győri klára
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarKulturális antropológiaA Társadalmi Nemek Antropológiája II.győri klára
2008.11.26 14:30:17
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
GYPRI KLÁRA: KISZÁRADT AZ ÉN ÖRÖMEM ZÖLD FÁJA
GyQri Klára volt az egyik olyan erdélyi írónQ, aki szeretett mesélni, s mqveirQl életmqvet hagyott maga után. Életét Erdélyben, egy konzervatív társadalomban élte le. Életmqvét Nagy Olga írásában olvashatjuk. Népi alkotó, jellemzQ rá a közlésvágy és a közlés gyönyöre. Az Q nevéhez fqzQdik a mesefa kifejezés is, hiszen a családjában szinte mindenki foglalkozott a mesékkel, pl. az apja, gyQri Mihály is.
Mqvei megírásakor úgy érezte, mást kell mondania, ha hallgatóság elQtt van, mert akkor nem lehet akármit és akárhogyan mondani. A mesemondó szószóló, nemcsak alkotó, hanem elQadó is, a közösség elQtt csak azt mondhat, ami a hallgatóság ízlésének megfelel. De más az, ha van elQtte egy papír, melyre leírhatja a titkos gondolatait.
Ha egy sajátos mq eredetét, születését, megvalósítását vizsgáljuk, több kérdést is feltehetünk. Például, hogy egy mesélQ hogyan juthat el oda, hogy gondolatait papírra írja, vagy hogy többet ér-e a szóbeliség, mint az írásbeliség stb. Itt a kétféle elQadómqvészet közti különbséget taglalja.
Kali néni (ez volt a beceneve) gyqjtött közmondásokat, szólásokat, gyerekverseket, babonákat. Emellett tudott helységneveket, azokhoz fqzQdQ mondákat, szokásokat, hiedelmeket. Hitt benne, hogy a mesefa lehet közösségnevelQ: amit a közösségtQl átvett, azt adja vissza a maga egyediségében, sajátosan. Mindez a további nemzedékek gondolkodására hatott.
Kali néni szükségét érezte, hogy véleményét ne csak a népi próza merev szabályaival, hanem szabadabb beszédeivel is elmondja. Többek közt a reneszánsz olasz novellaíró, Boccaccio mqveibQl is parasztmeséket faragott: a hQsökbQl parasztmenyecskék és parsztlegények lettek, új tartalommal töltQdtek fel, megváltozott nevük, természetük, szokásaik stb. A falu lakosait néha szatirikusan, humorosan mutatja be, a legtöbb mq témája az érdekházasság érzelemölQ hatása, a soha be nem teljesülQ szerelmek. A mqvek közös vonása, hogy közel azonos élményforrásuk van. Egyes alkotásokban a mindennapokat mutatja be, azok erényeit és hibáit, a közelmúltat jeleníti meg, mások a szokásostól eltérQ magatartásokról szólnak, vagy az elfojtott érzelmekrQl. Ezek teszik érdekessé a mqveket.
GyQri Klára a kolozsvári Néprajzi Intézetbe járt, s mikor utoljára elment oda, úgy döntött, elmondja élettörténetét is. ErrQl kb. 30 oldalnyi füzetet írt, de férje elQl titkolta, egészen 1973-ig, annak haláláig. Ekkor keletkezett alapgondolata:
,, Kiszáradt az örömemnek zöld fája,
Hetvenöt év fészket rakott reája.
Életének eseményeit gondosan kiválogatta, Qszig írt kb. 100 oldalt. Írásának második szakaszában egyes szám elsQ személyben beszélt, ösztönösen vetette papírra a gondolatait. A harmadik szakaszban tudatosabban beszélt, egyes szám harmadik személyben. Mivel itt a fQszereplQ és az elbeszélQ én ugyanaz a személy, ezért ez autodigetikeus önéletrajz. A harmadik személyq önelbeszélés a tárgyilagosságot fejezi ki. Kali néni sorsa azonos egy bizonyos széki asszony sorsával.
A nQi alávettettséget érzékletesen mutatja be, melyet a falu elmaradottsága okoz. Stílusára jellemzQ a zárt lekerekítettség, az élményszerq elbeszélés és a strukturáltság, ami általában a népi kisepikára jellemzQ. Az elsQ elbeszélésekben az ember iszonyatát fejezi ki az Qt körülvevQ rémségekkel szemben. Kali néni itt a múltat jelenné változtatja.
Az 1974-es írásaiban már részletesebben olvashatunk errQl. Szerepe van az asszociációnak: különbözQ tartalmú élmények kerülnek egymás mellé, melyekben van valami közös: a szorongás élménye. Az egy magasabb rendq írói kompozíció, hogy leírja az élmények közti hasonlóságokat és különbségeket. JellemzQ a ciklikusság is: az egyik rész vége a következQ rész eleje lesz. Közéjük nem ékel be olyan részeket, melyek megszakítanák az eseménysort. Azt is bemutatja, hogyan lesz a valóságból fikció. Az írások mqvészi erejét, szuggesztivitását azok az ösztönös késztetések képezik melyek belsQ kényszerbQl törtek fel. Értékesnek nevezhetQ az Qszinteség, az önkitárulkozás.
A jelen megítélésében szerepe van a múltnak (pl. a lányság élményének, mely közösségekben játszódik). Kali néni szerint a nQi sorsban örök elrendeltség, végzetszerqség van (,,a nQ oda van kötve férjéhez, s mindent el kell tqrnie, amit a férfi csinál .) A házasságban a szerelem nem szempont, csak eszköz, hogy a szegényebb fél megnyerje a másikat. Az ismerkedés formái között minQségi különbséget tesz. A múltat kívülrQl, megélt események perspektívájából mutatja be, több nemzedék életén keresztül is. Kali néni emlékei nagyobb ciklusokba szervezQdnek, ezek többnyire életkor szerint va4FZ^`¨¬  Ô
z
ª
¶
( * rt²Ä,248BDF602òP-z-|-J ² ´ Ò ô !Ì"ê"R#h'j'¶(óêóáÝÙÕÑÉÑÝŽÅÝÅÝŹŹѱѱÑѹ©©©¥¥©¥¥¥¥¥hKhÚ>d5 hÚ>dhÚ>dCJaJhKhÚ>dhÚ>d5hÚ>dh Rhy3hÚ>dhÏ<®5hUiwh RhZ5hZh RhÏ<®5hÏ<®hVXh¢Fh!h!5CJaJh105CJaJh!h!5CJaJ4\^
* t4DF2~ÊÌ|-8"j'Ì5@7B7h9=CÊG4K6KOüP(R÷÷ïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïïï $a$gd! $a$gd!Vý¶( *,4@5Ê5Ì56Ö6ä8f9h9==>BCBDDðDÈGÊG¼H2K4K6K@L¼L~N~OOúPüPþP&RRÊSÌSJTVVVVüøöøòîòæòâòâÞâÞÚÞÖÞÖâÖÚÖÒÚÎÒÊÚÊÆÊÆÊÆÂÊÆÊ»´
h!h!
h!hÏ<®h h;iÀh[{ haÈhôh@÷hws7hÑ+hR
hÍ)hÍ)5hKhÍ)Uh10h|*nnak taglalva. Például a paraszti életben az embert már születése pillanatától az egyes életkorok határozzák meg. A gyerek érzi a szülQk szigorát és melegségét, ezt követi a színes leánykor, majd az asszonyi kiszolgáltatottság.
Mindezt Nagy Olga tanulmányából olvashatjuk, aki kívülállóként mutatja be Kali néni életmqvét. Ezért ezt homodiegetikus önéletrajznak nevezzük, mivel az elbeszélQ nem azonos a fQhQssel.
Ezután már Kali néni beszél saját életérQl beszél egyes szám elsQ személyben. Az elbeszélés n személyesnek nevezhetQ, az életérQl nagyon sok konkrétumot említ. Természetesen csak a fontosabbakról kell szólnom. Azt megemlíti, hogy 1899. június 4-én született Szék községben.
Ha nem a konkrét dolgokról akarunk szót említeni, akkor megemlíthetjük, hogy Kali néni egy konzervatív, zárt társadalomban élt, amelybe a modernizáció nehezen tudott behatolni. A társadalmat hagyománytisztelQ emberek alkották. Így a családnak volt a legnagyobb szerepe az egyén életében, ezt akkoriban még nem nagyon vették át a szerepét az intézmények, az egyén élete nagy részét ott élte le, ahová beleszületett. Erre utal az is, hogy Kali néniék hatan voltak testvérek (egy testvérük betegség miatt meghalt), ami nagycsaládot jelent.
Az is régies szokásra utal, hoy Kali néni megemlíti, hogy minden lány életében meghatározott ciklusok vannak. Emellett a házasságok nem szerelmi alapon történtek, mint most, hanem érdekbQl, amelynek célja a jó anyagi körülmények voltak. Ez merevségre utal, hiszen az egyén nem törhet ki ebbQl, élete végéig kell a hitvesével együtt élnie, ez is egy pusztító érzés. Nagy fontossága van a ,,nagyobb , a férfi iránti tiszteletnek. Például az apja engedelmességre tanította Qt testvéreivel együtt, ezenívül megkövetelte, hogy az ,,urakat tisztelettel szólítsák meg. A szülQk elvárták tQle azt is, hogy jól tanuljon. Egy jó tanulóhoz méltóan szerette a könyveket, egyik kedvence Toldi Miklós volt.
A hagyományos nemi szerepek is kirajzolódnak a mqbQl, például az anya fonással foglalkozott, és az apa szigurúságára is utal, de a mese iránti szeretete megvolt mindig (,,csak akkor szerette apját, amikor mesélt, mert egyébként szigorú volt ). Megemlíti a misztikum, a vallás jelentQségét. Anyja mélyen vallásos volt, erre tanította Kali nénit, s szó van a mqben egy jósnQrQl és egy rituális szertartásról, melyet egy fiú temetése elQtt tartottak. Fontos szerepe volt a hajviseletnek is, ez hagyománytisztelést jelent: a lányok férjhezmenetelükig fonott hajjal játrak, majd az esküvQjük után felkontyolták.
MegemlítQdik az írásban a cseléd motívuma is, amely napjainkban már nem jellemzQ. Többször is el kellett mennie szolgálni, ebben a helyzetben nemcsak a nQi szerepe jelentett alárendeltséget, hanem hogy gazdag embereknek kellett dolgoznia. A vasárnap ünnepnapi szerepének nagy fontossága van: vasárnaponként volt egy kis szabadideje, ekkor pihenhetett egy kicsit. A munkatípusok természetesen nQi munkák voltak: fQzés, varrás, vásárlás.
Szerepe volt életében a negatív eseményeknek, olyanoknak amelyek az egész társadalmat érintették, illetve amelyeket csak Q élt meg. Például a tqzvésztQl való pánikrohamot részletesen ábrázolja. A modernizáció hiányát jelenti az, hogy az 1918-as spanyolnáthában sokan meghaltak, hiszen akkor mág nem ismerték rá a gyógymódot. Az akkoriban zajló világháborút is siralmasan ábrázolja. Az egyik saját negatív élménye volt, amokor a gazdasszonya dühében káromkodott. A férfi alárendeltsége is megjelenik egy árnyalatban: a nQ káromkodása a férfira.
Kali néninek nem volt olyan párja, akibe igazán beleszeretett volna, csak alkalmi kalandjai voltak. Erre utal, hogy még a saját férjétQl is félt, s addig nem merte elQtte mutogatni írásait.
Az írás végén egy hitvallás olvasható, hogy bizony minden igaz, amit az életérQl leírt, és úgy érzi, hogy a fájó emlékeit soha nem tudja kiheverni.
A címet olvasva utalni lehet a szövegre, amely tényleg arra utal, hogy Kali néni életében kevés olyan élmény történt, amelyeknek örülni tudott volna, az idQ múlásával pedig ezen élmények száma egyre csökken. Ugyanakkor elképzelhetQ, hogy a merev társadalmi szabályok nem teszik éppen boldoggá az embert, mert nincs sok válsztása az életével kapcsolatban. Ez a mqben megjelenQ írás inkább pusztító érzés, többek között az érdekházasság is. Ez a történet ellentmond a mqvek megszerkesztett formájának, a mesélés örömeinek és Kali néni mesealkotó tehetségének is.
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
