jonika

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaMultikulturalizmusjonika

GAGYI JÓZSEF: JONIKA


Román államhivatalnokok magyar etnikai környezetben: aszimmetrikus viszonyok és integráció

Az 1920-as évek elején Erdélyt Romániához csatolták. Ezzel egyidQben a székelyföldi adminisztráció is átalakult: a hivatalokban kicserélQdött a vezetQ és az alsóbb hivatalnokok, a magyarokat máshonnan ide települt románok helyettesítették. Új formák jelentek meg az etnikumközti kapcsolatokban, új kapcsolatalakítást sajátítottak el. A betelepítetteket megbízással és kiemelt fizetéssel küldték ki, de bármikor el is mozdíthatták Qket. 1940. augusztus 30-án a bécsi döntés értelmében a román hatalmat felváltotta a magyar államhatalom, s a román hivatalnokoknak le kellett mondaniuk.
Az 1920-as években az interetnikus kapcsolatok új mintái alakultak ki: a helyi közösség mellé telepedtek a román hivatalnokok. Csak rajta keresztül lehetett a hivatallal kapcsolatba lépniki kellett alakítani a román hivatalnoknak mint típusnak, illetve a hivatalt viselQ személynek a közösségi képét. Itt helyben érvényes identitást kellett nekik tulajdonítani.
A közösség és a hivatalnokok közti kapcsolat aszimmetrikus volt: a hivatalnokokat helyi képviselQkként az állam delegálta a közösségbe. A közösség nem szólhatott bele a hatalom személyeket érintQ elvi rendelkezéseibe. Az 1920-1930-as években a magyar közösségnek új helyzetekkel kellett szembenézni, ezekbe kellett belépni, ezeket átértelmezni. Például többszörösen idegenek jöttek a faluba, különbözQ okok miatt:
1. hivatalnokként a falusiak fölé voltak rendelve
2. a gazdasági-társadalmi-politikai gyarmatosítónak tekintett államszervezet megbízottjai
3. más nyelvet beszéltek, más kultúrkörbQl érkeztek
Ennek hatására megoldásokat kellett keresni több problémára például az ellenérzések mérséklésére, a távolságok csökkentésére. A hivatalnokok és a helyiek közt új kapcsolatformák alakultak ki.
Az egyik nagy probléma volt, hogy az idegen hajlandó-e magyarul beszélni vagy megtanulni, de ha nem, akkor csak akadályokkal épülhetett ki a személyes kapcsolat. Egymás megismerése és az elQítélet átépítése apró lépésekben zajlott. Ezeket nyomon kellett követni, majd megállapítani az együttmqködés minQségi formáit. Itt a saját-idegen, a magyar-román identitás közeledésérQl van szó. A közösség életében nagy szerepet játszott egy hivatalnok, Mihai Ionica, aki egy székelyföldi állami iskola igazgatójának lett kihelyezve.

A székelyföldi falusi közösségek világáról

A székelyföldi falvak többségében, és itt is (nem említi a nevét) hagyománytisztelQ a helyi közösség. Az identitáshatárok stabilak. Az 1920-as és 1940-es évek között két világról beszélhetünk: az 1920-1940 közti idQszak a román világ, az 1940-1944 közti idQszak a kicsi magyar világ. A kultúrakutató ebben a folytonosságot szeretné észrevenni.
A nagypolitikai fordulatok jelentQs, de lassan ható változások. Az életvitelre tett hatásaikat a közösség nem tudja befolyásolni, ezért a történelmükrQl egy saját képet kell kialakítani. Itt világváltás történt.
A lakosok 1918 után történet-gazdasági válságba kerültek, egy magyar világban a román királyság alattvalói lettek. 1945 után ez egy ,,régi román világ” volt. Új, kulturális mintává váló formákat kellett kialakítaniuk, pl. az értelmezési folyamatok középpontjába az államhatalom helyi megnyilvánulásai kerültek, illetve az elemi iskolások ide helyezett román tanítótól tanultak írni-olvasni.
Gagyi megfigyelése szerint ami a hivatalosság kezdeményezésére történt, azt a helyi közösség nem igazán fogadta el, de a saját kulturális dimenzióban ott volt a közösség, s ami naponta történt, az ,,vele is megtörtént .
1940 augusztusának végétQl a helyi közösség ismét magyarnak érezhette magát (,,újra a mi világunk lett, a magyar világ ), ezt valósággá kellett kidolgozni. Ma azonban ismét román világ van, de elQtérbe kell állítani a magyar világot, hangsúlyozni a ,,ma -ban és a ,,mi -ben lévQ folytonosságot. Emellett érezhetQek a régi román világban való együttélés körvonalai.

Iskolák és tanítók

A székelyföldi (pl. román tannyelvq állami) iskolákról való véleményt az intézménynek tulajdonított szerep befolyásolta. Ez azokra a tapasztalatokra épült, melyeket az iskola társadalmi funkcióiról szereztek a felnQtt tagok, az Osztrák Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben. Kivételes eset volt azonban, ha egy településen nem volt iskola, nem élt tanító. Aki itt tanított, az élete végéig ide telepedett, integrálódott a faluba, szerepe volt a gyerekek szocializációjában és pozíciójuk növelésében. Ezenkívül a falu közössége és a nagyvilág (értelmiségi, polgári, városi élet) közt teremtett kapcsolatot. Szerepe volt a saját és az állami szféra kapcsolatának, a hivatalnok-utánpótlásnak a biztosításában.
A tanítóknak a századforduló idején a nemzeti ideológiát is konstruálniuk kellett, mivel akkor alakult ki a magyar nemzettudat. Részt vettek a helyi identitás kialakításában, a falu történetét tanították, illetve szájhagyomány útján továbbadták azt.
Az impériumváltást megelQzQen a következQk voltak az iskola alapfunkciói:
1.a hagyományostól eltérQ gazdasági modellekhez való szocializáció(vagy ennek megkísérlése)
2. a*.äæt
JL0ˆŠEF¢¤¦Òæü,V-X-â 5!6!t$%%%,%Ë()Z)[)D+,48ª9¬9p<¬<ì<==,@f@¶@ô@ö@nBøðëãßÛßÛ×Û×Ó×ÓÏÓÏÊÂʾº¾º¶º¶²¶®©®¥¡®¡›—¡—’—Ž—Š†Š†—Šh ‡hÓ
}h])‹ hÛ-Ä5hÛ-ÄUhÔ-(h‡QhÀr h1[|5h1[|hÝ yhHîh@TÌh¯ £hùJkhùJk5 hùJk5hùJkhÜýhaÞhçŠh0Øh0ØhùJk5 h0Ø5 h0ØCJ aJ hWdCJ aJ 4*,.äæv
LŠð¤

F¤¦üþ®X-6!&"%%*%,%[)¬*@+÷÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gd0Ø $a$gdWdŠQpRýý@+ø+†4¶5¸57¬9n 3. ideológia-alakító funkció: a tanító egyrészt az egységes nemzettudat-ideológia helyi letéteményese, másrészt a helyi identitás jelképeinek termelQje

Az elQbb felsorolt funkció adottak voltak, ezért nem kérdQjelezte senki meg ezeket, akárcsak az iskola státuszát sem, de a tanítóval kapcsolatban lehettek kifogások.
Az impériumváltás után megváltoztak a székelyföldi iskolák funkciói, 1924-tQl több magyarul nem tudó tanítót neveztek ki, a román állam mqködtette ezeket. Új funkciók alakultak ki: új nyelv és kultúra tanítása, az államideológia elveinek terjesztése. Ennek az ütközésnek a középpontjában állt az ide telepített román tanító, Mihai Ionika.
1924 nyarán az ország számos megyéjét kultúrzónává nyilvánítottak, többek közt a székelyföldi megyéket is. A magyarul nem tudó tanítók államhivatalnokok lettek, a magyar helyett a román írás-olvasást, a román kultúra elemeit, a román államba való integrálódás feltételeit. Mindezt a helyi közösség úgy értelmezte, hogy megfosztják Qket identitásuktól.

Jonika igazgató úr iskolája

Az elQbb felsorolt újítások nem voltak megvalósíthatóak. A tanítók kicserélQdtek, az 1930-as évek közepén már csak egy magyarul tudó tanító volt. Közben Jonika lett az iskola igazgatója. Eszközök nem léteztek, hogy minden tankötelest tanulásra és iskolalátogatásra kényszerítsenek, s az iskola által megfogalmazott értékek többsége nem jutott el a diákokhoz, függetlenül a nyelvtanítástól. Nagy részük azonban el tudta végezni tanulmányait, néhányan még tovább is tanulhattak, pl. egy K. E. nevq személy rövid idQ alatt megtanulta a román nyelvet.
A román nyelvq oktatást még néhány állami gesztussal egészítették ki, pl. román népszokást adtak elQ a színpadon, stájer-ünnepeket tartottak zászlófelvonulással stb. Emellett még valamit elQírt egy román tanító: azt parancsolta K. E.- nek, hogy a társaival szünetekben is beszéljen románul, de Qk természetesen magyarul beszéltek.
A közösségbe határozott kép alakult ki az iskoláról és annak hasznosságáról. Ez arról szólt, hogy hogyan kellett viszonyulni a tanítókhoz. Rossz emlék nem alakult kin az iskoláról a tanulókban. Az iskolában paradox helyzet alakult ki: a tanítók csak tanítottak, nem törQdtek a gyermekek közti mikrokapcsolatokkal, de a szülQk is csak ezt várták el tQlük. A tanítóval egy alkut alakítottak ki: államhivatalnokként hangsúlyozta a tanulás eredményességét, a gyerekek pedig saját csoportjaikkal bizonyították a relatív tanítás érvénytelenségét. Emellett a tanító román identitást épített fel, de a diákok továbbra is magyarnak vallották magukat, de anélkül, hogy hozzájuthattak volna a magyar kultúra elemeihez.
Így még sokáig fennmaradt a kompromisszum, az alku betartását az iskolaigazgató szabályozta.

Jonika, az iskolaigazgató

Jonika nem sokkal a faluba kerülése után megtanult magyarul. Ez volt a legnagyobb feltétele annak, hogy beintegrálódjon a közösségbe. Ezzel alapozta meg identitását a közösség elQtt. Az egyik emlékezés szerint akkoriban nem tudták eldönteni, hogy milyen képet alakítsanak ki róla.
Azt is tartották a tanítókról, hogy Qk az ünnepi alakoskodás szemlélQi. Jonikával próbát is akartak tenni, mikor odaköltözött. Egyik oka ennek az volt, hogy bele akarták avatni a helyi közösségbe. Akik azonban Jonika mellett álltak, azok segítettek neki, hogy megértse az üzenetet. Mikor a tanító oda került, tartottak a terület elrománosításától. Azonban Jonika sokat tett azért, hogy elnyerje a lakosság bizalmát. Többek között kötelezQvé tette a vasárnapi templomba járást, s az elhangzottakat részben tananyaggá tette. Ezzel a vallásos emberek elQtt bizonyította lojalitását. LehetQvé tette az iskola épületének a kibQvítését, ezért képes volt még pert is indítani.














Hanák Franciska Beáta ME-BTK KVAT

Hasonló témájú dokumentumok

Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Online ZH, vizsga kidolgozás! Mi is ez? Ha feltöltesz egy régi ZH-t/vizsgát, a dokumentum oldalán Hozzászólást lehet írni. Megírhatod például, hogy "szerintem a 3-as feladat megoldása ez: "... Ha hiba van benne, más hallgató egy új hozzászólásban ezt jelezheti.

1. óra 10. 2.óra 2.zh algoritmusok anyagok articulation athén cserépedény dolgozat ea elektro életmód eu eupol függvényelemzés gazdaságtörténet geodézia gótika gyökerek identitás információ keringés kis jános kivágó lyukasztó szerszám tervezése korreláció környezettechnikai műveletek környgazd közoktatási rendszer közoktatási rendszerek logisztika megoldások mills munkássága nemzetközi nitridálás növényszervezettan objektum orientált reklámjog stat1 stratégiai menedzsment szerves kémia szigorlat tb nemzetközi település tengely tőke transzport vállpénzügy víz