággal bírnak, a lehetséges megoldásokat jelentó új típusú makromu-tatókat (NEW, ISEW).





22. tétel
A./
1. Ismertesse a települési környezetvédelmi program tartalmi követelményeit!
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai

46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a FQvárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében
a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselQ-testülete (közgyqlése) hagy jóvá;

47. § (1)
A környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell
- a települési környezet tisztasága,
- a csapadékvíz-elvezetés,
- a kommunális szennyvízkezelés, -gyqjtés, -elvezetés, -tisztítás,
- kommunális hulladékkezelés,
- a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) ere-detq
- zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem,
- a helyi közlekedésszervezés,
- az ivóvízellátás,
- az energiagazdálkodás,
- a zöldterület-gazdálkodás,
- a feltételezhetQ rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének,
településre vonatkozó feladatait és elQírásait.

(2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja.
(3) A jóváhagyott környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település ren-dezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meg-hozatalával - szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával - kell végrehajtani.
(4) Települési önkormányzatok közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.

48. § (1) A települési önkormányzat képviselQ-testülete, illetQleg a fQvárosi önkormányzat esetén a fQvárosi közgyqlés önkormányzati rendeletben - törvényben vagy kormányrende-letben meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jogszabályokban elQírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elQírásokat határozhat meg.
(2) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak terve-zetét, illetve a környezet állapotát érintQ terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bek. b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak [65. § (1) bek. a) pont] megküldi. A területi környezetvédelmi hatóság szakmai véleményérQl harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.
22/A/2. Ismertesse a rendezett hulladéklerakó kijelölésének és létesítésének eljárási rendjét!

A hulladék lerakása a hulladék ártalmatlanításának egyik módja.

A hulladék lerakók fajtái:
- veszélyeshulladék-lerakó,
- nem veszélyeshulladék-lerakó,
- inerthulladék-lerakó.

Hulladéklerakó helyének megválasztásánál az alábbi követelményeket kell figyelembe venni:

1. Hulladéklerakót az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével, valamint helyi építési szabályzatával össz-hangban, az országos településrendezési és építési követelmények betartása mellett lehet telepíteni.

2. A hulladéklerakó csak ipari övezetben, illetve - a rendezési terv alapján - külterületen léte-síthetQ.

3. A hulladéklerakó telekhatára és a meglévQ vagy a település(ek) általános rendezési tervé-ben kijelölt összefüggQ lakóterület, illetve lakott épület(ek), védett természeti területek, mezQ-gazdasági területek között a védQtávolságot a környezetvédelmi felügyelQség állapítja meg, amely nem lehet kevesebb, mint
- veszélyeshulladék-lerakó esetén: 1000 m,
- nem veszélyeshulladék-lerakó esetén: 500 m,
- inerthulladék-lerakó esetén: 300 m.

4. A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál
- a területfejlesztési,
- a terület- és településrendezési,
- a tájvédelmi,
- a föld mint környezeti elem, különösen a termQföld védelmével kapcsolatos,
- a geotechnikai, környezet- és vízföldtani,
- a felszíni és felszín alatti vízvédelmi,
- a levegQtisztaság-védelmi,
- a közegészségügyi,
- a természetvédelmi,
- a hulladékgazdálkodási,
- a tqzvédelmi
szempontokat figyelembe kell venni.

5. Hulladéklerakó nem telepíthetQ:
- a területfejlesztési és területrendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmat-lannak ítélt területeken,
- erQsen erózióveszélyes területeken,
- felszíni mozgásveszélyes területeken,
- minden olyan karsztos, erQsen tört szerkezetq, tagolt közetösszletq területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkQ, dolomit, mész- és dolomitmárga képzQdmények, illetve tektonikailag erQsen tagolt kQzetösszletek találhatók,
- külön jogszabály szerint az üzemelQ és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasz-nosítást szolgáló vízkivételek kijelölt vagy kijelölés alatt álló belsQ, külsQ védQövezetein, illetve hidrogeológiai A védQterületein,
- természeti oltalom alatt álló területen,
- energiaszállító vezeték védQsávjában,
- mqködQ vagy felhagyott mélymqvelésq bánya felszakadási területén belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, illetve bányamqvelésre elQzetesen kijelölt terület fölött,
- olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erQssége VI. foko-zatú a Medvegyev-Sponhauer-Karnik skálán,
- árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkezQ területen,
- magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelQrendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint, illetve a felszín alatti víz nyomásszintje legalább 1,0 méterre legyen).

6. Veszélyeshulladék-lerakó a külön jogszabály szerint a kiemelten érzékeny felszín alatti víz-minQség-védelmi területen nem létesíthetQ.
A hulladéklerakó létesítését a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelQség engedélyezi.

A felügyelQség a hulladéklerakó létesítését akkor engedélyezi, ha
- a hulladéklerakó létesítésének céljai, létesítési körülményei megfelelnek az országos hulla-dékgazdálkodási terv céljainak, a létesítéssel érintett terület területi és helyi hulladékgaz-dálkodási terveinek, illetve területfejlesztési és településrendezési terveinek és helyi építési szabályzatának;
- a hulladéklerakó létesítése telepítés helyének kiválasztásával kapcsolatos követelmények-nek;
- a kérelmezQ a lerakás megkezdése elQtt a szükséges pénzügyi források biztosítékkénti meg-jelölésével megfelelQen igazolta, hogy teljesíteni tudja az e rendelet elQírásai alapján kiadott engedélybQl következQ kötelezettségeit, beleértve az utógondozást és a lezárást.

A hulladéklerakó létesítésének engedélyezése során a felügyelQség minden esetben:
- figyelembe veszi a lerakó befogadóképességét és a lerakásra kerülQ hulladék típusát, illetve mennyiségét;
- meghatározza a lerakott hulladék minQsége figyelembevételével a mintákban vizsgálandó alkotórészek körét (hulladékmintában, csurgalékvízben, figyelQkút vizében, felszíni vízben).






22/B./
Ismertesse a környezetgazdaságtan célját, fQbb törekvéseit! (A klasszikus köz-gazdaságtan és a környezetgazdaságtan törekvései (célja) közötti különbség, a környezetpolitika alapelvei, a környezetszabályozás elmélete és gyakorlata. Mutassa be a környezetszabályozás szükségességét és eszközeit Magyarorszá-gon.)
környezetgazdaságtan: Feltárja a természet és a gazdaság közötti alapellentmondásokat és olyan megoldásokat keres a gazdaság  mint alrendszer  számára, hogy összhangba kerüljön a bioszféra mqködési módjával.
Kiindulva a természet rendszerébQl és logikájából  megpróbál globális szinten hosszú távú választ adni a természet és társadalom alapkonfliktusára. A megoldás irányába törekedve a piaci viszonyokat átalakítva érzékennyé teszi a piacgazdaságot és így a társadalmat a természeti problémákra. /

Célja:
természeti javak takarékos felhasználása
szennyezés megelQzése, vagy ökológiailag megengedett szintre való csökkentése
környezetvédelem költségeinek csökkentése
környezetvédelemben való belsQ érdekeltség megteremtése

A környezet elemeinek igénybe vétele során egyesekkel nem gazdálkodunk, de nem is gazdál-kodhatunk.
Így van vízgazdálkodás, erdQgazdálkodás, de nincs zajgazdálkodás, sQt nem beszélhetünk bar-langgazdálkodásról, mert azt védeni kell.
A környezetgazdálkodást mindig minQsíteni kell! Tartamos-rablógazdálkodás, jó-rossz.
A környezetgazdálkodás célja, hogy a környezet elemeit oly módon vegye a mai kor emberi-sége igénybe, hogy a jövQkor generációjának is meglegyen a lehetQsége a fejlQdésre. Ezt nevezzük fenntartható környezetgazdálkodásnak.

Természeti anyagáramlás

Input (anyag, energia) output (áru, hulladék)












Társadalmi anyagáramlás


TÁRSADALOM


termelés fogyasztás (nem 100 %-os)



Újrahasznosítás
(maradék, hulladék)


A termelés és a fogyasztás
szennyezései


TERMÉSZET
(anyag- és energiaforrás, hulladéklerakó)


Ahhoz, hogy a természeti elemekben végbemenQ folyamatokat megértsük, szükségünk van a természettudományok, a kémia, fizika, biológia, földrajz, geológia, az élQvilág és környezet kapcsolatának vizsgálatához pedig az ökológia ismeretére.
A különbözQ termelési ágak technológiái más-más módon hatnak a környezetre, így a környe-zetgazdálkodás nem nélkülözheti a technológiai ismereteket sem. A termelés azonban a gazdálkodás része, így a közgazdaság-tudomány sem nélkülözhetQ éppúgy, mint a társadalmi viszonyokat elemzQ, szabályozó szociológia, politológia és jogtudományok, valamint a társa-dalmi viselkedésformákat befolyásoló filozófia, etika sem.
Kétségtelen, hogy a környezetgazdálkodás egyik nélkülözhetetlen alaptudománya az ökoló-gia, de a környezetgazdálkodás nem ökológia, éppúgy, ahogy nem technika, nem jog és nem közgazdaságtudomány, és így tovább, hanem olyan tudományág, amely az emberi igények és a környezet harmonikus összhangjának megteremtésére, fejlesztésére és ennek érdekében egy rendkívül bonyolult rendszer minden tényezQjének egyidejq megragadására törekszik. Ezt az összes tudományág ismeretanyagának felhasználásával, integrált alkalmazásával tudja megol-dani.

Piaci viszonyok nem kezelik hatékonyan az externáliákat. A környezeti szabályozás az exter-náliákat a környezeti problémák kezelése céljából igyekszik internalizálni (belsQ költség  motiváció!)

A környezeti szabályozás célja:
természeti javak takarékos felhasználása
szennyezés megelQzése, vagy ökológiailag megengedett szintre való csökkentése
környezetvédelem költségeinek csökentése
környezetvédelemben való belsQ érdekeltség megteremtése

KettQs célja: A fenntartható fejlQdés biztosítása a leggazdaságosabb környezetvédelem alkal-mazásával.

Feladata: Összhangba hozza a gazdaság környezetkárosító folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel.

Alapelvei:
SzennyezQ fizet elv (nem támogatás elve) ( a szennyezQ viselje a szennyezés költségeit
MegelQzés vagy elQvigyázatosság elve( a visszafordíthatatlan természetkárosítást akarja elkerülni.
Szubszidriaritás elve( a környezetvédelmi döntések meghozatala és végrehajtása az államigazgatás legalacsonyabb szintjére kerüljön (lokális megoldások, ott rendelkeznek a legtöbb információval) (a megfelelQ problémával a megfelelQ szintq hivatal foglalkozik)
Közös felelQsség elve( információkkal nyílttá kell tenni a környezeti hatásokat és a kellQen motívált közösség sürgeti a felelQsöktQl a megoldást
A környezetszennyezés integrált elkerülésének és csökkentésének elve ( engedélyezés EU elQírások alapján, meglévQk felülvizsgálata az új normatívák szerint

A környezeti szabályozás típusai:
Direkt (közvetlen) szabályozás (állami vagy önkormányzati) ( korlátozás, tiltás, büntetés ( nincs választási lehetQség, teljesíteni kell az elQírásokat
Piaci (közvetett) szabályozás ( alternatívát ad a gazdasági élet szereplQinek (pénzügyi ösztönzés)
Önkéntes szabályozó eszközök (nem kényszerített, de környezetbarát termelQi és fogyasz-tói magatartás)
Magán módszerek (tárgyalás útján pl. szomszédok közül)

Eszközei:

Negatív ösztönzQk: (környezeti díjak, járulékok, bírságok)
Termékdíj ( azon termékekre, amelyek a termelési, forgalmazási, fogyasztási szakaszban ártalmas lehet a környezetre, vagy kibocsátásaik jelentenek veszélyt (hqtQgép, autógumi, akkumulátor, üzemanyag, mqanyag) Beépül a termék árába
Betétdíj ( potenciálisa szennyezQ tevékenységeknél (termék visszaforgatása)
Letéti díj ( tartós fogyasztási cikkekre (alkalmazása a termelQk, elosztók, felhasználók, fogyasztók együttmqködését igényli)
Környezetterhelési díj (kibocsátási díj) ( környezeti elembe juttatott szennyezQ anyagok után fizetendQ (csak mérhetQre)
Igénybevételi járulék (bányajáradék) ( a környezet bármely elemének igénybe vételi módja alapján, az igénybe vett mennyiséggel arányosan
Bírságok (légszennyezési-, szennyvíz-, csatorna-, zaj-, rezgés-, építési-, természetvédelmi-, veszélyeshulladék bírság): Ezeket a környezet igénybevételi járulékon és a környezet-terhelési díjon felül kell fizetni. Az összeg a Központi Környezetvédelmi Alapba folyik be.

Pozitív ösztönzQk (támogatások):
Adódifferenciálás ( a környezetbarát termékek adózása kedvezQbb
Piaci engedélyek ( szennyezettségi szintet határoz meg (szennyezési jogok)
Támogatások ( vissza nem térítendQ vagy kedvezményes kölcsön
Három forrásból érkezhet, ezek:
Központi költségvetés
Központi Környezetvédelmi Alap
Települési Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

A környezeti szabályozás közvetlen eszközei:
Emissziós normák (a még kibocsátható szennyezés mennyiségét határozza meg)
Imissziós normák (a háttérszennyezettség szennyezettségi állapotához kapcsolódik)
Termelési folyamat szabályozása (anyagfelhasználás minQségére, mennyiségére, összetételére vonatkozhat, elQírhat, vagy tilthat bizonyos technológiát)
Termékszabályozás (meghatározhatja azok alakját, összetételét, forgalomba hozatalá-nak feltételeit)
Hatékony ellenQrzQ és szankciórendszer, melynek alappillérei:
Közgazdaságilag megalapozott bírságrendszer
Szigorú és rendszeres ellenQrzés (nélküle a környezetvédelmi intézkedések alacsony hatékonyságúvá, komolytalanná válnának a vállalati ellenérdekeltség miatt)
ElQnyei:
Az elQírások bevezetésével viszonylag gyors eredményt lehet elérni
Az elQírások betartása elvileg könnyen ellenQrizhetQ
A határértékek tudományos megalapozásával ökológiai hatásosságuk fokozható
Az utasítások és tilalmak egyértelmqek, a várható reagálás elQrelátható. Ezért az igen veszélyes az emisszió elkerülésénél, az egészség közvetlen veszélyeztetésénél a közvetlen törvényi szabályozásnak nincs alternatívája.

Hátrányai:
Az elQírások betartása zavarhatja a versenyfeltételeket (pl. különbözQ fajlagos tisztí-tási költségek)
A szabályozás nem versenysemleges (a kis és közepes nagyságú üzemeket általában nagyobb környezetvédelmi költségek terhelik)
Gazdaságilag nem hatékony a közvetlen törvényi szabályozás (Miközben egyes beren-dezésekre vagy típusokra egységes követelményeket ír elQ, nem biztosítja a környezet egy meghatározott állapotának minimális költségek melletti elérését (ökonómiai kritérium)







23. tétel
A./
1.Ismertesse a környezet- és természetvédelem és az egyén hétköznapi kap-csolatát! Mit ért környezeti szempontból nézve etikus magatartáson?
A természetvédelem a környezetvédelem része.
Környezetvédelem célja: a fenntartható fejlQdés biztosítása" megfelelQ életkörülmények révén az ember egészségének, fennmaradásának és a természet fennmaradásának biztosítása.

Különbségek:
TERMÉSZETVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM
A környezetvédelem szqkebb része az élQ és épített környezettel is foglalkozik
csak az élQ" környezettel foglalkozik épített, mesterséges környezet kibocsátását is
szabályozza

Az egyén a környezeti ártalmak megoldásának lehetQségét az emissziók/transzmissziók/immissziók
szabályozásával, beavatkozással kívánja elérni, az alábbi módokon:
környezeti- és természeti károk megelQzésével
az okozott károk megszüntetésével
az emberi környezet megQrzésével
a természeti erQforrásokkal való ésszerq gazdálkodással.
A környezetszennyezés egyik oka a környezetvédelmi magatartás és etika hiánya.
Környezetvédelmi szempontból nézve etikus magatartás:
Az egyének vásárlási szokásaikkal és munkahelyválasztásukkal, illetve a szervezetek a maguk döntéseivel erkölcsileg a környezetvédelem szempontjából megfelelQ struktúrákat kell, hogy támogassanak.
A morális szempontok nem hagyhatók ki az emberi társadalom egyik területének mqködé-sébQl sem, mert ez hosszú távon megbosszulja magát, hiszen társadalmi feszültségeket, nyo-mort, környezetpusztítást okoz. Az erkölcstelen gazdasági mqködés a pusztulásba viszi az emberiséget.
A gazdasági motiváció alapján történQ szennyezésmegelQzés önmagában nem kielégítQ mód-szer a környezet valódi védelmére. Az anyagi érdekeket korlátok közé szorító morális szem-pontok alkalmazása a környezetvédelmet érintQ döntéshozatalban elengedhetetlenül fontos, ami az ökológiailag fenntartható társadalom szükséges feltétele.
A passzív környezetvédelembQl ( a szennyezésprobléma megoldása a hígítás ) az aktív kör-nyezetvédelem ( szennyezQanyag mennyiségének a csökkentése ) irányába kell a társadalmi gondolkodásnak elmozdulnia.
A szennyezésmegelQzés elvileg sokkal hatékonyabb lehet a többi környezetvédelmi mód-szernél: a megelQzés - az egészségvédelemhez hasonlóan - az utólagos beavatkozáshoz képest alacsonyabb költséggel jár, valamint környezeti szempontból is biztonságosabb, hiszen a megelQzéssel nemcsak az ismert káros hatások kerülhetQk el, hanem az ismeretlen, a hosszú-távon jelentkezQ, a halmozódó, az egymást erQsítQ hatások is.





Környezetetikai irányzatok
Az ember és környezete közötti viszony megjavítása új viselkedési formát, új etikai magatar-tást is feltételez. A jelenleg ismert fQ környezetetikai irányzatok leegyszerqsítve a következQ-képpen csoportosíthatók:

Sekély ökológia: - deista,
- egoista,
- humanista.

Mély ökológia: - biocentrikus,
- holisztikus,
-természetkövetQ,
- Gaia-hipotézis.
A sekély ökológia irányzat humáncentrikus, mert az ember érdekeit helyezi középpontba. Azokra a nyugat-európai világnézeti és kulturális hagyományokra támaszkodik, amelyeknek legfQbb jellemzQi a haszonelvqség, a szabadság és a vallás, és annak továbbfejlesztését szol-gálja. Az emberiség szempontjából mérlegeli, hogy mi a jó, és mi a rossz a környezet szá-mára. Támogatja a környezetvédelmi intézkedéseket, mert úgy véli, hogy megfelel az emberi-ség hosszútávú érdekeinek, ha a környezet állapota javul. Az embert az élQvilág fölé helyezi, de az ember fennmaradása érdekében elismeri a népességszaporodás korlátozásának, a termé-szeti értékek megQrzésének, a fajok védelmének szükségességét és elítéli az állatok felesleges kínzását. A sekély ökológiai irányzatok egyik formája (egyben eleme) a deista etika, amely az ember természetfeletti uralmát az Isteni akarattal, a világ teremtésével magyarázza, de ezzel vissza is lehet élni.
Az etikai egoizmus szerint viszont az embernek joga eldönteni, hogy a természetnek mi jó és mi rossz.
A humanista etikai irányzat a természet átalakításában az ember hosszú távú érdekére helyezi a hangsúlyt, és evidenciának tartja, hogy figyelembe vegyék mindazokat a tényezQket, amelyek hosszú távon az emberre is negatívan hatnak vissza.
A mély ökológiai irányzatok az ókori filozófiákkal és a távolkeleti vallások tanaival, világné-zetével mutatnak rokon vonást. A mély ökológiai irányzatok közül a biocentrikus irányzat az élet szentségét hirdeti, amelynek kioltására senkinek sincs joga. Nem tesz különbséget az em-beri élet és bármely élQlény élete között, ezzel tagadva az ember uralkodási jogát az élQvilág felett. A biocentrikus irányzat pozitív tartalma, hogy elítéli az állatok kínzását, függetlenül attól, hogy az közvetlenül haszonszerzés céljából történik (pl. állatkísérletek, intenzív állattar-tás) vagy pedig egyszerqen az embernek az élQlények feletti korlátlan uralmával magyaráz-ható az (fajok levadászása stb.). Következetes alkalmazása viszont ellentmond a természet törvényének, amelynek meghatározó eleme a fajok küzdelme. Nem lehet elfogadni, hogy az emberi táplálékot beszennyezQ és elpusztító patkányok, a betegséget terjesztQ legyek, malária-szúnyogok, tetvek vagy akár a colibacilus minden egyedének élete szent, és az embernek el kell tqrnie az azok által okozott károkat.
A holisztikus irányzat nem az egyedek életét, hanem a természetet alkotó rendszer egészét tekinti értéknek. Azt hirdeti, hogy a természetnek önmagának van belsQ értéke. Így minden környezeti elemnek joga van a fennmaradáshoz, mert szükség van rá az ökológiai stabilitás érdekében. Az ember is ennek a rendszernek a része és nem uralkodója. Tevékenysége során arra kell törekednie, hogy minél kisebb mértékben zavarja meg a természet rendjét, hogy annak stabilitása, szépsége fennmaradjon. Minden, a természet átalakítására irányuló emberi beavatkozás a természeti rendszer egészére gyakorolt hatása alapján ítélhetQ meg. A holisz-tikus etikának két, talán kissé szélsQséges irányzata is kialakult. Az úgynevezett természetkö-vetQ irányzat hívei azt hirdetik, hogy az embernek a lehetQ legkisebb mértékben szabad meg-zavarnia a természeti rendszereket, és ezért azokat lehetQleg minél nagyobb területen meg kell hagyni az eredeti vad állapotukban. A Lovelock féle Gaia-hipotézis viszont a bioszféra egészét egy önszabályozásra, önfejlQdésre képes rendszernek, organizmusnak tekinti, amely-nek az elemei között van helye az embernek is, mint a rendszer domináns állatfajának .
A különbözQ ökoetikai irányzatok a mindennapi életben sohasem tisztán jelennek meg, a kör-nyezetgazdálkodással foglalkozók magatartásában, tevékenységében - akaratlanul is - azok-nak valamilyen kombinációja jut kifejezésre.
Minden ökoetikai irányzat lényege a tolerancia, a megértésre, együttmqködésre törekvés, az élet sokszínqségének elfogadása, megbecsülése. Az ökoetika nem egyeztethetQ össze a zöld ideológia agresszív, türelmetlen érvényesítésére irányuló törekvésekkel, az úgynevezett zöld fasizmussal (pl. minden dohányos bqnözQ). Az ökoetika célja az emberek és a társadalmak fokozatos átformálása, a stresszhelyzetek oldása, nem pedig új stresszállapot kialakítása.














23/A/2. Ismertesse a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet gyakorlati alkalmazásá-nak módját!
A rendelet alkalmazása 2002.01.01.-tQl kötelezQ.
A rendelet a hulladékok jegyzékét tartalmazza EU normatívák szerinti kódokkal és útmutatást ad azok alkalmazására.
A tényleges hulladék listát a rendelet 1.számú melléklete tartalmazza, amely egy A jelq. Alaplistából és egy B jelq KiegészítQ listából áll.
Az Alaplista az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámait tartalmazza és az azokhoz tartozó pontos megnevezést. A jegyzék a hulladékokat 6. számjegyq kóddal jellemzi.

PI: 20 0136
ElsQ két számjegy - fQcsoport második 4 számjegy - alcsoport (keletkezési tevékenységre utal)
A hulladékok megnevezése, hivatkozása minden esetben csak a keletkezési tevékenységre utaló fQcsoport és alcsoporttal adható meg.
A veszélyes hulladékok azonosító számai *- jelöléssel kerülnek megkülönböztetésre a nem veszélyes hulladéktól.

A hulladékok jegyzék szerinti besorolását az alábbi módon kell elvégezni:
- A fQcsoporton belül keressük ki hulladéknak megfelelQ 6. számjegyq kódot (a fejezet
99-re végzQdQ kódjainak kivételével) A 01-12 és 17-20 fQcsoport címe szerint azonosítani kell a hulladékot, a keletkezési tevékenység alapján (milyen tevékenységbQl keletkezett!)
- Ha az adott hulladékokat a 01-12 és 17-20 fQcsoportokban nem lehet besorolni, akkor:
- használjuk a 13-15 fQcsoportokat.
- ha ezek a fQcsoportok sem megfelelQek, akkor a 16. fQcsoportba.
- ha itt sem, akkor a 99-re végzQdQ kódokat kell alkalmazni, a legmegfelelQbb tevékenysé-gekhez besorolva.
A 13 08 99* kódszám kivételével ez a 99-es kódvégzQdés veszélyes hulladékokra nem alkalmazható.
- ha a hulladékot az A Alaplista szerint nem lehet besorolni vagy besorolása szerint nem minQsül veszélyes hulladéknak, ellenQrizni kell, hogy szerepel-e a ,,B KiegészítQ listán.

Ha a hulladékot valamely veszélyességi jellemzQje alapján kell veszélyes hulladékoknak be-sorolni, a veszélyességi jellemzQk tekintetében a 2000. évi XLIII. hulladék tv. 2. sz. mellék-letében felsoroltak az irányadók.

2. számú melléklet a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelethez Útmutató az Alaplista haszná-latához

1. A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyq kóddal jellemzik. A kód elsQ két számjegye a keletkezés tevékenység szerinti fQcsoportra, a második két számjegye a fQcsoporton belüli alcsoportra utal. Megnevezés használata esetén a hulladék csak a keletkezési tevékenységnek megfelelQ fQcsoport és alcsoport megnevezésével együtt adható meg.

A jegyzékben lévQ hulladék azonosítása érdekében a következQk szerint kell eljárni:
A 01-12 és 17-20 fQcsoport címe szerint azonosítsuk a hulladékot a keletkezési tevékenység alapján, és keressük ki a hulladékra vonatkozó megfelelQ hat számjegyq kódot (a fejezet 99-re végzQdQ kódjának kivételével). A lista felépítésébQl adódik, hogy adott hulladék több külön-bözQ tevékenység során is keletkezhet.

A külön gyqjtött csomagolási hulladékot (beleértve a különbözQ csomagolási hulladékok ke-verékét is) a 15 01 alcsoportba kell besorolni, és nem a 20 01 alcsoportba.
Ha az adott hulladékot a 01-12, illetve a 17-20 fQcsoportokba nem lehet besorolni, akkor a hulladék azonosítására a 13, 14 és 15 fQcsoportokat kell használni.
Ha a hulladék besorolására egyik csoport sem alkalmazható, akkor a 16. fQcsoport alapján kell besorolni a hulladékot.

Ha a hulladék nem található a 16. fQcsoportban sem, akkor a 99 kódot (közelebbrQl nem meg-határozott hulladékok) kell használni a jegyzék azon fQ- és alcsoportjában, amely megfelel az adott tevékenységnek, azonban 99-esre végzQdQ kóddal veszélyes hulladék - a 13 08 99* kódszám kivételével - nem sorolható be.

2. Ha a hulladékot valamely veszélyességi jellemzQje alapján kell veszélyes hulladéknak be-sorolni, a veszélyességi jellemzQk tekintetében Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulaj-donságok az irányadók. A veszélyes anyag koncentrációjának elhatárolásához a H3-H8, H10 és H11 veszélyességi jellemzQk tekintetében e rendelet 1. § (3) bekezdésében felsoroltakat kell alkalmazni.

3. A jelen rendelet értelmében veszélyes anyagnak tekintendQ az az anyag, amelyet a jogszabály annak tart. (Lásd: 44/2000. (XII. 27. EüM r.)

4. Nehézfémnek tekintendQ az antimon-, arzén-, kadmium-, króm(VI)-, réz-, ólom-, higany-, nikkel-, szelén-, tellúr-, tallium- és ón, ezek elemi formája és vegyületei veszélyes anyagok, amennyiben a jogszabály alapján annak minQsülnek.

5. Ha a hulladékot az Alaplista szerint nem lehet besorolni vagy besorolása szerint az nem minQsül veszélyes hulladéknak, ellenQrizni kell, hogy az szerepel-e a KiegészítQ listán.










23/B./
Gazdasági eszközök a környezetvédelemben! Ismertesse a környezeti díjak, a környezetvédelmi támogatások  alapok és a környezetvédelmi bírság fogalmát, hatásmechanizmusát!
Ismertesse a hazai környezetvédelem közgazdasági eszközeit!
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

VI. Fejezet
A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI

56. § (1) A központi költségvetés
a) támogatja a Programban meghatározott kiemelt környezetvédelmi és a nemzetközi kötele-zettségvállalásokból adódó feladatok megoldását;
b) hozzájárul a környezeti károk felszámolásához azon esetekben, amikor az másra át nem hárítható, illetQleg a károk okozója ismeretlen, vagy a károkozásért való felelQssége nem érvényesíthetQ;
c) megelQlegezi az azonnali beavatkozást igénylQ környezetkárosítás csökkentése, megszünte-tése költségeit;
d) támogatja a környezetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen az Információs Rend-szer kiépítése és mqködtetése, a közigazgatási ellenQrzés, az oktatás és ismeretterjesztés, a kutatás, a társadalmi környezetvédelmi tevékenység területén.

(2) A környezet kisebb igénybevételét és terhelését okozó technológiák alkalmazása, a kör-nyezetkímélQ termékek elQállítása és szolgáltatások nyújtása, adó-, vám- és illetékkedvezmé-nyek biztosításával támogatható.
(3) A szennyvízcsatorna-hálózat építés beruházási költségeihez befizetett lakossági hozzá-járulás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.

1999/150. APEH iránymutatás a hálózatfejlesztési hozzájárulások áfa-kötelezettsége
Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat

57. § A környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésq elQirányzat a környezetkímélQ gaz-dasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelQzését, csökkentését, a bekövetkezett környezeti károk felszámolását - a külön törvényben meghatározott tájren-dezést -, továbbá természeti értékek és területek fenntartását, a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetQ legjobb technika ösztönzését, elQmozdítását, a társadalom környezeti szemléletének fejlQdését, vala-mint a környezetvédelmi kutatást elQsegítQ elQirányzat.

Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok
58. § (1) Környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elQsegítése érdekében a települési önkormányzat - Budapesten a fQvárosi önkormányzat is - önkormányzati rendelettel önkor-mányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre.

(2) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap bevételei:
a) a települési önkormányzat által jogerQsen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) a területi környezetvédelmi hatóság [65. § (1) bek. a) pont] által a települési önkormányzat területén jogerQsen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek.

(3) Ha a települési önkormányzat nem hoz létre önkormányzati környezetvédelmi alapot, a (2) bekezdés c) pontjában foglalt bevétel nem illeti meg.
(4) Az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni.
(5) A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselQ-testület-nek évente a költségvetési rendelet (Áht. 65. §) és a zárszámadás (Áht. 85. §) elfogadásával egyidejqleg kell rendelkeznie.
(6) A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormány-zat kezdeményezheti a (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévQ települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.
(7) Ha a (6) bekezdés szerinti megosztás kérdésében, illetQleg mértékében az érintett települé-si önkormányzatok között nem jön létre egyezség, a kezdeményezQ települési önkormányzat a megyei bíróság székhelyén mqködQ városi bírósághoz, a fQvárosban a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz keresetet nyújthat be. Az eljárás illetékmentes.

BH1997. 495. A környezetvédelmi bírság összegének a települési önkormányzatok közötti megosztásával kapcsolatos perre - a pertárgy értékétQl függetlenül - a megyei bíróság székhe-lyén mqködQ városi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak van hatásköre (1995. évi LIII. tv. 58. § (2), (6) és (7) bek.).

A környezet használata után fizetendQ díjak
59. § (1) A környezet terhelését, igénybevételét csökkentQ intézkedések fedezetét megteremtQ díjak:
a) környezetterhelési díjak,
b) igénybevételi járulékok,
c) termékdíjak,
d) betétdíjak
(a továbbiakban együtt: díjak).

(2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.
(3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat idQben és mértéküket tekintve fokozatosan kell bevezet-ni.
(4) A díjakról rendelkezQ külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntQ része a díj fizetésének meghatározásakor alapul vett környezetterhelés, illetQleg környezetigénybevettség mérséklésére legyen fordítható.
(5)

Környezetterhelési díj
60. § (1) A környezethasználó a környezetterhelésért - külön jogszabályban meghatározott esetekben - környezetterhelési díjat köteles fizetni.
(2) A környezetterhelési díj fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A környezetterhelési díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyekre érvé-nyes mérési szabvány van, illetve amelynek kibocsátása anyagmérleg vagy mqszaki számítás alapján megbízhatóan megállapítható.
(4) Az (1) bekezdés szerint meghatározott környezeti elemekbe juttatott szennyezQ anyagok után fizetendQ környezetterhelési díjat meghatározott anyagokra, energiafajtákra vagy ezek csoportjára külön, a kibocsátott anyag vagy energia mennyiségével arányosan kell meghatá-rozni. Az arányossági tényezQ területi kategóriától és a kibocsátási határértékektQl függQen eltérQ lehet.
(5) A környezetterhelési díj fizetési kötelezettség alá tartozó anyagok, energiafajták körét, a díj mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Igénybevételi járulék
61. § (1) A környezet valamely elemének egyes igénybevételi módjai után a környezethasz-náló igénybevételi járulékot köteles fizetni.
(2) Nem kell igénybevételi járulékot fizetni olyan környezeti elem igénybevételéért, amely után a környezethasználó bányajáradékot fizet (Bt. 20. §).
(3) Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezett környezethasználó köteles az igénybevétel mértékét nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(4) A környezeti elem igénybevétele után fizetendQ járulékot a környezeti elem igénybe vett mennyiségével arányosan kell megállapítani. Az arányossági tényezQ területi kategóriától függQen eltérQ lehet.
(5) Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.

Termékdíj
62. § (1) A környezetet vagy annak valamely elemét a felhasználása során vagy azt követQen különösen terhelQ, illetQleg veszélyeztetQ egyes termékek elQállítását, behozatalát, forgalma-zását, egyszeri termékdíj fizetési kötelezettség terheli.
(2) A termékdíj fizetésére kötelezett gyártó, importáló és forgalmazó köteles a termék mennyiségét és forgalmát nyilvántartani, arról adatot szolgáltatni, illetve bevallást tenni.
(3) A termékdíj fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek körét, a díj mértékét, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg.
(4) A termékdíj mértékét az elQállított, behozott, illetve forgalmazott termék egységnyi mennyiségére kell megállapítani.
(5) A termékdíj fizetési kötelezettség alá tartozó egyes elhasználódott termékek visszafoga-dására és megfelelQ kezelésére a termék elQállítója, illetQleg forgalmazója, ideértve az impor-tQrt is, jogszabály rendelkezése alapján kötelezhetQ.
(6) A visszafogadási kötelezettséggel terhelt termék termékdíját - az 59. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a visszafogadott, elhasználódott termékek hasznosítására vagy ártalmatlanítására, illetve az ezt megvalósító beruházások finanszírozására kell fordítani.

Betétdíj
63. § (1) Jogszabály állapítja meg azon termékek körét, amelyeknek visszafogadása a kör-nyezet terhelésének, szennyezésének csökkentése érdekében indokolt. A visszafogadás ösz-tönzésére a termék forgalmazójának betétdíjat kell felszámítania.
(2) A betétdíjas termék forgalmazója köteles a használt termék visszavételérQl és megfelelQ kezelésérQl gondoskodni, továbbá a forgalmazáskor felszámított betétdíjat a termék vissza-szolgáltatójának megfizetni.
24. tétel
A./
1. Ismertesse a veszélyes hulladék minQsítésének rendjét!

98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirQl

A hulladék veszélyességének megállapítása
4. § (1) A hulladék besorolását - annak veszélyességére tekintettel - a hulladék termelQje, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokosa köteles elvégezni külön jogszabályban fog-laltak figyelembevételével.
(2) Amennyiben a termelQ vagy a birtokos a besorolási kötelezettségének nem vagy hibásan tesz eleget, a termelQ, birtokos telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelQség a hulladék besorolását a külön jogszabály elQírásainak figyelembevételével határozatban álla-pítja meg. Az ezzel kapcsolatban felmerülQ költségek a kötelezettet terhelik.

4/A. § (1) Külön jogszabály és a 4. § (1) bekezdése alapján nem besorolható hulladék minQsí-tését a termelQ, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQségtQl köteles kérni. A kérelmet a hulladék keletkezésének vagy kezelé-sének helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelQségnek kell benyújtani. A környezet-védelmi felügyelQség a kérelmet - a véleményével együtt - 15 napon belül továbbítja az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQséghez.

(2) A hulladék-minQsítési kérelmet, a kérelmezQ által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A mintavételt és a megalapozó vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkre-ditáló Testület által elismert akkreditált szervezet végezheti.

(3) A minQsítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezQnek az 1. számú mellékletben meghatározott minQsítési díjat kell fizetnie. A díj a kérelem visszavonása vagy az eljárás meg-szüntetése esetén sem követelhetQ vissza.

(4) A hulladék veszélyességérQl vagy veszélytelenségérQl, valamint a hulladék kódszámáról és megnevezésérQl az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQség - a Bizottság állásfog-lalása alapján - határozatot hoz.
A minQsítés eredményét a FQfelügyelQség a Környezetvédelmi ÉrtesítQben közzé teszi.

(5) A hulladék minQsítésére vonatkozó határozat jogerQre emelkedéséig a hulladékot veszé-lyes hulladéknak kell tekinteni.

4/B. § Állati hulladéknak a 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján történQ besorolásához az illetékes megyei/fQvárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenQrzQ állomás szakhatósági hozzájárulása szükséges. A szakhatósági hozzájárulásában az állomás arról nyilatkozik, hogy az állati hulladék rendelkezik-e a Hgt. 2. számú mellékletében szereplQ H9 veszélyességi jellemzQvel.






A hulladék veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására irányuló eljárás részletes szabályai

A hulladékok veszélyességét a hulladékot eredményezQ technológia mérlegelésével kell megállapítani.
A hulladékok veszélyességének vagy veszélytelenségének megállapítására (a továbbiakban: minQsítés) irányuló eljárás célja, hogy
a) a termelQ, illetve a kezelQ részére a veszélyesség (összetétel) ismeretében biztosítsa a leg-jobb kezelési tevékenységek (gyqjtés, tárolás, hasznosítás és ártalmatlanítás), továbbá a szállí-tás legcélszerqbb megszervezését és megvalósítását,
b) a hatóság számára az összetétel ismeretében biztosítsa a hulladék kezelésének megalapo-zott ellenQrzését a gyqjtés, a tárolás, a szállítás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás során.

A) Mintavétel
1. A hulladékból a mintavételt akkreditált laboratórium a hulladék termelQjének, illetve birto-kosának megrendelése alapján végzi el.
2. A mintavevQ a vett mintát 3 részre osztja. A hulladék termelQjénél, birtokosánál marad egy mintarész, a másik két mintarészt az akkreditált laboratórium kapja. Az egyik mintarészt használja fel a mérések elvégzésére, a másikat referenciamintaként - a minQsítési eljárás befejezéséig - megQrzi.
3. A mintavételnél jelen kell lenni a hulladék birtokosának, a mintavevQ akkreditált laborató-rium, a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság képviselQjének.
4. A mintavételt nemzeti, ennek hiányában EN vagy ISO szabványok, szükség esetén OECD elQírások szerint kell elvégezni.

5. A mintavétel körülményeit jegyzQkönyvben kell rögzíteni.
A jegyzQkönyv tartalmi követelményei:
- A mintavétel helye (cég neve, címe).
-. A mintavétel idQpontja.
- A mintavevQ szervezet megnevezése, címe.
- A mintavételnél jelen levQ személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve.
- A minQsítendQ hulladék keletkezési technológiája, mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre.
- A mintavétel idején tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának módja.
- A hulladékkal kapcsolatos információk (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap; szín, szag stb.).
- A mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése.
- A minták száma.
- A minták származási helyének egyértelmq leírása.
- A minták csomagolása, számozása és feliratozása.
- A minták - összetételüktQl függQ - tárolása.
- A minták elosztása.
- A minQsítést megalapozó vizsgálatokat végzQ akkreditált laboratóriumok megnevezése.
- A mintavételnél jelenlevQk aláírása.






B) A minQsítést megalapozó vizsgálatok
1. A hulladékot eredményezQ technológia mérlegelésével kell megállapítani a hulladék veszé-lyességének eldöntésére alkalmas veszélyességi jellemzQket és a meghatározásukhoz szüksé-ges vizsgálatok körét.
A veszélyességi jellemzQk meghatározására nemzeti módszereket szükséges használni, ezek hiányában a nemzetközi szervezetek (pl. OECD) anyagaiban ajánlott módszereket lehet felhasználni.
2. A hulladékok minQsítésére szolgáló nemzeti módszerként elQírt vizsgálatokat (fizikai-kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok) minden esetben el kell végezni. Ha ezen vizsgálatok alapján egyértelmqen megállapítható, hogy a hulladék veszélyes, akkor a többi vizsgálatot a minQsítés szempontjából nem kell elvégezni.
3. A mikrobiológiai vizsgálatokat csak abban az esetben kell elvégezni, ha a hulladék - keletkezési technológiájából vagy tárolási körülményeibQl adódóan - feltételezhetQen fertQzQ betegséget okozó, illetve terjesztQ kórokozókat tartalmaz.
4. A vizsgálatok eredményei alapján az akkreditált laboratórium szakértQi véleményt készít a hulladék veszélyességérQl vagy veszélytelenségérQl.

5. A szakértQi vélemény tartalmi követelményei
5.1. A szakértQi véleményt készítQ szervezet neve, címe, akkreditálási okiratának másolata.
5.2. A megbízó neve, címe.
5.3. A minQsítendQ hulladék származási helye; keletkezési technológiájának átfogó isme-rtetése.
5.4. A hulladékminta elQkészítésének ismertetése.
5.5. A hulladék minQsítésére használt vizsgálati módszerek ismertetése:
- szabvány alapján végzett vizsgálatok esetében a szabvány számával és címével,
- más vizsgálati módszer esetében a módszer ismertetése, a HulladékminQsítQ Bizottság írásos nyilatkozatával e módszer elfogadásáról.
5.6. A vizsgálatok eredményeinek értékelése.
5.7. A hulladéknak a vizsgálatok alapján javasolt minQsítése.
5.8. A hulladékkal kapcsolatos egyéb információk és ajánlások ismertetése (ártalmatlanítási és hasznosítási javaslatok).
5.9. A szakértQi véleményt készítQ aláírása.

6. A szakértQi véleményhez csatolni kell a mintavétel jegyzQkönyvét.
D) A hulladékok minQsítése
1. A hulladék birtokosa a hulladék minQsítésére vonatkozó kérelmét a következQ dokumen-tumok 10 példányban - az illetékes környezetvédelmi hatóságnál - történQ benyújtásával kérheti:
1.1. Kérelem a minQsítQ eljárás lefolytatására. A kérelem minimális tartalmi elemei:
- a kérelmezQ neve, statisztikai azonosító jele és telephelyének címe,
- a minQsítendQ hulladék mennyisége,
- a tevékenység, valamint a technológia mqszaki és környezeti szempontból átfogó leírása, amibQl a hulladék keletkezett,
- a hulladékkal kapcsolatos egyéb információk (pl. megjelenési forma, szilárd, folyadék, iszap),
- a mintavételre felkért akkreditált laboratórium neve, címe és akkreditálási dokumentumának másolata, a felkérés rövid szakmai indoklása,
- azoknak a szükséges méréseknek a felsorolása, amelyekrQl a kérelmezQ úgy vélekedik, hogy elégségesek a hulladék minQsítéséhez.
1.2. Az akkreditált laboratóriumnak - a vizsgálatok értékelése alapján - a minQsítés megala-pozására készített szakvéleménye.
1.3. A minQsítendQ hulladékkal kapcsolatban keletkezett hatósági kötelezések másolata.
1.4. Az eljárási díj befizetésérQl szóló igazolás (1 példányban).

2. A minQsítési kérelem benyújtásakor 100 000 Ft minQsítési díjat kell fizetni.

3. A környezetvédelmi hatóság az 1. pontban ismertetett dokumentumokat, szakmai javasla-tával együtt, a kérelem kézhezvételét követQ 14 napon belül továbbítja az Országos Kör-nyezet- és Vízügyi FQfelügyelQséghez, amelynek gondoskodnia kell a dokumentumoknak a Bizottság elnökéhez nyolc napon belül történQ továbbításáról.

4. Hiányosan benyújtott dokumentáció, illetve a hiányok pótlásának elmaradása esetében a Bizottság a benyújtott dokumentáció alapján alakítja ki állásfoglalását.

5. A minQsítés eredményérQl a jegyzQkönyv alapján a Bizottság állásfoglalást készít.

6. A minQsítés alapján az Országos Környezet- és Vízügyi FQfelügyelQség határozatot ad ki a hulladék veszélyességérQl, illetve veszélytelenségérQl. A határozat egy-egy példányát meg-küldi
- a hulladék birtokosának,
- a Bizottságnak,
- az akkreditált laboratóriumnak,
- a környezetvédelmi felügyelQségeknek,
- a közegészségügyi hatóságnak,
- a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetvédelmi helyettes államtitkárának.

E) A hulladék környezeti veszélyességének megállapítása
Veszélyes hulladéknak kell tekinteni ezen mellékletben - természetük és keletkezésükhöz vezetQ tevékenységük alapján - felsorolt hulladékfajtákat.
1. A hulladékok minQsítésére szolgáló nemzeti vizsgálatok
1.1. Fizikai és kémiai vizsgálatok
A hulladék veszélyes összetevQi anyagi minQségének és koncentrációjának meghatározása:








24/A/2. Ismertesse a levegQtisztaság-védelem adatbevallás- rendszerét!

A 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 16. § szerint a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi helyhez kötött pontforrásra, illetve a környezetvédelmi hatóság által határozatban elQírt beje-lentés köteles diffúz forrásra az üzemeltetQ köteles adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés).

Kivétel: a háztartási berendezések forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenQ hQteljesít-ményt meg nem haladó tüzelQ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira.

Az adatbevallás és feldolgozás célja:
1.) Tervezés
- levegQminQség tervezése (környezetvédelmi törvény)
- lokális tervezés (kórház, üzem, stb)
- kistérségi tervezés (ÁRT, RTT, települési környezetvédelmi program)
- nagytérségi tervezés (regionális tervek, nemzeti környezetvédelmi program, zónák kijelölése, intézkedési tervek)

2.) NemzetkQzi jelentési kötelezettség (szerzQdések: SO2, NO2, klímagázok, ózonfalók, CO2)

3.) Bírságolás és egyéb hatósági intézkedések. Meg fog szqnni, hogy a határérték feletti szennyezQk bírságot fizetnek (átmeneti állapot). A moratórium lejártakor technológiát kell váltani, vagy be kell zárni az üzemet.

Bevallás:
3 szintes bevallási rendszer van.
1. szint: Környezetvédelmi Alapnyilvántartási Rendszer (KAR) 2 lapból áll:
ügyféllap (azonosító számot kap, mely minden szennyezQforrás esetén ugyanaz lesz (levegQ, hulladék, stb)
telephely lap (ügyfélszám = környezetvédelmi ügyféljel (KÜJ) és környezetvédelmi területi jel (KTJ)
(az ügyfelet meg kell különböztetni egymástól pl. több telephely esetén)

2. szint: Az alapbejelentést (LAL) csak egy esetben kell megtenni (új bejelentéskor induló üzem, új technológia, a használatba vételi kérelemmel, engedélyeztetési eljárással együtt kell beadni.) Alapbejelentést a levegQterhelést okozó légszennyezQ anyagokra kell tenni.
Az elsQ bejelentést követQen az I. fokú környezetvédelmi hatóság a KAR alapján a KÜJ és KTJ számot határozatban kiadja.
EOV koordináta  földhivatal tartja nyilván, de egyes cégek is végeznek ilyet.

AlapbejelentQ (LAL): a határérték megállapításához szükséges adatok vannak felsorolva:
Borítólap
Telephelylap (LAL TH)
Technológiai lap (LAL T)
Forrás adatlap (LAL F)
Berendezés adatlap (LAL B)
Kibocsátási adatlap (LAL K)
ÖsszerendezQ lap - technológiához kapcsolódó berendezés (LAL TB)
Technológiához tartozó leválasztó adatlap (LAL L)
Technológiához tartozó pontforrás mérQberendezés adatlap (LAL M)
Kitöltve kell megküldeni az I. fokú hatóságnak ez alapján kiszámolják a normákat , határér-tékeket határozatban adja ki. Általában rendeletekben elQírt határértéket állapít meg (anyag, ill. technológiai norma), ha ettQl eltér, akkor egyedi norma megállapításról van szó.

Változás bejelentés: amennyiben olyan változás történt, amely érinti a bevallott adatokat (forrás helye, források száma megváltozott, fejlesztés, korszerqsítés történt, új anyag került a technológiába) a változás után 60 napon belül kell bejelenteni.

3. szint: LM (légszennyezés mértéke) éves jelentés a légszennyezés mértékérQl.
Évenként kötelezQ önbevallás (formanyomtatvány vagy számítógépes adathordozó), melyet minden év március 31.-ig kell megküldeni a környezetvédelmi felügyelQséghez.
- adatlap
- konkrét kibocsátási adatok

A bevallott emissziós adatoknak hitelt érdemlQen bizonyítottnak kell lennie: akkreditált labor mérheti ha számítható az adat, azt csak levegQvédelmi szakértQ állapíthatja meg

A hatóság határozatban elQírhatja a mérések gyakoriságát, módszerét.
(17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyezQ for-rások kibocsátásának vizsgálatával, ellenQrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról)
A légszennyezQ források emissziója a bírság alapját képezi. Határérték alatti szennyezés ese-tén nincs bírság. Határérték feletti szennyezés esetén határozatban adja ki az I. fokú hatóság a bírság összegét.

I. fokú hatóság bírságot szabhat ki még (joga van, de általában nem szokott):
- határidQ megsértés esetén (késedelem)
- téves, hibás bejelentés esetén
- mulasztás esetén

A levegQ védelmével kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelmi miniszter feladata.








24/B./
Mit értünk a környezet ökológiai- és gazdasági értékelése alatt? (Ökológiai mérlegek  természeti és társadalmi anyagáramlás! Az ökojel. A környezet gaz-dasági értékelése feltételei és fQbb módszerei  költség  haszon elemzés, a nö-vény és állatfajok eszmei értéke.)
A környezet gazdasági értékelése, feltétele:
- A természeti környezet természeti tQke. A gazdálkodás eddig szqkítette a környezeti javakat (energia, nyersanyag), vagy károsította annak szolgáltatásait. (hulladék-befogadás)

A természeti környezet gazdasági értékeléséhez kell:
- környezeti információs rendszer kialakítása (a természet tqrQképességérQl, terhelhetQségé-rQl)
- kutatások végzése (a természeti környezet tényleges értékérQl)
- költség-haszon elemzés (adott projektet, beruházást meg kell-e valósítani, annak milyen kör-nyezeti következményei vannak.
ElQnye a haszna, hátránya a költsége.

A költség-haszon elemzés kérdése: meg kell-e valósítani a tervezett beruházást, ha igen, melyik változatát?
Elsõdleges kontra másodlagos hatás:
- Egy tó megtisztítása - elsõdleges hatás - rekreációs haszon
- másodlagos hatás = szolgáltatások odatelepülnek, többen mennek oda, pozitív hatás.

A haszon mérése:
Nehéz, ha nem piaci termékrQl van szó, mert egy környezeti értéket nehéz összehasonlítani egy létesítménnyel.
Itt az építés nélküli rekreációs hasznot (pihenést, gyógyulást szolgáló) kell összevetni a fej-lesztés során nyert energia hasznával. (természeti érték kontra beruházási érték)

A rekreációs haszon mérése = a természeti érték hasznosságának becslése.
Nehéz megállapítani, hogy a természeti érték iránti valósi kereslet mekkora. (Pl. ha a látogató nem vagy csak csekély díjat fizet.). Ilyenkor az utazási költség módszert használják.
(Ez a becslési technika utazási költséget használ annak mérésére, hogy az emberek mennyit lennének hajlandóak fizetni azért, hogy elmenjenek a vizsgált területre.)
Gazdaságilag érzékelhetQ haszon = ami pénzben kifejezhetQ; nem érzékelhetQ haszon = nem kifejezhetQ pénzben, mert nincsenek adatok, vagy mert azok nem elég megbízhatóak.

Jelenérték-számítás:
Nincs értéke a tiszta levegQnek, erdQ vadjának, természeti tájnak.
A teljes gazdasági érték = jelenlegi használati érték
+ a választási lehetQség értéke
+ létezési érték, önmagában való vagy belsQ érték
A természeti környezet értékének meghatározását tovább bonyolítja, hogy a használói értéket (erdQ = vadász, turista) megkülönbözteti az úgynevezett létezési értéktQl (valami csak szép).
Egy fejlesztés csak akkor célszerq, ha a fejlesztésbQl származó gazdasági haszon nagyobb, mint a fejlesztés ráfordításainak és a természeti környezet érintetlenül hagyásából származó haszon összege.

Költségbecslés (károsodás becslése):
Környezetgazdasági alaptétel, hogy a környezetszennyezés csökkentése által megakadályozott kár a környezetvédelem haszna.
A környezetszennyezés által okozott kár formái:
- emberi egészségben okozott kár
- élQ természetben okozott kár (biodiverzitás csökkenése)
- épített környezetben okozott kár

A kár nagyságának becsléséhez:
Meghatározni a károsodás során érintettek körét. (ember, intézmény, természeti érték)
Megbecsülni a szennyezQ emisszió-kibocsátás nagyságát, gyakoriságát.
Megbecsülni az érintett felek (egyén, hatóság) reakcióit a károkozás mérséklésére, a károk csökkentésére. (fizetési hajlandóság: hajlandóak lennének-e fizetni és mennyit a környezet megóvásáért, a károk csökkentéséért.)
Pénzbeli értéket adni a fizikai, biológiai károknak.
A növény és állatfajok eszmei értéke:
A természetvédelmi törvény tartalmazza az egyes ritka növény-állatfajra vonatkozó eszmei értéket. A meghatározás alapja, hogy mennyire kell a faj, fajta kipusztulásától tartanunk. Az eszmei érték magas, ha a fajta igen veszélyeztetett; alacsony, ha kevésbé.
A megszabott összeg fQ célja az emberek elriasztása a védett élQlények bántalmazásától. Az eszmei értékek közgazdaságilag nem megalapozottak, társadalmilag nem igazán támogatot-tak, mert nehéz belátni egy laikus számára, hogy pl. az éti csiga miért védett.
A szabálysértQk ellenQrzése sem megoldható igazán, mert nincs rá pénz.
Az eszmei értéknek csak akkor van közgazdaságilag értelme, ha az adott faj védelmére a társadalom az eszmei értékkel arányos mértékq gondoskodásra kész. (TQkeként kezelni az adott nemzeti parkban lévQ biocönózist (egyedszám X eszmei érték), s ennek megfelelQen védelemben részesíteni.

Ökológiai mérlegek  a természet és társadalmi anyagáramlás:
Ökomérleg: elemzési módszer. Az élQ környezetünkben okozott különbözQ ártalmak felbe-csülése a mérleg-elv alapján. Sajátos anyag és energiamérleg.

Célja: Közös nevezQre hozni az összes ökológiai hatást, amely az anyagok felhasználásából származik akár a termelésük, akár az ártalmatlanításuk során.
A vállalat szempontjából olyan eszköz, amely megmutatja, átláthatóvá teszi a vállalat tevé-kenységének környezetre gyakorolt direkt és indirekt hatásait, értékeli azokat.
Közös alapelv: Az inputként felhasznált anyag- és energiamennyiség megegyezik a folyamat végén maradó output mennyiséggel. Így láthatóvá válnak olyan anyag-energiafelhasználások, amik a hagyományos gazdasági mérlegben nem. (Input = bevitt anyag, energia; Output = termék, emisszió)
Életciklus-elemzés: megbecsüljük annak mértékét, hogy egy termék, technológia létezése milyen környezeti hatásokkal jár.








Ökológiai mérleg lehet:

Üzemi (vállalati) mérleg:
Az üzembe érkezQ input = anyagok, energiahordozók, és a kimenQ output = termék, emisszió (szennyvíz, hulladék) vizsgálata. Fontos a mellékfolyamatok (tisztítás, javítás, tárolás) során keletkezQ input-output is. Ez a mérleg magába foglalja a vállalat egészében lezajló anyag- és energiaáramlásokat.
Folyamat (technológiai) mérleg:
A vizsgálat tárgya a termelési (technológiai) eljárás és az egyes eljáráslépések input és output összehasonlítása. (Pl. megállapítható, mely lépés jár jelentQs hulladék-kibocsátással.)
Termékmérleg:
Csak azon anyag- és energiafelhasználások, emissziók számítanak, melyek a termékbe beé-pülnek, illetve az elQállítás során felszabadulnak. A vizsgált termék teljes életútját végigkíséri, a felhasznált nyersanyagtól egészen a hulladék feldolgozásáig, újrahasznosításáig, kezeléséig.

Az ökojel
Az ökocimke egy termék, technológia környezeti hatásáról ad tanúsítást, életciklusának egé-szét figyelembe véve.
Célja: javítsa a termék pozícióját a piacon, mert kisebb terhelQ hatása van a természeti kör-nyezetre, mint alternatíváinak.
A fogyasztókat informálja a termék környezeti hatásairól. Az ökocimke a termék védjegye.
Nem adható:
- olyan terméknek, ami veszélyesnek minQsített anyagot, készítményt tartalmaz.
- gyártási eljárása során az ember/környezet károsítását okozhatja.
- élelmiszer, gyógyszer = a környezetbarát jellege eleve elvárt tulajdonság.
Használatának lényege:
A bölcsQtQl a sírig elmélet gyakorlati érvényesítése.
A fogyasztók tájékoztatása, környezeti érzékenységük fokozása.
A környezetbarát áruk arányának növelése az adott termékválasztékon belül.
Fontos versenyeszköz, javítja a gyártó, forgalmazó piaci pozícióját, imázsát.
Ösztönzi a technológiai fejlQdést. (fejlettebb technológiai alkalmazása)

Ökorendszer Magyarországon:
A védjegy-használati jog pályázati úton nyerhetQ el. A pályázat nyilvános, önkéntes, folya-matos.
Környezetbarát minQsítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítQ egyéb termék-kel összehasonlítva megfelel a minQsítési feltételeknek.
A megfelelést életciklus-elemzéssel kell bizonyítani.
A minQsítési feltételeket szakemberekbQl álló MinQsítQ Bizottság határozza meg, a feltétele-ket legalább 3 évente felülvizsgálják. E bizottság javaslatára a környezetvédelmi. miniszter ítélheti oda legfeljebb 3 évre, utána az eljárást meg kell ismételni.
A külföldi minQsítQ szervnél szerzett minQsítés a hazai eljárás mellQzésével használható, ha a viszonosság fennáll.
A pályázó cégnevezési valamint védjegyhasználati díjat fizet.
Ha a termékre van kidolgozott kritérium-rendszer, a nevezési díj alacsonyabb (105 eFt), ha nincs, magasabb (130 eFt).
A védjegyhasználati díj a termék értékesítésébQl származó nettó árbevétel 2 ezreléke.


25. tétel
A./
1. Ismertesse a környezet egészségügy-hatósági hátterét! Jellemezze a környezetszennyezés egészségügyi hatásait, az egyéni megelQzés és védekezés lehetQségeit!
ÁNTSZ Település- és Környezet-egészségügyi Csoport
vizsgálja és felügyeli
a települések, épületek, létesítmények, mqtárgyak tervezése, létesítése, használata során a közegészségügyi elQírások teljesülését,
a lakó- és társadalmi környezet életkörülményeket befolyásoló köze-gészségügyi követelményeinek megfelelQ állapotban tartását, ennek ré-szeként az ivóvízellátást, a csatornázást, a légszennyezettségi állapotot, a köztisztaságot, a szennyvízkezelést és  elhelyezést, a hulladékok kezelését és elhelyezését, a temetkezést, a személyi higiénés egységeket és a közlekedés körülményeit,
a környezet egészségkárosító hatását, feltárja a megelQzés lehetQségeit;
feladatai minél hatékonyabb ellátása érdekében laboratóriumi vizsgálatot kezdemé-nyez a talaj, a felszíni- és felszín alatti vizek, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek, a természetes és medencés fürdQk, a fertQtlenítésre kötelezett szennyvizek, a kül- és bel-téri levegQszennyezettség vizsgálatára;
a laboratóriumi eredményeket minQsíti, higiénés szakvéleménnyel ellátja;
a laboratóriumi eredményekre támaszkodva javaslatot készít a szennyezQanyagok tá-voltartására, ártalmatlanítására, a környezeti ártalmak megelQzése, csökkentése, meg-szüntetése érdekében;
az egészséges környezetet veszélyeztetQ tényezQkrQl, körülményekrQl tájékoztatja a városi intézeteket, az önkormányzatokat, az érintett más hatóságokat;
a közegészségügyi követelmények teljesülése érdekében jogszabályokban rögzített hatáskö-rében intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez;
az emberi egészséget és a környezetet veszélyeztetQ körülményekrQl a tömegtájé-koztató eszközökön keresztül tájékoztatja a lakosságot;
a külön jogszabályokban feladatkörébe utalt kérdésekben szakhatóságként jár el.
Település- és Környezet-egészségügyi Csoport által folytatott eljárási cselekmények
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
17.§ (7) bekezdés e.) pont: Közremqködik a polgármester (fQpolgármester) árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreinek végrehajtá-sában (a védekezésben résztvevQk egészségügyi ellátása; a kiürítés, a mentés és a visszatelepítés során a járványok megelQzése és elhárítása.)
Intézkedésre jogosult: polgármester

132/1997. (VII.24.) Korm. rendelet a vízminQségi kárelhárítással összefüggQ felada-tokról
10.§ (1)-(2) bekezdés: MinQsíti - a környezet-egészségügyi veszélyeztetettség alapul-vételével - a rendkívüli szennyezést.
Intézkedésre jogosult: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség

12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítésérQl
1.§ (3) bekezdés: Szakhatósági állásfoglalást bocsát ki a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevQ vízmq vízjogi létesítési, illetve üzemeltetési engedélyének kiadására irá-nyuló eljárásban.
EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség

122/1989. (XII.5.) MT rendelet az egyes veszélyes árukat szállító közúti jármqvek útvonalának kijelölésérQl
3.§ (3) bekezdés: Véleményezi - többszöri, illetve ismétlQdQ szállítás esetén - az egyes veszélyes árukat szállító közúti jármqvek útvonalának kijelölését.
EngedélyezQ hatóság: Megyei Közlekedési Felügyelet

37/1996. (X.18.) NM rendelet a közfürdQk létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeirQl
6.§ (1) bekezdés: Szakhatósági hozzájárulást ad meglévQ közfürdQ esetén a védQte-rületre vonatkozó elQírásoktól való eltérés engedélyezésére irányuló, az illetékes vízügyi igazgatóság által lefolytatandó eljárásban.
EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség
6.§ (4) bekezdés: Szakvéleményt ad a vízfelületen kijelölt védQterület határán belül úszólétesítmény elhelyezésére irányuló, az illetékes vízügyi hatóság által lefolytatandó engedélyezési eljárásban.
EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség
8.§ (6) bekezdés: Évente legalább egyszer megvizsgál minden olyan zárt (fedett) közfürdQt, amelynek megengedett legnagyobb terhelése az 50 fQt, nyitott (szabadtéri) közfürdQ és szabad vizeken kijelölt fürdQ esetén a 100 fQt meghaladja.

Nem megfelelQ vízminQség esetén intézkedésre jogosult: I. fokú közegészségügyi hatóság (városi intézetek)
1. számú melléklet II/5. pontja: Vita esetén állást foglal a visszaforgató rendszerq medence pótvízére vonatkozó mqszaki elQírások tekintetében.

6. 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezQkrQl
2.§: Gyógyhellyé nyilvánítást végzi: az Országos TisztifQorvosi Hivatal szervezetében mqködQ Országos Gyógyhelyi és GyógyfürdQügyi FQigazgatóság.
3.§ (3) bekezdés: ÁNTSz Megyei Intézete közegészségügyi szakvéleményt ad a gyógyhellyé nyilvánításhoz.
6.§: A gyógyhelyre vonatkozó elQírások és a közegészségügyi követelmények betar-tását az ÁNTSz Városi Intézetei ellenQrzik.
Ha hiányosságot észlel az Országos Gyógyhelyi és GyógyfürdQügyi FQigazgatóságot értesíti.
14.§: A természetes gyógytényezQ elnevezés használatára vonatkozó engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell az ÁNTSz Megyei Intézetének szakvéleményét a kiter-melés közegészségügyi körülményeirQl, és a víz, vagy iszap mikrobiológiai jellemzQ-irQl.
EngedélyezQ hatóság: Országos TisztifQorvosi Hivatal szervezetében mqködQ Országos Gyógyhelyi és GyógyfürdQügyi FQigazgatóság

7. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
69.§ (1) bekezdés b) pontja: Szakhatóságként közremqködik a részletes környezeti hatástanulmány kiadására irányuló eljárásban.
EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség
71.§ (2)-(3) bekezdés: Szakhatóságként közremqködik az elQzetes környezeti hatás-tanulmány kiadására irányuló eljárásban.
EngedélyezQ hatóság:A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség
78.§: Szakhatóságként közremqködik a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetQleg a környezetvédelmi teljesítményértékelés nyomán indult eljárásokban.

EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség

8. 106/1995. (IX.8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeirQl
4.§ (1) bekezdés: Szakhatóságként közremqködik a felszámolási eljárásokban, illetve a végelszámolásoknál a környezet- és természetvédelmi követelmények érvényesítését célzó hatósági eljárásban.
Közvetlen lakossági megkeresés várható. A szakhatósági hozzájárulás kiadásához szükséges dokumentáció minden esetben megegyezik az engedélyezQ hatóság által kért dokumentációval.
EngedélyezQ hatóság: A területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi FelügyelQség

9. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelmé-nyekrQl
3. számú melléklet (3): Véleményezi a megyei jogú városok, több ÁNTSz illetve területet érintQ terv esetében a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot.
A terveket elfogadja: az illetékes önkormányzat testülete

Az embert körülölelQ fizikai, épített és társadalmi környezet igen jelentQsen befolyásolja az egészségi állapotot, ugyanakkor az ember tevékenysége kihat a környezetére és meg is változ-tathatja azt. Gyakran ez a kölcsönhatás mind az egészségre, mind a környezetre károsan hat. A környezet elemeinek - levegQ, víz, talaj - védelme, a környezetet károsító hatások megszün-tetése, csökkentése lényegében az ember egészségét szolgáló tevékenységek. NQ az informá-cióigény és ezzel összefüggésben annak a szükségessége is, hogy a legszélesebb körq tudat-formálással ébresszük fel az egyes ember felelQsségét.
Az egészséget támogató környezet kialakításának elQsegítése oly módon, hogy a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintését, rangsorolását követQen ezek országos, regio-nális és helyi szinteken történ Q megoldásával hatékony megelQzési prevenciós rendszer mqködQ képessé válhasson.



25/A/2. Ismertesse a hulladék és veszélyes hulladék fogalmát, mondjon ezekre példákat!
2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról
3. § E törvény alkalmazásában
a) hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytQl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezQ, illetve ilyen anyagokat vagy összetevQket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentQ hulladék;

Termelési hulladékok  termelQi, feldolgozói, szolgáltatói
Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, iszap-szerq,
Eredet szerint: ki bocsátja ki,
Környezeti hatás szerint: veszélyes, nem veszélyes
Települési hulladékok
Halmazállapot szerint: szilárd, folyékony, iszap-szerq
Kommunális hulladék
Mqanyag fólia
Fém hulladék
Hullámpapír
Egyéb hulladékok  külön feldolgozást, ártalmatlanítást tesznek szükségessé
Veszélyes hulladékok  káros hatást fejtenek ki az emberre és az élQvilágra
Bármely összetevQje, illetve átalakulás terméke az élQvilágra, az emberi életre és egészségre, a környezet bármely elemére veszélyt jelent, illetve nem megfelelQ tárolása és kezelése káro-sító hatást fejt ki.
H1  Robbanó,
H2  Oxidáló,
H3 - Tqzveszélyes,
H3B  Kevésbé tqzveszélyes,
H4  Irritáló.
H5  Ártalmas,
H6  MérgezQ,
H7  Karcinogén,
H8  Maró,
H9  FertQzQ,
H10  Reprodukciót és utódok fejlQdését gátló,
H11  Mutagén,
H12  mérgezQ gázt fejlesztQk vízzel, savval, levegQvel,
H13  olyan anyagok, amelyekbQl nedves kimosódással veszélyes anyag keletkezik,
H14 Környezetre veszélyes

Különösen veszélyes, fokozottan veszélyes, mérsékelten veszélyes
Keletkezési hely szerint:
Települési: háztartási, városi, intézményi, & ,
Iparági: közlekedési, bányászati, & MezQgazdasági: növénytermesztés, állattenyésztés, Speciális: kórház, tqzveszélyes, radioaktív, &
1. számú melléklet a 2000. évi XLIII. törvényhez
Hulladékkategóriák

Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok
Q2 ElQírásoknak meg nem felelQ, selejt termékek
Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek
Q4 Kiömlött, veszendQbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyezQdött anyagokat, eszközöket stb. is
Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyezQdött anyagok (tisztítási mqveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.)
Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.)
Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyezQdött savak, oldószerek, kimerült edzQsók stb.)
Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.)
Q9 SzennyezéscsökkentQ eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szqrQk, szennyvíziszapok stb.)
Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.)
Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddQ, olajkitermelés hulladékai stb.)
Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.)
Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja
Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezQgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.)
Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok
Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

2. számú melléklet 2000. évi XLIII. törvényhez
A veszélyességi jellemzQk jegyzéke
A veszélyességi jellemzQk részletes tartalmát, az alkalmazható mérési és vizsgálati mód-szereket, valamint az értékelésnél alkalmazandó viszonyítási értékeket külön jogszabályok tartalmazzák.

H1 Robbanó : folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigén nélkül is gyors gázfejlQdéssel járó hQtermelQ reakcióra képe-sek, és amelyek meghatározott kísérleti körülmények között, illetQleg nyomásra vagy hQre felrobbannak
H2 Oxidáló : anyagok és készítmények, amelyek más, elsQsorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erQsen hQtermelQ reakcióba lépnek
H3-A Tqzveszélyes :
- folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek (beleértve a fokozottan tqzveszélyes anyagokat és készítményeket is)
- anyagok és készítmények, amelyek a levegQn, normál hQmérsékleten öngyulladásra képesek
- szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak
- gáz halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek a környezeti hQmérsékleten és nyomáson a levegQvel érintkezve tqzveszélyesek
- anyagok és készítmények, amelyek vízzel vagy nedves levegQvel érintkezve tqzve-szélyes gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben
H3-B Kevésbé tqzveszélyes : folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobba-násponttal rendelkeznek
H4 Irritáló vagy izgató : nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bQrrel vagy nyálkahártyával történQ rövid idejq vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak
H5 Ártalmas : anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bQrön át történQ felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak
H6 MérgezQ : anyagok és készítmények (beleértve az erQsen mérgezQ anyagokat és ké-szítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bQrön át történQ felszívódá-suk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak
H7 Karcinogén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bQrön vagy a nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy elQfordulásának gyakoriságát megnövelik
H8 Maró (korrozív): anyagok és készítmények, amelyek élQ szövettel érintkezve azok elhalását okozzák
H9 FertQzQ : életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazó anyagok, amelyek ismert módon vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az em-berben vagy más élQ szervezetben
H10 Reprodukciót és az utódok fejlQdését károsító : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bQrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetQleg funkciós károsodást okoznak, vagy elQfordulásának gyakoriságát megnövelik
H11 Mutagén : anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bQrön, a nyál-kahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát
H12 Anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegQvel vagy savval érintkezve mérgezQ vagy nagyon mérgezQ gázokat fejlesztenek
H13 Anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belQlük a lerakást követQen valamely formában - pl. kimosódás - a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelke-zQ anyag keletkezzék
H14 Környezetre veszélyes : anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idQ elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják




25/B./
Ismertesse a vállalati környezetvédelem fogalmát, feladatait!
A vállalat gazdasági célja, a vállalattal szembeni külsQ elvárások  ezen belül a környezetvédelmi elvárások ismertetése, a vállalati környezet-védelem elQnyei (a pozíció megQrzése, öko marketing; környezetorientált vállalatpolitika.)
Vállalati környezetvédelem
A környezetvédelem a vállalati döntéshozatal és piacképesség egyik fontos szempontjává vált. Egyre inkább elismerik, hogy a szervezet szinte minden tevékenysége valamilyen kapcsolat-ban áll a környezetvédelemmel. A szervezeten belüli környezetvédelmi kérdések megoldásá-nak hatékony módja a szisztematikus környezetvédelmi menedzsmenten keresztül valósítható meg.
A vállalat szinte minden tevékenysége valamilyen kapcsolatban áll a környezetvédelemmel.
A vállalkozások napjainkba kezdik felismerni, hogy milyen fontos a környezeti információk összegyqjtése és kezelése a vállalati szinten is

Környezetpolitika fajtái:
Gyógyító környezetpolitika: A már bekövetkezett károkat igyekszik enyhíteni- a legdrágább és legkevésbé hatékony megoldás. Az élQkörnyezet esetében a sokszor gazdasági okból bekö-vetkezett mulasztást nem lehet semmiféle kompenzációval jóvátenni.
Hatásorientált környezetpolitika: Eszközei az immissziós állapoton, a környezetminQségen kívánnak javítani, olyan körülmények között, amikor a kibocsátások nem csökkennek.
Forrásorientált környezetpolitika: A legszélesebb körben elterjedt módszer. Célja a káros-anyagkibocsátás csökkentése. Esetenként komoly gazdasági elQnyökkel is járhat, amennyiben hozzájárul a hasznos anyagok visszanyeréséhez és a termelésbe való visszaforgatásához.
Szerkezetváltó környezetpolitika: Ez a típus adhatja a legpozitívabb értékelést. Olyan hatás-mechanizmus, amely a gazdaságot illetve az egész társadalmat a környezetbarát irányba tereli. VégsQ célja a fenntartható fejlQdés biztosítása.
Az alapelvek, melyeket minden gazdálkodó szervezetnek be kell tartani, figyelembe kell vennie.
a környezet védelme
részvétel a környezetvédelemmel kapcsolatos társadalmi tevékenységekben
környezeti teljesítmény javítása
integrált menedzsment
környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során
környezeti szempontok figyelembe vétele már a kutatás- fejlesztés során
környezeti szempontok beépítése a tervezésbe
környezetbarát termékek megvalósítására irányuló törekvés
az érdekelt felek véleményének figyelembe vétele
normálistól eltérQ tevékenységek következményeinek elhárítására való felkészülés
a környezeti menedzsment kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására.




A környezetorientált vállalkozás elQnyei és kockázatai
ElQnyök:
a vállalat társadalmi elismertségének javulása
új és tartós vásárlói kör megnyerése
költségmegtakarítás az anyag- energiafelhasználásban
új piacok megszerzése
piaci partnerekkel való kapcsolat javulása
nagyobb állami megrendelések lehetQsége
Kockázatok:
környezetvédelmi feladatok megvalósítása által kiváltott költségnyomás
a környezetvédelem Szabályozás országonkénti eltérései
a környezetvédelmi piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai
hiányzó kooperációs hajlam
hatósági bürokrácia túlzott jelenléte
A XXI. század elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalatok korábbi célkitqzése, a bárhol, bármikor és bármi áron való profittermelés szemléletének meg kell változnia.
Egyetlen vállalat sem hagyhatja figyelmen kívül a fenntarthatóság tárgykörét, hiszen ha nem is integrálja azt stratégiájába, akkor is szembesülhet vele - az állami elQírások, ill. a civil szervezetek, valamint a vásárlók véleménykifejezQ akciói által.

Bár számos cég mind a mai napig hátrányt okozó, költségnövelQ tényezQnek tekinti a fenn-tarthatóság megteremtéséhez tett lépéseket, egyre több olyan vállalattal találkozhatunk, amely integrálja a fenntarthatóság alapelveit stratégiájába. Szemben azon vállalatokkal, amelyek mindössze taktikai okokból foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, ezek a cégek a ver-senyképesség növelése, és a hosszú távú siker érdekében, mintegy befektetésként kezelik a fenntarthatóság kihívásait. Mqködésüket a kormányzati és a fogyasztói elvárások alapján, a globális céloknak megfelelQen alakítják, s folyamatosan javítják.

Mindemellett figyelembe kell venni, hogy a globális problémák lokális szinteken keletkezett hatások összessége, így kezelésük is ezen a szinten szükséges: az összes lokális szinten meg-tett összes intézkedés konzekvens összehangolása által.

Hagyományosan a közgazdaságtanban minden termelési tényezQ pénzértéke meghatározható, mely elmélet magában foglalja azok teljes helyettesíthetQségét is.

Ez a helyettesíthetQség azonban a környezeti és a társadalmi tényezQkrQl nem minden esetben állítható.
Bár vannak olyan természeti erQforrások, melyek technikai innovációk által helyettesíthetQk, számos természeti szolgáltatásra mindez nem igaz (pl.: az ózonréteg védQfunkciója).
A természeti erQforrások helyettesíthetQségének további akadálya azok multifunkcionalitása: az erdQk például azon felül, hogy alapanyaggal szolgálnak számos ipar számára, növények és állatok élQhelyét biztosítják, szabályozzák az esQvíz áramlását, elnyelik a széndioxidot, és mindezen túl gyógynövények élQhelyeként is szolgálhatnak.

A fenntartható fejlQdés érdekében a vállalatoknak a három alaptQke mindegyikét fenntartható módon kell kezelnie. Ennek megfelelQen
A környezetileg fenntartható vállalat csak olyan természeti erQforrásokat használ, melyek fel-használási üteme a természetes reprodukció, és/vagy a helyettesítQk kifejlQdésének üteme alatt marad. Nem okoz a természet öntisztulási képességét meghaladó mennyiségq szennye-zést, valamint olyan hatásokat sem, melyek veszélyeztetik a természet különbözQ szolgálta-tásait (pl.: klíma-stabilizáció, víztisztulás, növények és állatok reprodukciója)
A társadalmilag fenntartható módon mqködQ vállalat társadalmi értéket teremt mqködésének környezetében. Ez történhet az egyéni humán tQke növelése, valamint társadalmi célok támogatása által is.
A társadalmi tQke kezelése oly módon történik, hogy minden érdekelt (stakeholder) megért-heti a vállalat motivációit, valamint azonosulhat a vállalat értékrendszerével.
A fenntarthatóság a vállalatok számára mindenekelQtt a követelmények elfogadásával, a megoldások stratégiákba illesztésével, operacionalizálásával és ellenQrzésével függ össze.
A fenntartható vállalati mqködés négy alappillérét és azok szerepét Wilson (2003) a követke-zQkben határozta meg:
1) a fenntartható fejlQdés koncepciója, mely meghatározza a szükséges vállalati célokat a fenntarthatóság hármas alappillére alapján;
2) a vállalat társadalmi felelQssége, mely meghatározza mindazon etikai okokat, melyek alapján a vállalatnak a fenntartható célok irányába kell elmozdulnia;
3) az érdekeltek bevonása (stakeholder theory), mely azon üzleti okokat veszi számba, melyek alapján a vállalatnak a fenntarthatóság eléréséért kell munkálkodnia;
4) a vállalat számadási kötelezettsége, ami meghatározza azon etikai okokat, melyek megkövetelik, hogy a vállalat közzétegye a fenntarthatóságban elért eredményeit.

A fenntarthatóság hármas alapelve a vállalatok szintjén
A gazdasági hatékonyság
A vállalati fenntarthatóság széles körben elterjedt kritériuma
- a természeti erQforrások felhasználásának hatékonysága,
- a környezeti hatékonyság (öko-hatékonyság; eco-effciency).
A környezeti hatékonyságot a vállalatok versenyképes árú termékek kínálatával érik el, amelyek kielégítik a fogyasztók igényeit és javítják az életminQséget, miközben a vállalat fokozatosan csökkenti a termék teljes életciklusa alatt keletkezQ káros környezeti hatásokat és felhasznált természeti erQforrások mennyiségét, a Föld teherbíró képességének megfelelQen (DeSimone - Propoff, 1997).
Jelenleg az energia, a víz, a természeti erQforrások felhasználásának hatékonyságára, valamint a keletkezett hulladékok és szennyezések intenzitására használatosak hatékonysági indikáto-rok.
Kevésbé elterjedt a társadalmi hatékonyság (socio-efficiency) fogalma, mely alatt a vállalat hozzáadott értékére vetített társadalmi hatásait értjük (Dyllick - Hockerts, 2002).
Míg a környezetre gyakorolt hatások mindig negatívak a társadalmi hatások lehetnek negatí-vak (munkahelyi balesetek, az emberi jogok megsértése) és pozitívak (munkahelyteremtés, vállalati juttatások, adományok) egyaránt. A társadalmi hatékonyság növelése tehát a vállalat negatív társadalmi hatásainak csökkentésével és a pozitívak növelésével lehetséges.
Mind a környezeti hatékonyság, mind a társadalmi hatékonyság növekedése a gazdasági haté-konyság emelkedését eredményezi.

A környezeti felelQsség
Bár a környezeti hatékonyság és a társadalmi hatékonyság értékelhetQ és mérhetQ, ezek relatív fogalmak. Ugyanakkor a környezeti és a társadalmi tQke jellemzQi, miszerint nem helyettesít-hetQk, nem lineárisak és irreverzibilisek, megkövetelik az abszolút küszöbértékek figyelembe vételét.
Fontos tehát, hogy egy alig szennyezett környezetre hat negatívan a vállalat, vagy a teljesítQ-képességének határain lévQre, amelynek következménye a rendszer teljes összeomlása is lehet.
Környezeti szemszögbQl tehát nem a környezeti hatékonyság, hanem a környezeti teljesí-tmény (eco-effectiveness) a mérvadó.
A társadalmi tényezQ - a gazdaságihoz hasonlóan - szintén kölcsönhatásban áll a környezeti tényezQvel. Példaként említhetQ az üzemanyag-takarékos autók keresletének emelkedése, vagyis a fogyasztók ilyen irányú vásárlási döntései, amelyek pozitívan, míg a divatot képezQ, benzinfaló városi terepjárók kereslete, illetve e termékek használata negatívan hat a környe-zet állapotára. Környezeti nézQpontból ez a hatás a társadalom tagjai által érzett megelége-dés (sufficiency) fogalmához kapcsolható. Mindezt lehet az egyén felelQsségének, azaz a vállalaton kívüli tényezQnek tekinteni, ugyanakkor szigorúbb szemlélet esetén hangsúlyoz-hatjuk a marketing terror felelQsségét.

Társadalmi felelQsség
A környezeti tényezQnél tárgyaltakkal párhuzamba állítva, a társadalmi hatékonyság relatív fogalom, hiszen elképzelhetQ, hogy csak egy szqk csoportra van hatással a vállalati mqködés. A cégek általában mindent elkövetnek, hogy fogyasztóikat minél jobban szolgálják ki, de a vállalat fogyasztói - gazdaságossági megfontolásokból - a potenciális fogyasztóknak egy szqkebb csoportja is lehet: a gyógyszergyártókat például sokszor éri támadás, amiért a sze-gény országokban nem kínálják termékeiket.
A társadalmi teljesítmény (socio-effectiveness) tehát megmutatja a cég összes társadalmi hatásának és az összes potenciális társadalmi hatásának arányát.
A társadalmi tényezQ szemszögébQl a társadalmi és a környezeti felelQsség kapcsolatát a ter-mészeti erQforrások generációk közti igazságos elosztásának felelQssége alkotja. A vállala-toknak mqködésük során figyelembe kell venniük e tényezQt is, amelyet felelQs természeti tQkefelhasználásnak nevezhetünk (ecological equity). Az erQforrások generációk közti igazsá-gos elosztásának mérésére azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre általánosan elfogadott indikátorok. Ennek oka lehet, hogy a társadalmi felelQsség témaköre - mint az a fenntart-hatóság értelmezésének fejlQdésébQl adódik - késQbb került a kutatások középpontjába, mint a környezeti felelQsségé. EbbQl adódóan relatíve kevesebb, fQképp kevesebb általánosan elfo-gadott eredményekkel rendelkezik - kiváltképp a vállalati szintre vonatkozóan. Ahhoz azon-ban, hogy a vállalatok társadalmilag fenntartható módon mqködjenek, meg kell találniuk e problémakörre is a megoldást.

Öko-marketing:
A 60-as évek végétQl napjainkig számos
kutató tett kísérletet arra, hogy
a marketing elvek, a közösségi érdekek
és a természeti környezet közötti kapcsolatot leírja, és ennek keretében a marketing aktivitás számos megközelítését ajánlották.

Az elfogadott elv szerint
akkor felelQsségteljes egy vállalat, ha mqködését a környezetvédelem, illetve a fenn-tartható fejlQdés feltételeinek való megfelelés alapelvei vezérlik.
A zöld (és a további társjelzQkkel illetett) marketing figyelme kiterjedt
a termékek környezeti igényeket kielégítQ jellemzQin túl az azokat gyártó, vagy értékesítQ vállalatok rendszereire, folyamataira, azaz az ezekre a politikákra alapozott fejlesztési, termelési és értékesítési stratégiára is

Napjainkra az ökomarketing középpontjába a fenntartható fejlQdés koncepciója került. HirdetQi kiterjesztik a termelQk széleskörq felelQsségét:
a környezetre káros anyagok használatán és
a piaci termékélet-cikluson túl
- a teljes termékéletútra,
- az erQforrástermelés és  áramlás, valamint
- az ökohatékonyság
területeire is.

Az ökomarketing kizárólagosan vállalati szinten történQ értelmezése ugyanis egyre kevésbé fedi, illetve képezi le a fenntartható fejlQdés koncepciójában megfogalmazódó célokat és feladatokat. ElsQsorban:
a komplex környezetgazdálkodás,
a környezetvédelem,
az energiagazdálkodás,
a fogyasztásoptimalizálás és
a dematerializálás (anyagmentesítés)
marketing igényeit.

Az Ökomarketing lényege:
a fenntartható fejlQdés elvének széleskörq társadalmiasítása, azaz:
a lakossággal való megismertetése és elfogadtatása, illetve
ezen elvek megvalósulásának/megvalósításának gyakorlati támogatása.

Az Ökomarketing két alapvetQ célja tehát:
1) a társadalom és az állam környezet-tudatosságának olyan szintre emelése, amely a kö-zösség valamennyi tagja számára elérhetQ ökológiai alapú környezet-kultúrát hív életre,
2) az ezen elveknek megfelelQ fogyasztás lehetQségének a szolgálata, illetve ösztön-zése.

fenntartható fejlQdés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értéket megQrzi a jelen és a jövQ nemzedékek számára, a természeti erQforrásokat takarékosan és célszerqen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminQség javítását és a sokféleség megQrzését.

Lásd: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 18. §
a) a 284/2007. (X. 29.) Korm rendelet 1. számú melléklete szerinti tevékenységek (épületek építése, egyéb építmények építése, vendéglátás, nagykereskedelem stb.),
b) a védendQ épületek védendQ helyiségeinek belsQ terére elQírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben, valamint
c) a védendQ épületek védendQ helyiségeinek belsQ terére elQírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben
ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve
cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az a) pont szerinti tevékenységeknél.
a) az egy háztartásban élQ személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés; a családi ház, illetve az egy vagy több lakás ellátására szolgáló, az 500 kW névleges bemenQ hQteljesítményt meg nem haladó tüzelQ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezés (a továbbiakban együtt: háztartási tevékenység) forrásaival,
b) az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények azon 500 kW névleges bemenQ hQteljesítményt meg nem haladó tüzelQ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezései forrásaival, amelyeket nem gazdasági tevékenység keretében üzemeltetnek, valamint
c) a 140 kW névleges bemenQ hQteljesítményt meg nem haladó tüzelQ- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegQtisztaság-védelmi ügyek.

A hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának esetei:
az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyqjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi,
a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellQzve jogelle-nes hulladék-elhelyezése történik,
a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,
az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyqjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezett-ségének nem tesz eleget, vagy
a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggQ kötelezett-ségeit megszegi, vagy
a kötelezett a jegyzQ által hozott hatósági határozat elQírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelQen tesz eleget.


Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. és 3. számú mellékletei
Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete
Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete

Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete

Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 141. pont


Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete
Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklete
Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete

Lásd: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú melléklete

Lásd: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
Tevékenység: a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó mqvelet, illetQleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása.
Érdekelt: a tevékenység gyakorlója, vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a mqveletet vagy technológiát folytatták vagy folytatják.
64 Lásd: 1996. évi LIII. törvény
65 forrás: a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha idQszakosan elapad.
66 barlang: a földkérget alkotó kQzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetQvé teszi a behatolást.
67 víznyelQ: az állandó vagy idQszakos felszíni vízfolyás karsztba történQ elnyelQdési helye.

68 Lásd: 1996. évi LIII. törvény
Környezetvédelmi hatóság: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség
Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet
Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet
Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet

Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet
Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet
szolgáltató: a víziközmq üzemeltetésével szennyvízelvezetést vagy szennyvíztisztítást, illetQleg mindkettQt közszolgáltatásként végzQ természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet
Lásd: 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet
Lásd: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. lista
Lásd: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. rész
Lásd: 220/2004. Korm. rendelet 1. számú melléklet C)-D) pontok
Lásd: 220/2004. Korm. rendelet 1. számú melléklet C)-D) pontok
Környezetvédelmi hatóság: a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 23. §-a szerinti hatásköri megosztás szerint: a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelQség vagy a jegyzQ
Lásd: 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet
Lásd: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
Lásd: 7/2002. (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet
101. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetQleg tevékenységét a környezetvédelmi elQírások megszegésével folytatja (a továbbiak-ban együtt: jogsértQ tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetQjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelQsséggel tartozik.
102. § (1) A jogsértQ tevékenységért való felelQsség a büntetQjogi és szabálysértési jogi felelQsség kivételével - az ellenkezQ bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használó-ját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetQleg folytatták.
(2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelQsség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges hasz-nálóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelQsség nem Qt terheli.












PAGE 


PAGE 76



Vállalatok

ErQforrások

Háztartások

Áruk, szolgáltatások

Termékek
és szolgáltatások
piaca

Háztartás, mint fogyasztó

Háztartás, mint tényezQ tulajdonos

Vállalat, mint eladó

Vállalat, mint tényezQt alkalmazó


Termelési tényezQk
piaca

Kimenetek

Gépek +
Technológia

anyag, energia, információ munkaerQ

végtermék
hulladék

Bementek

pénzkiadás

pénzbevétel

termék,szolgáltatás

erQforrások

vállalat kereslete

piaci ár,
piaci kereslet

reklám

ára és kereslete


GYÁR
VÁLLALAT



Gazdálkodó egység

Zárt láncú természeti körfolyamat

TERMÉK

ELHASZNÁLT TERMÉK

ALAPANYAGOK

Hasonló témájú dokumentumok

szedimentológia

- 2010-12-27 16:16:01

Definíciók - Tételek (1.zh.)

- 2008-03-30 13:03:53

Menedzsment tételek 9-12.

- 2007-11-27 21:56:21

Definíciók - Tételek (2.zh.)

- 2008-04-26 11:04:01

Wirtschaftsgeschichte tételek kidolgozva

- 2009-01-19 16:58:01

Vizsgatételek kidolgozása

- 2008-05-05 00:52:27

Tételek

- 2010-03-17 15:52:44

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.