szociolingvinisztika

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőBevezetés A Szociológiábaszociolingvinisztika

19. TÉTEL Szociolingvisztikának azt a tudományt nevezzük, amely társadalmi szemszögbQl vizsgálja a nyelvhasználatot.Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különbözQ beszédformákat ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lektus&action=edit&redlink=1" \o "Lektus (megíratlan szócikk)" lektusokat) olyan társadalmi tényezQk, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" társadalmi rétegben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyrQl a másikra változik ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dialektus" \o "Dialektus" dialektus formájában), úgy változik a különbözQ társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún.. TÉTEL Szociolingvisztikának azt a tudományt nevezzük, amely társadalmi szemszögbQl vizsgálja a nyelvhasználatot.Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különbözQ beszédformákat ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lektus&action=edit&redlink=1" \o "Lektus (megíratlan szócikk)" lektusokat) olyan társadalmi tényezQk, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalom" \o "Társadalom" társadalmi rétegben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyrQl a másikra változik ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Dialektus" \o "Dialektus" dialektus formájában), úgy változik a különbözQ társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún. HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szociolektus" \o "Szociolektus" szociolektusokat vizsgálja a szociolingvisztika. Például a szociolingvisztika meg tudja határozni a társadalmon belüli hozzáállás tanulmányozásával, hogy egy adott dialektust nem tekintenek megfelelQnek egy üzleti vagy szakmai környezetben. Vizsgálja ezen felül egy adott szociolektus  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelvtan" \o "Nyelvtan" nyelvtanát,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fonetika" \o "Fonetika" fonetikáját,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%B3kincs" \o "Szókincs" szókincsét és egyéb más aspektusát. A nyelvvariációk tudománya társadalmi megszorításokkal foglalkozik úgy, hogy a nyelvet közben nyelvi környezetbe helyezi.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Regiszterv%C3%A1lt%C3%A1s&action=edit&redlink=1" \o "Regiszterváltás (megíratlan szócikk)" Regiszterváltásnak nevezzük, amikor különbözQ társadalmi helyzetekben egy másféle nyelvhasználatot veszünk elQ (pl. tegezésrQl magázásra váltás).Általában  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Labov&action=edit&redlink=1" \o "William Labov (megíratlan szócikk)" William Labov-ot tekintik a szociolingvisztika atyjának.
A szociolingvisztika abban különbözik a nyelv szociológiájától, hogy az elQbbi a társadalom hatását vizsgálja a nyelvre, míg az utóbbi a nyelv hatását vizsgálja a társadalomra. Szociolingvisztikai tényezQk :A szociolingvisztika tudományában mindig a lakosságból gyqjtik a mintát, interjúkkal, amik alapján végül megállapítanak bizonyos tényezQket. Labov szerint az ideális tényezQ
sqrqn elQfordul,
mentes a szándékos elferdítésektQl,
nagyobb rendszerek szerves része, és
könnyen ábrázolható egy egyenes skálán.
A fonetikai tényezQk általában megfelelnek ezen kritériumoknak és gyakran használják Qket, ahogy a nyelvtani tényezQket és ritkábban a lexikális tényezQket is. Példa a fonetikai tényezQkre: mennyire magasan ill. hátul képezünk egy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mag%C3%A1nhangz%C3%B3" \o "Magánhangzó" magánhangzót, vagy mennyire nyeljük le a szavak végét. Nyelvtani tényezQ lehet az angolban például a kettQs tagadás.
A szociolingvisztika alapvetQ feltevései
KülsQ és belsQ nyelv :A szociolingvisztika abban is különbözik a többi nyelvészettQl, hogy velük szemben nem a belsQ nyelvet vizsgálja, hanem a külsQt. A belsQ nyelvet a tudomány elvont, absztrakt módon vizsgálja, vagyis egyszerqen a fejben lezajló dolgokra kíváncsi. A külsQ nyelv egy szociális kontextusba helyezett nyelv, vagyis a fejen kívül van. Ez a különbségtétel igen fontos, mert az olyan belsQ nyelvelemzések, mint a mondattan vagy a szemantika, azon a feltevésen nyugszanak, miszerint egy nyelv anyanyelvi beszélQi homogén csoportot alkotnak, mert azonos módon fogják fel és értik meg a nyelvet. A külsQ nyelv területén, mint a szociolingvisztika, pont az ellenkezQjét kívánják bebizonyítani. Ez a két ellentétes irányú megközelítés valójában kiegészíti egymást.
Szociális háló :Az, hogy értünk egy nyelvet egy társadalomban azt jelenti, hogy a társadalmi hálót is ismerjük, amibe a nyelv be van ágyazva. Ezt nézhetjük országos vagy városi szinten, de lakóközösségi vagy családi szinten is.
Osztály szerinti különbség
A szociolingvisztika tudománya a városi területek nyelvvariációinak tanulmányozásával vált el a dialektológiától. A dialektológia a nyelvvariációkat földrajzilag osztja fel, a szociolingvisztika más egységeket szemlél, mint például a társadalmi osztályok. Ezek az osztályok és a foglalkozások bizonyultak a legfontosabb meghatározóknak. Az egyik legfontosabb, és legnehezebben megcáfolható felfedezés az, hogy az osztályhovatartozás és a nyelvvariáció meghatározzák egymást. A munkásosztály kevésbé sztenderd nyelvet használ, a középosztály sokkal közelebb áll a meghatározott normához és a felsQosztály, meg a középosztály felsQ rétege is gyakran kevésbé sztenderd nyelvet használ, mint a középosztály. Ez azért van, mert nem csak az osztály fontos, hanem az osztály elvárásai is.
Osztály elvárások : Az olyan tanulmányok, mint amilyen az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960" \o "1960" 1960-as  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=William_Labov&action=edit&redlink=1" \o "William Labov (megíratlan szócikk)" William Labov féle, kimutatták, hogy a társadalmi elvárások befolyásolják beszédünket. Ez igaz az osztályelvárásokra is. Az a szándék, hogy egy bizonyos osztály elfogadja szereplQjének (fQleg a felsQ és a középosztályban) az anyagilag és társadalmilag ilyen irányban törekvQ embert, ahhoz egyeztetnie kell beszédmodorát, hogy úgy hangozzon, mint Qk. Akkor azonban, amikor egy ember nem beleszületik az adott osztályba, hanem csak oda szeretne tartozni, gyakran túlságosan ellenQrzött lesz nyelvhasználata, sztenderdebb, mint a sztenderd nyelv. Ugyanez érvényes azokra, akik lefelé mozdulnak el az osztályok között.
Társadalmi nyelvi kódok : HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Basil_Bernstein&action=edit&redlink=1" \o "Basil Bernstein (megíratlan szócikk)" Basil Bernstein, ismert brit nyelvész, a Kidolgozott és korlátozott kódok: szociális eredetük és következményeik címq könyvében kifejlesztett egy társadalmi kódrendszert, amit arra használt, hogy osztályozza a különbözQ  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_oszt%C3%A1lyok&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi osztályok (megíratlan szócikk)" társadalmi osztályokhoz tartozó nyelvvariáció mintákat. Állítása szerint a középosztály tagjai egészen másként építik fel beszédüket, mint a munkásosztály.
Korlátozott kód :Basil Bernstein elmélete szerint a korlátozott kód a munkásosztály által használt beszédminta egyik p >@èn p 6
8
J
L
Z
âƨt[=["["[4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH 4h"wUh"wU>*B*CJ OJPJQJaJ nH phtH 0h"wUh"wU>*B*CJ OJPJQJnH phtH :h"wUh"wU5>*B*CJ OJPJQJ\aJ nH phtH 7hY³5>*B*CJ OJPJQJ\aJ nH o(phtH :hY³hY³5B*CJ OJPJQJ\aJ nH o(phtH

ŽðòŠëÕQ1-dh¤ ¤&d-D@&MÆ
ÿÿÿÿPƪªª[$gd\*6ƒkd$$If–KÖֈÿè#€B Ö
t Ö
ÿùùùÖ0ªªªªªªªªªªªªÿÿ ö6ööÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4ÖKBÖ`Ö
ÿùùùaöpÖ
ÿùùùyt"wU
&
F„dh ¤$If^„gd\*6dh¤`-DMÆ
ÿÿÿÿ[$gd\*6Z
\
p
r
¨
ª
¬
*

,

@

B

h

j

à

â

h
j
|
~
€
âÇ⮗â®|®âaâ®â®âa◮@@jh"wUh"wU6B*CJ OJPJQJU]aJ nH phtH 4h"wUh"wU>*B* CJOJPJQJaJnH ph+¸tH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH 4h"wUh"wU>*B*CJOJPJQJaJnH phÌ"tH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH  ` a q r s ’ “ ¦¨Úäæ㤍t^t^Ht^/1h"wUhY³B*CJ OJPJQJaJ nH phtH +hš2bB*CJ OJPJQJaJ nH phtH +hY³B*CJ OJPJQJaJ nH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH :h"wUh"wU6>*B* CJOJPJQJ]aJnH ph+¸tH @jh"wUh"wU6B*CJ OJPJQJU]aJ nH phtH 7h"wUh"wU6B*CJ OJPJQJ]aJ nH phtH
„†šœž ¢- !"`ahistuâÉâ®âɗâÉâ®âɗâÉ|Éâ®âeL1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH 4h"wUhY³B*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH -h"wUhY³B*CJ OJPJQJnH phtH 4h"wUhY³>*B* CJOJPJQJaJnH ph+¸tH 1h"wUhY³B*CJ OJPJQJaJ nH phtH :jh"wUhY³B*CJ OJPJQJUaJ nH phtH Ž  
€‚ƒ‰Š“”›œ®¯ ôö
46šœéй¥‡ÐlÐlÐlÐlЇQ‡¹Ð¹‡ÐlÐlЇQ‡Ð¹4h"wUh"wU>*B*CJOJPJQJaJnH phÌ"tH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH 'hš2bB*CJ OJPJQJnH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH +hš2bB*CJ OJPJQJaJ nH phtH -œìîðò,.Z\^ìãʱœƒmÊV8Ê:jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH *h1×5B*CJOJPJQJnH phtH 0h"wUh"wU5B*CJOJPJQJnH phtH (h"wUh"wUCJ OJPJQJaJ nH tH 1h"wUh"wUB*CJOJPJQJaJnH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH 7h"wUh"wU6B*CJ OJPJQJ]aJ nH phtH
Š¬ô>Žî@L$
&%&f*<1²6FUîVÈYååååѱšš±Ñššƒƒšdh¤ ¤H-D@&MÆ
ÿÿÿÿ[$gd\*6dh¤ ¤H-D@&MÆ
ÿÿÿÿ[$gd\*6-dh¤ ¤&d-D@&MÆ
ÿÿÿÿPƪªª[$gd\*6dh¤`-DMÆ
ÿÿÿÿ[$gd\*6
&
F„Ø

dh ¤-DMÆ
ÿÿÿÿ^„Ø

gd\*6ìîúüî>@jl‚åÌåÌ®“®Ì|cG+Ì6h1×h1×5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 6h1×h"wU5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 1h"wUh"wUB*CJOJPJQJaJnH phtH -h1×h"wUB*CJOJPJQJnH phtH 4h"wUh"wU>*B* CJOJPJQJaJnH ph+¸tH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH
‚„L$j$l$
&$&%&u'v'f*Š*Œ*éд›Ð„kÐRд66h1×h1×5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 1h"wUh\*6B*CJ OJPJQJaJ nH phtH 1h"wUh"wUB*CJOJPJQJaJnH phtH -h"wUh"wUB*CJOJPJQJnH phtH 0h1×5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 6h1×h"wU5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH +h1×B*CJ OJPJQJaJ nH phtH

Œ*Ž*Ø*Ú*Ü*N+P+X+Z+`+b+d+F,H,Z,\,j,l,†,ˆ,Š,<1çη™Î™~™Î·™ÎcÎcΙH™·Î4h"wUh"wU>*B*CJOJPJQJaJnH phÌ"tH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH 4h"wUh"wU>*B* CJOJPJQJaJnH ph+¸tH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH 0hY³5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH <1l1n1p1Z2\2n2p2~2€2ž2 2Ò2Ô2f3h3<4äË­”y”y”­^­”G+G”7h"wUh"wU6B*CJ OJPJQJ]aJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH 4h"wUh"wU>*B*CJOJPJQJaJnH phÌ"tH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH 0h1×5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH 6h1×h"wU5>*B*CJOJPJQJ\nH phtH <4>4@4"5$5>5@5R5T5f5h5v5x5¦5¨5ª5²6Ò6Ô6ž7RÔTÖTèʱ–±–±–±–±Ê{Êè±aJ±H±èU-h1×5B*CJOJPJQJ\nH phtH 3h"wUh"wU5B*CJOJPJQJ\nH phtH 4h"wUh"wU>*B*CJOJPJQJaJnH phÌ"tH 4h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH o(phtH 1h"wUh"wUB*CJ OJPJQJaJ nH phtH :jh"wUh"wUB*CJ OJPJQJUaJ nH phtH -h"wUh"wUB*CJ OJPJQJnH phtH éldája. Azt állította, hogy ez a kód lehetQvé teszi a tagok közti szoros kapcsolatot, és amely fQleg nemek és korosztályok közötti különbségen nyugszik. Ez a társadalmi csoport olyan módon használja a nyelvet, hogy az összefogja Qket és sokszor olyan fél mondatokból is értenek, amiket más csoportok képtelenek lennének megérteni. Ennek a társadalmi csoportnak a mi személyes névmás ad nyomatékot, nem pedig az én .
Kidolgozott kód :Basil Bernstein szintén tanulmányozta azt a nyelvhasználatot, az ún. kidolgozott kódot , amelyet a közép- és felsQosztály használ, hogy az oktatásban és az üzleti életben sikereket érhessen el.
Rejtett presztízs:Általában azt feltételezik, hogy a nem sztenderd nyelv alacsonyabb presztízsq. Azonban, egyes csoportokban, mint a munkásnegyedek, pont a sztenderd nyelvet tekintik nem kívánatosnak. Ez azért van, mert a munkásosztály dialektusának erQteljes csoport-egységesítQ hatása van, egyéni nyelvhasználatuk büszkeséget és szolidaritást ébreszt a tagoknál.
Generációs különbségek:A fiatalok által használt nyelv rendkívül jól illusztrálja a különbségeket. Ahogyan másféleképpen öltözködnek, ugyanúgy megvan a saját, nagyon gyorsan változó nyelvük is. Erre a következQ a magyarázat: (1) saját kulturális identitásuk fokozása, (2) maguk között egymás beazonosítása, (3) mások kizárása, és (4) félelem vagy csodálat kiváltása a környezQ világból. Az utcán gyakran használatos a szleng. Egypár könnyen elévülQ példa:
(szia  találkozáskor)& ..csQ (vonzó hölgy)& & & & & .jó bige
(szia  távozáskor)& & & na csQ 10 (ékszer)& & & & & & & ..fuksz
(barát)& & & & & & & & ..tesó (pénz)& & & & & & & & ..della/lóvé
(autó)& & & & & & & & ..verda (szeretni vmit)& & & & ..csipázni vmit
(lány)& & & & & & & & ..csaj (jó)& & & & & & & & & & király/állat
(érteni)& & & & & & & & .vágni
Különbségek a nemek között:A nQk és a férfiak általában kissé eltérQen használják a nyelvet saját céljaikra, illetve eltérQen beszélnek/írnak mások férfiakról és nQkrQl. A nyelvben megtalálható nemi különbségeket a kulturális különbségekhez szokás hasonlítani, mert így el lehet fedni az igazi egyenlQtlenségeket; egyszerq, tolerálandó másságnak beállítva a két nem közti különbségeket. Ezzel szemben a mai feminista nyelvészet, és feminista kritika egyértelmqen úgy foglal állást, hogy a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=T%C3%A1rsadalmi_nem&action=edit&redlink=1" \o "Társadalmi nem (megíratlan szócikk)" társadalmi nem nem elQre meghatározott statikus kategória (=az elQre kiadott két szerepbQl kell egyet eljátszani), hanem szituációnként, résztvevQktQl fqggQen, idQben és térben dinamikusan változó, állandóan újraértelmezendQ lehetQség (pl. Cameron, 1995).
Kérdések :A nQk és a férfiak különböznek a kérdések feltevése tekintetében is. A férfiaknál általában egy kérdés Qszinte információszerzési szándékot mutat, míg a nQknél a kérdezésnek gyakran csak retorikai célzata van; párbeszédre invitáló vagy figyelemfelhívó szándékkal (Barnes,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1971" \o "1971" 1971). Ezért a nQk többször használnak kérdQ mondatot (Fitzpatrick, et al.,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1995" \o "1995" 1995; Todd,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1983" \o "1983" 1983).
Téma-váltás :Dorval ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1990" \o "1990" 1990) szerint, a férfiak hajlamosabbak arra, hogy gyakran váltsanak a párbeszéd témáján.
Feltárulkozás :Míg a nQk sokkal inkább feltárják magukat beszédükben, például elmesélik gondjaikat és új élményeiket, gyakran azért, hogy szimpátiát keltsenek (Dindia & Allen,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1992" \o "1992" 1992; Tannen,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1991" \o "1991" 1991:49), addig a férfiak nem annyira feltárulkozók és szeretnek tanácsot adni más problémájával kapcsolatban.
Nyelvi agresszió : A féfiak agresszívebbnek mutatkoznak a párbeszédben (Labov,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1972" \o "1972" 1972), gyakran fenyegetQzve, káromkodva és kiabálva. A nQk ezt úgy tekintik, hogy ezzel a férfiak a párbeszéd folyamatosságát szakítják meg (Eder s  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1990" \o "1990" 1990), nem pedig fölérendeltségüket próbálják hangsúlyozni. Mellékesen, ha a nQ káromkodik, azt általában azért teszi, hogy megmutassa másoknak, mi a normális viselkedés náluk (Eder,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1990" \o "1990" 1990).
Hallgatás és figyelmesség :Úgy tqnik, hogy a nQk sokkal jobb figyelQk és hallgatók a beszélgetésben.
Uralom és szolgaság :KettQsség húzódik a férfiak párbeszéd-uralmi szándéka és a nQk csoport rendezQ szándéka közt (Leet-Pellegrini ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1980" \o "1980" 1980)).
A nQk verbális intelligenciája magasabb a férfiakénál ( HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans_Eysenck&action=edit&redlink=1" \o "Hans Eysenck (megíratlan szócikk)" Eysenck,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1966" \o "1966" 1966:4).
Udvariasság :A nyelvészek a nyelvi udvariasságot pozitív illetve negatív homlokzatként szokták jellemezni (Brown and Levinson,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1978" \o "1978" 1978). Mindkét formát egyaránt a nQk használják gyakrabban, függetlenül attól, hogy vegyes vagy egynemq a társalgási közeg. Röviden, a nQk több udvariassági elemet alkalmaznak a társas interakciók során, mint a férfiak. A nQk inkább hajlamosak a homlokzatot ért támadások orvoslására.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.12-2 6. gyakorlat 7. adó agg zoltán államháztartás államháztartástan alternatív energiaforrások barta ferenc deklaratív programozás dendrológia dolgozat egyén épszerk 5 érzékelő etikett etnicitás etzs filmtörténet funkcionalizmus gazdaságtörténet gén információelmélet jogelmélet kaffka kidolgozott kiskérdések kötelező irodalom közpolitika magyar romanika matek ii. zh menedzsment meteorológia mikrobiológia mintavizsga nitridálás objektum opkut öko 1 prof. dr. héjj andreas prog1 puska sejt statek gyakorlat szénhidrát szociálpszichológia tőkeelmélet urbanisztika üzleti terv vállalkozási ismeretek viszonyszám