KreditVadász - társadalmi tőkeelmélet

társadalmi tőkeelmélet

Országok listája Hungary Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Ifjúságsegítő Bevezetés A Szociológiábatársadalmi tőkeelmélet

2008.11.25 19:23:56

(10)

Szerző: Megellai Anikó
Cimkék: szociológia tétel, tőkeelmélet

A dokumentum letöltéséhez be kell jelentkezned!

Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.

Társadalmi tQkeelméletek
Marx
Társadalmi osztály ismérvei:
Kollektív cselekvQ- racionális cselekvés
Osztályérdek a cselekvQk gazdasági helyzetébQl fakad: tul. hoz való viszony
Relációs terminusokban határozza meg az osztályokat: tQkeviszonyok
Az osztály tevékenységének célja ( nem azt amit tesz, hanem azt, amely a helyzete megváltoztatásához kell (soll)
Az ismérvek alapján 15 kollektívumot nevez meg pl. rabszolgák, teokraták, céhmesterek, kistQkés, bérmunkás stb.
Klasse an sich: emberek laza kapcsolata a társ. munkamegosztásban
Klasse für sich: magas szervezettségq osztály. Megváltoztatja forradalmi úton a helyzetét és a tulajdonviszonyokban meghatározó szerepe lesz.
JellemzQi:
- kooperáció: a munkafolyamatban fogékonnyá teszi a munkást az osztályosult kooperációra- gép szétveri a kapcsolatokat
- közösen értelmezett, tudatosított célok
Osztályharc típusai:
- Nyílt o. harc: két vagy három osztály között a hatalomért zajló harc
A.) kizsákmányoló osztály között a cél: nyereség pl. földbirtokosok, bankárok között nagyobb hozamelérése
B.) kizsákmányoló-kizsákmányolt osztály között a cél: hatalom és teljes tulajdonviszony váltás
Marx: a kapitalizmus mqködését vizsgálja és felértékeli a proletariátus szerepét új osztály történelmi hivatása:
Szocializmus- osztály nélküli társadalom
Kommunizmus- tulajdon nélküli társadalom
Társadalmi kísérletek. Oroszország-Szu., Kelet-Európa

Max Weber
Társadalmi osztályelmélet. Hangsúlyozza az osztály (tudat) kulturális jellegét.
Osztályhelyzet:
(1) javakkal való ellátottságnak,
(2)külsQ életkörülményeknek,
(3) a megélt életsorsnak azt a tipikus esélyét, amely a javak vagy szakképzett tevékenységek fölötti rendelkezési hatalom mértékében és jellegében (illetve hiányából), valamint abból következik, hogy, hogy miként lehet ezt a rendelkezési hatalmat az adott gazdasági rendszeren belül vagy jövedelmek elnyerésére felhasználni.
Osztály:az emberek azonos osztályhelyzetben lévQ csoportja.
-birtok szerinti o.
-nyereség ill. kereset szerinti o.
-társadalmi o.
Rendi helyzetnek nevezzük a társadalmi értékelésben tipikusan szerepet játszó és figyelembe vett pozitív, ill. negatív privilégiumokat, amelyek alapja
a.) a jellegzetes életvitel
b.) a formális nevelés, éspedig ennek valamilyen tapasztalati vagy racionális tana , ill. a megfelelQ életformáknak ezek alapján való birtokbavétele és a származásnak vagy a foglalkozásnak kijáró presztizs .
Rendi helyzetek a gyakorlatban:
-egymás közti házasodás
-közös asztalnál étkezés
-kiváltságokhoz kötött nyereség
-konvenciókból származó rendi elQjogok-tradíció
Rend:olyan emberek sokasága.akik egy szervezeten belül külön rendi megbecsülést vívnak ki,
külön rendi jellegq monopóliumokat is kapnak.
Rendek kialakulása:
a.)életvitelnek és ezen belül a hivatásnak elsQdleges szerepe van (hivatásrendek)
b.)születés szerinti rendiség, karizmatikus jellege örökletes
c.)politikai ill. hierarchikus rendek politikai vagy egyházi úri hatalmi jogaikat monopoljellegqen szerzik/kapják meg.
Míg a nyereség-,kereset szerinti osztályokat a piac, addig a rendek kialakulását a (feudális szolgáltatások) monopóliumok kedveznek.

Elster
Osztály:Emberek olyan csoportja, amelyeknek tagjai amennyiben a birtokukban lévQ termelési feltételek optimális felhasználását akarják megvalósítani-azonos típusú tevékenységekbe kénytelenek bekapcsolódni.
Osztálytudat: Egy társadalmi osztály képessége arra, hogy kollektív cselekvQként viselkedjen.
Kialakulása: kollektív cselekvés során alakul ki. Többnyire problémahelyzetben kerül felszínre. Van, hogy egy osztály korábban észleli egy új osztály létrejöttét, mint a kollektívum (pl. riválisok)
A kollektív cselekvés feltétele:
- Az osztály tagjai rendelkezzenek azonos információkról és azt azonosan értelmezzék (iskolázottság, kultúra)
Pontosan ismerjék és értelmezzék a helyzetüket, mert csak így
Képesek összehangoltan cselekedni ( kooperálni)
Kommunikáció: fontos, hogy rendszeres és intenzív02: ^ ` ä æ Æ
È
¦
¨
ª
Ê
,

.

T

L
N
d
æ
+ U V W øíå×Ì½²§²§²²§²§²§wwwwwnehël>*CJaJhëlCJ\aJh${h${CJ\aJhmb1CJ\aJ h${h${CJaJ h3¨CJaJ hmb1CJaJ h${hfCJaJ h${h"«CJaJh${h"«6CJ\]aJ hmb1h${CJ(aJ(h${h${5>*CJ(aJ( h =mCJ8aJ8 hñ%nhñ%nCJ8aJ8 h3¨CJ8aJ8&2 ¨
.

N
f
+ V k ³ ÷òÔ¶
dð¤ ¤[$gdÈOf
&
F
Æ Ðkkdð¤ ¤[$^kgdÈOf
&
F
Æ Ðkeþdð¤ ¤[$^e`þgdÈOf
&
F
Æ Ðkeþdð¤ ¤[$^e`þgdÈOfgd3¨ $a$gdñ%nW j k l } ² ³ ¶ ä î !{|JÚ*,|~èêìþóêÌÂ»Â´¨||ncnc|||XJhd-2h8j$5>*CJaJ hëlh9] CJaJ hëlhëlCJaJhëlhël5CJ\aJ hëlhfCJaJ hëlh"«CJaJ hëlCJaJhëlh"«5CJ\aJh3¨h"«CJ\aJ

hëlhf

hëlh"«hëlh"«5\;hëlhël5B*CJ$OJPJQJ\^JaJ$nH phtH hël>*CJaJh$(nh$(n>*CJaJ³ |Ú,~êì Â@ÎååØ¾¾¾´¢¢wÐdð¤ ¤7$8$H$[$^Ðgd" »
&
F dð¤ ¤7$8$H$[$gd+tédð¤ ¤7$8$H$[$gdÚ¿
¤ ¤[$gdÈOf
&
F
Æ Ðkkdð¤ ¤[$^kgdÈOf
dð¤ ¤[$gdÈOf
&
F
Æ Ðkkdð¤ ¤[$^kgdÈOf
þ246v ¼¾ÀÂÊ

<>@´6 Êòçß×ß×ßÏÀ´¨xmeZLZLZLh5'¹h"«5CJ\aJ h5'¹h"«CJaJ h+téCJaJ h+téh+téCJaJ h+té5CJ\aJh+téh"«5CJ\aJ h+téh"«CJaJh+téh+té>*CJaJh+téh"«>*CJaJh+té>*CJ\]aJh+téh"«>*CJ\]aJ hA
CJaJ h¤>CJaJ hÍCJaJ h¯_ïh¯_ïCJaJhd-2hA
5>*CJaJÊÌÎÞFHnpÔàÄâ*CJaJ h5'¹CJaJ h5'¹h5'¹56CJ\]aJh5'¹h5'¹6CJ]aJ h5'¹h5'¹CJaJh5'¹h5'¹5CJ\aJ hc ~CJaJ hA
CJaJ hc ~hc ~CJaJ h#hA
CJaJ h#CJaJh+téh#>*CJaJ h5'¹h+téCJaJ h5'¹5CJ\aJ-ÎHp¶Ô>ÞNÀ ÖØ¦"- , ííííÛÛíííííííÉ·····ÉÉdð¤ ¤7$8$H$[$gd¡?!dð¤ ¤7$8$H$[$gdj,údð¤ ¤7$8$H$[$gd5'¹dð¤ ¤7$8$H$[$gdÚ¿ (*ÔÖ|ÖØþ"*CJ\]aJh"ùh"«>*CJ\]aJ h6h6CJaJh9] h9] 5>*CJ aJ h¡?!h¡?!CJ\aJ h¡?!h¡?!CJaJh¡?!h¡?!5CJ\aJ#h¡?!h¡?!56>*CJ\]aJ hj,úCJaJ h" »CJaJ h9] CJaJ hî±CJaJhHhî±>*CJaJhHh9] >*CJaJ!< J ° ú >!Ê!Ì!ä!æ!B"""¤"
$

$,$-$P$e$$$$°$òçÛçÓÈ·« wld·XMAM9M h<@èCJaJhõeõhõeõCJ\aJ hõeõhõeõCJaJhb~hf>*CJaJ hb~CJaJ hb~h"«CJaJhb~h"«6CJ\]aJ hõeõhfCJaJhõeõh"«6CJ\]aJ hõeõh"«CJaJhb~h"«>*CJaJ hb~h"«6>*CJ\]aJ h"ùhfCJaJ h"ùCJaJh"ùh"«CJ\aJ h"ùh"«CJaJh"ùh6CJ\]aJ, Ì!"

$-$$Ù$ %È>T@¦@AêêÕ¿
&
F dð¤ ¤7$8$H$[$gdõeõdð¤ ¤7$8$H$[$gdõeõÐdð¤ ¤7$8$H$[$^Ðgdb~
&
Fdð¤ ¤7$8$H$[$gdb~
&
Fdð¤ ¤7$8$H$[$gdõeõ°$»$Ø$Ù$ý$% %%$%&<~<<°J>L>`>Æ>È>è>R@T@f@¤@¦@Ì@Ð@A>A|A¨AªA¼AÀAÂAäABNBPBTBBÖCØCÚCæCèCóèÝèóÝóèóÛèÝóèóÝóÝóèóèÝóèÝóèÝóèÝÊ»°óèóÝóè¨èóèÝèóèÝ hJlCJ aJ hJlhJl5>*CJ aJ hj,ú5>*CJ aJ hgCJaJ hõeõhõeõCJaJhõeõhõeõ6CJ\]aJ h<@èhõeõ6>*CJ\]aJU hõeõhfCJaJ hõeõh"«CJaJhõeõh"«CJ\aJ5 legyen- növeli az osztály kohézióját elkerülhetQ az izoláció
Kulturális homogenitás: belsQ érdekek (vallási, etnikai heterog.) szétveri az egységes normaviselkedés lehetQségét ?????
Fontos a csoportméret
Stabilitás: optimális mobilitással elkerülhetQ tagok cseréje - gyengíti az osztályt
Potyautas: demoralizál, mások teljesítményébQl él,- kizárandó
Politikai vezetQ: hatékony vezetéssel áramoltatja az információkat, letöri az egyéni motivációkat a kollektív siker érdekében, szelektív ösztönzQkkel irányít ( potyautast kizárja, elszigeteli stb.)
Koalíció: a hasonló kollektívumok között
Osztályharc típusai: (marxi osztályelméletet viszi tovább)
- Nyílt o. harc: két vagy három osztály között a hatalomért zajló harc
- Látens o. harc: célja, hogy letörje, manipulálja a nyílt osztályharc lehetQségét
- Társadalmi konfliktus: nem osztály típusú kollektívumok közötti összetqzés ( vallási, etnika, nyelvi)- zeke lesznek elterjedtebbek a modern társadalmakban- levezetik a társadalmi feszültségeket
Schultz
Beruházás az emberi tQkébe.
Emberi tQkefajták:
-életkor
-egészségügyi állapot
-fizikai/mentális állapot
-szakképzettség
Emberi tQke hatása:
Gazdasági hatása: az emberi tQkével termelt jövedelem gyorsabban nQ, mint a fizikai tQkével gyarapított termelés, növeli a nemzetgazdaság vagyonát, növeli a reáljövedelmeket, növeli a beruházás értékét, növeli a beruházás biztonságát (mert hosszabb idQ alatt térül meg és ezzel tartósabb a vállalkozás)
Társadalmi tényezQ: növeli a tudás társadalmi értékét és megbecsülést, az emberi tudással szerzett tQke hatalmi-politikai tényezQvé válik, nQ a humanizált munka és munkahelyek köre a társadalomban. gazdaságban
Egyéni/mentális tényezQk: növeli az emberi szabadságot, növeli az ember egészségét és élettartamát, növeli az egyén személyes tudását, hozzáértését és speciális kompetenciáit, ami több boldogságot eredményezhet.

Coleman
A társadalmi tQke a személyek közötti viszonyokban testesül meg.
Akkor keletkezik, amikor az emberek közötti viszonyok úgy változnak meg, hogy elQsegítsék a cselekvést.
A társadalmi tQke erQforrásként hasznosítható kapcsolatrendszer, alaptípusai:
-kötelezettségek/elvárások,
- információs csatornák
- normák/szankciók
-kisajátítható társadalmi szervezetek
A szülQk és a gyermekek közti viszonyok, valamint az iskolát övezQ közösségek egyaránt meghatározó jelentQségqek az oktatás eredményessége, vagyis az emberi tQke felhalmozása szempontjából.
Coleman felfogásában a hangsúly a társadalmi tQke egyéni cselekvést elQnyösen elQmozdító vonatkozásán van, habár megjelenik nála a társadalmi tQke közjószág-jellege is: bizonyos típusainak elQnyeit nem csak azok élvezhetik, akik létrehozzák, mivel nehéz kizárni másokat a fogyasztásából .

Bourdieu
1.Gazdasági tQke (tulajdonjog)
2. Társadalmi tQke (adott családba való születés, öröklés, foglalkozási presztízs)
3. Kulturális tQke: általánosságban a képzettség, tudás, ízlés birtoklása
a.) tárgyiasult kulturális tQke képek, könyvek, eszközök, gépek, szQnyegek, hangszerek formájában;
b.) elsajátított kulturális tQke mqveltség formájában;
c. ) intézményesült kulturális tQke tudományos címek, akadémiai pozíciók,
elQkelQ testületi tagságok formájában.
Bourdieu szerint sok foglalkozás a rendelkezésre álló kultúrális tQketartalékoktól függ.
4. Szimbolikus tQke : ez alatt a legitim társadalmi értékítéletnek a hitelét érti.
A szimbolikus tQkét többnyire nem közvetlen hatalomként használják; sokkal inkább arra, hogy legitimálják az alkalmazkodás és engedelmesség iránti igényt.
Mindegyik Bourdieu-i tQketípus átalakítható mindegyikbe.

Hasonló témájú dokumentumok

Civilizáció, kultúra, szociológia kapcsolata

- 2008-11-25 19:28:47

Pierre B. tőkeelmélete

- 2008-11-25 19:24:54

kultúrák találkozása, azok hatása

- 2008-11-25 19:27:56

A szociológia kialakulása, fejlődése, helye a tudományok rendszerében és kapcsolatuk más tudományokk

- 2008-11-25 19:29:49

szociolingvinisztika

- 2008-11-25 19:27:06

Pierre B. tőkeelmélete

- 2008-11-25 19:24:54

A nemi identitás - fejlődés pszichológiája

- 2008-11-25 19:25:48

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Küldj üzenetet a szakod vagy évfolyamod összes hallgatója számára. Hasznos lehet ha választ keresel egy kérdésre, vagy mindenkivel tudatni akarsz egy információt. Ehhez használd az Üzeneteken belül a baloldali dobozban az Üzenet írását.

társadalmi tőkeelmélet

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

Cimkefelhő