Állatélettani alapok
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiÁllatszervezettanJegyzetekÁllatélettani alapok
2008.12.03 20:11:23
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
AZ ÁLLATI SEJT ÉS A FPBB SZÖVETTÍPUSOK JELLEMZPI
A sejt
A sejt az élQvilág legkisebb, önálló életre képes egysége. Minden élQlény sejtes felépítésq.
A sejtalkotók:
citoplazma: - a sejt alapja
a térben és idQben rendezett folyamatok megfelelQ lejátszódását a citoplazma sejtváza és a benne található többi sejtalkotó a felületbiztosító, elhatároló szerepe teszi lehetQvé
sejthártya: - olyan sejtmembrán, amely a citoplazmát a környezettQl elhatárolja, de azzal a kapcsolatot fenntartja
sejtmag: - a DNS-t (dezoxiribonukleinsav) különíti el a sejt többi részétQl
- a sejtmaghártyán keresztül az RNS-ek (ribonukleinsav) segítségével irányítja a sejt mqködését
A citoplazmában található membrán-sejtalkotó biztosítja a pontos és szervezett anyagcserét.
endoplazmatikus hálózat:
felületén riboszómákkal ! fehérjéket képez
riboszómák nélkül ! fehérjéket tárol
a molekulákat átalakítja, vagy enzimek segítségével újakat képez
Golgi-készülék: - váladéktermelQ sejtekben található meg nagy számban
- legfontosabb feladata a sejt által megtermelt fehérjék módosítása és elQkészítése a sejtbQl történQ leadásra
lizoszóma: - membrángömb
bontják a szerves molekulákat
a tárolásban is fontos szerepet játszanak
mitikondrium:
hosszúkás, külsQ és belsQ membránból álló sejtalkotó
központi szerepet tölt be az anyagok lebontásában, így a sejt számára használható kémiai energia (ATP) nyerésében
sejt központ: - a sejten belüli mozgásokat irányítja
Egyes állati sejtek rendelkeznek az aktív mozgást, illetve mozgatást biztosító állábbal, ostorral, vagy csillókkal.
Szövetek:
hasonló alakú és azonos mqködésq sejtek összessége
sejtekbQl és sejtközötti állományból épül fel
felépítésük és részvételi arányuk szövetféleségekként jelentQs eltérést mutat, az adott szövetre jellemzQ
a szövetek az embrionális fejlQdés során a 3 csíralemez valamelyikébQl fejlQdnek
Hámszövetek (Tk. 55.1., 56.1.)
minden felületet beborít
feladata az elhatárolás és a védelem és a kapcsolattartás
mindhárom csíralemezbQl kialakulhat
sejtjei szorosan záródnak, ezért nem jellemzQ a sejtközötti állomány
a sejtek mindig egy vékony kötQszöveti hártyán, az alaphártyán helyezkednek el, ez más szövetekhez kapcsolja a hámot
vérerek nem jutnak el a sejtek közé, a tápanyagot diffúzióval kapják a kötQszövet felQl
Mirigyek:
BelsQ elválasztású (endokrin) mirigyek: a megtermelt váladékukat, a hormont egyenesen a testfolyadékba (vérbe) juttatják.
KülsQ elválasztású (exokrin) mirigyek: a kivezetQ csövükön keresztül az élQlény valamelyik felületére ürítik a váladékukat. (pl.: bQrfelületre, bélüregbe)
KötQ- és támasztószövetek (Tk.: 59.1.)
középsQ csíralemezbQl alakulnak ki
sok a sejtközötti állomány
a sejtek alakja és mqködése változatos
a sejtközötti állományt az alapállomány alkotja, amelyben kötQszöveti rostokat találunk, ezek vízben nem oldódó fehérjerostok: kollagén (nagy szakítószilárdságú); elasztin (rugalmas); rácsrost (sajátságos elrendezésq)
Izomszövetek (Tk.: 61.2.)
közös jellemzQjük az összehúzódás és az elernyedés, ami általában az izom hossztengelyének irányában következik be
az izomfehérjék közül az aktin és a miozin a legjellegzetesebb, ezek csoportjai alkotják az izomfonalakat
az izomfonalak sajátos elrendezQdésük miatt képesek összekapcsolódni és energia felhasználásával egymáshoz képest elmozdulni
ennek eredményeként jön létre a mozgás
az izomszövet típusait az izomfonalak elrendezQdése különbözteti meg
a középsQ csíralemezbQl alakulnak ki
felépítésük, az izomfonalak elrendezQdése és az izmok beidegzése befolyásolja a mqködésüket és a szervezetben betöltött szerepüket
Idegszövetek (Tk.: 63.1.)
külsQ csíralemezbQl alakulnak ki
az idegszövet kétféle sejttípusból épül fel (idegsejt-neuron; támasztósejt-gliasejt)
az idegrendszert érQ ingereket felvevQ, feldolgozó és az ingerületet továbbító egysége az idegsejt (Tk.: 62.1.)
az idegsejtek összekapcsolódásával, együttmqködésével jön létre az idegrendszer
Inger: az élQlényt érQ olyan hatás, amely valamilyen választ vált ki.
Ingerület: az inger hatására létrejött válasz a sejtben. (anyagcsere-változás)
Az idegsejtek nyúlványos sejtek. A sejttest felépítése megegyezik egy eukarióta sejtével, de a citoplazmájában csak az idegsejtre jellemzQ fehérjeszintetizáló szemcséket (tigroid-rög) találunk.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
- Zh időpontok
- Gólyabál időpontja
- Házi leadási határidő
- Tanítási szünetek
- stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
