Közig 2.

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarIgazságügyi igazgatásiKözigazgatási Jog 2.Közig 2.

1. tétel: A közigazgatási hatósági eljárás fogalma, tagozódása, szabályozása, a törvény célja, alapelvei.

Közig. hatósági elj. fogalma
Tágabb értelemben: A szervezetek mqködési vagy cselekvési rendjét jelenti az eljárás
Szqkebb értelemben: A közig. szervek hatósági eljárását nevezzük közigazgatási eljárásnak
Legszqkebb értelemben tehát mondhatjuk azt is, hogy a közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek hatósági eljárása, amely közelebbrQl a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói aktusainak kibocsátási rendjét foglalja magába.
A közigazgatási eljárási jog azokat a jogi normákat tartalmazza, amelyek a közigazgatási szervek hatósági eljárási cselekményeit szabályozzák.
Közigazgatási hatósági eljárás tagozódása
1.) Alapeljárás
- Az eljárás megindításától az elsQfokú érdemi döntés meghozataláig tart
- Az érdemi döntés közlésével zárul le az alapeljárás (az ügyfél értesül a hatóság érdemi döntésérQl)
- Szükségszerq szakasz (nem hagyható ki) !!!!
2.) Jogorvoslati szakasz  jogorvoslati eljárás
- Akkor kerül rá sor, ha az érintett az érdemi döntést sérelmesnek vagy jogszabálysértQnek tartja
- Esetleges szakasz (nem minden esetben kerül rá sor) !!!
3.) Végrehajtási eljárás
- Nem minden esetben kerül rá a sor, csak abban az esetben, ha a döntés kötelezettséget tartalmaz és az érintett azt nem teljesíti
- Esetleges szakasz!!!
A KET kapcsolatot teremt a három szakasz között, mert azt mondja a KET, hogy a jogorvoslati eljárásban az alapeljárás szabályait kell megfelelQen alkalmazni, a végrehajtási eljárásban pedig az alapeljárásra és a jogorvoslati eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelQen alkalmazni.
A törvény célja:
Tágabb értelemben a közig. A közhatalmával ne élhessen vissza,
Szqkebb értelemben:
-a közig szolgáltató funkció megerQsítése
-átlátható jogi szabályozást teremtsen,
-az ügyféli jogok érvényre juttatása,
-az ált. eljárási szabályok elsQdlegességének biztosítása,
-összehangolt szabályozást teremtsen (Eu-val)
Az Államigazgatási eljárás alapelvei:
a) a jogrendszer egészére vonatkozó alapelvek:
-törvényesség elve,
-demokratizmus elve,
-humanizmus elve,
-törvény elQtti egyenlQség,
-anyanyelv szabad használatának elve
b) más eljárási jogokban /polgári, büntetQ/ is érvényesülQ alapelvek:
-a jogok érvényesülése, a kötelességek teljesítése és az állampolgári fegyelem megszilárdítása elQmozdításának elve
-nyilatkozattétel joga,
-jogorvoslathoz való jog,
-az eljáró szervtájékoztatási kötelezettsége.
c) kifejezetten az Áe-ra jellemzQ alapelvek:
-a lakosság bevonása a közigazgatási feladatok ellátásába,
-az ügyféli jóhiszemq közremqködési kötelezettség elve,
-az eljárás gyorsaságának, egyszerqségének az elve.
-a hatóság, az ügyfelek és az eljárásban résztvevQ más személyek együttmqködésének elve















2. tétel: Nyelvhasználat a hatósági eljárásban, a hatósági eljárási törvény hatálya

Nyelvhasználat
1.) FQszabály: az eljárás nyelve a magyar
2.) Külföldi személy esete:
3.) Kisebbségi nyelvhasználat:
A törvény hatálya
Hatály fogalma: A hatály azt mutatja meg, hogy a jsz. rendelkezései milyen feltételek esetén alkalmazhatók
Hatály fajtái:
SZERVI HATÁLY -megmutatja,hogy a KET-et mely szervek eljárásában kell alkalmazni
A közigazgatási szervek, a közig. hatóságok eljárásában kell alkalmazni a KET-et.
E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintQ jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenQrzést végez
a közigazgatási szervekre terjed ki!!!
TÁRGYI HATÁLY -megmutatja, hogy milyen ügyekben kell alkalmazni a jsz-t.
A KET rendelkezéseit közigazgatási hatósági ügyben kell alkalmazni.
Mi minQsül, mit nevezhetünk közig.hatósági ügynek
Közig hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintQ jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenQrzést végez.
Fogalmi elemei
-Egyedi, individuális ügy.
- Hatósági ügyhöz fontos és szükséges az ügyfél létezése
-Közhatalmi jelleg.
-Jogi hatás elQidézése (gépjármq, építési engedély)
SZEMÉLYI HATÁLY -megmutatja, hogy kiknek az ügyében kell alkalmazni a jsz-t
A KET személyi hatálya kiterjed egyrészt az ügyfelekre, másrészt pedig az eljárás egyéb résztvevQire.
Kit tekinthetünk az eljárás egyéb résztvevQinek
- tanú
- szakértQ
- tolmács
- szemletárgy birtokosa
- képviselQ
- hatósági közvetítQ
Az ügyfél fogalma
1.) Alaki jogi szempontból: Ügyfélnek tekinthetQ az a személy, aki az eljárást indította (kezdeményezte), vagy aki ellen az eljárás folyik Az eljárásban résztvevQ személyek eljárásjogi helyzetét vizsgálja.
2.) Anyagi jogi szempontból: Ügyfélnek tekinthetQ az a személy, akinek az adott ügy jogait, kötelezettségeit vagy érdekeit érinti. Az eljárás résztvevQinek az eljárás tárgyával való kapcsolatát teszi vizsgálat tárgyává.
Ügyfélé válás feltétele:
Az adott személy vagy szerv jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.
Háromféleképpen lehet ügyféli pozícióba kerülni:
- kérelmezQként,
-hivatalból induló eljárás esetén, /az eljárás az adott személy ellen, annak kötelezése vagy
valamely jogának megvonása céljából folyik/
- harmadik személyként kerülnek az eljárásba (pl. kiskorúak házasságkötésénél a szülQ). Itt hivatalból vagy kérelemre is indulhat az állig eljárás tárgyát képezQ ügy.
Ügyfélképesség:
jogszabály alapján jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelik.
IDPBELI HATÁLY -azt az idQtartamot jelenti, amelyen belül alkalmazni kell a jsz-t
2005. nov. 1-én a KET nagy része hatályba lépett. A Ket. elQírásait a tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
Fajtái
-kihirdetés napjával történQ hatálybaléptetés
-kihirdetés napjánál korábbi idopontot jelöl meg
-a jsz nem a kihírdetés napján, hanem vagy késQbbi, vagy a hatályba lépésérQl szóló jsz által megjelölt idQpontba lép hatályba
TERÜLETI HATÁLY  az a földrajzi terület, ahol, amelyen alkalmazni kell a jsz-t.
Az elj. tv. hatálya a Magyar Köztársaság egész területére kiterjed.
A területi hatály azt mutatja meg, hogy a jsz-t mely földrajzi területen kell alkalmazni. Ebbe beletartozik a magyar felségjelzés alatt közlekedQ légi és vízi jármq is.





3. tétel: Jogutódlás, adatvédelem, az általános és speciális eljárási szabályok viszony a hatósági eljárásban

Jogutódlás
Hivatalból indult az eljárás Kérelemre indult az eljárás
-Hivatalból indított vagy folytatott - A jogutódlás kizárólag a jogutód
eljárásban a kiesQ ügyfél helyébe kérelme alapján következi be.
annak polgári jog szerinti jogutódja lép. - A jogutódnak a jogutódlást
-Nem kell a jogutód kérelme. kérelmeznie kell a közig.szervnél.
-A jogutódlás a tv. erejénél fogva - Szükség van a jogutód kérelmére.
következik be. ipso iure
ADATVÉDELEM
Három csoportra terjedhet ki:
-Védett adatok köre: gyqjtQfogalom pl.: magántitok, banktitok.
-Hivatásbeli titkok köre: gyqjtQfogalom, több titokfajta sorolható ide pl.: orvosi titok, ügyvédi titok, gyónástitok. Az orvosi és az ügyvédi titok alól lehet felmentést adni, a gyónási titok aló nem.
-Személyes adatok köre.
Az adatok védelme nem vezethet a jogorvoslathoz való jog korlátozásához.
Az adatvédelemhez való hivatkozással az ügyfeleket lehet megfosztani olyan védett adat megismerésétQl, amely nélkül jogorvoslathoz való jogát nem gyakorolhatja.
Alkotmányos jog a jogorvoslathoz való jog.
AZ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK KAPCSOLATA
Általános eljárási szabályok: azok az eljárási szabályok, amelyek a közigazgatási ügyek döntQ többségére irányadóak.
Speciális eljárási szabályok: egyes konkrét ügyfajtákra vonatkoznak pl: gyámügy, építésügy
A két eljárási jog kapcsolata alapvetQen kéttípusú lehet:
1.)ElsQdlegesen a speciális szabályokat kell alkalmaznunk, az általános szabályokat csak akkor alkalmazzuk, ha ezt a speciális szabály megengedi vagy valamilyen kérdésrQl, nem rendelkezik a speciális szabály.
2.)Az általános szabályok az elsQdlegesek és a speciális szabályokat csak akkor alkalmazhatjuk, ha az általános ezt megengedi vagy ha valamilyen kérdésrQl nem rendelkezik (A magyar KET ezt a szabályt követi, a KET az elsQdleges).



































4. tétel: A joghatóság, a hatáskör fogalma és szabályai (eljárási kötelezettség, a hatáskörelvonás tilalma hallgatás)

Joghatóság fogalma, szabályai:
A joghatóság az egyes nemzetközi jogi szempontból értelmezett hatáskör.
A joghatóság szabályai azt mutatják meg, hogy egy adott ügyben mely állam közigazgatási hatósága jogosult eljárni
Joghatóság
1). Általános
2). Különös:
-Kizárólagos, -Kikötéses, -Kizárt, -Vagylagos
Általános joghatóság: magyar állampolgár, illetve Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személyek ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság, jár el. Feltéve, hogy az Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerzQdés, a törvény eltérQen nem rendelkezik.
Különös joghatóság: ha a jogszabály különös joghatóságot állapít meg, akkor az megelQzi az általános joghatóságot. A különös az erQsebb.
Kizárólagos joghatóság: egy adott közigazgatási ügyben kizárólag egy meghatározott állam hatósága járhat el.
Kikötéses joghatóság: az ügyfelek megállapodnak arról, hogy az általuk megjelölt hatósági ügyben kizárólag egy meghatározott állam hatósága járhat el. Egy konkrét hatósági ügyben egy meghatározott állam.
Kizárt joghatóság: az ügyfelek abban állapodnak meg, hogy egy adott hatósági ügyben valamely állam hatósága nem járhat el.
Vagylagos joghatóság: jogszabály vagy a felek megállapodása alapján több állam hatósága is eljárhat. (Az ügyfelek választhatnak, hogy mely állam hatósága elQtt kívánnak eljárni)
Hatáskör fogalma, szabályai:
Fogalma:
- Azt mutatja meg, hogy egy konkrét ügyben az adott szervnek van-e döntési jogosultsága. Az adott ügytípust, ügyfajtát vizsgálja.
Feladatkör: a szervnek a társadalmi rendeltetését jelenti. Azt a társadalmi rendeltetést, amire a szervet létrehozták. Ennek a feladatnak az ellátásához szükséges eszköz lesz a hatáskör.
Hatósági jogkör: a közhatalomnak kikényszeríthetQ közigazgatási aktusok kiadásának a jogát jelenti pl.: bontásra kötelezés.
Eljárási kötelezettség:
Eljárási kötelezettség: a közigazgatási szervet terheli. A közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Nemcsak az eljárás megindítása terjed ki, hanem kiterjed az eljárás lefolytatására is, illetve ez alapvetQen döntési kényszert is jelent. Döntést is köteles hozni az adott ügyben.
A hatáskörelvonás tilalma
Hatáskör elvonás tilalma: hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
Két típusa van:
Pozitív hatásköri elvonás: a közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben más szerv elvonja a döntési lehetQséget. (A felettes szerv elvonja tQle az ügyet)
Negatív hatásköri elvonás: formálisan a döntési jogkör a hatáskörrel rendelkezQ szervnél marad, de a felettes szerv utasítást ad a döntés tartalmára vonatkozóan.
A hatáskör szabályozása
Hatáskör szabályai
Maga a KET a hatáskör kérdéskörét keret jelleggel szabályozza.
Keretjelleg: az adott szervekre vonatkozó hatásköri szabályokat külön jogszabályok állapítják meg. (Meg kell jelölni az I. fokú szervet és ki lesz ennek a vezetQje) Csak törvény állapíthatja meg a hatásköri szabályokat. A KET lehetQvé teszi, törvény vagy kormányrendelet közigazgatási szervnek nem minQsülQ szervet jogosítson fel közigazgatási hatósági ügy intézésére. (Kvázi közig. szervek: pl. kamara. Nem közig feladata van pl. tag kizárása)
KÖZIGAZGATÁSI SZERV HALLGATÁSA
Fogalma: Azt a jogi helyzetet nevezzük hallgatásnak, amikor a hatóság az elintézési határidQ eltelte ellenére nem hoz érdemi határozatot. (A közig. szerv nem hozott érdemi döntést, ez eljárási kötelezettségbQl adódik.














5. tétel: Az illetékesség fogalma és szabályai, a joghatóság, hatáskör és illetékesség vizsgálata

ILLETÉKESSÉG
Fogalma:
Területi munkamegosztás alapján emeli, ki vagy határozza meg, hogy az azonos hatáskörrel rendelkezQ szervek közül melyik jogosult eljárni.
Az illetékesség tehát a területi (földrajzi) munkamegosztás elve alapján emeli ki a hatáskörrel rendelkezQ szervek sorából az eljárni köteles szervet.
Magyar Köztársaság területi egységei:
A Magyar Köztársaság területe fQvárosra, megyékre, városokra és községekre oszlik. A területi illetékesség alapegységei ezek.
-FQváros: kerületekre oszlik
-Megyék (megyei jogú város): kerületekre alakíthatóak és így is szervezhetQek a feladatok.
-Városokra.
-Községekre.
Illetékesség szabályai: (Az illetékesség alapjai)
AlapvetQen annak megállapítására melyik szervhez fordulhatunk, háromkomponensq az illetékességi szabályozás.
-Illetékességi terület: közigazgatási egység, amelyben a közigazgatási szerv mqködik pl.: megye, település.
-Illetékességi okok: az a tény vagy körülmény, amelynek alapján a jogszabályok feljogosítják a hatóságot az eljárásra pl.: ügyfél lakóhelye.
-Illetékességi ok és illetékességi terület kapcsolata. A kettQ közötti kapcsolat.
Illetékességi okok rendszerének alakulása:
Általános illetékességi ok: természetes személy az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshely is lehet. Ha szervezetrQl van szó, vagy jogi személyrQl elsQsorban a székhely, másodsorban a telephely minQsül illetékességi oknak.
KiegészítQ rendelkezések:
-Ha az ügyfél- akinek az ügyében el kell járni - 3 hónapot meghaladó ideig külföldön van, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, akkor az utolsó ismert belföldi lakóhelye szerint illetékes közigazgatási szerv köteles eljárni.
-Ha ez sem állapítható meg, akkor a fQváros hatósága, amely az adott ügyfajtában hatáskörrel rendelkezik.
Ha a jegyzQ hatáskörébe tartozó ügyrQl van szó, akkor a fQvárosi fQjegyzQ köteles eljárni.
Különös illetékességi okok: (mindig megelQzik az általános illetékességi okot).
Ingatlanra vonatkozó ügyek: az a közigazgatási szerv lesz illetékes, amelynek a területén az ingatlan található.
Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység gyakorlására vonatkozó ügyben. Mindig az a közigazgatási szerv lesz illetékes, amelynek a területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni, kívánják
Jogellenes magatartás bekövetkezése esetén az a szerv jogosult majd eljárni, amelynek a területén a jogellenes magatartást elkövették.
Sajátos illetékességi okok:
MegelQzési illetékesség: ha ugyanaz az ügy több hatáskörrel rendelkezQ illetékességi szervnél indult meg. Ahol a megelQzési elv alapján megindult az eljárás annak a szervnek kell elfogadnia. Amelyik leghamarabb megindította az eljárást, annak a szervnek kell lefolytatnia.
Kijelölési illetékesség: a kijelölés joga az OGY-t illeti meg.
Delegált illetékesség: az illetékességi összeütközés esetén a felettes szerv kijelöli melyik szerv jogosult eljárni az adott ügyben.
Joghatóság, illetékesség és hatáskör vizsgálata
A Ket. kimondja, hogy a hatóság joghatóságát ,valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben e szabályt megszegi, döntése megsemmisíthetQ.
A Ket. külön hangsúlyozza hogy e kötelezettség a közigazgatási szervet az eljárás minden szakaszában, vagyis az alapeljárásban, a jogorvoslati és a végrehajtási eljárásban egyaránt terheli. A közig. szerv elsQsorban az eljárás megindításakor köteles megvizsgálni, hogy rendelkezik-e joghatósággal, hatáskörrel és illetékes-e, de erre az eljárás egész menetes során figyelemmel kell lennie
Amennyiben az eljáró szerv a vizsgálat eredményeképpen azt állapítja meg, hogy nincs hatásköre, vagy nem illetékes, haladéktalanul, de legkésQbb a kérelem megérkezésétQl, folyamatban lévQ ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül köteles áttenni a kérelmet az ügy összes iratával együtt a hatáskörrel rendelkezQ illetékes közigazgatási szervhez, és errQl az ügyfelet egyidejqleg értesíteni.








6. tétel: A hatásköri és illetékességi vita, eljárás illetékességi területen kívül, belföldi és nemzetközi jogsegély

HATÁSKÖRI, ILLETÉKESSÉGI VITA
Hatásköri összeütközés mindig csak különbözQ hatáskörq közigazgatási szervek között következhet be.
Illetékességi összeütközés mindig csak azonos hatáskörq közig. szervek között következhet be, hiszen az illetékesség azonos hatáskörq szervek közötti munkamegosztás eredménye.
A Ket a hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, kétlépcsQs eljárást tesz lehetQvé a vita megoldására.
- Az elsQ lépcsQben az érintett hatóságok haladéktalanul, de legkésQbb az eljárás megindítására irányuló kérelem érkezésétQl, illetve a tudomásszerzéstQl számított 8 napon belül kötelesek megkísérelni egymás között a vita eldöntését.
Amennyiben az egyeztetés sikerrel jár, akkor az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az elQtte folyamatban lévQ eljárást végzéssel megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja és ezzel egyidejqleg az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz.
Ha az egyeztetési eljárás 8 nap alatt nem vezet eredményre, akkor az ügy az iratokkal együtt továbbkerül.
Illetékességi összeütközésrQl a legközelebbi közös felügyeleti szervnek, ennek hiányában a vita eldöntését kérQ hatóság mqködési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal vezetQjének kell döntenie.
Eljárási törvényünk a hatásköri összeütközések eldöntésére a FQvárosi ÍtélQtáblát jogosítja fel. A FQvárosi ÍtélQtábla határozta ellen fellebbezésnek nincs helye.
ELJÁRÁS AZ ILLETÉKESSÉGI TERÜLETEN KÍVÜL
KET szerint mindegyik hatóság a saját illetékességi területén jár el.
-Hatáskörét a saját illetékességi területén gyakorolja.
-A hatóság a saját illetékességi területén kívül helyezzen eljárási cselekményt kivételes esetben. Kormány, tv. rendelet biztosíthatja.
Jogsegély:
1.)Belföldi jogsegély:
Fogalma: megkeresés vagy felkérés az eljárásban való közremqködésre. Ha a másik szerv a megkeresést teljesíti, magát a teljesítést nevezzük jogsegélynek.
FQszabály szerint a megkeresést 15 napon belül köteles a másik hatóság teljesíteni.
Jogsegély területei (jogsegély kérhetQ)
-Eljárási cselekmény elvégzésére kér jogsegélyt a közig, szerv. valamilyen eljárási cselekmény végzésére. FQszabály: 15 napon belül ezt teljesíteni kell.
-Adat vagy tény szükséges az eljáró közigazgatási szervnek, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából vagy irataiból szerezhetQ meg. 8 napon belül kell teljesíteni a megkeresést.
Iratot vagy más bizonyítékot kér el a hatóságtól. 8 napon belül teljesíteni kell a megkeresést.
Kivétel (a megkeresett hatóság megtagadhatja) : ha jogszabályba ütközne, hogy ezt teljesítse.
Nemzetközi:
Államhatáron való átnyúlás. A két hatóság egymással közvetlenül is érintkezhet.
Egy esetben indokolt lehet a külügyminisztérium részvétele. Ha probléma merül fel a megkeresés teljesítésével kapcsolatban, ekkor a külügyminisztérium bevonható. (pl. viszonosság esetében)



























7. tétel: A hatósági eljárás megindítása, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megszüntetése és felfüggesztése.

Eljárás megindítása:
-Kérelemre (ügyfél eljárást indít, tv. nem szabályozza)
-Hivatalból (közérdekbQl)
-Kérelemre és hivatalból (ha az ügyfél érdeke egybeesik)
a) Hivatalból mikor, hogyan lehet megindítani az eljárást:
-Ha ezt jogszabály elQírja.
-Ha a közigazgatási szervet erre a felügyeleti szerv vagy bíróság kötelezte.
-Amikor a hatóság életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetQ veszélyrQl szerzett tudomást.
b) Eljárás tényérQl hogyan és milyen módon kell értesíteni az ügyfelet:
-Az ügyfél értesítése az elj. megindításáról (kérelemre az ügyfél kérheti 5 napon belül, de nem kötel.
-Ha hivatalból indult az eljárás, ennek a tényérQl (megindulás ténye) 5 napon belül értesíteni kell az ügyfelet.
-Ez igaz, ha kérelemre indult az eljárás, akkor más érintett ügyfelet is értesíteni kell 5 napon belül (mint ellenérdekq fél)
Értesítés módja:
Ha jelentQs ügyfél szerepel az eljárásban akkor
- hirdetményi úton (helyben szokásos módon)
- vagy közhírré tétellel teszik közzé.
A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása:
(a KET jogi intézménye)
pl. kérelem teljesítése lehetetlen, ha a kérelem benyújtására elQírt határidQt túllépték. Ha nem állapítható meg a hatáskör, akkor elutasítja. Érdemben nem kell foglalkozni az üggyel. Elutasítás végzéssel történik.
Eljárás megszüntetése: Okai három csoportba sorolhatóak:
1) Olyan okok csoportja, amely ellehetetlenítik az eljárás további folytatását.
-Ügyfél halála
-Kérelem visszavonása: csak a határozat jogerQre emelkedéséig kerülhet sor.
Ha visszavonják a kérelmet, akkor a hatóság megszünteti az eljárást,
Kivétel: ha az eljárás hivatalból is megindítható lett volna, akkor nem kerül sor a megszüntetésre.
2) Az ügyfél a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget. Nem bírálható el az ügy az iratok
alapján. 3) Ha a felhívás ellenére nem fizetik meg az illetéket.
2)Az eljárás felfüggesztése:
-Ha érdemi döntés meghozatala, olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik. (Amíg a másik szerv nem foglal állást, addig a hatóság érdemben nem tud dönteni)
-A másik szerv a bíróság lesz. Bíróságok hatáskörébe tartozik.
-Felfüggesztés idQtartama: (amíg az elQzetes kérdést elbírálják) ez nem számít bele az elintézési határidQbe.
-A felfüggesztésrQl is végzéssel dönt a hatóság. Ez ellen fellebbezéssel lehet élni.



























8. tétel: Ügyintézési határidQ, kérelem, jegyzQkönyv és hivatalos feljegyzés

Ügyintézési határidQ alakulása:
FQszabály: az ügyintézési határidQ 30 nap.
-Kérelem benyújtásától számítva.
-Ha hivatalból történt, akkor a hivatalbóli megindítástól számít a 30 nap.
-A 30 napnál rövidebb határidQt bármilyen jsz. megállapíthat, de 30 napnál hosszabb határidQt csak tv. vagy kormányrendelet állapíthat meg.
A KET. Három esetet emel ki, amikor a hatóságnak haladéktalanul döntenie kell: (indokolt és érhetQ)
-Kiskorú ügyében.
-Életveszély vagy súlyos kár elhárítása érdekében.
-Közbiztonság fenntartása ezt megköveteli.
Az ügyintézési határidQben nem számítanak be: Ilyen pl. a hatáskör, illetékességi vita eldöntéséhez, a megkeresés, vagy hiánypótlás teljesítéséhez, a bizonyítékok ismertetéséhez, az iratok fordításához szükséges idQtartam. Ilyen esetekben a kiesQ idQtartam elQtti és utáni idQtartamok összeadódhatnak, és ez képezi a tényleges ügyintézési idQtartamot.
A KÉRELEM
Kérelem tartalma:
-Ügyfél vagy képviselQjének a neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma.
-Kérelem tárgya, mit kérünk.
-Ügyfél saját kezq aláírása (a gépelés névtelen beadványnak minQsül)
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni, hiába más a címe. Amennyiben a kérelem pontos tartalma nem egyértelmq, abban az esetben a tisztázás végett a kérelmezQt meg kell hallgatni.
Kérelem elQterjesztésének módja:
-Írásban.
-Szóban: errQl jegyzQkönyvet kell felvenni (el lehet tekinteni, ha a kérelmet azonnal teljesítik).
-TávbeszélQ (telefon) útján tett kérelem:
Kikötés: életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegetQ helyzetben.
-Erre rendszeresített formanyomtatványon történik a kérelem pl. APEH.
A kérelmet a hatáskörrel rendelkezQ közigazgatási szervhez kell benyújtani.
A névtelen beadványokkal a hatóság nem köteles foglalkozni.
JEGYZPKÖNYV, HIVATALOS FELJEGYZÉS:
JegyzQkönyv:
A jegyzQkönyv felvételének célja kettQs, egyrészt lehetQvé teszi, hogy utólag pontosan rekonstruálni lehessen a nyilatkozatokat és tényszerq megállapításokat, másrészt lehetQvé teszi, hogy az eljárások egyes szakaszait utólag ellenQrizhessék.
JegyzQkönyv alatt a szóbeli nyilatkozatok, valamint a ténymegállapításokat hiteles írásba foglalását értjük. Az eljárási törvény a jegyzQkönyv készítésének kötelezQ eseteit felsorolja.
KötelezQ: a szóbeli kérelemrQl, az ügyfél, a tanú, a szakértQ meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenQrzésrQl és tárgyalásról. Ezeken kívül a közmeghallgatásról szintén kötelezQ jegyzQkönyvet készíteni. Egyéb esetekben az eljáró szerv mérlegelésén múlik, hogy készít-e jegyzQkönyvet
A jegyzQkönyv tartalmilag 3 fQ részbQl áll:
-Az adatokat tartalmazó bevezetQ rész: tartalmazza az eljáró közigazgatási szerv megnevezését, a jegyzQkönyv készítésének helyét és idejét (év, hó, nap óra), a meghallgatott személyazonosító adatait és lakcímét (ezen belül azt is, hogy milyen minQségben pl. ügyfél, tanú, képviselQ, stb. hallgatják meg), valamint a meghallgatott személy figyelmeztetését jogaira és kötelezettségeire.
-A nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazó érdemi részbQl: a jegyzQkönyvben általában nem kell szó szerint felvenni a nyilatkozatokat, elegendQ, ha azok lényegét rögzítik. Ténymegállapításokat rendszerint a szemlén készült jegyzQkönyvek tartalmaznak.
-Az aláírásokat és esetleges záradékot tartalmazó záró részbQl: a jegyzQkönyv záró része a hitelesítéseket tartalmazza. A hitelesítés jelenlévQ személyek aláírásával történik. Minden lapot alá kell írni a lap alján, de a végén mindenkivel alá kell íratni.
Hivatalos feljegyzés:
Az eljáró közigazgatási szerv mérlegelési jogkörében egyes esetekben úgy dönthet, hogy az eljárási cselekményrQl jegyzQkönyvet nem készít. Ilyenkor azonban szintén szükséges rögzíteni az egyes nyilatkozatok lényegét, vagy a megállapításokat a késQbbi esetleges felülvizsgálat céljából. Ezért mondja ki a tv., hogy ilyen esetekben a jegyzQkönyv helyett feljegyzést kell készíteni.
A feljegyzés a jegyzQkönyvet helyettesíti és készülhet külön íven vagy magán az ügyiraton is. A feljegyzésnek egyébként tartalmaznia kell mindazokat a leglényegesebb adatokat, amelyeket a jegyzQkönyvnek is tartalmaznia kellett volna, azonban a nyilatkozatok és megállapítások lényegét elegendQ a feljegyzésben rögzíteni. A nyilatkozatokat, ténymegállapításokat csak röviden foglalja magába. A feljegyzést csak az eljáró ügyintézQ írja alá.




9. tétel: Képviselet, kizárás, hatósági közvetítQ

Képviselet a hatósági eljárásban:
KettQs célja van:
-Az ügyfél nem tud valamilyen oknál fogva eljárni: akkor is olyan személy vegyen részt az eljárásban, akinek jognyilatkozatai joghatással bírnak. Legyen egy olyan személy, aki helyette az eljárásban részt vesz.
-Az ügyfél jogai maradéktalanul érvényesüljenek: a képviselet célja biztosítani, hogy az eljáró szerv az ügyfél részére a legkedvezQbb döntést hozza.
A képviselet jogintézményének középpontjában az ügyfél áll, mivel az eljárási tv. kizárólag, csak az ügyfél esetében engedi meg a képviseletet. Az eljárásban résztvevQ más személy mellett pl. (tanú, szakértQ) a képviseleti közremqködés a tv. szerint nem lehetséges. Más eljárásban résztvevQ személy nem fordulhat képviselQhöz, csak az ügyfél.
A képviseletnek 3 formája van:
1).Törvényes képviselet: magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek esetében egyaránt lehetséges.
-A kiskorú képviselQje a szülQ vagy gyám.
-CselekvQképtelen vagy korlátozottan cselekvQképes nagykorú személy képviselQje a gondnok.
-A költségvetési szervek képviselQje a szerv vezetQje.
-Az önkormányzat képviselQje a polgármester.
A törvényes képviselet jellemzQje a folyamatosság. Teljeskörq!!!
2). Meghatalmazotti képviselet: az ügyfél és a meghatalmazott közötti meghatalmazással jön létre. Általában írásba kell foglalni. Csak azokra az eljárási cselekményekre vonatkozik, amelyekre az illetQ a megbízást kapta.
3). Ügygondnoki képviselet: olyan természetes személy részére, ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, ha nincs törvényes képviselQje vagy meghatalmazottja, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki.
HATÓSÁGI KÖZVETÍTP:
A jogintézmény célja, hogy megkönnyítse a hatóság és az ügyfelek közötti viták békés rendezését annak érdekében, hogy az ügyek ne kerüljenek szükségképpen a bíróság vagy más szerv elé további felülvizsgálatokra.
A hatósági közvetítQ igénybevételére az eljárási tv. szerint csak akkor van lehetQség, ha speciális jogszabály azt lehetQvé teszi.
A hatósági közvetítQt az eljáró hatóság a közigazgatási hivatal által elQzetesen nyilvántartásba vett személyek közül választja ki. Nem lehet olyan személyt kiválasztani, aki akár az ügyféli akár a hatósági oldalon bármely okból érintett az ügyben (pl. ügyfél vagy hozzátartozója). Nem ügyvéd és nem képviselQ.
Mindkét fél érdekeit képviseli:
-Gondoskodik a felek hiteles, szakszerq és közérthetQ tájékoztatásáról.
-Tájékoztatja az ügyfeleket a jogaikról, kötelezettségeikrQl és az ügyre vonatkozó anyagi és eljárási szabályokról.
-Közvetít a felek között a kölcsönös megegyezés érdekében.
-Összegyqjti és a hatáság részére rendelkezésre, bocsátja az ügyfelektQl érkezQ észrevételeket.
KIZÁRÁS JOGINTÉZMÉNYE:
A Közigazgatási szerv pártatlanságát hivatott biztosítani.
3 szinten értelmezhetQ:
-ÜgyintézQ szintje
-Szerv vezetQjének az esetében.
-Szervvel szemben is értelmezhetQ.
Az a és b esetben: ügyintézQ szerv vezetQje: kizárási okok lehetnek: abszolút és relatív.
ÜgyintézQ és a szerve vezetQje szinte kizárási okok
abszolút: az adott személyt kötelezQ kizárni az eljárásból
relatív: mérlegelni kell, hogy a fennálló ok (érdekeltség) indokolja-e az eljárásból történQ kizárást.


















10. tétel: Szakhatóság közremqködése, idézés, értesítés, a tényállás tisztázása

SZAKHATÓSÁG KÖZREMpKÖDÉSE:
-A közig. szerv ügyintézQje nem rendelkezik speciális szakértelemmel, akkor a szakahatóság közremqködését veheti igénybe.
-Maga a hatóság is közigazgatási szerv.
-A szakhatóság állásfoglalást fog kibocsátani a szakhatóság. Állásfoglalása kötelezQ lesz az eljáró szervre nézve. (ennek alapján hozzák az érdemi döntést a közig.szervek)
Szakhatóság megkeresése:
-Az eljáró közig. szervnek kell megkeresnie a szakhatóságot.
-A szakhatóság meghatározott idQn belül köteles elkészíteni az állásfoglalást, köteles nyilatkozni.
-Ha nem nyilatkozik: a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordulhat, aki kikényszeríti a szakhatóság állásfoglalását, nyilatkozatát.
IDÉZÉS ÉS ÉRTESÍTÉS:
Idézés fogalma: személyes megjelenésre szóló kötelezés, amely jogkövetkezményekkel jár.
A kényszerítQeszköz egészen az elQvezetésig terjedhet.
Bárkit lehet idézni a hatósági eljárásban. 1 kivétel: az ügyfelet az Q kérelmére indult eljárásban nem lehet idézni. (neki értesítést küldünk)
KötelezQ tartalmi elemei:
Tartalmaznia kell a meghallgatás helyét és idejét, továbbá abban meg kell jelölni, hogy a meghallgatás milyen ügyben és milyen minQségben történik (tanúként, szakértQként) Az idézésben figyelmeztetni kell a megidézett személyt a megjelenés elmulasztásának következményeire is. A meghallgatás idejére vonatkozóan az eljáró szerv határnapot vagy határidQt jelölhet meg. A tv. szerint az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatást megelQzQen legalább 5 nappal megkapja, és a megjelenés a munkájában lehetQleg ne akadályozza.
Formája: idézés módja: FQszabály: az idézés általában az írásbeli idézés. A tv. azonban lehetQvé teszi, hogy az idézés távbeszélQn vagy elektronikus úton is kibocsátható legyen. Ebben az esetben az idézés tényét fel kell jegyezni az ügyiratra.
A meghallgatás helye: általában az eljáró hatóság székhelye. A hatóság azonban más helyet is megjelölhet, pl. a helyszíni szemle helyét.
Az idézésnek az idézett személy köteles eleget tenni, amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget az következményeket von maga után. Amennyiben az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, úgy eljárási bírsággal sújtható. ElQfordulhat, hogy az idézett személy önhibáján kívül nem tud eleget tenni az idézésnek, ilyenkor távolmaradását megfelelQen igazolnia kell.
Amennyiben az idézett személy az 1. idézésre nem jelent meg, újabb idézést küldenek ki a részére. Ha az ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, ennek már súlyosabb jogkövetkezménye lehet, mivel az idézett személy a rendQrség útján elQvezettethetQ.
Értesítés
Ügyfél saját kérelmére indult eljárásban nem idézhetQ. Ebben az esetben értesítem az eljárási cselekményrQl. Megjelenhet, kérdezhet.
Idézés  értesítés közti különbség
Értesítés esetén:
- nem kötelezQ a cselekménynél való részvétel
- hátrányos jogkövetkezményt nem lehet alkalmazni
A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA:
A hatósági eljárás célja a jogerQs döntés megszületése minden esetben szükségessé teszi a tényállás pontos megállapítását. Ez azt jelenti, hogy az eljáró szervnek meg kell vizsgálnia a jogilag releváns tényeket és körülményeket, majd ezeket össze kell vetnie a jogszabályok rendelkezéseivel.  bizonyítási eljárás lefolytatásával  bizonyítási eljárás nélkül.
Célja: az eljáró szerv a megállapított tények, és körülmények valódiságáról meggyQzQdjön.
Kit terhel a bizonyítási teher:
-Ha hivatalból indult az eljárás, akkor a hatóságot.
-Ha kérelemre indult az a bizonyítás, akkor az ügyfélen van.
-Ha ellenérdekq ügyfelek vannak, akkor megoszlik a felek között a bizonyítási teher. Mindkét felet terheli. Másrészt mindkét felet megilleti az ellenbizonyítás joga is.
Nem kell bizonyítani
Vannak olyan adatok, amelyeket nem kell bizonyítani, ezek a hivatalosan ismert, köztudomású tények.
A bizonyítási eljárás folytatása két módon történhet. Az eljáró szerv képviselQje egyrészt megtekinthet bizonyos eszközöket, tárgyakat, másrészt meghallgathat nyilatkozatokat, véleményeket. bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle, a szakértQi vélemény, a hatósági ellenQrzésrQl készült jkv. és a tárgyi bizonyíték. A tv. a bizonyítékok mérlegelésének az elvét rögzíti.






11. tétel: Az ügyfél nyilatkozata, irat, tanú, hatósági tanú

AZ ÜGYFÉL NYILATKOZATA:
Az ügyfél az eljárásban kétféle nyilatkozatot tehet. Nyilatkozhat ténybeli kérdésekben és jogkérdésekben.
-Alapelvként rögzíti az eljárási tv., hogy az ügyfeleknek nyilatkozattételi joga van. Az eljárás során joga van nyilatkozatot tenni vagy megtagadni a nyilatkozattételt.
-A valóságnak megfelelQ nyilatkozatot kell tennie.
A kérelemre indult eljárások esetében az ügyfélnek érdeke, hogy nyilatkozatot tegyen, ezért az eljáró szervnek ilyenkor az a kötelezettsége, hogy a nyilatkozattétel lehetQségét az ügyfél számra biztosítsa.
A hivatalból indult eljárások esetében azonban az eljárás célja rendszerint kötelezettség megállapítása, ezért az ügyfél jogosult arra is, hogy az érdekeivel ellentétes nyilatkozatot megtagadja. Ez esetben az eljáró szervnek hivatalból kell a tényállást és a bizonyítási eljárást lefolytatnia.
Tájékoztatási kötelezettség: jogok és kötelezettségek terén. A tv. kifejezetten felhívja az eljáró szervek figyelmét arra, hogy az ügyfelet a szükséges tájékoztatással kötelesek ellátni, továbbá kötelesek az ügyfelet a jogaira és kötelezettségeire figyelmeztetni.
Irat: szilárd anyagon rögzített adat vagy gondolat. Lényeges, hogy az adat reprodukálható legyen. Ezt az álláspontot képviseli az eljárási tv. is, amikor kimondja, hogy az iratra vonatkozó rendelkezések irányadóak minden olyan tárgyra, amely általában mqszaki, vagy vegyi úton adatokat rögzít (fénykép, film, hangfelvétel, CD lemez, mágneses adathordozó, elektronikus dokumentumok stb.). Az iratokat a tartalmuk, tehát a rögzített gondolat, ill. adat teszi bizonyítási eszközzé.
2 nagy csoportba soroljuk: okiratok és egyéb iratok.
Okirat: azzal a céllal állítják ki, hogy annak tartalma a késQbbiekben bizonyítékul szolgáljon. Az okirat kiállításának tehát az a oka , hogy annak tartalmát jelentQ tény, állítás, adat, állapot, jog vagy kötelezettség a jövQben az okirattal bizonyítható legyen.
A bizonyító erQ szempontjából az okiratok két további fajtáját különböztetjük meg:
Közokirat: bíróság, közjegyzQ, vagy más hatóság jogszabályban meghatározott formában állítja ki. Ezen kívül közokiratnak minQsül az olyan irat is, amelyet a jogszabály annak minQsít. A meghatározott formán belül a közokirat jellemzQje, hogy a kibocsátó szerv vezetQjének aláírása és pecsétje szerepel azon. A közokirat teljes bizonyító erQvel rendelkezik.
Magánokirat: lényege, hogy azt szintén késQbbi bizonyítás céljából állítják ki, azonban annak kiállítása nem felel meg a közokirat feltételeinek. Magánokirat pl. a szerzQdés, nyugta stb. A bizonyító erQ szempontjából azonban a magánokiratnak van egy speciális fajtája is, a teljes bizonyító erejq magánokirat. Ez akkor keletkezik, ha azt saját kezqleg írták és aláírták, ha két tanú aláírásával igazolja, hogy az aláíró személy elismerte az iraton szereplQ aláírást sajátjának, az aláírást a bíróság, közjegyzQ hitelesítette, ha a gazdálkodó szervezet mqködési körét érintette az irat, és azt cégszerqen írták alá, ill. ha az ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzéssel bizonyította, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot Az ilyen irat tartalma az ellenkezQ bizonyításig hasonlóan a közokirathoz szintén valódinak tekintendQ.
Tanú: -tanúnak azt a személyt tekintjük, aki az általa észlelt tényrQl vagy körülményrQl az eljáró szervet tájékoztatta. A tanúságtétel állampolgári kötelezettség, 3 részkötelezettséget foglal magában:
1). Megjelenési kötelezettség
2). Vallomástételi kötelezettség
3.) Igazmondási kötelezettség.
Nem hallgatható ki tanúként, akitQl:
bizonyítékként értékelhetQ vallomás nem várható,
államtitok, szolgálati titok, vagy hivatásbeli titok birtokában van, és ez alól nem kapott felmentést.
Hatósági tanú:- a tanúval történQ bizonyítás speciális esete a hatósági tanú alkalmazása az eljárásban.
Erre általában akkor kerül sor, ha attól lehet tartani, hogy az ügyfél utólag vitatni fogja a hatóság által tett megállapításokat.
Hatósági tanú szerepe:
-az eljárási cselekményeknél jelen legyen,
-a felvett jkv-et aláírja, és
-utólag igazolni tudja, hogy ott mi történt.
Hatósági tanú bárki lehet, aki az ügyben elfogulatlan, hozzátartozója nem lehet.













12. tétel: Szemle, szakértQ, tolmács, az eljárás akadályozásának következményei

Szemle:
Szemle nem más, mint a tárgyi bizonyíték megvizsgálása.
A tényállás tisztázására szemle rendelhetQ el, melynek megtartása során a szemletárgy birtokosa a tárgy felmutatására kötelezhetQ, ill. helyszíni szemle tartható.
A szemle elrendelésére vagy hivatalból, vagy az ügyfél bizonyítási indítványára kerülhet sor. A szemle tartását elQzetesen elrendelQ döntésnek kell megelQznie. ErrQl az ügyfelet, ill. más érdekelteket elQzetesen értesíteni kell.
Az eljárási tv egy esetben teszi lehetQvé a szemletárgy birtokosának, hogy megtagadja a szemletárgy felmutatását. Amennyiben a szemletárgyra vonatkozóan titoktartási kötelezettség áll fenn /szolgálati titoknak minQsül a tárgy/. Ha a szemletárgy birtokosa egyéb ok miatt tagadja meg a szemletárgy felmutatását, bírsággal sújtható.
SzakértQ:
SzakértQt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentQs tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elQ a szakértQ meghallgatását.
SzakértQként az eljáró közigazgatási szerv megfelelQ szakértelemmel rendelkezQ dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. SzakértQként - indokolt esetben - szakértelemmel rendelkezQ személy közvetlenül is kirendelhetQ. A szakértQ személyére az ügyfél is tehet javaslatot.
SzakértQként nem járhat el az, akivel szemben a köztisztviselQre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja
A szakértQt a véleményadás elQtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire.
Tolmács:
Az eljárásban az anyanyelvét mindenki szabadon használhatja. Amennyiben tolmács alkalmazása esetén meghallgatásra kerül sor, arról jegyzQkönyvet kell felvenni, a jegyzQkönyvet már magyar nyelven kell elkészíteni. Az aláírás elQtt a meghallgatott idegen nyelven beszélQ személy részére le kell fordítani a jegyzQkönyv tartalmát.
Az állig. eljárásban kötelezQ tolmácsot alkalmazni, ha siket, néma, vagy siket-néma személy vesz részt az eljárásban.
Nem lehet tolmács az, akivel szemben az ügyintézQre vonatkozó kizárási okok forognak fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, aki a tanúságtételt megtagadja.
A hamis tolmácsolás következményeire a tolmácsot figyelmeztetni kell.
A tanúzás és a szakértQi közremqködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye
A tanú, a szakértQ és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közremqködést és véleménynyilvánítást, illetQleg a szemletárgy felmutatását a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, 5ezer-500ezer forintig terjedQ bírsággal sújtható.
A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követQen a tanúvallomást tesz, a szakértQ teljesíti feladatát, illetQleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének.


























13. tétel: Tárgyalás, egyezségi kísérlet, határidQ számítás, igazolás, iratokba valóbetekintés

Tárgyalás
A közigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály elQírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevQ személyek együttes meghallgatására.
A tárgyaláson a közigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértQt, és megszemléli a szemletárgyat.
Az ügyfél és képviselQje a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.
Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetQje rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedQ bírsággal sújtja, a fegyveres erQk, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez.
Egyezség:
A közig szerv akkor kísérli meg az egyezség létrehozását, ha erre jogszabály kötelezi, vagy az ügy természet azt megengedi.
Egyezséget az ügyfelek kötnek egymás között.
Lényege, hogy kölcsönösen engednek az ellenérdekq ügyfelek egymásnak.
Az eljáró szervnek meg kell vizsgálni, hogy a létrejött egyezség megfelel-e a jogszabályoknak és nem sérti-e a felek, vagy mások jogos érdekét.
A jóváhagyás több formában lehetséges:
- az egyezség tartalmát jegyzQkönyvbe foglalják, majd a jegyzQkönyvet jóváhagyó záradékkal látják el
-az egyezség tartalmának megfelelQen formailag is szabályszerq határozatot hoznak.
Az egyezséget ilyen módon jóváhagyó határozat ún. egyszerq határozat lesz, ami azt jelenti, hogy az ilyen határozat indokolása elhagyható.
HatáridQ számítása :
HatáridQ az az idQtartam, amelyen belül az eljáró szervnek, vagy az ügyfeleknek, ill. más eljárásban résztvevQknek valamilyen eljárási cselekményt kell, vagy lehet elvégezni.
A határidQnek van kezdQnapja és utolsó napja.
Határnap: kitqzése azt jelenti, hogy bizonyos eljárási cselekményeket egy meghatározott naptár szerinti napon szükséges elvégezni, pl. az idézett személynek a hatóság elQtt megjelenni.
(2) Ha a határidQ utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidQ a legközelebbi munkanapon jár le.
(3) A postán küldött beadvány elQterjesztési ideje a postára adás napja.
(4) A határidQt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
Igazolás
Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidQt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elQ. Az igazolási kérelemrQl az a közigazgatási szerv dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt.
Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetQleg az elmulasztott határidQ utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet elQterjeszteni.
Az elmulasztott határnaptól, illetQleg az elmulasztott határidQ utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet elQterjeszteni.
HatáridQ elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy idQben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.
Ha a közigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és - az eljárás eredményétQl függQen - korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja.
Az iratokba való betekintés
Az ügyfél és képviselQje az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet.
A közigazgatási szerv az ügyfélen és képviselQjén kívül más személynek (szerv képviselQjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges.
Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzQkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak.














14. tétel: A határozat és végzés a hatósági eljárásban

Hatóság döntései
Határozat Végzés
A közig.szerv mindig érdemi - A közig.szerv mindig eljárási
kérdésben hozza. kérdésekben hozza.
Érdemi döntését így fogalmazza meg. - Eljárási kérdésben való döntés.
alakszerq nem alakszerq

részletes egyszerqsített
Jkv-hoz hasonló irat.
Tartalmi elemeit
meghatározza a KET.
Alakszerq részletes határozat
I. BevezetQ rész
- közig.szerv megnevezése
- tárgya, - ügyfél neve, lakóhelye (székhelye, tartózkodási helye)
- az ügy száma, - az ügyintézQ megjelölése
II. RendelkezQ rész
- összefoglalja a közig. szerv, hogy hogyan döntött
- jogorvoslati jogról való kioktatás (fellebbezés, bírói felülvizsgálat, fellebbezés elektronikus
benyújtása)
- az ügyben hozott valamennyi döntés, - szakhatósági állásfoglalás
- az ügyfélnek vagy más résztvevQnek járó költségtérítés vagy munkadíj
- eljárási költségekrQl hozott rendelkezés
- kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidQket és az önkéntes teljesítés jogkövetkezményei
- illeték és más fizetési kötelezettség elektronikus úton való megfizetésérQl szóló tájékoztatás
III. Indokolás
- a szerv indokait tartalmazza, hogy mi alapján döntött így
- indokolási tényállás, megállapítás
- milyen bizonyítási eszközök, - szakhatósági állásfoglalás ismertetése
- azok a jsz-ok, amelyek alapján az eljáró szerv a határozatot hozta
- hatáskör és illetékességet megállapító jsz.
- anyagi és eljárás jogi szabályok, - miért ez az érdemi döntés született
IV. Zárórész
- határozathozatal helye, ideje
- a határozat aláírójának a neve, hivatali beosztása, aláírását
- az eljáró szerv bélyegzQ lenyomata
- keltezés, - kiadmányozás: a közig szerv vezetQje, de átruházhatja az ügyintézQre is, de a felelQsség még akkor is a közig. szerv vezetQjét illeti, ha nem P írta alá, - elektronikus dokumentum esetén a minQsített aláírást.
Egyszerqsített határozat
A részletestQl egyszerqbb lesz
Nem tartalmazza azokat az elemeket
Nem lesz indokolás és a jogorvoslatról való tájékoztatás
A végzés is egyszerqbb irat, mint a határozat
Végzés tartalmi elemei
A végzés eljárási kérdésben születik, ezért a tv. szerint a végzések formailag egyszerqbb szerkezetet igényelnek.
A bevezetQ része megegyezik a határozat bevezetQ részének elemeivel
A rendelkezQ részben azonban értelemszerqen nem szerepel a szakhatósági állásfoglalás, a költségtérítésre és munkadíjra vonatkozó rendelkezés
Az indokolásban pedig nem kell a bizonyítási eljárást tételesen részletezni, hanem alapvetQen a végzést megalapozó jsz-i helyekre kell helyezni a hangsúlyt.
Amennyiben pedig a végzés valamely eljárási cselekmény idQpontját határozza meg, az indoklása teljes egészében mellQzhetQ.













15. tétel: A hatósági szerzQdés, a döntés közlése és nyilvános közzététele

Hatósági szerzQdés
Ügyfél és a közig.szerv köthet szerzQdést.
Mellérendeltségi viszony áll fenn
Lényege: Jsz. által meghatározott ügyekben a közérdek és az ügyfél számára is elQnyös megoldás érdekében írásban a hatóság és az ügyfél szerzQdést köthetnek.
Azonban meghatározott feltételeknek kell megvalósulnia
A megvalósulás feltételei
- szakhatóság állásfoglalását is be kell szerezni
- ha 3. személy jogát vagy jogos érdekét érinti, akkor az érintett személy írásos hozzájárulása
is szükséges
- meghatározott esetekben közig. szerv felügyeleti szervének a hozzájárulása is szükséges
lehet
A szerzQdés jogerQs és végrehajtható határozatnak minQsül.
Döntés közlése és nyilvános közzététele
Fajtája
1.) Postai úton történQ közlés
- sima levél
- ajánlott levés
- tértivevény:
2.) Személyesen is lehet közölni (ha az érintettek a döntés meghozatalakor jelen vannak
pl. tárgyalás)
Ebben az esetben a jelen lévQ fél részére a döntést tartalmazó iratot átadják és az átadás
tényét az átvevQ aláírásával az ügyiraton, vagy más iraton dokumentálják.
3.) Elektronikus úton: a döntés csak akkor közölhetQ elektronikus úton, ha azt minQsített
elektronikus aláírással és idQbélyegzQvel látták el, továbbá az ügyfél az ilyen kézbesítést
kifejezetten kérte és megadta az elektronikus kézbesítési címét. Ebben az esetben is a
kézbesítés csak akkor tekinthetQ megtörténtnek, ha az átvevQ errQl a hatóságnak
visszaigazolást küld.
4.) Hirdetményi úton: Az iratot az eljáró szerv hirdetQtáblájára meghatározott idQtartamara kifüggesztik, továbbá felteszik az internetre, valaminta hatóság hivatalos lapjában vagy a helyi lapban is közzéteszik. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy azzal érkezik vissza az irat, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
5.) Kézbesítési megbízott: ha külföldi ügyfélrQl van szó és ennek Mo-on nincs lakóhelye.
A külföldi megbízást ad, kijelöl egy Mo-on lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezQ
szervet, személyt, aki átveszi a dokumentumokat és neki továbbítani fogja. Erre meghatalmazást kell írni.
6.) Kézbesítési ügygondnok: az egyéként hirdetményi közlésnek lenne helye, vagy pedig a
postai úton való közlés eredménytelen volt, hiszen a küldemény „nem kereste” jelzéssel
megy vissza a közig szervhez. (nem volt ott senki aki átvette volna). Ekkor az ügygondnok
megpróbálja felderíteni az ügyfél tartózkodási helyét és eljuttatni az iratot.
7.) Nyilvános közzététel: az egész határozatot – magát a döntést – függesztik ki. Nyilvánosan
közzéteszik. Így megismerhetQ a dokumentum tartalma is.
8.) A hatóság kézbesítQje útján

Kivételesen a tv. elrendelheti, hogy a hatóság jogerQs határozatát a minél szélesebb körq megismerés érdekében nyilvánosan is közzé kell tenni. A határozat ilyenkor a hirdetményi közlés szabályai szerint kifüggesztik, illetve az interneten és újságban is közlik. A közlés kiterjed a határozat teljes szövegére, a jogorvoslatra utalás kivételével, tekintettel arra, hogy jogerQs döntésrQl van szó.
















16. tétel: A jogorvoslat fogalma és rendszere a hatósági eljárásban, a fellebbezés.

A KET jogorvoslati rendszere

Ügyfél kérelmére Hivatalból Mind kérelemre
lefolytatható mind hivatalból
lefolytatható jogorvoslatok
A jogorvoslathoz való jog egy alkotmányos alapjog
A jogorvoslatnak kettQs célja van
- az ügyfél jogainak védelme
-a tv-esség biztosítása
Az ügyfél kérelmére benyújtható jogorvoslatok
-fellebbezés
-bírósági felülvizsgálat
-újrafelvételi eljárás
-méltányossági eljárás
Hivatalból kezdeményezhetQ
-döntés módosítása vagy visszavonása
-felügyeleti eljárás
-eljárás az Alkotmánybíróság határozata alapján
-ügyészi óvás (ügyészi intézkedések)
-(felszólalás)
-(figyelmeztetés)
Mind kérelemre, mind hivatalból
-döntés kijavítása
-döntés kicserélése
-döntés kiegészítése
JogerQ
Általában: A jogerQ intézménye garanciát nyújt az ügyfélnek arra, hogy a határozatból származó jogai és kötelezettségei ne legyenek többé vitássá tehetQek.
JogerQ típusai
-alaki: a határozat megtámadhatatlanságát jelenti
-anyagi: a megváltoztathatatlanságát jelenti a határozatnak
Fellebbezés
A leggyakrabban alkalmazott jogorvoslat.
Mi ellen lehet benyújtani?
- az I. fokú határozat ellen lehet fellebbezést benyújtani.
Ki nyújthatja be?
- maga az ügyfél
- az elj. egyéb résztvevQje, akire a határozat rendelkezést tartalmaz
Mikor lehet benyújtani?
- a döntés közlésétQl számított 15 napon belül
Hová kell benyújtani?
- mindig az I. fokon eljárt közig. szervnél kell elQterjeszteni, de a fellebbezés elbírálására a II. fokú szerv lesz a jogosult.
Végzéssel elutasítja a fellebbezést - érdemi vizsgálat nélkül :
-ha a fellebbezés nem a jogosulttól származott
-ha határidQn túl erjesztették be - érdemben is megvizsgálja a II. fokon a fellebbezést
helybenhagyja az I. fokú határozatot
megváltoztathatja
megsemmisítheti az I. fokú döntést
A fellebbezési jogról lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.
A fellebbezés kizárása, a fellebbezés halasztó hatálya
Nincs helye fellebbezésnek,
-ha az ügyben tv. az elsQ fokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetQvé,
-a másodfokon eljáró szerv által hozott végzés ellen, a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen,
-továbbá nem fellebbezhetnek az ügyfelek a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen.
A Ket. taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a közig. szerv jogosult a határozat azonnali végrehajtásának az elrendelésére. Ezek az alábbiak:
- Életveszéllyel, vagy súlyos kárral fenyegetQ helyzet megelQzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt ez szükséges
- A közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból ez szükséges
- A végrehajtás késedelmi jelentQs vagy helyrehozhatatlan kárral járna
- Ha a határozat valakinek a tartásáról vagy a gondozásáról rendelkezik
- Ha azt a tv. egyéb okból lehetQvé teszi
A fellebbezés elQterjesztése, a fellebbezés elbírálása
A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell elQterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók
Az elsQfokon eljárt közigazgatási szerv a fellebbezés indokainak az ismeretében dönthet arról, hogy a határozatot a fellebbezésre tekintettel
-módosítja, -kijavítja, -kiegészíti, -.visszavonja,
-vagy ha az orvoslásra okot nem talál, a fellebbezési határidQ leteltétQl számított 8 napon belül a fellebbezést az ügy összes irataival felterjeszti a felettes szervhez.
Ha a felettes szerv elegendQ adattal rendelkezik a döntéséhez, akkor vizsgálatának eredményeként az elsQfokú határozatot
- helybenhagyja,
- megváltoztatja, vagy
- megsemmisíti.






















































17. tétel: Bírósági felülvizsgálat, újrafelvételi és méltányosság eljárás a hatósági eljárásban

Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata
Az ügyfél, illetQleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha törvény ettQl eltérQen nem rendelkezik -, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétQl számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt.
Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának,
a) ha azt törvény kizárja,
b) ha a határozat jogerQs bírósági határozat végrehajtását szolgálja,
c) ha a határozat ideiglenes jellegq és jogszabályban meghatározott határidQn belül végleges határozatot kell hozni,
e) a lQfegyver, lQszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkezQ,
f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton vagy más okból való megjelenését elrendelQ,
g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelölésérQl,
h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelezQ, illetve
i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat esetében.
A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és - szükség esetén - a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja.
Újrafelvételi eljárás
JogerQre emelkedett határozat felülvizsgálatára irányul.
Feltétele
-ügyfél kezdeményezheti
-ha az ügy jogerQs határozattal lezárult
-az ügyfélnek a határozat jogerQre emelkedését követQen jut a tudomására az eljárás során még el nem bírált, de az ügy elbírálásának szempontjából lényeges bizonyíték
-ennek az ismerete (bizonyíték ismerete) az ügyfélre kedvezQbb határozatot eredményezett volna
A méltányosság eljárás
JogerQs határozat ellen nyújtható be
A végrehajtás szakaszához köthetQ
































18. tétel: A döntés módosítása és visszavonása, felügyeleti eljárás a hatósági eljárásban, a határozat felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján

A döntés módosítása van visszavonása
A Ket. lehetQséget biztosít arra, hogy a közigazgatási szervek az általuk hozott határozatok hibáit saját hatáskörükben, meghatározott feltételek fennállása esetén orvosolhassák. Az orvoslás a határozat módosításával vagy visszavonásával történhet. Ha a határozatban lévQ hiba kisebb súlyú, úgy elegendQ a határozat módosítása, de ha az orvoslás ilyen módja már nem bizonyul elegendQnek, a határozat visszavonható. Ez vonatkozhat határozatra, valamint végzésre.
A döntés hivatalból történQ módosításának vagy visszavonásának feltétele az, hogy
-a döntés jsz.sérQ legyen
- a határozatot a fellebbezés elbírálására jogosult szerv, vagy a bíróság még nem bírálat el
- a határozat közlésétQl számított egy év még nem telt el
- a határozat még nem volt egy ízben sem módosítva vagy visszavonva
- a módosítást vagy visszavonást jsz. nem zárja ki, vagy nem köti külön feltételhez, vagy ha köti, akkor a feltételek adottak
- a módosítás vagy visszavonás nem sérthet jóhiszemqen szerzett és gyakorolt jogokat (
Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk.
FQszabály szerint  csak egy ízben van lehetQség a módosításra vagy a visszavonásra.
A módosításról vagy a visszavonásról a közig. szervnek határozatban kell döntenie.
Felügyeleti eljárás
A felügyeleti szerv bármikor hivatalból megvizsgálhatja a felügyeleti jogkörébe tartozó elsQ vagy másodfokú eljárást, illetve döntést.
Felügyeleti eljárásra sor kerül
-a hatóság mulasztása esetén
-felügyeleti szerv saját vizsgálatának a következtében
-Alkotmánybíróság határozata alapján
-ügyészi óvás alapján
-valamely semmiségi ok alapján
Határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján
A jsz. értelmezése tekintetében is felmerülhet.
Alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz ak, akinek a jogsérelme alkotmányellenes jsz. alkalmazása miatt következett be és az egyéb rendelkezésre álló jogorvoslati eszközöket már igénybe vette, vagy más jogorvoslati lehetQséget nem biztosít a számára jsz.
Az alkotmányjogi panaszt a jogorvoslati lehetQségek kimerítését követQen, a jogerQs határozat kézbesítését követQ 60 napon belül kell az Alkotmánybírósághoz benyújtani.
Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasznak helyt ad és visszamenQleges hatállyal rendeli el az alkotmányellenes jsz. hatályon kívül helyezését vagy a konkrét ügyben történQ alkalmazhatóságának a kizárását , vagy a döntést a felügyeleti szerv felügyeleti eljárás keretében megváltoztatja, megsemmisíti és szüksége esetén új eljárás lefolytatásra kötelezi az ügyben eljárt hatóságot.
E kötelezettségének a felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának közlését követQ 30 napon belül kell hogy eleget tegyen
























19. tétel: Ügyészi óvás, felszólalás, figyelmezetés, a döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése, semmisség.

Ügyészi intézkedések
-ügyészi óvás
-felszólalás
-figyelmeztetés
Ügyészi Óvás: jogerQs illetve végrehajtható, de tv.sértQ hatósági döntésekkel szemben lehet benyújtani, ha a bíróság még azt nem bírálta el.
Ügyészi felszólalás benyújtására akkor kerül sor, ha tv.sértésre nem egy esetben került sor, hanem a közig. szervnél a tv.sértés már gyakorlattá vált. Ez a tv.sértés megnyilvánulhat tevQleges magatartásban, vagy mulasztásban. A felszólalást annak a szervnek a vezetQjéhez nyújtja be az ügyész, amelynél a tv.sértQ gyakorlatot folytatták, vagy a mulasztást elkövették.
Ügyészi figyelmeztetést a jövQbeni tv.sértés veszélye esetén nyújt be az ügyész. Mind a felszólalásra, mind pedig a figyelmeztetésre is érvényes az, hogy azokat az érintett közig. szerv vezetQje 30 napon belül, testületi szerv pedig a soron következQ ülésén köteles elbírálni. Az elbírálásról az ügyészt értesíteni kell
Döntés kijavítása, kicserélése, kiegészítése
Kisebb problémára való megoldás
Kijavítás: ha pl. az ügyfél nevét, lakcímét elírták, vagy elírták az összegszerqséget. Ezt a szerv és az ügyfél is észlelheti.
Kicserélés: ha az elírási hiba a határozat több részét is érinti
Kiegészítés: ha a kérelmem több dologra irányult, de a közig.szerv csak egy dolgot bírált el. Ebben az esetben kiegészítQ határozatot készít a közig. szerv.
Semmisség
(jogkövetkezmény)
A jogorvoslat következménye, ha nagy hibában szenved a határozat, hogy már nem hozható helyre
Semmisségi okok köre:
-az ügy nem tartozik az eljárt hatóság hatáskörébe, vagy az eljárásra nem volt illetékes
-a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül, vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelembe vétele nélkül hozták meg
-a közigazgatási döntés tartalmát bcs. befolyásolta,
-testületi döntés esetén a testületi szerv nem volt határozatképes,
-a döntés olyan tényállást vett alapul, amelyben az ügy érdemében a bíróság már határozott,
-a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság rendelkezQ részében vagy indokolásában foglaltaktól
A semmisségi ok által érintett döntést a jogerQssé válástól számított 3 éven belül, erre irányuló külön határozattal meg kell semmisíteni.
Nincs helye a megsemmisítésnek
-a döntés jogerQre emelkedésétQl számított 3 éven túl, ha a megsemmisítés jóhiszemqen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
-Ugyancsak nem semmisíthetQ meg a kötelezettséget megállapító döntés, ha a jogerQre emelkedéstQl számítva már 5 év eltelt (folyamatos kötelezettséget megállapító döntés esetén az 5 év az utolsó tejesítéstQl kezdQdik)



























20 tétel: A végrehajtás fogalma, feltételei, elrendelése és foganatosítása a hatósági eljárásban

Végrehajtás: általánosságban olyan hatósági cselekményeket értünk, amelyek szükség esetén állami kényszer igénybevételével biztosítják a hatósági döntésben foglaltak megvalósítását, azaz az érdemi döntés realizálását.
Végrehajtási eljárás
Olyan határozat esetében, amely kötelezettséget tartalmaz az ügyfélre.
Végrehajtható határozatok
A végrehajtásra csak akkor kerülhet sor, ha
- a határozat eljárásjogi értelemben végrehajtható,
- a kötelezettség teljesítésének határideje letelt, illetve határnapja elmúltSYMBOL 59 \f "Times New Roman CE" 
- a követelés még nem évült el.
I. A végrehajtás elsQ feltétele,
hogy a határozat a törvény szerint végrehajtható legyen.
végrehajthatóság szempontjából megkülönböztetünk jogerQs és végrehajtható, valamint nem jogerQs, de mégis végrehajtható határozatokat.
A végrehajtás elrendelése
1- Végrehajtás elrendelésének nevezzük azt a szakaszt, amelynek keretében az arra hivatott szerv arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak és ettQl függQen megteszi a végrehajtási eljárás megindításához szükséges intézkedéseket..
2- Végrehajtás foganatosításának a második szakaszban kerül sor a tulajdonképpeni végrehajtásra, vagyis ekkor realizálják ténylegesen a jogi szankciót, vagy kényszerítik ki a kötelezettségnek megfelelQ magatartást.
A végrehajtás elrendelése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - annak a közigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az elsQfokú eljárást lefolytatta.
Ismert, hogy államigazgatási eljárást hivatalból, illetve kérelemre lehet folytatni.
1. A végrehajtást elrendelQ határozat vagy intézkedés ellen jogorvoslattal élni nem lehet.
2. A végrehajtás elrendelését a végrehajtás foganatosítása követi, amelyben a hatóság elvégzi azokat a végrehajtási cselekményeket, amelyekkel vagyoni, kivételesen személy elleni joghátrányt, illetQleg kényszert alkalmaz a kötelezettel szemben.
Az államigazgatási határozatokban az ügyfél terhére nagyon sokféle kötelezettség kerülhet megállapításra.
Ezeket a kötelezettségeket 3 csoportba sorolhatjuk.
Kötelezhetik az ügyfelet
a.) - pénzösszeg megfizetésére,
b.) - meghatározott cselekmény elvégzésére
c.) - meghatározott ingóság kiadására.





























21. tétel: Pénzfizetési kötelezettség végrehajtásra a hatósági eljárásban

Pénzösszeg behajtása
1. Ha a közigazgatási szerv határozatában pénzösszeg megfizetését rendeli el és a magánszemély kötelezett azt nem teljesíti, az elsQ fokon eljárt hatóság közvetlen letiltást bocsát ki.
Lényege:
- hogy a végrehajtást elrendelQ határozattal arra kötelezi a közigazgatási szerv az adós munkáltatóját, illetve a járandóságokat folyósító szervet, hogy a határozatban megjelölt összeget az adós munkabérébQl, egyéb járandóságából vonja le, utalja át, illetQleg fizesse ki a jogosultnak.
A munkáltató a le nem vont tartozás összegének erejéig készfizetQ kezesként felel, ha a letiltással kapcsolatos kötelezettségeit megszegi.
A munkabér közvetlen letiltása mellett, illetQleg helyett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni.
2. Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezQ más szervezet és nem fizeti meg a tartozását, akkor az elsQfokon eljárt közigazgatási szerv átutalási felhívást bocsát ki. Ebben a kötelezett bankszámláját vezetQ pénzintézetet arra hívja fel, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetQleg fizesse ki a jogosultnak. Az átutalási felhívást a pénzintézet köteles teljesíteni.
3. Gazdálkodó szervezetek esetében is elQfordulhat, hogy az átutalási felhívás kibocsátására nincs lehetQség Ilyenkor végrehajtás alá kell vonni a kötelezett ingó és ingatlan vagyonát, valamint követeléseit is.
Az ingóvégrehajtás két szakaszból áll.
elsQ szakasz a foglalás, amely a tulajdonosnak megszünteti az ingóság feletti rendelkezési jogát.
Az ingóvégrehajtás második szakaszára csak akkor kerül sor, ha a kötelezett a foglalás után sem tesz eleget a kötelezettségének.
- ekkor a lefoglalt ingóságot értékesítik és az így befolyt összegbQl elégítik ki a követelést
Az árverést az adóhatóság tartja, arról jegyzQkönyvet kell készíteni.
Amennyiben a kötelezett egyéb vagyontárgyaiból sem lehet fedezni a követelést, akkor ingatlant is végrehajtás alá lehet vonni.
Az ingatlan végrehajtás a következQk szerint történik.
- A végrehajtás elsQ szakaszában az adóhatóság lefoglalja az ingatlant. Amennyiben a kötelezett továbbra sem teljesített, az adóhatóság - miután megkapta a földhivatalnak a végrehajtási jog bejegyzését elrendelQ határozatát - megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes végrehajtót az ingatlan értékesítése végett.
az ingatlan végrehajtás második szakasza az értékesítés. Ingatlant csak árverésen lehet értékesíteni, az árverés a végrehajtó feladata.































22. tétel: Meghatározott cselekmény végrehajtása, ingóság kiadása, biztosítási intézkedés, a végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, jogorvoslatok a végrehajtásban

Meghatározott cselekmény végrehajtása
A közigazgatási szerv az ügyfelet nemcsak pénz megfizetésére, hanem meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére stb.) vagy meghatározott magatartásra (pl. gyermek láthatásának megengedése a másik szülQ részére) is kötelezheti. Nem teljesítés esetén ezeket a határozatokat is a hatóság hajtja végre.
A kikényszerítésre a hatóságnak elvileg kétféle eszköz áll a rendelkezésére.
-egyik eszköz, amikor végrehajtási bírságot szab ki.
-másik eszköz közvetlen, mégpedig személy elleni kényszert jelent
A végrehajtási bírság alkalmazásának az a célja, hogy a határozattal szembeni engedetlenség folytán fennálló jogellenes állapotot megszüntesse.
Az államigazgatási eljárásra a személyek elleni kényszer nem jellemzQ. A közigazgatási szervek közül azt elsQsorban a rendészeti szervek alkalmazhatják a rájuk vonatkozó különös eljárási szabályok szerint. Ennek megfelelQen a végrehajtást foganatosító közigazgatási szerv is a rendQrség közremqködésével alkalmazza a kényszernek ezt a fajtáját.
Meghatározott ingóság kiadása
A kötelezést tartalmazó határozatban meghatározott ingóság kiadására is kötelezhetik az ügyfelet.
- A végrehajtást az elsQfokon eljárt közigazgatási szerv rendeli el, a végrehajtás foganatosítása azonban a meghatározott ingóság helye szerinti legalsóbb fokú közigazgatási szerv feladata. Ez a szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevQ jogosultnak átadja, illetve, ha a jogosult nincs jelen, az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik. Az átszállítás a kötelezett költségére és veszélyére történik.
- Ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja, a közigazgatási szerv részérQl eljáró személy a rendQrség közremqködését kéri és a végrehajtást azonnal foganatosítja.
A végrehajtás felfüggesztése, szünetelése és megszüntetése
végrehajtás felfüggesztése: azt jelenti, hogy a végrehajtást nem lehet tovább folytatni, vagyis az eljárás ott szakad félbe, ahol a felfüggesztéskor tart.
Végrehajtás felfüggesztését akkor lehet elrendelni, ha a végrehajtandó határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, továbbá akkor, ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlQ körülmény indokolja.
Végrehajtás szünetelése a felfüggesztéshez hasonló jellegq intézmény.
különbség közöttük az, hogy
míg a felfüggeszÖp
!

=

±

Ý

í

”Ä,^Ð ò Z¦þŠ4ŽŽ ¬´¶^`~p-ž-º-I Z œ ð z#È#è#^$òçÛÏçòÏçÏçÏç½ç½«œ«œ«œ‘‰‘çòçòçòÏçòÛçxdòÛ&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333 hî9h\Rü6B*CJ aJ ph333 hî9CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9h\RüB*CJ aJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333#hî9h\Rü5>*B*CJ aJ ph333hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\RüCJ \aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ 'ÖØ ¼ p
!

±

Ý

í

l 8”ô¸,^d’Ð ò p˜õïéïïïïïïïïïïïïïïïïÕÁÁ $
ÆÙ „Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
Æ
„Ëd7$8$H$]„Ëa$ „Ë]„Ë „Ë]„Ë
Æx „ÿê]„ÿ꺇ˆ ˆýýý˜ì<ˆþZ¦.X|´þŠëëëëëë×ÁÁÁ«•z$
Æ
Ä} „Ë„ d7$8$H$]„Ë^„ a$$
ÆÄ „Ëd7$8$H$]„Ëa$$
Æij „Ëd7$8$H$]„Ëa$$
ÆÉ
„Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
Æù" „Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
ÆÙ „Ëd7$8$H$]„Ëa$
Šr¢Ö4Žvގšœž ¢¤¦¨èèÔÀÀ¬¬˜˜–––––––– $
Æy „Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
Æù" „Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
ƾ „Ëd7$8$H$]„Ëa$ $
ÆÝ „Ëd7$8$H$]„Ëa$$
Æ
Ä} „Ëd7$8$H$]„Ëa$¨ª¬®°²´¶^`¤ø0-p-ž-: I œ ð z#È#^$æ$J%'<'t'ýýýýýýýýýýýýýýýûýýöææýýýýý$
Æù"d7$8$H$a$$a$^$æ$J%'<'z( ()â)B*ì*++D+¶,ä,h.–.š."/†/24262Ä2è2n3n4|486X6Ö6à6À8Æ8¤9:!:":>:s::õéõéõÛÏõéõÛõéõéõº¨™º™…t™ÛÏõº™ÛÏÛõiÛõéõéõé hî9hî9CJ aJ hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333hî9h\RüCJ \aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ )t'æ'(z()â)B*P*f*z*ª*Â*ì*+®,h.š."/†/®/j0Ê02:2ýýýýýýýýýýýýýýýííëíÛÛíË$
Ækd7$8$H$a$$
Æd7$8$H$a$$
Æù"d7$8$H$a$:2Ä2n3n4|4Ø4:586à6h7¼8¾8À8Â8Ä8Æ8¤9¦9"::ù:¸<|=V>,?d?ïííÝÝÝÝíííííííííííííííííí$
Æù"d7$8$H$a$$
Ækd7$8$H$a$:d?¸?(D¦DHFºF,JZJjJnJpJ\K^KœKˆL“LÝLòLpN”N„O°O/PCPüP
QwQ‹QTR’RªR°SÄS&UDUV&V+VAVìXY(YXYÆYZ([Z[6\O\b\¡\­\¼`aa aºb¾bÀbÒbõçõçõçõÜÔÜõçõçõÈõçõçõçõçõçõçõç¼õÈõÈõçõÈõçõÈõÈõÈõç¼õ®õ¼õ¼õ磘 hî95>*CJ aJ h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ J@JBJDJFJýøøøøøøøýøøøøøøøøøøøøøøøøøøø$a$FJHJJJLJNJPJRJTJVJXJZJ\J^J`JbJdJfJhJjJlJnJpJ\K^KœKLˆL“L¢Lúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøú$a$¢L¯LÝLpN„O/PüPwQTR’RªR°S&UV+VìX(YÈYìY([6\O\b\¡\¼`aºb¼b¾búúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúøúúú $a$¾bÀbÂbÄbÆbÈbÊbÌbÎbÐbÒbÔbÖbšcœc¸cÐcædfbf`gšgPhhh‚hìhÆižj¸kúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúúúúú$a$ÒbÔb˜cœc¶c¸cÈce\efbf‚h°hähêhÆiòižjÄj\lêl°nânên8rlrØr

s¼stªtÔt1uKuv.vx)xRxgx×x yyyz€~œ~¼Ú¼€Ì€æ€ü€

 üþ:‚Ö„òäÙäÙäÙËÙäÙäٿٳٳÙäÙä¿ÙäÙËÙËÙËÙäÙËÙËÙËÙäÙËÙËÙËÙËÙËÙ«£˜ÙäÙäÙ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9hî95>*CJ aJ <¸k\l¶l°nên¬p‚q8rØr¼sªt1uMuxRx×x yŒz˜}


 úúòúúúúòéééòéééúúúúúúúúúúú$„h^„ha$$
&
Fa$$a$ üþ:‚ƒb„D…‡h‰>ŠÚ‹"vŽ:ŽÂŽÍŽåŽòœ‘î‘"“”P•––e–öññïññïïïïïïïññññññññññññññ$a$$„Ä^„Äa$քü„>ŠxŠŒ6Œ"tÂŽÍŽÐŽâŽîŽ0‘2‘œ‘‘–––(—)—<—=—Ä—Å—Û—p˜t˜v˜Ì˜B™Ìš`›,œ.œž6žDŸ¦Ÿ\¡p¡„¡ø¡Ü£ì£ñ¤¥®§°§à§â§ä§~¨€¨Â¨Ö¨

«ª«¶¬ ­óèÚèÚèÌèÌÀÌÀèÀèóèÌÀ踰¥ÌèÌèڙèÌèÌèÌèóèÌèÚèÌèóèÌ踰¥èÌèÌÀèóèóhî9h\Rü6CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ Æha$$a$ñ¤¥Õ¥(¦§®§°§²§´§¶§¸§º§¼§¾§À§Â§Ä§Æ§È§Ê§Ì§Î§Ð§Ò§Ô§Ö§Ø§Ú§Ü§úúúúúñññññññññññññññññññññññ$
Æ
a$$a$ܧާà§â§ä§~¨€¨Â¨©\©ò©

«Ô«ø«^¬´¬x¯Ž¯²¯X°’°±Ž²Ð²ä²ª³þ³„´ööööööññññññññññïññññññññññ$a$$
Æ
a$ ­x¯²¯Ž²Ð²$¶†¶¢¶Æ¶Þ¹ð¹D¼œ¼æ¼ ¿ À¤Á"¨ÃÔÃFʪʬÊòÊË Ë,ËÈÌÖ̜ÐÚÐ
ÑîÓ,Ô¨ÕÞ՘×Â×äÜ$ÝÒßàzàªà

âvâˆâìâüâÀãÂãÜãÞãàã€ä‚äºäæ:æZçˆçõçõçõçõÙõÍõçÁõÁõÁõçõçõçÁõµõµõçÍõÍõÍõçõÁõçõçõÍÙõÙõ­¥šõçõçõÙõÍ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü6CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ <„´µªµ$¶l¶†¶l¸Þ¹D¼œ¼ ¿¤Á¨ÃÔÃÌÆ>Ê@ÊBÊDÊFʪʬÊòÊËÀÌì͜Ðúñúïúúúúúúúúúúúúúúúúæúúúúú$„Ä^„Äa$$„h^„ha$$a$œÐÚКÑîѤÒÓlÓîӨ՘×Â×lÙtÚäÜ$ݴݜÞßÒßàzàªàÒàáXá

âvâìâ¼ãúúúúúúúúúøúúúúúúúúøúúúúúúúúú$a$¼ã¾ãÀãÂãÄãÆãÈãÊãÌãÎãÐãÒãÔãÖãØãÚãÜãÞãàã€ä‚äºä®åþåZçŒçèÎèöñññññññññññññññññññïïñññññ$a$$„h^„ha$ˆçÎèöèÖé"êxëŠëDìxì´ðÄðÆðÞðžòÈòâö÷ÈøÜøæù.úTúûHûþ&þÎþ ÿž Jtì 8<|¸à&n†ˆŽ-aiyŠf°
P
)

õéõÛõÏõÛõÛõéõéõÏõÛõÏéõÛõéõÛÃéÃÛõµõµõÛõÏõÏõ­¥šÛõéõéõŒõŒõhî9h\Rü5CJ \aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\RüCJ \aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\RüCJ aJ 7ÎèÖéê²ê"ëDìxì´ðžò°ó öÈøÜøæù.úTú°úûHûþÎþ ÿzÿöÿJt<„†úøúúúúúúúúúúúúúúúøúúúúúúúúúú$a$†ˆŠŒŽ-‰2 f
)

4
(’¢H†V˜Ö -‚-P !úúúúúúøøøøúúúúúúúúúúøøøøøóóø
&
F$a$)

E

4
9
(’ ¢H\(*†P n ä#æ#ú#ü#œ$¢$°$´$À$(%T%¢&¶&Ä&'È*Ü*ô.$/114òçòçÙòçòÍçÍÁçÙçÙ綫òç‰zhzhzhzhz‰z‰z‰z#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333hî9hî95>*CJ aJ hî95>*CJ aJ h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5CJ \aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ & !&"T"ª"æ"@#â#ä#æ#è#ê#ì#î#ð#ò#ô#ö#ø#ú#ü#œ$¢$´$$%j&4(È*Ü*ýýýýýýýøøøøøøøøøøøøøøøøïïïø$ „]„a$$a$Ü*d,ô.N011¨3”4Î5Z6&7T9Þ:à:â:ä:æ:è:ê:ì:î:ð:ò:ô:ö:ø:ú:ü:ööööñèèèèèööööööööööööööööö$ „]„a$$a$ $7$8$H$a$4”4¶4Z6&7Þ:â:ä: ;;;Ð;æ;`BtB´BäBøBC2CÂCÈCÖCtEÂE˜GÆGJHtH„H.JïÚ˹ˮ¦ž“®…qËqË_Ë_Ë_ËMËqË_Ëq_Ë#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\RüCJ aJ #hî9h\Rü5>*B*CJ aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333 hî9h\RüB*CJ ]aJ ph333ü:þ:;;;;;
;

; ;;;Ð;Ò;æ;:=$>²?`BtBlCÈCTDtEÂEŒF4Göööööööööööñññññööñäññääää

$
Æ(# „]„a$$a$ $7$8$H$a$4GJHtHÒI.J K¶LHMÀMÒMŠO¼PêQÆRHT€TXUŠWYYYYYòíäää×××íÎÎÎÎοÎÎν½½½ $ „Þ5$7$8$H$]„Þa$ $7$8$H$a$
$„Ì7$8$H$`„Ìa$$ „]„a$$a$

$
Æ(# „]„a$.J>JžK KÀMÒM
P¶PpQŽQHT€TþXYYŠYZZ%Z.Z/Z‚ZˆZ‰Z\ \N\h\l\~\†\¤\]X]z]Š^°^öb cñdþd h@h6iíÞÊÞÊÞíÞíÞ¸Þ­¢”­”­”ˆ­”|­|­|­|­|­”|­|­|­|­”­hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî95>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ #hî9h\Rü5>*B*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333+Y
Y

Y YYY YYYYYŠYŒYZ‰ZöZ`[É[j\l\¤\Ð\ò\]X]z]®]4^Š^´^ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý´^_î_
``ata4böb cŒcÖc3dxd§dñdþde_eJf h@h~hÄh6i’iÌi²j:kVlýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý6iFiiÌi²jÒj:kbkVlvlˆnŠnžn n¢n8o:o^opp®qâqdt€t‚t²tºtÊtÒtuŒuÈu2v4vÎwôwäz{Ä}ò}€€n‚„‚º‚œƒÚƒÚ…Ü…ø…ú…R†S†{†òçÙçÍçÍçÍ玲çÙçÙçÍçÍçÙçÙçÍç¦ç¦ç¦ç¦ç¦ç¦ç¦ç¦ç¦ç˜çŽ²Ùçòhî9h\Rü56CJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5CJ \aJ 6VlmˆnŠnŒnŽnn’n”n–n˜nšnœnžn n¢n8o:oho¾op@q®qâqFrs&sÜsìsdtýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýdtºtÊt
u.uZu„u6v`v$wÆw|x>yöy¢zÜz´}p~"€Z€¶€jÈ|‚¼‚¾‚Ú…Ü…ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý܅ޅà…â…ä…æ…è…ê…ì…î…ð…ò…ô…ö…ø…ú…R†S†˜†™†ý†n‡ë‡:ˆ~ˆ¸ˆèˆD‰^‰‰ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýûýý{†—†˜†>ŒLŒ†¤‚Ž¢ŽôŽ*¢Æt¤‘.‘0’v’˜ ™<™hœÔœÖœ
ž

žž$ž6ž¾žðâ×É×½×É×½×½×½×½×ð×ðâ׫—ŽƒŽt_t)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333 hî9h\RüCJ NHhî9h\RüCJ &hî9h\Rü5>*B*CJ ]aJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5CJ \aJ hî9h\Rü5>*CJ \aJ ‰¾‰ì‰"ŠlŠ–ŠöŠB‹`‹†‹Æ‹ì‹ Œ>ŒLŒ†¤Ž‚Ž¢ŽôŽ*¢Æèt¤‘.‘0’ýýûýýýýýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýý0’°’“À“
”0”x”ö”l•¤•b–D— ˜<™Lšöš„› œhœÖœž<Ÿ¦Ÿü î¡¢@¢ýýýýýýýûýýýýýýýýýýöôïïïôææ„äþdð`„äþ$a$dð¾žØžæžŸ<Ÿ¢ŸÀŸÂŸôŸ® ° ø ü ˜¡š¡î¡ò¡`¢b¢d¢Ê¢Ì¢Œ££ìÝÌÝÌÝ»Ý̨Ìݟ”Ÿ…vkc[PBkhî9h\Rü5>*CJ aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\RüB*CJ \ph333hî9h\Rü5B*CJ ph333 hî9h\RüCJ NHhî9h\RüCJ $hî9h\Rü5B*CJ NHaJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333@¢`¢b¢d¢f¢h¢j¢l¢n¢p¢r¢t¢v¢x¢z¢|¢~¢€¢‚¢„¢†¢ˆ¢Š¢Œ¢Ž¢¢’¢”¢–¢öôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô„äþdð`„äþ–¢˜¢š¢œ¢ž¢ ¢¢¢¤¢¦¢¨¢ª¢¬¢®¢°¢²¢´¢¶¢¸¢º¢¼¢¾¢À¢Â¢Ä¢Æ¢È¢Ê¢Ì¢Œ£Ž£ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýŽ£ü£R¦ˆ§$¨Z¨æ¨Ð©´ªr«î«f¬&­4¯‚¯ô¯°8°Š°Ø±–²Ø²$³h³j³l³n³ùðððããããããããðááááááááááááá
$„Ì7$8$H$`„Ìa$ $7$8$H$a$7$8$H$£ü£$¨*¨Z¨`¨æ¨ì¨Ð©Ö©´ªºªr«x«î«ô«f¬l¬4¯^¯ô¯°–²Â²h³j³¦³¨³â´Ê¶æ¶ð¶·Ò¸P¹x¹B½x½¦½,¾š¾ìÝÌÝÌÝÌÝÌÝÌÝÌÝÌÝÌݾ³§³¾³œ‘ƒ¾³u³u³§f³u³u³hî9h\Rü5>*CJ \aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9hî95>*CJ aJ hî95>*CJ aJ hP?š5>*CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüB*CJ ]aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333(n³p³r³t³v³x³z³|³~³€³‚³„³†³ˆ³Š³Œ³Ž³³’³”³–³˜³š³œ³ž³ ³¢³¤³¦³¨³ýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý¨³â´ä´4µÒ¸x¹®¹hºÞºh»d¼½~½,¾Ô¾¿ À)ÀFÀ}À¢À¸ÀØÀ"ÁSÁÊÂÄ(Ç*È,Èýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýš¾²¾Ô¾¿ À)ÀØÀÁSÁTÁLÆjÆlƈƬÆîÆ*È,ÈVÈXÈZÈ<É>ÉfÉÆÉÖÉÞÉâÊ
ËÄÍòÍFОÐêÐüÐèÑþÑjҀҦӺÓRÔhÔ4ØvØ$Û&ÛVÛXÛ
ÜòçÙçÍçÙçÁçòçòçòç¹±¦çÙçÙ瘉çÙçÙçÙçÍçÍçÍçÙçÍçÍç¹±¦Ùhî9h\Rü5>*CJ \aJ hî9h\Rü5CJ \aJ hî9hî9CJ aJ hî9CJ aJ h\RüCJ aJ hî9h\Rü5CJ aJ hî9h\Rü>*CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ 1,È.È0È2È4È6È8È:È<È>È@ÈBÈDÈFÈHÈJÈLÈNÈPÈRÈTÈVÈXÈZÈ<É>ÉpɌɦÉýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý÷ýýý„Ä`„ĦÉÆÉâÊÄÍFЪÐêÐèÑjÒ¦ÓÄÓèÓRÔhÔÁÔPՇÕÌÕRÖ×4ØvØnÙ"Û$Û&Û(Û*Û,Û.Ûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý.Û0Û2Û4Û6Û8Û:Û<Û>Û@ÛBÛDÛFÛHÛJÛLÛNÛPÛRÛTÛVÛXÛ
Ü ÜèÜÝKÝeÝýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýøïýýí$
Æ

!a$$a$
Ü ÜܢܣÜèÜüÜKÝeݑÝ$Þ&ÞhÞlÞ®Þ´ÞÐÞìÞòÞ8ßHßðÜðË𽲞€n€n€Ü]K]ð6)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333#hî9h\Rü5>*B*CJ aJ ph333 hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333"jhî9h\RüB*CJ Uph333hî9h\RüB*CJ ph333 hî9h\Rü6B*CJ aJ ph333'hî9h\Rü6>*B*CJ ^JaJ ph333 hî9h\RüCJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ !hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333 eݑÝÅÝnÞ®ÞòÞfßtà¨à|â*äpåæÔæÀè–éþéê9êeêêŽêêê‘ê’ê“êýôôôïççåïïïïïïããáïïïßßßßßß$
&
Fa$$a$„äþdð`„äþ HßJß`ߤßÈßÖßÞßæßèßøß à$à(àJàLàpàràtà¨àâà¼á¾áfâhâ|â¼â>ãLãèÓIJӲÓèÓ²Ó²ÓèÓ²¡|ÄkÄkÄ|ÄY#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333'hî9h\Rü6>*B*CJ ^JaJ ph333 hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333-hî9h\Rü5>*B*CJ NH\]aJ ph333Lã¨ã¬ãää\äXåZåæ æ&æfæ”æ°æÔæØæ çJçÊçÌç–éòéôéþéêêŽê¨êìÚìÄ쵤µÚµÚµ“µÚµ“µ¤µ~g~ìµ\Q hî956CJ aJ h\Rü56CJ aJ -hî9h\Rü5>*B*CJ NH\]aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333*hî9h\Rü5B*CJ NH\]aJ ph333#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333“ê”ê•ê–ê—ê˜ê™êšê›êœêêžêŸê ê¡ê¢ê£ê¤ê¥ê¦ê§ê¨ê©êªêôêõê
ë¸ìÌìýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýûûöö$a$¨ê©êªêôêõê
ë
ë]ëìxì”ì–ìžìºìÈì2í4í†îˆîòîôî ïòäÖÁ³¡’¡’n’\’K’K’K’!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333$hî9h\Rü5B*CJ NHaJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333hî9h\Rü6CJ ]aJ (hî9h\Rü56@ˆCJ \]^JaJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\Rü56CJ aJ hî9hî956CJ aJ Ìì
ï"ðñRôøõHö

÷ øÌøXùXúÆúDý*þ+þ,þ-þ.þ/þ0þ1þ2þ3þ4þ5þ6þ7þ8þúøúúøúúúúúúúúðúúúúúúúúúúúúúú$
&
Fa$$a$ ï"ïŽï¤ï¦ï¬ï°ðØðññ*ñ>ñ@ñXñ¸ñºñbòdòfòŠòÊóÌó@ôBôRô„ôÊôöôøô
õ

õ.õ²õ´õøõþõöìÝìÇìݶݤݤݶݓݶ€¶Ý“ݓݤÝìÇìÝìݓÝo]#hî9h\Rü5>*B*CJ aJ ph333 hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333$hî9h\Rü5B*CJ NHaJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333*hî9h\Rü5B*CJ NH\]aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333$öHöfövö’ö”ö

÷ øJø`øú úXúÆú û8ûþû\ü^ü„üêüý
ý

ýœý´ýÞýàý*þ+þGþHþïàÏà¾à©àÏàÏà©àÏà••à•à¾àÏà¾àsgXhî9hî9B*CJ aJ ph333hî9B*CJ aJ ph333h\RüB*CJ aJ ph333*hî9h\Rü5B*CJ NH\]aJ ph333&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333 hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333 hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333-8þ9þ:þ;þ<þ=þ>þ?þ@þAþBþCþDþEþFþGþHþIþðþñþÿÒlØ\~0l0 úúúúúúúúúúúúúúúúúøøöôúúúúúòô$a$HþIþðþñþÿaÿbÿ Òl˜ÂL\º~¼î bd0lõçÙŶ¥¶¥¶¶¶¶nõ¶¶¥¶]J]J]õ$hî9h\RüB*CJ NH]aJ ph333 hî9h\RüB*CJ ]aJ ph333 hî9h\Rü5>*CJ \]aJ hî9h\Rü5B*CJ aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333'hî9h\Rü6>*B*CJ ^JaJ ph333hî9h\Rü56CJ aJ hî9h\Rü5>*CJ aJ hî9h\RüCJ aJ l
0 ¾ ò $¨‚
Ô
¼
¾
Æ
:

<

r

t
ª
¬
î
ð
F¦ïÜï͹͹͹͔ͨ}iÍ^P^C^ÍiÍhî9h\RüCJ NHaJ hî9h\Rü5CJ \aJ hî9h\RüCJ aJ &hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333-hî9h\Rü56>*B*CJ \^JaJ ph333'hî9h\Rü6>*B*CJ ^JaJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333&hî9h\Rü5B*CJ \]aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333$hî9h\RüB*CJ NH]aJ ph333 hî9h\RüB*CJ ]aJ ph3330 t
Æ
<

t
¦àFÜŸ l ¾ ’¡Ø¡6¢š¢®¢Ð¢ô¢£,£ˆ£æ£*¤†¤¼¤ê¤ýýûöýööîîöööööööööööööööööö$
&
Fa$$a$¦Êìœ
œ@œBœJ^âžäž†ŸˆŸÜŸ ’¡Ø¡ô¢,£†¤¼¤¦L¦v¦š¦¢¦º¦¼¦¾§¨L¨R¨©©`©Ø©˜ªêÛÉÇÉÛ¶ÛÉÛ¶Û¶Û¢ÛÉÛ¢ÛÉÛ¢‘¢‘Û¶ÛêÛ¶Ûêrhî9h\RüB*CJ ph333#hî9h\Rü>*B*CJ ]aJ ph333 hî9h\Rü>*B*CJ aJ ph333&hî9h\Rü5>*B*CJ \aJ ph333!hî9h\RüB*CJ NHaJ ph333U#hî9h\Rü5B*CJ \aJ ph333hî9h\RüB*CJ aJ ph333)hî9h\Rü5>*B*CJ \]aJ ph333%tésre akkor kerül sor, ha a végrehajtással vagy az alapjául szolgáló határozattal kapcsolatban jogi aggály merül fel, és a felfüggesztés ennek elbírálásáig tart,
a szünetelés fQ oka a kötelezett oldalán fennálló olyan objektív körülmény, amely a végrehajtás eredményét meghiúsítja, vagy a jogosult olyan magatartása, amely közvetve vagy közvetlenül a végrehajtás továbbfolytatásának mellQzésére irányul. A szünetelés jogkövetkezményei lényegében azonosak a felfüggesztés jogkövetkezményeivel.
A Végrehajtás megszüntetése:
-ha a teljesítés végleg lehetetlenné vált,
-ha a végrehajtás iránti igény megszqnt,
-ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozatát visszavonták, megsemmisítették, hatályon kívül helyezték.
Hivatalból meg kell szüntetni, ha:
-a döntést visszavonták vagy megsemmisítették,
-jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható,
-elévült,
-jsz. Elrendeli,
-a jogosult kéri.
Jogorvoslatok:
Fellebbezés:
-végrehajtási ktg viselésére kötelezQ végzés,
-végrehajtás felfüggesztését elrendelQ végzés,
-végrehajtást megszüntetQ végzés,
-végrehajtási kifogást elbíráló döntés ellen.
Kifogást lehet benyújtani:
-vh-t elrendelQ végzés
-munkabérbQl való letiltást elrendelQ végzés
-fizetési kedvezményt megállapító végzés,
-jelzálog bejegyzését elrendelQ végzés,
-a végrehajtás módjára.
A biztosítási intézkedések alkalmazásának az a legfontosabb célja:,
hogy a kötelezett fennálló vagyoni helyzetét a határozat végrehajtásáig fenntartsa, ezáltal a késQbbi végrehajtás eredményességét biztosítsa.
A biztosítási intézkedésekkel kapcsolatos eljárás is két szakaszból áll.
elsQ szakaszban történik meg a biztosítási intézkedés elrendelése,
a második szakasz a biztosítási intézkedés tényleges végrehajtása.
A biztosítási intézkedés elrendelésének két feltétele van:
- legyen olyan vagyoni kötelezettséget megállapító érdemi határozat, amely még nem hajtható véreSYMBOL 59 \f "Times New Roman CE" 
- a határozat késQbbi végrehajtása veszélyben legyen.
A hatóság kétféle biztosítási intézkedést tehet:
- elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását,
- elrendelheti meghatározott dolog zárlatát.
A biztosítási intézkedést határozattal kell elrendelni. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A biztosítási intézkedés végrehajtása iránt az illetékes adóhatóságot kell megkeresni.
A fizetési felhívás sikertelensége esetén az adóhatóság a kötelezett ingóságait, illetve követeléseit - a már ismertetett szabályok szerint - lefoglalja.
Meghatározott ingó dolog zárlatának elrendelése esetén az adóhatóság dolgozója személyesen kézbesíti a kötelezettnek a zárlatát elrendelQ határozatot, egyidejqleg az ingóságot lefoglalja.
A zárlatot ingatlanra kell végrehajtani




















































II. Szabálysértés

A szabsértési jog anyagi jogi következményei.

- AlapvetQ rendelkezések, - szabsért miatt alkalmazható jogkövetkezmények. A Sztv alapvetQ rendelkezései: -szabsért fogalma, - tv hatálya, - szabsértésrt való felelQsség, - felelQsségre vonás akadályai.

A szabsértés fogalma.
Az a jogellenes, tevékenységben v mulasztásban megnyilvánul cs, melyet a tv, kormrend v önki rend szabsértésnek nyilvánít, s melynek elkövetQit az e tv.ben meghatározott joghátrány fenyeget. Pontosabban: olyan emberi cs, mely jogellenes, tényállásszerq, büntetendQ, a társ.ra  a bcs.hez képest  enyhébb fokban veszélyes és az elkövetQnek felróható.

A tv hatálya.
Azokat a kereteket jelöli ki, melyeken belül alkalmazni kell. Vonatkozhat földrajzi területre,jogalanyokra, idQszakra és alkalmazó szervre. A társ részérQl figyelembevételi kötelezettséget,a jogalkalmazó szervek részérQl alkalmazási kötelezettséget jelent. Területi hatály: Területiség elve kimondja, h rendelkezéseit a belföldön elkövetett szabsértések esetén kell alkalmazni. Belföld a Magy Közt államhatára, föld és légtere, az azon kívül tartózkodó magy hajó és légi jármq fedélzete. Más jsz v nemzetközi szerv miatt a tv kivételt enged. A szeméyi hatály: A tv rendelkezéseit az eljárás alá vont személy állpolg.ra tekintet nélkül egyaránt alkalmaznikell. Kivétel, az ogy képv mentelmi joga, a nemz.közi jog alapján kiváltásot, mentességet élvezQk, nemzetközi szerzQdés, viszonoság. IdQbeli hatály: Az elkövetés idején hatályban lévQ jsz.ok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévQ új jsz szerint a cs már nem minQsül jogellenesnek, v enyhébben bírálandó el.

A szabsért.ért való felelQsség és a felelQsségre vonás akadályai.

FelelQsség: legtágabb értelemben helytállás, ill helytállási kötlezettség egy magatartásért. Szabsért miatt csak az vonható felelQsségre, akinek cs.e szándékos v gondatlan, kivéve, ha a jsz csak a szándékos elkövetést bünteti, tehát a szabsért a szubjektív felelQsség elvén nyugszik. Eljárás alá vont személy: gyqjtQkategória, jelenti a tettst és a részest. Tettes: aki megvalósítja a szabsértési tényállást. Ha egyedül tesz önálló tettes, ha nem egyedül, hanem másokkal közösen és egymás tev.rQl tudva, akkor társtettessérQl beszélünk. Közvetett tettesség: az önálló tettesség sajátos megnyilvánulása, az adott személy nem saját maga valósítja meg a tényállást, hanem azt mással megvalósíttatja, mégpedig olyannal, aki nem büntethetQ vmilyen oknál fogva. Úgy felel, mint ha Q sértett volna szabályt. Felbújtás: aki mást a szabsért elkövetésére szándékosan rábír. Bqnsegély: aki másnak a szabsért elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Részesség: járulékos jellegq elkövetési alakzat, hiszen egy tettesi alapcselekményt feltételez, ahhoz kapcsolódik. A szabsért megvalósításának szakaszai: szándék kialakulása, elQkészület, kísérlet, befejezettség. A szabsértési jog nem reagál az elsQ két szaaszra,a kísérletre azonban már igen. Kísérlet miatt csak kivételesen, és akkor van helye felelQsségre vonásnak, ha a szabsért.t meghatározó jsz kifejezetten így rendelkezik. A felelQsségre vonás akadályai: Mindazon tényt, körülményt, helyzetet és állapotot értjükalatta, melynek fennállása esetén nincs tv.es lehetQség az eljárás alá vont személy felelQsségr vonására. Csoportjai: 1.  FelelQsséget kizáró ok: a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem, a végszükség, és egyéb tv.ben meghat ok. 2.  FelelQsséget megszüntetQ ok: az elj alá vont személy halála, elévülés, felelQsségre vonás mellQzése és kegyelem. A felelQsséget kizáró ok: 1. Gyermekkor: nem vonható szabsért miatt felelQsségre az, aki a cs elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be. 2. Kóros elmeállapot: a beszámítási képességet zárja ki v korlátozza. Elmebetegség, gyengeelméjqség, értelmi fogyatékosság (debilitás, imbecilitás, idiotizmus), tudatzavar. Nem eredményez mentesítést a felelQsség alól a tudatzavar akkor, ha az elkövetQ a szabsért.t önhibájából eredQ ittas v bódult állapotban követi el. Szellemi leépülés, szemlyiségzavar. 3. Kényszer és fenyegetés: A kényszer az elkövetQre irányuló közvetlen fizikai ráhatást, oylan külsQ erQszakot jelent,mely alkalmas annak elérésére, h az elkövetQ ne saját, hanem az erQszakot lkalmazó szem akaratának megfelelQmagtartást tanúsítson. Fenyegetés: erQszakos pszichiai ráhatás az elkövetQre, olyan súlyso hátránykilátásba helyezése, mely komoly félelmet kelt, s az elkövetQ nem a saját karatának megfelelQen cselekszik. A cs társadalomra veszélyessgét zárja ki. 4. Tévedés: Azobjektív valóság nem valósághq visszatükrözQdése a tudatban, azaz mást hiszünk, mint a valóság. Az eljárás alá vont személy bqnösségét zárja ki. Ténybeli tévedés: ha az ej alá vont szem.nek az adott tényrQl az elkövetéskor nem volt tudomása, atQle elvárható gondosság ellenére sem. Jogellenességben való tévedés: úgy tudta, h az adott cs nem jogellenes és ebben a hiszemben valósította meg a szabsért.t 5. Jogos védelem és a végszükség: Jogos védelemben az cs, akinek cs.e a saját, ill mások személye, javai v közérdek ellen intézett, ill ezeket közvetlenül fenyegetQ jogtlan támadás elhárításához szükséges. Elemei a jogtalan támadás, a végszükség és az arányosság. 6. A tv.benmeghat egyéb ok.  mg.indítvány hiánya, - a jogosult szerv feljlentésének hiánya, - az eljárásra vont mentesége. A felelQsséget megszüntetQ okok: 1- Az elj alá vont személy halála. 2. Az elévülés: az idQ múlásához kötQdQ jogkövetkezmény. Nincs helye fel.revonásnak, ha a cs elkövetése óta 6 hónap eltelt. Egyszeri magatartásal megvalósuló szabsért esetén az elévülés kezdQnapja az a nap, melyen a szabsért. Tényállása megvalósult, kísérlet esetén az a nap, melyen azezt megvalósító cs véget ért. Állapotcs.ek esetében egy jogellenes állapot elQidézésével valósul meg, akkor kezdQdik, maikor a jogellenes áll véget ért. Mulasztásos szabsértések: akkor kezdQdik, mikor az elj alá vont még jogszerqen eleget tehetett volna kötelezettségének. Az elévülést valamennyi esetben megszkítja az eljárás alá vont személlyel szemben a szabsértsi hat, a fegyelmi hat, az ügyészség v a bíróság által foganatosított bármely elj.i cs. Az elkövetéstQl számított 2 év elteltével azonban semmilyen körülmények mellett nincs helye a felelQsségre vonásnak. 3. A felelQsségre vonás mellQzése. Ha az adott szabsért annyira csekély, h büntetés v intézkedés alkalmazása szükségtelen a jogalkalmazó mellQzheti a fel.re vonást., s figyelmeztetésben részesít. 4. Kegyelem: az ogy közkegyelmet, a közt e egyéni kegyelmezési jogot gyakorol.

A büntetések és intézkedések rendszere.

A szabsért miat alkalmazható jogkövetkezmények: büntetések és intézkedések. A büntetés általános jogkövetkezmény, az intézkedés: eltekintve a figyelmeztetéstQl csak egyes konkrét szab.sért.ek esetén van helye és rendszerint járulékos jelleggel, tehát a büntetés mellet. Büntetés: elzárás, pénzbírság. Intézkedés: eltiltás, elkobzás, kiutasítás, figyelmeztetés.

Büntetések, Elzárás.
A jogalkotó az elzárást csak kivételes jellegqnek tekinti és alkalmazását garanciális elemekkel bástyázza körül, ezek: - szabsért miatt elzárást csak tv állapíthat meg, - az elzárással is sújtható szabsért.ket csak bíróság bírálhatja el, - az elz minden esetben kizárólag a pénzbírság mellett, tehát csak vagylagos büntetésként mondható ki, ilyenkor a spec max megegyezik a generális max.al (150 ezer ft), az elzárás idQtartama korlátozott és viszonylag rövid, max 90 nap.  legrövidebb idQtartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap. Halmazat: több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonják felelQségre, a felsQ határ 90 nap. Az elzárás idejébe be kell számítani a szabsértési Qrizetet és az elQállítást. Nem lehet elzárni: - fiatalkorút, - fogyatékos szem.t, kórházi fekvQbetegnet, - a terhesség 4 hónapját elérQt, 16 éves korát be nem töltQ gyermekét egyedül nevelQ szülQt, hozzátartozót ápolót.

A pénzbírság.
Az állam javára fizetendQ vagyoni jellegq joghátrány. Legalacsonyabb 1000 ft (generális min), legmagasabb 150 000 ft (generalis max). Halmazat esetében az öszeg megemelhetQ a felével, de nem érheti el az egyes szab.sértre megáll pénzbírság felsQ határának együttes összegét., tehát legf 225 000 ft lehet (asperáció leve).  Önki rendeletben megállapított szabsért max 30 000 ft. A jogalkotó minden egyes tényállásnál megállapítja az adott szabsért.nélkiszabható pénzbírság legmagasabb összegét (speciális maximum). Az önként ki nem fizetett pénzb érvényesítése: - letiltja amunkabérbQl, adók módjára történQ végrehajtás, közérdekq munka, elzárás. A jogalkalmazónak figyelembe kell venni: - az elzárás ideje üsztönözzön a pénz befizetésére, - a bírs összege legyen maradék nélkül osztható z elzárás napjainak számával, - a z elz ideje 1 napnál rövidebb és 60 napnál több nem leht, kivéve halmazat, ekkor 90 nap is lehet, - 1 nap elzárásának 100- 3000 ft.ig. Nem lehet pénzb.ot elzárásra változtatni: fiatalkorú, fogyatékos, kórházi ápolás alatt álló, stb.


Intézkedésekrendszere
JármqvezetéstQl eltiltás.
Feltétele: 1. A szabsért.ést meghatározó jsz.nak lehetQvé kell tennie azt. 2. A szabsért.t engedélyhez kötött jármqvezetés szabályainak megszegésével kövessék el.// Pénzbírság ksizabása mellett, de önálló intézkedésként is alkalmazható. A letiltás ideje: - min 1 hónap, - max: 1 év. Külön jsz.ok lehetQvé teszik, h a hatóság: - a cs helyszínén elvegye, - a cs elkövetése után de még a szabsért hat meghozatala elQtt bevonja. A visszaadás külön jsz feltételekhez kötheti.

Elkobzás.
Vagyoni jellegqvédelmi- és büntetQ intézkedés, büntetésmellet és önállóan is alkalmazható. El kell kobozni azt a dolgot, melyet: - a szabsért eszközéül használtak,- a szabsért útján jött létre, - a szabsért elkövetéséért kapott, - a szabsértést elkövették. El lehet kobozni: azt a dolgot, melyre nézve a szabsért.ést elkövették. Arányossági szabály: kivételesen mellQzhetQ az eszköként használt dolog elkobzása, ha az az elj alá vont személy tulajdonát képezi és annak elkobzása a szabsért súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene. Nincs helye elkobzásnak: - ha acs elkövetésétQl 2 év már eltelt.

Kiutasítás.
Kizárólag nem magyar állpol esetében, pénzbírság mellett és önállóan is. Korlátok: - csak tv.ben v korm.rend.ben statuált szabsért.nél, - a hónapokban megállapított idQtartama nem lépheti túl a 2 évet, - az érintettnek az ország területén való további tartózkodása nem kívánatos. A kiutasítás jogkövetkezménye: az adott szem.nek el ekll hagynia Mo területét és vissza csak a megállapított idQ után térhet. Nem lehet kiutasítást elrendelni: - menekült, menedékesnek, bevándorolt státuszúnak.

Figyelmeztetés.
Az állam egyfajta opputunitásának, megalkuvásának eszköze, mely: - büntetés helyett alkalmazható, - a hatóság rosszallását fejezi ki, - nevelQ jellegq intézkedés. Csak akkor laklamazható, ha az adott szabsért csekély súlyú és az elj alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettQl az intézkedéstQl kellQ visszatartó hatás várható.

A jogkövetkezmény alkalmazása és annak korlátai
Alkalmazása:
Tágabb értelemben a büntetés kiszabása, mely: a szabsértési hat.nak az a tev.e mely során a jsz.i keretek között meghatározza az alkalmazandó büntetés v intézkedés típusát és annak mértékét. Mérlegelési lehetQségek: - a felQsség mellQzése, mely nem jeletn joghátrányt, - az elzárás és a pénzbírság setében a tv a generális min.t és max.ot állapít meg., - jármqvezetéstQl eltiltásnál szintén ( 1 hó, 24 hó), - az elkobzás bizonyos esetekben nemkötelezQ, - egyes intézkedések önállóan és járulékosan is alkalmazhatók. Halmazat esetében alkalmazható büntetési kiszabási elv: - Kommuláció (minden cs.re külön megállapítják a büntetést és összeadják), - Abszorpció (csak a legsúlyosabb cs.t bünteti), - Asperáció (A legsúlyosabb cs.re megállapított határ túlléphetQ, de kizárja a kummuláció alkalmazását, rögzíti a végzsQ határt) Asperáció elvének deklarálása: - ha a halmazatban álló cs.k elzárással súlythatók, annak max.a 90 nap, - ha csak pénzbírsággal súlythtó, a legsúlyosabb szabsért.re megállapított pénzbírs felsQ határa a felévelmegemelhetQ, de nem érheti el az egyes szabsértésekre megállapított pénzbírság felsQ határának együttes összegét. Az ügyek egyesítésének konjuktív feltételei: - egy konkrét hatóság elQtt, - ugyanazon elkövetQ ellen, - több szabsértési elj indult, - és még nem született érdemi hat. Ekkor az ügyeket egyesíteni kell és halmazati büntetést kell ksiabni. MellQzhetQ az egyesítés, ill el lehet különíteni a halmazatot képezQ szab.sértési ügyeket, ha a hat megítélése szerint a cs.ek együtteselbírálása jelentQsen segítené a fel.re vonást.

Alkalmazásának korlátai:
1. az elzárás és a pézbírság elévülése. A már jogerQre emelkedett büntetés elévülsérQl van szó, ami a végrehajtásnak az akadálya. Ha a hat jogerQre emelkedésétQl számított 1 év eltelt. Félbeszakíthatja bármely végrehajtást célzó intézkedés. A jogerQre emelkedéstQl számított két év elteltével semmilyen körülmények között nincs helye végrehajtásnak. 2. adatkezelési szabályok. A szabsértési hatóság nyilvántartja az általa felelQsségre vont elkövetQk természetes személyi azonosító adatait, lakcímét, az elkövetett szabsértést, annak büntetését, és azt kiszabó határozat ügyszámát., legalább a jogerQre emelkedéstQl számított két évig. 3. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól. A szabsértési felelQsségre vonás nem eredményez büntetett elQéletet, de tartalmaz hátrányos jogkövetkezményeket. Az elkövetQ a határozat jogerQre emelkedésétQl számított két év után mentsül ezektQl.

ÉrtelmezQ rendelkezések.

1. Fiatalkorú: aki a szabsért elkövetésekor betöltötte a 14. évét, de a 18.-at még nem. Nincs helye vele szemben - pénzbírság kiszabásának, ha nincs keresete, vagyona, - elzárásnak, - pénzbírság helyetti elzárásnak. 2. Katona: A fegyveres szerveknek hivatásos állományú tagjai, és a sorkatonák. A szabsértésüket katonai szerv, a fegyelmi hatóság bírálja el. 3. Hozzátartozó. Az egyeneságbeli rokon és házastársa, az örökbefogadó és a nevelQszülQ, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, vmint a testvér házastársa. 4. Közterület: olyan mg, állami v önki tulajd.ban lévQ terület, mely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehetQ. 5. Nyilvános hely: közterületnek nem tekinthetQ, mindenki számára nyitva áló hely.

A szabsérti jog elj-jogi jogintézményei, az eljáró hatóságok rendszere.

Elemei: - az elj megidítása, - a bizonyítás, a határozathozatal, a jogorvoslatok, a végrehajtás.

Az eljáró hatóságok rendszere:
A) Közigiszervek.  ált hatkörq szabsértési hatóságok, - különös h sz h, - szabsértés miatt eljáró szervek. B) bíróságok.
Általános hatkörq szabsért hat.ok: Minden olyan szabsértési ügyben eljárhat, melyet a tv v kormányrendelet nem utal más szerv hatkörébe. A települési önk.ok jegyzQi járnak el. Kivételesen a jegyzQ járhat el az egyébként hatkörébe nem utalt szabsértések miatt is.
Különös hatkörq szabsérti hat.ok: Kizárólag azon szabsért.ek esetében járhatnak el, melyek részükre telepítik hatsákört. RendQrség, vám- és pénzügyQrség. RendQrség: Feladata a közbiztonság és a belsQ rend védelmeA városi és fQvárosi kerületi rendkap.ok igazgatásrendészeti osztályai járnak el. Vám- és püQrség. Speciális szakismeretet és eljárásjogi ismereteket igényel.Eljáró szervek: - a megye székhelyén mqködQ vámhivatal, de, - Pest megyében a Budakörnyéki Vámhivatal, - a fv.ban a Vám- és PénzügyQrség FQvárosi Szabsértési Hivatala, - a határvámhivatal. Szabsért miatt eljáró más szervek. - nem szabsértési hat, - speciális szakismeret, - feledatuk, h a külön jsz.ban hatáskörükbe utalt ügycsoportok vonatkozásában szakmai ellenQrzést gyakoroljanak, feltárják a jogsértéseket és fellépjenek azok ellen. Felügyeleti szervei: - határQrség, ÁNTSZ, - Fogyvéd FQfelügy, - bányakapitányság, - munaügyi felügyelQ, - Hírközlési FQfelügy, - Nemzeti Park Ig, - Szerencsejáték felügy. Bíróságok. Ha az elj lá vont nem ért egyet a szabsért hat határozatával, kifogással élhet. Ezt az illetékes bíróság bírálja el. Szabsért ügyekben megszqnt a felettes közigi szervnek a másodfokú hatósági jogköre, de tv.ességi felügyeleti jogköre van. Felettes szerv: - tájékoztatást, iratokat, adatgyqjtést és infót kérhet, - a hat.nál tv.ességi ellenQrzést tarthat, - az ell eredménéyhez képest felhívhatja a hat vezetQjének figyelmét a jsz.sértésre, - az illetékes ügyészségnek jelezheti, h egy adott konkrét hat tv.essége aggályos. Felettes szerv: - a közigi hiv vezetQje, - a v és püQ megyei parancsnoksága, - irányítási jogkört gyakorló kp.i fQhatósága. A bíróság részére egyéb területeken biztosított jogkör: - elzárással is súlytható szabsért miatt elsQfokon a helyi bíróság jár el, - ügyészi óvás, - elzárásra átváltoztatásról a helyi bíróság intézkedik.

A hatáskör, az illetékesség, az áttétel és a kizárás szabályai.

A hatóságok hatáskörét mindig az adott tényállás állapítja meg. A hatkör szabályozásával jogalkotó arra a kérdésre ad vlaszt, h miylen típusú szervnek van elj.i joga, ill kötlezetsége. Az illetékesség szabályozásával pedig arra, h az azonos hatkörq szervek közül földrajzilag melyiknek van eljárási joga, ill köt.e. Illetékeségi okok: - Általános, az elj alá vont személy laóhelye, - Különös, az elj alá vont tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, elkövetés helye, cs felderítésének helye, - Vagylagos, több különbözQ lakhelyq elj alá vont szeméylnél bármelyikük lakóhelye, - Kizárólagos: nemzeti park igazgatóság hatkörébe utalt szabsért esetén, - központosított, a szabsérti hat felügyeletlét ellátó miniszter elrendelheti, h egyes szabsértek miatt a fv, ill megyei j v területén egyetlen szabsért hat járjon el, - kijelölésen alapuló, ha vitás, h tbb hat közül melyiknek kell eljárnia,akkor aflettes szerv jelöli ki.// az ügyész hatköre és illetékessége járulékos jellegq, a bíróságéhoz igazodik. Áttétel: ha ahat.nak az ügyben nincs hatköre v illetékessége, az ügyet haladéktalanul át kell tennie a hatkörre rendelkezQ szervhez. Kizárás: Az objektív kizá ok fennállásakor nincs helye mérlegelésnek, az ügyintézQt ki kell zárni . Nem járhat el hat tagjaként: - aki az ügyben mint elj alá vont személy, védQ, sértett, feljelentQ v ezek képviselQje, hozzátartozója vesz v vett részt, - aki mint tanú v szakértQ vesz , vett részt. Kizárás, szubjektív: a bejelentést a közvetlen felettes személy mérlegeli és ehhze képest dönt. Ok lehet minden olyan körülmény, mely az elfogulatlanságot sértené. A bírák kizárása: - nemjárhat el, aki az ügyben mint hat tagja, v mint az ügysz járt el, ill ezek hozzátartozója. Ügyész kizárása: aki az ügyben mint szabsérti hatóság tagja, v mint bíró járt el, ill ezek hozzátartozójának minQsül.

A szabsérti elj.ban résztvevQ személyek.

1. Az elj alá vont személy: - tettes (önálló, közvetett, társtettes), - részes (felbújtó, bqnsegéd). Az elj alá vont szem: az, akivelszemben lefolytatják a szabsért.i elj.ást. A kiszolgáltatottság ellensúlyozása: - jogosult megismerni, h miylen cs miatt, milyen tények, bizonyítékok alapján folyik ellene elj, - minden szakszban kérdést intézhet,észrevételt, indítványt tehet, felvilágosítást kérhet, - az ügy iratait megtekintheti, másolhatja, - egyéb jog, kifogássalélhet az erdemi hat.al szembenfellebebezhet, hozzájárulási joga van. 2. A védQ: - lehet ügyvéd, - az elj alá vont nagykorú hozzátartozója, tv.es képviselQje, - Feladata, h minden rendelkezésére álló tv.es eszközt igénybe vegyen védence segítése érdekében.// Ügyvédi részvétel csak akkor kötelezQ, ha az adott szabsért.ést elzárás büntetéssel fenyegetik, é az Qrizetbe vett személyt a rendQrség gyorsított bírósági elj lefolyttaása céljából állítja bíóság elé. Ha nincs meghatalmazott ügyvéd védQje a rendQrség köteles védQt kirendelni. Igy nem lehet védQ: - a sértett, vmint hozzátartozója, - aki az ügyben mint bíró, ügyész, v a hat tagja jár el, - aki tanú, szakértQ, tolmács az ügyben. 3. A sértett: Az, akinek jogát v jogos érdekét szabsért sértette v vszélyeztette. A sértetti pozíció lehet általános értelemben vett sértett, a kárigény elQterjezstQje, ill a mgindítvány elQterjesztQje. A sértett jogai: - az Qt érintQ oratokba betekinthet, másolatot készíthet, - észrevételeket, indítványt tehet, - kérheti kárának megtérítését. Továbi jogok: panasszalélhet, jogait képviselQje útján is gyakorolhatja. Qasi sértett: az az álligi szerv is, mely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmára a feljelentést megtette.

A bizonyítás elvei, eszközei
Elvei:
1. relevancia elve: a szebsérti hat és bíróság csak az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendQk az érdemi döntéshez, bizonyítási elj kell lefolytatnia.Elemei: - a jogalkotó a relevancia elvét összekpcsolja a tényállás hivatalból történQ tisztázási köt.ének kimondsával, - a hat.nak tisztnia kell, hogy a cs szabsértés-e, a cs.t vélhetQen ki követte el, van-e sértett, kötelezQ-e a védQ, van-e hatköre és illet.e, a cs.t bizonyítottan ki követte el és hogyan, van-e tovabbi részese acs.nek, - fennáll-e a felelQsségre vonást megakadályozó vmely tv.i ok, mik az enyhítQ és súlyosbító körülmények. 2. Ártatlanság vélelmének elve: Senki nem bqnös, amíg bqnösségét meg nem állapították. Az elj alá vont szem nem kötelezhetQ ártatlanságának bizonyítására, s a felelQsség bizonyítása is a hatóság, ill a bíróság kötelessége. Az elj alá vontat védekezési jog illeti meg, nyilatkozatot tehet, megtagadhatja azt, kérdést tehet fel és megtagadhatja annak megválaszolását. Nem terheli igazmondási kötelezettség, de enyhítQ lehet, ha így tesz. A nem kellQen bizonyított tények és körülmények nem értékelhetQk az alj alá vont személy terhére. 3. A szabad bizonyítás elve: bármilyen bizonyítási eszk felhasználható, h az alkalmas a tényállás megállapítására. A hatóság a biz.kat egyenként és összességükben köteles értékelni. 4. A bizonyítást nem igénylQ tények létezésének elve: Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket, és azokat a tényeket, melyekrQl hat.nak hivatalos tudomása van.



Eszközei:
1. A tanúvallomás. Tanú az, aki az általa közvetlen észlelt tényekrQl tájékoztatni tudja a hat.ot. Tanúként az hallgatható ki: akinek az adott ügy szempontjából jelentQs tényrQl v körülményrQl van tudomása. Ekkor köteles a megfelel helyen és idQben megjelenni és vallomást tenni, kivéve, ha nem hallgatható meg tanúként, v él a vallomásmegtagadás jogával. Nem hallgatható meg tanúként: - aki foglalkozásánál, hivatásánál v közmegbízásánál fogva titoktartásra köteles és megsértené köt.ét., - akitQl testi v szellemi fogy.a miatt nem várható el helyes vallomás. Megtagadhatja: - hozzátartozó, - aki magát v hozátartozóját bcs v szabsért elkövetésével vádolná.//a tanúkat egyenként, az aelj alá vont személy jelenlétében kell meghallgatni. Adatvétel után tisztáni kell, h van-e akadálya a vallomástételnek, figyelmeztetni kell, h vallomását összefüggQen adja elQ. A tanú érdekvédelme: - 14 év alatt csak akkor lehet meghallgatni, ha abizonyíték másképp nem pótolható, - kérelemre az adatok zártan kezelendQk. 2. Szakvélemény: olyan biz.i eszköz, melyet kérelemre v hivatalból szakértQ terjeszt elQ. Akkor indokolt a kirendelése, ha a felelQsségre vonás szempontjából jelentQs tény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Az igügyi szakértQ kirendelése határozattal történik. A szakértQ jogosultságai: - ügyiratokat megtekinthet, - jelen lehet az elj.i cs.nél, - kérdést intézhet a tanúhoz, a sértetthez, az elj alá vonthoz, aki köteles alávetni magát a szakértQi beavatkozásnak. Nem lehet szakértQ: - hozzátartozó, az elj.ban másképp érintett  hatóság tagja, bíró, - elfogulatlan.// A véleménynek nincs teljes bizonyító ereje, a szakértQt díjazás illeti meg. A szakértQre megáll szab.ok a tolmácsra is megfelelQen irányadók. 3. Az okirat: olyan irat, melyet kifejezetten azért készítenek, h bizonyítási eszköz legyen, azaz igazolja vmely tény, körülmény fennállását, megtörténtét. A tv kiterjeszti a fogalmat, azaz okiratra vonatkozó rendelkezések érvényesek minden olyan tárgyra, mely mqszaki v vegyi úton adatokat rögzít. ElegendQ az okirat lényeges tartalmának ismertetése. 4. A szemle: egyes konkrét helyszínhez kötQdQ v tárgyi-fizikai elváltozást okozó cs.nél a hat közvetlen észlelése legyen indokolt, szükséges. A tényállás tisztázásához szükséges személy, tárgy v helyszín közvetlen szemrevételezését. A szemletárgyról felvételt, rajzot v vázlatot kell készíteni. 5.Az elj alá vont személy vallomása: Az Sztv nem teszi kötelezQvé az elj alá vont személynek a meghallgatását, ill az elj alá vont szem adott esetben törénQ beismerQ vallomása sem teszi fölöslegessé egyéb biz.ok beszerzését és értékelését. Meghallgatás: - adatok felvétele, - személyi körülmények tisztázása, - figyelmeztetés, h nemkötelezQ vallomást tenni, ill az felhasználható vele szemben, - a valltételt bármikor megtagadhatja, - jegyzQkönyv vezetés a válaszokról, - módot kell adni, h a vallomását összefüggQen elQadhassa.

Kényszerintézkedések a szabsérti elj.ban.

Típusai: - feltartóztatás és elQállítás, - szabsértési Qrizet, - elQvezetés, - ruházat, a csomag és a jármq átvizsgálása, - lefoglalás, rendbírság.

1. A feltart és az elQállítás. Feltart: a helyszín elhagyásának a megakadályozása az erre feljogosított hat által. Foganatosítható: - szabsért leleplezése, megelQzése, megszakítása, - bizonyítékok szerzése, - azonnali fel.re vonás feltétleinek megteremtésére, - ismeretlen elkövetQ kilétének megállapítása.// Alkalmazására a rendQrség, a v és püQ és hatQrség jogosult. A rendQrség azt a személyt állítja elQ, aki: - a szabsértést az abbahagyásra irányuló felszólítás utn is folytatja, - akivel szemben a szabsért elj azonnal lefolyttaható, - a szabsért bizonyítás érdekében vizelet, véralkohol, vérvétel kell, - elzárással súlytható, s gyorsított elj.ban vonható felelsségre. A v és püQség: elQállítja, akit a hatkörébe tartozó szabsértésen tetten ért, gyanusít. Feltartóztathat és a rendQrségnél elQállíttathat. A határQrség: a külföldiek rendészetével- és az úti okmányokkal kapcs szabsért.ek, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás, a hatjel rongálás elkövetése esetén elQállíttathat.// Az elQállítással az elj hat a személyi szabadságot csak az elQállítás céljának eléréséhez szükséges ideig, legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Garanciális szabály, h az elQállítottat az elQáll okáról tájékoztatni kell, az idejérQl igazolást kell kiállítani.

2. Szabálysértési Qrizet. Feltétele: - elzárással is súlytható szabsért elkövetése, - tettenérés, - gyorsított bírósági elj kezdeményezése a bíróság elQtt.// Az érdemi hat meghozataléig, de legfeljebb 72 óráig tart. Meghosszabbításnál max 10 nap, mely ellen viszont fellebbezés nyújtható be.

3.ElQvezetés. Okai: - az elj lefolytatásáért, pl ha az elj alá vont személy v a tanú az idézésre nem jelenik meg, - végrehajtás érdekében elQrendelt elQvezetés. Az ügyész jóváhagyásával hajtható végre, költségeit az elQvezetett köteles megtéríteni.

4.A ruházat, a csomag és a jármq átvizsgálása. Alkalmazható: bárkivel szemben, akirQl alaposanfeltételezhetQ, h tárgyi bizonyítási eszközt v lefoglalható tárgyat tarthat magánál. Garanciális szabályai: - fel kell szólítani, h a keresett tárgyat önként adja át, - az átvizsgált személlyel azonos végezheti az átvizsgálást.//Az intézkedést nem kell külön hat.al elrendelni, a védQ panaszt tehet.

5. A lefoglalás. A lefoglalást a szabsérti hat határozattal rendeli el, és lefoglalhatja azt, ami: - a tárgyi biz.i eszköz, - a tv értelmében elkobozható dolgot. Ezekben az esetekben a szabsértési hat mérlegelési jogkörébe tartozik h elrendeli-e a lefoglalást. A postai körülmények és táviratok lefoglalásár csak az ügyész írásbeli hat.a alapján lehet lefoglalni. A lefoglalás elQtti helyzet nem mindig állítható visza, pl, ha: - a lefogl dolog kiadás airánt más is jelent be igényt, - a dolog az állam tulajdonába kerül. A lefogl korlátja: a nélkülözhetetlen vagyontárgyak nem foglalhatók le.

6. A rendbírság. Célja: - az elj rendjének fenntartása, - a tv.ben elQírt kötelezettségek kikényszerítése. Legalacsonyabb összege 500 ft,legmagasabb a szabsértési hatóság elQtti eljárásban 50 000 ft.

Ált. elj.-i szabályok

Elj.felfüggesztése:
Indoka: - ha az ügy éremi elbírálása olyan kérdés elQzetes eldöntésétQl függ, melyben a döntés más szerv hatkörébe tartozik, - az ismert elj alá vont személy tartós távolléte nem teszi lehetQvé az ügy érdemi elbírálását.// Fel kell függ az elj.t, ha felmerül a diplomáciai v egyéb mentesség lehetQsége. A felfü nem szakítja félbe és nem hosszabbíthatja meg a cs elévülésének idejét. A cs elkövetésétQl számított két évenbelül mindenképp be kell fejezni az elj.t.

Az idézés és értesítés.
Idézés: nem más, mint adott elj.i cs.re történQ személyes megjelenésre kötelezés.  írásban kell közölni, a megjelölt napnál legalább 5 nappal korábban meg kell kapnia, - fel kell tüntetni, h kinek, milyen ügyben, minQségben, hol, mikor kell megjelenni., - a megjelenéssel elmulasztással kapcs figyelmeztetés, - eljáró szervre vonatkozó adatok.// A katonák csak a parancsnok útján idézhetQk. A megidézettet kötelezni kell a meghallgatás elmaradásával okozott költségek megtérítésére, ha: - az idézésre nem jelenik meg, és magát elQre nem menti ki, - önhibájából, meghallgatásra képtelen állapotban jelenik meg, - a meghallg elQtt engedély nélkül távozik. A megidézett elQvezethetQ. //Értesítés alapján nem kötelezQ a megjelenés.

A jegyzQkönyv.
Közokirat, melyet a szabsért.i hat, a bír készít közhitelqen. KötelezQ feltüntetni benne: - a hat, ill a bír megnevezését, - az elj alapjául szolgáló szabsért megjelölését, vmint az elj alá vont szem nevét, - az elj cs megjelölését, helyét, idejét, - a jelenlévQk nevét, jogállását, - a lefolytaotteéj.i cs.t, - a tanú, az elj alá vont és aszakértQ jogairól való tájékoztatást, - a szabsérti hat részérQl eljáró szem.nek, a bírónak, vmint a jegyzQkönyv-vezetQjének aláírását.

A mulasztás igazolása.
Célja: mentesítse azt a személyt a hátrányos jogkövetk.tQl, aki önhibáján kívül határnapot, határidQt mulasztott el. Igazolási kérelmet nyújthat be: - aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitqzött napon, v elmulasztott vmilyen határidQt. 3 hónapon túl nincs helye. ElQkell benne adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, melyek valószínqsítik a mulasztás vétlenségét, ezzel együtt pótolni kell az elmulasztott cs.t. A kérelemrQl az a szerv határoz, melynek eljárása során a mulasztás történt. Ha annak a bír helyt ad, akkor elrendeli az elj folytatását.


Az el.i költség.
- Mindaz a költs, melyet az állam elQlegezett meg az elj megindulása és a büntetés végrehatásának befejezése közötti idQszak alatt, - az elj alá vont személynek az ügyben ténylegesen felmerült készkiadása, - a sértett indokolt készkiadása.// Az elj.i költséget az elj alá vont szmély viseli, ha megállapították, h a szabsértést Q követte el.

A kézbesítés szabályai.
Az iratokat rendszerint postai úton kell kézbesíteni. A kézb.hez fqzQdQ jogkövetkezmény csak akkor áll be, ha a kézb szabályszerq olt. Akkor szabályos, ha a megjelölt személy aláírásával ellátta a tértivevényt, ill ezt igazolja a jegyzQkönyv, v határozatpéldány igazolja.

A határozat közlése, javítása, kiegészítése.
1. A hat közlése: A szabsérti hat, ill a bíróság azzal közli a hat.át, akire az rendelkezést tartalmaz. Közölni kell: - védQ, sértett, a s képviselQje, - bizonyos esetekben az ügyész, - idegenrendészeti hat, - közérdekq munkánál illetékes jegyzQ. 2. A ht kijavítása. A szabsérti hat és a bír akkor javítja ki az általa hozott határozatot, ha abban az ügy érdemét nem érintQ név-, szám-, számítási hiba v egyéb hasonló elírás található. 3. A hat kiegészítése: & akkor egészíti ki az általa hozott hat.ot, ha nem rendelkezik vmely olyan lényeges kérdésben, melyrQl a tv szerint rendelkeznie kellett volna. A kieg határozattal történik, mely ellen jogorvoslatnak van helye.

A szabsérti hat elQtti elj.

1. Az elj megindítása, elintézési hatidQ.  szabsért elj feljelentés v hivatalos személy észlelése alapján indulhat meg.  nincs formakényszer a feljelentésre., de legfontosabb tartalmi elemei: - a f.Q neve, címe, - a f.tett adatai, - az elkövetett cs pontos leírása, - utalás a bizonyítási eszközökre, - a károkozó és a károsult megnevezése, - lQfegyverrelkapcs, a tartási engedély száma, - a helyszínen alkalmazott intézkedések, - közlekedési szabsért.náél a jármqvezetQ nyilatkozata, - engedélyhez kötött jármq vzetésekor az engedély száma, - okmányelvétel ténye, - kitiltás és pártfogó felügyelet szabályainak megszegésekor az elrendelQ hat megnevezése, - a lefoglalás érdekében viszatrtott dolgok leírása.// A szabsérti elj az ügyszámon történQ iktatás napjával indul meg. Az elintézési hatidQ: az elj megindítását követQ 30 napon belül kell meghozni, s ez egy ízben, hatóság vezetQje által max 30 nappal mghosszabbítható, ha az ügy bonyolultsága, v elhárítatlan akadály esetén.

2. A tényállás tisztázása.
Érdekében a hatóság: - felhívja a feljelentQt további adatok közlésére, - meghallgatja az elj alá vont személyt é sszükség esetén a feljelentQt, a sértettet,a tanúkat, - a szakértQt rendel ki, szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértQt, - tárgyi bizonyítási eszközöket, okiratot szerez be, - különbözQ szerveket adatok közlésére hív fel, - megkeresi a meghallgtni kívánt személy lkóhelye szerinti illetékes szabsértési hat.ot a meghallgatás foganatosítása és az errQl készült jegyzQkönyv megküldése érdekében, - tárgyalást tart, ahol meghallgatja az elj alá vont személyt, a tanút és aszakértQt.

3. A határozathozatal.
Fajtái: - megszüntetQ, - felelQsséget megállapító és büntetQ. Az elj határozattal történQ megszüntetése: nem kerül sor azelj alá vont szem felelQsségre vonására. Erre akkor kerül sor, ha hiányoznak a fel.re vonás feltételei, v ha fennálnak a feltételek, de nem indokolt az elj alá vont szem felelQsségre vonása. A fel.re vonás feltételei hiányoznak, ha: - a cs nem szabsért, v az, de nem az elj alá vont követte el, - az adatok alapján nem állapítható meg szabsért elkövetése, az elj alá vont kiléte, - a fel.re vonásnak vmely akadálya áll fenn, - a cs miatt büntetQelj van folyamatban, v a cs.t már jogerQsen elbírálták, - az elj alá vont szuemély meghalt, - a cs elévült, - cs olyan kötelességben áll, melyet jogerQs egyedi álligi hat állapított meg. Fennálnak a fel.re vonás feltételei, de nem indokolt: - a hat elkobzást alkalmaz a fel.re vonás mellQzésével// A hat határozatban állapítja meg az elj alá vont személy felelQsségét és ezért büntetést szab ki, ill intézkedést tartalmaz. A büntetés azonabn csak pénzbírság lehet, hsizen elzárással is fenyegetett szabsért.t csak bíróság bírálhat el. A határozat négy szerkezeti egységbQl áll: fejrész, rendelkezQ rész, indoklás, zárórész. Fejrész: rögzíti az elj hat nevét, székheléyt, az ügy számát és trágyát. RendelkezQ rész: - az elj alá vont személyi adatait, - a szabsért megnevezését, - a pénzbírság összegét, ill az egyéb jogkövetkezményeket, - felszólítást arra, h az elkövet 30 napon belül fizesse ki a pénzbírságot, - a pénzb átváltoztatása esetére megáll közérdekq munka, ill az elzárás idQtartamát, - jogorvoslatra való utalást, - utalást, h a kifogás a bír.i hat meghozataláig visszavonható. Indoklás: rögzíteni kell a tényállást, a bizonyítékokat, vmint a büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítQ és súlyosbító körülményeket, másfelQl utalni kell a döntés lapját képezQ jsz.ra. Zárórész: a hatóság rögzíti a határozathozatal helyét és idejét, a hat részérQl eljáró személy nevét, aláírását és a hat bélyegzQ lenyomatát.

4. Kártérítés megállapítása. Két lehetQség van a kárigény, ill határozatban történQ megítélésére: az egyik, amikor az elj alá vont szem és a sértett megállapodik a hat elQtt a kártérítés összegében, a másik, mikor a kártérítés összege aggálytalanul megállapítható a hatóság rendelkezésére álló adatokból. ElQfeltétel: - okozati összefüggés a kár és az elj alá vont között, - a kártérítési igény elbírálása ne késleltesse az elj befejezését, - a Sztv nem tartalmaz korlátozó rendelkezést az értékhatárra nézve.

A jogorvoslat fogalma, rendszere.

Az állpol a tv.ben meghat szerint jogorovoslatal élhet az olyan álligi, bírói v más hatósági döntés ellen, mely jogát v jogos érdekét érinti. Mindenkinek alkotmányos joga, h az Qt ért érdek- v jogsérelem orvoslását az erre vonatkozó szabályok szerint, az arra jogosult szerveknél kérje és e szervek kötelesek is a jogorvoslati kérelem trágyában eljárni és dönteni. A jogorvoslati rendszer: a sérelmet okozó határozatok felülvizsgálatára vonatkozó jogilag szabályozott eszközök összessége. Szabályozza, h milyen jogorvoslati fórumok vehetQk igénybe, és h a jogosult szervek milyen döntést hozhatnak. Rendes jogorvoslat: az elQterjesztésére nyitva álló határidQ elmulasztása fQszabályként jogvesztéssel jár Közigi szervnél: a hatóság nincs kötve ügyféli kérelemhez. Relatív súlyosbítási tilalom: A büntetQelj.ban érvényesül a súlyosbítási tilalom. De az elj alá vont személyre nézve a bíróság a szabsértési hatóság határozatában foglaltakat figyelembe véve hátrányosabb döntést akkor hozhat, ha a tárgyaláson új bizonyíték merül fel és ennek alapján a bíróság olyan tényt állapít meg, melynek folytán súlyosabb minQsítést kell alkalmazni, v jelentQs mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. Súlyosbítási tilalom érvényesül: az elzárással sújtható szabsértések esetén a fellebi elj.ban, hiszen a megyei bíróság az elsQfokú bíróság döntését az elj alá vont terhére nem változtathatja meg. A perújítási elj.ban sem lehet az alapügyben hozott döntést az elkövetQ terhére megváltoztatni, mint ahogy az ügyész sem nyújthat be a jogerQre emelkedéstQl számított 6 hónapon túl óvást az elkövetQ terhére. Jogorvoslati rendszer: a) A szabsérti hatóság által hozott határozatokkal szembeni jogorvoslat (kifogás, panasz, ügyészi intézkedések, perújítás) b) A bíróság által hozott elsQ fokú hat.al szemben az eljzárással sújtható szabsértési cs.ek elbírálása elsQ fokon is a bíróság hatkörébe tartozik, c) A jogerQs hatósági határozatot érintQen (perújítás).

A jogorvoslatok csoportosítása.
Ismérvei: A) A jogirodalom szerint, érdekeltek kérelmére, csak hivatalból alkalmazható, ill mind kérelemre, mind hivatalból igénybe vehetQ jogorv. A szabsérti tv csak a hivatalból lefolytathtaó jogorv elj lehetQségét ismeri. B) A hierarchia szerint létezik a kibocsátó szerv, ill a felettes által elbírálható jogorv kérelem. A felettes jogorv.ást csak akkor végez, ha az elj.al is sújtható szabsérti ügyekben elsQfokon a bíróság jár el. Hierarchián kívüli megoldás a bírósági tárgyalás, perújítás.C) A jogorv.ok átszármaztató hatályának kérdése. Ha a szabsérti elj.ban a panaszt, a kifogást, az ügyész i óvást elbírálhatja a határozatot hozó szerv is, a jogorv.nak nincs átszármaztatható hatálya. Ha mindezeknek a szabsérti hatóság nem ad helyt, úgy azt az ügyész, bíróság bírálja el, tehát ekkor van átszármaztatható hatálya. D) Egy v több fokozatú rendszer. Hazánkban az egyfokú a jellemzQ. E) Kötött és szabad rendszer. Kötött, ha a szabályozás meghat, h egy v több fokon milyen jogorv kérelem nyújtható be és meghatározott az elbírálás fórumrendszere is. A szabad, rendszerekben ilyen kötöttség nincs. A magyar kötött forma. F) Általános felosztás a rendes és rendkívüli jogorv szerinti megkülönböztetés. A rendes jogorv.on a hat jogerQre emelkedése elQtti jogorv.ot, a rendkívüli jogorv.on pedig a hat jogerQre emelkedése utáni jogorvot kell érteni.


A kifogás.

Az elj alá vont felelQsségét megállapító és joghátrányt alkalmazó határozatával szembeni általános jogorvoslat. Funkciója: olyan halasztó hatályú rendes jogorv, melyben az elQterjesztésre jogosult a szabsérti hatóság ténymegállapításának vagy/és az ügyben kinyilvánított jogi álláspontjának helytállóságát vitatja. Általános szabályok: - a hat végrehajtásának halasztó hatálya van.  elQterjeszteni a pénzbírság kiszabását, a figyelmeztetést, a jármqvez.tQl eltiltást, az elkobzást és a kiutasítást kimondó, vmint a kártérítést megállapító hat.al szemben lehet.  Az elQterjesztés jogát csak azoknak biztosítja, akikre az elj során hozott döntésbQl közvetlenül hátrányos jogkövetkezmény hárult, tehát az elj alá vont, annak tv.es képviselQje, védQje, ill kártérítést érintQen a sértett.  Az egész határozat de annak bármely rendelkezése ellen is benyújtható kérelem.  A kártérítést illetQen a sértett csak a kártérítésre vonatkozó rész ellen élhet kifogással.  A kifogást 8 napon belül kell elQterjeszteni írásban v szóban.

A kifog és szabsérti hat intézkedései: - Az elkésett vagy nem rendben elQterjesztett kifogást a hat elutasítja, mely ellen 3 naponbelül panasz terjeszthetQ elQ.  A szabsérti hat a meghozott hat.át saját hatkörben felülvizsgálja.  Visszavonás, ekkor a korábbit hatályon kívül helyezik.  Módosításkor a hat.ot csak részben változtatják meg. Ilyen döntéskor ismételt kifogás nyújtható be, mely a bírósághoz kerül.  Ha 8 napon belül nincs intézkedés, az ismételt kifogás a bírósághoz kerül.

A kifog bíróság elQtti elbírálása: - A B a szabsérti ügyekben egyesbíróként jár el.  A felülvizsgálat széleskörq, mert a B.ot a szabsérti hat határozata nem köti.  Hátrányosabb rendelkezést csak akkor hozhat, ha a tárgyalson új bizonyíték merül fel, és ennek alapján olyan tényt állapít meg a B, mely miatt súlyosabb minQsítést kell alkalmazni.  A B végzéssel határoz, mely rendelkezQ (a B döntése) és indokló (tényállás, bizonyítékértékelés, a védekezés lényege,a figyelembe vett jsz.ok)részbQl áll.  Részletes indoklást csak az ügydöntQ végzés tartalmaz, a pervezetQ végzést nem kellindokolni, a bizonyítási indítvány elbírálásának indokait pedig az ügydöntQ végzésben kell kifejteni. Az érdemi elbírálást elQkészítQ szaksz elQzi meg, mely során 8 napon belül meg kell vizsgálni, hogy helye van-e az ügy áttételének, az elj felfüggesztésének, ill az elj megszüntetésének.  Áttétel, ha nem illetékes a kifogásra, azt az ügyben eljárni jogosult hat.hoz teszi át.  Az elj felfüggezstése, ha az arra vonatkozó feltételek fennálnak.  Az elj megszüntetése, pl az elkövetQ halála, elévülés, felelQsséget kizáró ok esetén. Az elQkészítQ eljárás keretében hozott eljárást megszüntetQ határozattal szemben viszont jogorv.al nem lehet élni.  A B a kifogást 30 napon belül, tárgyalás mellQzésével bírálja el.  A szabsérti hat határozatát hátáyban tartja, ha a kifog alaptalan, megváltoztatja, ha a jsz.t helytelenül alkalmazták.  A B határozata ellen fellebnek helye nincs, az elj alá vont, a védQ és a sértett azonban a kézbesítéstQl számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti,melynek a döntés végrehajtzására halsztó hatáyla van.


A tárgylás tartásának kérése és a tárgyalás:

A tárgylás tartásának kérése és a tárgyalás: - A kérelmet külön indokolni nem szükséges.  a kérelem a tárgyalás megkezdtéig visszavonható, ha a kérQ nem jelenik meg a kérelmet a B visszavontnak tekinti.  Funkciója a jogorv.i eljárás és az elsQfokú bírósági eljárás.  szakaszai: tárgyalás megtartása általános feltételeinek vizsgálta, a tárgy megnyitása és a jenlévQk számbavétele, a bizonyítási elj lefolytatása, az elj befejezése, a nyilatkozat megtétele, a határozathozatal.
A tárgy megtartása ált feltételeinek vizsgálata: Az elj alá vont tárgyalási jelenléte akor indokolt, ha Q kérte a tárgyalást, ill kártérítés elbírálásánál a bizonyítás érdekében szükséges a megjelenése A bíróság a szabsérti hatóságot is értesíti a tárgyalásról, aki képviseltetheti magát, képviselQje nélkül a tárgyalás nem tartható meg. A bizonyítási elj lefolytatása: A tárgy nyilvános, de a nyilvánosság kizárható.A bíró dönt a bizonyítás sorrendjérQl és terjedelmérQl. Az elj az elj alá vont meghallgatásával kezdQdik.Nem köteles vallomást tenni, ha a szabsérti elj.nál volt vallomása, azt kell figyelembe venni.A szabsérti hat képviselQje kérdéseket intézhet. A sértett a kifogást visza is vonhatja, ilyenkr az elj megszüntetik. A tárgy max 8 napra elnapolható. Az elj befejezése és a nyilatkozatok megtétele: ha befejezett az elj a B a döntlést azonnal meghozza, és nyilvánosan kihirdeti. A határozathozatal: - A B hatályban tartja a T mellQzésével hozott végzést.  Ha a T alapján a korábbi döntés változatlanul nem tartható fenn, a B új határozatot hoz, melyben a szabsérti hat határozatát hatályban tartja, v megváltoztatja.  A szabsérti hat határozatát hatályon kívül helyezi és az elj.t megszünteti.// Ha a B a szabsértést megállapítja, az elkövetQt megfelelQ joghátránnyal kell sújtania, pénzbírság v intézkedés. A határozat a közlés napján jogerQs.

A panasz, ügyészi intézkedések
Panasz:
A szabsérti hat.nak a ruházat, csomag és jármq átvizsgálatával, a lefoglalással, vmint a rendbírság alkalmazásával kapcs.ban hozott határozatával, ill intézkedésével szemben lehet benyújtani, vmint akkor, h ha a szabsérti hat az elj.t megszüntette. A P benyújtására az elj megszüntetése miatt a sértett, minden más esetben az eljalá vont és jogi képviselQje jogosult. 8 naponbelül tehetQ meg a szabsérti hat.nál. Ha azt állapítja meg, h alapos, a sérelem orvoslása iránt maga intézkedik, és a határozatot visszavonja v módosítja. H alaptalannak tartja, az ügyészségnek küldi meg, aki 8 napon belül dönt, h a panaszt elutasítja v ha megalapozott a P, a szasérti hat határozatát hatályon kívül helyezi, indokolt esetben az elj folytatására utasít. A P.nak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A P elutasításától további jogorv.nak helye nincs.

Ügyészi intézkedések.
1972. évi V tv., az Sztv tartalmazza.Az ügyész jogosult: - a szabsérti aht bármelyikénél vizsgálatot tartani, eseti ügyekben iratokat, adatokat beszerezni, felvilágosítást kérni v egyéb módon tájékozódni, s ezek birtokában a szabsérti hat eljárását, döntését értékelni.  az ügyészségen elQterjesztett állpolgi panszok, bejelentések tárgyában eljárni. A tv.ességi kérelem elbírálása: - jelentQsége van, h mennyi idQ elteltével nyújtják be.  ha a rendelkezésre álló idQn belül és a meghat személytQl, akor az Ü a kérelmet haladéktlanul átteszi az ügyben eljárt szabsérti hat.hoz.  ha a jogosult jogorv.val nem élt a benyújtott tv.ességi kérelmét az Ü jogosult, de nem köteles elbírálni.

Az óvás.
Ha az ügyész a szabsérti hat jogerQs és végrehajtható  a B által érdemben felül nem vizsgált  határozatában, v rendelkezésében sértést elkövetQ szabsérti hat.hoz óvást nyújthat be. A mérlegelési jogkörben hozott hat.ok is lehetnek jsz.sértQk.A hat elj.jogi jsz.t sértett: mindazon esetben, amikor a hat a bizonyítékok mérlegelését nem tartalmazza, a mérlegelt tények nem felelnek meg a valóságnak, a döntés alapjául szolgáló ténybQl a hat helytelen következtetést vont le, ill ha túllépte a mérlegelés jsz.ban meghatározott kereteit. IdQ: Az Ó.nak az elkövetQ javára korlátlanul helye van, terhére azonban csak az elévülési idQn, a jogerQre emelkedéstQl számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. ElkövetQ terhére beadott Ó: - ha az ügyész új elj lefolytatását és új határozat meghozatalát indítványozza. Az Ó jelentQsége: a kifogásolt hat v intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van, függetlenül atól, h az ügyész az Ó benyújtása során indítványozta-e a végrehajtás felfüggesztését v sem. Elbírálás: Az Ó-t 8 napon belül köteles megvizsgálni, ha egyetért köteles saját hat-át hatályon kívül helyezni v módosítani s errQl az ügyészt értesíteni. Ha nem ért egyet, akkor az Ó elbírálásától számított 8 napon belül az ügyész egyidejq értesítésé mellett a bíróságnak megküldeni. A B az vást egyes bíróként az iratok alapján 30 napon belül bírálja el. Ha alaposnak tarja, akkior helyt ad, és a szabsérti hat.ot az Ó.ban indítványozott elj lefolytatására kötelezi. Ha az Ó alaptalan azt elutasítja. A B Ó.i határozata ellen jogorv.nak helye nincs. Az ügyész az Ó.t visszavonhatja.

A felszólalás.
Az Ü felszólalásban a szabsérti hat tv.sértQ gyakorlatára v mulasztásban megnyilvánuló jsz.sértésre mutat rá.

A figyelmeztetés.
Az Ü a tv.sértés megelQzése érdekében nyújtja be a jsz.sértést elköverQ szerv vezetQjéhez, akinek 30 napja van az elbírálásra. Egyetértéskor a vezetQ köteles az Ü.i intézkedésben megjelölt intézkedést megtenni, egyet nem értés esetén köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított 8 napon belül a felettes szervhez felterjeszteni, és errQl az Ü.észt értesíteni. Általános tv.ességi felügyeleti jogkörében az Ü rendelkezhet: - tárgyalási (indítványtételi) joggal részt vehet a szabsérti hat által tartott meghallgatásokon.  ElQzetesen jóváhagyja a szabsérti hat intézkedéseit mindazon esetben, ahol ezt atv megköveteli ( a tanú, szakértQ, az elkövetQ elQvezetése, vmint a postai küldemények kézbesítését megelQzQ lefoglalása), - utasítást adhat a szabsérti határozatok végrehajtására. Az Ü utasítása alapján egyfelQl a szabsérti hat köteles intézkedni a pénzbírságot helyettesítQ elzárás végrehajtására. (A kiszabott pénzbírságot nem fizette meg vki, és a letiltás, adók módjára behajtás, közérdekq munkára átváltzotatás sem vezetet eredményre, ennek ellenére hlyettesítQ elzárás érdekében intézkedés nem történt.)  A mulasztóval szemben fegyelmi felelQsségrevonást kezdeményezhet.

A perújítás.

Rendkívüli jogorv, tehát csak jogerQs bírósági hat ellen vehetQ igénybe. Célja a B.i döntéssel jogerQre emelkedett szabsérti ügyekben hozott téves döntés megváltoztatása. Amegtámadott hat jogerejét nem érinti, az csak akkor szqnik meg, ha B a perújítási elj.ban megállapítja, h alapos volt, és az alapügyben hozott hat.ot részben v egészében hatályon kívül helyezi. Perújításra csak az elkövetQ javára kerülhet sor. Nincs helye, ha a bír hatjogerQre emelkedését követQ 1 év eltelt. A perújítás okai: 1. Ha az alapügyben felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, mely valszínqvé teszi, h az elkövetQ szabsérti felelQssége nem állapítható meg, ill reá nézve kedvezQ tartalmú határozat hozható. 2. Ha az elkövetQvel szemben ugyanazon cs miatt több szabsérti felelQsséget megállapító bírósági határozatot, v ugyanazon cs miatt szabsérti hatósági és büntetQjogi felelQsséget elbíráló bírósági határozatot hoztak. 3. Az alapügyben hamis v hamisított bizonyítékot használtak fel. 4. Az a körülmény, ha megállapítják, h az alapügyben a szabsérti hat vmely tagja, ill a bíróság kötelességét a büntetQ tv.könyvbe ütközQ módon megszegte. (hivatali visszaélés, vesztegetés). Ez esetben további feltétel, h a perújítási okként megjelölt bcs (hamis vád, hamis tanúzs) elkövetését jogerQs ítélet megállapította, v ilyen ítélet meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárja ki, továbbá, h a bcs a szabsérti hat, ill a B határozatát befolyásolta. 5. Ha az Alkbír az alkjogi panasznak úgy ad helyt, h az alkotm.ellenessé nyilvánított jsz.nak a konkrét esetben történQ alkalmazhatóságát visszamenQlegesen kizárja. A perújítási kérelem: - elQterjesztheti az elkövetQ, a védQ ha az elkövetQ nem tiltja és a fiatalkorú tv.es képviselQje.  Határozatot a perújítási elj során az elkövetQ hátránya nem lehet megváltoztatni.  Egyoldalú nyilatkozat, ezért visszavonható.  Minden jogosult csak egyszer terjesztheti elQ. A perújítási eljárás: - A perújítási kérelem az alapügyben eljárt bíróságnál szóban v írásban egyaránt elQterjeszthetQ.  A B a kérelem és az alapügy iratai alapján dönt, külön eljárást nem folytat le. - Érdemi vizsgálat nélkül elutasít, ha, a B határozatának jogerQre emelkedését követQen egy év eltelt, az nem a jgosulttól származik, azonos jogosult ismételten terjsztette elQ.  Ha alaposnak találja, akkor perújítást elrendeli és az ügyet tárgyalásra tqzi ki.  Ha a kérelem megalapozott, az alapügyben hozott határozatot egészben v részben hatályon kívül helyezik és új határozatot hoznak.  Ha a B-neknincs hatásköre, az ügyet az arra megfelelQ B-hez teszi át.  Ha alaptalan, azt elutasítja, s ez ellen jogorv.nak helye nincs.

A végrehjatási elj általános jellemzQi.

- A fokozatosság elvére épül.  csak a jogerQs hat.ot lehet végrehajtani. JogerQs, egy hat, ha: - ellene az arra jogosult kifogást nem nyújtot be, - az arra jogosult kifogást nyújtott be és ennek alapján a szabsérti hat módosította a hat.át, mely ellen immár nem került sor kifogás elQterjsztésére, - a szabsérti hat hatérozata ellen a jogosult kifogást nyújtott be.
A végrehajtás módozatai.
1. Közvetlen letiltás: Ha a hat jogerQre emelkedésétQl számított 30 napon belül a pénzösszeget nem fizette meg, akkor a szabsérti hat közvetlenül letiltást bocsát ki, melyben felhívhja a munkáltatót, hogy a letiltott összeget a munkabérbQl vonja le és utalja a jogosult részére. - Azért közvetlen, mert maga az alapügyben elj szerv rendeli el a saját hat.ának a végrehajtását, vagyis nem kell más szervhez fordulni.  A munkáltató aletiltásnak köteles eleget tenni.  Ha a letiltásnak akadálya van, a munkáltató köteles azt 8 napon belül jelezni a szabsérti hat.nak.  A munkabérbQl, járandóságból, nyugellátásból csak annak 33%-a vonható le. - A követelés sorrendisége: - gyermektartási díj, egyéb tartásdíj, a munkabér, - büntetQ és büntvégrehajtási vmint szabsérti elj.ban az adóssal szemben mehállapított, az állam javára fizetendQ összeg, vagyonelkobzásból eredQ követelés, - adó, tb-követelés, más köztartozás, - egyéb követelés.  A közvetlen letiltás teljesítéséért anyagilag is felelQs. 2. Adók módjára behajtás: - Ha közvetlen letiltásra nincs lehetQség a szabsérti hat elrendeli a tartozás adók módjára történQ behajtását.  Emiatt az elkövetQ lakhelye szerinti jegyzQt keresik meg.- A jogalkotó célja, h a vgyoni jellegq követelések a maguk valóságában teljesüljenek.  Az adóigazgatás szabályai szerint folytatható le (1990. évi XCI. Tv).  bankszámla esetén azonnali beszedési megbízás.  rendszeres jövedelemnél letiltással.  ha ez aránytalanul hosszú idQ múlva vezetne eredményre, akkor ingó és ingatlan vagyontárgyáit kell végrehajtás alá vonni. 3. Közérdekq munkára átváltoztatás: Ha az adók módjára való behajtásra nincs lehetQség v az aránytalanul sok idQbe telne, úgy a pénzbírság, helyszíni bírság az elkövetQ beleegyezése esetén közérdekq munkára változtatható. Feltétel: - az elkövetQ önként vállalja a közérdekq munkát, - az elkövetQ lakóhelyén v tartózkodási helyén lehetQség legyen közérdekq munka keretében való foglalkoztatásra.  Ha a feltételek fennálnak, a közérdekq munkára átváltoztatást az alapügyben eljárt szabsérti hat határozattal mondja ki, mely ellen fellebni nem lehet, s melyet az elkövetQ lakhelye, ill tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzQnek megküldenek.  Ha az elköv nem kezdi meg a közérdekq munkavégzést, v munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget, akkr az önk jegyzQjének értesítenie kell a szabsérti hat.ot. Ekkor elzárásra változik a közérdekq meló. 4. Elzárásra átváltoztatás: ha aránytalanul hosszú idQ, a közérdekq munka nem vállalása esetén, v ha arra lehetQség sincs, a szabsérti hat kötelessége az elzárásra való átváltoztatás kezdeményezése. Az a B rendelkezik róla, mely: - az érdemi hat.ot hozta, - illetékességi területén a jogerQs hat.ot hozó szabsérti hat fekszik, - mely illetékességi erületén a helyszíni bírságolásra sor kerül.  az átváltozttaásról a15 napon belül, tárgyalás mellQzésével dönt a B.  Széleskörq felülvizsgálati jog illeti meg aB.ot, mely során az alapelj tv.ességét is vizsgálja.  megalapozottságnál átváltoztató hat.ot hoz.  Jogorv.nak helye nincs.  Ha a pénzbírságot utána mégis megfizetik, úgy az elzárást gfoganatosítani nemlehet.  Fiatalkorúakra alkalmazás nem lehet akkor sem, ha az adók módjára történQ behajtás megkísérlése nem vezet eredményre.

Végrehajtási kedvezmények.

- Egyéniesítés elve: tekintet a személyi körülményekre. A bünt kiszabása után is bekövetkezhetnek olyan körülmények, melyek az egyéniesítés eredetileg figyelembe vett szempontjait módosítják. Végrehajtási kedvezmények: - részletfizetés v halasztás (max 6 hónap) engedélyezése, - az elzárás félbeszakítása, - a végrehajtás méltányosságból való mellQzése.  A jogosult szerveket széleskörq mérlegelési jog illeti meg. Méltányosság alkalmazása csak akkor tv.es, ha a bünt.t ksiazbó hat jogerQre emelkedését követQen beállt olyan körülmény alapján kerül sor, melynek bekövetkezését az alj során elQre látni nem lehetett. Akkor kerülhet során a kedvezményekre, ha ez más személy jogos érdekét nem sérti.  A kérelmet az elkövetQ és védQje terjesztheti elQ. A pénzbírság, a jármqveztQleltiltás végrehajtása méltányosságból mellQzhetQ, az elkobzott dolgot visszaadhatja: - önki hatkörbe tartozó szabsértek esetén a közigi hiv vezetQje, - a felügyeletet ellátó miniszter, ha az ügyben szabsérti hat járt el, - az orsz hatkörq szervvezetQje, ha a felügyeletet a min látja el.  h az elkövetQt elzárással sújtották, a közte gyakorolhat méltányosságot. ElQterjesztés: - az elzárást kivéve a szabsérti hat.nál és a méltányossági jogkört gyakorlónál, - elzáráskor csak az ügyben érdemi hat.ot hoz B.nál, aki felterjeszti a kérelmet az igügyi miniszterhez, aki a büntetés végrehajtását a közte döntéséig elhalasztja.  Az elkövetQ a bíróság útjqn értesül.

A kiutasítás végrehajtása.
A külföldi elj alá vont személyt lehet kiutasítani, nem azonos az idegenrendészeti hat által alkalmazott kiutasítással, de ez a szerv hajtja végre. Intézkedés: - a kf.i ujjlenyomatának levétele, - a kiutasítás tényének és a beutazási tilalom idejének az úti okmányokba történQ bejegyzésére, vmint a határátlépés helyének a megállapítására, - bevándorolt kf.i esetén a bevándorlási eng visszavonására, - a beutazás és tartózkodási tilalom nyilvtartba vételére.

A Szabsértési jog Különös Része.

A jogalkotó a szabsértés egységes felfogásából kiindulva aza nygai és ajárási szab.ok új szabályozásának keretében a különös rész teljes revízióját is elvégezte. Alapelvei: A) szabsért a bcs.nél kisebb fokban társadalomra veszélyes cs. B) ha a magatartást a közigazgatás egyéb szankciórendszere megfelelQen kezeli, el kell kerülni a párhuzamosságot. C) MellQzni kell a felelQsségre vonást nem természetes személy elkövetQk esetében, ha a vezetQ bqnössége hiányzik. D) A pénzbírság spec nagysága ne bontsa meg se a büntetQjog, se a közig jog szankcióinak hierarchiáját, de tükrözze a cselekvés társad.ra veszélyes fokát. E) A bírságok nagysága ne szaakdjon el az elkövetQk szociális helyzetétQl, fizetési képességétQl. G) A különös rsz fejezetei világosan fejezzék ki a tárgyi felosztást, az azonos tárgyhoz tartozó magtartok egy helyenkerüljenek szabályozásra.

A különös rész általános jellemzQi.
A szabsérti tényállásk csoportosítása: A) Olyan cselkvések,melyek vmely bcs.i tényállás társ.ra kevésbé veszélyes alakzatként kerültek a jogrendserbe. B) Olyanmagtartok, melyek a közigi szervek által kibocsátott normatív aktusok be nem tartásában valósulnakmeg. Keretszabályozás, blankettszabályozás: a tényállás utal egy másik jsz által követendQ magatart.ra, aminek elmulasztása szabsértés. Gyakori, h a másik jsz másik jogágba tartozik.

A különös rész szerkezeti felépítése.
Három jogforrási területen található. 1.A Sztv. 3. részében: XIV. fej az emberi méltóság, a személyi szabdság és a közrend elleni szabsértésnek. Itt szabályozzák a becsületsértés, magánlaksértés, az önkéntes beköltözés, rendzavarás tényállását. XV. Fej a tuljdon elleni szabsért.ek. XVI. Fej. A pénzügyi szabsértek. 2. A 218/1999. (XII. 28) Korm. Rendeletben (mód. 23/2000 (III.8) Korm. R): itt jóval kevesebb a tényállás,mert a jogalkotó csak a legsúlyosabb szabsérti tényállásokat fogalmazta meg. Köztük a tv.i szabályozást kívánó elzárással sújthatókat. 3. Az önk által rendeletben megjelölt tilalmazott magatartások. Csak meghat közigi területre érvényes. A Korm r felépítése: I. fej: a közrend elleni szabsértek. (A közterület és nyilvánso hely rendje elleni szabsértek,a tqzvédelmi és fegyverrendészeti szabsértek, llamhatér elleni szabsért.) II. fej: A közig mqködésének zavartalanságát veszélyztetQ sz.sért. (Adatszolgáltatással, honvédlemmel, polgári védelemel kapcs szabsért.) III. fej: Közlekeési szabsért (közlekedésrendészeti, közlekedésügyi szabsért) IV. fe: Hírközlési szabsért. V. fej: munkaügyi szabsért. VI. fej: Munkaügyi szs. VII. Egészségügyi és szociálsi szs. VIII. MezQ- erdQ és vízgazdálkodási szs. IX. fej: Válalkozói, ipari és bányászati szs. X. fej: építésügyi szs. XI. fej: A közoktatás rendjét és a kulturlis javakat veszélyeztetQ szs. XII. Sajtószs. XIII. Mérésügyi, szabványügyi és találmányi szs.













PAGE 


PAGE 36

Hasonló témájú dokumentumok

Tanulásmódszertan jegyzet

- 2009-04-25 15:05:12

Gazd. jog I. kidolgozott tételek

- 2009-05-10 19:32:41

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

01 2. előadás 26 3. óra analízis dolgozat megoldás árupiac beadandó biogeográfia biztosítás építészet épszerk v gazdinfo görögország gyep növényzet hla igaz józsef jogképesség kereskedelem kidolgozott tételek komplex környezeti katalízis kötelmi jog labor légzés megtakarítás minimum kérdések munka német felvilágosodás neveléstörténet oktatói kiadott anyag outsourcing őstörténet pót prácser tamás programozás sejtbiológia sportjog számvitel szár szocioógia tanenbaum tartalékidő tektonika toxikológia tqm urbán vám vergilius zh zrínyi