Jogi alapismeretek

Országok listájaHungaryKodolányi János FőiskolaKommunikáció és médiatudományJogi AlapismeretekJegyzetekJogi alapismeretek

hét
Bevezetés

I. A jog

- állam alkotja, mint legfQbb hatalom, és ezért nem megkérdQjelezhetQ, hanem kötelezQ
állam által kikényszeríthetQ parancs (pl: adót kell fizetni, ha nem teszi meg valaki, bírságot rónak ki rá, v. a büntetQjogban  börtön)
végsQ fokon fizikai kényszerrel is kikényszeríthetQ
egyfajta társadalmi szabály, de:
- más társadalmi szabály az erkölcs (belsQ kényszer, nem kikényszeríthetQ, maximum a társadalom rosszallásával találkozik, a társadalom kiközösít, vagy elítéli az embert)
- konvenció (pl. illem, udvariasság, vagyis a közös társadalmi magatartásnak való megfelelés, ez sem kikényszeríthetQ az állam által)
jelent még jogosultságot, hogy jogom van megtenni valamit, hatalmam van valami felett
jelent még szabadságot is, hogy szabadon dönthetek, akarok-e egy magatartást gyakorolni, v sem., cselekvési szabadságot jelent

II. A jog tagolása, jogrendszer

jogrendszer: közjog – magánjog (közélettel kapcsolatos viszonyok „hivatalos ügyek” pl.: közigazgatási v. építésügyi hivatal) – (magánszféra viszonyai pl.: adásvétel, tulajdonjog, szerzQdések két fél között, akár bolti vásárlás)
ezen belül jogágak, és vannak átmeneti jogágak, melyek mindkettQbe tartoznak

Közjog  magánjog elhatárolása:
Közhatalom, állam jelenik meg benne  alanyai: az állam / magánszemélyek közötti ügyletek
alárendeltségi viszony – mellérendeltség
állam felé többletjogok – azonos jogok mindkét oldalon
nincs / van akaratautonómia
érdekazonosság, közérdek (mindketten azt akarják, h meglegyen az engedély) – érdekellentét, szembenálló felek
közvetlen kényszer alkalmazhat az állam – közvetett kényszer ( bíróság
kötelezQ, tiltó szabályok  jogosító szabályok

Jogágak elhatárolása is: a fentiek alapján
magánjogi jogágak: polgári jog, gazdasági jog, kereskedelmi jog (gt.), polgári eljárásjog, nemzetközi magánjog, családi jog,
közjogi jogágak: büntetQjog, alkotmányjog, közigazgatási jog, büntetQ eljárásjog, nemzetközi közjog (államok közötti kapcsolat, diplomácia), pénzügyi jog
köztes jogágak: munkajog (magánfelek közötti, de az állam beleszól a gyengébb fél védelmében), agrárjog (a környezetvédelem miatt, korábban a földhöz kapcsolódó viszonyokat szabályozta = tisztán magánjogi), pénzügyi jog (ide is szokták sorolni – állami vonatkozások miatt pl. költségvetés)

Jogforrások, jogszabályok:

hierarchia, alá-fölérendeltség
legmagasabb az Alkotmány (általánosságban rögzíti az államhatalmi szervek – országgyqlés, kormány, rendvédelmi szervek, bíróságok stb. (késQbb) - viszonyait, az alapvetQ emberi jogokat, kötelezettségeket)
alatta (sorrendben) : törvény,
törvényerejq rendelet (régen, ma már nincs, de néhány még hatályos),
kormány rendelet,
miniszteri rendelet,
önkormányzati rendelet (csak az adott önkormányzat területén hatályos),
állami irányítás egyéb jogi eszközei
nem jogszabály, de van kötelezQ ereje
csak a kibocsátó szervekre, személyekre van kihatása, kötelezQ ereje
határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, statisztikai közlemény, jogi iránymutatás, irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató
bíró alkotta jog:
LegfelsQ Bíróság állásfoglalásai, iránymutatásai (nem kötelezQ erejq, de alakítja a gyakorlatot, általában követni szokták, perben hivatkoznak rá)
Alkotmánybírósági határozatok (kérelemre indul, már meglévQ jogszabályról mond véleményt, v. módosítja, kötelezQ)

III. A jogi normák érvényessége és hatálya

Különbség:
érvényes, ha: feljogosított szerv bocsátotta ki, meghatározott eljárási rendben, a szabályoknak megfelelQen
hatályos, ha: alkalmazható  ezt maga a jogszabály mondja meg, hogy mikor alkalmazható, milyen helyen, idQben stb. (késQbb)
+ érvényesülés: érvényes és hatályos, és a valóságban is alkalmazzák (lehet életszerqtlen, kikerüli a gyakorlat)

Hatály:
idQbeli: mikortól, esetleg meddig alkalmazható
- mikortól: kihirdetés napja, de lehet késQbbi idQpont is
- visszaható hatály ritka (kifejezetten mondani kell) pl.: büntetQjogban ha az elkövetés idején a cselekmény nincs benne a Btk-ban, nem bqncselekmény, nincs eljárás
- meddig: nem mindig van kifejezetten megjelölve, határozatlan idQre szól, a
késQbbi helyezi hatályon kívül, vagy ha nem ellentétes azzal, akkor maradhat
hatályban, de ezt is kifejezetten ki kell mondani
területi: az ország egész területére általában, v. kisebbre (pl.: önkormányzati rendelet)
személyi: kikre vonatkozik,
pl. Gt. csak gazdasági társaságokra, nem magánszemélyekre
vagy csak magyar állampolgárokra, belföldiekre,
vagy csak külföldiekre,
vagy is-is (belföldi, külöldi)
nagyobb kódexek (Ptk. Btk.) az elején rendezik ezt

IV. A jogi norma szerkezete

Elemei: hipotézis (tényállás), diszpozíció (rendelkezés), szankció

1. hipotézis: - maga a magatartás, amit valaki tanúsít ( „ha… akkor…”
- több dologból tevQdhet össze, ezek a tényálláselemek
- a következQ rész, a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha valamennyi tényálláselem megvalósult, ha minden feltétel teljesült
- minQsítés, szubszumálás: az adott cselekmény megfeleltetése a hipotézisnek
- pl: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni ( kell, hogy legyen kár, jogellenes okozás legyen (mert ha jogszerq, akkor csak kártalanítás, vagy lehet szükséghelyzet& )

1.a.) fikció: feltételezünk valamit, ami a valóságban nem igaz pl: a vállalkozó az igénybe
vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna (de a
valóságban nem Q végezte, csak így egyszerqbb a felelQsségre vonás)
1.b.) vélelem: valamely tény nem bizonyított, csak valószínq, hogy úgy van, ezért az
egyszerqség kedvéért valósnak tekintjük pl. születéstQl visszafelé számított
300. nap a fogamzás idQpontja
fajtái: megdönthetQ (18 év a nagykorúság, de lehet korábban házasodni),
megdönthetetlen

2. diszpozíció: a követendQ magatartás, amit a hipotézis fennállása esetén a jogalanyoknak
tanúsítaniuk kell. Pl.: aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt
megtéríteni.
Fajtái: lehet megengedQ (polgári jogra jellemzQ), el lehet térni tQle, közös megegyezéssel
Kogens, kötelezQ (büntetQjogra, közjogra jellemzQ) kötelezQ azt a magatartást tanúsítani, amit a jogszabály elQír

3. jogkövetkezmény: pozitív  joghatás
negatív  szankció
- fQleg a büntetQjogban van szankció,
- minden jogágban speciális szankciók vannak.
- polgári jogban pl. van elégtételadás, nyilvános megkövetés, kártérítés,
jogsértQ magatartás abbahagyása, jövQbeni tartózkodás tQle& )
- büntetQjogban van: fQ-mellékbüntetések, intézkedések (börtön, pénz,
közmunka, kényszergyógykezelés, próbára bocsátás& )

V. Jogalkotás
- jogalkotó szervek:
az Országgyqlés ( Alkotmányt és törvényt
a Kormány ( rendeletet
a Kormány elnöke és tagjai ( rendeletet
az önkormányzatok ( rendeletet

- jellemzQk:
korábban törvényerejq rendelet volt, ami ma a törvénynek felel meg
törvény két fajtája: 2/3-os, (alkotmányban felsorolva milyen témában kell ilyen többség) egyszerq törvény (sima többség, 50%)
létrehozása összetett folyamat, az Országgyqlés, Kormány, köztársasági elnök is részt vesz benne, nincs szigorú hierarchia
Alkotmány a legmagasabb szintq, ezzel az alatta lévQ nem lehet ellentétes, abból indul ki minden ( pl. kizárólagos törvényhozási tárgyak köre az Alkotmányban
A jogforrási szint attól függ, hogy milyen kérdést szabályoznak, és az milyen kört érint (legfontosabb témákban: törvényt hoznak, pl: kódexek - Ptk. Btk.)
Minél alsóbb szintq, annál technikaibb kérdés (pl. állami irányítás egyéb jogi eszközei, pl. utasítás = hogy kell végrehajtani egy feladatot, hogy kell irányítani az irodát stb& )

Eljárás menete:
kezdeményezés: polgári, civil szervezetek, parlamenti képviselQk, parlamenti pártok, Kormány, köztársasági elnök
Kormány, v. bizottság kidolgozza
Kétfordulós megtárgyalás: 1. koncepcióról, átfogó kérdésekrQl (dogmatika, elvek, egyes
részeket hol helyezzenek el stb.)
2. a részletes szövegrQl (mondatok módosítása)
- közt. elnök aláírja (de egyszer visszaküldheti, másodjára köteles aláírni)
- kihirdetés

VI. Alkotmány

JellemzQk:
legfQbb jogforrás, legmagasabb szinten
vele semmi se lehet ellentétes( még nemzetközi jogszabály sem, ha mégis ellentétes, akkor nem ratifikálható, de! fontos kérdésben miatta lehet módosítani az alkotmányt (pl. EU csatlakozáskor volt ilyen, mert biz. EU szabályokat el kellett fogadni)
államhatalmi ágak megosztását rögzíti (törvényhozó, végrehajtó, bírói) + egymáshoz való viszonyukat (pl. bíróságok függetlensége), és meghatározza, hogy mirQl kell részletesebb jogszabályt alkotni, aminek az alapjai le vannak fektetve az Alkotmányban
benne: országgyqlés, kormány, köztársasági elnök, bíróságok, ügyészség, rendQrség, Magyar Honvédség, rendkívüli állapot, szükségállapot, ÁSZ, MNB, önkormányzati rendszer, AB, ombudsman

alapvetQ emberi jogok: 3 fajta
- el nem idegeníthetQ emberi jogok: élethez való jog, emberi méltósághoz való jog, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalma, személyi szabadsághoz való jog, faji megkülönböztetés tilalma, ártatlanság vélelme, jó hírnév, magántitok, magánlakás sérthetetlensége, lelkiismereti és vallásszabadság, személyes adatok védelme, stb…
- gazdasági, szociális, kulturális jogok: oktatáshoz való jog, munkához való
jog, eü ellátáshoz való jog, sztrájkjog, mqvelQdéshez való jog stb&
- 3. generációs jogok: betegjogok, fogyatékosok jogai, biomedicinális jogok (klónozás, génállományba való beavatkozás tilalma stb.), környezetvédelmi jogok stb&
állampolgári kötelességek: pl. a hadkötelezettség (már nincs), rendkívüli állapot idején való eljárás, stb&



hét
Bíróságok, Ügyészség, Alkotmánybíróság
Bevezetés:
elsQsorban az alkotmány szabályozza ezeket a kérdéseket + külön törvény van mindegyikrQl (ez szabályozza Qket részletesen)
független szervek, mert hatalommegosztás van  törvényhozó, végrehajtó, bírói
AB a törvényhozáshoz kapcsolódik, nem lát el bíráskodó szerepet, hanem a törvények felügyeletét végzi (részletek késQbb)
ügyészség: vádat képviseli, a végrehajtó hatalomhoz kapcsolódik, az állam nevében jár el + vannak felügyeleti jogkörei a nyomozó hatóságok felett (már a legelején, a nyomozásnál bekapcsolódik a bqnüldözésbe)
bíróságok: 3. hatalmi ág, ezért független, senki se gyakorolhat utasításadási jogot felettük, a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, csakis saját lelkiismeretük szerint hozzák az ítéleteiket

Bíróságok:
felépítése:
helyi bíróságok+kerületi bíróságok (városokban, több községnek a vonzáskörzetben lévQ városban),
megyei bíróságok+FQvárosi Bíróság,
ítélQtáblák (jelenleg 5 db van: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Bp.),
LegfelsQ Bíróság

Pp. (polgári perrendtartás) Be. (büntetQ eljárási törvény) a két eljárásjogi törvény. Ezekben vannak a hatáskörök, vagyis, hogy milyen ügyben melyik szint jár el.
FQszabály:
polgári jogi, 5 millió értéknél nagyobb értékq pereknél a megyei bíróság jár el
+ egyes ügycsoportoknál (házassági perek, szerzQi jogi perek, sajtóhelyreigazítás, cégbejegyzéssel kapcsolatos perek, egyéb szervezetek felépítésével kapcsolatos perek& )
ÍtélQtábla + LegfelsQ Bíróság jár el ilyenkor másodfokon,
a LegfelsQ Bíróságot igyekeznek kivonni a másodfokból (helyette az ítélQtábla jár már el)
LegfelsQ Bíróság: különleges eljárások  pl.: perújítás, jogegységesítQ szerep (elvi döntések, bírósági határozatok, stb& )
Bíróságokon belül kollégiumok vannak téma szerint: polgári, gazdasági, büntetQ, közigazgatási

bírói függetlenség
hatalmi ágak megosztása miatt nem utasíthatók
ennek eszközei: - kinevezés (köztársasági elnök feladata, elQzetes pályázat van, a kollégiumvezetQ terjeszti fel a bírójelölteket, majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács  OIT - bírálja el  ez egy független testület, az összes bírát fogja össze)
- aki bíró, nem lehet párt tagja, nem politizálhat, tehát a napi politikától függetlennek kell lennie
- titoktartási kötelezettség
- csak ítélkezQ tevékenységet végezhet, más munkája nem lehet
- mentelmi jog, csak fegyelmi felelQsségre vonás van, egy független, válogatott bírókból álló testület jár el ekkor
- megfelelQ fizetést kapnak + vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
- nem elmozdíthatók, csak fegyelmi okból, vagy kérésükre

Alapelvek még
bírói monopólium  csak bíróságok végezhetik az igazságszolgáltatást, csak Qk hozhatnak ítéletet, ami viszont kikényszeríthetQ állami kényszerrel is&
nyilvánosság elve: a tárgyalások nyilvánosak (kivételek azért vannak, pl.: gyermekelhelyezés)
ártatlanság vélelme: amíg nem ítélik el, mindenki ártatlan, és csak döntQ bizonyíték esetén elítélhetQ valaki
védelem joga + jogorvoslati jogosultság

Ügyészség
1. feladatai:
- nyomozás törvényességi felügyelete  benne:
(1) más hatóságok nyomozati tevékenységének irányítása és ellenQrzése
(2) önálló ügyészi nyomozás+más nyomozási jogosítványok (nyomoz és a rendQrséggel nyomoztat)
(3) vádemelés
büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete  benne:
(1) büntetések/intézkedések/kényszerintézkedések végrehajtása törvényességének felügyelete
(2) közremqködés a büntetés-végrehajtással kapcsolatos bírósági eljárásban
részvétel a bírósági eljárásban  benne:
(1) büntetQeljárásban mint eljáró hatóság  vádképviselet és jogorvoslati jogok gyakorlása (széles, sok mindent megtehet, mindig részt vehet benne)
(2) polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nemperes ügyekben keresetindítás, perbe lépés, jogorvoslati jogok gyakorlása (szqk  nem mindig van joga fellépni)
törvényességi felügyelet  benne:
(1) állami szervek, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek ( a társadalom valamennyi szervezete
(2) állampolgárok jogkövetQ magatartásának elQsegítése

2. felépítése
az ügyészi szervezet sajátosságai  jellemzQi:
az ügyészi szervezet hierarchikus felépítésq ( az alá-fölérendeltség egyszemélyi vezetés és irányítás mellett valósul meg
az ügyészi szervezetet a LegfQbb Ügyész vezeti és irányítja (alkotmány)
ebben a szervezetben a hatásköri munkamegosztás a LegfQbbÜgyész akaratának függvénye
( a különbözQ szintq ügyészségekhez telepített hatáskörök a felettes ügyészek /LegfQbb Ügyész által bármikor meg-változtathatók, elvonhatók
így az ügyészi szervezet a hatáskör szempontjából is centralizált szervezet, lehet hatáskörelvonás (( bíróság
a hatáskörgyakorlás jogi eszköze a LegfQbb Ügyész utasítási joga és az ügyészek engedelmességi kötelessége
az ügyészi szervezet belsQ felépítése  a szervezeti felépítést az Ügyészségi törvény határozza meg  szervezési jogokat gyakorol még (például székhely megváltoztatása) a LegfQbb Ügyész javaslatára a Köztársasági elnök teszi meg
( az ügyészség szervezeti felépítése a bíróságok rendszerét követi
az ügyészség illetékességét általában annak a bíróságnak az illetékessége határozza meg, amelynek a területén mqködik
az ügyészi szervezet egységei:
LegfQbb Ügyészség ( élén a LegfQbb Ügyésszel
fellebbviteli fQügyészségek ( élükön a fellebbviteli fQügyésszel
megyei fQügyészségek ( élükön a fQügyésszel
helyi ügyészségek ( élükön a helyi vezetQ ügyésszel
az ügyészségi szervezet részét képezQ katonai ügyészség szervezete:
Katonai FQügyészség ( élén a katonai fQügyésszel
Katonai Fellebbviteli Ügyészség ( élén a katonai fellebbviteli fQügyész
területi katonai ügyészségek ( élükön a katonai vezetQ ügyésszel
a LegfQbb ügyész és a fQügyészségek szervezete erQsen tagolt: a LegfQbb Ügyészségen a köz-vád és a felügyeleti funkciókat ellátó szerveket (fQosztályokat) a LegfQbb ügyész helyettesei irányítják
az ügyészi testületek, amelyek általában csak véleményezési joggal rendelkeznek: Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa, összügyészi értekezlet, ügyészi tanács, szak-mai kollégiumok (utóbbiak a bíróságokéhoz hasonló feladattal és szervezettel)
a LÜ helyetteseit a LÜ javaslatára a KE nevezi ki  minden más vezetQi megbízást az ügyészségeken a LÜ ad!

Alkotmánybíróság (AB) (bíróság, de jogszolgáltatást nem végez, csak alkotmányossági felügyeletet)
11 tagú, 9 évre választják Qket
mentelmi jog, összeférhetetlenség, függetlenség
teljes ülés, 3 tagú tanácsban jár el

feladatai:
beérkezett alkotmányossági panaszok elbírálása
utólagos normakontroll (bárki kezdeményezheti, valamely jogszabály, ex nunc, v. ex tunc hatályon kívül helyezés)
elQzetes normakontroll (köztársasági elnök szentesítés elQtt megküldheti neki, tovább kell alakítani)
nemzetközi szerzQdésbe ütközés vizsgálata (országgyqlés, köztársasági elnök, Kormány, Állami SzámvevQszék szabályai kapcsán)
alkotmányjogi panasz (bárki, már meglévQ jogszabállyal szemben, konkrét jogsérelem esetén, ha már nincs más jogorvoslat, módosítás elrendelése)
mulasztásban megnyilvánuló alkotmány ellenesség (joghézag esetén utasítja az országgyqlést jogszabály alkotására)

Eltérés a bíróságoktól:
az AB fQszabályként a rendelkezésére álló iratok alapján dönt  kivételesen folytat le személyes meghallgatást, vagy von be szakértQt
az AB fQszabályként zárt ülésben tárgyal (kivételesen nyilvános ülést tart és kivételesen nyilvánosan hirdet határozatot)
nem kötik határidQk (soron kívül köteles eljárni a Köztársasági elnök fenti alkotmányossági vétója esetén)
eljárás egyfokú, az AB határozata ellen fellebbezés nincs
határozataival nem konkrét ügyeket dönt el

IV. A polgári jog és alapelvei

Polgári jog: magánjog, diszpozitivitás, személyek, gazdasági alanyok egymás közti viszonyait rendezi, részei: személyi (+szellemi alkotások). dologi, kötelmi, öröklés

Alapelvek:
egész jogrendszer alapelvei:
ésszerqség (fenntartással kell kezelni minden olyan jogszabályt, ami a józan észnek ellentmond és nem tudjuk elképzelni a gyakorlatban, nem életszerq)
igazságosság (ítéletek igazságossága, erkölcsnek való megfelelés)
jogbiztonság (kiszámíthatóság, elQre ismert jogszabályok alkalmazhatók csak)
klasszikus polgárjogi alapelvek
személyek autonómiájának védelme (személyhez fqzQdQ jogok és vagyoni jogok védelme)
jóhiszemqség (szubjektív tudati állapot, aki nem tud valamely körülményrQl  és pl. így köt üzletet  és a kellQ körültekintés mellett se kellene tudnia a látszatta ellentétes valóságról)
(( rosszhiszemq (tudott, vagy a kellQ körültekintés mellett tudnia kellett volna& , de ezt elmulasztotta)
Minden jogviszony ez alapján ítélhetQ meg, quasi, hogy a felek hogyan állnak egymáshoz. A jóhiszemq fél általában védelemben részesül.
tisztesség  az elQzQhöz kapcsolódik (nem elég a magatartás formális jogszerqsége, annak tartalmilag is a jó erkölcsnek megfelelQnek kell lennie, legyen helyes, követendQ)
rendeltetésszerq joggyakorlás elve (ismerni kell hozzá a jog okát és célját, mi volt a jogalkotó eredeti szándéka azzal a szabállyal)
joggal való visszaélés tilalma (akkor van ilyen, ha a jogszabállyal össze nem férQ célt akarnak vele elérni pl. nemzetgazdaság megkárosítása, személyek zaklatása, jogaik csorbítása, illetéktelen elQny szerzése  pl. vesztegetés)
együttmqködés (pl. egy szerzQdésnél a felek között)
az adott helyzetben általában elvárható magatartás elve (általános elvárhatósági mérték, amit az adott helyzethez igazítanak pl. más gyereknél, idQsnél, rokkantnál& )
egyes részterületek elvei:
pacta sunt servanda (a szerzQdéseket be kell tartani)
clausula rebus sic stantibus (a körülmények változását figyelembe kell venni)
visszterhesség elve (van szolgáltatás, ellenszolgáltatás (( ingyenesség (pl.: ajándékozás)

V. Személyek
2 fajtája: természetes  jogi személy
Jogalany: a társadalmi viszonyok, jogviszonyok részvevQi (ember, szervezetek, állam)

a.) természetes személyek: ember
- jogképesség: - mindenkinek feltétel nélkül van, születéstQl* a halálig tart
- *fogamzás idQpontja a születéstQl visszafelé számított 300. nap, az ember ettQl kezdve jogképes, feltéve, hogy élve születik, ha nem, soha nem is volt jogképessége
- mindenkinek van, általános egyenlQ és feltétlen (nem lehet faji diszkrimináció)
- megszqnése: halál=öröklés megnyílása
- problémák ezzel: eltqnés, holtnak nyilvánítás (külön eljárás, mesterségesen megjelölnek egy napot a halál idQpontjául, de ez megdönthetQ vélelem)
- cselekvQképesség: - csak az embernek van, a jogi személyeknek nincs
- egyfajta szellemi érettséget, belátási képességet jelent  18 év
- ettQl az idQponttól lehet érvényesen jogügyleteket kötni, lehet büntetni valakit bqncselekmény elkövetése esetén
Fajtái: korlátozott 14-18év + aki cselekvQképességet korlátozó
gondnokság alatt áll
CselekvQképtelenség 14 év alatt + aki cselekvQképességet kizáró
gondnokság alatt áll

b.) jogi személyek: állam, közös vállalat, kft. Rt., kht., egyesület, köztestület, alapítvány
- állam: egyenjogú fél a gazdasági forgalomban, nincsenek többletjogai, Pénzügyminiszter képviseli, a Kincstári Vagyon Igazgatóság igazgatja a vagyonát..

- szervezetek, gazdasági társaságok
- ugyanolyan jogaik vannak, mint az embernek a jogképességnél = jogügyleteket köthetnek, jognyilatkozatot tehetnek, tulajdont szerezhetnek, perelhetnek és perelhetQk

KRITÉRIUMAI:
- tagok vagyonától elkülönült vagyona van, a társaság nevében történik minden, a tagok (ügyvezetQ) csak aláírnak, Qk csak a szervezet fizikai megjelenései
- valamilyen célra jön létre pl.: a gazdasági társaság gazdasági tevékenység folytatására; az alapítvány – valamilyen társadalmilag hasznos ügy támogatására, pl. iskoláztatás, beteg gyerekek segítése stb…
- állami nyilvántartásba vétel szükséges (cégnyilvántartás a Cégbíróságon, vagy polgári Bíróságon az alapítványoknál, + a pénzügyminiszter gyakorol törvényességi felügyeletet)  ez a létrejövetel feltétele (ha nincs benne a nyilvántartásban, nem tekinthetQ létezQnek)
- állandó szervezet  legyenek tagjai, vezetQ tisztségviselQi, akik megkereshetQk és felelQsségre vonhatók + csak így képes mqködni
- önálló vagyoni felelQsség  nem a tagok, hanem a társaság vagyonára vezethetQ végrehajtás, abból kell kielégíteni a követeléseket, a tagoknak ehhez semmi közük (kivétel a gazdasági társaságoknál, lsd. késQbb)
- egyéb: huzamosság, tényleges mqködés (§ fantomcégek), saját név&

c.) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: kkt. Bt. társasházközösség, építQközösség,
polgári jogi társaság
- ellentétes a jogi személlyel: nincs elkülönült vagyona, tagok felelnek saját vagyonukkal (mögöttes felelQsség van),
- ez csak a tagok közötti egyfajta közösség, közös munkavégzés, tevékenységfolytatás

VI. Tulajdonjog

1. Vagyonjog része (( kötelmi jog
- abszolút jog - relatív tartalmú jog
- állandóság, korlátlan hatalom biz- - a tulajdonjog változása, a dolgok
tosítása a dolog felett dinamikája

a dologi jog mondja meg, mely dolgok hajthatók emberi uralom alá (miknek lehet tulajdonosa)
kizárólagos állami tulajdon tárgyai (vizek, folyómedrek, vasutak, közutak, távközlési frekvenciák…), uratlan dolgok (ami senkié pl. utcán eldobott szemét, elhagyott dolog& )
tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehetQ testi tárgy + pénz, értékpapír, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erQk

2. Dolgok osztályozása
Ingó, ingatlan
Elhasználható, elhasználhatatlan (elfogyasztható, elfogyaszthatatlan)
HelyettesíthetQ, helyettesíthetetlen (ez utóbbi a súly, mérték szerinti dolgok pl. búza)
Osztható, oszthatatlan
Egységes, összetett (alkotó elemek felismerhetQk, esetleg visszaállítható eredeti állapotába)
Forgalomképes (adható-vehetQ, megterhelhetQ& ), forgalomképtelen (lsd. fent), korlátozottan forgalomképes (lQfegyver, mqkincs  van feltétele)

3. tulajdonjog / birtok
- jog -tény
- végleges, teljes hatalom meg- - idQleges hatalom, vissza kell adni
szerzése a dolog felett
- mindkettQ lehet ellenértékkel és ingyen is
- védelemben részesül - azt védi, aki birtokol, pusztán a birtoklás miatt
- tulajdonost megilleti: birtoklás, használat, - csak birtokolhat, hasznokat szedhet
hasznok szedése, megterhelheti, biztosíté-
kul adhatja, átruházhatja

4. Tulajdonszerzési módok
a.) eredeti (nem volt korábban tulajdonos, és nem is terheli a dolgot semmi)
Árverés
Elbirtoklás (sajátjaként való birtoklás 10/15 évig, megszakadhat, nyugodhat)
Gazdátlan javak elsajátítása (ha nincs és nem is volt tulajdonosa)
Találás (elvesztett dolgot talál, és a tulaj nem jelentkezik)
b.) származékos (korábbi tulajdonostól szerzés)
Átruházás (adásvétel, kell hozzá jogcím és átadás  tényleges v. jelképes) *
Szaporulat elsajátítása (termés megszerzése)
Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése (államé  halászatra jogosult tulajdonába kerül)
Feldolgozás (más dolgából új dolgot állít elQ, az anyagokon is tulajdonjogot szerez)
Egyesítés (több dolog egyesül, összekeveredik)
Öröklés

5. Egyéb fogalmak
a.) szükséghelyzet: más életét, testi épségét, vagyonát közvetlenül fenyegetQ veszély esetén a dolgokban kárt lehet tenni, lehet a dolgot használni. Ezért kártalanítást lehet kérni.
b.) haszonélvezet: a jogosult a dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. Meghatározott idQre szól, maximum a jogosult élete végéig. Fennállása alatt a tulajdonos jogai korlátozottak.
c.) közös tulajdon: több tulajdonos van, a tulajdonjog meghat. Hányadok szerint illeti meg Qket. A fQ jogokra (birtoklás, használat, hasznok szedése) minden tulajdonos korlátlanul jogosult, kiadások, kötelezettségek is egyformán terhelik Qket.
d.) szomszédjogok: földtámasz joga, áthajló ágak, lehulló gyümölcsök, kerítés joga, telki szolgalom (átjárás, vízvezetékjog& )
3. hét
Kötelmi jog I.

Általános rész: szerzQdések joga, vagyoni jog dinamikája, (vagyoni viszonyok változása)

szerzQdés ALANYA
aki jognyilatkozat tételére jogosult (természetes személyek, jogi személyek, állam)
pl.: kiskorú, jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság nem jogosult
jogosult (aki a szolgáltatást követelheti), kötelezett (aki a szerzQdésben kötelezettséget vállal a szolgáltatás teljesítésére)
pl.: jogosult a tulaj (bérleti díjat követelhet), kötelezett a bérlQ (fizetnie kell)
pl.: jogosult a megrendelQ (átveszi a kész házat), kötelezett a vállalkozó (elvégzi a munkát)
a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyensúlyban kell, hogy legyen a két fél között, ha visszterhes
ha ingyenes, pl. ajándékozás, akkor nincs is ellenszolgáltatás
mindkét felet jogosultságok illetik meg, és kötelezettségek terhelik
pl.: MegrendelQ - biztosítani a munkaterületet, adni a beépítendQ anyagokat, díjat fizetni köteles(( ezért megkapja a kész munkát
Vállalkozó  elvégezni a munkát megbeszélt minQségben (( ezért díjat kap
Meghatalmazás, képviseleti jog:
törvényes képviselQ (pl. cégnél az ügyvezetQ), meghatalmazott (írásban)
értesíteni kell a meghatalmazásról a másik felet, mert csak akkor érvényes vele szemben
Több személy valamelyik oldalon (osztható szolgáltatás  de ez kizárható)
Osztható: minden kötelezettQl csak a ráesQ részt lehet követelni, minden vállalkozó csak a saját részét kaphatja meg
Oszthatatlan: egyetemlegesség (bárkinek az egészet, aztán majd megosztoznak)
b.) TÁRGYA
- a szolgáltatás: dare (adás - adásvétel), facere (tevés - vállalkozási), prestare (szolgáltatás  bérlet), non facere (tqrés, tartózkodás)

c.) TARTALMA
- kötelezQ: felek, szolgáltatás tárgya, ellenszolgáltatás, felek jogai és kötelességei, teljesítés ideje, részteljesítés
- esetlegesen: szerzQdést biztosító mellékkötelezettségek (lsd. késQbb), egyéb
- Ptk-ban, mik a semmis tartalmi kikötések: jogról való egyoldalú lemondás, lehetetlen szolgáltatás (érd el a holdat a kezeddel), színlelt szerzQdés, uzsorás szerzQdés&

d.) ALAKJA
- szóban, írásban, ráutaló magatartással
- ha jogszabály elQírja, a felbontás, módosítás is csak ilyen alakban érvényes
1. szóban: pl. mindennapi élet szokásos szerzQdései, ha a felek ebben kifejezetten megállapodnak
hallgatólagos csak akkor, ha ebben kifejezetten megállapodtak (pl.: ha nem szólok addig, nem jön közbe semmi és jöhet az áru )
2. írásban: ha jogszabály elQírja (pl. ingatlan adásvétele)
közokirat (közjegyzQ), vagy teljes bizonyító erejq magánokirat (ügyvédi ellenjegyzés, két tanú)
3. ráutaló magatartással: egyszerqbb tömeges ügyletek (pénzbedobás, kártyahasználat)
e.) ÉRVÉNTELENSÉG
- szerzQdés: a felek (1) egybehangzó (2) nyilatkozata (3) amely joghatás kiváltására (4) irányul
- 2 fajtája: nemlétezQ szerzQdés, megtámadhatóság, semmisség
- nemlétezQ sz.: ha a fogalmi elemek nem valósulnak meg pl.: nincs egybehangzó nyilatkozat, nincs akarat, a nyilatkozat nem joghatás kiváltását célozza

SEMMISSÉG MEGTÁMADHATÓSÁG Nincs szükség külön eljárásra az érvénytelenség megállapításához, ipso iure beáll (de ha más szerzQdés érvényességi kellékeinek megfelel, az létrejön) Meg kell támadni, de a megkötés idQpontjára visszamenQ hatállyal lesz ez is érvénytelen Bárki hivatkozhat rá Csak a sérelmet szenvedett fél hivatkozhat rá, és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fqzQdik HatáridQ nélkül (bármikor) Egy éven belül lehet rá hivatkozni, de elQbb írásbeli felszólítást kell a másik félnek küldeni, hogy szüntesse meg az érvénytelenséget HatáridQ kezdQdik: a helyzet felismerésekor,
A fenyegetés, kényszer megszqntekor, fél teljesítésekor
érvénytelenségi ok csak olyan lehet, ami már a szerzQdés megkötésekor fennállt
3 fajtája: szerzQdési akarat hibája, nyilatkozat hibája, célzott joghatásban rejlQ hiba

SEMMISSÉG MEGTÁMADHATÓSÁG AKARATI HIBA -cselekvQképtelenség, ( cselekvQképtelen személy jognyilatkozata semmis )
- korlátozott cselekvQképesség
színlelés ( színlelet szerzQdés semmis)
fizikai kényszer tévedés
megtévesztés
fenyegetés NYILATKOZATI HIBA szerzQdés a megszabott alakiság megsértésével jött létre
felek által kifejezetten kikötött alakot sérti meg (de itt, ha a sérelmet szenvedett fél teljesít, v. a teljesítést elfogadja, akkor érvényes
álképviselet CÉLZOTT JOGHATÁS HIBÁJA lehetetlen szerzQdés semmis
nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, semmis
feltqnQ értékkülönbség
ha általános szerzQdési feltételt sért, megtámadható
f.) SZERZPDÉS MEGKÖTÉSE, ELPSZERZPDÉS
ajánlattétel, és annak elfogadása; ez történhet:
- írásban, levélváltás, fax, stb. útján: meg kell várni azt az idQt, amíg válaszolnia kellett volna rendes körülmények között
- szóban, telefonon: azonnal válaszolni kell, egyébként az ajánlati kötöttség megszqnik (ugyanis a felek ajánlatukhoz kötve vannak)
- ajánlat visszavonása:
- addig lehet, amíg a másik fél nem válaszolt az ajánlatra (idQpontok bizonyítása)
- 3. személy beleegyezése, jóváhagyása kellhet (addig nincs megkötve)
- végül a jogszabály által meghatározott alakban kell megkötni
- szóban, ráutaló magatartással: mindennapi élet, szokásos, tömegesen elQforduló ügyleteit (pl.: boltban vásárolok)
- írásban: amit jogszabály így ír elQ (pl.: ingatlan adásvétele, bankhitelszerzQdés, biztosítási szerzQdés& )
- közokiratban (közjegyzQi  pl.), teljes bizonyító erejq magánokiratban (2 tanú)

ElQszerzQdés: felek megállapodhatnak abban, hogy egy késQbbi idQpontban egymással szerzQdést kötnek, és ezt írásba foglalják.
ugyanolyan alakban kell megkötni, mint majd a szerzQdést,
ez alapján kötelesek majd a szerzQdést megkötni (ha nem, lehet perelni ( bíróság hozza létre majd a szerzQdést)
a lényeges kérdésekben való megállapodást tartalmazza (ár, szerzQdés tárgya, feltételek& )
megtagadható a szerzQdés megkötése 1 esetben: ha közben a fél körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy tQle a szerzQdés megkötése már nem várható el.

g.) SZERZPDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK:
1. foglaló (( elQleg
2. kötbér (( kamat
3. jótállás
4. bankgarancia
5. zálogjog
6. óvadék
7. kezesség

1.
foglaló elQleg SzerzQdéskötéskor adják (v. elQszerzQdéskor) SzerzQdéskötés elQtt adják Beszámít a vételárba Beszámít a vételárba Ha valamelyik fél megszegi a szerzQdést:
foglalót adó - elveszti
foglalót kapó  2x kell visszatéríteni Mindig visszajár Ha olyan okból szqnik meg a szerzQdés, amiért egyik fél sem felelQs, a foglaló visszajár - Lehet pénz, v. más dolog -II-
2. Kötbér: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát, ha nem szerzQdésszerqen teljesít (és ez neki felróható)
- akkor érvényesíthetQ, ha kár éri a felet, v. ha késedelembe esik
- csak pénz lehet
- esetei:
- késedelem, hibás teljesítés esetére ( kötbér mellett megmarad a teljesítési
kötelezettség
- nemteljesítés esetére ( v. kötbért, v. teljesítést követelhet a jogosult
Kamat:
késedelem esetére lehet csak kikötni,
bizonyos esetekben akkor is jár, ha nem kötik ki (szerzQdéses viszonyokban mindig (( magánszemélyek között csak kikötés esetén)
ha van kötbér, csak az azon felüli részre lehet érvényesíteni kamatot (a kettQ nem lehet egyszerre)
mértéke: az érintett naptári félévet megelQzQ utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat összege

3. Jótállás: eredendQ hibáért való felelQsség (ami már a teljesítéskor megvolt)
pl.: fogyasztói szerzQdéseknél  cipQvásárlás

4. Bankgarancia: a bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek (bizonyos esemény beállta vagy elmaradása) esetében és határidQn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetni fog.

5. zálogjog: zálogtárgyat adnak, amibQl a jogosult bizonyos feltételek bekövetkezése esetén kielégítést kereshet más követeléseket megelQzQen.
Fajtái:
jelzálogjog: nem kell odaadni a zálogtárgyat a jogosultnak, hanem a kötelezett használhatja, csak meg van terhelve (nyilvántartásba bejegyezve)
kézizálogjog: zálogtárgy átadása
vagyont terhelQ zálogjog: a vagyonon, mint egészen áll fenn a zálogjog, függetlenül a vagyon változásától (egyes tárgyak kikerülhetnek, ill. bekerülhetnek)
zálogjog jogon és követelésen:
önálló zálogjog: nincs személyes követelés, ezért csak a zálogtárgyból kereshet kielégítést

6. óvadék: követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb pénzügyi eszközön az óvadék tárgyának átadásával alapítható
- bizonyított kár, költségek fedezésére kielégítés a fentiekbQl
- hasonló a zálogjoghoz, csak itt az átadott dolog csak pénz, ép, stb. lehet
- csak bírósági úton érvényesíthetQ követelés biztosítására jöhet létre (0 bírósági út: játék, fogadásból eredQ követelések, amit jogszabály kizár)

7. kezesség: ha a kötelezett nem teljesít, akkor a kezes fog helyette;
Fajtái:
készfizetQ kezesség: minden sorrend nélkül, bármikor kérhetQ a kezestQl teljesítés
sortartásos kezesség: csak akkor kérhetQ a kezestQl, ha a kötelezettQl nem behajtható
csak írásban köthetQ
a kezes is élhet azokkal az eszközökkel, amivel a kötelezett (pl. beszámítás, egyéb kifogások)
több kezes, egyetemlegesen felel

h.) TELJESÍTÉS, BESZÁMÍTÁS
Teljesítés: a szerzQdésben meghatározott helyen, idQben, mennyiség, minQség, fajta és választék alapján kell
alkalmas legyen arra a célra, amire az azonos dolgok alkalmasak,
alkalmas legyen arra a célra, amire a jogosult szánta (ha ezt a kötelezettel közölte)
legjobb minQségq legyen, de legalább olyan, amit a felek kikötöttek
ezekért a gyártó felel (gyártó: aki a dolgon névjeggyel, védjeggyel, egyéb megkülönböztetQ jelzéssel fel van tüntetve)

Beszámítás: ha a kötelezettnek is van a jogosulttal szemben követelése, azok kiegyenlítik egymást, ki lehet Qket egymásból vonni.
ez a kötelezettség nem lehet elévült, bírósági úton érvényesíthetQ kell, hogy legyen
csak kifejezett nyilatkozattal (másik félhez, v. bíróságon) érvényesíthetQ

i.) SZERZPDÉSSZEGÉS
Esetei: késedelem, hibás teljesítés, teljesítés lehetetlenné válása, teljesítés megtagadása

Késedelem: kötelezetti, jogosulti

kötelezetti: ha nem teljesít határidQben, késedelembe esik v. ha a jogosult felszólítására nem teljesít
jogkövetkezmények: - kártérítés: köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelembQl eredQ kárát
- veszélyviselés: felelQs a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett minden kárért a késedelem ideje alatt
- késedelmi kötbér: ha kikötötték a szerzQdésben
- a jogosult továbbá teljesítést követelhet (póthatáridQ tqzésével), vagy elállhat a szerzQdéstQl
- pénztartozás esetén kamatot is követelhet
b.) jogosulti: - ha a jogosult a teljesítést nem fogadja el,
- elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat megtenni, amik a teljesítéshez szükségesek,
- nyugtát nem állítja ki, ép-t nem adja vissza
- kártérítés: a jogosult köteles megtéríteni a kötelezett kárát
- költségtérítés, veszélyviselés: a kötelezett ilyenkor a felelQs Qrzés szabályai szerint Qrzi a dolgot, ennek költségeit a jogosult köteles megtéríteni, + a kárveszély átszáll rá
- a kötelezett késedelmét kizárja a jogosult késedelme

Hibás teljesítés: ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor meghatározott tulajdonságoknak. Hiba 2 fajtája: kellékhiba, jogi hiba

kellékhiba – kellékszavatosság
a teljesítéskor meghatározott fizikai tulajdonságoknak megfeleljen a szolgáltatás tárgya
ha a jogosult a hibát a szerzQdéskötéskor ismerte, mentesül a felelQsség alól a kötelezett
eladó nem szavatol azokért a hibákért, amiket a vevQ felismerhetett
jogorvoslatok: kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás

kijavítás, kicserélés: szabadon választható, de nem eredményezhet aránytalan többletköltséget a kötelezettnek
ha erre nem hajlandó, akkor lehet árleszállítást kérni v. elállhat
a kötelezett költségére kijavíthatja, v. kijavíttathatja (ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja)
érvényesítés határideje: fQszabály a lehetQ legrövidebb idQn belül / 2hó (bejelentés),
elévülés: 6hó / 2 év (fogyasztói szerzQdésnél) v. kötelezQ alkalmassági idQig


jogszavatosság
ha 3. személynek a dolgon olyan joga van, ami a vevQ tulajdonszerzését akadályozza, v. korlátozza
jogorvoslatok: kártérítés (1), tehermentesítés (2), elállás (3), vevQ tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el (4), adjon biztosítékot (5)
tulajdonszerzést kizáró hiba (1. akadály elhárítása, biztosítékadás, 2. elállás, kárt.)
tulajdonszerzést korlátozó hiba (1. tehermentesítés és az ehhez szükséges összeg visszatartása, 2. eladó költségére, v. rendelkezésére álló összegbQl tehermentesítheti, 3. elállhat, kárt.)

j.) SZERZPDÉS MEGSZpNÉSE
Felbontás, megszüntetés, elévülés, egyéb esetek

Felbontás Megszüntetés - jövQre nézve - szerzQdéskötésre visszamenQleges hatállyal - további szolgáltatásokkal nem tartoznak, a már teljesítetteket kell rendezni (átadni, megfizetni, ha nem teljesítette még a szolgáltatást, akkor az ellenérték visszajár) - eredeti állapot helyreállítása, a már teljesített szolgáltatások, ellenértékek visszajárnak - módja: elállás - módja: felmondás (azonnali hatállyal, vagy felmondási idQvel)
Egyéb esetek: - ugyanaz lesz a jogosult és a kötelezett is
- kötelezett halálával szerzQdés nem szqnik meg (kiv.: a csak személyesen teljesíthetQ szolgáltatásokat, pl.: tartási, életjáradéki szerzQdés)
- több jogosult, v. kötelezett esetén nem szqnik meg az egyik kiesésével
Elévülés:
ideje: fQszabály szerint 5 év (v. amit jogszabály megállapít), de a felek rövidebb idQben is megállapodhatnak (min. 1 év lehet)
határidQ akkor kezdQdik, amikor a követelés esedékessé válik
fQkövetelés elévülésével az attól függQ mellékkövetelések is elévülnek, a függetlenek nem
ha elévült, bírósági úton érvényesíteni többé nem lehet
akadály az érvényesítésben: megszqnésétQl 1 évig (1 évesnél 3 hónapig) még lehet érvényesíteni akkor is, ha az 5 év már eltelt, v. 1 évnél már kevesebb van hátra
megszakad: írásbeli felszólítás, bírósági érvényesítés, megegyezés ( újra kezdQdik
nyugszik: a nyugvási idQ után onnan folytatódik, ahol abbamaradt

hét 
Kötelmi jog II.

Engedményezés, tartozásátvállalás
SzerzQdésen kívül okozott kár

I. Engedményezés, tartozásátvállalás

Fogalma: 1. A jogosult a követelését másra átruházza szerzQdéssel
2. Valaki a kötelezettel megállapodik, hogy tartozását átvállalja

Engedményezés:
nem lehet engedményezni: amit jogszabály kizár, ami a jogosult személyéhez fqzQdik
menete: értesíteni kell a kötelezettet (igazolni is kell, addig csak saját veszélyére teljesíthet az új jogosultnak), hogy más másnak kell teljesítenie, addig az eredeti jogosultnak teljesít
az új jogosultra a szerzQdést biztosító mellékkövetelések is átszállnak (zálogjog, kezesség)
és fordítva: a kötelezett is beszámíthatja azokat a követeléseit, amik az új jogosulttal szemben már korábban fennállottak
az engedményezQ pedig kezesként felel (kiv.: ha kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át, felelQsségét egyébként kizárta

Tartozásátvállalás:
kell hozzá a jogosult hozzájárulása ((( az engedményezésnél nem kell megkérdezni a kötelezettet), ok: lehet, hogy az új adós nem olyan anyagi helyzetben van, ami jó lenne
itt is megilletik a kötelezettet azok a jogok, amik a régi kötelezettet illették meg
de! itt az új kötelezett a korábban keletkezett követeléseit nem számíthatja be (hitelezQvédelem)
kezesség, zálogjog csak a kezes és zálogkötelezett hozzájárulásával marad fenn, egyébként megszqnik (engedményezésnél automatikusan) ok: az új adóssal nincsenek kapcsolatban, személyi bizalom kell a kezességhez pl.

III. Kártérítés

1. 2 fQ csoport: szerzQdésszegésért való felelQsség 318.§
szerzQdésen kívül okozott károkért való felelQsség 339.§

Különbség: szerzQdéses károknál nincs helye a kártérítés mérséklésének, és kötelezQ érvényesíteni, ha a kikötött ellenszolgáltatás teljesítése állami költségvetésbQl történik.

2.
339. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelQsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

FelelQsség 5 eleme: magatartás, jogellenesség, okozati összefüggés, kár, felróhatóság
kell valamilyen aktív cselekvés, vagy megnyilvánulhat mulasztásban, nemtevésben (pl. szerzQdésszegés mulasztással, kárenyhítési kötelezettség elmulasztása) - magatartás
az legyen jogellenes, mert ha jogszerq (pl. tqzoltók az oltás miatt döntik le a kerítést), akkor csak kártalanítás van (más a mértéke, és máshogy kell kiszámolni)
a magatartás és a kár között legyen ok-okozati összefüggés (az okozza valaki halálát, hogy meglököm, és elesik, beveri a fejét, nem pedig az, hogy közben spontán szívrohamot kapott)
következzen be kár (Ptk. korábban nem ismerte a nem vagyoni kár fogalmát, ma ilyen is van, átalánykártérítés)
kár körébe tartozik a tényleges kár, az elmaradt haszon és a felmerült költségek, kiadás
legyen a magatartás felróható, beszámítható legyen az elkövetQnek (pl: kiskorú, vétQképtelen magatartása nem felróható, ugyanígy a cselekvQképtelené sem)
a magatartás, kár, okozati összefüggés objektíve megalapozza a jogellenességet és a felróhatóságot (vélelem)(
fontos!!! Bizonyítási teher kin van? ( megoszlik – a károkozónak azt kell bizonyítani, hogy nem volt jogellenes és felróható, a károsultnak pedig a kárt, annak mértékét, és az okozati összefüggést (kinek mi áll érdekében)

„Az adott helyzetben általában elvárhatóság”
adott helyzet: objektív elem
általában elvárhatóság – szubjektív elem
az adott helyzetre vonatkoztatva kell nézni az elvárhatóságot (azért változó, mert mindig más az adott szituáció)
szubjektív elem: kategóriák vannak: idQs korú, gyerek, beteg, szellemileg fogyatékos, tapasztalat, képzettség (adott helyzetre vonatkoztatva& pl.: orvos a balesetnél, de építkezésnél nem)
a kettQ egymásra vetítésével állapítjuk meg, hogy mi a releváns, mi a felróható, mi az elvárható és mi nem

3. KimentQ okok:
a.) károsult közrehatása:
- nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amit abból származott, hogy a károsult kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, vagy Q is hibás volt (
mert a károsult köteles a kár bekövetkezésének elkerülése, valamint a kár enyhítése, csökkentése érdekében úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
vagy Q is hibás volt részben a kár bekövetkezésében (pl.: közlekedési baleset)

b.) jogellenesség hiánya:
- jogos védelem: jogtalan támadás esetén, vagy fenyegetés elhárításakor nem kell a károsultnak azt a kárt megtérítenie, amit a támadónak okozott
- szükséghelyzet: más módon el nem hárítható veszély esetén a tulaj tqrni köteles, hogy dolgát a szükséges mértékben igénybe vegyék, károsítsák (pl.: hajóról való kidobálás), de!!! csak akkor, ha az elhárítással jóval nagyobb kárt lehet elhárítani, mint amit az a dologban okoz
- károsult beleegyezése: + társ. érdeket nem sért, vagy veszélyeztet
- jog gyakorlása: ált. állami szervek részérQl - kisajátítás, vezetékek, közmqvek felállítása más földjén (kártalanítás van)

4. Többes károkozás:
a károkozók felelQssége egyetemleges! a károsulttal szemben, egymás közt egyenlQ arányban oszlik meg
Kiv: a bíróság marasztalhatja Qket közrehatásuk arányában,
- ha ez a kár megtérítését nem veszélyezteti és késlelteti,
- ha a károsult maga is közrehatott,
- ha igénye érvényesítésével menthetQ ok nélkül késlekedett

III. A felelQsség egyes esetei
veszélyes üzem
felelQsség olyan személyért, akinek belátási képessége hiányzik, vagy korlátozott
alkalmazottért való felelQsség
megbízott károkozása
állattartók felelQssége
épületekrQl lehulló tárgyak által okozott károk

1. Veszélyes üzem:
aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, szigorúbb szabályok szerint állapítják meg a felelQsségét, és így köteles a kárt megtéríteni
ide tartozik: autóhasználók, más jármqvek (vonat, busz stb& ), mezQgazdasági gépek, robbanó, sugárzó anyagok, építkezés&
alapesetben szubjektív a felelQsség: tehát van kimentés, lehet bizonyítani, hogy nem hibás
itt objektív: csak nagyon szqk körben van kimentés:
- nem hozható fel kifogásként, hogy neki nem felróható a károkozás
- csak akkor, ha tevékenységi körén kívül esQ elháríthatatlan ok idézte elQ a kárt (pl.: természeti csapás, vis maior), vagy a károsult közrehatott

2. Akinek belátási képessége hiányzik:
helyette gondozója felel, de van kimentés:
ha a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható

3. Alkalmazottért való felelQsség
ha kívülálló 3. személynek okoz kárt, akkor a munkáltató felelQs a 3. szem. felé
de a munkavállalónak meg kell téríteni a kárt a Ptk. és a Munka törvénykönyve szerint a munkáltató felé

4. Megbízott károkozása
a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelQs
de a megbízó mentesül, ha a kiválasztásban, utasításokkal való ellátásban úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

5. Állattartók felelQssége
ált. szabályok, kiv:
vadállat tartója veszélyes üzem

6. Épületekkel kapcsolatos károk:
épületrQl lehulló részek, hiányosságok miatt a tulaj felel, kivéve, ha az építkezés, karbantartás során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (tehát nem az Q hibája
kifüggesztett tárgyak leesése miatt az felelQs, akinek az érdekében azt kifüggesztették (de aki konkrétan a kárt okozta, attól megtérítést követelhet)
tárgy kidobása, kiejtése miatt a tulaj, bérlQ felel
- de csak kezesként felel, ha megnevezi a károkozót
- mentesül, ha a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben
- + az egyébként felelQstQl megtérítést követelhet

A kár mértéke
Reparáció: a károsultat olyan vagyoni helyzetbe kell hozni, mintha a kár nem következett volna be, vagyis teljes helyreállítás
Ennek elemei: - a tényleges kár
- az elmaradt haszon,
- igazolt költségek
Megtérítés módjai: - pénzbeli kártérítés (elsQsorban), v.
- természetbeli helyreállítás (ha különösen indokolt és lehetséges)
- járadék megállapítása (ha a károsult hozzátartozóit tartotta el, ezek további eltartására)
- balesetet szenvedQ személynél a kiesett jövedelmét kell pótolni (részletesen leírva, hogy ennél mit kell alapul venni, hogyan kell kiszámítani stb& )
- általános kártérítés: ha a kár pontosan nem számítható ki (egyösszegq, egyszeri v. járadék)
- ha többen közösen okoznak kárt: egyetemleges felelQsség, és egymással szemben megosztás&

Jogalap nélküli gazdagodás
akkor van, ha nincs más jogcím (v. amikor az ügyvédek már nem tudnak mit kitalálni, hogy miért jár vissza a pénz)
két esete: - tartozatlan fizetés (nem is volt jogcím)
- okafogyott fizetés (utóbb megszqnt a jogcím, pl. elévült& )

5. hét  Kötelmi jog III.
Különös rész

I. Dare- adás típusú szerzQdések, v. tulajdonátruházási szerzQdések
alaptípus: adásvétel
ide tartozik még: csere, lízing, szállítási, közüzemi, kölcsönszerzQdés
ingyenes formája az ajándékozás

1. Adásvétel: adásvételi szerzQdés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevQre átruházni és a dolgot a vevQ birtokába bocsátani, a vevQ pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
alanyai (eladó, vevQ), tárgya (forgalomképes dolog, vagy jövQben létrejövQ dolog  ekkor szerencseszerzQdésrQl beszélünk)
ingatlan adásvételéhez a szerzQdés írásba foglalása szükséges
a magyar jogban tényleges átadás is szükséges (pl. kulcs, vagy maga a dolog átadása), ezzel száll át a tulajdonjog – ingatlanoknál kell még az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés
tehát feltételek: (1) jogcím, (2) ellenérték megfizetése, (3) átadás, + esetleg bejegyzés

felek jogai és kötelezettségei:
Eladó:
vevQt tájékoztatni a dolog lényeges tulajdonságairól, a dologra vonatkozó jogokról, terhekrQl
az elQzQekrQl szóló okiratokat átadni
viseli az átadással, ingatlan-nyilvántartási rendezésével kapcsolatos költségeket
VevQ:
szerzQdéskötési költségek, ingatlan-nyilvántartási átvezetés költsége, tulajdonátruházási illeték Qt terheli
Q hozza az ügyvédet

jogszavatosság itt van megfogalmazva (hibás teljesítésnél már tárgyaltuk)
- tulajdonjog-fenntartás: teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartja tulajdonjogát (Q rendelkezik vele) ( vevQ nem idegenítheti el, nem terhelheti meg ezalatt az idQ alatt

2. Az adásvétel különös nemei:

megtekintésre vagy próbára vétel:
a vevQnek elQre odaadják, és nyilatkoznia kell, hogy maradjon-e (próba), vagy csak megtekinti, de az eladónál marad a dolog (megtekintésre& )
próbánál a hallgatás beleegyezés (ráutaló magatartásra példa)  eladó határidQt tqzhet a visszajelzésre
szavatosság: csak azokért a hibákért, amiket a vevQ nem ismerhetett fel kipróbáláskor

b.) Minta szerinti vétel:
a mintának megfelelQ dologgal kell teljesíteni
fel nem ismerhetQ hibáért is van szavatosság, akkor is, ha a mintában is megvolt (vagyis a vevQ elvileg észlelhette a mintában)

elQvásárlási jog:
ha valakivel az eladó errQl megállapodik, akkor bárkinek való eladás elQtt errQl nyilatkoztatni kell a jogosultat (meg akarja-e venni a másik vevQ által felajánlott, vagy kedvezQbb áron)
ha igen, akkor a jogosulttal kell megkötni a szerzQdést
ha nem, akkor korlátozás nélkül másnak eladhatja,
ha határidQben nem nyilatkozik, akkor is (csak ebben az esetben akár olcsóbban is) eladhatja másnak
az elQvásárlási jog átruházása semmis, és örökösökre sem száll át
jogszabályon (pl.: nemzeti park területén föld, közös tulajdonnál) és szerzQdésen alapulhat (a jogszabályon alapuló az elsQdleges, ha mindkettQ van)


visszavásárlási jog
az eredeti adásvételi szerzQdésbe lehet csak foglalni, és csak abban lehet kikötni, késQbb nem
eladó bármikor nyilatkozatával gyakorolhatja, de max. 5 évre köthetQ csak ki
visszavásárlási ár = eredeti vételár  (mínusz) hasznos ráfordítások, értékcsökkenés
ha a visszavásárlási jog meghiúsul az eredeti vevQ hibájából ( felel érte (megtéríti az ebbQl eredQ kárt)
ha a dolog fel nem róható okból megsemmisül, a visszavásárlási jog is megszqnik

vételi jog (opció)
a jogosult egyoldalú nyilatkozattal bármikor megvásárolhatja a dolgot  írásba kell foglalni
határozott idQre (max. 5 év), v. határozatlannál 6 hónapra szól
visszavásárlási jogra vonatkozó szabályok irányadók itt is

részletvétel:
több részletben történQ fizetés, de a dolgot már az elsQ részlet után átadják (kárveszély átszáll + általában tulajdonjog fenntartás van)
elállás, részletfizetési kedvezmény megvonható, ha a vevQ akár csak 1 részlettel is késik
elsQ késésnél elQször értesítés, és csak utána elállás, stb&
eladó biztosítékai (mert kiadja a dolgot a kezébQl) tehát: kedvezmény megvonása, elállás, tulajdonjog fenntartás, elidegenítési és terhelési tilalom

3. Egyéb típtusok, az adásvételhez hasonlítva:
csere: nem pénz az ellenérték, hanem másik dolog átruházása és birtokba bocsátása (egyebekben az adásvétel szabályai)  kölcsönösen eladók és vevQk

szállítási szerzQdés: a szállító köteles a szerzQdésben meghatározott dolgot a kikötött késQbbi idQpontban vagy idQszakban a megrendelQnek átadni, a megrendelQ pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni

az átadás késQbbi, kötelezQen halasztott adásvétel , nagyüzemek használták, építQiparban fordul elQ (pl.: építQanyagok, zsaluzóanyagok szállítása)
a megrendelQ bármikor elállhat a szerzQdéstQl, de az ebbQl eredQ kárt megkell térítenie a szállítónak
szállítás elQtt értesítési kötelezettség az érkezésrQl
ki kell csomagolni, meg kell vizsgálni a dolgot (szállítmányt)

közüzemi szerzQdés: a szolgáltató köteles meghatározott idQponttól kezdve a közüzemi szolgáltatást folyamatosan és biztonságosan nyújtani a felhasználónak, a felhasználó pedig idQszakonként díjat fizet ezért
szolgáltató köteles szerzQdést kötni, nincs szerzQdési szabadsága, nem mérlegelhet
csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg (pl.: fizetési késedelem) a szerzQdéskötést, a teljesítést, illetve szüntetheti meg a szerzQdést
kölcsön: pénz rendelkezésre bocsátása (mivel a pénz helyettesíthetQ dolog, idQlegesen tulajdonba adja), és késQbb ugyanolyat (nem ugyanazt) kell visszaadni (ez az ellenszolgáltatás)
a hitelezQ felmondhatja a szerzQdést, ha:
a kölcsön szerzQdésben meghatározott célra fordítása lehetetlen,
adós azt céltól eltérQen használja,
a biztosíték értéke csökkent,
adós helyzetének romlása, fedezetelvonó magatartás,
adós súlyos szerzQdésszegése
kamat csak akkor van, ha a szerzQdésben kikötötték

ajándékozás:
ingyenes, nincs ellenszolgáltatás, de az ajándékozónak többletjogai vannak, vagyis a alábbi védelem illeti meg:
az ajándékozott tulajdonszerzéséért nem felel (
ajándék fogyatékosságáért, ajándékban beálló kárért nem felel (
csak akkor, ha szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul járt el (tudta)
a már átadott ajándékot visszakövetelheti, ha körülményeiben jelentQs változás áll be, és arra a létfenntartásához szüksége van / ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el ellene
( nincs visszakövetelés, ha az ajándék már nincs meg a jogsértés elkövetésekor / megbocsátotta (=ha hosszabb ideig nem lép az ügyben)
az ajándékozó felel azért a kárért, amit a megajándékozott vagyonában okoz
szokásos mértékq ajándékra ezek nem vonatkoznak, nincs visszakövetelés

lízingszerzQdés: átadáskor csak birtokba bocsátás, használati jogok vannak, tulajdonátruházás pedig csak a lejáratkor van

4. LízingszerzQdés
A lízingbeadó átruházza a dolog birtoklásának, használatának jogát, a lízingbe vevQ lízingdíjat fizet, és átvállalja a kárveszélyt, és a dologgal járó terheket.
Fajtái:
pénzügyi lízing: tulajdonképpen késleltetett adásvétel, birtokbabocsátás van, használati jogok átszállnak, közben lízingdíjat (tQke + kamat + törlesztés ütemezése) fizet a lízingbevevQ, és a végén megszerzi a dolog tulajdonjogát (pl.: gépkocsiknál)
operatív lízing: bérlethez hasonló, csak használat, a végén a dolgot vissza kell adni. A különbség, hogy a használati díj nem a dolog árához igazodik, hanem a kereslet-kínálat viszonyai alakítják
közvetett visszlízing

II. Szolgáltatási + facere=tevés típusú szerzQdések
Vállalkozás  megbízás

Vállalkozási szerzQdés: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhetQ más eredmény létrehozására, a megrendelQ pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
- alfajai: építési, szerelési, tervezési, kutatási, fQvállalkozási szerzQdés
- keletkezése, megkötése: árajánlat, és annak elfogadásával jön létre
- alanyai:
MegrendelQ  megrendeli a munkát és ezért vállalkozási díjat fizet,
Vállalkozó  elvégzi / mással elvégezteti a munkát (csak az eredmény a fontos), és ezért vállalkozási díjat kap
teljesítése: mqszaki átadás-átvételi eljárás
a szükséges próbákat el kell végezni,
ha olyan a munka, akkor a fenntartáshoz, mqködtetéshez szükséges tájékoztatást meg kell adni (akár írásos tájékoztató formájában)
+munkásokat be kell tanítani
- többletmunka, pótmunka: ha a munkavégzés közben derül ki, hogy az árajánlatban foglaltaknál több, más munkákat kell végezni
- szerzQdéses biztosítékok: - általános elállás (de a vállalkozó kárának megtérítésével),
- hibás teljesítés jogkövetkezményei
- késedelemnél kötbér
- zálogjog illeti meg a vállalkozót a megrendelQ azon tárgyain, amik a birtokába kerültek a vállalkozási díj biztosítására

2. Megbízási szerzQdés: a megbízott köteles a rábízott ügyet  a MegrendelQ utasításai szerint, és érdekének megfelelQen  ellátni.
Alanyai:
Megbízó  utasításokat ad
Megbízott  csak személyesen járhat el fQszabály szerint, más személy eljárásához a Megbízó hozzájárulása kell
- határozatlan idQre szól / vagy egy bizonyos feladat ellátására


A két típus összehasonlítása:

Vállalkozási Megbízási díjazás Egy összegben, teljesítéskor, de lehet részteljesítés, részszámla is, ha a szolgáltatás osztható (pl.: különbözQ tervek elkészítése) Folyamatos jogviszony, idQszakosan, vagy a jogviszony megszqnésekor egy összegben esedékes tárgya Eredmény létrehozása Tevékenység végzése, a rábízott ügyet ellátni kockázatviselés A szerzQdés lehetetlenné válásakor (amikor a teljesítés lehetetlen):
- ha mindkét fél felelQs, arányosan viselik a költségeket
- ha a vállalkozó okozta, nincs fizetés
- ha a megrendelQ okozta, van díj, de a megrendelQ levonhatja, amit a vállalkozó megtakarított
- ha a mq elpusztul, és egyik fél sem felelQs, a vállalkozó köteles újra elQállítani a megbízót akkor is megilleti díjazás, ha eljárása eredménytelen volt

- de ha a meghiúsulásért a megbízott felelQs, akkor a díj csökkenthetQ

- ha a megbízás a teljesítés elQtt szqnt meg, akkor a díjnak arányos része jár költségviselés Vállalkozó a munkát saját költségén végzi A felmerült költségek a megbízót terhelik
A megbízott a teljesítéskor köteles elszámolni, amihez eredményképpen jutott, azt köteles kiadni
3.személyek felé a megbízó felel, és a megbízott költségeit meg kell térítenie zálogjog A vállalkozót a dolgon a díj biztosítására illeti meg Megbízottat ugyanúgy megilleti azokon a dolgokon, amik a megbízás miatt kerültek hozzá Utasítási jog MegrendelQ utasítása szerint kell eljárni
Nem terjedhet ki a munka megszervezésére, nem teheti a teljesítést terhesebbé
Szakszerqtlen, célszerqtlen utasítás esetén megrendelQt figyelmeztetni kell
Ha fenntartja, a vállalkozó megtagadhatja a teljesítést, elállhat a szerzQdéstQl
V. a megrendelQ felelQsségére, kockázatára végzi el a munkát (kivéve ha jogszabályt, vagy hatósági rendelkezést sért, illetve élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztet) Megbízó utasításai szerint kell eljárni mindenben
Célszerqtlen, szakszerqtlen utasítás esetén (figyelmeztetni kell a megbízót
Ha fenntartja utasítását, az Q kockázatára (károk a Megbízót terhelik) kell elvégezni a feladatot
Eltérhet az utasítástól, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, v.
Nincs idQ már értesíteni (utólag kell szólni)
Nem állhat el a szakszerqtlen utasítás miatt a szerzQdéstQl 3. személy igénybevétele Lehetséges
Úgy felel érte, mintha a munkát maga végezte volna el
De alvállalkozó hibás teljesítése esetén vele szemben a vállalkozó felléphet Csak a megbízó hozzájárulásával lehetséges,
Vagy ha a megbízás jellegével együtt jár
= Úgy felel érte, mintha a munkát maga végezte volna el
Ha a 3. személyt a Megbízó jelölte ki, a megbízott nem felel érte
tájékoztatás Olyan körülményekrQl, amik a vállalkozás sikerét, elvégzését veszélyeztetik
A dolog fenntartásához tájékoztatás (megrendelQ eddig a díjat visszatarthatja)
TevékenységérQl, az ügy állásáról kérésre bármikor + enélkül is
+ a megbízás teljesítésérQl (mert itt nem teljesítési határidQ van)
3. Utazási szerzQdés: a vállalkozó utazási iroda köteles a szerzQdésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggQ részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelQ pedig köteles a díjat megfizetni.

Fuvarozási szerzQdés: a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.
- fuvarlevél: igazolja a szerzQdés létrejöttét, és a küldemény átvételét
- átvétel napja az aláírás és lebélyegzés (megrendelQ által) / v. külön átvételi elismervény készül
- csomagolás: elQírások szerint kötelezQ,
- berakodás a fuvarozó, kirakodás a feladó feladata
- itt is van utasításadási jog van (= vállalkozási szerzQdés)
- itt is igénybe vehetQ más fuvarozó (=alvállalkozó) ( a résztvevQ fuvarozók egyetemlegesen felelQsek!!
- itt is zálogjoga van a fuvarozónak a feladó dolgain a fuvarozási díj biztosítására
- a fuvareszköz kiállítása, és a biztonságos szállítás a fuvarozó kötelezettsége
- megvizsgálási kötelezettség, kicsomagolás&
- nemzetközi fuvarozásra elsQdlegesen a nemzetközi egyezmények, szerzQdések az irányadók
- személyszállításra (személy fuvarozás) a vállalkozási szerzQdés szabályai vonatkoznak

6. hét  Kötelmi jog III.
Különös rész 2
III. Tartási, életjáradéki szerzQdés
idQs személyek eltartása, ellátása, gondoskodás (gondozás, gyógyíttatás, ápolás eltemettetés) ingatlanuk, ingó dolguk átruházása fejében (haláluk esetén) ( nyilvántartásba addig teherként bejegyzik
szerencseelem: az ellenszolgáltatás idQpontja kérdéses, és ezért az egyensúly is a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között (mindkét oldalon fennállhat)
különbség: tartás=természetben,
életjáradéki=pénzösszeg v. termékmennyiség szolgáltatása idQszakonként visszatérQen
ingyenes alakzata: közeli hozzátartozók között ellenszolgáltatás nem jár
mindig írásban kell megkötni
megszqnése:
ha teljesítése lehetetlenné válik,
eltartó halála esetén öröklQdhet,
kötelezett halálával megszqnik,
közös megállapodással
a tartási szerzQdés átváltoztatható életjáradéki szerzQdéssé

IV. HitelszerzQdések - kölcsön

BankhitelszerzQdés: a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzQdQ fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerzQdésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerzQdést köt, vagy egyéb hitelmqveletet végez. (írásba kell foglalni)
prestare, szolgáltatási jellegq, visszterhes mindig (jutalék)

Kölcsön: a pénzintézet vagy más hitelezQ köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerzQdés szerint visszafizetni.
tényleges átadás, nem csak hitelintézettel köthetQ

mindkettQre jellemzQ:
körülmények változása esetén a szerzQdés megkötése, összeg átadása megtagadható
felmondási okok a kölcsönvevQ hitelképességének romlásához, helytelen, szerzQdésszegQ magatartásához igazodnak (múlt óra)
kamat kiköthetQ (de nem kötelezQen)

Még ebben a fejezetben:
betétszerzQdés, bankszámlaszerzQdés, folyószámla-szerzQdés, takarékbetét-szerzQdés

V. Biztosítási szerzQdések
A biztosító meghatározott jövQbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétQl függQen bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetQleg a másik szerzQdQ fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.

Biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerzQdésben megállapított károsító esemény (vagyon-, felelQsségbiztosítás);
b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése (életbiztosítás);
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset (balesetbiztosítás).

felek: biztosító  megkötQ fél (biztosított, v. más személy(kedvezményezett van)
szerzQdés tárgya:
közvetlen tárgy (a biztosító folyamatos helytállási kötelezettsége, ez fordul át dare, adási kötelezettséggé, amikor bekövetkezik a biztosítási esemény)
közvetett tárgy (a biztosított vagyontárgy, érték)
írásban kell megkötni, elQtte írásbeli ajánlat, és annak elfogadása
felek jogai, kötelezettségei
biztosított: 1. biztosítót tájékoztatni a releváns körülményekrQl
biztosított díj fizetésére köteles
a biztosított káresemény esetén követelheti a biztosító teljesítését
biztosított köteles bizonyítnai, hogy a kár nem az Q hibája volt
+ a kedvezményezett is követelheti a biztosító teljesítését

fontos!!! A biztosító a kárt megtéríttetheti késQbb a tényleges károkozóval (perelhet, felléphet ellene)
felmondás: rendes / rendkívüli (aszerint, hogy a másik fél mennyire tanúsít visszaélQ magatartást)
pl.: helytelenül adta meg adatait  nem közölte, hogy halálos beteg, nagyobb
összegre biztosították&
szerzQdés hatálybalépése: amikor az elsQ biztosítási díj megérkezik a pénztárba, vagy a magkötést követQ napon (itt azért van külön, mert leválhat a létrejöveteltQl, érvényességtQl& )
szerzQdésszegés:
általában késedelem (díjfizetéssel), vagy a fizetés megtagadása miatt
megszqnés:
közös megegyezéssel
felmondás 30 napra
határozott idQre kötött az idQ leteltével
biztosított halála
késedelmes díjfizetés után 1 idQ múlva
szolgáltatás lehetetlenülése

Fajtái:
vagyonbiztosítás
szerzQdQ felek: az köthet csak, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy ha az érdekelt javára köti meg ( ilyenkor a ténylegesen biztosított bármikor beléphet a szerzQdésbe a szerzQdést kötQ fél helyére (egyoldalú nyilatkozattal)
biztosítási érték: alulbiztosítás (káresemény esetén arányos térítés jár), túlbiztosítás (a vagyontárgy valóságos értékét a biztosítási összeg nem haladhatja meg, mert ez érvénytelen lesz)
biztosítási esemény bekövetkezése esetén: a biztosítási összeg abban az évben csökken a kártérítés összegével
a biztosító mentesül:
a kárt a biztosított okozta felróható jogellenes magatartásával,
vele közös háztartásban élQ hozzátartozója  II-
alkalmazottai  II-

felelQsségbiztosítás
a biztosított mentesül (vagyis a biztosító téríti meg) az olyan kár megtérítése alól, amire egyébként Q lenne köteles jogszabály, vagy szerzQdés alapján
károsult  károkozó (biztosított)  biztosító = 3 pólusú
pl.: gépjármq-felelQsségbiztosítás
de! a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti
károsult védelme: a biztosítót a károkozó (biztosított) felróható magatartása nem mentesíti (mindig van térítés a károsult felé), csak késQbb megtérítést követelhet a biztosítottól

életbiztosítás:
- a biztosított halála v. meghat. életkor elérése esetén biz. összeget fizet neki a biztosító
- kedvezményezett: a szerzQdést kötQ nem feltétlenül azonos a biztosított személlyel v. azzal, aki az összeget kapja
- biztosító mentesülése: öngyilkosság, a kedvezményezett szándékos magatartása miatt vesztette életét&

balesetbiztosítás
olyan baleset bekövetkezésekor, aminek következtében tartós munkaképesség csökkenés, rokkantság, halál következhet be...
életbiztosítás, vagyonbiztosítás szabályai&

VI. További szerzQdésfajták: letét, bizomány, bérlet

Letéti szerzQdés
A letéteményes köteles a letevQ által rábízott dolgot idQlegesen megQrizni.

csak Qrzés, nem használhatja, de a károsodástól meg kell óvni, mert a károkért felelQs
igénybe vett 3. személyért úgy felel, mintha a letét Qrzését maga látta volna el
a kezelés csak akkor a letéteményes kötelezettsége, ha kifejezetten kikötik( ezért díj jár
díjazás + (karbantartáshoz) szükséges költségek megtérítése
zálogjog illeti meg a letéteményest a követelései biztosítására a letét tárgyán
különös nemei:
szállodában letett dolgok: ha a vendég a kijelölt Qrzött helyre teszi, vagy a szobájába, v. alkalmazottnak adja át
a szálloda felelQsségét nem korlátozhatja, nem zárhatja ki
éttermek, kávézók, fürdQk, színházak ruhatára
csak a rendszerint magukkal vitt dolgokra áll fenn a letéti felelQsség

Bizomány
A bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerzQdést kötni. (de más szerzQdésre is vállalhat kötelezettséget)

ha kedvezQbb áron sikerül megkötnie, a többlet a megbízót illeti
ha áron alul ad el, a különbözetet meg kell térítenie (kivéve ha ezzel a megbízót kártól óvta meg)
ha a bizományos eltér a megbízástól, a megbízó visszautasíthatja a szerzQdést
díjazás:
csak az adásvételi szerzQdés teljesítésekor, és amennyiben teljesül
a díj magában foglalja a rendszerinti költségeket is (pl.: hirdetések, telefon, stb& )
de! a szükséges és hasznos költségeket követelheti
megszqnés:
azonnali hatályú felmondás / 15 napos felmondás

Bérlet
A bérbeadó köteles a dolgot idQlegesen a bérlQ használatába adni, a bérlQ pedig ezért bért fizetni.
Szavatosság van!:
Bérbeadó szavatol azért, hogy a dolog egész idQ alatt használatra alkalmas állapotban legyen,
hogy 3. személynek a dologra nincsen olyan joga, ami a bérlQ használatát korlátozza, akadályozza
( ha ezek nincsenek meg, a bérlQ:
azonnali hatállyal felmondhatja a szerzQdést
Bérbeadó jogai:
ellenQrizheti a használatot (de a bérlQt elQzetesen értesíteni kell)
követelheti a rendeltetésellenes használat megszüntetését,
ezekbQl eredQ kárai megtérítését követelheti + azonnali hatállyal elállhat a szerzQdéstQl
ha a bérlQ átalakítási munkákat végez, a bérlet megszqnésekor az eredeti állapotot helyre kell állítania
bérbeadó engedélye nélkül nem adható a dolog albérletbe, másnak a használatába (kivétel lakásbérlet) ( ilyenkor az okozott károkért a bérlQ felel
költségviselés:
a dolog fenntartásával kapcsolatos kisebb kiadásokat a bérlQ viseli, de
a többi kiadást, és a közterheket a bérbeadó viseli (lakásbérletnél nem)
szükséges kiadásokat a bérlQ elvégezheti, de költségét a bérbeadó megtéríti
ha munkavégzés szükséges, a bérlQ értesíti a bérbeadót





bér fizetése:
idQszakos (elQre történik), általában havonta ( írásbeli felszólítás (elmulasztáskor) ( azonnali hatályú felmondás
a bérbeadót a bérleti díj biztosítására a bérleménybe bevitt dolgokon zálogjog illeti meg
megszqnés:
határozott idejq szerzQdés: idQ leteltével, elQtte csak akkor, ha megtévesztés van, vagy károkozás
ha idQközben megveszik a dolgot, akkor nem mondhatja fel hamarabb ( de a vevQt tájékoztatni kell
egyébként engedményezés szabályai: értesíteni kell a bérlQt a változásról, hogy már másnak kell teljesítenie
határozatlan idejqt: 15 napos felmondás (öröklésnél is)
azonnali hatályú felmondás
megszqnéskor a dolgot vissza kell adni
Felek biztosítsékai:
bérlQnek visszatartási joga van a bérleti díjra (követelése idejére)
bérbeadónak zálogjoga van a bérlQ vagyontárgyaira, amik a bérleményben vannak

lakásbérlet külön törvényben van szabályozva, eltérQ szabályok lehetnek!!!!


7. hét
Társasági jog I.
Általános rész

régen a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény
most a 2006. évi IV. törvény (Gt.)
+ Ptk.
ebben a két tv-ben vannak felsorolva a gazdálkodó szervezetek
új a nonprofit gazdasági társaság (lsd. késQbb), eddig ilyen nem volt

Csoportosításuk:
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: Kkt., Bt. (Qk is jogképesek a Gt. szerint!!!
Jogi személyiségq gazdasági társaságok: (közös vállalat már nincs) Kft., Rt.
Egyéb gazdálkodó szervezetek: Ptk-ban (van jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetek)
Pl: alapítvány, köztestület, közhasznú társaság (kht.), egyesület, sportági szakszövetség&

Jogi személy: jogképes, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, különösen tulajdont szerezhet, szerzQdést köthet, pert indíthat és perelhetQ (lsd. korábban, személyi jog)
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok is jogképesek!!!

Általános szabályok:
minimum 2 tag szükséges az alapításhoz
a gazdasági társaságok nyereségszerzésre jönnek létre (gazdasági célja kell, hogy legyen)
külföldiekre eltérQ szabályokat írhat elQ a törvény
Külföldi és belföldi természetes és jogi személyek alapíthatnak céget
Létezik egyszemélyes társaság is (szigorúbb szabályok vonatkoznak rá)  Kft., Rt. formájú lehet csak

a Társaság alapítása:
társasági szerzQdéssel  ügyvédi ellenjegyzés kell, vagy közjegyzQi okiratba kell foglalni
vagy szerzQdésmintával (nyomtatvány, csak a kötelezQ tartalmi elemeket kell kitölteni benne, lsd. alább)
kötelezQ tartalmi elemei: társaság neve, rövid neve, székhelye (telephely, fióktelep), mennyi idQre jön létre, tevékenységi körei, tagok (név, lakcím, anyja neve), és vagyoni hozzájárulásuk, jegyzett tQkéje, ügyvezetés, cégjegyzés módja (önálló, v. együttes)

Vagyoni hozzájárulás:
- kft.  törzstQkének hívják, rt.  alaptQkének (külön elnevezés)
- pénzbeli betétbQl és nem pénzbeli betétbQl áll (utóbbi =apport)
- apport lehet: vagyoni értékkel rendelkezQ dolog, szellemi alkotás, vagy vagyoni értékq jog (korábban végrehajthatónak is kellett lennie, ma már nem  jóval tágabb kör lehet)
- az alaptQke legkisebb mértékét a Gt. kft-nél (3M) és Rt.-nél (20M) állapítja meg azzal, hogy mikor kell rendelkezésre bocsátani (felét alapításkor, másik felét 1 éven belül)
- pénzbeli és nem pénzbeli aránya már nincsen szabályozva, akármennyi lehet
- a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, ez határozza meg a nyereségbQl való részesedést is általában
- könyvvizsgálóval kell felértékeltetni,
- az általa meghatározottnál magasabb értéken nem lehet beszámítani +
- a tag 5 évig helytállni tartozik azért, hogy annyi is az apport értéke a valóságban ( ha kevesebb, az ebbQl eredQ károkat meg kell térítenie

- ha nem fizeti be a részét, akkor fel kell hívni a tagot a fizetésre, ha ezután sem fizet, akkor kizárható a társaságból
- fokozatok vannak itt is: felhívás, ha nem teljesít 30 napig, akkor lehet kizárni
- plusz az ezzel okozott kárért is felel

elQtársaság
- alapítástól a cégbírósági bejegyzésig elQtársaságként mqködhet b.a. toldattal
- most már sokkal rövidebb idQtartam, 1-2 hónap helyett 1-2 hét is lehet akár)
- üzletszerq gazdasági tevékenységet csak a kérelem benyújtása után végezhet a cég
- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet csak a bejegyzés után és csak az engedély birtokában végezhet
- megkötések:
- tagok személye nem változhat,
- társasági szerzQdés nem módosítható,
- megszqnés, átalakulás nem határozható el
- új társaságot nem alapíthat a cég, abban tagként nem vehet részt
- ha végül a bejegyzést elutasítják, a vezetQ tisztviselQk korlátlanul és egyetemlegesen felelnek

cégbejegyzés
- a társasági szerzQdést és a mellékleteket be kell nyújtani a cégbírósághoz (ami a megyei bíróságnál mqködik) alapítástól számított 30 napon belül
- a társaság a bejegyzés napjával jön létre
- késQbb a változásokat is ugyanígy, de a székhelyváltozás a változás idQpontjára visszamenQ hatállyal lép életbe
- cégközlönyben közzéteszik az alapítást, módosítást (mindenki, fQleg a hitelezQk figyelemmel követhetik)
érvénytelenség
cégbejegyzésig Ptk. alapján lehet hivatkozni rá,
cégbejegyzés után pedig csak semmisségi okból, ezek:
nincs ügyvédi ellenjegyzés,
a kötelezQ tartalmi elemekbQl (lsd. fent) akármelyik hiányzik,
egyik tagja cselekvQképtelen
a jegyzett tQke minimális összegét nem tartották be (Kft. 3M, Rt. 20M)
a tevékenységi kör jogszabályba ütközik

A Társaság szervei: legfQbb szerv (tulajdonosok, tagok),
vezetQ tisztségviselQk (operatív irányítás),
felügyelQ bizottsági tagok (belsQ ellenQrzés),
könyvvizsgáló (külsQ ellenQrzés)
+ cégbíróság törvényességi felügyelete, határozatok bírósági felülvizsgálata

I. LegfQbb szerv:
Kkt., Bt.  tagok gyqlése, Kft.  taggyqlés, Rt.  közgyqlés (a neve)
a neve is mutatja, a tagok vesznek részt rajta ( minden tag jogosult, de nem köteles
régen: meghívót kell küldeni, benne a tervezett napirendi pontokkal ( csak ezek a kérdések tárgyalhatók, eltérés csak akkor megengedett, ha valamennyi tag jelen van, és hozzá is járul a plusz kérdés tárgyalásához
a szabályok jelentQsen lazultak az új Gt-ben:
már nem csak személyesen lehet részt venni, hanem elektronikus hírközlQ eszköz útján is
beszámoló kérdésén kívül ülés tartása nélkül, írásban, vagy más hírközlQ eszköz útján is dönthetnek,
összehívás nélkül is dönthetnek, ha minden tag jelen van, és ahhoz hozzájárul
nem szabályosan összehívott taggyqlést is lehet szabályosnak elfogadni egyhangúlag

szavazatszám: a vagyoni hozzájárulás mértékéhez igazodik, ált. egyszerq többség van, de a Gt. írhat elQ 2/3-os szabályokat is (pl.: társaság megszqnésének, átalakulásának elhatározása)
van olyan, hogy a tag nem szavazhat, mert Qt érinti a kérdés (pl: felelQsség alól mentesíti, más elQnyben részesülhet, vele kötendQ szerzQdésrQl van szó, ellene való perindításról van szó)
különös részben az egyes társaságoknál van felsorolva, hogy milyen kérdések tartoznak a legfQbb szerv kizárólagos hatáskörébe (pl.: éves beszámoló elfogadása, adózott eredmény felhasználása, üzletrész felosztása kft-nél, ügyvezetQ visszahívása, díjazása, felügyelQ bizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, egyes szerzQdésekben döntés& )
egyszemélyes társaságnál nincs ilyen ( az egyedüli tag dönt

II. Ügyvezetés:
vezetQ tisztségviselQk, ügyvezetQk, igazgató, cégvezetQ
egy személy max. 3 társaságban lehet ügyvezetQ (15 nap bejelenteni, hogy már máshol is az / megszüntetni, ha összeférhetetlen)
csak természetes személy lehet, csak személyesen láthatja el feladatát
hatásköre nem elvonható, nem utasítható, csak kivételes esetekben (pl: egyszemélyes társaságnál; olyan kérdésekben, amelyeket a társasági szerzQdésbe ilyenként leírtak)
csak a legfQbb szervnek, és a jogszabályoknak van alávetve
kizáró okok:
- foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll (ha olyan foglalkozás, amilyen tevékenységet a társaság folytat)
- bqncselekmény elkövetése miatt jogerQsen szabadságvesztésre ítéltek
- aki fizetésképtelenség miatt felszámolt társaságnál volt vezetQ tisztségviselQ korábban
- aki olyan cégnél volt korábban vezetQ tisztségviselQ, amit hivatalból a cégbíróság törölt
összeférhetetlenség:
- vezetQ tisztségviselQ nem szerezhet azonos v. hasonló tevékenységet is folytató társaságban társasági részesedést,
- ugyanilyenben nem lehet vezetQ tisztségviselQ (egyszerre 2 helyen)
- sem a vezetQ tisztségviselQ, sem közeli hozzátartozója nem köthet a társaság tevékenységi körébe tartozó ügyleteket,
- sem a vezetQ tisztségviselQ, sem közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál nem lehet felügyelQ bizottság tagja
csak határozott idQre kinevezhetQk, max. 5 évre, de újraválaszthatók, vagy közben is visszahívhatók
csak megbízási szerzQdés alapján láthatja el (korábban munkaviszony is lehetett)
díjazás nem kötelezQ, ingyenesen is lehet (pl.: kis cégek, 2 tag, 2 ügyvezetQ)
feladatai:
- cég adatainak változása esetén ennek bejelentése ( ezért korlátlanul és egyetemlegesen (ha több ügyvezetQ van) felel
- üzleti titkot köteles megQrizni
- társaság ügyeit Q intézi, és errQl a tagokat, felügyelQ bizottsági tagokat tájékoztatni köteles
- munkáltatói jogokat Q gyakorolja az alkalmazottakkal szemben
- cégjegyzési joguk van: önálló, vagy együttes lehet (lsd. késQbb)
felelQsség:
- fokozott gondossággal köteles eljárni, a társaság érdekeinek elsQdlegessége mellett
- a hitelezQkkel szemben viszont teljes helytállás van, ha megszegik kötelezettségeiket (korlátlan felelQsség) !!!!!
( felmentvény: minden évben, a beszámoló elfogadása után adható a lsz. által
az ügyvezetQ munkáját a társaság érdekeinek elsQdlegessége alapján látta el az adott idQszakban
- több ügyvezetQ egyetemlegesen felel, ha cégjegyzési joguk együttes
- kimentés: ha a döntésben nem vett részt, ha a határozat ellen szavazott
- 3. személyek felé a társaság felel, de felléphet az ügyvezetQvel szemben
kinevezés megszqnése: visszahívás, halál, lemondás, idQ lejártával, kizáró ok miatt
lemondás esetén az csak a 60. napon válik hatályossá, addig köteles a halaszthatatlan intézkedéseket megtenni

cégvezetQ: nem vezetQ tisztségviselQ, csak egy munkavállaló, akit teljes jogkörrel ruháznak fel a tagok, és az is lehet, hogy csak egy adott telephelyen v. fióktelepen érvényes a dolog

III. FelügyelQ bizottság:
belsQ ellenQrzés, nem kötelezQ mindig, csak komolyabb szervezet esetén indokolt (sok tag, v. ha jelentQs v. olyan jellegq tevékenységet folytat)
kötelezQ: rt-nél,
bármely cégnél, ha 200fQ feletti a munkavállalója
ha a törvény külön elQírja
3-15 tagú lehet, tájékoztatni köteles a társaságot, ha már máshol is felügyelQ bizottsági tag
az ügyvezetést ellenQrzi konkrétan, tájékoztatást kérhet, iratokba betekinthet, munkavállalóktól felvilágosítást kérhet
üzletpolitikai jelentéseket megvizsgálja,
jóváhagyása nélkül nem fogadható el az éves beszámoló,
taggyqlésen tanácskozási joggal részt vesz,
egyes legfQbb szervi hatásköröket átruházhatnak rá
ellenQrzési feladatokat bármely tagja végezheti, de állandó jelleggel is megoszthatják
( legfQbb szerv ülését bármikor összehívhatja, ha szükséges a mqködés helyreállítása végett
testületként jár el, tagjai elnököt választanak
akkor határozatképes, ha a tagok 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van
csak személyesen lehet, képviselet nincs
nem utasíthatók, még a tagok által sem (ez biztosítja függetlenségüket)
ülések: nem rendszeresen, az elnök hívja össze, bármely tag kezdeményezésére, a napirendjét is maga állapítja meg (de kell az legfQbb szerv jóváhagyása)
felügyelQ bizottság összetétele: lehetnek benne munkavállalói küldöttek is!
akkor kell, hogy legyenek, ha 200fQ feletti munkavállalója van ( felügyelQ bizottság 1/3-a munkavállalói küldött (tört szám esetén felfelé kell kerekíteni)
a munkavállalói képviselQket az üzemi tanács és a szakszervezet jelöli, Qket kötelezQ megválasztani, mérlegelés csak akkor van, ha kizáró ok áll fenn (akkor 0 választható meg)
a többi felügyelQ bizottsági taggal azonos jogaik / kötelezettségeik vannak
csak munkavállaló lehet, tehát, ha munkaviszonya megszqnik, felügyelQ bizottsági tagsága is megszqnik ezzel + munkavállaló felügyelQ bizottsági tag csak munkavállalói küldöttként lehet, egyébként nem
ügyvezetQkre vonatkozó szabályok itt is érvényesek (kizáró okok, összeférhetetlenség, megszqnés, üzleti titok megQrzése, kinevezés idQtartama  5 év határozott, vagy határozatlan, ha az ügyvezetQt is lehet határozatlan idQtartamra kinevezni)

IV. Könyvvizsgáló
külsQ ellenQrzés, itt sem kötelezQ mindig
kötelezQ: rt-nél
ha tv. elQírja (pl.: egyszemélyes Kft.nél)
az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel
határozott idQre, max. 5 év
Ptk. szerint megbízási szerzQdést kell velük kötni 90 napon belül
Ha gazdálkodó szervezet, kell kijelölt könyvvizsgáló is (személyében is felelQs) ( legfQbb szervnek jóvá kell hagynia
feladata: könyvvizsgálat elvégzése, éves beszámoló jóváhagyása
Éves beszámolót, üzleti jelentéseket ellenQrzi, véleménye nélkül nem lehet dönteni ezek elfogadásáról
Könyvekbe betekinthet, felvilágosítást kérhet, szerzQdéseket, ép. állományt, pénztárat megvizsgálhatja
Összeférhetetlenség: - nem lehet a társaság tagja, alapítója, vezetQ tisztségviselQje, felügyelQ bizottsági tagja, ezek
közeli hozzátartozója, munkavállalója (megszqnéstQl még 3
évig)
- nem végezhet a társaság részére más megbízás alapján
munkát
legfQbb szerv ülésén köteles részt venni, tanácskozási joggal az ügyvezetQk, felügyelQ bizottság ülésére is meghívható
Q is kezdeményezheti ezek összehívását, ha nem teszik meg, a cégbírósághoz fordul
megbízás megszqnése: visszahívás, felmondás, kizáró ok bekövetkezése, idQtartam lejártával
+ Cégbíróság törvényességi felügyeletet lát el + ügyész is bekapcsolódhat

V. Határozatok bírósági felülvizsgálata:
Tag ( bármely határozat felülvizsgálatát kérheti
VezetQ tisztségviselQ, felügyelQ bizottsági tag ( legfQbb szerv által hozott határozatok felülvizsgálatát kérheti
De ha a hat. Meghozatalában részt vett, akkor nem jogosult
akkor, ha a társ. szerzQdésbe, jogszabály rendelkezéseibe ütközik
pert kell indítani (kereset)
határideje: tudomásszerzéstQl 30 nap, de a határozathozataltól max. 90 nap (jogvesztQ)
végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti, fellebbezés itt nincs
a perben a Társaság áll szemben a kérelmezQvel
( a Társaságot a vezetQ tisztségviselQ (1) képviseli; v. felügyelQ bizottsági tag (2), ha a kérelmezQ az ügyvezetQ, v. ügygondnok (3), ha nincs felügyelQ bizottság, v. minden felügyelQ bizottsági tag a kérelmezQ

tag kizárása:
ha bennmaradása társaság céljának elérését veszélyezteti
nem lehet indítani: - részvényes ellen,
¾-es tag ellen
akkor ha a társaságnak 2 tagja van (1 tagú nem lehet)
- eljárás menete:
Társaságnak a tag ellen indított keresete
¾-es szótöbbség kell hozzá a legfQbb szerv ülésén
írásba kell foglalni + meghozataltól 15 nap a keresetindításra a székhely
szerint illetékes megyei bíróságon
eljárási szabályok& (15 nap tárgyalást kitqzni  gyorsított eljárás)
kérdéses tag tagsági jogviszonya a per ideje alatt fel van függesztve

Képviselet, cégjegyzés:

2Ú
è
ü


X x † — |ŠD#$` ˆ ˜³
!`!b!z!Œ!R"d"n"†"R#j#2$B$R$¦$¸$%<%d&p&(
([(d(Q)n)²)µ)¿)ê)ë)òâÒĹ­¹­¹Ä¹­¹­¹­¹Ÿ¹­¹­¹Ä¹“­¹­¹‡¹­¹“­¹­¹­¹­¹­¹­¹Ä¹­Ä¹ŸhÈb;hÈb;6OJQJhÈb;hÈb;>*OJQJ jàðhÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5OJQJ hÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5>*OJQJ-hP[chÈb;5CJOJQJaJ-hP[chÈb;5CJOJQJaJhÈb;5CJOJQJaJ5
24æø `
¢
ø

°
W X x y fôèÜÔÔÁ¶¶¶¦¦¶¶ÔÔÔ¶¶Ô$„T„4ÿ^„T`„4ÿa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;$
&
F
ÆЄh^„ha$gdÈb; $a$gdÈb;
$„h^„ha$gdÈb;
$„h^„ha$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; ÒHÒýýDø%\xæ-^ ` ¶ ¶ꗘ³´Óö6Âè ¦ò÷ììììììì÷÷ááá÷÷÷áááÖÖÖÖá
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;ò>ÌÔú" !
!`!b!z!R"J#0$2$B$¢$%`&ú&š'([(x(ôôôôôôììììááÕììáÉÉÉÉÉáá
$„ˆ^„ˆa$gdÈb;
$„h^„ha$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;x(³(ä(ý()P)Q)m)n)±)²)ù)d*h+,€-‚->.Ò.\/0ôôôôéáááááááÑáÁáá±±á$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdÈb;$„T„4ÿ^„T`„4ÿa$gdÈb;$„T„Lÿ^„T`„Lÿa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; ë)Œ,Ž,‚-Ž-œ-\/h/x/š1¶1¸1Ì2ú2œ4Â4Ú4ê455Þ7ú7$8*8B8D8F8H8t8z8Š8Œ8Ž8¢8¨8Ø8Ú8Ü8Þ8ò8ú89õçõÛÍõÛÍõÍÛõÁõÍõÛõÛõÍ«—«—€—j—«€—j—«—€—j—«*hÈb;hÈb;6>*CJOJQJaJmH sH - jèðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH *hÈb;hÈb;56CJOJQJaJmH sH hÈb;hÈb;6OJQJhÈb;hÈb;5>*OJQJhÈb;hÈb;5OJQJ jàðhÈb;hÈb;OJQJ hÈb;hÈb;OJQJ)0¦0ä0x1˜1š1P2ä23¶3š4œ4ì45l5Ê5b6â6p7Ü7Þ7ú7ïïçïçççïï×ççççË¿¿¿¿çç
$„ˆ^„ˆa$gdÈb;
$„Ä`„Äa$gdÈb;$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gdÈb; $a$gdÈb;$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdÈb;ú7$8v8¤8ô82949N9Ö9Ò:È;=:> ?¢?Â?¤@æ@–AâABBõèèèèõõÛÛÛÛÛÛõõÛÛÛÉ»
$„Ô
¤^„Ô
a$gdÈb;$„x

„\¤^„x

`„\a$gdÈb;
$
&
F¤a$gdÈb;
$
&
F¤a$gdÈb; $¤a$gdÈb; 9990949N9Š<Œ<¢?Â?BBüBC0CºC¼CIZIÓJúJŽL¸L¤N°N²N´NèԾԨԑԨԆxl†^†l†l†l†QAQ-hGhÈb;5CJOJQJaJhÈb;5CJOJQJaJ jàðhÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5OJQJhÈb;hÈb;5>*OJQJ hÈb;hÈb;OJQJ- jàðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH *hÈb;hÈb;56CJOJQJaJmH sH *hÈb;hÈb;6>*CJOJQJaJmH sH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH - jèðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH BBÞBúBüBCC0C~C·DdGÖHØHIÏJKŠLÌM¤N¦N¨NïïççççÜÜÜÜÐÜÄç´Äܬ¬ $a$gdÈb;$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdÈb;
$„ˆ^„ˆa$gdÈb;
$„h^„ha$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;$„Є˜þ^„Ð`„˜þa$gdÈb;¨N´NOOP¬PžQ@SÄTÆTÜTöTºUV’V´V¶VüW X´XôèãØØÍÍÍź¯¤¤¤¤ÅØؤ
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
F a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;gdÈb;
$„h^„ha$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;´NOOO¬P°PžQ²Q@STSÆTöTê\]Ôbðbf6f:f~f„fŽfögXhZh^hhhºiøiúiþijœlÌlÎlïßÓÈÓÈÓÈÓÈÓÈÓÈÓÈÓµ—ƒmƒ—Wƒmƒ—Wƒmƒ—W*hÈb;hÈb;56CJOJQJaJmH sH *hÈb;hÈb;6:CJOJQJaJmH sH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH ;hÈb;hÈb;56CJOJQJaJfHmH qÊ
ÿÀÀÀsH $hÈb;hÈb;CJOJQJaJmH sH hÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5OJQJ-hÈb;hÈb;5CJOJQJaJ-hGhÈb;5CJOJQJaJ"´X
Z€Z6[,\è\ê\]l]j_6`p`î`Öa`bÒbÔbðbdØd´eôééééáÖ鿳³³³³³áÖééé
$„
^„
a$gdÈb;$
&
F
ÆЄ@
„(ö^„@
`„(öa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; ´efff6fögºiœl

n n*nˆnpÔqˆsÈvwôìáì××××ÌÅ»±±¦œÌ

&
F
¤gdÈb;
„Ф^„ÐgdÈb;

&
F
¤gdÈb;

&
F
¤gdÈb;¤gdÈb;
„e¤^„egdÈb;

&
F ¤gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;ÎlÒlÜlTmVm n*n0nlnnn²nànânänobodo>p¸pºp¼p¾pÔqÚqšrœrëÕëÀëªëŒªënªÀënªënªëÀëÕëW- jßðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH ;hÈb;hÈb;56CJOJQJaJfH˜mH qÊ
ÿÿ&sH ;hÈb;hÈb;56CJOJQJaJfHmH qÊ
ÿÀÀÀsH *hÈb;hÈb;56CJOJQJaJmH sH ) jàðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJsH*hÈb;hÈb;6:CJOJQJaJmH sH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH œržrŽsÒsÔsÚtPuRuTu\uØuÎvww*w,wbwšwœwæwxx@xdxfxôx,y0yXyZy”yÔyÖy$z^z`zªz¬z|-|Ú~Œ€èÔ¶ ԊÔuÔ Ô¶Ô uÔ uÔ uÔ uÔ¶Ô uÔ uÔ uÔ Ô Ôj hÈb;hÈb;OJQJ) jàðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJsH*hÈb;hÈb;6>*CJOJQJaJmH sH *hÈb;hÈb;56CJOJQJaJmH sH ;hÈb;hÈb;56CJOJQJaJfHmH qÊ
ÿÀÀÀsH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH - jàðhÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH )wbwæw@x¨x0y”y$z¨z|}Ø~Ú~ à@€Š€Œ€¢€õõõõêàààÒÒÒËÀµµµ­¢
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;¤gdÈb;
$„e¤^„ea$gdÈb;

&
F
¤gdÈb;
„e¤^„egdÈb;

&
F
¤gdÈb;Œ€¢€,â ‚®‚ꂨƒÐƒÈ„(…®…Þ…èˆ,‰„‰†‰Æ‰ö6ŽžŽ¶Ž6ú‘ ’T“š“`”ž”*–D–’–— ˜:˜€˜¤˜¦˜¸˜Ž™™’™Ô™î™îš›þ¢£¶£Â£‚¦òçÛçÛçÛçÛçÛçÏ»¨»çòçÛçÛ皌çÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛ皌çòçÛçÛçÛç jàðhÈb;hÈb;OJQJ jßðhÈb;hÈb;OJQJ$hÈb;hÈb;CJOJQJaJmH sH 'hÈb;hÈb;6CJOJQJaJmH sH hÈb;hÈb;>*OJQJhÈb;hÈb;5OJQJ hÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5>*OJQJ7¢€â®‚¨ƒÈ„¬…®…Þ…ì†â‡ºˆ.‰„‰†‰Ä‰Æ‰ ‹‹.‹j‹˜ŒôôôôôôìáÔÔÔÔÔìÏÏÏÏÏǼ
$
&
F

a$gdÈb;
&
F

gdÈb;gdÈb;
$
&
F¤a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb;˜Œ¶öžŽìú‘T“`”*–’–Þ— ˜€˜™Ò™Ô™î™:šäšæš(›È›ôôéôôôÝôôôôôéôôôÕÕÕÕÕÕÕ $a$gdÈb;
$„p^„pa$gdÈb;
$
&
F

a$gdÈb;
$
&
F

a$gdÈb;ț ¾ž:ŸÊŸX F¡Ì¡¢´¢ô¢ö¢²£è¤ì¤4¥€¦‚¦œ¦Ò§¶¨óëëóëëëëëëßëëÏë÷ÏÏÏÏ
$„„^„„a$gdÈb;
$„Ä`„Äa$gdÈb;$„„„@ÿ^„„`„@ÿa$gdÈb;
$„
^„
a$gdÈb; $a$gdÈb;
$„L^„La$gdÈb;‚¦œ¦Ø¦ä¦ì§ö§¿¨Ì¨êª

«ò«þ«¬$¬\°l°‚°ƒ°„°|º–ºº¾¾¾Â¾Þ¾&À*À.ÀJÀÂÁÆÁÊÁèÁªÃÎäĦĴĶÄÔÄÖÄôĆÅóèóèóèóèóèóèóèÚè̾èóèóèóèóèóèóèóèó趤•¤ƒwl h—Îh—ÎOJQJh—Îh—Î5OJQJ"hªkòh—Î5>*CJOJQJaJh—Î5>*CJOJQJaJ"h—Îh—Î5>*CJOJQJaJ h—ÎOJQJ jàðhÈb;hÈb;OJQJ jßðhÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5>*OJQJ hÈb;hÈb;OJQJhÈb;hÈb;5OJQJ*¶¨æªî«”­®®Ú®¯°[°\°l°m°”°¿°

±8±9±•±ïïïïççÛËççççççççç³$
&
F


Æ 'ЄЄ˜þ^„Ð`„˜þa$gdÈb;$„Є0ý^„Ð`„0ýa$gdÈb;
$„˜^„˜a$gdÈb; $a$gdÈb;$„„„@ÿ^„„`„@ÿa$gdÈb;•±„²–³˜³Æ³ä³p´"µPµ

¶(·*·h·–·0¸r¸Ø¸¹%ºXº{º|º–ºãºååÙÙÎÎÎÎÎÎÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆÆ $a$gdÈb;
$
&
F
a$gdÈb;
$
Ƅa$gdÈb;$
&
F


Æ
'Є„Є˜þ^„Ð`„˜þa$gdÈb;ãºëº9»|»º»ê»n¼È¼|½&¾„¾”¾–¾º¾&ÀÂÁªÃ¦Ä¶ÄÔÄÖÄôôôôìááááááììÑÑÑŽ½½ $a$gd—Î
$„´^„´a$gd—Î$„h„Lÿ^„h`„Lÿa$gdÈb;
$
&
Fa$gdÈb; $a$gdÈb;
$
&
F a$gdÈb; ÖĆňŪÅRÆôÆôǞÈZÉ"Ê Ê*Ë.ÌÀÌ͐Í@ÎÔξÏXÐnІшѢÑôèÝÒÇÒÇÇÒÒÒÒÒÒÇÇÒÇÇèèèè
$
&
Fa$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$„h^„ha$gd—Î
$
&
Fa$gd—ΆŪÅîËðËò˚̜̞ÌXÐnЈѢшԞÔÜÖT×<Ù`ÙÒÛ܆â â&äJäöå(æRçžçXîtîZð\ð¦òóóó óDóFóHóÞóþóÔöèöîøðø’ù”ùøùúøúúúüúÞüöüÞýþýšÿ²ÿ09®¹Î æ ^lì
$
8
¤ ¸ óèÚÌèÚÌèóèóèóèÀèóèóèóèóèóèóèóèÌèóèÚÌèÚÌèóèóèÌèÌèóèÚÌèóèóèóèóèÀèóèóèó´è´h—Îh—Î>*OJQJh—Îh—Î6OJQJ jàðh—Îh—ÎOJQJ jßðh—Îh—ÎOJQJ h—Îh—ÎOJQJh—Îh—Î5OJQJG¢Ñ”Ò2ӆԈԞÔðԎÕRÖT×ÎאØ<Ù`Ù"ڞÚÎÛÒÛæÛÜóóóóóóóãããããããããã××

$$Ifa$gdÛÈ$„L„ù^„L`„ùa$gd—Î
$„h^„ha$gd—ÎÜÜ8Ýèݏƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokd$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿèÝêÝ Þäޏƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokd˜$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿäÞæÞß,àƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokd0$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ,à.à0àŠàúàƒƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokdÈ$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿúàüàþàœáLâNâPâdâ„⏇|tthhh

$$Ifa$gdÛÈ
&
Fgd—Î
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Îokd`$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ„â†â â4ãrãÂãäãôã|pppSSC$
&
F$Ifa$gdÛÈ$
&
F
Æ Ðü„ü„ÿ$If^„ü`„ÿa$gd—Î

$$Ifa$gdÛȂkdø$$If–FÖÖF”ÿ@
‘#¬
Q

ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöÚÿ ôã ä$ä&äJä¼äØåòåïïl`CCC$
&
F
Æ Ðü„ü„ÿ$If^„ü`„ÿa$gd—Î

$$Ifa$gdÛȂkd´$$If–FÖÖF”ÿ@
‘#¬
Q

ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöÚÿ$
&
F$Ifa$gdÛÈ òåôåöå(æ`æ´æ¶æópóSSó$
&
F
Æ Ðü„ü„ÿ$If^„ü`„ÿa$gd—΂kdp$$If–FÖÖF”ÿ@
‘#¬
Q

ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöÚÿ

$$Ifa$gdÛȶæäæNçPçRçžçèââ]UMB
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Î $a$gdu>C„kd,$$If–FÖ ”ÖF”ÿ@
‘#¬
Q

ÿ

tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöÚÿ$
&
F
Æ ÐS„S„Lÿ$If^„S`„Lÿa$gd—Îèüèê6êÜêjëêëÒì´íXîZîXïÌï¬ð`ñ¤ò¦òó0óVóïïßïßßÏÃï»»°°°°»»¤¤
$„Ä`„Äa$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Î
$„ ^„ a$gd—Î$„T„Lÿ^„T`„Lÿa$gd—Î$„Є˜þ^„Ð`„˜þa$gd—Î$„T„4ÿ^„T`„4ÿa$gd—ÎVónóŽó¦óºóÔóÖóÞóîóüóþóXôóóóóëëëßßoc

$$Ifa$gdÛÈokdì$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ

$$Ifa$gdÛÈ $a$gd—Î
$„Ä`„Äa$gd—Î
XôŽôôºôäôóƒóóokd’$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ

$$Ifa$gdÛÈäôæô8õjõ¸õÚõƒssƒ$
&
F$Ifa$gdÛÈ

$$Ifa$gdÛÈokd8 $$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿÚõÜõŽö’öƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokdÐ $$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ’ö”öÆöÐöƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokdh$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿÐöÒöÔöÜ÷døŠø¢ø>ù^ùøùúTúTû‡‡‡‡‡ww‡‡ll
$
&
Fa$gd—Î$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gd—Î $a$gd—Îokd $$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ

TûüÜüÞü~ýÜýÞý˜ÿšÿ¸Êê,d¤/0Å
¤Ì Î ^p  ôôììììììììôôôôôìììììììÜôô$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gd—Î $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—ÎÂ ì ª
ì
î
$
þ
€

,
´
¢ ¤ ¨RèêÊÌâ¨ôôôìììôôôôììôôììììáìÖÆ$„
„®÷^„
`„®÷a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$
&
F a$gd—Î $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—θ êÌÞ*þ

Øú|›,!.!0!N!*#b#Ú# $V%è%ê%&|++ú/ü/œ0ž0Ê0Ì0N1˜1
8

8
8@Ch—ÎOJQJ jßðhu>Ch—ÎOJQJhu>Ch—Î5OJQJ hu>Ch—ÎOJQJ-hœK™h—Î5CJOJQJaJ-hu>Ch—Î5CJOJQJaJh—Î5CJOJQJaJ jàðh—Îh—ÎOJQJh—Îh—Î>*OJQJ h—ÎOJQJh—Îh—Î5OJQJ h—Îh—ÎOJQJ(¨v Þ ¤ü=«ÚhÖØ{|›óç××Ç»««ŸŸ—Œ—
$
&
Fa$gd—Î
$
&
F a$gd—Î $a$gd—Î
$„
^„
a$gd—Î$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gd—Î
$„L^„La$gd—Î$„Є˜þ^„Ð`„˜þa$gd—Î$„
„^„
`„a$gd—Î
$„Ä^„Äa$gd—Î
$„
^„
a$gd—Î ›ôž(¢¤@ƒð ,!.!0!N!"*#Ú#T%V%ˆ%è%ê%þ%ôôôôèÝÝÝôôèèÒôôôôÊÊÊʾ

$$Ifa$gdÛÈ $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$„h^„ha$gd—Î
$
&
Fa$gd—Îþ%&&8&’&óƒww

$$Ifa$gdÛÈokd˜ $$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ

$$Ifa$gdÛȒ&”&ì'¨(ƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokd0
$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ¨(ª(Ì(L)ƒƒ

$$Ifa$gdÛÈokdÈ
$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿL)N)P)È)æ*|++,
-¾-0.t/0‡‡{‡‡pppppp
$
&
Fa$gd—Î
$„‚^„‚a$gd—Î $a$gd—Îokd`
$$If–FÖÖ0”ÿ’#þþ
tàÖ0ÿÿÿÿÿÿ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿ4Ö
FaöÚÿ

0œ0ž0ª0Ê0Ì01L1N1˜1š1 2¨2ª2È2n3ì4¦5ž6¢7¤7Ì7ôìáÕìÊÊ·····ÂÂ
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î
$„h^„ha$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—ÎÌ7‘8æ8:><@<`²>¸> @"@Î@ BfCiDØD1EþFÚGËHÌHúHIôôôôììììììììììììôôôôôôôôììô $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—ÎP=d=¸> @
BB4BHB®CÚCxD{DØDëDEEFÖGØGîGHHHIHQHÌHúH^e^ô^,` aÐa@cvcâc&d¬hÀh¶iÄiFjjj®püpþp†qóèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÎèÜèÎèÂèÜèÜèÎèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜèÜè¶è¨hu>Chu>C5>*OJQJh› $hu>C5CJaJhu>Ch—Î6OJQJ jàðhu>Ch—ÎOJQJhu>Ch—Î5OJQJ hu>Ch—ÎOJQJhu>Ch—Î>*OJQJAI@I²IdK:L $
&
Fa$gd—δWÒWvX´XÞX YnYrY˜Y¼Z¬[b\Ì\R]=^>^e^^ó^ô^,`Î`žaôôôôôôììááááÑÁììááììáá$„ „èÿ^„ `„èÿa$gd—Î$„,„\^„,`„\a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Ξa aÐa.b>c@cvc càcâc&d eÎf8g g(hŽhh¬hªiêijFj¼jJk÷÷ìì÷÷ìì÷÷ìììÜÜÜ÷ÔÏ÷÷÷÷÷gd—Î
&
Fgd—Î$„,„\^„,`„\a$gd—Î
$
&
Fa$gd—Î $a$gd—ÎJkl2mîm¤n¦nànÄo2p¬p®pâpüpþp†q°q@r€r‚rtïïïêâÝÒÒÆ⾾⹱±±¬¤ $a$gdu>Cgdu>C
&
Fgdu>Cgdu>C $a$gdu>C
$„L^„La$gd—Î
$
&
Fa$gd—Îgd—Î $a$gd—Îgd—Î$„p„Üÿ^„p`„Üÿa$gd—Άq‚ržrttØvùv| |¨|.}ÎøX€Š€Z~þ‚ƒnƒtƒìƒ
„D†p†êˆìˆæ‰ ŠÀ‹Ü‹ŽBŽLª¶Ôþ‘€’j••’•

—ê˜ú˜ºœÒœž ž’ž”žJ K ¢²¢„£†£¬£¥ ¥ò¦§z¨ª¨ ©õéõéõÝõÏõéõéõÃõéõÝõÝõÝõéõÏõéõéõÝõµéõéõÃõéõÃõéõéõÏõÏõÏõéõéµõéõéõé¦hu>Chu>CCJOJQJaJhu>Chu>C5>*OJQJhu>Chu>C6OJQJ jàðhu>Chu>COJQJhu>Chu>C>*OJQJhu>Chu>C5OJQJ hu>Chu>COJQJAtuŒu}v×vØvùvw¼xy¬y¸y’zºz¼zP{¦|¨|æ|è|.}òçççßçË···Ë··ßçßßß߬
$
&
Fa$gdu>C $
&
F
Æ hð„ð^„ða$gdu>C $
&
F
Æ hЄÐ^„Ða$gdu>C $a$gdu>C
$
&
Fa$gdu>C
$
&
F ¤a$gdu>C .}H~ÄÆúX€XZ~ø‚hƒÎƒ–„…D†F†H†p†.‡È‡pˆD‰ä‰æ‰ ŠÈŠôôôììôôìáôôôôôôììáôôôôôìáô
$
&
Fa$gdu>C $a$gdu>C
$
&
Fa$gdu>CȊH‹¾‹À‹Ü‹ðŒ¤ŽJLªÒÔ‚’„’¬“x”è”h•j• —´—ê˜ôôìßôôôÒÍÍÂìÂìôôôôìÂôô
$
&
F-a$gdu>Cgdu>C
$
&
F ¤a$gdu>C
$
&
F ¤a$gdu>C $a$gdu>C
$
&
Fa$gdu>Cê˜Všªš,›t›°›œRœ¸œºœÖœ¶ž–ž"ŸJ Ð ¡Ž¢¢„£ôéÕÕÕÕÕéÍôéÕÕ¹Õ­ééÍô
$„h^„ha$gdu>C $
&
F
Æ h,„,^„,a$gdu>C $a$gdu>C $
&
F
Æ hЄÐ^„Ða$gdu>C
$
&
Fa$gdu>C
$
&
F-a$gdu>C „£†£¬£î¤¥ò¦z¨¦¨ª¨ ©B©D©\«ö«‚¬œ¬$­®`®÷÷òòêâ×÷Ò÷÷Ç»»»»»°
$
&
Fa$gdu>C
$„h^„ha$gdu>C
$
&
Fa$gdu>Cgdu>C
$
&
F-a$gdu>C
&
F-gdu>C
&
F-gdu>Cgdu>C $a$gdu>C ©D©r©œªÊªöªH«†¬”¬œ¬°¬$­8­®®

³8³*´8´^´p´Âµþµ¶2¶B¶\¶6Ä8ÄþË(Ì*ÌVÎZ΄ΆÎpÏnÒpÒÜÕÞÕ.Ö0ÖzÖõéõÝõÝõÝõéõéõÝõéõéõéõéõéõéõÊõéõ¾õéõ¾õ°õ¨˜ˆyh±5ähu>CCJOJQJaJ-hÛÈhu>C5CJOJQJaJ-h±5ähu>C5CJOJQJaJ h¹OJQJ jàðhu>Chu>COJQJhu>Chu>C6OJQJ% jàðhu>Chu>COJQJmHnHuhu>Chu>C>*OJQJhu>Chu>C5OJQJ hu>Chu>COJQJ+`®¬®°¯ê¯æ°ž±è± ²
³

³ ´*´^´<µ¾µÀµÂµþµ¶ëëëããÓÓÇããã³³ãããã§
$„h^„ha$gdu>C $
&
F
Æ hЄÐ^„Ða$gdu>C
$„
^„
a$gdu>C$„L„Ä^„L`„Äa$gdu>C $a$gdu>C $
&
F
Æ hð„ð^„ða$gdu>C¶¶¶0¶2¶B¶L·¸óóósggg

$$Ifa$gdÛÈkdø
$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö

$$Ifa$gdÛÈ ¸¸¸<¸œ¸sss

$$Ifa$gdÛÈkd©

$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faöœ¸ž¸¾¸H¹¾¹ ºÌºv»¼¼’¼”¼2½sssssssssss

$$Ifa$gdÛÈkdZ
$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö

2½4½R½¦½ú½^¾¯¾sssss

$$Ifa$gdÛÈkd
$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö¯¾°¾¹¾ï¾F¿sss

$$Ifa$gdÛÈkd¼ $$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
FaöF¿G¿V¿TÀðÀˆÁ*ÂzÃÞÃvÄ:ÅÔÅ2ƪÆssssssssssss

$$Ifa$gdÛÈkdm$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö
ªÆ¬ÆÞÆôÆ`ÇúÇRÈ¤È ÉšÉœÉsssssssss

$$Ifa$gdÛÈkd$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö
œÉžÉ¸ÉPÊîÊðÊpËúËssssss

$$Ifa$gdÛÈkdÏ$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö úËüËþËXÎZÎrÏÐÌÐ ÑwwrZNNN
$„h^„ha$gdu>C$
&
F
Æ Ð„„^„`„a$gdu>Cgdu>C $a$gdu>Ckd€$$If–FÖÖFºÿ¥} ´#ëØ
7Ö0ÿÿÿÿÿÿ öÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿÖ

ÿÿÿ4Ö
Faö шÑÒÔÒ~Ó ÔzÔ,ÕÜÕÞÕÖ0ÖzÖØ8Ù|Ù$Ú¶ÚðÚ
ÛRÛóóóóóóóóãÛÓÎÃÃ÷ÃÃì
$
&
F#a$gdu>C
$„L^„La$gdu>C
$
&
F#a$gdu>Cgdu>C $a$gdÛÈ $a$gdu>C$„h„Lÿ^„h`„Lÿa$gdÈb;
$„h^„ha$gdu>C z֮װׂÜÀÜèÜðÜÝLÝZ݌ݤݖÞÀÞÚÞß
ßß´ßÄßÆß,á”áÀáœãÎãvä¬ä’æ˜æäæ¾èÊè4é6été‚éˆé¦éºêÒêÔêàê&ë4ë¼ëèëìë:î ï ï¸ðÔðò0ò(ôZô2õõâõÓÇõ»õ»õ»õ»õ»õ»õÇõ¯õÇõÇõÓ¯õ»õ»õâõ»õÇõÇõÇõ»õ»õŸõ»õ»õ»õÇõ-h±5ähu>COJQJmHnHuh±5ähu>C6OJQJh±5ähu>C>*OJQJh±5ähu>C5OJQJh±5ähu>CCJOJQJaJ% jàðh±5ähu>COJQJmHnHu h±5ähu>COJQJ9RۘÛÚÛ܀܂ÜÀÜÂÜ6߲ߴß,á’á”áÀá`âTãœãžãÎãtäväôôôôìçììÜììÑììÆÆÆìì»ì
$
&
F'a$gdu>C
$
&
F&a$gdu>C
$
&
F%a$gdu>C
$
&
F$a$gdu>Cgdu>C $a$gdu>C
$
&
F#a$gdu>Cvä¬ä–æäæŠçè¼è¾è`éˆéºê&ë°ëìëpì¶ì@íÂí:î<î ïúòòòòòòççÜÑççܹ¹¹¹ò®
$
&
F4a$gdu>C$
&
F-
Æ p$ „$ „˜þ^„$ `„˜þa$gdu>C
$
&
F-a$gdu>C
$
&
F'a$gdu>C
$
&
F'a$gdu>C $a$gdu>Cgdu>C ïÔïrð¤ðò4òÀòÖòþò$óxóžóìó&ô(ô8ôZô.ö¨÷„ø²øôéôôôÞÓÞÞÞÞÞÞËƾ¶¶¶¶
&
F(gdu>C
&
F!gdu>Cgdu>C $a$gdu>C
$
&
F3a$gdu>C
$
&
F-a$gdu>C
$
&
F4a$gdu>C
$
&
F4a$gdu>C 2õ4õTöpöÄöÞö¾ùèùŠûŒûÐûØûjüüØýøý¢ÿÎÿn’ÞHJlºÊð"BÒì^lðòˆšŽ ¼Êô 0 2 F à
î
º Ò Ü Þ \^új l Ä ä


òçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÛçÏçÛçÀçÛçÏçÏçÛçÛçÛçòçÛçÛçÛçÏçÏçÏçÏçÛçÛçÛçòçÛçòçÛ縰 hÛÈOJQJ hu>COJQJh±5ähu>CCJOJQJaJh±5ähu>C>*OJQJh±5ähu>C5OJQJ h±5ähu>COJQJ jàðh±5ähu>COJQJB²ø6ù–ù¼ù¾ùèùûŒûÒûlüÖýØýøý´þžÿln’„ÜÞ÷÷÷ïäÌÌÌÌÌïäÀÀÀïäµµï
$
&
F(a$gdu>C
$„Ä^„Äa$gdu>C$
&
F)
Æ „„„„äý^„„`„äýa$gdu>C
$
&
F!a$gdu>C $a$gdu>C
&
F(gdu>C ÞHJl
¸Zˆ(F, ¢ þ ŒŽ Ö Ø úòçòòÓÓÓÓÓÓȽȲòçòò
$
&
F/a$gdu>C
$
&
F.a$gdu>C
$
&
F(a$gdu>C $
&
F-
Æ „„„^„„a$gdu>C
$
&
F"a$gdu>C $a$gdu>Cgdu>CØ Z

¼
Î
V


h
~
Þ
à
î
º Þ š\ëëëë×××룘£‚‚
$
&
F*a$gdu>C
$
&
F*a$gdu>C
$
&
F"a$gdu>C $a$gdu>C$
&
F/
Æ Tì„섘þ^„ì`„˜þa$gdu>C $
&
F2
Æ Ð„Ð^„Ða$gdu>C $
&
F1
Æ $ ì„ì^„ìa$gdu>C $
&
F0
Æ Ð„Ð^„Ða$gdu>C\ ú¤Î Ä ä tž

2Î÷ìØìììììÍììììÅÅÅÅÅÍìì $a$gdÛÈ
$
&
F*a$gdu>C $
&
F+
Æ Ð„Ð^„Ða$gdu>C
$
&
F*a$gdu>C $a$gdu>C 2ŽÞàÎä.0¦*,.0>b€^ € Þ î ò ô ¾!Ð!^#x#Ä$Æ$%õéÞÐÞÐÞéÞÐÞÄÞµ©™Œ™}rfrfrXrfrfrfr jàðhq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈ5OJQJ hq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈCJOJQJaJhÛÈ5CJOJQJaJ-hq{ºhÛÈ5CJOJQJaJhu>CCJOJQJaJh¨ZZhu>CCJOJQJaJh±5ähu>C>*OJQJ jàðh±5ähu>COJQJ h±5ähu>COJQJh±5ähu>C5OJQJ h±5ähÛÈOJQJ ÎäªlF¶ìb€‚-ëàààààààÕÕÍÂͽµµ°««gdÛÈgdÛÈ $a$gdÛÈgdu>C
$
&
F*a$gdu>C $a$gdu>C
$
&
F*a$gdu>C
$
&
F*a$gdu>C $
&
F,
Æ Ð„Ð^„Ða$gdu>C-F-T-Ð-\ ^ € 8!Ò!¦"\#^#Ä$L%N%x%Æ%z&â&n'8(:(f(úúòòúúòòòáúÑÑÑÑÆÆÆÆƾ¾ $a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ$„á„-ü^„á`„-üa$gdÛÈ
&
F5
Æ )‘„‘^„‘gdÛÈ
&
F5gdÛÈgdÛÈ%(%L%N%x%:(f(&)B)t)¨)î) *ø+$,0-<-ì2î2N5h5v:’:Ê=è=>>d>l>†@¬@–BºB¤C¦CðCüCxDzDšEöE¶HÐHšNœNÐNôNlP’PðPQ"Q>Q¸RÒR¤UÎU*YJYrY~YðYZŠZóèÚÎèÎèÎèóèÂèÚèÎè´èÚèÚèÚèÂèÂèÎèÚè¡èÚè¡èÚèÎè¡èÚèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎèÎè% jàðhq{ºhÛÈOJQJmHnHu jàðhq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈ>*OJQJhq{ºhÛÈ5OJQJhq{ºhÛÈ5>*OJQJ hq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈ6OJQJ?f()î)ô+ö+$,¨,,-Œ.î/†0^1²1@2^3`3V4ü4N5P5h5

6ª6ôôôèôÜÜÜÜÜÜÐÐÐÜÜÀÀèôÜÜ$„)„_^„)`„_a$gdÛÈ
$„ˆ^„ˆa$gdÛÈ
$„)^„)a$gdÛÈ
$„Á^„Áa$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛȪ6P7$8B8„8Ô8*9°9v:x:’:º;<ö<Ê=è=J>´>ì>j?óóóããããó×Ìóóóó̸¸¤¤ $
&
F5
Æ )ù„ù^„ùa$gdÛÈ $
&
F5
Æ )‘„‘^„‘a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ
$„Á^„Áa$gdÛÈ$„ˆ„_^„ˆ`„_a$gdÛÈ
$„)^„)a$gdÛÈj?¤?2@„@†@ü@XA¸AúA”B–BºBFCðCšEöE¦FrG H´HëëëããÓÓÓãããÈÈÈÈ´´´´ $
&
F5
Æ )‘„‘^„‘a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ$„ˆ„Ä^„ˆ`„Äa$gdÛÈ $a$gdÛÈ $
&
F5
Æ )ù„ù^„ùa$gdÛÈ´H¶H*J¤KPNÈNÐNôNdObPðPBR¸RÒR¬S8TìT¤UÎUºVDW4X YèYŠZóèèèèààèèèèèèÔÔÔÔèÔÔÔÔèè
$„ˆ^„ˆa$gdÛÈ $a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ
$„)^„)a$gdÛȊZ˜Z([@[¦[¨[:^N^R^è_ê_ì_`‚`Faúb"c¢c²c€d’dôeHfJg\g

hh\jxj>kTkVkhkìkîk¤l´lm.m–m¬mÞmämæmümnnznp.ptpŽp¶p¸p°qÈqÔqîqhsŠsw"wVwhw~x†x¢x´x¶xÈxóèóèÕèÇóè¹èóè­èóèóèÇèóèóèóèóèóèóèÕèóèóèóèóèóèóèóèóèÕèóèóèóèóèóèóèóèóhq{ºhÛÈ6OJQJ jàðhq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈ5>*OJQJ% jàðhq{ºhÛÈOJQJmHnHu hq{ºhÛÈOJQJhq{ºhÛÈ5OJQJDŠZ([@[.\r\6]´]:^R^þ^è_‚`FaÐadbúb¢c~d€dôôäÔÀÔÔô»»»»»»¯ôô£
$„Á^„Áa$gdÛÈ
$„)^„)a$gdÛÈ gdÛÈ$
Ɗ„Š„þÿ^„Š`„þÿa$gdÛÈ$„Ä„Ä^„Ä`„Äa$gdÛÈ$„Š„þÿ^„Š`„þÿa$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛȀdòeôe(fJgrgÖg

hÈh¸i j~jØj>kìk¤lmŒmÞmnn o8pôììôôÜÜôôôôôôôÐôôôôôô
$„Á^„Áa$gdÛÈ$„ê„b^„ê`„ba$gdÛÈ $a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ8ppqÐrhsøtÜvÞvwVwzwÐwPxˆx

yøyvzB{|}†}çççççßÚÏÏÃÏÏÏÏÏÏÏ´¤$„L„Ä^„L`„Äa$gdÛÈ$
&
F5„,^„,a$gdÛÈ
$„L^„La$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈgdÛÈ $a$gdÛÈ$
&
F5
Æ )¥„¥„åþ^„¥`„åþa$gdÛÈÈx®y°yøyz|8|äøpz|4‚6‚Î…Ð…ð…"†@†z†¼†Ø†x‡‡˜‡ ˆÐ‹ŒZÊ^ì^\eŠe@gTgîij j&jîjkÞkük¦pªpüpþpqøqõâõÖõÖõÖõÖõâõâõâõÖõÖõÖõÖõÊõÖÈõÖõÖõ¼õÖõ¼õ¼õ¼õ¯Ÿ‘Š hþ_¿hÛÈOJQJ
hÛÈ5CJ h¡J9hÛÈ5CJ OJQJ-hþ_¿hÛÈ5CJOJQJaJhÛÈ5CJOJQJaJhq{ºhÛÈ>*OJQJUhq{ºhÛÈ6OJQJhq{ºhÛÈ5OJQJ% jàðhq{ºhÛÈOJQJmHnHu hq{ºhÛÈOJQJ1†}¢}$~@~.Òˆ€pÔ¸‚.ƒ´ƒîƒœ„p…Î…v‡x‡˜‡ïããØØØÐÐÐØØØØØØØØÄÄØ
$„Á^„Áa$gdÛÈ $a$gdÛÈ
$
&
F5a$gdÛÈ
$„
^„
a$gdÛÈ$„L„Ä^„L`„Äa$gdÛÈ ˜‡ ˆhˆ†ˆòˆ‰j‰Î‰fŠ¶ŠB‹Î‹Ð‹Œ²ZöZ*[ëë××˳³³£³³››
$
&
F5a$gdÛÈ $a$gdÛÈ$„ˆ„^„ˆ`„a$gdÛÈ$
&
F8
Æ )3 „„^„`„a$gdÛÈ
$„Á^„Áa$gdÛÈ $
&
F5
Æ )<„<^„ &
F5
Æ )‘„‘^„‘a$gdÛÈkifelé a társaságot 3. személyekkel szemben + a hatóságok elQtt az ügyvezetQk képviselik
ez korlátozható, vagy megosztható
lehet 1 v. több ügyvezetQ
cégjegyzési jog = a hivatalos, és bármely dokumentum aláírásának módja, a képviselethez kapcsolódik
cégjegyzési joguk lehet önálló, vagy együttes (csak mindkét aláírással érvényes az adott dokumentum, az egyik önmagában nem ér semmit)
aláírási címpéldánynak megfelelQen a cég elQnyomott, elQnyomtatott, vagy géppel írt cégneve alá a saját névaláírásukat teszik (közjegyzQ hitelesíti az aláírásukat)
mindenhova ezt kell magukkal vinni, mintegy igazolva magukat

HitelezQvédelem:
Kft-nél, Rt-nél, mert ott van korlátozott felelQsség
aki a hitelezQk rovására visszaél, az korlátlanul és egyetemlegesen felel a teljes vagyonával
aki a társaság vagyonával a sajátjaként rendelkezik,
aki a társaság vagyonát a saját, vagy 3. személy javára csökkenti a kötelezettségek fennállása ellenére
apport értékéért való felelQsség (lsd. korábban)

Társaság megszqnése:
jogutód nélkül (végelszámolás, felszámolás)
jogutódlással  átalakulás (jogutód a jogelQd kötelezettségeiért felelQsséggel tartozik)

megszqnik, ha:
határozott idQre alakult, és a meghatározott idQtartam eltelt
elhatározza jogutód nélküli megszqnését,
tagjainak száma 1 fQre csökken, és meghat. idQn belül nem egészítik ki, és egyszemélyesként sem mqködhet
cégbíróság megszünteti a Cégtörvény szabályai szerint (lsd. késQbb)
tv. így rendelkezik

felelQsség megszqnéskor:
ha korlátlan  a tagok saját vagyonukkal teljes mértékben felelnek a tartozásokért, kifelé korlátlanul és egyetemlegesen, egymás között részesedésük arányában
ha korlátozott  csak a társaság felel a vagyona erejéig
kivételek: hitelezQvédelem, ügyvezetQk korlátlan felelQssége (lsd. fentebb)

* végelszámolás:
végelszámolót neveznek ki
felhívják a hitelezQket, hogy jelentsék be követeléseiket,
ha Qket kielégítették, kérelmezik a törlést, majd a Cégbíróság törli a céget
vagyon felosztása: (1) hitelezQk, tartozások, (2) tagok egymás között arányosan

** átalakulás fajtái:
egyesülés - összeolvadás (új cég jön létre)
- beolvadás (egyik megszqnik, és a másikban létezik tovább)
b.) szétválás - különválás (1-bQl 2 másik keletkezik)
- kiválás (egyik megmarad, csak egy része új cégként jön létre)
c.) kht-vé alakulás  már nem a Gt. vonatkozik rá&

közös szabályok átalakulásnál:
cégbírósági átvezetésig a régi formában mqködik, nincs átmeneti idQszak,
2 döntés van: 1. átalakulásról magáról
2. vagyonmérleg-tervezet, vagyonleltár-tervezet elfogadásáról
fenti két döntés között max. 3 hónap lehet
30 nap a cégbíróságon az átalakulást bejelenteni a 2. döntéstQl
hitelezQknek átalakuláskor biztosítékot kell adni, v. ki kell Qket elégíteni
nem lehet átalakulás végelszámolás, felszámolás alatt
jogutód felel a jogelQd tartozásaiért + kilépQ tag, jogelQd tag 5 évig (korlátozottan / korlátlanul cégformától függQen)

8. hét
Társasági jog II.
Gt. Különös rész

Jogi személyiséggel nem rendelkezQ társaságok: Kkt. Bt.
Jogi személyiségq társaságok: Kft. Rt.

Közkereseti társaság (Kkt.)

Fogalma: A társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelQsségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és ehhez a szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

Vagyoni hozzájárulás:
nem kötelesek kiegészíteni veszteség esetén
nem követelhetik vissza a tagsági jogviszony fennállása alatt
személyesen is közremqködhetnek (nem kötelezQ), és ezért díjazást is kaphatnak

Ügyvezetés:
üzletvezetésre minden tag jogosult (nincs elkülönült ügyvezetés), de 1 v. több tagot is megbízhatnak ezzel
minden tag önállóan járhat el  egymás döntése ellen tiltakozhatnak, tagok gyqlése áll felettük és változtathatja meg, bírálhatja felül a döntést
ha a társasági szerzQdés úgy rendelkezik, együttesen járnak el

LegfQbb szerv  tagok gyqlése
minden tagnak azonos mértékq szavazata van a hozzájárulástól függetlenül
egyszerq többség, v. ¾-es, v. egyhangú döntések vannak témától függQen

FelelQsség:
elsQsorban a társaság felel a saját vagyonával
tagok mögöttes felelQssége: másodlagosan, ha a társaság vagyona a tartozást nem fedezi, a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
a tag felelQssége a belépése elQtt keletkezett tartozásokért is ugyanúgy fennáll, azonos módon a többi taggal
a tag csak vagyonhányadával felel, a társaságba bevitt vagyontárgyára nem vezethetQ végrehajtás, nem lehet biztosíték

Tagsági viszony megszqnése és elszámolás:
megszqnik, ha: vagyoni hozzájárulását nem teljesítette, halál, közös megegyezés, tagkizárás, felmondás (rendes / azonnali hatályú)
rendes felmondás: 3 hó, de ha lejárta alkalmatlan idQre esik, akkor +3 hónappal meghosszabbítható
azonnali hatályú: súlyos szerzQdésszegés esetén
elszámolás: a megszqnéskor fennálló állapot szerint, 3 hó kifizetni, készpénzben
meghalt tag örököse tagként beléphet
de! a kilépQ tag, valamint az örökös 5 évig felel a társaság tartozásaiért, úgy mintha tag lenne

A társaság megszqnése:
ha a tagok száma 1 fQre csökken, 6 hónap van új tagot szerezni (cégbíróságnál bejelenteni), egyébként a társaság megszqnik
vagyon felosztása: 1. hitelezQk kielégítése
2. tagok közötti felosztása a fennmaradó összegnek
átalakulhat betéti társasággá: ilyenkor a korábban korlátlanul felelQs tag még 5 évig korlátlanul felel a társaság tartozásaiért


Betéti társaság (Bt.)

Fogalma: A társaság tagjai üzletszerq, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelQssége a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges, és legalább 1 tag (kültag) felelQssége csak a társasági szerzQdésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására terjed ki, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.

Kkt. szabályai vonatkoznak rá

Eltérés:
kültag sosem lehet üzletvezetésre, képviseletre jogosult (de a taggyqlésen részt vesz)
aki korábban beltag volt, de kültag lett, az még 5 évig korlátlanul felel a társaság tartozásaiért
ha valamennyi beltag / kültag kiválik, 6 hó pótolni a hiányt, ellenkezQ esetben a cég megszqnik, v. kkt-ként mqködik tovább

Korlátolt felelQsségq társaság (Kft.)

Fog.: Olyan gazdasági társaság, amely elQre meghatározott törzsbetétekbQl álló törzstQkével alakul, és a tag kötelezettsége csak vagyoni betétje szolgáltatására terjed ki, és esetleg a társasági szerzQdésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.

I. Vagyoni hozzájárulás, törzsbetét:
minimum 3millió Ft. törzstQkével lehet alapítani Kft-t, és
minden törzsbetét legalább 50%-át kell befizetni alapításkor
a másik felét, ha pénzbeli hozzájárulás, akkor max. 1 éven belül,
ha nem pénzbeli hozzájárulás, 3 éven belül
ha az apport meghaladja a törzstQke 50%-át, akkor azt teljes mértékben rendelkezésre kell bocsátani alapításkor
pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból áll
apport lehet: vagyoni értékkel rendelkezQ forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagy más vagyoni értékq jog  ami lehet jogerQs bírósági határozaton alapuló követelés is,
Törzsbetétek nagysága: minimum 100.000.-Ft, és 10.000.-rel oszthatónak kell lennie (de egy törzsbetétnek lehet több tulajdonosa is)

II. A tagok egyéb esetleges kötelezettségei:
1. Mellékszolgáltatás:
a törzsbetét mellett lehet teljesítenie a tagnak
a személyes közremqködés is lehet mellékszolgáltatás,
ezért a tagot külön díjazás illetheti meg
ha a tag az üzletrészét átruházza, a mellékszolgáltatás nem száll át (személyhez fqzQdQ)
társasági szerzQdés kizárhatja ennek a lehetQségét

Pótbefizetés:
veszteségek fedezésére szolgál,
csak akkor lehet elQírni, ha a társasági szerzQdésben lehetQvé tették
meg kell határozni legmagasabb összegét, befizetés módját, gyakoriságát, ütemezését
a törzstQke teljes befizetése elQtt is lehet elQírni
összege a tag törzsbetétét nem növeli ( a veszteség fedezéséhez nem szükséges pótbefizetés összegét vissza kell fizetni

Üzletrész
- a társaság vagyonából a tagot megilletQ hányadot jelképezi , a törzsbetéthez igazodik
- azonos üzletrészhez azonos tagsági jogok tartoznak
- egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet ( képviselQ, egy tagnak számítanak
- osztalékfizetésre jogosít (késQbb)
- fel lehet osztani, de csak átruházás, jogutódlás, öröklés, házastársi közös vagyon megszüntetése esetén (ekkor is min. 100.000.-Ft-nak, és 10ezerre oszthatónak kell lennie) ( kell hozzá a taggyqlés hozzájárulása, + elQvásárlási jog van itt is
- a társasági szerzQdés a felosztást kizárhatja

Üzletrészek átruházása
a társaság tagjaira szabadon átruházható,
a tagok egymásnak elQvásárlási jogot engedhetnek
a 3., kívülálló személyre történQ átruházást pedig korlátozhatják, kizárhatják, feltételhez köthetik
+3. személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette
adásvételnél, bírósági végrehajtásnál a tagot, a társaságot, illetve erre kijelölt 3. személyt - ebben a sorrendben - elQvásárlási jog illeti meg (errQl 15 / 30 napon belül kell nyilatkozni)
az elQvásárlási jog átruházása semmis, arról lemondani nem lehet
a kívülálló személyre történQ átruházást a társaság beleegyezéséhez köthetik,
az adásvételen kívüli jogcímen történQ átruházás kizárható, korlátozható (pl. ajándékozás, házastársi közös vagyon megszüntetése, stb& )
az átruházáshoz írásbeli szerzQdés szükséges, valamint a tagváltozást a tagjegyzéken át kell vezetni
Öröklés, jogutódlás az üzletrésznél:
tag halálával, megszqnésével az üzletrész átszáll a jogutódra
ezt a társasági szerzQdés kizárhatja
ilyenkor rendelkezni kell az üzletrész tagok, illetve társaság általi megváltásáról
jogutód nélküli megszqnés esetén pedig be kell vonni az üzletrészt

Osztalékfizetés
adózott eredmény felosztása az üzleti év végén
taggyqlés, felügyelQ bizottság határoz róla
osztalékelQleg: év közben, ha valószínqsíthetQ, hogy év végén lesz nyereség, amit fel lehet osztani
ha mégsem így lesz, akkor vissza kell fizettetni

Saját üzletrész
az üzletrészeket a társaság is megszerezheti
1 éven belül el kell idegeníteni, v. a tagoknak térítés nélkül át kell adni
ez után nincs szavazati jog,
az utána járó osztalékot a tagok kapják arányosan
üzletrészt a társaság magához vonhatja: árverés, tagkizárás, jogutód nélküli megszqnés esetén ( másik tag, illetve a társaság megvásárolhatja, vagy a társaság bevonja

III. Taggyqlés, ügyvezetés:
fel van sorolva a Gt.-ben, hogy mi tartozik a kizárólagos hatáskörébe
a tagot meghatalmazott is képviselheti
összehívására általános szabályok: meghívó, napirend, ügyvezetQ hívja össze, társaság székhelyére& , határozatképtelenség miatt megismételt taggyqlés szabályai& , jegyzQkönyv, taggyqlés tartása nélküli írásbeli szavazás
már lehet elektronikus hírközlQ eszköz útján is, de ezt a társasági szerzQdés kizárhatja
határozatok könyve: minden a taggyqlésen hozott határozatot ebbe fel kell jegyezni, ügyvezetQ vezeti
tagjegyzék: tagok nyilvántartása törzstQkéjükkel együtt (+ mellékszolgáltatás, pótbefizetés, üzletrész átruházásának korlátozása benne)

IV. TörzstQke-emelés, leszállítás

TörzstQke emelés módjai:
új vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával (ami lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatás is)  ha már valamennyi korábbi törzstQkét befizették
a társaság törzstQkén felüli vagyonából

új vagyoni hozzájárulás szolgáltatása:
a tagoknak törzsbetéteik arányában / a taggyqlés által kijelölt személyeknek (akik új tagok lesznek) elsQbbségi joguk van a befizetésre

a törzstQkén felüli vagyon terhére:
ha a mérleg, illetve beszámoló alapján ennek fedezete biztosított
ez a tagok törzsbetéteit arányosan növeli

TörzstQke leszállítása:
minimum 3millióig szállítható le (mert ez az alaptQke legkisebb mértéke)
meg kell határozni a leszállítás célját: tQkekivonás, veszteségek fedezése, saját tQke más elemeinek növelése érdekében
lehet kötelezQ is jogszabályban meghatározott esetekben
taggyqlés határoz a leszállításról
ilyenkor a határozatot a Cégközlönyben 2-szer közzé kell tenni (közötte 30 nap)
a hitelezQk 30 napos jogvesztQ határidQ alatt biztosítékot kérhetnek, ha indokolt

V. A társaság megszqnése:
- ¾-edes döntés
- kielégítés sorrendje: hitelezQk kielégítése, pótbefizetések visszatérítése, fennmaradó vagyon felosztása a tagok között
- végelszámoláskor, felszámoláskor a tagok kötelesek a még elmaradt törzsbetéteiket azonnal befizetni
- ha a tagok száma 1 fQre csökken, egy személyes társaságként mqködik tovább (

VI. Egyszemélyes társaság:
Szigorítások vannak:
már alapításkor be kell fizetni a teljes pénzbeli hozzájárulást + a nem pénzbelit is rendelkezésre kell bocsátani
nincs taggyqlés, az egyedüli tag dönt
lehet Q a képviselQ is, határozatlan idQre
saját üzletrészt nem szerezhet


9. hét
Társasági jog
Gt. Különös rész 2
Egyéb gazdálkodó szervezetek

I. Részvénytársaság

Fogalma: elQre meghatározott számú és névértékq részvényekbQl álló alaptQkével alakul, és a tag kötelezettsége a részvénytársasággal szemben csak a részvény névértekének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvényes a társaság kötelezettségeiért nem felel.

a.) Nyilvánosan (Nyrt.), vagy b.) zártkörqen (Zrt.) alapítható
a.) amelynek részvényei részben, vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, vagy az alapítást követQen nyilvánosan lehet a részvényeket értékesíteni
b.) az elQzQ ellentéte, tilos a nyilvános felhívás útján való taggyqjtés

II. A részvény

Fogalma: tagsági jogokat megtestesítQ, névre szóló, névértékkel rendelkezQ forgalomképes értékpapír
a részvények összege a társaság alaptQkéje
a részvényeket tilos névértéken alul kibocsátani, értékesíteni
két fajtája:
nyomdai úton elQállított részvény: a hátoldalára (toldat) való bélyegzéssel ruházható át
dematerializált részvény: értékpapírszámla segítségével ruházható át
bemutatóra szóló részvény: korlátlanul, bárkire átruházható
névre szóló részvény: a toldaton fel van tüntetve a tulajdonos

Részvények osztályozása: részvénytípus ( részvényfajta ( részvényosztály ( részvénysorozat
részvény típus: bemutatóra, vagy névre szóló lehet
részvény fajták:
törzsrészvény:
minden, ami nem tartozik a többi csoportba
az alaptQke 50%-a ilyen kell, hogy legyen
elsQbbségi részvény
(3. ezen belül részvényosztályok:)
osztalékelsQbbségi: más részvényosztályba, részvényfajtába tartozó részvényeseket megelQzQen, vagy azoknál kedvezQbb mértékben biztosít osztalékot
szavazatelsQbbségi:
többszörös szavazati jogot ad (max. 10-szeres)
vétójogot ad (csak a szavazatelsQbbségi részvényesek egyszerq többsége esetén, minQsül a döntés elfogadottnak)
aranyrészvény (ugyanaz, mint a 2. eset, vétójogot biztosít, de csak egy ilyen szavazatelsQbbségi részvény van kibocsátva = korlátlan vétójogot ad gyakorlatilag)
likvidációs hányadhoz fqzQdQ elsQbbségi: jogutód nélküli megszqnés esetén a vagyonból történQ részesedés esetén elsQbbséget ad
elQvásárlási jog: értelemszerqen
dolgozói részvény
csak alaptQke felemelésekor bocsátható ki
és csak az alaptQke 15%-áig
a munkavállalók kapják ingyenesen
csak munkaviszonyuk idejére, megszqnés, halál esetén 6 hónapjuk van elidegeníteni
ha ezt elmulasztják, a társaság a részvényt bevonja, a volt munkavállalót pedig a névérték illeti meg

kamatozó részvény:
ennek a tulajdonosa kamatot kap az osztalékon felül,
max. alaptQke 10%-a lehet ilyen részvény
visszaváltható részvény:
max. az alaptQke 10%-a lehet
a részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg erre a részvényre

részvénysorozat: azonos típusú, tartalmú, azonos mértékq tagsági jogokat biztosító részvények, azonos elQállítási móddal és névértékkel

Egyéb típusok:
Átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény:
max. az alaptQke feléig lehet ilyet kibocsátani,
az átváltoztatható olyan kötvény, amit a tulajdonos kérésére részvénnyé kell alakítani
a jegyzési jogot biztosító olyan kötvény, amely utóbb az alaptQke felemelésekor jegyzési jogot biztosít a tulajdonosának

Részvényutalvány:
- alapításkor, a cégjegyzékbe való bejegyzés elQtt, a hozzájárulás összegérQl állítják ki, ez igazolja a leendQ részvényes jogait és kötelezettségeit

Ideiglenes részvény:
alapításkor, illetve alaptQke emeléskor a cégbírósági bejegyzést követQen, a részvény kibocsátási értékének a teljes befizetéséig állítják ki, ez igazolja a most már részvényes jogait és kötelezettségeit
elsQbbségi részvénynél az elsQbbségi jogok viszont ez alapján nem gyakorolhatók
az igazi részvény elQállításakor pedig ezt be kell nyújtani, aki elmulasztja, annak az ideiglenes részvényét megsemmisítik

Részvénykönyv:
(= Kft-nél a tagjegyzék)
a részvényesek és a részvényesi meghatalmazott adatait tartja nyilván (székhely, név, részvényeinek fajtája, száma stb.)
részvényesi jogok csak akkor gyakorolhatók, ha a részvénykönyvbe be van az illetQ jegyezve,
kizáró okok, hogy ki nem jegyezhetQ be a részvénykönyvbe:
aki így rendelkezett
aki részvényét törvénybe ütközQ módon szerezte meg,
a részvénykönyvet elszámolóház vezeti megbízás alapján
két munkanapon belül be kell nekik jelenteni, ha változás van

a részvény átruházása korlátozható, vagy az alapszabály elQírhatja, hogy a társaság beleegyezése szükséges

III. Zártkörq részvénytársaság alapítása

az alaptQke minimum 20millió forint, amely lehet pénzbeli és nem pénzbeli betét (arányuk nincs kikötve)
alaptQke = az összes részvény névértékével (elválik a kibocsátási, jegyzési értéktQl)
az alapítók veszik át és jegyzik valamennyi részvényt, tehát idegenek nem vesznek részt
alapító okirat, kötelezQ elemei felsorolva& ( ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzés
ezután a cégbírósághoz kell a társasági szerzQdést benyújtani  további feltételek:
ha a pénzbeli hozzájárulás legalább 25%-át, az alapítók befizették és a nem pénzbeli hozzájárulást teljes mértékben rendelkezésre bocsátották
nem pénzbeli hozzájárulás értékérQl mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését
a fennmaradó pénzbeli hozzájárulást 1 éven belül kell megfizetni, a nem pénzbelit 5 éven belül rendelkezésre bocsátani

Részvényes jogai, kötelezettségei:
a részvényrQl tulajdonosi igazolást állíttathat ki
képviselQje lehet (meghatalmazott), ez egy közgyqlésre, vagy max. 12 hónapra szól
minden részvényes jogosult a közgyqlésen részt venni és szavazni (szavazati jog a részvény névértéke szerint alakul)
köteles a vagyoni hozzájárulást szolgáltatni

A társasági vagyon védelme:
- tagsági jog fennállása alatt a vagyoni hozzájárulás nem visszakövetelhetQ
- a részvényesnek a saját tQke terhére kifizetést csak nagyon szqk körben lehet teljesíteni, ha ez nem veszélyezteti a hitelezQket
- ezenkívül osztalékfizetés, osztalékelQleg van (ugyanúgy, mint a Kft.-nél)

Saját részvény
a társaság által alapítás után megszerezhetQ részvény, a saját tQkén felüli vagyon terhére
max. az alaptQke 10%-a lehet
erre a közgyqlés hatalmazza fel az igazgatóságot
3 éven belül el kell idegeníteni, vagy ha nem sikerül, akkor bevonni
ez után nincs szavazati jog,
az utána járó osztalék a részvényeseket illeti meg arányosan

Közgyqlés
a részvényesek összessége
általános szabályok szerint alakul a menete:
kizárólagos hatásköre a Gt.-ben felsorolva
összehívás, meghívó, napirend, részvétel, jelenléti ív, jegyzQkönyv, határozatképtelenség miatt összehívott ismételt közgyqlés, elektronikus hírközlQ eszköz használata, írásbeli szavazás,
a közgyqlés 1 alkalommal felfüggeszthetQ, ilyenkor 30 napon belül folytatni kell

Igazgatóság
3-11 tagú, elnököt maguk közül választanak
Qk hívják össze a közgyqlést évente legalább 1-szer, + ha szükséges,
Qk fogadtatják el a beszámolót
+ általános szabályok

AlaptQke felemelése:
4 módja:
1.) új részvények forgalomba hozatalával (nyilvánosan mqködQ rt-nél is)
2. alaptQkén felüli vagyon terhére (csak zártkörq rt-nél)
3. dolgozói részvény forgalomba hozatalával (csak zártkörq rt-nél)
4. feltételes emelésként átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával (nyilvánosan mqködQ rt-nél is)

alaptQke emelésrQl a közgyqlés határoz, vagy erre felhatalmazhatja az igazgatóságot
egy bizonyos részvényfajta esetén az érintett részvényesek hozzájárulása is kell

új részvények forgalomba hozatalával:
akkor lehetséges, ha a korábbi részvények névértéke, kibocsátási értéke teljes mértékben be lett fizetve
meg kell határozni az emelés módját, mértékét, stb&
meg kell jelölni azokat a személyeket, akik az új részvények átvételére jogosultak
az alapszabályt módosítani kell, a jegyzés lezárásának napjával + Cégközlönyben közzé kell tenni az emelést
meghiúsul az emelés, ha a meghatározott legkisebb mértéket nem éri el

alaptQkén felüli vagyon terhére
akkor lehetséges ez a mód, ha az éves beszámoló alapján annak fedezete biztosított, és az emelés után sem haladja meg az alaptQke a saját tQke összegét
ilyenkor a részvényesek részvényeinek névértéke növekszik arányosan
errQl tájékoztatni kell a részvényeseket, 60 nap alatt át kell venniük/ felül kell bélyegeztetniük a részvényeiket,
- ha nem teszik, akkor az Rt. jogosult másnak értékesíteni Qket (a vételár pedig
a részvényest illeti meg)
- ha nem sikerül értékesíteni, akkor pedig 6 hónap után bevonja

dolgozói részvény forgalomba hozatalával
- ugyanaz mint az elQzQ, csak a dolgozók kapják meg az új részvényeket ingyen, vagy kedvezményesen

átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával
ugyanaz, mint az 1., csak van még egy lépcsQfok (
a kötvény tulajdonosok a kötvény futamidején belül jogosultak részvényt igényelni

AlaptQke leszállítása
min 20millió forintnak maradnia kell,
oka lehet: tQkekivonás, veszteségek fedezése, saját tQke más eleminek növelése
elsQsorban a saját részvényt kell bevonni, ha van
módja: kicserélés, lebélyegzés, v. a dematerializált részvények számának az alapító okiratban való csökkentésével
( ha a tag nem adja át a részvényt felülbélyegzésre határidQben, akkor érvénytelen lesz, megsemmisítik
( ezek helyett új részvényeket bocsátanak ki, és értékesítik
- Cégbírósághoz be kell nyújtani,
- +a Cégközlönyben a hitelezQk felhívásával közzé kell tenni ( részükre biztosítéknyújtás, vagy kielégítés, ha az elQbbit nem fogadják el

Rt. megszqnése:
¾-edes többség kell hozzá
kielégítési sorrend: hitelezQk, majd a részvényesek között kell felosztani részesedésük arányában (elsQbbségi részvények figyelembe vételével)

Egyszemélyes Rt.
szigorítások vannak:
vagyoni hozzájárulást alapításkor maradéktalanul be kell fizetni
minden kérdésben az egyedüli részvényes dönt,
saját részvényt nem szerezhet
minQsített felelQsségi szabályok

IV. Nyilvánosan mqködQ Rt-re vonatkozó eltérQ szabályok
csak dematerializált részvénye lehet
korlátozva van az elsQbbségi részvények kibocsátása:
együttes elsQbbségi jog nem lehet
vezetQ tisztségviselQ választására elsQbbségi jog nem lehet

alapítása nyilvános eljárás útján történik
az alapítók alapítási tervezetet készítenek, amit tájékoztatóban közzétesznek
annyi részvényt lehet jegyezni, amennyi ebben fel van tüntetve (jegyzési ív aláírása útján)  különben túljegyzés van
jegyzéskor a jegyzett részvény 10%-át be kell fizetni, majd az alapító közgyqlésig kell 25%-ra kiegészíteni
a túljegyzés külön döntéssel utóbb elfogadható, aluljegyzés esetén sikertelen az alapítás
túljegyzés el nem fogadása esetén + az alapítás meghiúsulásakor vissza kell fizetni a túljegyzQk pénzét 15 napon belül minden levonástól mentesen
a jegyzés 3-60 napig tarthat
leteltétQl számított 60 napon belül össze kell hívni az alapító közgyqlést:
itt elfogadják az alapító okiratot
benyújtják a Cégbírósághoz

közgyqlés ugyanúgy mqködik
igazgatóság 5-11 tagú
felügyelQ bizottság létrehozása kötelezQ
alaptQke emelés, leszállítás azonos módon

V. Egyéb gazdálkodó szervezetek
Egyéni vállalkozás:

gazdasági élet legkisebb szereplQje, 1 személy, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és valamilyen gazdálkodó tevékenységet folytat, és ezután adózik (kivéve adómentességek, kedvezmények)
egyéni vállalkozó lehet: devizabelföldi természetes személy ((gt.
bizonyos esetekben külföldi állampolgár természetes személy
üzletszerq gazdasági tevékenységet kell folytatnia
további feltételek: cselekvQképes, belföldi lakóhelye van (ez lesz a székhelye), és nincs kizáró ok vele szemben
vállalkozói igazolvány: székhely szerint illetékes önkormányzatnál kell igényelni
igazolni kell a székhelyet, a tevékenység szerinti végzettséget&
mqködés: csak az igazolvány birtokában lehet megkezdeni, csak az abban foglalt tevékenységet lehet végezni (ha pedig a tevékenységhez hatósági engedély szükséges, azt csak annak beszerzése után lehet végezni)
megszqnés: (1) igazolvány visszaadása, (2) ha a jegyzQ (Q ellenQriz) az igazolványt visszavonja, (3) halál, (4) cselekvQképesség megszqnése - kivéve: ha örököse, özvegye, törvényes képviselQje folytatja

Ptk-ban: jogi személyiségq és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek

jogi személyek: a személyi jog keretében a Ptk II. fejezetében
állam
állami vállalat
- az állam által rábízott vagyonnal gazdálkodik, önállóan
- kötelezettségeiért pedig a rábízott vagyonnal felel
- állam felügyeli gazdálkodását és tevékenységét
- az állami vállalat kezelésében lévQ vagyont nem lehet elvonni
3. tröszt
- van egy alapító szerv, és ennek irányítása alá több más vállalat tartozik
4. költségvetési szerv

5. szövetkezet
- meghatározott összegq részjegytQkével alapított, a nyitott tagság és a változó tQke elvei szerint mqködQ szervezet, amely a tagok gazdálkodása eredményességét igyekszik elQmozdítani, és a tagok fogyasztását, a tagok és a munkavállalók és azok hozzátartozói oktatási, szociális szükségleteit kielégíti
6. jogi személyiségq gazdasági társaságok (kft. rt. fogalma itt is rögzítve van)
7. közhasznú társaság
8. egyesület, köztestület
9. sportági országos szakszövetség
10. egyes jogi személyek vállalata
- a helyi önkormányzat, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, és az egyesület hozhat létre vállalatot
- cégjegyzékbe be kell jegyezni, a bejegyzéssel jön létre, és az abból való törléssel szqnik meg
11. leányvállalat
- a gazdálkodó szervezetek és más jogi személyek hozhatják létre
12. alapítvány
13. egyesülés

Közhasznú társaság
valamilyen társadalmi közös szükséglet kielégítését szolgálja, nincs nyereség-, illetve vagyonszerzési cél (üzletszerq gazdasági tevékenységet is csak a közhasznú tevékenység elQsegítése érdekében folytathat) ( a nyereség ezért nem osztható fel a tagok között, a közhasznú célra kell fordítani
kft-hez hasonló, annak szabályait kell alkalmazni az itt nem rendezett kérdésekben
társasági szerzQdése van, benne: közhasznú tevékenység (pl.: hulladékelszállítás, oktatás& ), és ha van az üzletszerq gazdasági tevékenység, annak a megnevezése
megszqnés esetére rendezni kell, hogy a megmaradó vagyont milyen más közhasznú célra kell fordítani (itt a tagok nem kapnak a végén vissza a nyereségbQl!!!)
cégjegyzékbe be kell jegyezni, a bejegyzés napjával jön létre, megszqnéskor pedig törölni kell onnan
tagokat nyilvános felhívás útján is lehet gyqjteni
felügyelQ bizottság és könyvvizsgáló kötelezQ
gazdasági társasággá nem alakulhat át (mert akkor ki lehetne menteni a vagyont), csak kht-val egyesülhet, és csak kht-vá válhat szét
jogutód nélküli megszqnéskor: 1. tartozások kielégítése, 2. alapításkori törzsbetétek kiadása a tagoknak, 3. fennmaradó nyereséget közhasznú célra kell fordítani

Egyesület
önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal rendelkezik, alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét
ezt nem a cégbíróság, hanem a rendes bíróság veszi nyilvántartásba (ugyanígy az alapítványt is)
van vagyona, ezzel gazdálkodik, de elsQdlegesen nem lehet üzletszerq gazdasági tevékenység folytatására alapítani, hanem a tagok céljának elérésére kell fordítani
+ a tartozásokért is ezzel a saját vagyonnal felel, a tagok pedig csak a tagdíjat kötelesek fizetni, saját vagyonukkal nem felelnek
Megszqnés: ha másik egyesülettel egyesül, v. feloszlását kimondják a tagok, v. arra jogosult szerv feloszlatja, v. megszqnését megállapítja

Köztestület:
ez is önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, de nem önkéntesen van létrehozva, hanem jogszabály rendeli el létrehozását (
mert tagságához, illetve tagjai tevékenységéhez kapcsolódó közfeladatot lát el
pl.: MTA, gazdasági, szakmai kamarák
törvény meghatározhat olyan feladatot, amit a köztestület köteles ellátni (tehát nem a tagok találják ki saját tevékenységüket, hanem kötelezQ)
törvény azt is elQírhatja, hogy meghatározott közfeladat csak köztestületi formában látható el, vagy bizonyos tevékenységet csak köztestület tagjaként lehet végezni (pl.: ügyvédi kamara, orvosi kamara, gyógyszerész kamara& )
ezek a feladatok a fentiekbQl kifolyólag közérdekqek
egyesület szabályai irányadóak, ezért is együtt vannak szabályozva a Ptk-ban

Alapítvány
alapíthatja magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezQ gazdasági társaság  tartós közérdekq célra
elsQdlegesen gazdasági tevékenység folytatására ez sem hozható létre, de van saját vagyona, amit az alapítványi cél megvalósítására kell fordítani
bíróság (székhely szerint illetékes megyei / FQvárosi Bíróság) veszi nyilvántartásba, ezzel jön létre (+ alapító okirat), és törléssel szqnik meg
automatikus bejegyzés van: ha a törvényi feltételeknek megfelel, de a bíróság bizonyos határidQn belül nem dönt a nyilvántartásba vételrQl, akkor a határidQ lejártát követQ napon automatikusan be lesz jegyezve
az alapító az alapítványt a bejegyzés után nem vonhatja vissza
két fajtája: nyílt / zárt alapítvány = bárki csatlakozhat / nem
2 fajtája: közalapítvány (amit önkormányzat, országgyqlés, kormány hoz létre  Qk alapítványt csak közalapítványként hozhatnak létre) sima alapítvány
Közalapítvány:
közalapítványnál kötelezQ a kezelQ szerv (kuratórium)
az alapító okiratot hivatalos lapban közzé kell tenni
Mindig nyílt alapítvány (bárki csatlakozhat)
Adatait nyilvánosságra kell hozni, + az éves beszámolót, amit kötelezQ készíteni
( az Állami SzámvevQszék ellenQrzi
gazdasági tevékenységet is folytathat, ugyanúgy, mint az egyesület, de elsQdlegesen erre nem hozható létre
kezelQ szerve: - külön szervezet, ez a kuratórium
- fennállhat folyamatosan, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig, vagy meghatározott idQtartamra
- mindig szükség van rá, ezért ha az alapító nem gondoskodik errQl, akkor a bíróság fogja kijelölni
- a kuratóriumra az alapító nem gyakorolhat semmilyen befolyást
törlése: - ha célja megvalósult, vagy céljának megvalósulása lehetetlenné vált,
- határozott idQ eltelt,
- feltétel bekövetkezett,
- ha más alapítvánnyal egyesül,
- bíróság megszüntetheti: ha az alapító, vagy a kuratórium az alapítvány
mqködését veszélyezteti
vagyont ilyenkor más hasonló közérdekq célra kell fordítani (alapító nem kapja vissza)
mqködése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol

Egyesülés
a tagok gazdasági tevékenységük elQmozdítására, összehangolására, szakmai érdekeik képviseletére hozzák létre
nyereségre nem törekszik
Cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe
Tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a tartozásokért!!!

B.) nem jogi személyek: a Ptk. kötelmi jog, különös rész végén található
1. polgári jogi társaság
2. építQközösség
3. közös háztartásban élQk vagyoni viszonyai
4. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: kkt. bt.
5. társasház közösség

Polgári jogi társaság:
Tagoknak gazdasági tevékenységet is igénylQ közös céljuk van, aminek elérése érdekében együttmqködnek, és a vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják (de lehet vagyoni hozzájárulás nélkül is)
Különbségek a gazdasági társaságoktól:
kötelezQ a személyes közremqködés is
nincs társasági vagyon, hanem közös tulajdonuk lesz, kilépéskor pedig ki kell adni a kilépQ tagnak
a vagyoni hozzájárulását
a nyereség egyenlQen oszlik meg
örökös, jogutód nem lehet a társaság tagja, nem folytathatja
Hasonlóságok:
Ügyvitelre minden tag jogosult,
tagok felelQssége egyetemleges,
itt is van rendes és azonnali hatályú felmondás (utóbbinál az egész társaság megszqnik)
megszqnési okok is ugyanazok, mint a kkt.-nál

2. ÉpítQközösség
tagok egy épület felépítése végett együttmqködnek, és ehhez a szükséges vagyoni hozzájárulást
rendelkezésre bocsátják
Írásba kell foglalni
Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy ha az épület felépült, azon társasház-közösséget hoznak
létre (lesz közös / külön tulajdon)
Költségek a tulajdoni hányad szerint terhelik Qket
Képviseletre csak az a tag jogosult, akit erre kijelöltek a szerzQdésben
Aki az építést veszélyezteti, kizárható, helyette 30 nap alatt belépQ új tagra ruházhatja jogait
Megszqnés: - építés befejezQdött, és létrehozták a társasházat
- tagok elhatározzák megszqnését

Közös háztartásban élQk = élettársak
együttélés alatt szerzett vagyon a szerzésben való közremqködés arányában oszlik meg
ha nem állapítható meg a közremqködés mértéke, akkor egyenlQnek veszik (vélelem)
a háztartásban végzett munkát is bele kell számítani a közremqködésbe
ez irányadó más közeli hozzátartozókra is

társasház közösség:
a házban lakó tulajdonosok közössége
az épület fenntartására, felújítására, hozzák létre(erre van a közös költség is pl.)
alapító okirat és Szervezeti Mqködési Szabályzat kell
külön tv. szabályozza


10. hét
A gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vétele és a törvényességi felügyelet
Versenyjogi szabályozás


A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásáról szóló törvény rendezi
(Ctv.)  ez is új: 2006. évi V.

Legfontosabb része: cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás
Egyéb kérdések: 1. cégnév
2. székhely, telephely, fióktelep
3. Céginformációs Szolgálat

I. Cégnév
3 részbQl áll: & (fantázianév=vezérszó) & (tevékenység megjelölése) & (cégforma)
3 alapelv:
cégvalódiság: a tényleges tevékenységet tükrözze, ne legyen félrevezetQ az elnevezés (pl.: szolgáltató, gépipari, tanácsadó, ingatlanforgalmazó, bútorgyártó& )
cégszabatosság: a magyar helyesírás szabályait be kell tartani, régies családnevekhez az MTA engedélye kell, mozaikszó lehet, tulajdonosok nevét tartalmazhatja&
cégkizárólagosság: két egyforma nevq cég nem lehet (lsd. priorálás, névfoglalás)
van egy új eljárás: névfoglalás:
bizonyos összegért 30 napig le lehet foglalni a kiválasztott nevet még a cégalapítás elQtt
ezt alapításkor jelezni kell
b.a. f.a. v.a.  feltüntetésének esetei
rövidített név (vezérszó+cégforma)

Székhely: a központi ügyintézés helye
Telephely: a székhelytQl különbözQ helyen, de azonos településen lévQ, tevékenység végzési hely
Fióktelep: =telephely, csak más helységben, v. külföldön van
( külföldön külön eljárása van: ott is be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe, és itthon a külföldi cégkivonattal (illetve annak hiteles fordításával) kell ezt igazolni

Igazságügy Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata (országos számítógépes hálózat)
cégkivonat: fennálló, hatályos adatok (név, székhely, telephely, fióktelep, tagok, tevékenységi körök, alaptQke, ügyvezetés, könyvvizsgáló, egyéb információk  felszámolás, végelszámolás, végrehajtás van-e a cég ellen, stb& )
cégmásolat: a fennálló és törölt adatokat is mutatja
cégbizonyítvány: megválaszthatom, hogy a cégnek milyen adatait szeretném megtudni
cégjegyzék: az összes adat, amit vezetnek a cégrQl, az elQzQ 3 ebbQl egy-egy kivonat + mellékletek képezik a cégjegyzéket (amik az adatokat igazolják  ezek: társasági szerzQdés, tagjegyzék, aláírási címpéldány, stb& )
alapelvei: közhitelesség (azt kell valósnak elfogadni, ami a cégjegyzékben benne van, elvileg mindig napra kész) és nyilvánosság (bárki számára megismerhetQ)
Cégközlöny: mindent itt kell közzétenni (cégbejegyzés, változásbejegyzés, felszámolás, csQd, végelszámolás, törlési eljárás, büntetés& )
Cégbíróság: Q vezeti az egészet, Q jegyzi be a cégeket, vezeti át a változásokat

II. Cégbejegyzés:
megindítása: társasági szerzQdés aláírásától 30 nap benyújtani a Cégbíróságra alapításkor (túllépés esetén 50.000-500.000.-Ft-ig pénzbírság)  nyomtatvány + mellékletekkel
költsége: illeték + közzétételi költségtérítés (cégfajtánként változó)
benyújtáskor a cég kap: tanúsítványt (benne: cég neve, cégjegyzékszáma, adószám, statisztikai számjel, székhely)

Eljárás menete:
formai vizsgálat:
benyújtáskor: cég nevét, székhelyét azonnal rögzítik
2 munkanap: minden további adat rögzítése
benyújtástól 3 munkanap: benyújtott okiratok formai vizsgálata (hogy a jogszabályoknak megfelelQek-e) ( ha nem, hiánypótlás nélküli elutasítás
( ha igen, 2.) érdemi vizsgálat
ha elutasítják, 8 nap újra benyújtani a hiányzó okiratokat, ilyenkor a korábban benyújtottak felhasználhatók
érdemi vizsgálat
benyújtástól 8 munkanap (szerzQdésmintánál 5 munkanap): okiratok megvizsgálása
hiánypótlás kiadása, max. 45 napra: csak egyszer rendelhetQ el hiánypótlás
( ha a hiánypótlás teljesül, 15 nap a bejegyzQ végzés meghozatalára
( ha nem teljesül, akkor elutasítás
egyébként benyújtástól 15 nap alatt (szerzQdésmintánál 8 munkanap alatt) kell dönteni a cégbejegyzésrQl
ha nincs döntés határidQben: a Cégbíróság vezetQje intézkedik az elbírálásról (3 munkanap)
ha ez sem történik meg: következQ napon automatikus bejegyzés, kérelem szerinti tartalommal
végzés kézbesítése a kérelmezQnek
a cég a cégbejegyzés napjával jön létre
a cég a bejegyzés iránti kérelmet a bejegyzésig bármikor visszavonhatja, ilyenkor az eljárást megszüntetik

Egyszerqsített eljárás:
elrendelhetQ, ha:
szerzQdésmintával hozták létre a céget
a cég névfoglalással élt
a kérelmet a cég elektronikus úton nyújtotta be
!és ezt kérte a nyomtatványon
menete:
benyújtástól 2 munkanap alatt megtörténik már az érdemi vizsgálat
vagy elutasítják, vagy bejegyzik
ha nem intézkednek, akkor a 3. napon automatikus bejegyzéssel a cég létrejön
hiánypótlásra itt nincs lehetQség

III. Változásbejegyzési eljárás:
ugyanazok a szabályai, mint a cégbejegyzésnek
kivétel:
nincs egyszerqsített eljárás

cégek változásbejegyzése megszqnéskor, és átalakulásakor:
a megszqnés elhatározásától számított 15 napon belül kell bejelenteni
illetve az átalakulástól számított 30 napon belül
a Cégbíróságnak 30 munkanapja van az átalakulást elbírálni
átalakuláskor mindig a jogelQd szerint illetékes Cégbírósághoz kell a kérelmet benyújtani
megszqnéskor, amely történhet:
a rendes bíróság felszámolási végzése alapján
végelszámolás befejezését követQen
törvényességi felügyeleti eljárás során történQ megszüntetésnél
a cégbíróság a céget hivatalból törli
a cégek a cégjegyzékbQl való törléssel szqnnek meg

Jogorvoslatok
a cégbejegyzést elutasító végzés elleni fellebbezés
a cégbejegyzést elrendelQ végzés hatályon kívül helyezése iránti per
cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per

fellebbezés
indíthatja: a cég / akire a végzés rendelkezést tartalmaz
15 nap benyújtani az ÍtélQtáblához
hatályon kívül helyezés:
indíthatja: ügyész / akire a végzés rendelkezést tartalmaz
végzés közzétételétQl számított 30 napon belül, megyei bíróságnál
olyan jogszabálysértésre hivatkozással, amit a Cégbíróságnak észlelnie kellett volna a bejegyzés során
intézkedések:
a bíróság felhívja a céget, hogy küszöbölje ki a hibát, a végzést pedig hatályában fenntartja
a bíróság a végzést hatályon kívül helyezi, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez
a bíróság megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését

3.) érvénytelenség:
indíthatja: ügyész / aki jogi érdekét valószínqsíti
végzés közzétételétQl számított 6 hónapos jogvesztQ határidQn belül, megyei bíróságnál
érvénytelenségi okok:
nincs ügyvédi ellenjegyzés, közokiratba foglalás
a társasági szerzQdés nem tartalmazza a kötelezQ adatokat (cégnév, székhely, stb& )
a tevékenységi kör jogszabályba ütközik
tagok cselekvQképtelenek, tagok legkevesebb számára vonatkozó elQírás nem valósult meg
alaptQke legkisebb összege alá mentek
intézkedések:
az érvénytelenségi okot kiküszöbölik, és a végzést hatályossá nyilvánítja
ha nem lehet kiküszöbölni, intézkedik a cég megszüntetésérQl

V. Törvényességi felügyeleti eljárás:
elrendelhetQ, ha:
a cégjegyzékbe bejegyzett adat, a létesítQ okirat, illetve annak módosítása törvénysértQ,
a bejegyzett adat késQbbi ok miatt vált törvénysértQvé
létesítQ okirat nem tartalmazza (pl. módosítást követQen), v. jogsértQ módon tartalmazza a cégre elQírt kötelezettségeket
cég nem tartja be a rá vonatkozó jogszabályi (+ létesítQ okiratban elQírt) elQírásokat
ha valamely törvény a lefolytatást kötelezQvé teszi
indulhat: kérelemre, vagy hivatalból
kezdeményezheti: - ügyész,
cég ellenQrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetQje (pl.: KSH. APEH, ÁSZ& )
illetékes kamara tisztségviselQje
aki jogi érdekét valószínqsíti
eljárás menete:
a cégbíróság felhívja a céget, hogy nyilatkozzon, vitatja-e a jogsértQ állapotot
( ha nincs jogsértQ állapot, az eljárás megszqnik
valamint felhívja, hogy azt szüntesse meg
( ha megszüntette, az eljárás lezárul
ha nem szünteti meg, az alábbi intézkedések tehetQk:
ismételten felhívja a céget a törvényes mqködés helyreállítására,
100.000-1.000.000.-Ft-ig bírság
megsemmisíti a jogszabálysértQ határozatot, és új eljárásra utasítja a céget,
a legfQbb szervet összehívja a törvényes mqködés helyreállítása érdekében
max. 90 napra felügyelQbiztost rendelhet ki
ezek az eljárás megindulásától eltelt 90 nap múlva kötelezQek
ha nincs törvényes mqködés még ezek ellenére sem:
a céget eltiltja a mqködéstQl,
és megszqntnek nyilvánítja
kezdeményezi a végelszámolást, felszámolást

VI. Versenyjog

Piaci versenyt elQ kell segíteni, meg kell akadályozni az összefonódásokat, azt, hogy túlsúly alakuljon ki a gazdaságban
Ennek érdekében ellenQrzés = verseny-felügyeleti eljárás
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Hatály: jogi személyekre, és a jogi szem. nélküli gazdasági társaságokra, és a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére is (Magyarország területén és külföldön, ha hatása kihat az országra is)

Tilalmak:
1.) tilos a tisztességtelen piaci magatartás  ennek részei:
tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni
a versenytárs jó hírnevét, hitelképességét sérteni, veszélyeztetni valótlan tény állításával, illetve valós tény hamis színben való feltüntetésével (pl.: mobilszolgáltatók esete)
üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, nyilvánosságra hozni
másnak a 3. személlyel szemben fennálló üzleti kapcsolatát megakadályozni
árut, szolgáltatást olyan megjelöléssel, külsQvel ellátni, ami másik árura hasonlít, azzal összetéveszthetQ lesz (védjegy& )
versenyeztetés, pályáztatás, árverés, tQzsdei ügylet tisztaságát sérteni
tilos a fogyasztókat megtéveszteni

Fogyasztó megtévesztése különösen:
áru lényeges tulajdonsága (összetétel, használat& ) tekintetében valótlan tényt állítani, vagy való tényt hamis színben feltüntetni
elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi elQírásoknak, a vele szemben támasztott követelményeknek&
a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekrQl (fizetési feltételek, engedmények stb.  lsd. hitelek) megtévesztQ tájékoztatást adnak
különösen elQnyös vásárlás hamis látszatát keltik

2.) Tilos a gazdasági versenyt korlátozni:
ez általában kartellek formájában szokott megtörténni (több vállalt érdekközössége, akik olyan megállapodást kötnek, v. úgy mqködnek együtt, hogy az csak rájuk nézve jár elQnnyel, a többi piaci szereplQ azonban ezáltal csorbul  vagyis fékezik, torzítják a versenyt)
EU jogszabályok tiltják a kartellek létrejöttét, ezért a magyar tv. is harmonizál ezzel
Ez azonban csak egymástól független vállalkozások között jöhet létre, ha egymástól függQ vállalkozások kötnek ilyen megállapodást (pl.: anya-leányvállalt) az megengedett

Pl.: - vételi vagy eladási árak meghatározása (ezzel a többi szereplQt ki tudják szorítani az
adott piacról, ha alámennek a piaci árnak)
a beszerzési forrásokat felosztják, a fogyasztókat pedig kizárják ebbQl a forrásból
piac felosztása, értékesítési lehetQségek korlátozása
versenyeztetési eljárásban összejátszás (autópálya botrányok)

Kivételek a tilalom alól: a csekély jelentQségq megállapodások
A Kormány rendeletben mentesítheti a megállapodások egyes csoportjait a tilalom alól.
GVH egyedi kérelem alapján  II-

3.) Tilos a gazdasági erQfölénnyel való visszaélés:

ErQfölényben van az, aki az érintett piacon gazdasági tevékenységét a többi piaci szereplQtQl függetlenül folytathatja, nem kell tekintettel lennie döntései során a versenytársak, szállítók, egyéb üzletfelek magatartására.

a nagyobb gazdasági szereplQ nem köthet ki indokolatlan elQnyt, és nem kényszerítheti a kisebbet hátrányos feltételek elfogadására (gyakorlatilag ugyanaz a cél, mint az uzsorakamatnál, régen a blankettaszerzQdéseknél ( ÁSZF)
másik fél gazdasági döntéseit befolyásolni tilos

4.) Tilos a vállalkozások összefonódása

Ez megvalósulhat: - összeolvadással
- befolyásszerzéssel (közvetlen, vagy közvetett irányításszerzés)
- több vállalkozás létrehoz egy közösen irányított vállalkozást,
vagy tevékenységüket egyesítik
Aki mindezt ellenQrzi: Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
állami költségvetési szerv
élén elnök, akit a köztársasági elnök nevez ki 6 évre  1x meghosszabbítható
Elnök jogkörei: országgyqlésen részt vehet, gazdasági kérdésekben az országgyqlésnek szakvéleményt ad, évente beszámol a GVH tevékenységérQl, Kormány ülésén tanácskozási joggal vesz részt

Versenyfelügyeleti eljárás:

4 szakasza van: (1) a vizsgáló eljárása, (2) a versenytanács eljárása, (3) utóvizsgálat, (4) a jogerQs határozat végrehajtása
(1) mindig van, (2) nem mindig  3/5 tagú (ha az ügy fontossága miatt indokolt), (3) csak az érdemi határozattal lezárt ügyekben és a szüneteléskor, (4) csak ha nincs önkéntes végrehajtás
általános Pp. szabályok vonatkoznak rá: ügyfél (akivel szemben az eljárást megindítják, a kérelmezQ, akire a kérelem vonatkozik), képviselet, iratok megtekintése, határidQk, megkeresés, kézbesítés, felfüggesztés, rendbírság
Elintézési határidQ: 90 nap + 1x60 nap  érdek a gyorsaság, de alaposság
Van lefoglalás, zár alá vétel: ha attól kell tartani, hogy az iratokat megsemmisítik, meghamisítják a bizonyítékokat

Eljárás:
hivatalból, ill. kérelemre indulhat (qrlapon, formai, tartalmi kellékek, csak az indíthat, aki jogosult, hiánypótlás is van& )
bejelentés: bárki benyújthatja, aki az ügyben érdekelt ( meghallgatás
Vizsgáló eljárása: a végén jelentést készít (benne: tényállás, és bizonyítékok) ( javaslat az eljárás további menetére, ideiglenes intézkedésre ( vizsgálat lezárása, v. versenytanács elé kerül az ügy
Versenytanács: a.) esetben az eljárást megszünteti, iratokat visszaadja
b.) esetben tárgyalást tart (felek közös kérelmére a tárgyalás mellQzhetQ) ( érdemi határozat
Tárgyalás: nyilvános, de üzleti titkot, államtitkot, szolgálati titkot nem adhat ki (arról ki lehet zárni a nyilvánosságot, kérelemre v. hivatalból)
Szünetelés: ha csekély fokban veszélyezteti a piaci versenyt a megállapodás ( max. 6 hó, utóvizsgálat keretében ellenQrzik, hogy betartotta-e
Utóvizsgálat: (( rendes bíróság nem ellenQrzi, hogy a határozatot végrehajtják-e, az más szerv feladata
szünetelés esetén kötelezQ
érdemi határozattal befejezett ügyekben a vizsgáló diszkrecionális joga
idQtartama 30 nap( jelentés

Érdemi határozat:
csak a versenytanács hozhat, a vizsgáló csak közbensQ határozatot hozhat
fajtái:
a megállapodás nem minQsül versenyt korlátozónak
a megállapodás mentesül a törvény szerint (mert csekély jelentQségq, v. függQ vállalkozások között jön létre)
a megállapodás kormány rendelet hatálya alá tartozik
a megállapodás a GVH egyéni döntése alapján mentesül (mert pl. elQsegíti a termelés, forgalmazás ésszerqbb megszervezését, v. elQnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut& )
a tervezett áremelést részben tiltó határozat
GVH Hivatalos lapjában kell közzétenni a határozatot

Jogorvoslatok:
vizsgálati kifogás: vizsgálati eljárás szabálytalanságát lehet kifogásolni 3 napon belül
versenytanács közbensQ határozata elleni jogorvoslat (érdemi ellen 0)
közigazgatási per: bíróság elQtt kézbesítéstQl 30 nap megtámadni, a határozat megváltoztatására irányul

GVH által indítható per:
közigazgatási határozat ellen  írásban felszólítja a határozat módosítására v. visszavonására
max. a jogerQs határozattól 6 hónapig (jogvesztQ)
a közigazgatási szerv 30 nap alatt tesz eleget neki, ha azzal egyetért
ha nem, akkor bíróság elé kereset

Bíróság versenyfelügyeleti eljárása:
amikor a megállapodás a polgári jog által védett érdeket is sért, és a versenyjogi szankció nem elég
csak kérelemre indulhat, magánszemély
megyei, fQvárosi bíróság elQtt

Határozatok végrehajtása:
ha a határozat jogerQre emelkedett
általában a bírságot nem fizetik meg, és ilyenkor kell a végrehajtás
késedelmi kamat is jár utána, és az adóhatóság hajtja be, mert adók módjára behajtandó köztartozásnak minQsül
végrehajtás ellen is van jogorvoslat: végrehajtási kifogás
akinek jogát, v. jogos érdekét sérti a határozat
TudomásszerzéstQl 3 nap
Versenytanács elnökénél kell elQterjeszteni
Versenytanács elnöke 8 napon belül határoz, ez ellen nincs további jogorvoslat




11. hét
Felszámolás, csQdeljárás, végelszámolás

Alapfogalmak:
gazdálkodó szervezet: minden eddig felsorolt szervezet, és még mások is
adós: aki tartozását az esedékességkor nem tudja kiegyenlíteni
hitelezQ: akinek az adóssal szemben nem vitatott, elismert, lejárt, pénz, vagy pénzben kifejezhetQ követelése van
vagyon: minden befektetett eszköz és forgóeszköz

Ezek az eljárások a társaságok megszqnésének módjai, kivéve a csQdeljárást (ez inkább adósságrendezés egyezséggel)

Lényegük:
CsQdeljárás: - újraszervezQdést szolgálja
- a fizetésképtelen adósnak haladékot ad, hogy egyezséget kössön hitelezQivel
- célja: megegyezés
- ha nincs egyezség, akkor felszámolási eljárásba fordul át
- kevésbé kötött eljárás, kicsi a bírói kontroll
b.) Felszámolás: - fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezQk kielégítése
- bíróság törli és megszünteti a céget
- itt a legerQsebb a bírói kontroll
c.) Végelszámolás: - nem fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése
- kisebb a kontroll
- a társaság vagyonát osztják fel, ha kevés a hitelezQk
kielégítésére, akkor felszámolásba fordul át
- v. felszámolási eljárás ezzel párhuzamosan is folyhat
- ha már felszámolási eljárás kezdQdött a cég ellen, nem
kezdeményezhetnek végelszámolást
mindhárom eljárás illetékköteles: felszámolás/végelszámolás = 50/25ezer
csQdeljárás = 30/20ezer
eljáró szerv:
csQd, felszámolás rendes  megyei - bíróság elQtt
végelszámolás Cégbíróság elQtt
2.fok: ÍtélQtábla
+ nagyon fontos lesz a kezdQ idQpont, mert minden határidQ ettQl számít

CsQdeljárás:

Eljárás megindítása: a gazdálkodó szervezet vezetQje indíthatja meg a rendes bíróság elQtt ( ezt követQen nem lehet felszámolást indítani a csQdeljárás lezárásáig
Kérelemhez kell a létesítQ szerv / vezetQ szerv elQzetes hozzájárulása
KezdQ idQpont: kérelem bírósághoz érkezésének napja
30 napon belül  tárgyalás a hitelezQk meghívásával (a hitelezQk beleegyezése a csQdeljáráshoz a cél)
HitelezQk meghívása: ismert hitelezQk  közvetlenül
Nem ismertek  hirdetmény útján (2 db országos napilapban, a megindítástól 3 napon belül közzétenni)
+ az eljárásra vonatkozó okiratok megküldésével
hirdetményben: adós neve, székhelye, csQdeljárás kezdQ idQpontja, tárgyalás helye, ideje, iratok megtekintésének helye (a tárgyalásig)
Tárgyalás: adós kéri a hitelezQk beleegyezését a fizetési haladékhoz
Tárgyalás eredményét 3 napon belül a bírósághoz be kell jelenteni + a hitelezQi beleegyezést mellékelni
Ezután a Bíróság dönt: a fizetési haladék megadásáról vagy eljárás megszüntetésérQl, és a felszámolásról
Megszüntetés okai: - kérelmet nem az adós nyújtotta be
- hiánypótlás esetén 8 napon belül nem pótolták a hiányt
- nincs meg a vezetQ szerv elQzetes egyetértése
- 2 éves határidQ még nem telt el
- nincs hitelezQi egyetértés v. a tárgyalás eredményét nem jelentette be
eredmény: megszüntetQ végzés / fizetési haladék közzététele a Cégközlönyben 15 napra
ha van fizetési haladék:
- vagyonfelügyelQt rendelnek ki (felszámolói névjegyzékbQl)
- végzés közzétételétQl 90 napig az adóst fizetési haladék illeti meg (moratórium)
- ez nem minden kifizetésre vonatkozik, (pl. a kezdQ idQpont után keletkezett áfa kötelezettségre sem)
vagyonfelügyelQ figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, és nézi a hitelezQk érdekeit
- áttekinti az adós vagyoni helyzetét
- iratokba, könyveibe betekinthet, szerzQdéseit, bankszámláit megvizsgálhatja
- felvilágosítást kérhet a munkavállalóktól
- minderrQl tájékoztatja a hitelezQket
- jóváhagyása kell a csQdeljárás kezdQ idQpontja után keletkezett vagyoni jellegq kötelezettségvállalásokhoz (pl: kölcsönszerzQdés, olyan szerzQdés, ami alapján az adósnak fizetnie kell& )
- az adós követeléseit (bejövQ pénzek) érvényesítteti, vagy ellenQrzi azok érvényesítését
- adós által kötött bizonyos szerzQdéseket a bíróság elQtt keresettel megtámadhatja (azokat, amik a csQdeljárás alatt, vagy elQtte 1 évvel keletkeztek, és aminek tárgya, az adós vagyonából történQ ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás, vagy 3. személy javára feltqnQ értékkülönbséggel megkötött ügylet pl. uzsorakamat)
- minden kifizetést jóvá kell hagynia (csak olyat hagyhat jóvá, ami feltétlenül szükséges a mqködéshez (pl. közüzemi számla)
- jóváhagyja az egyezséget
- tisztsége a csQdeljárás megszüntetésével szqnik meg, vagy felszámolásnál a felszámoló kinevezésével
- programot dolgoznak ki a fizetQképesség helyreállítása érdekében + megkísérelnek a hitelezQkkel egyezséget kötni

Egyezség: - a 90 napos moratórium alatt egyezségi tárgyalást kell tartani
a hitelezQket, vagyonelügyelQt meghívják + kézbesítik a fizetQképesség helyreállítását célzó programot (15 nappal a tárgyalás elQtt)
a moratórium alatt több tárgyalás is tartható, ha valamelyik sikertelen
egyezség lényege: az adós tartozásait 3. személy átvállalhatja, hitelezQk az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, kezességet vállalhatnak
írásba kell foglalni
a tárgyalások eredményét a moratórium lejártát követQ max. 3 napon belül be kell adni a bírósághoz (+ egyezségi megállapodást mellékelni)
( elmulasztása: 50.000.-Ft-ig pénzbírság
ha nincs egyezség: b. az eljárást megszünteti,
ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor végzéssel jóváhagyja, és a csQdeljárás befejezQdik

Felszámolás:

megindítása: fizetésképtelenség esetén; adós, hitelezQ, végelszámoló kérelmére, vagy a cégbíróság értesítése alapján (ha a cégbíróság a céget megszqntnek nyilvánította, vagyonát rendezni kell ilyen úton  lsd. elQzQ óra: megszüntetési okok érvénytelenség esetén pl.)
az adós akkor kérheti, ha csQdeljárással nem kíván élni
ha hitelezQ kéri: tartozás, jogcím kell hozzá, lejárt követelés (legalább 60 napos számla), + hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek + iratokat csatolni
a bíróság értesíti az adóst és felszólítja, hogy nyilatkozzon (8 napon belül), hogy elismeri-e a tartozást
( ha nem ismeri el a tartozást: peres útra tartozik, nem fizetésképtelenség
( ha elismeri: nyilatkoznia kell, hogy kér-e haladékot, részletfizetést + be kell jelentenie számlaszámait (a bíróság erre max. 30 napot engedélyezhet)
( ha nem nyilatkozik: fizetésképtelenségét vélelmezni kell (megdönthetQ vélelem)
a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha:
- nem a jogosult terjesztette elQ,
- moratórium alatt terjesztették elQ
- a hiánypótlásnak nem tett eleget, v. ismét hiányos
a Bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét, és felszámolót nevez ki a névjegyzékbQl (innentQl csak Q járhat el, más felszámoló nem, és teljesítési segéd is csak a bíróság engedélyével vehetQ igénybe)

Eljárás lefolytatása:
akkor kell vélelmezni egy cég fizetésképtelenségét, ha 60 napon belül nem elégít ki valamilyen tartozást, ami elismert
kérelem benyújtásától számított 60 nap alatt kel megvizsgálni a kérelmet
( ha nem fizetésképtelen: az eljárást megszünteti
( ha fizetésképtelen: végzést hoz errQl (ez a felszámolás kezdQ idQpontja)
Cégközlönyben a végzést közzé kell tenni (benne minden adat, a cégé, eljáró bíróságé, a kezdQ idQpont, ha csQdeljárás elQzte meg, stb& ) a hitelezQk felhívásával: hitelezQk felé ez a kezdQ idQpont + ki kell függeszteni az eljáró bíróságon, és minden megyei bíróságon
Emellett a bíróság értesíti: (1) Cégbíróságot, aki a cégjegyzékbe bejegyzi, hogy a cég felszámolás alatt van, (2) adó- vámhatóságot, illetékhivatalt, tb szerveket, (3) munkaerQpiaci szervet, munkavédelmi felügyelQséget, (4) számlavezetQ pénzintézetek, (5) Földhivatalt + egyéb szerveket
HitelezQknek a közzétételtQl 45 nap követeléseiket bejelenteni + egyezséget köthetnek (a felszámolási zárómérleg benyújtásáig bármikor lehet)
- Egyezségi tárgyalás: adós kérelmére
Csak azok a hitelezQk vehetnek részt benne, akik a 45 nap alatt
jelentkeztek
Programot kell készíteni
Vége megállapodás, amit bíróság végzéssel jóváhagy
Benne: fizetési sorrend, a fizetés határideje, aránya, módja
KezdQ idQponttól 2 évig tarthat
El kell készíteni a zárómérleget, a vagyonfelosztási javaslatot
(hitelezQknek meg kell küldeni),
a gazdálkodó szervezet vezetQjének feladatai felszámoláskor:
- kezdQ nap elQtti nappal záróleltárt, zárómérleget, éves beszámolót kell készíteni
- 45 nap a felszámolónak, adóhatóságnak kézbesíteni
- irattári anyagot a felszámolónak átadni
- 30 nap nyilatkozni, hogy van-e valamilyen környezeti károsodás, környezeti bírság
- felszámolót tájékoztatni minden jogügyletrQl, kötelezettségvállalásról
- a munkavállalókat, szövetkezeti tagokat, szakszervezeteket tájékoztatni
- 30 nap az ismert hitelezQket tájékoztatni
ált. szab. még: a felszámoló a tudomására jutott bqncselekményt jelentenie kell a bíróságnak (sikkasztás, vesztegetés, egyéb gazdasági bqncselekmények& ),
f.a. toldattal el kell látni a cég nevét

HitelezQi választmány:
kezdQ naptól 90 napon belül a hitelezQket össze kell hívni egy tárgyalásra
15 nappal elQtte tájékoztatni Qket a cég szerzQdéseirQl ( észrevételt tehetnek rá
Félévente elszámolást kell feléjük küldeni
Megtámadhatják (ahogy a felszámoló is) a cég kötelezettségvállalásait, amik:
- 1 évvel a felszámolás elQtt keletkeztek
- adós vagyonából történQ ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás
- 3. szem. javára feltqnQen aránytalan értékkülönbözettel kötött szerzQdés
- egyéb az adós vagyonát csökkentQ jogügylet (hitelezQk kijátszására)

Felszámoló feladatai:
felméri a cég vagyoni helyzetét
nyitó felszámolási mérleget készít, benne: költségek, ütemterv, az állagmegóvásra, a munkavállalók leépítésére
joga van az adós által kötött szerzQdéseket azonnali hatállyal felmondani
a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, Q teljesíti a kötelezettségeket
adós függQ követeléseit esedékességükkor Q hajtja be
adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti (árverés v. pályázat) a lehetQ legmagasabb áron,
( nyilvános pályázati felhívást kell ilyenkor közzétenni / árverési hirdetményt, erre van 15 nap
a felszámolás végén felszámolási zárómérleget, zárójelentést, záró adóbevallást kell készíteni
az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni (kötelezettségének megszegésével okozott kárért felelnie kell)

Eljárás befejezése:
zárómérleg megküldése a hitelezQknek (kézhezvételtQl 30 napon belül)
hitelezQknek 30 nap van megkifogásolni ( ilyenkor a bíróság tárgyalást tart az ügyben ( helyt ad / elutasítja
tartozások kielégítése
Sorrend!!!!
munkabér, és egyéb bérjellegq juttatások
Bankgarancia Alapból adott támogatást
Vagyon megóvásával kapcsolatos költségek, környezetkárosítás miatti költségek
Adók
Felszámolási eljárás költségei +iratok rendezésének költségei
Felszámoló díja (5%, de min. 100.000.-Ft)
HitelezQk arányosan (csoportokba osztva, egy csoporton belül arányosítanak)

Eljárás megszüntetése végzéssel ( Cégközlönyben közzétenni
Egyszerqsített felszámolás:
ha a cég vagyona még a felszámolás költségeire sem lesz elég elQreláthatólag
15 nap a beérkezéstQl errQl határozni
Ilyenkor a vagyont a hitelezQk között osztják fel
Cég megszüntetésérQl végzés( Cégközlönyben közzététel
Ilyenkor csak egy írásbeli elQkészítés van, benne:
- hitelezQi igények összesítése, felszámoló költségei, behajthatatlan költségek
- hitelezQket felhívják, hogy jelentsék be a cég egyéb vagyonát

Végelszámolás
itt nincs fizetésképtelenség, csak jogutód nélküli megszqnés
Gazdálkodó szerv vezetQje / vezetQ szerve hoz döntést errQl
Végelszámolót neveznek ki
Cég határozatát 8 nap megküldeni a Cégbíróságnak
KezdQ idQpont a határozat idQpontja
Cégközlönyben közzététel (benne minden adat, szokásos& )
( HitelezQket benne felhívják, hogy jelentkezzenek 40 napon belül ( végelszámoló a követeléseiket 45 napon belül vitathatja

Végelszámoló feladatai:
értesíteni az illetékes hatóságokat: adóhatóság, illetékhivatal, Földhivatal, TB, környezetvédelmi felügyelQség, munkaerQpiaci szervet& (ugyanaz mint az elQzQ)
jogosult a cég szerzQdéseit, kötelezettségvállalásait azonnali hatállyal felmondani
szerzQdéstQl a cég nevében elállni
a cég feladatait Q teljesíti, követeléseit Q hajtja be
az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni
díja 1,5 %

Gazdálkodó szervezet vezetQjének feladatai:
záró leltár, zárómérleget, záró adóbevallást& készíteni,
iratjegyzéket készíteni, iratokat a végelszámolónak átadni
30 nap nyilatkozatot tenni, hogy nincs környezetvédelmi károsodás, bírság
Munkavállalók, szövetkezeti tagok, szakszervezetek értesítése

1 év elteltével tájékoztatót kell készíteni (benne az aktuális helyzet bemutatása)
A végén zárómérleget, zárójelentést kell készíteni
El kell számolni az adóhatósággal, minden adót be kell fizetni
A cégnek ezeket a végelszámoló jóváhagyásra bemutatja, majd a Cégbíróságnak bejelenti
( végzés a megszüntetésrQl

Van egyszerqsített végelszámolás, ha nincsenek tartozások

Közben indulhat felszámolási eljárás is (a végelszámolás ilyenkor megszqnik, v. párhuzamosan folyik)


11. hét
Munkajog

I. Alapfogalmak:
szakszervezet: munkavállalók olyan szervezete, amink a célja a munkavállalók érdekeinek (anyagi-, szociális-, kulturális-, élet- és munkakörülmények tekintetében) megvédése ( a munkáltató egyes döntéseit elQtte a szakszervezettel véleményeztetnie kell
a szakszervezet tájékoztatást kérhet, ellenQrizhet, véleményeznie kell egyes döntéseket, a jogellenes munkáltatói döntés ellen kifogást nyújthat be a munkavállaló védelmében
kollektív szerzQdés: a szakszervezettel köti meg a munkáltató, a munkavégzés általános feltételeit rögzítik benne. Ez az egyéni munkaszerzQdések mellett mindenkire vonatkozik
1 munkáltatónál 1 kollektív szerzQdés lehet, ki kell hirdetni, azzal lép hatályba
Szakszervezet legalább 65%-os támogatása kell hozzá
Üzemi tanács: minden olyan munkáltatónál kötelezQ, ahol több mint 50 munkavállaló van, vagy minden olyan telephelyen, amelynek vezetQje legalább részben rendelkezik vezetQi jogkörökkel, és minimum 15 fQ van; 3 évre választják, a tagok száma a munkavállalók számától függ
Ha több üzemi tanács van, kell egy központi
Érdekképviseleti szerv, a munkáltató döntése elQtt véleményeztetnie kell,

II. Munkaviszony létesítése
betöltés módja a pályáztatási rendszer: ez jogszabály, v. egyéb szabály alapján kötelezQ lehet (diszkriminációs jogviták kapcsolódhatnak ide) ( csak azzal lehet szerzQdést kötni, aki a pályázati feltételeknek megfelelt, és aki azon részt vett
meg kell jelölni az elbírálás határidejét
eredménye 3. személlyel csak a pályázó engedélyével közölhetQ
munkaszerzQdés, írásba kell foglalni (jogszabállyal, kollektív szerzQdéssel ellentétben nem állhat, kivéve ha ez utóbbi a kedvezQbb) ( hiányára csak 30 napig (és csak a munkavállaló) hivatkozhat
ha a munkaviszonyhoz hatósági engedély kell, csak annak beszerzése után köthetQ meg a munkaszerzQdés (pl.: fiatalkorúaknak  16 év alatt kell engedély, vagy a külföldiekhez, névjegyzékbe bejegyzett munkakörhöz kell& )
alanyai: munkáltató (jogképes legyen), munkavállaló (16 évtQl)
kötelezQ tartalma: munkakör (FEOR szám, munkaköri leírást átadni kötelezQ  a konkrét munka leírását tartalmazza), munkabér, munkavégzés helye (állandó / változó = idQszakosan több telephelyen dolgozik), felek adatai (személyes adatok, TB szám adóazonosító szám& )
tájékoztatást kell adni még a munkavállalónak: a munkarendrQl, a bérfizetés napjáról, munkába lépés napjáról, rendes szabadság idejérQl, felmondási idQ szabályairól& + a felek bármely egyéb kérdésrQl is megállapodhatnak
munkaviszony lehet határozott idejq (naptári nap szerint kell meghatározni, max. 5 év ( ha tovább folytatódik, v. ha ezután ismét határozott idejqt létesítenek az határozatlanná alakul) ill. határozatlan (felmondásig) + próbaidQ (csak a szerzQdéskötéskor lehet kikötni, késQbb nem, min. 1-max. 3 hó, ezalatt bármelyik fél indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhat)
más a munkaviszony létrejötte (ez a szerzQdéskötés idQpontja) és a megkezdésének ideje (ez a munkába lépés napja)

Felek jogai és kötelezettségei:
munkáltató köteles:
a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat és a jogszabályokat betartani (pl.: munkaidQ hossza)
egészséges és biztonságos munkakörülményeket biztosítani
a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a feladatait teljesíteni tudja (pl.: munkafeltételek, eszközök, helyszín biztosítása)
a szükséges tájékoztatást és irányítást megadni ( EGK irányelv rendezi, hogy milyen napi szintq információkat kell adni&
munkabért megfelelQen fizetni
munkavállaló köteles
munkaképes állapotban megjelenni (nem lehet ittas), az elQírt idQt munkában tölteni, és a munkáltató rendelkezésére állni
munkatársaival együttmqködni, rendes magatartást tanúsítani
munkáját személyesen ellátni, a kapcsolódó és elQkészítQ munkákat is elvégezni
üzleti titkot, információkat megQrizni
tanfolyamon, vagy továbbképzésen részt venni
a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni
- benne: munkaidQ meghatározása, munkavégzés helyének meghatározása, más munkahelyre történQ beosztás joga, kiküldetés* elrendelése, munkakör meghatározása

kiküldetés: ideiglenesen más munkavégzési hely, de nem minQsül annak, ha a szokásos munkavégzés keretén belül végez különbözQ helyeken munkát
kirendelés: megállapodás alapján más munkáltatónál (de a két munkáltató között legyen kapcsolat pl.: egymás tulajdonosai) történQ munkavégzés, ideiglenesen

MunkaszerzQdés elemei
munkaidQ
napi 8 óra, heti 40 óra, de más szabály, vagy a felek megegyezése rövidebb idQt is elQírhat (hosszabb nem lehet)
kivétel: napi 12h heti 60h, ha a munkavállaló készenlétes, vagy ha a munkaválló a munkáltató közeli hozzátartozója
beosztása: a munka jellegére, az egészségre figyelemmel kell beosztani, fQszabály szerint egyenlQen, de lehet egyenlQtlenül is
( ilyenkor is minimum napi 4h-t kell dolgozni,
éjszakai munkára más szabályok vonatkoznak
pihenQidQ
napközben 6h után 20 perc pihenQidQ
két napi munkavégzés között legalább 11h
hetenként 2 pihenQnap (nem feltétlenül hétvége, de az egyiknek vasárnapra kell esnie)
c.) szabadság
- részei alapszabadság (20 nap és életkor szerint emelkedik) és pótszabadság (kollektív szerzQdés szerint jár)
- egyes munkáknál ehhez még jár pl: vakoknak +5nap, föld alatt dolgozóknak +5 nap
- ¼-ét a munkavállaló kérésének megfelelQen kell kiadni, az esedékesség évében (de kivételesen fontos esetben a következQ év jún.31-ig is ki lehet adni)

d.) betegszabadság:
- betegség, üzemi baleset esetén évi 15 nap lehet (orvosi igazolással) ( bér 80%-a jár erre az idQre
e.) munkabér
a munkavállalónak alanyi jogon jár, még ha a szerzQdés késQbb érvénytelen lesz is, munkabért akkor is kell fizetni az elvégzett munka után
egyenlQnek kell lennie a hasonló munkaviszonyoknál, nincs megkülönböztetés = egyenlQ munkáért egyenlQ bér elve
figyelembe kell venni a munka természetét, hogy szellemi, fizikai, jár-e valamilyen károsodással&
lehet idQbér (napi-, óra-, havibér) és teljesítménybér (de ilyenkor is van egy garantált bér, amit mindig megkap 1992 óta), de a mindenkori minimálbér min.
részmunkaidQnél arányosan csökken az összeg
+ vannak bérpótlékok, prémium, és jutalom
Bérpótlék: kötelezQ adni éjszakai munkáért, van délutáni, éjszakai mqszakpótlék, rendkívüli munkavégzés esetére járó díjazás, készenléti díj, ügyeleti pótlékok
Vasárnapi munkavégzésért +50% illeti meg
Rendkívüli munkavégzés = túlóra min. +50% v. + szabadidQ jár érte
Ha pihenQnapon végzik: +100% jár, v. +50% és másik pihenQnap
Az adott plusz pihenQnapot legkésQbb a következQ hónapban kell kiadni
Készenlét: +20%, ügyeletnél +40%, és ha munkát is kell végeznie, akkor még alapdíjazás is jár
ÁllásidQ: majdnem ugyanaz, mint a kirendelés, a különbség az, hogy itt azért nem tud munkát végezni, mert nincs munkalehetQség, + a két munkavállaló megállapodott, de nincs tulajdonosi kapcsolat
Távolléti díj: akkor kell fizetni, ha a munkáltató mqködésébQl eredQ okból nem tudja munkával ellátni munkavállalóját ( személyi alapbére illeti meg
Költségek megtérítése:
a szükségesen és indokoltan felmerült költségek,
munkáltató érdekében felmerült költségek, amikhez a munkáltató elQzetesen hozzájárult
Kulturális, szociális juttatások: továbbképzés finanszírozása, lakástámogatás, szociális juttatás (vissza nem térítendQ támogatás)
Munkaruha juttatás

az adott országban érvényes pénznemben kell kifizetni (külföldön is az adott pénznemben)
természetben (olyan árucikkek, amik a megélhetéshez szükségesek pl.: mosópor, ruhapénz stb. max. 20% lehet), v. pénzben (készpénz, bankszámla, csak ha van) lehet kifizetni
levonások: csak jogszabály, végrehajtható határozat, munkavállaló hozzájárulása esetén lehet
pl.: végrehajtás esetén munkabérbQl levonás
munkavállalói károkozás esetén, v. ha több lett neki fizetve jogalap nélkül
( ilyenkor ha a munkavállaló jóhiszemq volt, csak 60 nap van érvényesíteni, de
ha felismerhette, akkor 3 év az általános elévülési határidQ

III. Munkaviszony megszqnése:
(1) halál, (2) munkáltató jogutód nélküli megszqnésével, (3) határozott idQ lejártával

Munkaviszony megszüntetése:
(1) közös megegyezéssel  határozott idejq munkaviszonyt lehet megszüntetni, (2) rendes felmondással, (3) rendkívüli felmondással  csak határozott idejq munkaviszony esetén, (4) próbaidQ alatt azonnali hatállyal

rendes felmondás
csak a határozatlan idejqnél van
indokolni kell, amibQl a felmondás okának világosan ki kell tqnnie, vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítnia
oka: munkáltató mqködésének hibája, munkavállaló képességei, magatartása
nem lehet így megszüntetni:
betegszabadság, táppénz alatt
beteg gyerek ápolása miatti táppénz, illetve fizetés nélküli szabadság alatt
közeli hozzátartozó ápolása miatti fizetés nélküli szabadság alatt
terhesség, a szülés utáni 3 hónap alatt és szülési szabadság alatt
katonai szolgálat töltése alatt (ma már nem aktuális)
felmondási idQ:
min. 30 nap, max. 1 év
30 napnál attól függQen hosszabb, hogy mennyi volt a munkaviszony ideje (+ 5, 15, 20, 25, 30, 40, 60 nap)
felmondási idQ fele alatt nem kell dolgozni (ennek beosztását a munkavállaló határozza meg, kérése szerint alakul)
felmondási idQ alatt még kap fizetést

csoportos létszámcsökkentés
akkor van, ha 20-100 munkavállaló közül min. 10 fQt elbocsátanak, 100-300 munkavállaló közül 10%-ot elbocsátanak, 300 fQ felett min. 30 fQt elbocsátanak a munkáltató mqködésével összefüggQ ok miatt
elQzQleg (15 nap) egyeztetni kell a szakszervezettel, üzemi tanáccsal
konzultációt folytatnak arról, hogy miként lehetne elkerülni, enyhíteni, milyen elvek szerint történjen stb.
illetékes munkaügyi központot is értesíteni kell
munkavállalót a létszámcsökkentésrQl 30 nappal elQtte tájékoztatni kell

végkielégítés:
rendes felmondáskor (kivéve ha nyugdíjba megy), és jogutód nélküli megszqnéskor van
+ legalább 3 év munkaviszony kell hozzá
3év- 1havi, 5év  2havi, 10év- 3 havi, 15év  4havi, 20év - 5havi, 25év - 6havi

rendkívüli felmondás
bármelyik fél élhet vele, ha a másik fél:
kötelezettségét szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul megszegi
olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi
ha munkavállalóval szemben élnek vele, az indokokat elQzQleg tudatni kell vele, hogy kifogást terjeszthessen elQ, ill. védekezhessen
okról való tudomásszerzéstQl 15 napon belül, de max. az ok bekövetkezésétQl 1 év gyakorolni
nincs végkielégítés, és a rendes felmondás egyéb szabályai
Ha a munkavállaló él vele, annyi átlagkeresetet megkap, amennyi a rendes felmondás esetén járna + végkielégítést is kap+ felmerült kárát meg kell téríteni (ha van ilyen)

Eljárás:
a munkavállalónak a munkakörét át kell adni, el kell számolnia
utolsó napon kell a munkavállalót kifizetni, + igazolásokat kiadni neki
igazolásban: személyi adatai, TAJ száma, munkaviszonyának idQtartama, bérébQl esetlegesen levonandó tartozások összege, kivett betegszabadság idQtartama, végkielégítés, nyugdíjpénztára neve,

ha jogellenes okkal történik a felmondás és bíróságra mennek, akkor utána tovább kell foglalkoztatni, kivéve, ha a munkáltatótól az nem várható el
ha a bíróság mellQzi a visszavételt, 2-12 hó átlagkeresetet kell neki kifizetni
+ kifizetni elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait, felmerült kárát

IV. Munkaügyi eljárások:
- fajtái: kollektív munkaügyi vita, munkaügyi jogvita

kollektív munkaügyi vita:
érdekviták megoldása, egyeztetQ eljárás jellemzi
a vita állhat fenn a: munkáltató-üzemi tanács, a munkáltató-szakszervezet, szakszervezet-munkáltatói érdekképviseleti szerv között
viták köre: munkáltató gazdálkodásával összefüggQ dolog, szociális, egészségügyi, kulturális kérdések
nem minQsülhet jogvitának, mert akkora b. jár el
egyeztetQ eljárás, közvetítQ (mediáció)  döntési jogköre nincs, döntQbíró  az lehet, akihez mindkét fél hozzájárult, és csak akkor kötelezQ a döntése a felekre, ha az alávetés tényét elQre rögzítették

munkaügyi jogvita ( Munkaügyi B. jár el
alanya: munkavállaló, szakszervezet, üzemi tanács, munkáltató, de nem lehet alanya az elhunyt munkavállaló örököse is
a munkavállalók egymás közötti jogvitájában a rendes bíróság jár el, mert köztük nincs munkaviszony
ide tartoznak még: az érvénytelen munkaszerzQdéssel kapcsolatos jogviták
ebben az eljárásban van békéltetés (a békéltetQt a b. nevezi ki)

V. FelelQsségi szabályok: munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelQssége

Munkavállaló felelQssége
ha a munkáltatónak okoz kárt / ha 3. személynek okoz kárt, a munkáltató a felelQs, de megtérítés van
munkaviszonyának vétkes megszegésével okozott kárért felel
de! mindent a munkáltatónak kell bizonyítani (kárt, okozati összefüggést, kár mértékét& )
gondatlan károkozás esetén a felelQsség korlátozott, csak átlagkeresete 50%-ig / hó terjedhet
egyébként: kárt. mértéke összesen: max. 1,5 havi fizetés, de a kollektív szerzQdés 6 hóban határozhatja meg
szándékos károkozás esetén teljes kárt meg kell téríteni
mentesülés: ha a kárt elháríthatatlan külsQ ok idézte elQ
ha a kárt többen együttesen okozták, munkabérük arányában felelnek (nem vétkesség arányában)
nem kell megtérítenie a kárnak azt a részét, amit a munkáltató vétkes közrehatása idézett elQ

Munkáltató felelQssége:
a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kártért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel (objektív felelQsség)
mentesülés: ha mqködési körén kívül esQ elháríthatatlan ok okozta a kárt, vagy a károsult (munkavállaló) elháríthatatlan magatartása
kármegosztás: nem kell megtéríteni azt a kárt, amit a munkavállaló vétkes magatartásával okozott
okozati összefüggést a munkavállaló bizonyítja
vétkességet (hiányát) a munkáltató bizonyítja ( mentesül
a munkáltató felel a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiért, tárgyaiért is
de! elQírhatja azok tárolási módját, ha munkavállaló ezt megszegi, nem felel a munkáltató
meg kell téríteni az elmaradt jövedelmet, a rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét, amiktQl a munkavállaló elesett + a hozzátartozók ezzel összefüggésben felmerült kárát is
járadékot is meg lehet állapítani (Ptk. ide utal)
15 nap van a károkozástól a kárigény elQterjesztésére ( 15 nap, írásos válasz

13. hét
BüntetQjog és szabálysértés

Bevezetés:
Sok elmélet létezik: bqn, büntetés, tettes, sértett
tettbüntetQjogi iskola (csak magát a cselekményt vizsgálja, annak súlyosságát)  klasszikus iskola
tettes büntetQjogi iskola (elkövetQ személyi körülményei)
közvetítQ irányzatok (ötvözi a kettQt)
treatment ideológia (megjavítás, visszavezetés a társadalomba
Alapelvek:
Ellentét a magánjoggal, polgári joggal, nincs diszpozitivitás (választási lehetQség, felek szabad akarata), sokkal kötöttebb, konjunktivitás érvényesül. Az elvek is ezt tükrözik
nullum crimen sine lege (csak a törvényben leírt bqncselekmény miatt büntethetQ)
nulla poena sine lege (csak törvényben meghatározott büntetés szabható ki)
visszaható hatály tilalma (ha elkövetéskor nem bqncselekmény, nincs büntetés)
analógia tilalma (nem lehet párhuzamot vonni hasonló esetek között)

Alapfogalmak:
bqncselekmény:
bqntett (2 évnél súlyosabb),
vétség (enyhébb) ( különös részben + szabálysértés (külön törvényben)

halmazat (ha több bqncselekményt követ el, és azt egy eljárás keretében bírálják el)
alaki / anyagi
látszólagos / valódi

Szándék
szándékosság (magatartása következményeit kívánja, vagy abba belenyugszik),
gondatlanság (magatartása következményeit elQre látja, de könnyelmqen bízik azok elmaradásában, vagy elQre kellett volna látnia, de a tQle elvárható figyelmet, körültekintést elmulasztotta)

stádiumok
kísérlet (megkezdi, de nem fejezi be) de önkéntes elállásnál, eredmény elhárításánál nincs kísérlet, nem büntethetQ ( befejezett bqncselekmény büntetési tétele
elQkészület (könnyítQ feltételek biztosítása, elkövetésre felhív, ajánlkozik), de itt is önkéntes elállás& ( csak akkor büntetendQ, ha a különös részben büntetni rendeli
befejezett (csak ilyen alakja van a gondatlan, verbális, mulasztásos, állapot bqncselekményeknek)

elkövetQk
tettes (aki csinálja, bármilyen eszközt felhasználhat& )
társtettes (legalább 2 tettes valósítja meg, és mindketten teljesen megvalósítják a tényállást + közös elkövetés tudata)
közvetett tettes (akit felhasználnak eszközként)

részesek:
felbujtó (Q ösztönzi a tettest, rábírja az elkövetésre)
bqnsegéd ( pszichikai (lélekben támogatja), fizikai (pl. lefogja a sértettet, míg a másik kirabolja)

tényállás elemzése
- elkövetési tárgy (amire a bqncselekményt elkövették pl. lopott pénz), passzív alany
- elkövetési magatartás (pl: fegyveresen felfegyverkezve, üzletszerqen& )
- eredmény: sértQ, veszélyeztetQ (van-e konkrét fizikai változás, vagy csak veszélyeztetés
pl.: közlekedési bqncselekményeknél, a közlekedés biztonságának veszélyeztetése  nem kell sérülés)
- okozati összefüggés (van-e kapcsolat a csel. és az eredmény között pl. elQre kellett-e
látnia tette következményét, v baleset)
-felróhatóság

büntetések
fQbüntetések
- szabadságvesztés (fegyház, börtön, fogház)
- közérdekq munka (ritka)
- pénzbüntetés (naponta kell fizetni (( pénzmellékbüntetés  egy összegben)
mellékbüntetések
- közügyektQl eltiltás (nem választhat, nem választható, nem kaphat katonai rendfokozatot, stb& )
- foglalkozástól eltiltás (ha azzal kapcsolatos bqncselekményt követ el)
- jármqvezetéstQl eltiltás (ha azzal kapcsolatos a bqncselekmény)
- kitiltás (országon belül, 1 v több helységbQl)
- kiutasítás (az országból, határozott idQre)
- pénzmellékbüntetés (lsd fent)
intézkedések (van önálló, vagy csak büntetés mellett alkalmazott)
- megrovás (csak szóbeli rosszallás, enyhe)
- próbára bocsátás (nem szab ki büntetést, elhalasztja)
- kényszergyógykezelés (kóros elmeállapot miatt)
- alkoholisták kényszergyógyítása (olyan bqncselekmény miatt, ami alkoholista
életmódjával függ össze)
- elkobzás (az elkövetés eszközét)
- vagyonelkobzás (ami a bqncselekmény elkövetésébQl származik)
- pártfogó felügyelet (próbára bocsátott, feltételes szabadság mellett)

BüntethetQséget kizáró és megszüntetQ okok
I. BüntethetQséget kizárja: 1. gyermekkor (ez objektív, nincs mérlegelés  14 év)
2. kóros elmeállapot (nem képes felismerni a következ- ményeket, ittas állapot más eset!!!)
3. kényszer, fenyegetés (fizikai  pszichikai ráhatás)
4. tévedés (amirQl az elkövetéskor nem tudott)
5. társadalomra veszélyesség csekély foka
6. jogos védelem (jogtalan támadás esetén pl., de csak a szükséges mértékig terjedhet, élet, testi épség védelmére használható, a vagyon védelmére nem)
7. végszükség (nagyobb veszély elhárítása esetén, és ha ezzel javak, vagy személy károsítását elQzi meg)
8. magánindítvány hiánya (vannak olyan bqncselekmények amik csak feljelentés esetén büntethetQk pl.: becsületsértés, rágalmazás )
9. egyéb ok (különös részben felsorolva adott cselekményeknél)
(Ezek objektív és szubjektív (ez utóbbihoz mérlegelés szükséges), kóros és nem kóros eredetq okok.

II. BüntethetQséget megszüntetQ okok:
elkövetQ halála (más nem vonható felelQsségre helyette)
elévülés (életfogytiglannál 20 év, egyébként = a felsQ határral + van el nem évülQ bqn pl.: emberrablás, háborús bqncselekmények, terrorcselekmény& )
kegyelem (közkegyelem, egyéni kegyelem)
cselekmény társadalomra veszélyességének megszqnése vagy csekéllyé válása (ilyenkor megrovás van = szóbeli dorgálás )
egyéb ok

III. BüntethetQség feltételes akadályai
diplomáciai és egyéb mentességek (külföldi állam hozzájárulása kell a felelQsségre vonáshoz)
magánindítvány hiánya (lsd. fent)








 PAGE 69

Hasonló témájú dokumentumok

Gazdasági Magánjog 2010/11 2. félév kidolgozott tételek

- 2011-05-16 12:17:49

Gazdjog2 jegyzet5

- 2011-02-17 20:30:59

alkotmányjog,munkajog,közigazgatás

- 2010-01-19 18:57:02

A Szabó Miklós -féle könyv röviden

- 2009-05-24 10:02:35

gazdjog2 3.ea/4

- 2011-03-01 17:27:45

Gazdjog2 jegyzet 3

- 2011-02-17 20:29:45

Jogi alapismeretek ea 20080913

- 2008-10-06 18:33:43

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

00 03.04/1 2 eloadas 3. előadás 3. gyakorlat 3.óra 4. 8. előadás a mű aggregált kereslet alapfogalmak alkotmány alkszámtech altér analízis dolgozat megoldás anyagszerk biztonsgtecnika dhm diszkrét matematika élete elosztás építészettörténet európai civilizációk eredete fejlődéslélektan függvény füst gamf fizika vizsga gazd.töri tétel6 gazdaság gepalap gyökerek internet kafka költségszámítás környezetvédelmi mikrobiológia közgáz matematika menedzsment nemzetközi marketing növényszervezettan oktatói kiadott anyag órai dia rékai miklós setting prices szakdolgozat szamitogep szentmiklóssy szervezes szigorlat vallás