Növényélettan
Országok listája
Hungary
Pannon Egyetem
Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar
Természetvédelmi mérnöki
Növényszervezettan, Növényélettan
Növényélettan
2008.12.02 12:22:30
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Tartalomjegyzék
TOC \o "1-4" \h \z \u Sötét szakasz PAGEREF _Toc159578181 \h 2
HYPERLINK \l "_Toc159578182" A CO2-fixáció C3-as útja - a Calvin-ciklus PAGEREF _Toc159578182 \h 2
HYPERLINK \l "_Toc159578183" 1. lépés: elsQdleges stabilis termék: glicerinsav-3-foszfát PAGEREF _Toc159578183 \h 2
HYPERLINK \l "_Toc159578184" 2. lépés: G-1,3-P2 PAGEREF _Toc159578184 \h 4
HYPERLINK \l "_Toc159578185" 3. lépés: G-3-P PAGEREF _Toc159578185 \h 4
HYPERLINK \l "_Toc159578186" 4. lépés: Fr-1,6-P2 PAGEREF _Toc159578186 \h 5
HYPERLINK \l "_Toc159578187" 5. lépés: Fr-6-P keletkezik PAGEREF _Toc159578187 \h 5
HYPERLINK \l "_Toc159578188" Zárólépés PAGEREF _Toc159578188 \h 5
HYPERLINK \l "_Toc159578189" A Calvin-ciklus reakciósorozata PAGEREF _Toc159578189 \h 6
HYPERLINK \l "_Toc159578190" A CO2-fixáció C4-es útja PAGEREF _Toc159578190 \h 7
HYPERLINK \l "_Toc159578191" Mezofillsejtek PAGEREF _Toc159578191 \h 7
HYPERLINK \l "_Toc159578192" Hüvelyparenchima-sejtek PAGEREF _Toc159578192 \h 8
HYPERLINK \l "_Toc159578193" 1. NADP-almasav-enzim (NADP-ME) típus PAGEREF _Toc159578193 \h 8
HYPERLINK \l "_Toc159578194" 2. Foszfoenol-piruvát-karboxikináz (PEP-CK) típus PAGEREF _Toc159578194 \h 9
HYPERLINK \l "_Toc159578195" 3. NAD-almasav-enzim (NAD-ME) típus PAGEREF _Toc159578195 \h 10
HYPERLINK \l "_Toc159578196" CO2 fixálás CAM típusú növényekben PAGEREF _Toc159578196 \h 11
HYPERLINK \l "_Toc159578197" Fotorespiráció (Glikolát-ciklus) PAGEREF _Toc159578197 \h 12
HYPERLINK \l "_Toc159578198" ElQny PAGEREF _Toc159578198 \h 13
HYPERLINK \l "_Toc159578199" Hátrány PAGEREF _Toc159578199 \h 13
HYPERLINK \l "_Toc159578200" A környezeti tényezQk hatása a fotoszintézisre PAGEREF _Toc159578200 \h 13
HYPERLINK \l "_Toc159578201" Fényintenzitás PAGEREF _Toc159578201 \h 13
HYPERLINK \l "_Toc159578202" Fény spektrális összetétele PAGEREF _Toc159578202 \h 14
HYPERLINK \l "_Toc159578203" HQmérséklet PAGEREF _Toc159578203 \h 14
HYPERLINK \l "_Toc159578204" CO2 koncentráció PAGEREF _Toc159578204 \h 14
HYPERLINK \l "_Toc159578205" O2 koncentráció PAGEREF _Toc159578205 \h 15
HYPERLINK \l "_Toc159578206" Vízellátottság PAGEREF _Toc159578206 \h 15
HYPERLINK \l "_Toc159578207" Tápanyagok PAGEREF _Toc159578207 \h 15
Fotoszintézis
Sötét szakasz
Nem csak sötétben megy végbe, hanem ott is végbemehet. A CO2 energetikai feltétele, az ATP a fényszakaszban képzQdik a fényenergia terhére. Ugyancsak a fényszakaszban képzQdik a CO2-redukcióhoz szükséges redukáló anyag, a NADPH is.
A CO2-fixáció és redukció útját elsQként Melvin Calvin és munkatársai tisztázták. KésQbb kiderült, hogy vannak másfajta utak is a CO2-fixációra vonatkozóan.
C3-as növények Calvin által felderített úton fixálnak, elsQdleges termék a fixáció során 3 C atomos;
C4-es növények - elsQdleges termék a fixáció során 4 C atomos;
CAM például a Crassulaceae (varjúhájfélék) családjának képviselQi (kövirózsa, borsos varjúháj).
A CO2-fixáció C3-as útja - a Calvin-ciklus
1. lépés: elsQdleges stabilis termék: glicerinsav-3-foszfát
EMBED MSPhotoEd.3
A fenti reakciót egy enzim, a RuBisCO (Ribulóz-1,5-Biszfoszfát-Carboxiláz/Oxigenáz) katalizálja. A tilakoid membrán sztróma felöli oldalához tapad (azaz nincs a membránba ágyazódva). A bioszféra legnagyobb mennyiségben elQforduló enzimje.
Az enzim felépítése: 2 féle alegységbQl épül fel. Magasabbrendq növényekben az enzimkomplex 8 nagyobb és 8 kisebb alegységet tartalmaz. A katalízishez szükséges katalitikus hely a nagy alegységekben van. Az enzim viszont csak akkor mutat aktivitást, ha kapcsolódnak hozzá a kicsi alegységek. A nagy alegységek a kloroplasztiszban, míg a kicsik a citoplazmában keletkeznek.
RuBisCO: szürke nagy alegységek, piros, kék kis alegységek
A RuBisCO kettQs enzimaktivitással rendelkezik, mivel karboxilázként és oxigenázként is képes mqködni.
Ribulóz-1,5-P2 + CO2 SHAPE \* MERGEFORMAT 2 glicerinsav-3-foszfát (PGA, PGS)
Ribulóz-1,5-P2 + O2 SHAPE \* MERGEFORMAT glicerinsav-3-foszfát + glikolsav-3-foszfát
A két reakció sebessége az O2 és a CO2 arányától függ. Normál körülmények között (21% O2, 0,03 % CO2) a karboxiláz aktivitás 3-5-ször nagyobb, mint az oxigenáz. A karboxilációt megelQzQen az enzimet aktiválni kell.
E+CO2 SHAPE \* MERGEFORMAT E-CO2 +Mg2+ SHAPE \* MERGEFORMAT E-CO2-Mg (aktiváció)
Látni, hogy az elsQ megkötQdQ CO2 az aktiváláshoz kell.
E-CO2-Mg + Ribulóz-1,5-P2 + CO2 SHAPE \* MERGEFORMAT E-CO2-Mg + 2 glicerinsav-3-foszfát
Az aktiváció jó, mert növeli a reakció sebességét, és növeli az enzimnek a CO2-hoz való affinitását. Ez azért fontos, mert így biztosított a nagyobb karboxiláz aktivitás olyan alacsony CO2 koncentráció esetén is, mint amilyen a levegQben van (0,03%)
Az enzim aktivitásának pH-optimuma lúgos tartományba esik. A megvilágítás így kedvez, mivel tudjuk, hogy fényszakaszban a QB mobilissá válásakor H+ ionokat vesz fel a sztrómából és adja majd le a lumenbe. A sztrómában tehát csökken a H+ ion koncentráció, ami a sztróma lúgosodásával jár, a pH 7-rQl 8-ra változik. Ez kedvez az enzimnek, nQ a karboxiláció sebessége. A pH-változással egy idQben Mg2+ lép be a lumenbQl és a citoplazmából a sztrómába, ami láttuk, hogy szintén kell az enzimaktiválásnál.
2. lépés: G-1,3-P2
Enzim: 3-foszfoglicerát-kináz. A reakciónak kedvez a kloroplasztiszban lévQ nagy PGA és ATP koncentráció.
3. lépés: G-3-P
Enzim: glicerinaldehid-3-foszfát-dehidrogenáz. A sebességet a NADPH képzQdésének sebessége szabja meg, amit a fotoszintetikus elektron transzportlánc termel. Az enzim aktivitását a fény növeli.
A glicerinaldehid-3-P (G-3-P) egyensúlyt tart fenn izomerjével, a dihidroxi-aceton-foszfáttal (DHAP).
4. lépés: Fr-1,6-P2
5. lépés: Fr-6-P keletkezik
Enzim: fruktóz-1,6-biszfoszfatáz katalizál. Fény növeli az aktivitását.
Fr-6-P
SHAPE \* MERGEFORMAT Ribulóz-5-foszfát
Zárólépés
A Calvin-ciklus reakciósorozata:
piros: karboxiláció
kék: redukció
zöld: regeneráció
Összesítve: CO2 molekulánként a Calvin-ciklusban 2 NADPH és 3 ATP használódik fel.
A CO2-fixáció C4-es útja
Karpilov és Kortsack azt figyelték meg, hogy vannak növények, melyekben a CO2-fixáció korai termékeként a 4 C atomos oxálecetsav, almasav és aszparaginsav jelenik meg, nem pedig a glicerinsav-3-foszfát.
C4-es növények jellegzetességei:
ElsQdleges fixációs termékek: oxálecetsav, almasav, aszparaginsav;
CO2-fixáció fényen történik;
A 4 C atomos termékekbQl C átadás történik a C3-as ciklus felé;
Kétféle fotoszintetikus sejttípus: mezofill- és hüvelyparenchima- (Kranz-) sejtek. A hüvelyparenchima-sejtek a szállító edénnyalábokat veszik körül.
Mezofillsejtek
C4-es növényekben a CO2 primer fixációja a mezofillsejtek citoplazmájában történik. A CO2-ot a foszfoenol-piruvát (PEP) veszi fel. A reakciót katalizáló enzim a foszfoenol-piruvát-karboxiláz (PEP-karboxiláz), ami a citoplazmában található. A karboxilációhoz HCO3- kell.
Az oxálecetsav gyorsan almasavvá vagy aszparaginsavvá alakul.
Oxálecetsav (OAA) bejut a kloroplasztiszba, itt alakul almasavvá NADP-malát-dehidrogenáz segítségével.
Oxálecetsav citoplazmában aszparaginsavvá alakul.
Hüvelyparenchima-sejtek
A keletkezett almasav, illetve aszparaginsav a mezofillsejtekbQl a hüvelyparenchima-sejtekbe transzlokálódik. Itt dekarboxilációs mechanizmus játszódik le, ami CO2-felszabadulással jár.
A dekarboxilációs-mechanizmus alapján a C4-es növényeket három csoportba sorolhatjuk:
NADP-almasav-enzim (NADP-ME) típus: a mezofill sejt kloroplasztiszaiban keletkezett almasav bejut a hüvelyparenchima-sejtek kloroplasztiszaiba, dekarboxilációt szenved NADP-almasav-enzim segítségével, piroszQlQsav (piruvát), NADPH, CO2 keletkezik.
A felszabadult CO2 a hüvelyparenchima-sejtek kloroplasztiszában újra fixálódik most már RuBisCO enzim segítségével (C3-as út), bekerül a Calvin-ciklusba, ahol a NADPH is felhasználódik. A piroszQlQsav pedig visszajut a mezofill sejtek kloroplasztiszába, ahol enzim segítségével, ATP és szervetlen foszfát felhasználásával PEP lesz.
Ez a PEP kijut a citoplazmába és kezdQdik elölrQl minden. Ilyen: kukorica, cirok, ujjasmuhar.
Foszfoenol-piruvát-karboxikináz (PEP-CK) típus: a mezofill sejt citoplazmájában aszparaginsav transzlokálódik a hüvelyparenchima-sejtek citoplazmájába. Az aszparaginsavból és alfa-keto-glutársavból a citoplazmában oxálecetsav keletkezik. Az oxálecetsav PEP-CK segítségével ATP felhasználásával PEP-á alakul.
A keletkezQ CO2 a citoplazmából belép a kloroplasztiszokba és a Calvin-ciklusban fixálódik. A PEP-bQl piroszQlQsav lesz, amibQl alanin képzQdik.
Az alanin visszajut a mezofill sejtekbe, ahol piroszQlQsavvá alakul. Ez belép a mezofill sejt kloroplasztiszaiba, ott PEP lesz, ami kilép a kloroplasztiszból, és újra tud CO2-ot fixálni. Növény: cérnaköles.
NAD-almasav-enzim (NAD-ME) típus: a mezofill sejt citoplazmájában aszparaginsav transzlokálódik a hüvelyparenchima-sejtek mitokondriumába. Itt oxálecetsav keletkezik, ami almasavvá redukálódik. A keletkezett almasav a NAD-almasav-enzim segítségével piroszQlQsavvá alakul, CO2 szabadul fel.
A CO2 a mitokondriumból átjut a kloroplasztiszba, és a Calvin-ciklusban fixálódik. A piroszQlQsav a mitokondriumból a citoplazmába jut, alaninná alakul. Az alanin visszajut a mezofill sejtbe, ahol piroszQlQsavvá alakul. Ez belép a mezofill sejt kloroplasztiszaiba, ott PEP lesz, ami kilép a kloroplasztiszból, és újra tud CO2-ot fixálni. Növény: szQrös disznóparéj, csillagpázsit.
Összefoglalva: a C4-es növényekbe a CO2 elsQdlegesen a mezofill sejtek citoplazmájában fixálódik PEP-karboxiláz segítségével. A megkötött CO2 almasav vagy aszparaginsav formájában transzlokálódik a hüvelyparenchima-sejtekbe, amelyek CO2-felvétel tekintetében kedvezQtlen helyzetben vannak. Ezekben a sejtekben a CO2 fixációt a RuBisCO végzi, amely mqködéséhez magasabb CO2 koncentrációt igényel, mint a PEP-karboxiláz. Ezek a növények lényegében egy CO2 koncentráló mechanizmust mqködtetnek a hüvelyparenchima-sejtek számára. A primer CO2 fixálás és a szénhidrátokba való beépülés térben elválasztott.
CO2 fixálás CAM típusú növényekben
Ide tartoznak: Crassulaceae, Cactaceae, Euphorbiaceae, Liliaceae, Bromeliaceae.
Megfigyelés: fotoszintetikus szövetekben az almasav tartalom napszakos változást mutat. Éjszaka mennyisége jelentQsen megnövekszik, majd nappal lecsökken. Ezek szárazságtqrQ növények.
Mikor van víz, akkor a CAM növények sötétben és fényen is asszimilálnak CO2-t. Ha nincs víz, a sztómák zárva vannak, és a légzésben keletkezQ CO2-ot reciklizálják, így aktív állapotban tudják tartani fotoszintetikus rendszerüket.
A CO2 felvétel zöme a sötétszakaszban zajlik le, mivel a sztómák ilyenkor nyílnak ki. Ekkor halmozódik fel a tartalék tápanyagból keletkezQ almasav a fotoszintetikus szövetekben. Az almasav a vakuólumban raktározódik.
A CO2 elsQdleges akceptora a PEP a citoplazmában. A PEP keményítQbQl keletkezik glikolízis során. A PEP-karboxiláz enzim megköti a CO2-t, oxálecetsav képzQdik, ami bejut a kloroplasztiszba, ott almasavvá redukálódik. A keletkezett almasav kijut a citoplazmába, ahonnan eljut a vakuólumba és ott felhalmozódik.
A fényszakaszban az almasav visszajut a citoplazmába, ahol dekarboxilációt szenved. A felszabaduló CO2 fixálódik újra a Calvin-ciklusban. Így a primer CO2 fixálás és a szénhidrátokba való beépülés idQben elválasztott.
Fotorespiráció (Glikolát-ciklus)
A fénylégzés (fotorespiráció) a fotoszintetizáló növényi sejtekben nagy melegben, erQs megvilágítás hatására lezajló folyamat. Segítségével a növény a párologtatás visszafogása érdekében bezárt gázcserenyílások és a megkötés miatt lecsökkent szöveti szén-dioxid-koncentráció mellett is képes megvédeni sejtjeit a napsugárzás okozta károsodástól. A folyamat során szén-dioxid-kötés helyett oxidáció zajlik le, amely levezeti a beérkezQ felesleges napenergiát.
RuBisCO ebben az esetben oxigenázként mqködik: ezt segíti
Nagy fényintenzitás
Nagy O2-és alacsony CO2 -koncentráció
A fotorespiráció olyan anyagcsereút, mely 3 sejtorganellum közremqködésével megy végbe:
Kloroplasztisz, peroxiszóma, mitokondrium.
A felszabaduló CO2 visszatáplálódhat a Calvin-ciklusba, de a sztómákon keresztül távozhat is. A folyamatban O2 felvétel és CO2 leadás van, plusz a fény a RuBisCO oxigenáz aktivitását növeli, ezért hívjuk fotorespirációnak.
ElsQsorban C3-as növényekre jellemzQ. A C4-es növényekben is végbemegy, de nagyon lassan és a felszabaduló CO2-t a RuBisCO-nál hatékonyabb PEP-karboxiláz újra fixálni képes, és a C4-es növények képesek koncentrálni a CO2-ot, így annak nagyobb lesz a koncentrációja.
ElQny:
A felszabaduló CO2 visszatáplálódhat a Calvin-ciklusba, így CO2 hiányos körülmények között is ellátja CO2-al. A Calvin-ciklusban így el tud használódni a fényszakaszban keletkezett NADPH, ami visszalakul NADP-vé. Ez jó, mert ha az elektron transzportlánc végén nem lenne elegendQ NADP, az elektronok kirepülnének , aktivált oxigénformákat, gyököket hoznának létre. Ezek a fotoszintetikus membránokat károsítanák.
A mitokondriumban keletkezett NADH-ból E szabadítható fel, miközben az visszaalakul NAD+-á.
Hátrány:
A már fixált CO2-t szabadítja fel, így a fotoszintetikus produktivitása a C3-as növényeknek kisebb, mint a C4-eseknek.
A környezeti tényezQk hatása a fotoszintézisre
Fényintenzitás
A C3-as növények alacsonyabb fényintenzitáson érik el a fotoszintézis intenzitásának fénytelítését (náluk fellép a fotorespiráció), míg a C4-es növények gyakran még teljes napfényen sem mutatnak telítési értéket.
SHAPE \* MERGEFORMAT
Fény spektrális összetétele
A vörös fény hatékonyabb (lásd elQzQ óra). Hegyvidéken több még a kék (nem volt ideje kiszóródni), így ott kisebb termetq növények.
HQmérséklet
HQmérsékleti optimum C3-as növénynél: 25 °C
HQmérsékleti optimum C4-as növénynél: 35-40 °C
Alacsonyabb hQmérsékleten C3-as aktivitás nagyobb, 27-30 °C körül azonos, míg ez fölött C4-es aktivitás a nagyobb.
ElsQsorban a sötétszakaszra hat. 10 °C-ként 2-3-szorosára gyorsulnak a biokémiai folyamatok!!
HQmérséklet növekedésére sztómák záródnak. Ez a folyamat befolyásolja a CO2-fixációt. C3-as növényeknél 15-30 °C között növeli a fotorespiráció intenzitását.
SzélsQséges hQmérséklet hatásai:
Membránok károsodnak
Antennapigmentek leválnak
Fluoreszcencia növekszik
PS II inaktiválódik 40 °C felett
MegnQ a membránok permeabilitása irreverzibilisen
A tilakoid membrán is átjárhatóbbá válik, így két oldala közti proton gradiens ATP képzQdés nélkül szqnik meg, mert protonok szabadon átjutnak rajta.
CO2 koncentráció
CO2 atmoszférában 370 ppm (1 cm3 van 1 m3 levegQben). Eddig az értékig a C3-as és C4-es növények CO2 fixációja is lineáris a CO2 koncentrációval. Ez fölött a C3-as növényeknél még sokáig lineáris marad, de a C4-eseknél hamar megszqnik a linearitás. A fény és a hQmérséklet is befolyásol.
O2 koncentráció
Csak C3-as növényeknél jelentQs. Kompetícióban van a CO2-vel, ezek arányától függ, hogy RuBisCO miként mqködik.
Vízellátottság
Van elég víz, van turgor, sztómák nyitva vannak, növény tud párologtatni. A párologtatás során a növény hqti magát, ezáltal a biokémiai folyamatok (pl. légzés) sebessége lecsökken. Ha a légzés lecsökken, több szerves anyag marad a növényben .
Vízhiánynál is olyan tünetek lépnek fel, mint magas, szélsQséges hQmérsékleten. Csökken a fotoszintézis intenzitása, mert a turgor hiánya miatt nem növekednek a sejtek, így a levelek kisebbek maradnak. SQt erQs vízhiánynál a levelek le is hullnak.
A zárt gázcserenyílásokon nem jut be CO2, ha ez hosszabb ideig fennáll, akkor a Calvin-ciklus nem fog rendesen mqködni. A NADPH nem tud visszaalakulni NADP-vé, így a fotoszintetikus elektrontranszportlánc végén nem lesz mi megfogja az elektronokat. A kirepülQ elektronok gyököket hoznak létre, melyek károsítják a membránokat. Ilyenkor már hiába jön esQ, a növény nem fog regenerálódni.
Tápanyagok
N: klorofill szintézishez, nagy zöld levelekhez kell
P: fotofoszforilációnál szükséges
K: sztóma nyitáshoz, csukáshoz kell
Mn: vízbontó komplexben fontos
Mg: a klorofillok centrumában van
Fe/S proteinek
Cu: plasztocianinban van
Fényintenzitás (µmol/m2/s)
CO2-fixáció
(mg CO2/dm2/h)
C3
C4
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.