A szociológia kialakulása, fejlődése, helye a tudományok rendszerében és kapcsolatuk más tudományokk
Országok listája
HungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőBevezetés A SzociológiábaA szociológia kialakulása, fejlődése, helye a tudományok rendszerében és kapcsolatuk más tudományokk
2008.11.25 19:29:49
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
1. A szociológia kialakulása, fejlQdése, helye a tudományok rendszerében és kapcsolatuk más tudományokkal.
A szociológia a társadalomban zajló mozgásfolyamatokat, azok törvényszerqségeit vizsgálja. Vizsgálatának tárgya az ember, akit a társadalmon belül kell figyelni. A szociológia elsQsorban arra jó, hogy elQsegítheti a társadalom megértését az egyén számára. A szociológia interdiszciplináris tudomány, akárcsak a kommunikációelmélet vagy a vezetéselmélet - azaz nem önálló tudományról van szó, hanem a különbözQ egyéb tudományokat ötvözetérQl. A társadalomtudományok és a természettudományok metszetében helyezkedik el.
A társadalom struktúrája azt mutatja meg, hogy hogyan mqködik a társadalom, és milyen ott a javak termelése, elosztása, valamint milyen a társadalom nagy csoportjai közötti viszonyrendszere.
Meghatározás mindennapi megközelítése: a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" \t "_blank" társadalmi élet összetevQi, az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egy%C3%A9n&action=edit&redlink=1" \o "Egyén (megíratlan szócikk)" \t "_blank" egyének, 1. A szociológia kialakulása, fejlQdése, helye a tudományok rendszerében és kapcsolatuk más tudományokkal.
A szociológia a társadalomban zajló mozgásfolyamatokat, azok törvényszerqségeit vizsgálja. Vizsgálatának tárgya az ember, akit a társadalmon belül kell figyelni. A szociológia elsQsorban arra jó, hogy elQsegítheti a társadalom megértését az egyén számára. A szociológia interdiszciplináris tudomány, akárcsak a kommunikációelmélet vagy a vezetéselmélet - azaz nem önálló tudományról van szó, hanem a különbözQ egyéb tudományokat ötvözetérQl. A társadalomtudományok és a természettudományok metszetében helyezkedik el.
A társadalom struktúrája azt mutatja meg, hogy hogyan mqködik a társadalom, és milyen ott a javak termelése, elosztása, valamint milyen a társadalom nagy csoportjai közötti viszonyrendszere.
Meghatározás mindennapi megközelítése: a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" \t "_blank" társadalmi élet összetevQi, az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egy%C3%A9n&action=edit&redlink=1" \o "Egyén (megíratlan szócikk)" \t "_blank" egyének, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csoport_(szociol%C3%B3gia)" \o "Csoport (szociológia)" \t "_blank" csoportok, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalmi_szervezet" \o "Társadalmi szervezet" \t "_blank" szervezetek, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Int%C3%A9zm%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" \o "Intézmény (megíratlan szócikk)" \t "_blank" intézmények ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Csal%C3%A1d" \o "Család" \t "_blank" család, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Iskola" \o "Iskola" \t "_blank" iskola, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyh%C3%A1z" \o "Egyház" \t "_blank" egyház, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llam" \o "Állam" \t "_blank" állam stb.) életének, mqködésének törvényszerqségeit, szabályait és folyamatait vizsgáló elméleti és gyakorlati HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tudom%C3%A1ny" \o "Tudomány" \t "_blank" tudomány.
Miért foglalkozunk a szociológiával? Mindenkinek vannak empirikus tapasztalatai. A szociológiának köszönhetQen az átélQ látásmód elemzQ látásmóddá alakul. A szociológiai emberkép az ún. homoszociológikus, a normavezérelt ember, aki mindig szabályokhoz igazodik.
(Megjegyzés: Az iparosodás vezetett szociológia kialakulásához. Magyarországon 81-ben kezdQdött meg a szociológia oktatása.)
Milyen további társadalmi jelenségeket vizsgál a szociológia tudománya? Szociológusok vizsgálják egy társadalmi csoport, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalmi_szervezet" \o "Társadalmi szervezet" \t "_blank" szervezet vagy HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Int%C3%A9zm%C3%A9ny&action=edit&redlink=1" \o "Intézmény (megíratlan szócikk)" \t "_blank" intézmény jellemzQit, az egyének egymásra és csoportjukra kifejtett hatását, ezzel összefüggésben az egyén olyan tulajdonságainak szerepét, mint a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Biol%C3%B3giai_nem" \o "Biológiai nem" \t "_blank" nem (gender), a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kor&action=edit&redlink=1" \o "Kor (megíratlan szócikk)" \t "_blank" kor vagy a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rassz&action=edit&redlink=1" \o "Rassz (megíratlan szócikk)" \t "_blank" rassz. A szociológia tárgyterületei többek között a család, a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisebbs%C3%A9g" \o "Kisebbség" \t "_blank" kisebbségek, az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Oktat%C3%A1s" \o "Oktatás" \t "_blank" oktatás, a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vall%C3%A1s" \o "Vallás" \t "_blank" vallás, a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Politika" \o "Politika" \t "_blank" politika, a lakóhely, a bqnözés, a szellemi és egészségi környezet társadalmi kérdéseivel foglalkoznak.
A szociológia a társadalmi folyamatokat többek között a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_r%C3%A9tegz%C5%91d%C3%A9s&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi rétegzQdés (megíratlan szócikk)" \t "_blank" társadalmi rétegzQdés, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_mobilit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi mobilitás (megíratlan szócikk)" \t "_blank" társadalmi mobilitás, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kommunik%C3%A1ci%C3%B3elm%C3%A9let&action=edit&redlink=1" \o "Kommunikációelmélet (megíratlan szócikk)" \t "_blank" kommunikációelmélet, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lpszichol%C3%B3gia" \o "Szociálpszichológia" \t "_blank" szociálpszichológia, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Demogr%C3%A1fia" \o "Demográfia" \t "_blank" demográfia és HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalomstatisztika&action=edit&redlink=1" \o "Társadalomstatisztika (megíratlan szócikk)" \t "_blank" társadalomstatisztika ismereteivel és eszközeivel vizsgálja.
A szociológiai kutatás az utca névtelen emberei közötti HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_kapcsolat&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi kapcsolat (megíratlan szócikk)" \t "_blank" kapcsolatok elemzésétQl a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3" \o "Globalizáció" \t "_blank" globális társadalmi folyamatok tanulmányozásáig terjed. Új területei mint a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zat_elemz%C3%A9s&action=edit&redlink=1" \o "Hálózat elemzés (megíratlan szócikk)" \t "_blank" hálózat elemzés vagy a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezeti_szociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Környezeti szociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" környezeti szociológia folyamatosan bQvülnek.
A szociológiai kutatások eredményeit oktatók, tervezQk, jogászok, hivatalnokok, fejlesztQk, közgazdászok és más szakmabeliek is használják, akik a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_probl%C3%A9ma&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi probléma (megíratlan szócikk)" \t "_blank" társadalmi problémák megoldásában érdekeltek és e célból HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6zpolitika&action=edit&redlink=1" \o "Közpolitika (megíratlan szócikk)" \t "_blank" közpolitikai tevékenységet folytatnak.
A szociológia a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalomtudom%C3%A1ny" \o "Társadalomtudomány" \t "_blank" társadalomtudományok között egy viszonylag új akadémiai tudomány. A mögötte álló elveknek ugyanakkor hosszú idQre visszanyúló történelme van, eredete az általános emberi HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tud%C3%A1s" \o "Tudás" \t "_blank" tudásból és HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Filoz%C3%B3fia" \o "Filozófia" \t "_blank" filozófiából származik.
A szociológia tudománya a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Modernit%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Modernitás (megíratlan szócikk)" \t "_blank" modernitás kihívására adott elméleti válaszként a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" \t "_blank" 19. század elején kezdett kialakulni. A szociológusok úgy gondolták, nem elég megérteni, mi tart össze társadalmi csoportokat, de ellenszert is kell találni a társadalmi széthullásra.
A "szociológia" kifejezést HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Auguste_Comte" \o "Auguste Comte" \t "_blank" Auguste Comte alkotta HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1838" \o "1838" \t "_blank" 1838-ban a latin socius (társ, társaság) és a görög logosz (tudomány, ismeret) szavakból. Comte úgy gondolta, hogy egyesíti az emberiség összes tudását, beleértve a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6rt%C3%A9nelem" \o "Történelem" \t "_blank" történelmet, HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pszichol%C3%B3gia" \o "Pszichológia" \t "_blank" pszichológiát és a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zgazdas%C3%A1gtan" \o "Közgazdaságtan" \t "_blank" közgazdaságtant. Ugyanolyan pozitív tudománynak gondolta a szociológiát, mint a természettudományokat.
A tudományok fejlQdéstörténetének 6 fázisa: matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia , szociológia. A tudományok céljuk: A valóság megfigyelésén alapuló összefüggések és törvények általánosítása.
Eredetileg a "társadalomfizika" elnevezést szerette volna használni, de miután elképzelése a 19. században általános törekvés volt és mások is elkezdték használni ezt a kifejezést, önálló fogalmat alkotott.
A szociológia tudományának feladata rendezett haladás biztosítása a társadalomban. A szociológia az ipari társadalom tudománya- ideologikus megközelítés
Történelmi alakulása:
1.) Emil Durkheim: 1859-1917
francia
a szociológia legnagyobb klasszikusa
módszertan, deviancia
Durkheim: Az öngyilkosságról
Attól van rend a társadalomban, hogy ott kényszerek vannak. Mégpedig társadalmi tények által meghatározott kényszerek.
A társadalmi tény a szubjektumtól független, önálló életet él, a társadalomban gyökerezik, mégis az egyénre kényszerítQ erQvel van. A társadalmi tény egyenlQ a kollektív tudattal.
biológiai kényszerek: éhség, fáradság&
normák és értékek (a kollektív tudatban)
Durkheim bevezeti az anómia fogalmát. Anómia = normazavar
Durkheim vezeti be a multivariáns analízist is (többtényezQs elemzés).
1 adat nem adat. Hozzá kell rendelni több tényezQt is.
A szolidalítás: - mechanikus változat
- organikus változat
Mechanikus szolidalítás: a homogén társadalmakra jellemzQ (pl: falvak).
Organikus szolidalítás: a differenciált társadalomban már meg kell szervezni
2.) Max Weber: német klasszikus 1864 - 1920
Bürokráciája (!)
Attól van a rend a társadalomban, hogy szabadon cselekvQ emberek vannak. A szabadon cselekvQ emberek egymással interakcióba lépnek; ezen interakció során létrehozzák a társadalmi cselekvést, melynek keretében alulról építik fel társadalmakat.
A magyar társadalmakra mindig a szervetlen társadalom volt a jellemzQ; míg a nyugati társadalom szerves.
A megértQ szociológia képviselQje.
A társadalmi cselekvés szubjektív, szándékolt értelmem szerint a mások viselkedéséhez igazodom. Az együttcselekvés nem társadalmi cselekvés (pl: a divat követése).
A cselekvés motívumát meg kell érteni.
A cselekvésnek 4 típusa van: - cél-racionális
- érték-racionális
- emocionális vagy affektív
- tradicionális
Minden cselekvési típust meg kell nézni az eszköz, a cél, az érték következmény relációjában.
A bürokrácia alapelvei !!!(lsd.: vezetéselmélet)
3.) El Max : gazdasági folyamatok
Klasszikus: makro ( Durkheim, Weber, Max
mikro ( Simmel, Le Play&
A II. VH után:
1.) Kalcot Parsons 1902 -1979
A társadalomban leírható mint cselekvések rendszere. Mert a társadalomban különbözQ alrendszerek vannak és ezek az alrendszerek egymásnak környezetei, egymással szoros kapcsolatban állnak, ezért egymásra hatással vannak.
Alrendszerek: - politika
- gazdaság
- kultúra
- személyiség
A politika meghatározza mi a cél. (A politika célkitqzQ.) A gazdaság hozzárendeli a politika által meghatározott célhoz az eszközt és végrehajtja. (A gazdaság végrehajtó.) A kultúra a társadalmat
integrálja. A személyiség feladata, hogy a társadalom fennmaradásához szükséges értékeket és
normákat átadja a következQ generáció számára.
Minden alrendszernek van egy médiuma, amin keresztül hatással van a többi alrendszerre.
ALRENDSZER MÉDIUM politika hatalom gazdaság pénz kultúra befolyás személyiség értékkötelék
2.) Pierre Bourdieu: 1930 -2002
A század legnagyobb szociológusa volt.
oktatásszociológus
A társadalmat 3 féle tQke mqködteti. A gazdasági tQke, a kulturális tQke és az ún. szociális vagy kapcsolati tQke. A 3 tQke közül legfon"Z\ÔÖØÜô` b d ~ ® ¶ ¸ dfz|¦¨XY`acdÐÑÚÛÝÞHITUWXéêõöøùGHNOQðàÓàÓàÓðÊÀʺ±ª ªªªªªªªªªªªªªh0h00J>*B*phÿjh0h0Uh¥h05\
h0h0h0h¥KH
h0KHh¥h05KHh0h0KHh05CJKH\aJh0h05CJKH\aJh0h05CJKH\aJ4ÖØä
b d ¢  ¸&0,G/H/:2(4H79:7;ðð¾$¥á¾$¬áá¾$¬ÙÙ¾$¬ÊÊÙ¾$¬ÙÙÙÙÙ¾$¬Â½¾$¬µµµµ $a$gd³Ogd¥ $a$gd¥$1$5$7$8$H$a$gd¥ $a$gd0$1$5$7$8$H$a$gd0$1$5$7$8$H$a$gd0ܦýQR¢£¥¦ôõûüþÿKLQ Ö Ø |~àÊÌ¢ÂÔè ">@ .hjôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíôíôÞôíÚÖÊÁ»Á»Á»Á»Á»Á»Á»Á»Á´©jh0h0U\]h0h0\]h¥h05\]
h0h¥
h¥KHh¥h¥KHh¥h¥5KH\h¥h0h0h00J>*B*phÿ
h0h0jh0h0U2j|~®°ÂÄlmÉÊÍÎÛÜWX[\deäåêë$%yz
ÜÝäåéê8-9-?-@-D-E---- À Â â
!2!4!""Æ"È"Ì"Î" $$#$$$&$'$Ñ$Ò$å$æ$è$é$V%W%j%îàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖÏÖÄÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîàÖàÖàîh¥h05\]
h0\]h0h0\]jh0h0U\]"h0h00J>*B*\]phÿMj%k%m%n%Ä%Å%Ï%Ð%Ô%Õ%y&z&&&ð&ñ&'''(( (Þ(à())~))b*c*r*s*{*|*'+(+>+,V-X-Q.R.f.g...//*/+/F/G/H/J/U/X/Y/Ä/Å/ñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçñçñÕñçÎǽ²½¤½¤jh0h¥U\]h¥h¥5\]h0h¥\]
h¥\]
h0\]"h0h00J>*B*\]phÿh0h0\]jh0h0U\]:Å/Ù/Ú/ñ/ó/þ/
0à0â0z1|11111 2!2-2.2:2T2U2ã2ä2î2ï233n3o3y3z3C4D444©4ª4³4´4ù4ú4þ4ÿ4T5U5 5¡5ü5ý5îàÖËÖËÖàÖàîàÖàÖàîàÖÁ³Á³¡³Á³Á³¡³Á³Á³¡³Á³Á³¡³Ájh¥h³OU\]h¥h³O\]
h³O\]"h¥h¥0J>*B*\]phÿjh¥h¥U\]h¥h¥\]h¥h¥5\]h0h¥\]jh0h¥U\]"h0h¥0J>*B*\]phÿ1ý56 6
6
6f6g6t6u6{6|6ß6à6ï6ð67;8;N;O;S;`;)
*KH\mH
sH
h¥KHmH
sH
h¥h¥6KH]mH
sH
h¥h¥5KH\mH
sH
h¥h¥KHmH
sH
h0\]h0h05\]
h¥\]h¥h³O\]jh¥h³OU\]"h¥h³O0J>*B*\]phÿ"7;8;N;O;l;;×;
Ò>,?¨?>@¸@
AjAB¤B¦BþB,C$EþELFGòG÷÷¾$¬÷¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ëë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ëë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ëë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ë¾$¬ëë¾$¬ëë¾$¬ë¾$¬
1$5$7$8$H$gd¥ $a$gd0äBæB,CðCòCLD`DbD°D¶DÚEìE
F2F GG¨GÌGüHýHeIoII IÊIËIóIùIúIJ4J@J^J&K>KöLNNlPxPæP²QÐQêQ
S$S>SZSbSSSöéÜÒÜÁ±ÜÒÜÒܱÜÒܱܱܱܱÜÜéééééÜÒܱÜééܱܱܱÜh¥h¥5KH\mH sH h¥h¥>*KHmH sH % j®ðh¥h¥KHmHnHsH uh¥h¥5KH\mH
sH
!h¥h¥5>*KH\mH
sH
h¥KHmH
sH
h¥h¥KHmH
sH
h¥h¥KHmH sH h¥KHmH sH 2òG+HoH¼HýH_III·I¸IáIJJ8JtJ8LtLÀL
M\MyNâN*PâPäPæPóó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$QÙóó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬óó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬ó¾$¬óó¾$¬óó¾$¬ó¾$¬ä¾$¬$1$5$7$8$H$a$gd¥
1$5$7$8$H$gd¥æPüP
Q
QQ.Q0QBQLQîT¬îs¬¦îT¬îs¬^îT¬îs¬Gkd²$$If´ OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aöGkd$$If´ OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö$1$5$7$8$H$Ifgd¥LQNQ^QpQrQQ¤Q·¦T¬¦s¬^¦T¬¦s¬Gkd$$If´ OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö$1$5$7$8$H$Ifgd¥Gkdd$$If´ OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö¤Q¦Q¨QªQêQ|RæRrÈsRtTtftt¢tÂt·®¾$¬¢¾$¬¢¾$¬¢¢¾$¬¢¢¾$¬¢¾$¬¬)¬Ý¬V¬$1$5$7$8$H$Ifgd¥$1$5$7$8$H$a$gd¥
1$5$7$8$H$gd¥ 7$8$H$gd¥GkdÈ$$If´ OÖ0Lÿ ã
¼ ÿÿÿÿÛ öÖÿÿÖÿÿÖÿÿÖÿÿÿÿÿ4Ö
´aö SÒSTrNrVrFs`søs tt>tTtFuZuuàuúu0vBvNvlvvv´v0wDwªw¬wþwÞxàxyy®y°y®z°zl{n{{{ò{ô{||ª|ðãáã×ã×ãðãÆ㹩¹ãðãÆãÆãðÆã×ã
v
v
vh¥h00J>*B*phÿjh¥h0U
h¥h0h¥h05h¥h0\]h¥h¥5KH\mH sH h¥h¥KHmH sH !h¥h¥5>*KH\mH
sH
h¥KHmH
sH
Uh¥h¥KHmH
sH
h¥h¥5KH\mH
sH
.tosabb a kulturális tQke, a familizációban megszerzett kulturális tQke.
A kulturális tQke osztogatható, anélkül, hogy elveszne. Mindig jó lehetQséggel jár. Bármikor lehet belQle gazdasági és/vagy kapcsolati tQkét csinálni.
Bourdie bevezeti a 4. tQke , azaz a szimbolikus tQke fogalmát.
MAGYARO. Politikai tQke Gazdasági tQke Kulturális tQke 1950 +++ - - 1960 +++ - + 1970 +++ ++ ++ 1980 + ++ +++
3.) Dahrendorf: klasszikus (makro)
A hatalom mozgatja a társadalmat.
4.) Robert Merton: amerikai
Bevezeti a matifeszt és a látens funkció fogalmát.
Merton anómia fogalma: Anómiás akkor a társadalom, mikor kitqzi tagjai számára a célt, de
a hozzá vezetQ út és a cél között ellentmondás van.
Szociológia és más társadalomtudományok
A 20. század elején szociológusok és pszichológusok, akik nem az ipari társadalmakat kutatták, hozzájárultak az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Antropol%C3%B3gia" \o "Antropológia" \t "_blank" antropológia kialakulásához. Ma a szociológia és az antropológia az elméleti szempontok és a módszerek eltérése miatt élesebben elválik.
A HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szociobiol%C3%B3gia" \o "Szociobiológia" \t "_blank" szociobiológia egy viszonylag új terület, ami a szociológia és a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Biol%C3%B3gia" \o "Biológia" \t "_blank" biológia keresztezésébQl jött létre. Noha a tudományt gyorsan elfogadták, igencsak vitatott maradt, ahogy a társadalmi viselkedést és struktúrát evolúciós és biológiai folyamatokkal próbálja magyarázni. A szociobiológusokat a szociológusok gyakran kritizálják, hogy túlzottan függnek a génektQl a viselkedés meghatározásában. A szociobiológusok erre gyakran a természet és a nevelkedés közti összetett kapcsolat említésével válaszolnak. Ebben a tekintetben a szociobiológia szorosan kapcsolódik az antropológiához, a HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Zool%C3%B3gia" \o "Zoológia" \t "_blank" zoológiához és az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3s_pszichol%C3%B3gia" \o "Evolúciós pszichológia" \t "_blank" evolúciós pszichológiához.
A szociológiának rengeteg kapcsolata van a szociálpszichológiával, de elQbbi jobban érdekelt a társadalmi struktúrában, utóbbi pedig a társas viselkedésben. Egy komoly különbség jelentkezik a két tudomány között, azon a részen, ahol fellép az HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Anat%C3%B3mia" \o "Anatómia" \t "_blank" anatómia.
Ahogy Marxnál és Webernél is láthattuk, a közgazdaságtan is gyakran van befolyással a szociológiai elméletekre.
A szociológia fQbb tudományterületei :
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csal%C3%A1dszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Családszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Családszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Demogr%C3%A1fia" \o "Demográfia" \t "_blank" Demográfia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Deviancia" \o "Deviancia" \t "_blank" Deviancia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Eg%C3%A9szs%C3%A9gszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Egészségszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Egészségszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Feminista_szociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Feminista szociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Feminista szociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gazdas%C3%A1gszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Gazdaságszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Gazdaságszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ifj%C3%BAs%C3%A1gszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Ifjúságszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Ifjúságszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jogszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Jogszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Jogszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisebbs%C3%A9gszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Kisebbségszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Kisebbségszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6rnyezetszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Környezetszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Környezetszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Konfliktuselm%C3%A9letek&action=edit&redlink=1" \o "Konfliktuselméletek (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Konfliktuselméletek
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C3%A9diaszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Médiaszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Médiaszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Munkaszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Munkaszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Munkaszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M%C5%B1v%C3%A9szetszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Mqvészetszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Mqvészetszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nevel%C3%A9sszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Nevelésszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Nevelésszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Oktat%C3%A1sszociol%C3%B3gia" \o "Oktatásszociológia" \t "_blank" Oktatásszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orvosi_szociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Orvosi szociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Orvosi szociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szervezetszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Szervezetszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Szervezetszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lpolitika" \o "Szociálpolitika" \t "_blank" Szociálpolitika
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_egyenl%C5%91tlens%C3%A9g&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi egyenlQtlenség (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Társadalmi egyenlQtlenség
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_v%C3%A1ltoz%C3%A1sok&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi változások (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Társadalmi változások
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tud%C3%A1sszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Tudásszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Tudásszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telep%C3%BCl%C3%A9sszociol%C3%B3gia&action=edit&redlink=1" \o "Településszociológia (megíratlan szócikk)" \t "_blank" Településszociológia
HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Vall%C3%A1sszociol%C3%B3gia" \o "Vallásszociológia" \t "_blank" Vallásszociológia
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-11-25 19:25:48
- 2008-11-25 19:24:54
- 2008-11-25 19:28:47
- 2008-11-25 19:23:56
- 2008-11-25 19:27:56
- 2008-11-25 19:27:06
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
