A magyar gyógynövényügy fejlődése

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiGyógy- Fűszernövény- és DrogismeretA magyar gyógynövényügy fejlődése

Magyarországon a gyógynövényekkel tudományos és gyakorlati alapon dr. Páter Béla, a kolozsvári gazdasági akadémia néhai igazgatója kezdett foglalkozni. Az nevéhez f z dik a borsosmenta és más illóolajnövényeknek a magyarországi mez gazdasági kultúrában való els meghonosítása. M ködését a kolozsvári gazdasági akadémia kísérleti gazdasága keretében fejtette ki. Újabb lendületet adott a magyar gyógynövényügy fejl désének az els világháború alatt bekövetkezett tea- és gyógyanyaghiány. Ekkor a hadsereg és a polgári lakosság ellátása érdekében gyógynövénygy jtési akció indult, a hiányzó orosztea pótlására a vad szederfajok levelét gy jtötték. Ekkor terel dött a figyelem arra a nagy kiaknázatlan értékre, ami a vadon term gyógynövények alakjában nagyrészt elpusztult, mert gy jtésük és értékesítésük nem volt megszervezve, a külföldi kapcsolatok ezen a vonalon nem voltak kiépítve. Kit nt, hogy sok olyan gyógynövényárut az els világháború végéig, külföldr l hoztunk be, ami belföldön is nagy mennyiségben vadon terem. Az els világháború összeomlásakor az itt-ott begy jtve tárolt készleteknek hirtelen nagy értéke lett, s ez magára vonta a kereskedelem figyelmét is. Ekkor azonban nem volt intézmény, amely a gyógynövények gy jtését, feldolgozását, értékesítését szakszer en irányíthatta volna. A háború során m ködött szedercserjelevélgy jt állomás csak katonai érdekeket szolgált s a háború végével m ködése máról-holnapra véget ért. A minden oldalról megnyilvánuló szükségesség érzete hozta létre 1915-ben, az akkor több kísérletügyi intézmény kezdeményét magában foglaló sz lészeti intézet kebelében a Gyógynövénykísérleti Állomást, mely rövidesen önálló intézménnyé alakult és kés bb az intézet elnevezést nyerte. Az intézet vezetése alakulásakor dr. Irk Károlyra volt bízva, aki Páter Béla vegyészmunkatársa volt, de aki e min ségben betegsége, majd korai halála miatt alig m ködött. Az intézet megszervezésének és irányításának munkája kizárólag dr. Augustin Béla érdeme, aki az intézetet igazgatta egészen 1938-ban bekövetkezett nyugalomba vonulásáig. Utóda dr. Száhlender Károly volt, aki a második világháború idejében sokat katonáskodott s ekkor dr. Rom Pál helyettesítette, majd hadifogságba került és életét veszítette. Az ostrom utáni id ben, 1945. aug. 1-jével került az intézet élére annak jelenlegi vezet je, ennek az ismertetésnek szerz je. Amikor az intézet megkezdte m ködését, a hazai drogok még részben ismeretlenek voltak. A külföld tapasztalta, hogy a magyar szarkaláb virág nem kék, hanem bíborlila, de az irodalom ennek okát, azt, hogy a magyar drogot egészen más Consolida faj, a Consolida orientalis szolgáltatja, nem ismerte. Ebben az id ben sok hamisított, illet leg jóhiszem összetévesztése folytán nem valódi drogáru került Magyarországról a külföldi piacra. A trianoni békeszerz déssel sz k határok közé szorított Magyarországról eleinte árnikavirág néven sok árut vittek ki, holott a trianoni Magyarországon egy szál Arnica montana sem terem. Helyette összetévesztés folytán Inula-fajok kerültek az árnika helyébe. Legels feladat volt tehát a hazai drogok és az azokat szolgáltató n vények alapos megismerése, elterjedésük számbavevése és a megfelel vidékeken a kereskedelem által keresett drogok gy jtésének megszervezése. Az intézet tehát ennek a munkának látott neki. Oda hatott, hogy a szappangyökéráru csak valódi Gypsophila paniculata gyökeréb l álljon s megakadályozta, hogy a hozzá küllemre nagyon hasonló, de értéktelen Glycyrrhiza echinata gyökérrel összetévesszék és hamisítsák. Így végigmenve az összes hazai drogon, megállapította a hazai drogok különleges tulajdonságait és vizsgálatuknak speciális módszereit. Amikor az intézet m ködését megkezdte, a gyógy növénykereskedelem részben hiányos m veltség , tudatlan keresked k kezében volt, akik sem tudás, sem lelkiismeret tekintetében nem voltak alkalmasak arra, hogy a gyógynövénykereskedelmet fejlesszék. A külföldi, t lünk vásárló drognagykeresked k részér l napirenden voltak a panaszok. A gyógynövényekkel nálunk ekkor részben b r-, toll- és egyéb tömegcikkekkel foglalkozó keresked k foglalkoztak. Ennek az a szomorú következménye lett, hogy a drogáruk tisztátalanul, összekeveredve, szennyezetten kerültek külföldre. Gyakori volt az az eset, hogy a maszlag, beléndek és más mérges drogok darabjai belekeveredtek a gyógyteák készítésére szolgáló árukba. Az intézetnek mindenekel tt ezeket a visszásságokat kellett megszüntetni.

A kormány a külföldre kerül drogáruknak el zetes megvizsgálását kötelez vé tette, a gyógynövény kis- és nagykereskedelmet engedélyhez kötötte és mindennek lebonyolításával részben a rövidesen megsz nt gyógynövény- és paprikakirendeltséget (kés bbi nevén Növényvédelmi és Növényforgalmi Iroda), és az intézetet, majd kés bb tisztán az intézetet bízta meg. Ez lehet vé tette, hogy az intézet a gyógynövényáruk termelésének minden szakát ellen rizhette. A hibák kifogásolásával, tanítással, állandó ellen rzés gyakorlásával évek során elérte, hogy a hazai gyógynövényáruk min sége javult, drogáruk csak azonos és megjelölt min séggel kerültek külföldre. Nem gátolta az intézet a gyenge vagy silány min ségeknek sem a külföldre szállítását, de az áru rossz min ségét mindenkor megjelölte. Csak ártalmas, mérges anyaggal szennyezett, hasznavehetetlen áruk exportálását akadályozta meg. A mérges drogokkal szennyezett áruknak kitisztítását szorgalmazta: és csak így engedte azokat forgalomba hozni. Az ellen rzéseket igyekezett már a vidéki gyógynövénybeváltónál megkezdeni s az ellen rzés tartott az árunak vámkülföldre való kilépéséig. Mindezek eredményeképpen a hazai drogáruk min sége nagyban emelkedett és a külföld egyre szívesebben vásárolta a hazai drogokat, miért is a gyógynövénykivitel nagymértékben emelkedett. A vadon term gyógynövények közül legnagyobb jelent sége a székf virágnak van, amely olyan nagy mennyiségben terem a hazai szikeseken, hogy az egész világpiac ellátására elég volna. A hazai árunak azonban a trianoni határokkal levágott déli alföldi országrészek termése versenyt okoz s így Magyarország csak a világszükséglet mintegy 3/4 részét tudja magának biztosítani. Ez is csak úgy lehetséges, hogy az intézet közbelépésére a min séget sikerült emelni. A tisztátalanul gy jtött, sok idegen anyagot, gyomnövények részeit tartalmazó áru helyébe olyan áru lépett, amelyet frissen, lemezrostán megtisztítanak a gyomoktól és a hosszú szárral szakadt fejekt l. A vadon term gyógynövényáruk sorát a termesztettekkel sikerült megszaporítani. Az intézet meghonosította a borsosmentatermesztést, mely hazánkban nagyon jól bevált. Szabolcs vármegye rétközi községeinek vidékén különösen elterjedt a menta termesztése, ami a második világháború során valósággal konjunkturális üzletnek bizonyult és nem várt mértékben fokozódott. Az intézetnek itt is résen kellett lenni, mert a hazai borsosmenta min sége ellen id vel kifogások merültek fel. Kit nt, hogy a jó Mentha piperita közé egy más, bár szintén csak kultúrában él és hibrideredet faj, a Mentha rubra keveredett, amelynek levele és illóolaja nem alkalmas arra a célra, amire a borsosmentáé, ezt tehát a telepekr l ki kellett irtani, ami nagyrészt meg is történt. A második világháborút megel z leg felmerült annak szükségessége, hogy elzártság esetén az ország gyógyszer- és ipari ricinuszolajával való ellátása biztosíttassék. Az intézet évr l évre életben tartott bizonyos ricinuszállományt, úgy, hogy ebb l, valamint az Olaszországból behozott magból hamarosan lehetett ricinustermesztést produkálni. Néhány év munkájával annyira lehetett fejleszteni a hazai ricinusztermesztést, hogy behozatalra többé nem szorulunk. Az intézet által alkalmasnak talált fajtákkal azután a növénynemesít k kiváló, a hazai viszonyoknak megfelel , simatokú ricinuszfajtákat nemesítettek ki. Az intézet laboratóriumi és kísérletez munkából is kivette a részét. Az intézetbot indult ki a mák alkaloidáinak közvetlenül a máknövényb l való gyártási eljárásra vonatkozó tanulmány. Kabay János hosszas kísérletezés után eljárást talál fel, amely feleslegessé teszi a morphin, kodein és rokon alkaloidák gyártása terén az ópiumtermesztést, mert ezeket az alkaloidákat eljárásával közvetlenül a máknövényb l, s t annak hulladékából is el tudja állítani. Erre a találmányra alapult az Alkaloida Gyár Rt. Büdszentmihályon, mely azóta nagy eredményeket ért el. A kísérletez munka másik nagyszabású eredménye volt az anyarozs termesztésének megoldása. Dr. Békésy Miklós hosszú éveken át tartó kísérletezésével eljárást dolgozott ki, amellyel mesterségesen lehet fert zni a rozsot és így anyarozsot lehet termeszteni. Eljárását a külföld elismeréssel fogadta és alkalmazza, Svájcban nagyon bevált. Bár a hazai száraz éghajlat alatt az eljárás nem kielégít és további fejlesztésre szorul, a kérdés nagyrészt ma már megoldottnak tekinthet . Az eljárás további kifejlesztésén dr. Békésy Miklós ma is állandóan dolgozik. Nem sokkal kisebb jelent ség eredményeket ért el Jáky (Janicsek) Miklós a ricinuszolaj savmentes finomítási eljárásának kidolgozása terén, aminek különösen a háborús, a külföldi árutól való elzártság idején nagy gyakorlati jelent sége volt. A többi kísérletez munka kiemelked bb eredményei közül meg kell még említeni a hazai viszonyok mellett termeszthet gyógy- és vegyipari növények termesztési módjainak megállapítását, mely f leg

Szathmáry Géza érdeme, a borsosmentaolaj gyártására és célszer lepárlási módjaira vonatkozó eredményeket. A rangula kéregnek más, külföldi eredet drogok helyettesítésére való felhasználásának bevezetését ugyancsak az intézet kezdeményezte és ez a háború alatt a gyógyszerhiány enyhítéséhez lényegesen hozzájárult. A hazai drogok szennyezéseinek úgy drogismereti, mint chemiai vonalon való tanulmányozása, a drogok és alkatrészeinek anatómiai szerkezetük alapján való megkülönböztetésének kidolgozása, amivel f leg dr. Modor Vidor és dr. Sulyok Gy z foglalkoztak, sok eredményt hoztak. Dr. Száhlender Károly a drogok normalizációjának fogas kérdéseivel több-kevesebb sikerrel foglalkozott, jelent sek továbbá a Digitalis magvak glikozidáinak vizsgálatára vonatkozó eredményei. Általában a drogok hatóanyagtartalmának (illóolaj, alkaloidák, glikozidák stb.) sok ezer mintában való vizsgálata, amellyel az intézet sok éven át foglalkozott, nagy lépéssel vitte el re a hazai gyógynövények ismeretét. Ezen a téren, különösen az illóolajok vizsgálata terén dr. Rom Pál f vegyész munkássága jelent s. Az intézet kb. egy kat. holdnyi terület kísérleti telepén kb. 100-150 féle növényt termeszt, hogy lehet leg minden számba jöhet gyógy- és vegyipari növényt életben tartson, azok termesztési módját kipróbálja, a hazai viszonyoknak leginkább megfelel fajtákat kiválassza. Ami gyógy- és vegyipari növény termesztése hazánkban bevált, az csaknem mind err l a kísérleti telepr l indult ki. Innen terjedtek el a borsosmenta, a ricinus, a levendula és mások. Tekintettel a gyógynövénygy jtés és termesztés különleges természetére, az intézet mindig egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy a kisembereket, gy jt ket, parasztokat, fordultak azok bármilyen primitív módon megfogalmazott kérdéssel az intézethez, kimerít és szakszer tanáccsal ellássa. A legköznapibb gy jtési vagy termesztési kérdésben az intézethez fordulók éppen olyan részletes felvilágosítást kaptak, mint a komolyabb szaktudást és behatóbb vizsgálatot vagy tanulmányt igényl szakkérdésekben. Az évente sok száz felvilágosító levél, mely szerte az országban tanította, útbaigazította a gy jtés és termesztés iránt érdekl d ket, állandó kapcsolatot teremt a gazdák és az intézet között. E kapcsolatot nagyban mélyítette a HERBA c. megjelent szaklap, a rádióban és a gazdaközönség lapjaiban alkalomszer leg elhangzott, illet leg megjelent tájékoztató. A külföldre kerül drogáruknak kötelez el zetes vizsgálata és min sítése a gyakorlatban nagyon bevált. A külföld is megszokta, hogy a Magyarországról hozatott árut címkézve kapja és mindennem kifogás esetén az intézethez fordulhat, melynek módjában áll az eladó és a vev közti differenciákat legtöbbször békés úton elintézni. Ezzel kapcsolatban az egyes drogáruk min ségi elbírálása annyira kialakult, hogy a külföld is sok esetben a magyarországi min sítési rendszert vette alapul saját min sítési eljárásának bevezetése során. A gyógynövényérdekeltségek nemzetközi kongresszusukat 1928-ban Budapesten tartották, ezt követte még több, pl. Párisban és Prágában, amelyeken dr. Augustin Béla igazgató, majd dr. Száhlender Károly, az intézet akkori vezet je képviselte az intézetet, illet leg Magyarországot. Az intézet hivatása a gyógynövénybeváltási és nagykeresked i engedélyek kiadása, a gyógynövénykeresked k ellen rzése, képesítése. Mindezeknek a feladatoknak lebonyolítása érdekében Giovannini Rudolf kís. igazgató vezetése mellett az intézetnek kirendeltsége szerveztetett, mely jelenleg a Földmívelésügyi Minisztérium épületében m ködik. Giovannini gondoskodott egyben a Herba cím szaklap kiadásáról is. Az illóolajipar felkarolása érdekében az intézetnek több, üzemi célra alkalmas lepárlókészüléke van, amelyeket a termel knek csekély használati díj ellenében helyszíni használatra kölcsön ad. Az intézet jelenlegi tudományos személyzete dr. Boros Ádám egyetemi c. ny. rk. tanár, f igazgató, az intézet igazgatója dr. Békésy Miklós egyetemi m. tanár, f adjunktus dr. Sulyok Gy z kísérletügyi f vegyész dr. Modor Vidor kísérletügyi f adjunktus dr. Kökényesy Pálné sz. Tóth Sarolta kísérletügyi adjunktus Szathmáry Géza kísérletügyi titkár, kertészeti f intéz özv. Szegedy Bélóné sz. Bite Rózsi kertészeti felügyel Az intézet elhunyt tudományos tisztvisel i dr. Irk Károly f vegyész dr. Száhlender Károly f adjunktus Az intézet kivált és nyugalmazott tudományos tisztvisel i dr. Augustin Béla c. egyet. ny. rk. tanár, c. kísérletügyi f igazgató, az intézet megalapítója és 23 éven át vezet je, nyugalomba vonult Bartek Pál okl. gyógyszerész, adjunktus, kivált dr. Buchmann Othmár

f adjunktus, a F. M.-ba berendelve. Hubatsek Mária okl. gyógyszerész, asszisztens, kivált. Jáky (Janicsek) Miklós, jelenleg a Mez gazd. Ipari Intézet igazgatója. Kabay János, az Alkaloida gyár alapítója, kivált, majd meghalt. dr. Kárpáti Jen kísérletügyi f igazgató, kivált az intézet kebeléb l (más intézethez került), majd nyugalomba vonult. Kárpáti László asszisztens, kivált dr. Nechay Olivér gyógyszerész, min. titkár, a E M.-ba helyeztetett át. dr. Pálvölgyi (Pfeiffer) Ferenc okl. gyógyszerész, kivált. dr. Rom Pál f vegyész, önálló illóolajlaboratórum vezetését vette át. dr. Zboray Bertalan okl. gyógyszerész, kivált. Jelenleg az egykori Gyógynövénykísérlet Intézet (korábban állomás) kettéváltan m ködik, a tudományos kutatást a Kertészeti és Sz lészeti Kutató Intézet kebelében, mint Gyógynövényosztály folytatja, míg az ellen rz , min sít tevékenységet az intézet egykori kirendeltsége, jelenleg mint a Mez gazdasági Min ségvizsgáló Intézet gyógynövényosztálya látja el. A kereskedelemnek demokratikus alapokra helyezésével, a nagykereskedelem államosításával a sok apró gyógynövénynagykeresked megsz nt, a kereskedelem lebonyolítása a Gyógynövény Nemzeti Vállalat feladata lett. Dr. Boros Ádámi

!" #$$ %& &'( )$ '* '"& &'+'! * ,'- .&/#$%* 01) .2

#&

3*%4

,8

56, , 7 , 95

,

A Gyógynövény Kutató Intézet az els világháború vége el tt létesített Gyógynövény Kísérleti állomás, kés bbi nevén Gyógynövény Kísérleti Intézetb l a mez gazdasági kutatóintézetek szervezése során alakult. 1950-ben a kormány szétválasztotta az ellen rzési és a kutatási feladatot. Míg a régi Gyógynövény Kísérleti Állomás (Intézet) a drogforgalom ellen rzésének feladatát is ellátta, s t a drogkereskedelem kormányzása terén közigazgatási funkciói is voltak, amennyiben kisés nagykeresked i engedélyek kiadása és megvonása is a hatáskörébe tartozott, így az ellen rzési munkája volt el térben, az 1950-ben véghezvitt szervezés során a földm vel désügyi miniszter létrehozta az Országos Mez gazdasági Min ségvizsgáló Intézetet: ­ ezen belül a Gyógynövénymin sít osztályt ­ és erre bízta az ellen rzés minden teend it. Egyidej leg szervezte a mez gazdasági kutató intézeteket, amelyeknek ett l fogva csak a tudományos kutatás és eredményeinek a gyakorlatba való átvitele lett a feladata. 1950-ben a földm velésügyi miniszter Kertészeti és Sz lészeti Kutató Intézetet, majd Kertészeti Kutató Intézetet létesített, amelybe beolvasztotta, mint gyógynövényosztályt, a régi Gyógynövény Kísérleti Intézet kutatással foglalkozó részlegét. Utóbbi intézet keretében m ködött az Intézet két évig, amikor az önálló Gyógynövény Kutató Intézet létesült. Az intézet m ködését az ostrom utáni években a legnehezebb körülmények között kezdte meg. A Herman Ottó úti telepen, a 2. sz. épület, ahol az intézet a földszinten alapítása óta m ködött, rommá vált, az ostrom során legtöbb helyisége kiégett. Az épület tet zete és emelete teljesen hiányzott, az épségben megmaradt két kisebb helyisége ismételten beázott Az intézet dolgozói az ostromot követ két évben alig tudtak mással foglalkozni, mint a megmaradt értékek folytonos mentésével. Az épen maradt helyiségek egyikében eléggé érintetlenül megmaradt a könyvtár, k ztük sok nagyon becses szakkönyv, azonkívül sok id állóbb eszköz és m szer, melyek javítás után ismét használhatók voltak. Nagysokára 1950-ben felépült a rommá vált épület, akkor azonban az ipari intézetek el retörése és éget en fontos munkája miatt a Gyógynövénykísérleti Intézet kiszorult az épületb l és ideiglenesen a Növényegészségügyi Intézet épületében kapott négy helyiségbe zsúfolódott össze, ahol kutató munkáját alig tudta megkezdeni. Csak 1951-ben jutott a mai épületéhez a Dániel út 40. szám alatt, amelynek azonban kutatóintézetté való átalakítása és laboratóriumainak berendezése továbbra is, 1953-ig késett. Az ostrom után az intézet anyarozzsal foglalkozó részlege, minden más megoldás hiányában, ideiglenes helyet kapott a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikai intézetének alagsorában, ahol rendkívül nehéz körülmények ellenére munkalehet ségeket tudott magának biztosítani és itt m ködött egészen addig, amíg 1953-ban a mai épületbe tudott költözni. Ez évben végre be tudta az intézet rendezni úgy az anyarozs, mint a növénykémiai laboratóriumát s ezzel sok késedelem után, szélesebb mederben tudott munkához látni. Így az intézet a felszabadulást követ en 6 év küzdelmes el munkálatai után csupán 4 kutatással eltöltött évr l tud beszámolni. Az intézet megszabadulva az ellen rzés terhes rutinmunkájától, s t azzal kacsolatban, hogy a gyógynövénygy jtést, termesztést, értékesítést nemzeti, majd szövetkezeti vállalat vette át, fokozatosan mentesült a felvilágosító, oktató munka legnagyobb részét l is, mert ennek a feladatnak java részét a vállalatok fokozatosan átvették, a kutató munkatervét dolgozhatta ki és szélesebb mederben hozzáláthatott a kutatási feladatok ellátásához. Az intézet m ködésének els szakaszában, mintegy a második világháborúig, f leg a hazai drogok és az azokat szolgáltató gyógynövények megismerésén, a drogok összetévesztésének,

hamisításának és min sítésének kérdéseivel, másodsorban a gyógy- és illóolaj növények termesztési problémáival, a termesztés meghonosításával, agrotechnikájuk kidolgozásával foglalkozott. Bár utóbbi téren még sok teend maradt a felszabadulás utáni id szakra, most már megnyílott a lehet ség, hogy egyes gyógynövények mélyrehatóbb és komolyabb tudományos problémákat jelent kérdéseivel behatóbban foglalkozzon. Az intézet áttért a kísérletez tudományos kutatómunkára. Ennek során fokozatosan létrejött az a szervezet, amelyben az intézet ma m ködik: három osztályra, az anyarozstermesztéssel, virágos növényekkel és a növénykémiával foglalkozó osztályokra tagolódik. Az intézet vezet jén kívül van két osztályvezet je, az anyarozsosztályban az osztályvezet mellett egy tud. munkatársa, két segédmunkatársa, egy tud. f munkaer je, egy munkaer je, egy m szerésze; egy virágos növényekkel foglalkozó osztályban m ködik két munkatársa, két segédmunkatársa, egy f munkaer , két segédmunkaer ; a növénykémiai osztályban az osztályvezet n kívül két munkatárs. Az igazgatási részleg munkájában m ködik egy pénzügyi csoportvezet , egy f könyvel , egy gépíró, a m ködési részlegben dolgozik még 10 laboráns, kiegészíti az intézet dolgozóinak sorát még két hivatalsegéd és két, a téli id szakban alkalmazott f t . A teljes állandó létszám 23 f , (ebb l 12 kutató) és 10 laboráns. A tematikába beillesztett kutatási témákban elért eredményekr l a következ kben számolunk be. 1. Anyarozstermesztés Egyik legrégibb kutatási témája az intézetnek az anyarozstermesztés. Az anyarozsot a gyógyászatban más anyaggal pótolni vagy hatóanyagait szintetikusan el állítani nem tudják. Az anyarozs termesztés kérdésével Békésy Miklós az intézetben 1934-ben kezdett el foglalkozni, amikor az anyarozsgomba konidiumait már tudták szaprofita módon tenyészteni, de vele a rozsot legfeljebb kísérleti keretek között tudták megfert zni. Békésy M. tovább fejlesztette a konidium-termelés módszereit. A bevált módszer szerint az anyarozs-szkleróciumot táptalajon fejl désre és tömeges konidiumok (vegetatív szaporító sejtek) képzésére lehet bírni. Hogy ez sikerüljön, az anyarozsot steril körülmények között kell a táptalajra vinni, különben penészgombák és más organizmusok hatalmasodnak el és a tenyészetet tönkreteszik. A szkleróciumokat sterilen tartott késsel megfaragják, a felületi réteget eltávolítják. Más szóval a belsejéb l kifaragnak steril darabkát és azt továbbra is steril körülmények között malátaagar táptalajon termosztátba helyezik. Néhány hét alatt a steril szklerócium-darabkából penészszer tenyészet fejl dik, amelyben a konidiumok tömege foglal helyet. A konidiumokat tartalmazó tenyészetbot hígítással szuszpenziót készítenek, amelyben ml-kint mintegy 20 millió szaporító sejt van. Ez az anyag alkalmas arra, hogy vele a rozsot közvetlenül a virágzás el tt beoltsák, vele a rozsot megfert zzék. Kicsiben az oltás injekciós készülék (Pravazfecskend ) segítségével jól sikerült. Megoldandó volt ezek után, hogy a rozs beoltása anyarozs-spórákkal nagyban, üzemi keretek közt is kivihet legyen. A folyamatot gépesíteni kellett. A kérdést mindenekel tt kicsiben kellett megoldani. Erre a célra eleinte varrót ket használt Békésy M., melyeket fokukkal kifelé, kefeszer en hengerre er sített. A varrót k fokát a spóra-szuszpenzióba mártva minden t fokába csepp tapad, amelyekkel ellenhenger alkalmazásával tömegesen lehet a rozskalászt megszurkálni, s ezzel a beoltást biztosítani. Ezt a kis parcellák számára alkalmas eszközt Békésy nagyobb kézi géppé alakította, s végül traktorra szerelhet gépet konstruált, amely már naponta 4-5 hold beoltására alkalmasnak bizonyult. Ezzel megoldódott az anyarozs nagybani termesztése, amely ma már évente 1-3000 holdon évi 5 vagon terméseredménnyel jár. Az anyarozstermesztés gépesítésének megoldása mellett tudományos szempontból még jelent sebbek azok a kísérletek és tanulmányok, amelyek a jobb alkaloida-tartalmú anyarozs termesztésének biztosítását voltak hivatva szolgálni. Békésyt mindjárt az els termesztési kísérleténél váratlan csalódás érte, a legels anyarozs, amit termesztett, csaknem alkaloidamentes, tehát értéktelen volt. A lesújtó eredmény okának kiderítése hosszas kísérletezést igényelt. Végeredményben kiderült, hogy az anyarozsgombának fajtái vannak, amelyek kémiai szempontból egymástól eltérnek, viszont külsejük alaktani különbségeket nem árul el. Van csaknem teljesen alkaloidamentes fajta is, s az els termesztés ilyen anyagból indult ki. Ezt a további termesztésb l ki kellett zárni. Megindítandó volt tehát a szelekció, a kiválasztással való nemesít munka. Ennek el feltétele volt olyan analitikai eljárás, amellyel egyetlen szklerócium elbírálható alkaloidatartalom tekintetében. Ezt a feladatot a fotometriás

eljárás alkalmazásával sikerült megoldani. Az egyszemanalízis kidolgozása után kiválaszthatók voltak a jobb hatóanyagú törzsek. A gyáripar igényeit azonban az össz-alkaloidában való gazdag törzsek kiválasztása és termesztése sem tudja teljes mértékben kielégíteni, mert a gyógyszergyártás - a gyógyászat szükségletei szerint - az anyarozs egyes alkaloidáit külön külön kívánja preparálni és el állítani. Az analízist tehát tovább kellett fejleszteni, hogy az egyes alkaloidák, különösen a legértékesebb ergotamin, külön is kimutatható legyen és keresni lehessen az ergotaminban gazdag törzset. A gépesítés és az egyszem-analízis nehéz kérdéseinek megoldása mellett számos más, látszólag kisebb jelent ség , de a sikeres anyarozstermesztés szempontjából nagyon fontos kérdéssel kellett foglalkozni. Az anyarozstermés és a termés alkaloidtartalma évjáratok szerint nagyon ingadozó volt, különösen amíg a gyáripar részére csupán vadon term anyarozs állott rendelkezésre. Voltak évek, amikor a szárazság miatt majdnem semmi sem termett. Tanulmányozva az id járás és az anyarozstermés összefüggését, az az eredmény adódott, hogy kisparcellás termesztésnél a másodlagos fert zés meleg nyáron alig 5%-ot tesz ki, míg h vösebb id járás esetében, ha a rozs hosszú ideig virágzik, a termesztett anyarozs 30%-át is kiteheti. Fontos volt a legjobb fert zési id megállapítása, ami hosszas kísérleteket igényelt. Kiderült, hogy a rozs közvetlenül a kalászhányás után, tehát egy héttel a virágzás el tt a legfogékonyabb. Apróbb részletkérdéseknek látszanak, viszont az eredményes termesztés szempontjából nagyon fontos volt olyan kérdések kísérleti megoldása, hogy a konidiumokat tartalmazó oltófolyadékot mennyire lehet hígítani, a többféle oltógép- megoldás közül a gyakorlatban melyik felel meg leginkább, milyen tulajdonságúak a vadon term anyarozsok alkaloidatartalom tekintetében stb. Az anyarozs-nemesítés érdekében, mely összalkaloidatartalom, valamint egyes alkaloidák szerinti kiválasztásra irányul, szükséges az anyarozsgomba és a gazdanövényhez való viszonyának minél alaposabb megismerése. Békésy ezért szövettani módszerekkel az anyarozs fejl désének egész menetét tanulmányozta, sikeres fert zési kísérleteket végzett a rozsnövényen a virágzaton kívüli részeken (a szárcsomókon). A gépesített eljárást átvette a külföld, s úgy a demokratikus, mint a nyugati országokban alkalmazzák, ami a kutatónak, a magyar tudománynak egyaránt megbecsülést biztosított távoli országokban is. Az anyarozs-kísérleteket kutató vonalon, fiziológiai vonatkozásban kiegészítette Garay András, aki a rozs és az anyarozs kapcsolatát tanulmányozta, s megállapította, hogy az anyarozsfert zés az egész rozsnövényre kihat, hatása kimutatható a rozsnak a gomba által látszólag nem támadott részén is, kimutatta továbbá, hogy az ergothionein védi a konidiumok csírázását több, a konidiumokra mérgez en ható anyag behatásával szemben, úgyszintén bebizonyította, hogy az anyarozsgomba toxikus anyagai gátolják a rozs csírázását. Garay A. és Boros Á. kísérletsorozatokkal igazolták, hogy a rozs anyarozsával fert zni lehet a legtöbb hazai pázsitf félét, kevés kivétellel mindazokat, amelyeken anyarozs el fordul, s az ennek során kifejl dött anyarozs visszaoltva a rozsra sem a terméseredményt, sem az alkaloidatartalmat nem befolyásolja. 2. Digitalis kutatások A gy sz virág, Digitalis-fajok szívreható glükozidáit a gyógyszertan más anyaggal nem tudja pótolni, szintetikus úton el állítani nem tudják. Ezért nagyjelent sége van a Digitalis termesztésnek és a glükozidában dús drog el állításának. A régóta használt nyugat-európai piros gy sz virágon (Digitalis purpurea) kívül a kelet-európai, Magyarországon vadon el forduló gyapjas gy sz virág, Digitalis lanata is gazdagon tartalmaz szívreható glükozidákat, amelyek úgy kémiai felépítésük, mint gyógyszertani hatásuk szempontjából, a Digitalis purpurea glükozidáihoz képest más, ugyancsak nagyon értékes tulajdonságúak. A magyar gyógyszergyártó ipar a Digitalis lanata glükozidáiból gyógyszerkészítményeket állít el , amelyeket külföldre is exportál, miért is jelent s nyersanyagigénye van. A nyersanyagszükséglet el állítása érdekében az intézet már a múltban kultúrába fogta a Digitalis lanata-t és kidolgozta agrotechnikai módszereit. Ezeket a módszereket intézetünk a Fert di Kísérleti Gazdasággal, mint a Kertészeti Kutató Intézet fert di osztályával együttm ködve

továbbfejlesztette. A Digitalis lanata kétéves növény. A múltban a második éves növény virágzatot visel szárának szárleveleib l állították el a drogot, amihez a szedés során sok munkaer volt szükséges, a drog drága volt. A fert di lápi eredet talajon a Digitalis lanata nagyon jó terméseredményt adott és különösen els éves t levélrózsái fejl dtek nagyra. A kémiai vizsgálat bebizonyította, hogy az els éves t rózsák kifogástalan gyáripari nyersanyagot szolgáltatnak, s így a termesztés áttért a t levélrózsatermesztésre, ezen az úton a nyersanyag olcsóbbá vált. A Digitalisból készül gyógyszerek gyártása során újabban már nem a Digitalis összes glükozidáinak kinyerésére van szükség, hanem az egyes glükozidákat kell preparálni, továbbá csak az el nem változott primér glükozidák értékesek, a szekunder glükozidák ez id szerint iparilag nem értékesíthet k. Különösen a C glükozida értékes, mint legjobb hatású glükozida; a gyáripar ezt kívánja el állítani, els sorban ez értékesíthet . Olyan drog el állítására kell tehát törekedni, amely C glükozidákban gazdag. Az intézet részletesen tanulmányozta ezt a kérdést, s azt tapasztalta, hogy a C glükozidatartalom, illet leg kinyerhet sége úgy a növényt l, mint a term helyt l, még inkább a szárítás technikájától függ. Mindenekel tt szükséges volt olyan analitikai vagy más értékmeghatározó eljárásra, amelynek segítségével nemcsak az összes glükozidatartalom határozható meg, hanem megállapítható az is, hogy, mely glükozidák és különösen, hogy a kívánatos C-glükozida van-e benne a növényben, illet leg a drogban. A C glükozida kimutatására Ligeti Géza, Szabó Zoltánné közrem ködésével papírkromatográfiás eljárást dolgozott ki. A digitalis kutatás terén jelent sek ezenkívül Ligeti Gézának azok a tanulmányai, amelyek a glükozidáknak a friss növényb l való kivonására vonatkoznak. Az eljárás kidolgozása, amely a szárítást fölöslegessé teszi és a m szárítás során gyakran beálló jelent s glükozidaveszteséget kiküszöböli, folyamatban van, és sikereket ígér. 3. Vadon term és külföldi gyógynövények kultúrába vétele A mez gazdasági kultúra fejl dése, az ármentesítés és általában az intenzívebb gazdálkodás miatt a vadon term gyógynövények a természetben megfogyatkoznak, s így fokozatosan olyan növényeket is kultúrába kell fogni, amelyek évtizedekkel ezel tt még vadon b ven fordultak el . A mérsékelt és meleg éghajlati növények egy részének magyarországi termesztése sikeresnek ígérkezik, s így külföldi növényeknek a hazai kultúrában való meghonosítása eredménnyel kecsegtet törekvés. Az intézet törekedett el relátó lenni és olyan növények kultúrábavételével is kísérletezett, amelyekkel egyel re a növénytakaró még el tudja látni a szükségletet, de várható, hogy rövidesen az, amit a szabad természet produkálni fog, a fogyasztást nem fedezi. Más sürg sebb feladatok miatt ezekkel a kérdésekkel az intézet csak mellékesen és csupán el kísértetek keretében foglalkozott. Utóbbi megállapítás nem vonatkozik a már tárgyalt Digitalis lanata-ra, amely ugyancsak a hazai növényvilágból kultúrába fogott növény, ami ma már kultúrnövénnyé vált. Azok közül a növények közül, amelyekkel más fejezetben - különösen az illóolajnövényekr l szóló és a szteránvázas glükozidákat tartalmazó növényekr l szóló részben - nem foglalkozunk, itt a következ kr l kell megemlékeznünk. Az intézet honosította meg Magyarországon a ricinustermesztést, de ezt a munkáját már a két világháború közti id szakban elvégezte. Augustin Béla, az intézet megalapítója ebben az id ben Olaszországból a hazai klímának leginkább megfelel ricinuszfajtát hozott be, amely a hazai klímában bevált, termése jól beérik. Szathmáry Géza közrem ködésével kidolgozta a ricinusz agrotechnikáját. Ezek után a témát átadta más kutatóknak, akik nagy sikerrel folytatták a ricinusztermesztés kérdésének el bbrevitelét. Az intézet által behozott és kultúrában elterjesztett fajtakeverékb l indult ki a nagy siker ricinusznemesítés, amit már nem a Gyógynövény Kutató Intézet végzett el. Az utóbbi években megejtette az intézet a Szovjetunióban sikeresen kultúrába vett szürke repcsény, Erysimum canescens (E. diffusum) szívreható glükozidákat tartalmazó növény kultúrábavételére vonatkozó els kísérleteket, amelyek során megállapította, hogy ez a növény, ha a gyáripar feldolgozni kívánja, nehézség nélkül termeszthet . Becsesek azok a kísérletek, amelyek a kálmos, Acorus calamus, a vidraf , Menyanthes trifoliata

mocsári növények termesztésére vonatkoznak. E növények kísérleti eredményeink szerint halastavak partjára, illetve mocsárrétekre betelepítve, nem tudnak megküzdeni a természetes vegetációval, illetve a mocsári gyomnövények konkurenciájával, ellenben a rizs módjára, gyomoktól megtisztított helyre telepítve, rövid, egy-két éves kultúrában, megfelel terméseredményt adnak. Ugyancsak biztosítható a kutyabenge, Frangula alnus nev cserje szaporítása is, megfelel láptalajon, feltöltéses bujtással vagy magról nevelt csemetékkel. A hazai flórában kultúrába fogta az intézet a szappangyökeret v. fátyolvirágot, a Gypsophila paniculatát, amelynek homokon való termesztése ma már nagyban történik. Megkezdte a székf virág (Matricaria chamomilla) termesztésének kísérleteit is, melyek kedvez eredményeket hoztak. Gyommentes talajon egyenletes virágzású vetés érhet el, amelyr l gyommentes, jó min ség áru szedhet , azonfelül gépi szedése is megoldhatónak látszik. A meleg éghajlati növények közül eredményesnek bizonyult a meleg éghajlati beléndek, Hyoscyamus muticus kultúrában való meghonosítása. Legjobban bevált a metel-maszlag, a Datura metel, amelyet ma már évr l évre nagyban termesztenek és termesztése további fejlesztés el tt áll. Az ázsiai eredet Leonurus lanatus kultúrában való meghonosítása is sikerrel járt, nemkülönben az Ammi majus és A. visnaga meghonosítása. 4. Illóolajnövény-kutatás Az illóolajnövényekkel az intézet szinte alapítása óta foglalkozik. Az ajakosok közül a borsosmenta, lavandula, orvosi zsálya, orvosi kakukkf , muskotályzsálya, fodormenta, az erny sök családjából a konyhakömény, édeskömény, ánizs, koriandrum, lestyán, angelika és mások termesztését már a múltban meghonosította és agrotechnikájukat a hazai viszonyokra alkalmazva kidolgozta. Ugyancsak foglalkozott az illóolajlepárlás technikájával is. A felszabadulás óta eltelt id szakban b alkalom nyílott tapasztalatait és kutatási eredményeit a gyakorlatnak átadni. A népgazdaság az utóbbi években felsorolta az illóolajnövények termesztését és feldolgozását. Ennek során eddig mintegy 450 hold lavandulatelepítés történt. A magot nem term lavandinnek az ún. angol lavandulának a Szathmáry Géza által kidolgozott feltöltögetéses bujtással eszközölt szaporítása útján létesített telepe ebb l 280 holdat tesz ki. Megindult a lavandulanemesítés is, egyedi kiválasztás segítségével. A nagy változatosságot eláruló valódi (ún. francia) lavandula anyagból egyedeknek illóolajtartalomra való megvizsgálása útján Szathmáry Géza és Szalay Pál, Gubányi Emil közrem ködésével. több illóolajtartalmú, egyben linalilacetátban (észtertartalomban) gazdagabb olajat term egyedeket szelektáltak. Ugyancsak egyedi kiválasztással Szalay Pál illóolajban gazdagabb és más kedvez tulajdonságú koriandrum törzset választott ki. A legutóbbi évek eredményei megoldották a bélférgekre mérgez hatású illóolajat term , s így a paraziták elleni védekezésben becses libatop, Chenopodium anthelminticum ascaridolban dús olajának el állítását, amit korábban a hazai illóolajipar nem tudott produkálni. Az utóbbi években el állított Chenopodiumolaj nem érte el a megkívánt, s a gyógyszerkönyvben el írt min séget. Gubányi Emil megállapította a lepárlás helyes módszerét, mely üzemi keretek között bevált. Ezzel üzemileg is átlag 77% aszkaridolt tartalmazó, a 65%-ban el írtnál lényegesen aszkaridol-dúsabb, 0,967 fajsúlyú olajat nyertünk. Ezzel a gyáripar és az export szükségletének fedezése megoldódott. A Fert di Kísérleti Gazdasággal együttm ködve próbálta ki az intézet a kapornak (Anethum graveolens) lápi eredet talajon s r vetéssel, a zöld növényb l nyerhet olaj el állítására szolgáló termesztését. Ennek során jó termés és illóolajhozam volt az eredmény, ami a zöld kaporolaj el állítását biztosítja. Eredményesek voltak az intézetnek azok a munkálatai, amelyek a borsosmentatermesztés fejlesztését célozták. Szathmáry Géza jó sarjadzó képesség , jó illóolajhozamú borsosmentaklónokat választott ki, amelyek jó hozamot biztosítanak. A fajta kísérleti gazdaság érd-elviramajori telepér l, elviramajori borsosmenta néven ismert. Tanulmányoztuk a kékolajat adó cickafark, Achillea-fajok olajhozamát, amelynek során a hazai Achillea collina és pannonica fajok bizonyultak legjobbnak, míg az Achillea nobilis alakjai értéktelenek. 5. A szteránvázas glükozidákat tartalmazó növények termesztése

A szekszuálhormonok (progesteron, testosteron), valamint a cortison el állítása állati anyagokból nagyon költséges, ezért világszerte kutattak olyan növényi anyagok után, amelyekb l iparilag kivitelezhet en, nem túlságosan hosszú úton el állíthatók a hormonanyagok. A tengerentúli irodalom sok trópusi és melegéghajlati növényt (leginkább Dioscorea-fajokat) talált erre a célra alkalmasnak, ezek termesztése azonban a hazai viszonyok mellett reménytelen. A figyelem egyes Solanum-fajokra, köztük paradicsomfajtákra irányult, amelyekben a szteránvázas vegyületek el fordulnak. Tuzson Pál, a kémiai tud. doktora, a Gyógyszeripari Kutató Intézet osztályvezet je, a kérdés kémiai részével foglalkozik; utóbbi intézet az agrotechnikai kérdések megoldására intézetünket kérte fel. Intézetünk botanikuskerti csereösszeköttetés útján száznál több külföldi Solanum-faj magját szerezte be és kultiválta, amelyeket kémiai szempontból Tuzson Pál munkatársai közrem ködésével tanulmányozott. A figyelem a külföldi szakirodalom nyomán f leg a solasodin-t tartalmazó Solanum fajokra, f leg a Solanum aviculare és S. sodomeum fajokra irányult, amelyek kémiai szempontból leginkább kedvez tulajdonságúak. A Solanum sodomeum tüskés növény, s ezért nagybani termesztése nehézségekbe ütközik. Ellenben a nagy növés , tüskétlen, sok kedvez tulajdonságú Solanum aviculare termesztése, begy jtése és feldolgozása különösebb nehézséggel nem jár. Tuzson Pál megállapította, hogy a bogyókon kívül a növény levelei is b ven tartalmazzák a kívánt vegyületeket, s ebb l a szóban forgó hormonok el is állíthatók. A Solanum aviculare-nek a kultúrában való meghonosítása iránti kísérletek, amelyeket Szathmáry Géza és Szalay Pál végeztek, kedvez eredményekkel jártak. A növény jó levélhozamot és elég jó csíraképesség magvakat érlel bogyótermést biztosít, úgyhogy termesztése útján a hormonok gyártása biztosítva van. 6. Rutintartalmú növények A rutin a gyógyászatban fontos, a hajszálerek rugalmasságát biztosító glükozida, fontos gyógyszerek hatóanyaga. Intézetünk végigvizsgálta azokat a növényeket, amelyek nálunk kultúrában és vadon el fordulnak, s az irodalom szerint rutint tartalmaznak. A legtöbb rutintartalmú növény gazdaságos rutingyártásra nem bizonyult alkalmasnak. Rutin el állítására az ipar évek óta a pohánkát (Fagopyrum sagittatum) használja nyersanyagul, amely azonban csak frissen feldolgozva felel meg, szárítva rutintartalma nagy részét elveszti. A rutingyártás ezen az úton nehézkesnek és drágának bizonyult. Gubányi Emil intézetünkben tanulmányozta a pohánka fajtákat és az eddig használt étkezési célra termesztett pohánkafajták közt jobb levélhozamú és így jobb rutinhozamú fajtákat talált. Sokkal jobban bevált azonban a tatár pohánka, (Fagopyrum tataricum), mely rutinban gazdagabb és rutintartalma kevésbé bomlékony, szárítva is megtartja rutintartalma nagy részét. A tatárpohánkát külföldön is használják rutin el állítására. Vizsgálati eredményeink még egy másik, még több rutinforrásra is fényt derítettek és ez a japán akác, Sophora japonica, nálunk tömegesen ültetett díszfa, kedvelt sorfa. A japán akác bimbója légszáraz állapotban 18-22% rutint tartalmaz és rutingyártásra nyersanyagként alkalmasnak bizonyult. A kinyerési eljárást intézetünkben forróvizes kivonással Gubányi E. dolgozta ki és a módszert az iparnak átadta. A gyártás megindulása rövidesen várható. 7. Alkaloida-mákkutatások A mák alkaloidáinak, a morfinnak és a társalkaloidáinak gyártása közvetlenül a máknövényb l, a költséges ópiumtermelés kiküszöbölésével, magyar találmány s intézetünkb l indult ki. Kabay János a két világháború közti id ben, Augustin Béla támogatásával módszert dolgozott ki, amellyel a zöld máknövényb l, illet leg a mákszalmából lehet az alkaloidákat kinyerni. Módszerének értékesítésére létesült az Alkaloida Vegyészeti Gyár, amely Büdszentmihályon, a mai Tiszavasváriban m ködik. A gyár kés bb kizárólag az alkaloidában leggazdagabb máktokok feldolgozására tért át, mert a mákszalma feldolgozása nem volt kifizet d . A gyártás rentabilitásának nagy érdeke, hogy alkaloidában minél gazdagabb anyagot dolgozzon fel. Ezért az Alkaloida Vegyészeti Gyár azzal a kéréssel fordult az illetékes minisztériumok útján az

Országos Tervhivatalhoz, hogy a Földm velésügyi Minisztérium részér l történ kutatási támogatás biztosítása mellett kérje fel Sárkány Sándor professzort, hogy korábbi kísérleteit kiterjedtebben folytatva és intézetünkkel a legszorosabban együttm ködve, olyan mákfajtát állítson el , amely a jó maghozam mellett alkaloida-tartalom tekintetében 1,5-2-kel meghaladja az országos átlagot. 1951-ben, amikor a feladat ellátását a Földm velésügyi Minisztérium magáévá tette, intézeti munkalehet ségeink még nem voltak megfelel ek és így a kutatómunka a témafelel s Sárkány Sándor professzor tanszékén indult meg, de intézetünk kezdett l fogva biztosította a szabadföldi és részben a laboratóriumi munkához szükséges anyagi fedezetet, munkaer t s kés bb még kutatót is. A Sárkány professzor vezetésével m köd mák-munkacsoport alkaloida-tartalom tekintetében sok külföldi és hazai mákfajtát megvizsgált s egyben tanulmányozta az alkaloidahozam és a környezeti hatás összefüggését, az alkaloidahozam ingadozását. Legfontosabb kísérleti megállapítása, hogy a morfintermelékenység az irodalom adataival megegyez en, fajtatulajdonság, mely örökl dik. Ez alapon kiválasztott olyan mákfajtákat, amelyeknek morfinhozama a köztermesztés mákokkal szemben közel kétszer annyi, s így ezek egyben kett s hasznosításúak is, mert maghozamuk kifogástalan. A téma jelenlegi állását a témavezet k: Sárkány Sándor prof. és Sárkány Sándorné, intézetünk tudományos munkatársa a következ kben foglalják össze: A téma megkezdése idején 1951-ben az országos termesztésben szerepl nemesített mákfajtáink (Fert di, Hatvani), valamint a háztáji viszonyok között termelt mákok, fajtánkénti morfintartalma és gyógyszeripari értéke általában még nem volt ismeretes. Részben ez a körülmény, másrészt az a tény, hogy a szakirodalom szerint jó néhány külföldi nemesített mákfajta el nyös morfintermelékenység nek bizonyult, szükségszer en arra a meggondolásra vezetett, hogy fajtaösszehasonlító és tájhatás vizsgálatainkat ne csupán hazai anyagra korlátozzuk, hanem minél több külföldi fajtára is kiterjesszük. Kísérleti tervünket az elméleti szempontok figyelembe vétele mellett a dialektikus módszer minél szélesebbkör alkalmazásával állítottuk össze, azzal a célkit zéssel, hogy témánk központi kérdésén túlmen en a máknak mint fontos kultúr- és gyógynövénynek fejl désalaktani, morfológiai, szövettani, szövetkémiai, hatóanyagképz dési és zsírosolajtartalmi viszonyait megismerjük. Kutató munkánk kezdetén 1951-ben 16, részben hazai, részben külföldi fajtát állítottunk be néhány tájterületen, több ismétlésben. Összehasonlító módszerrel els sorban a fajta jellemz tulajdonságait igyekeztünk megismerni, így különösképpen a fenológiai és hatóanyagtermelési viszonyokat tanulmányoztuk. Ennek során fajtánként 100-120 kémiai elemzés alapján (összesen közel 4000) kiválasztottuk a morfintartalom tekintetében kimagasló érték eket, tehát azokat, amelyek a környezeti tényez kt l függ en 5-6-7°%-esek voltak. A kisebb érték 2-3%°-es fajtákat kiselejteztük, illetve külön kezelt fajtagy jteményben vittük tovább. Kísérleteinkben kezdettel fogva beltenyésztést alkalmaztunk. A fajtaszelektálást a további években is folytattuk. így 1952-53-ban már csak 10, illetve a 7 legjobbnak min sült fajtával dolgoztunk, több telepen, több sorozatban. A fajtákat 1953 évt l kezd d en ,,A" törzsekre bontva a fentebb emutett néz pontokból vizsgáltuk és bel lük beltenyésztéssel magra és morfinra elit egyedeket vittünk tovább. így tehát a harmadik és negyedik kísérleti évt l származó anyagon egyrészt a fajtákon belüli törzsek, másrészt a törzsek egyes egyedeinek s azok utódainak morfintermelékenységi jellegét és egyéb tulajdonságait tanulmányoztuk. Ugyanahhoz a fajtához tartozó törzsek középértékeinek összehasonlításából megállapítottuk, hogy figyelemre méltó ingadozás mutatkozik nemcsak a telepek viszonylatában, hanem egy telepen belül a törzsek zött is. Az egyes törzsek közötti morfinértékek sokszor több °%-es eltérést is mutatnak. Hasonló ingadozások törzsön belül az egyedek között is el fordulnak, így az utódvizsgálatokból kiderült az is, hogy az eltér környezeti hatások ellenére az utódok morfinbázistartalma legtöbb esetben az anyatövek jellegéhez hasonlóan kisebb, illetve nagyobb értékeket mutat. E kísérleti tapasztalatok figyelembevételével a 3 legjobb fajta, legjobb törzseinek, legértékesebb egyedeib l állítottuk be 1955. évben kísérleti anyagunkat. Ugyanebben az évben az Alkaloida Vegyészeti Gyárral együttm ködve a 3 legjobb fajtával nagyüzemi kísérleteket is folytattunk az ország különböz területein 2-5 kat. holdas egységekben, összesen 60 kat. holdon. Összehasonlításul a köztermesztésb l származó gyári feldolgozásra került

anyagnak, a gyár laboratóriuma által megállapított eredményeit vettük 1955. évi eredményeink alapján beigazolódott, hogy kisparcellás körülmények között kiválasztott nagyobb morfintermelékenység fajtáink nagy termesztésben is kimagasló eredményeket adnak. A köztermesztésb l származó országos átlagértékekkel összehasonlítva a morfinhozamot, fajtától függ en 50-180%-os többlet mutatkozik. Maghozam tekintetében az országos átlaggal közel megegyez értékeket kaptunk, s t egyik fajtánk jelent sen meghaladta azt. Kutató munkánk más területét jelzik továbbá azok a részlet eredmények, amelyek 1953-ban elkezdett generatív hibridizálással kapcsolatosak és új el nyös mákhibridek el állításához legalkalmasabb partnerek kiválasztására, valamint a heterózis hatás tanulmányozására irányulnak. Dr. Boros Ádámii

:

$+"##* (# ) ;)*.

<"/&1'=

!>

( $'&/ !) * (>& (#" !#* 0 )& )& (## >? ?

+#&?!) (#" ?!>

( $ &/ =-+4

i

Idézett szöveg 1950-b l. Írta: dr. Boros Ádám, egyetemi c. ny. rk. tanár, mint a Gyógynövénykísérleti Intézet igazgatója Idézett szöveg 1955-b l

ii



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2009 adóigazgatás aggregált kínálat alapozás algoritmus anyagok bce kik biogeográfia biztonságpolitika csavar definíciók elektro elemzés ember épületszerkezetek értekezés a módszerről etnicitás fmea forgó mozgás gamf fizika vizsga gepalap gépgyártás globális logisztika házi doga juhász istván kiadott kiefer ferenc kórtan környezet és társadalom közgazdaságtan közigtöri leppelés logisztika magvas növények matek jegyzet méretezés motefo műanyag művészet okj piac ppt prácser tamás rushdie szerves szivattyú termelésmenedzsment üzleti terv vegyes szakjog vezgazd