Edward Sapir

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaAntropológiatörténet I.JegyzetekEdward Sapir

Edward Sapir: A nyelvészet mint tudomány

Élete és munkássága:
Németországban született, szülei 5 éves korában emigráltak Amerikába. Az ortodox zsidó hagyományok szellemében nevelkedett. Bár a családja nagyon szegény volt, ösztöndíjat kapott a Horace Mann School-ba, majd a Columbia Egyetemre. Miután letette alapvizsgáit, germanisztikát és sémi filológiát hallgatott. A nyelvek tanulmányozása hozta össze Franz Boas-szal, aki felkeltette érdeklQdését az írásbeliség nélküli nyelvek, majd az antropológia egésze iránt. KésQbb Boas  szal a Columbia folyó alsó folyásához ment, hogy a visrem indiánokat tanulmányozza. Kidolgozta a takelma indiánok nyelvtanát is. 1907-tQl Alfred Kroeber kutató segédmunkatársa volt Berkeley-ben. Ezt követQen a Pennsylvania-i Egyetem munkatársa. A sosóni nyelvcsaládba tartozó parjút nyelvre vonatkozó kutatásainak csak kis része jelent meg, mégis sikerült igazolnia az uto-azték nyelvcsalád létezésesének az elméletét.
Sokoldalú személyiség volt, sok minden érdekelte, de leginkább a kultúra és a személyiség problémái kötötték le figyelmét. A szociológiai megközelítésmód számára vagy magától értetQdött vagy az egyén autonómiáját fenyegette. Elvetette a konvencionális etnográfiai megállapításokat, mert szerinte keveset árul el a változatokról. Úgy gondolta, hogy a megoldás az individuálpszichológia technikáiban rejlik.
ElsQsorban a nyelvvel foglalkozott, történeti és összehasonlító nyelvészeti munkát is végzett. FQként indián nyelvek érdekelték, mint pld. A navaho, jana, nútka, tlingi, szárszi, kucsin, csinúk és déli parjút nyelvek.
Sapir szerint nincs oksági kapcsolat a nyelv és a kultúra között. Azt tekintette kultúrának, amit egy társadalmi csoport tesz és gondol, a nyelv pedig nála gondolkodásmód. A nyelben a”kultúra szimbolikus útmutatóját” is látta.

A nyelvészet mint tudomány

Az indoeurópai nyelvek kutatói részletkutatásaik során sorra alakítottak ki egy módszert, mely minden olyan tudományos módszernél tökéletesebb, mint amelyek az emberi intézményekkel foglalkoznak. A történeti és az összehasonlító nyelvtudomány arra a hipotézisre épül, hogy a hangváltozások szabályosak, s a legtöbb morfológiai átalakulás ezeknek a szabályos hangfejlQdéseknek a mellékterméke. A nyelvészek által régóta feltárt nyelvi változások pszichológiai és szociológiai értelmezésére szükség van, hiszen ezek arra sarkallják a nyelvészt, hogy a nyelv történetét az egyén és a társadalom viselkedésének szélesebb keretében is vizsgálja.
Az indoeurópai nyelvtudomány mqvelQi által kidolgozott módszereket elQszeretettel alkalmazták egyéb nyelvcsaládok esetében is, pld. Afrika vagy Amerika írásbeliség nélküli primitív nyelveire. Ezek alapján mondható, hogy csak a hangtörvények és az analógia mqködésének feltárása révén lehet a nyelvjárások és a rokonnyelvek közös eredetét feltárni. Mindezt bizonyítja Leonard Bloomfield algonkin nyelvek középsQ csoportjában végzett és Sapir athabaszkok körében végzett kutatásai.
A nyelvészetnek az antropológia és a mqvelQdéstörténet szempontjából való fontossága régóta ismert. Ugyanakkor a mai nyelvész számára nagyon nehéz szakmájának szqkebb kereti között maradnia, hiszen ha ezeken a kereteken túllépünk, akkor számon kell tartanunk sok más tudomány eredményeit, mint pld. fizika, pszichológia vagy filozófia.
A nyelv egyre fontosabb egy kultúra tanulmányozásában, ugyanis a nyelvi forma fontos mutatója a tartalmául szolgáló kultúrának. A nyelv kalauzként szolgál a társadalmi valósághoz, nagy mértékben befolyásolhatja gondolkodásunkat a társadalom problémáit és folyamatait illetQen. A társadalom tagjai jelentQs mértékben ki vannak szolgáltatva annak a nyelvnek, amely az illetQ társadalom kifejezésének az eszköze. A világképet a nyelv határozza meg. Azok a világok, melyekben különbözQ társadalmak élnek, különbözQ világok. Egy egyszerq versnek a megértése is ilyen: ismernünk kell hozzá az egész társadalom életét. Így érthetjük meg valójában a szavakat és jelentésárnyalataikat is. Még az érzékelés egyszerq aktusait is befolyásolják, ha pld. egy csomó különbözQ alakú vonalat húzunk, azokat is nyelvi kategóriákba soroljuk: egyenes, görbe, cikcakkos. Ezt az osztályozást pedig a nyelv sugall*=?º¦

^
A N ] ^ ^œž³ ´ Î Ð ¢¤fh„…

"&,,
,L.h.Ø.j1l1|2~2€2Œ4Ž4²4H5

; ;H>ô?ö? FFöèöáÝÙÕÑÕÝÑÍÑÍÉ»°É¬É¬¨¤¨¤ ž ¤š–š–š–’–Ž–Ž’ŠŽŠ†Š†

h
IZhòn¶hòn¶höT»hà:jh—]°h~h&hxr“Uh¶hbg.h²U8h9 ¯ h
IZ5>*CJaJh
IZh
IZ5>*CJaJh
IZhÐ!Öh­xØhXXýhÛ1æhMnh

hMnhhMnhhMnhhMnh5>*CJaJhMnh5CJaJ0)*?^ êž³ ´ Ï Ð ¤f…
,l1~2Ž4 ;6=ö?FFF F"F÷÷÷èèèèÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÝÛÛÛÛ
$dha$gdMnh $„Ädh`„Äa$gd
IZ dhgdMnhF`Fýýja.
A nyelv fontossága nem csupán az antropológiában jelenik meg, hanem a szociológiában is. A szociológusokat foglalkoztatja, hogy miként kommunikálnak egymással az emberek, illetve melyek azok a nyelvi különbségek, amelyek minden nyelvközösségben megfigyelhetQk. A nyelvhelyességi problémák, a nyelvi rétegzQdés nem csak esztétikai vagy grammatikai problémák. A kiejtés sajátosságai, az argo, az egyes foglalkozási ágak terminológiája hozzásegítenek minket az egyéni és a társadalmi magatartás kialakulásának a megértéséhez. A társadalom életének a kutatója csak akkor képes egy társadalom jelenségeit megérteni, ha az illetQ társadalom szimbolikus formáit egybeveti a nyelvi anyaggal is.
A pszichológusok is egyre több nyelvi anyagot használnak fel, de még nem mentek elég mélyre a szimbolikus viselkedés tanulmányozásában.
Minden egyes akciót felfoghatunk akár szimbolikusnak akár funkcionálisnak. Pld, kinyitok egy ajtót, annak az a célja, hogy beléphessek egy házba. Ha kopogtatok is, az jeladásul szolgál arra vonatkozóan, hogy valaki jöjjön ajtót nyitni. Ez egy nyelvi cselekmény.
Vannak olyan jelek, melyek bizonyos cselekvések szimbolikus rövidítései, így pld az ökölrázás a tényleges ütést helyettesíti, annak lényegében ártalmatlan jele. Ha egy ilyen jellegq gesztus valamely társadalomban valamiképpen a bántalmazással vagy a fenyegetéssel asszociálódik, a szó igazi értelmében szimbólumnak tekinthetQ. Az ilyen szimbólumok elsQdlegesek annyiban, hogy valamiképpen emlékeztetnek arra a dologra, amit helyettesítenek. IdQvel viszont megváltozhat egy szimbólum annyira, hogy elveszít minden külsQ kapcsolatot az általa szimbolizált dologgal. Pld. Semmiféle kézzel fogható kapcsolat nincs az Egyesült Államok zászlaja és maga az Egyesült Államok között. Ebben az esetben a zászló egy másodlagos szimbólum. Sapir szerint a nyelv a társadalom által kialakított másodlagos szimbólumok legbonyolultabb szövevénye.
Úgy tqnik, hogy a nyelvészet az alaklélektan (Gestaltpsychologie) szempontjából fog fontosnak bizonyul a jövQben. Ugyanis a kultúra összes formái közül a nyelv az leginkább, amely a maga alapvetQ alakzatait az egyéb kulturális alakzatoktól viszonylag függetlenül hozza létre
A nyelvtudomány mqvelQi nagy mértékben lekötelezettjei módszertani szempontból a természettudományoknak, mint a fizika és a fiziológia. A fonetika elképzelhetetlen a beszédszervek akusztikájának és fiziológiájának az ismerete nélkül. A beszéd egyéni részproblémái iránt érdeklQdQ nyelvészeknek kell fQleg kontaktust tartani a természettudományokkal.
Sokan az egyes nyelvi jelenségeket biológiai szempontból tekintik. Tény, hogy a ténylegeses nyelvi viselkedésnek fiziológiai alapjai vannak. A nyelvi folyamatokban megfigyelhetQ szabályosság és tipikusság ellentétet alkot az emberi lények szabad és nem determinált viselkedésével a kultúra szempontjából nézve. A hangváltozások szabályossága azonban csak felületesen hasonlít a biológiai jelenségek automatizmusához. A nyelv éppoly társadalmi jelenség, mint a kultúra bármely más jelensége. A nyelv elsQdlegesen a kultúra és a társadalom produktuma, s annak is kell tekinteni. A nyelvtudomány szolgálhat leginkább mintául az egyéb társadalmi jelenségek olyan jellegq kutatásához, amely nem gépiesen utánozza a természettudományokat, s nem veszi át kritikátlanul azok fogalmait sem.








PAGE 


PAGE 2

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

1. előadás 1.óra 18. század adatgyűjtés agg zoltán aggregált kereslet baudelaire bce brit töri csavar definíciók egyén élet falusi turizmus filozófiatörténet fizika 1 fizika1 fogalomtár földrajz gazdasági matematika gazdaságtörténet gén házi info kalkulus kibernetika kidolgozott kis jános kodolányi környezetvédelem környezetvédelmi kötelező olvasmány közgazdaság leppelés lophotrochozoa marketing merőpiac meteo minőségügy mri órai anyag parazitológia rejtett dimenziók stratégiai menedzsment szamitogep tektonika turizmus üzleti kommunikáció vám vegyipari