kultúrák találkozása, azok hatása

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőBevezetés A Szociológiábakultúrák találkozása, azok hatása

18. Kultúrák találkozása, azok hatása
A világban élQ emberek nem egyformák, s minden népcsoport a maga jellegzetes módján, saját kultúrája megszabta egyéni módon viszi végbe világa megteremtését, adja meg a helyes válaszokat, s tölti meg tartalommal a kultúra megszabta kereteket. Azt is mondhatnánk, minden ember saját kultúrája terméke, s sajátos módon állítja elQ saját kultúráját. Az emberi kultúrán belül tehát a válaszok sokszínqsége teremti meg a kultúrákat s hozza létre azok különbözQségeit. A kultúrák hasonlíthatnak egymásra, de két teljesen egyforma kultúra nincsen. Minden ember számára saját kultúrája a legértékesebb, s mert a kultúrák nem egyformák, szembesülnie kell a mássággal. Az emberiség számára talán a túlélésen túl a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan tudja kezelni ezt a másságot.
A kultúrák találkozásának különbözQ formái és megnyilvánulásai vannak, és ezek a másság feldolgozásának különbözQ módozatait jelentik (Bitterli 1982). A kapcsolatba került kultúrák valamilyen módon hatnak egymásra.
Az elsQ érintkezések után létrejövQ kultúrkapcsolatok vezethetnek :
-a kultúrák összeütközéséhez,
- békés egymás mellett éléshez,
- a cserekapcsolatok által vezérelt akkulturációhoz,
-a kultúrák összefonódásához is.
Számtalan körülmény összjátéka határozza meg, hogy a kultúrkapcsolatok mely formája érvényesül. Szerepet játszanak ebben a kapcsolatba kerülQ csoportok társadalmi folyamatai, gazdasági, politikai aspirációi, hatalmi viszonyai, modernizáló vagy modernizálódó törekvései. DöntQek, hogy mely csoport rendelkezik a másik befolyásolására, beolLxzP Ú þ„ŠÀÆjlnr°²X BÆR T ò(ô(íÝÍݸÝÍÝÍÝÍÝÍÝÍÝÍÝÍݶݸÝÍݲh¤a’U(h¤a’hß>ê>*B*CJOJQJaJph-h¤a’B*CJOJQJaJph-hß>êB*CJOJQJaJph#hß>êhß>ê5>*B*OJQJphLP ˆÄp²BT Ä%ò(ô(ïâââââââââââà

„á„á]„á^„ágdß>ê$ „á„á]„á^„áa$gdß>ê
vasztására, elqzésére vagy éppen megsemmisítésére szolgáló hatékonyabb módszerekkel, fegyverekkel és egyéb eszközökkel; a kultúrára ható külsQ erQk nagysága, intenzitása és iránya befolyásolja a túlélés lehetQségeit. A kultúra fennmaradása tehát csak részben belsQ viszonyainak függvénye.
Minden kultúrának az a célja, hogy a kultúrák találkozásának negatív hatásait kivédje, ellenálljon a beolvasztásának, a megsemmisítésére törekvQ érdekeknek, ne pusztuljon el, hanem fennmaradjon. Alapjában véve minden kultúra tudatosan vagy ösztönösen törekszik arra, hogy a kultúrát hordozó társadalmi lények egymást követQ generációinak láncolatán keresztül fenntartsa és átörökítse önmagát. A kultúrák azonban rövidebb-hosszabb idQ alatt akkor is ki vannak téve a változásoknak, ha nincs feltétlenül jelen az erQszak.
Ha egy kultúra belülrQl, belsQ szükségszerqségbQl és nem külsQ kényszer hatására vesz át más kulturális elemeket vagy alakul át valamilyen mértékben, akkor az alkalmazkodás, az új elemek beépítése identitásrombolás nélkül mehet végbe. Az adaptációra és a változásra való képesség a kultúra fontos és szerves minQségi jegye, és az, hogy a változások milyen mély nyomokat hagynak, mennyire formálják át, változtatják meg az az adaptív mechanizmusok hatékonyságától függ. A túlélés, a kényszereknek való ellenállás nem minden kultúrának sikerül. A siker szükséges (bár nem elégséges) és nélkülözhetetlen feltétele az adaptáció, a kultúra adaptív ereje, a változásokhoz való alkalmazkodás képessége.
A kultúrák találkozásáról, a másság megítélésérQl már Hérodotosznál is olvashatunk. A törzsi társadalmak etnocentrizmusáról, egymás közti háborúskodásairól is számtalan feljegyzés született. A "tQlünk különbözés" mértéke azonban Amerika felfedezése után olyan világméretq problémaheggyé duzzadt, amellyel gyakorlatilag a harmadik évezred küszöbén sem tud az emberiség megbirkózni. Vagy talán csak nem akar?

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2008 tavasz ágazati állatszervezettan általános kémia analízis dolgozat analízis dolgozat megoldás ásvány áteresz bácsó sándor csehov doc éptöri 2 eredménykimutatás ergonómia etnográfia eu ismeretek europai uniós ismeretek felvilágosodás fizkémgyak gazdasági jog glikolízis globalizáció idegenforgalom intézményi gyakorlat kötelező olvasmány kötelmi jog középérték kőzetlemezek közjog linguistics lorca marquez mechanika mikro minimum kérdések montesquieu művészettörténet öregedés példasor v platón prof. dr. héjj andreas rugó statisztika i. tarnóczi féle társadalom tétel üzleti etika várak erődök vésés vorlesung