Állampolgári ismeretek tananyag

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőÁllampolgári IsmeretekÁllampolgári ismeretek tananyag

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK


Dr. VÁRNAGY PÉTER
egyetemi adjunktus















KötelezQ olvasmány: Magyar Köztársaság alkotmányát ismerni kell!!


Szóbeli vizsga lesz választási lehetQség
idQpontban írásban lehet
idQpont: ha nem sikerül akkor még van lehetQség szóban

Kérdések két típusa:
Passzív tudás elsQ fele
Aktív tudás a második fele




Mi a jog? Egy társadalmi norma, azaz magatartásszabály, amely a társadalmi tagjainak az
együttélését szabályozza. A jogot elsQsorban az különbözteti meg a többi
társadalmi normától, hogy egy olyan magatartásszabály amely állami úton
kikényszeríthetQ.

MegkülönböztetQ jegye: állam a jog ikertestvére. Ma már írott formában jelennek meg.
Kialakulása: az államok kialakulásához kötQdik.

Tabu, totem (polinéziai eredetq szó) valamit elkülönítenek, érintetlenségét fejezik ki:
Halottak érintetlensége
Fegyverekhez kötödQ érintetlenség

Ezek a szabályok spontán és kimondatlanul jöttek létre.
A racionális alap a jogi normákban is fontos. Tapasztalati úton jött létre. A jogszabály megújításával a tapasztalatokat is figyelembe vették.

Társadalmi normák jellemzQi:
- Hipotetikus szerkezet: hipotézis feltételezés






Aki másnak jogellenesen kárt
okoz.
Életre kell a szabály , ha nem tartod be. Következménnyel számolhatsz szankcionáltság.
Szankcionáltság(elQléptetés) nemcsak negatív hanem pozitív is lehet.
Ha megfelelnek a szabálynak, akkor elQléptetés is lehet.

Általánosság: adott közösségen belül a szabályok mindenkire vonatkoznak.
Ismételtség: a szabály ismételt alkalmazása pl. lopás: mindannyiszor a hozzákapcsolódó szabály? BüntetendQ alkalmazni kell
Normativitás: a követendQ magatartás a jövQre nézve határozza meg a norma. Jog nem tudása nem mentesít a következmények alól. Az egyén eldönti eleget tesz-e vagy sem.
Érvényesség: adott közösség többsége elfogadja.
Reciprocitása: minden jogosultsággal szemben kötelezettség is megvalósul  megjelenik. Tulajdonhoz való jog, gyermekek jogai.
Értékviszony: - élet mint érték
- tulajdon mint érték


Erkölcsi jogok és a szokásokkal szokták emlegetni a jogot.

KülönbözQ kölcsönhatás van a társadalmi normák között.
emberölés
gyermek bántalmazás
haza árulás
adócsalás



Jog jellemzQi:
Állami szankció  államilag kikényszeríthetQ
Intézményrendszert mqködte: Vannak jog alkotó és jog alkalmazó szervek. Törvényt csak az Országgyqlés hozhat.
Formalizáltság: mind a jog alkotásra és a jog alkalmazásra.


Jog két formáját különböztetjük meg:

Anyagi jog: Alaki jog (eljárás)

Azt mutatja meg milyen jogaink és Azt mutatja meg, hogy az elQbbi
kötelezettségeink vannak. Mi a tQlünk jogok hogyan érvényesülhetnek.
elvárható magatartás.

Anyagi jog az alaki jogon keresztül érvényesül.

Eljárás jog:
büntetQ eljárás
közigazgatási eljárás
polgári eljárás eljárásjogi jogszabályok kötQdnek.

BelsQ rendezettség:
jogforrási hierarchia
jogelvek













Jogforrás: a jog megjelenését, forrását értelmezését. Mind az a hely, ahonnan a jog ered, és
ahol, amilyen formában megjelenik.


Két formáját különböztetjük meg:

BelsQ jogforrás KülsQ jogforrás

Szervek, személyek akik felhatalmazást kaptak Adott módon és formában kibo-
a jogalkotásra. csátott jogszabályok
Két formája: - törvények
- rendeletek
Országgyqlés a legfQbb jogalkotó szerv - Alkotmány
törvényhozó autonóm módon alkot - Törvény
jogot. MindenkitQl függetlenül hozza a
törvényeket.
Kormány - Kormányi rendeletek
Miniszterek (miniszter elnökön) - Miniszteri rendeletek
Önkormányzatok - Önkormányzati rendeletek

Delegált jogalkotás  azért mert az Országgyqlés a törvényeken keresztül felhatalmazza a rendeletek alkotását. Végrehajtásban van szerepül.
Országgyqlés törvényeket hoz, kiemelve az Alkotmány törvényét.

A rendeletek a törvényeket apró pénzre váltják. A törvények alkotását segítik a rendeletek.
Alacsonyabb szintq jogszabály nem mondhat ellent a magasabb szintq jogszabálynak. Minden jogszabálynak összhangban kell lennie az alkotmánynak.

Állami irányítás egyéb jogi eszközei  nem jogszabályok csak jogforrás-
utasítás
jegybanki alapkamat

Léteznek a külsQ jogforrások között amelyek nem jönnek létre:
törvény erejq rendeletek
Miniszteri Tanácsi rendeletnek is nevezték.


Magyar jogrendszer:

Jogrendszer: adott ország területén érvényes és hatályos jogszabályok rendezett összességét
értjük.

Világrendszerben több jogrendszer létezik: jogrendszerek
kontinentális
angolszász
tradicionális – vallási
szocialista

A magyar jogrendszer a kontinentális és ezen belül a román-germán jogrendszerhez kapcsolódik




A magyar jogrendszer két fajtáját különböztetjük meg:



Magánjog Közjog

Célja: magánérdek érvényesítés. Célja: közérdek érvényesítés.
magánszférára vonatkozó jogszabályok közszférára vonatkozó jogok, alá- fölé
egyenjogúak és mellérendeltségi viszonyban rendelltségi viszony a jellemzQ.
állnak egymással


Jogágai Jogágai

- Polgári jog  polgári törvénykönyv Ptk. - Alkotmányjog (anyajog)  állampolg.
1954 IV tv. magánjog kódex 1949. évi XX tv. Nem alkalmazható
Polgári jog alapja az ide sorolható jo- közvetlenül azaz meghatározza a lé-
goknak. nyegét, de ennek a részleteit további
- SzerzQ jog: 1996 VIII. tv. törvény fogja meghatározni.
tulajdon jog 1982 II.tv- egyesülési törvény
kötelmi jog
öröklési jog Az alkotmány olyan mint egy szörp
sqrítmény.
- Családjog: késQbb vált önálló joggá. Cstk.tv.
- Gazdasági jog (nem szokták jogágnak nev.  Közigazgatási jog ( hatalmas terület)
Egymás mellett érvényesül ágazati és
területi munkamegosztás. Szabályzás
tárgya szerint - szakigazgatásokról
beszélhetünk.
oktatás igazgatás
szociális igazgatás
ifjúságügyi igazgatás

Területileg is tagolódnak:
helyi közigazgatási szervek
központi közigazgatási szervek

- BüntetQjog: Btk
- Nemzetközi jog: Nemzetközi közjo-
got takar. Államok közötti kapcso-
lódó szabályozó normákat tartalm.
ElsQdleges alanyai az államok:
(ENSZ)
Európa Tanács – legrégibb nemzet-
közi szervezete. Alanya lehet az
egyén is de csak az embei jogok vo-
natkozásában.

- Közösségi jog: EU- joga
Kapcsolatba van de nem azonos
Jogharmonizáció – A Nemzetközi
Jog és a közösségi jog ne kerüljön
összetqzésbe.

Vegyes szakjogok területei:

Jogi szabályozás specializálódik és differencializálódik.
Munkajog
Társadalombiztosítási jog
Adójog
Vámjog, & .stb.


Jogszabályok szerkezeti elemei:
Három szerkezeti elembQl áll össze:

1.Tényállás (hipotézis) szabályozandó élethelyzet leírását  megragadja lényeges tipikus elemeit.
Aki másnak ténylegesen kárt okoz. A tényállás határozza meg a konkrét élethelyzetet. (Ptk)

2. Rendelkezés (diszpozíció) a tényállás bekövetkezése esetén a tQlünk elvárható magatartást
határozza vagy minQsíti a tényállást. (Btv)
Kógens (cogens) kötelezQ rendelkezés a törvényben foglaltakról nem lehet eltérni.
Diszpozitív (megengedQ) a törvényben foglaltakról az eltérést megengedQ: A felek együttes
megállapodásához kött.

3. Jogkövetkezmény:
joghatás
joghátrány 1. represszív
2. reparatív ( Norma sértés elQtti helyzet helyreállítása. Eredeti áll. visszaáll.)
személyjellegq
vagyon jellegq (pénzbírság, vagyon)



Jogszabály érvényessége és hatálya:

Érvényesség: együttes feltételeknek kell megjelenni formai és tartalmi.
Feltételei: adott jogszabály alkotásra jogosult szervtQl származik.
Eljárási rend betartásával születik a jogszabály
Jogszabály kihirdetése
Jogszabály közzététele (hivatalos lapjában történik Magyar Közlöny)

Önkormányzati rendeletnél hirdetQtáblára való kifüggesztést jelenti. Illeszkedik a jogforrási hierarchiába.
Hatály, érvényesség terjedelme:
idQbeli  mettQl? meddig? alkalmazhatom az adott jogszabályt (szakaszosan lépnek hatályba különbözQ jogszabályok) visszaható jogszabály. (büntetQ jogban nem alkalmazható)
személyi  kikre alkalmazható a jogszabály? Általános  mindenkire vonatkozik
különös- címzettek köre meghatározott.
területi- milyen területen alkalmazható
országos
helyi  önkormányzati, közigazgatásilag meghatározott területen alkalmazható
hajó, repülQ kivétel a diplomácia
tárgyi- milyen ügyekben alkalmazható a jogszabály, milyen eljárásban alkalmazható a jogszabály

Jogviszony
A jogviszony jogilag szabályozott társadalmi szituáció.

Eleme:
alanya
tárgya
tartalma

Alanya: nem mindegy, hogy milyen jogviszonyról van szó.

- Polgári jogviszony: - ember
- állam
- jogi személyek
jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok

Jogképessége az embernek, az állam valamint az állam által elismert, felhalmozott szervezeteknek az a képessége, hogy jogviszonyi alanyai lehetnek azaz jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak.

Ember mint jogalany:
Az embernek jogképessége egyenlQ és általános.
Minden ember jogképes.
Jogképesség a születéssel kezdQdik és a halállal fejezQdik be.

CselekvQképesség: az embernek az képessége, hogy saját akaratával, cselekedeteivel, és általában
saját nevével jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Életkorhoz iga-
zodik. CselekvQképes az a személy aki saját akaratából cselekszik.
Korlátozottan cselekvQképes: akinek valamilyen nyilatkozat szükséges.
CselekvQképtelen: nincs akarata, ügyeiben törvények képviselQ jár el.

A magyar szabályozás alapvetQen a nagykorúsághoz kapcsolja a cselekvQképességet azaz 18 éves kor alatt. Alatta a törvényes képviselQ. 16 éves kor alatt gyámhatóság engedély.

Korlátozottan cselekvQképes:
Bíróság cselekvQképes korlátozottságot határozattal - elmebetegség
- szenvedélybetegség
Ügyeleti képessége nagymértékben csökkennek. Törvényes képviselQjének beleegyezése szükséges. - szülQ
- gyám
nagykorúnál gondnok
Legalább 5 évente kell a határozatot felülvizsgálni. Életkorhoz igazodó korlátozás 2001. óta meghatározott ügyekben járhat el.

CselekvQképtelen:
14. életévét nem töltötte be. Akit a bíróság cselekvQképességet kizáró gondnokság alá helyez.
súlyos elmebetegség
idQskori leépülés
Törvényes képviselQ jár el. Átmenetileg valaki cselekvQképtelen lehet (kóma).
Ilyenkor eseti gondnokot jelölhetnek.



Jogi személyek: igazából nem lehet definiálni.

Kft, Rt, Önkormányzatok, Társadalmi szervezetek - Egyesületek, Alapítvány, Közhasznú Társaság, Egyházak, Pártok. Körülhatárolt céljuk van.
Jogi személyek jogképessége célhoz kötött. Önálló jogalanyiságra van szükség.
Állandó szervezettel bírnak. 1 fQ kell aki jogosult cselekvQképességre (képviselQ).
Önálló vagyonnal rendelkeznek. Gazdasági célúaknál külön elQírja a vagyonukat. Vagyonáig terjedQ felelQsséget.
Mqködésre, megszqnésre vonatkozó szabályokat az adott szervezetekre vonatkozó jogszabály határozza meg.

Jogi személyek nélküli társaságok:

Jogképessége célhoz kötött. 1 fQ kell a cselekvQképességre. Egyetemleges. Teljes tartozásért felel minden tag. Helytállni kötelesek. A Bt-nél lehet több bel és kültag. A beltag felel a Társaságért a kültag bizonyos összegig felel.

Állam:
Az állam is jogi személy. Eredetleges. Jogképessége általános, bármely jogviszony alanya lehet. Állandó szervezettel bír. Közigazgatási Rendszert jelenti. Ki képviseli? Közvetett jogviszony ritka.
Államot – APEH képviseli pl.
Államnak van önálló vagyona. A vagyonáért terjedQ felelQsséggel bír.

Tárgya:
Közvetlen tárgya a magatartás. Közvetett tárgya is lehet. Fizikailag megfogható dolog.

Tartalom:
A tartalom azon jogok és kötelezettségek összessége, amely jogviszony alapján annak alanyait megilletik és terhelik továbbá azok amelyek a jogviszony tárgyává irányulnak.
pl. : Személyi jövedelem adó + APEH

Jogi tények:
Minden olyan magatartás körülmény vagy állapot amely jogviszonyt keletkeztet, módosít, megszüntet vagy megállapít.

Három csoportja van:

Emberi magatartás: leggyakrabban elQforduló tények
jog megenged  jogszerq
jog nem enged meg  jogellenes (vétkesség)
Vannak olyan jogviszonyok ahol a vétkesség fontos szerepet játszik. A vétkesség milyen
foka.  szándékos
- gondatlan

Állami aktusok
jogszabály kibocsátása, módosítása: normatív
bírósági határozat: egyedi
konstutív: jogviszonyt keletkeztetnek, megszüntetnek
dekloratív: jogviszonyt állapítanak meg.

KülsQ körülmények: (vise maior) elQre nem látható, elháríthatatlan ok. Természeti csapás, villámlás, hófúvás, haláleset.

(Emberi körülmények)
szubjektív: emberi magatartáshoz is kapcsolható lenne. Jóhiszemqség  rosszhiszemqség.
Objektív: külsQ körülmények közé is kapcsolható. Életkor, születés, halál.


Jogalkalmazás szakaszai:

Jogalkalmazáson az államnak és az állam által felhatalmazott szerveinek jogszabály érvényesítésére irányuló tudatos tevékenység.
általános feladata
konkrét: egy adott ügyben a jogalkalmazó a vonatkozó jogszabályokat meghatározott jogszabályokat megfelelQen érvényesítse.


Tényállás megállapítása:
hivatalból köteles eljárni
sértettnek van kötelessége bejelenteni
rágalmazás- becsületsértés
Polgárjognál az érintettnek kell kezdeményeznie. Kérelemmel indul egy eljárás.
Elolvasás után megállapítja melyek azok a tények.
Jogalkalmazó megtalálja a jogalkalmazandó jogszabályt.

Jogszabály értelmezése: Hogyan alkalmazom?


Jogszabályi Jogalkalmazói

A jogszabályi fontos tartalmát a jogszabály Maga a jogalkalmazó alkalmazza
ill. más jogszabály tárja fel a jelentést. a jogszabályt.

Határozat meghozatalában fogalmazódik meg a jogalkalmazónak a döntése.
döntés
Indoklás mivel indokolta
Jogorvoslati lehetQség

Akadály nem talál megfelelQ jogszabályt- szabályozást

Analógia alkalmazása


Törvény analógia: Jog analógia:
Hasonló élethelyzethez alkalmazzák Adott szabályozás elveinek a jog elveivel
hoz döntést a jogalkalmazó



EU hatáskörei, alkotmánya.
ElsQ részben: hatáskörök, intézményrendszer




Hatáskörök és tervezett új posztok:

Az alkotmánytervezet szerint az állam- és kormányfQk tanácsának lesz állandó elnöke, de gyenge hatáskörrel, s e testület, az Európai Tanács nem lesz jogalkotó. Lesz közös külügyminiszter, de nem lesz közös külügyminisztérium. Minden tagállamnak lesz egy-egy biztosa az unió kormányában, és a testületben a szavazati jog egyenrangúan rotál majd. Valamivel nagyobb hatáskört kap az Európai Parlament, és a nemzeti törvényhozások is gátat szabhatnak az unió túlburjánzásának. Bár vitatható jogerQvel, de bekerült az alkotmányba az alapvetQ jogok chartája.
Elnök
Az Európai Tanács (EiT) elnöke. Ezt a posztot eddig az adott fél évben soros elnök tagállam elnöke vagy kormányfQje töltötte be. Ha elfogadják a tervezetet, a félévente változó soros elnökséget egy állandó, két és fél évre választott (és ugyanennyi idQre újraválasztható) elnök váltja fel.
Külügyminiszter
A tervezet szerint: a tagállamközi külügyminiszteri tanácsnak állandó elnöke, a "nemzetek feletti" Európai Bizottságnak alelnöke lesz, és személyében egyesítené a tagállamközi, egyeztetett "nagy" külpolitikát és a valóban közös, "kis" külpolitikát. Ezt a feladatkört jelenleg két személy gyakorolja. Nem világos egyelQre, lesz-e saját diplomáciai apparátusa, költségvetése, és milyen hatáskörrel bír majd a fontos döntéseket illetQen. Valószínqleg az unió biztonságpolitikájának egyeztetése is a feladatai közé tartozik majd.
Kétféle biztos
Az unió "kormánya", az Európai Bizottság annyi tagból áll, amennyi tagállam van. Ám 2009 után közülük csak tizenötnek lesz szavazati joga, Qket európai biztosnak hívják. A többi tárcával rendelkezQ biztos is részt vesz az üléseken, de nem voksolnak. Amelyik tagállamnak az egyik ötéves turnusban csak biztos jutott, az a következQ ötéves testületben már szavazati jogú európai biztost jelölhet. Az Európai Bizottság elnökét az EiT jelöli, az Európai Parlament egyszerq többséggel választja meg.
Ha elfogadják a tervezetet, akkor a legnagyobb intézményi változás az EU tényleges döntéshozó és legfontosabb döntés-elQkészítQ szervét, a tagállamközi Miniszteri Tanácsot (MT) érinti majd. Az MT eddig szakminiszteri, ágazati alapon mqködött, az összhangot elvben a külügyminiszterekbQl álló Általános Ügyek Tanácsa biztosította. (A szakminiszterek testületei az ún. szektorális tanácsok. Érdemes ezek közül kiemelni például a Pénzügyminiszterek Tanácsát, az ún. ECOFIN-t vagy a MezQgazdasági Miniszterek Tanácsát. Külön kategóriát képvisel a Külügyminiszterek Tanácsa, az ún. Általános Ügyek Tanácsa, amely politikailag nagyobb jelentQségq, átfogóbb, illetve érzékenyebb kérdésekkel foglalkozik, és sokszor mintegy a szektorális Tanácsok fellebviteli fórumaként is mqködik.) A parlamenttel közösen, de annál nagyobb hatáskörrel a Tanács fogadja el az unió jogszabályainak és döntéseinek nagy részét. A Tanácsban a tagállamoknak (lakosságuk nagysága szerint) eltérQ arányú voksuk van.
A Tanácsban eddig félévente cserélQdött a soros elnök, az új terv szerint egy elnökség 12 hónapig tartana. A szerv az Általános és TörvénykezQ Tanács nevet kapná. Ez készítené elQ az európai jogszabályokat az Európai Bizottsággal közösen, illetve, az Európai Parlamenttel közösen, elfogadná azokat és a végrehajtást is ez a szerv ellenQrizné - több más intézménnyel közösen. Növelné a Tanács hatalmát, hogy a tagországi vétójogok helyett sokkal több területen hozna döntést minQsített szavazattöbbséggel. Ez 2009 után nem a mostani bonyolult vokselosztás alapján számítódna ki, hanem a következQképpen: a tagállamok egyszerq többségének, tehát 27-bQl legalább 14-nek kell igent mondania, amelyek összesített lakossága kiadja az EU lakosságának hatvan százalékát. Ez utóbbitól számítana a többség minQsítettnek.






Az Európai Unió intézményrendszere  HYPERLINK "http://newsite.tpf.iif.hu/alumni/menu7.php" vissza a Könyvtár oldalra
Európai Bizottság (European Commission)
DöntéselQkészítQ és végrehajó szerv
Szupranacionális jellegq
Feladatai:
1. SzerzQdések Qre
2. Kezdeményezési jogkör
3. Közösségi politikák végrehajtása
4. Nemzetközi tárgyalások
5. Költségvetés
Mqködés:
20 fQ
FQbiztosok ? DG
Elnöki tisztség
15-20 ezer fQs háttérintézmény

Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa)
Council of Ministers, Council of the European Union
fQ döntéshozó szerv
tagállami érdekképviselet
Mqködés:
munkacsoportok
COPEPER I és II.( Állandó KépviselQk Bizottsága)
Miniszterek Tanácsa
Soros elnökség
2003 Görögország és Olaszország
 HYPERLINK "http://www.eu2003.gr" \t "top" www.eu2003.gr
Európai Tanács (European Council)
Állam és kormányfQk találkozója
Stratégiai döntések, irányvonalak
Évente kétszer, decemberben és júniusban

Európai Parlament (European Parliament, EP)
Társdöntéshozó
Egyetlen közvetlenül választott intézmény
Feladatai:
Törvényhozás
Költségvetés
EllenQrzQ funkció
Mqködés:
732 fQ
politikai pártok szerinti politizálás
Strasbourg
Magyarok az EU intézményeiben

Interim idQszak
1. tárgyalás lezárásától a szerzQdés aláírásáig (2003 ápr. 16-ig)
2. Aláírástól a szerzQdés életbe lépéséig
Aktív megfigyelés idQszaka
Európai Unió Tanácsa

Munkacsoportok
misszió diplomatái és a magyar szaktárcák képviselQi járnak ki az ülésekre
COREPER
COREPER II.- nagykövet vesz részt
COREPER I.- nagykövet helyettes vesz részt rajta- csak Q szólhat hozzá
Magyar álláspont kialakítása
Miniszteri Tanács
Magyar részrQl már miniszter vagy államtitkár képviseli
Kiséret 4 fQ (nagykövet, helyettes..)
Európai Parlament
24 képviselQ
kisérQk: Országgyqlés Külügyi Hivatalának alkalmazottai
Európai Bizottság
politikától független szakapparátus - szakértQket vesznek fel
Az Európai Konvent munkája

Nizza:
a SzerzQdések egyszerqsítése;
az AlapvetQ Jogok Chartája státuszának meghatározása
az EU és a tagállamok közötti hatáskörök szabályozása
a nemzeti parlamentek szerepének megfogalmazása
2001 Laekeni nyilatkozat

Európai Konvent
 HYPERLINK "http://www.european-convention.eu.int" \t "top" www.european-convention.eu.int

Konvent összetétele, mqködése


2002 nyár - A Konvent a laekeni kérdéseket 6 fQ csoportra osztotta:
1. az EU szerepével kapcsolatos alapvetQ kérdések
2. a hatáskörök felosztása az EU-n belül
3. az EU eszközrendszerének egyszerqsítése
4. Az intézményi kérdések

Soros elnökség kérdése

Biztosok száma

Bizottság elnöki posztja

Nemzeti parlamentek szerepe
5. az összhangteremtés az EU nemzetközi fellépéseiben
6. alkotmány az EU polgárai számára.
Föderális állam
Európai adó, fiskális identitás

Alkotmányos szerzQdés tervezete:
1. fejezet Unió alapelvei, céljai, uniós állampolgárság
2. fejezet alapvetQ jogok európai chartája
3. fejezet uniós politikák mqködése
4. fejezet zárórendelkezések
Magyar részvétel
 HYPERLINK "http://www.eukonvent.hu" \t "top" www.eukonvent.hu
Szociális kérdések
Bizottsági helyek
Kisebbségek jogai

A tanulmányt készítette: Farkas Zsófia,  HYPERLINK "mailto:Fazso@wap.hu" Fazso@wap.hu















II
ALKOTMÁNY

Az Alkotmány adott ország legfontosabb szabályait rendszerezett formában tartalmazó törvény.

Kortális alkotmányokra igaz: II. világhábórút követQen beszélhettünk. Történelmi alkotmányokat írott ill. íratlan alkotmánynak hívunk. 1945 elQtt írott alkotmányról beszélhettünk.
Szokásjogi alapokon nyugszanak. A magyar alkotmány is ide tartozik.

Az alkotmányt dokumentumok, törvények képezik.

szakasz Rendi  nemesi alkotmány
Intézményei:
szabad király választás
nemes elleni jog
országgyqlés, vármegye rendszere

Kifejezték a magyar önálló államiságot
nemesi nemzetben
elQjogokról gondoskodott
érzéketlen volt a polgári ellenzék iránt

Európai polgári alkotmányt 1948 évi március-áprilisi
Országgyqlés megbízatása meddig szól
Köteles ülésezni.
Rendi képviselet megszüntetése.

1949.-s törvények megteremtették  alkotmányjogok kiépítése. Állami számvevQszék.
Háborút követQen 1949 XX törvény (Kisalkotmányunk) is volt. Polgári berendezkedést határozta meg.
Új szovjet típusú alkotmány került elfogadásra. 1946.-s törvény monarchikus történelmi alkotmánnyal.

1989. október 23.án teljesen átdolgozták a III.sz. kivételével.
1989. október 23.án újból köztársasát lett Magyarország államformája.

Az országgyqlés 2/3 igen szavazata kell új alkotmány létrehozásához.

Merev alkotmány Hajlékony alkotmány

Magyarországon merev alkotmány van. Fiktív alkotmány.
Valóságos Diktórikus államokban lehetQsége megvan.

Csatlakozással történQ módosítása volt az EU-val
1989-s módosításnál megjelent intézmények
köztársasági elnök jogi intézménye
önkormányzatok jogi intézménye
alkotmányi jogi intézménye


Alapjogok:

Az emberi és állampolgári jogok megjelenése jelentette a XVII. sz. második felére tehetQ.
Alkotmányok részeként jelentek meg. Polgárosodás idQszaka.
1787. amerikai alkotmány.
1789. emberi és polgári jogok.
1792. beépítettek a francia alkotmányba.

Az emberi jogok elsQ nemzedéke:
polgári és politikai jogok a hatalomgyakorlásban való részvételt fejezik ki.
szabadságjogok

Szabadságjogok: gyakorolhatók
egyénileg
közösségileg
mind egyénileg- mind közösségileg

Bizonyos jogok érvényesülése segítheti másik jogok gyakorlását.
Államnak egyfajta passzivitása kívánatos (tartózkodó) magatartása kívánatos. Korlátozás kivételes esetben következhet be. Alanyi jogon érvényesülnek.

Az emberi jogok második nemzedéke:
Hosszabb idQszakot ölel XIX sz. vége XX. sz. eleje.
gazdasági: munkához való jog, munkahelyteremtés. Minél nagyobb legyen a foglalkoztatás
szociális
kulturális jogok.

Állam aktivitása, cselekvése szükséges. Finanszírozási kötelezettség vállalása szükséges.
Könyvtárhasználati jogot- MqvelQdési jogot.
Alanyi jogon nem érvényesülhetnek, állam célként szokta érvényesíteni. Függ az állam anyagi teherbíró képességétQl is.

Az emberi jogok harmadik nemzedéke:
XX. sz.-máig.
szolidaritási jogok
békéhez való jog
egészséges környezethez való jog
kulturális örökséghez, fejlQdéséhez való hozzáférési jog

Mert ahhoz, hogy megvalósulhassanak, az államnak együttmqködésére, szolidaritására van szükség.

A SZUVERENITÁS az országok függetlenségének alapelve.

KülsQ szuverenitás BelsQ szuverenitás
önálló államisságot jelent - KitQl származik a fQhatalom?
saját alkotmányt - Ki gyakorolja?
önálló kormányzatot - Milyen a mechanizmusa?
állam területet& .stb Polgári forradalmak szuverenitás elmélete:
a mai napig minden szuverenitás a néptQl
EU-hoz való csatlakozást nemzettQl ered. A közhatalmat demokrati-
NATO tagságra kusan kell alkalmazni.
Korlátozhatják a szuverenitást a nemzet- Marxizmus-Leninizmus elméletek
közi kapcsolatok. Minél kevésbé áll a proletár elmélet.
nagyhatalmak alatt, kiegyensúlyozott
szerepet kell elfoglalni 1989. október 23.-án kikiáltották a
Köztársaságot. A Szovjet csapatok el-
hagyták Magyarország területét szuverén
területté alakult.
1991-ben hagyták el az utolsó Szovjet
csapatok Magyarország területét.
Államterület (szerkezete, területi beosztása)
Állampolgárság
Önálló államiságot kifejezQ Nemzeti jelképek
Közvetlen és közvetett demokrácia.


Állampolgárság:

Az állampolgárság mint jogviszony állam és konkrét személy között jön létre.
Megfogalmazódik:
állampolgársági alárendeltség
államot alkotó polgárok szabadsági is.

Állampolgársági törvények:
1879. évi állampolgársági törvénnyel született meg.
1948., 1957.,
1993.-ban született az utolsó LV. Törvény
Az állampolgárság:
keletkezését
megteremtését
megszqnését

Keletkezés:
a törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik.
aki a törvény alapján magyar állampolgárságot szerez.

Állampolgárrá válás  két uralkodó elv:
Vérségi elv - jusztángviniszt(ius sangvinis) Magyarországon ez az elv dominál születéssel magyar állampolgárra válik a magyar szülQ gyermeke is.
Területi elv  juszszáli (ius sali) Államterületen születési elv. Korábban bevándorlás útján USA. KiegészítQ jelleggel jelenik meg. Állam területen talált gyermek ill. hontalan esetén alkalmazzák.

Családjogi tények miatt kerül valaki állampolgárrá. Apa elismerQ nyilatkozata. Utólagos házasságkötés.
Állampolgárság keletkezése automatikus.
Állampolgárság megszerzése:
honosítási kérelemmel indul
visszahonosítási kérelemmel indul
KérelmezQknek a jogszabályban meghatározott tényeket bizonyítani kell.




Honosítás: Nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit. Meghatározott idegig Magyarország
területén kell élni. Kedvezmények esetében 3 ill. 1 év is lehetséges.
Kedvezmény:
határokon kívül élQ magyar állampolgárok
felmenQje magyar állampolgár
büntetlen elQélet
igazolni kell Mo-i megélhetés fennállását
alkotmányos alapismeretekbQl vizsgázni kell

Visszahonosítás: Korábbi magyar állampolgársága megszqnt, megfosztották, lemondott róla.
Feltétel: Aki Magyarországon lakik 47-90 között megfosztottak az ÁllamfQhöz személyes és írásbeli nyilatkozatukkal. Nyilatkozattétel napjától megszerezték.

Megszqnése:
Távolléttel korábban.

Lemondás: alanyi joga mindenkinek. Feltétel: külföldön lakótól igazolás, büntetlen elQélet,
Nincs köztartozása, hontalanná válik.
Magyar állampolgárság állam általi visszavonás: Rendkívül ritka.( honosítás útján történQ megszerzésekor jogszabályok megszegésével szerezte azt meg. KéréstQl 10 év.

Senkit sem lehet Magyar Állampolgárságától önkényesen megfosztani.
Bármikor hazatérhet külföldrQl.

Népszavazás:

Fajtái:
országos ill. helyi népszavazás
kötelezQ ill. mérlegelésen alapuló (fakultatív)
ügydöntQ ill. véleményezQ.

KötelezQ országos népszavazást tartani 200.000 választópolgár kezdeményezi azt.
100.000 választópolgár vagy az államfQ, kormány, országgyqlési képviselQ 1/3-a kezdeményezi akkor az Országgyqlés rendelheti el.

KötelezQ népszavazás ügydöntQ jellegq. Eredménye az országgyqlésre nézve kötelezQ.

Mérlegelésen alapuló lehet ügydöntQ és akár véleményezQ. VéleményezQ eredmény jogilag nem köti az országgyqlést.
Népszavazást az országgyqlés hatáskörébe tartó kérdésekben lehet elrendelni.

Nem lehet népszavazást tartani:
költségvetésrQl
személyi kérdésekrQl
nemzetközi mqködésrQl eredQ kötelezettségekrQl.

Népi kezdeményezés:
50.000 választó polgár kéri akkor az országgyqlés köteles napirendjére tqzni és megtárgyalni.
Választási rendszerek- Közvetett demokrácia




A Nép választott képviselQ útján vesz részt a hatalom gyakorlásban

Aktív- Választás jogot
Passzív- Választhatóság jogot jelent.

Aktív:
Magyar állampolgárság
Nagykorúság
Állam területhez ténylegesen köti

JellemzQi:
általános: cselekvQképesség korlátozás, gondnokság alatt álló,
jogerQs bírósági ítélet, közügyek gyakorlásától
eltiltva, jogerQsen elrendelt intézeti kezelés alatt áll.

A választójog szabályosan választó jog, nem lehet kikényszeríteni.

EgyenlQség: egyenlQ szavazata van a választópolgárnak.
Közvetlenség: feltételezi, hogy a képviselQjére szavaz.
Titkosság: urnában valósul meg.

FQbb típusai:
Többségi rendszerrQl: egyéni választókerületi legegyszerqbb választási rendszer.
Relatív ill. abszolút többségi.

Relatív az a gyQztes aki a legtöbb szavazatott kapja.
Abszolút többségi valamennyi szavazatnak a többségét kell megszerezni. A szavazatokat többségének több mint a felét megszerezni.

Arányos választási rendszer Magyarországon mqködik.
Együtt alkalmazza a többségi és országos választási rendszert 386 fQ.




















1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elQsegítése érdekében az Országgyqlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következQk szerint állapítja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselQi útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erQszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetQleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzQdés alapján - az Európai Uniót, illetQleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzQdésekbQl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredQ hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzQdés megerQsítéséhez és kihirdetéséhez az országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.
(2) A pártok közremqködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelQen egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselQje nem tölthet be.
4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerzQdésekben rögzített határait.
6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erQszak alkalmazásától, illetQleg az erQszakkal való fenyegetéstQl.
(2) A Magyar Köztársaság együttmqködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(3) A Magyar Köztársaság felelQsséget érez a határain kívül élQ magyarok sorsáért, és elQmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
(4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremqködik az európai egység megteremtésében.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsQ jog összhangját.
(2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetQ jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsQrendq kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvetQ jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvetQ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
(3)
(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvetQ jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvetQ jogok kivételével - felfüggeszthetQ vagy korlátozható.
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlQ védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelQsséggel önállóan gazdálkodnak.
12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbQl, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
II. fejezet
Az Országgyqlés
19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsQbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyqlés.
(2) Az Országgyqlés a népszuverenitásból eredQ jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyqlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Kormány programjáról;
f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedQ fontosságú nemzetközi szerzQdéseket;
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésérQl;
h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erQk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erQk magyarországi, vagy az ország területérQl kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erQk békefenntartásban való részvételérQl, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységérQl, valamint a fegyveres erQk külföldi, illetve a külföldi fegyveres erQk magyarországi állomásozásáról;
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyqlési biztosokat, az Állami SzámvevQszék elnökét és alelnökeit, a LegfelsQbb Bíróság elnökét és a legfQbb ügyészt;
l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után elQterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselQtestületet, amelynek mqködése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területérQl, nevérQl, székhelyérQl, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fQvárosi kerületek kialakításáról;
m) közkegyelmet gyakorol.
(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
(5)
(6) A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez a jelen lévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
19/A. § (1) Ha az Országgyqlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
(2) Az Országgyqlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idQ rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyqlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(4) Az Országgyqlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszqnése utáni elsQ ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerqségérQl. E döntéshez az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a fegyveres erQk országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erQk békefenntartásban való részvételérQl, külföldi hadmqveleti területen végzett humanitárius tevékenységérQl, valamint külföldi állomásozásáról,
b) a külföldi fegyveres erQk magyarországi vagy az ország területérQl kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérQl.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyqlés elnöke, az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQcsoportjainak vezetQi, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar fQnöke.
(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az Országgyqlés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetQleg törvényi rendelkezésektQl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszqnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyqlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(6) Az Alkotmánybíróság mqködése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyqlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erQk 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.
(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.
(3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrQl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyqlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyqlés - akadályoztatása estén az Országgyqlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyqlés, illetQleg az Országgyqlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyqlés - akadályoztatása esetén az Országgyqlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja.
(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
19/E. § (1) KülsQ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történQ váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetQleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülQ készültségi erQkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erQkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérQl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyqlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében.
(3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
20. § (1) Az országgyqlési képviselQk általános választását - az Országgyqlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az elQzQ Országgyqlés megválasztását követQ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
(2) Az országgyqlési képviselQk tevékenységüket a köz érdekében végzik.
(3) Az országgyqlési képviselQt - az országgyqlési képviselQk jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog illeti meg.
(4) Az országgyqlési képviselQt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegérQl, valamint a kedvezmények körérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(5) A képviselQ nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyqlési biztosa, az Állami SzámvevQszék elnöke, elnökhelyettese és számvevQje, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója - a Kormány tagja és a politikai államtitkár kivételével -, továbbá a fegyveres erQk, a rendQrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
(6) Az országgyqlési képviselQk jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
20/A. § (1) Az országgyqlési képviselQ megbízatása megszqnik:
a) az Országgyqlés mqködésének befejezésével,
b) a képviselQ halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével.
(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyqlés a jelenlévQ képviselQk kétharmadának szavazatával határoz.
(3) A képviselQ az Országgyqléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
21. § (1) Az Országgyqlés elnököt, alelnököket és jegyzQket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgyqlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
(3) Az országgyqlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetQleg köteles elQttük vallomást tenni.
22. § (1) Az Országgyqlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétQl június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétQl december tizenötödikéig.
(2) Az Országgyqlés alakuló ülését - a választást követQ egy hónapon belüli idQpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyqlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyqlés elnöke gondoskodik.
(3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselQk egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyqlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt idQpontot és napirendet meg kell jelölni.
(4) A köztársasági elnök az Országgyqlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
(5) Az elnapolás tartama alatt az Országgyqlés elnöke a képviselQk egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem kézhezvételétQl számított nyolc napnál nem távolabbi idQpontra - köteles az Országgyqlést összehívni.
23. § Az Országgyqlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselQ kérelmére az Országgyqlés a képviselQk kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
24. § (1) Az Országgyqlés akkor határozatképes, ha a képviselQknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyqlés a határozatait a jelenlévQ képviselQk több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgyqlés a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg mqködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(5)
25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyqlési bizottság és bármely országgyqlési képviselQ kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga az Országgyqlést illeti meg.
(3) Az Országgyqlés által elfogadott törvényt az Országgyqlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.
26. § (1) A törvény kihirdetésérQl, annak kézhezvételétQl számított tizenöt napon - az Országgyqlés elnökének sürgQsségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás elQtt az (1) bekezdésben említett határidQn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyqlésnek.
(3) Az Országgyqlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyqlés elnöke által ezt követQen megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
(4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás elQtt az (1) bekezdésben említett határidQn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
(5) Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyqlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerQsítette.
27. § Az Országgyqlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosaihoz, az Állami SzámvevQszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfQbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
28. § (1) Az Országgyqlés megbízatása az alakuló ülésével kezdQdik.
(2) Az Országgyqlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta elQtt is.
(3) A köztársasági elnök a választások kitqzésével egyidejqleg feloszlathatja az Országgyqlést, ha
a) az Országgyqlés - ugyanazon Országgyqlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszqnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az elsQ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
(4)
(5) Az Országgyqlés feloszlatása elQtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyqlés elnökének és az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQcsoportjai vezetQinek véleményét.
(6) Az Országgyqlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyqlést kell választani.
(7) Az Országgyqlés mqködése az új Országgyqlés alakuló üléséig tart.
28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyqlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
(2) Ha az Országgyqlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetQleg a szükségállapot megszqnéséig meghosszabbodik.
(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyqlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyqlés maga határoz.
28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezQen vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyqlésre kötelezQ.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyqlési képviselQk egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyqlés rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésrQl, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekrQl és illetékekrQl, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeirQl szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kötelezettségekrQl, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésrQl szóló rendelkezéseirQl,
d) az Országgyqlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekrQl,
e) az Országgyqlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérQl,
h) a fegyveres erQk külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselQ-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(6) Az ügydöntQ országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyqlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyqlés tqzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyqlés köteles megtárgyalni.
28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyqjteni.
III. fejezet
A köztársasági elnök
29. § (1) Magyarország államfQje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és Qrködik az államszervezet demokratikus mqködése felett.
(2) A köztársasági elnök a fegyveres erQk fQparancsnoka.
29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyqlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkezQ magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés elQzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyqlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyqlés elnökénél a szavazás elrendelése elQtt kell benyújtani. Az Országgyqlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(2) Az Országgyqlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az elsQ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselQk kétharmadának szavazatát elnyeri.
(3) Ha az elsQ szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelQ új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevQk számára - a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következQ nap alatt be kell fejezni.
29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta elQtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idQ elQtt szqnt meg, a megszqnéstQl számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgyqlés elnöke tqzi ki.
29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetQleg a megbízás idQ elQtti megszqnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követQ nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelQzQen az Országgyqlés elQtt esküt tesz.
29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idQ elQtt megszqnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyqlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyqlésnek megfontolás végett, illetQleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyqlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerQsen elítéltek javára élhet.
(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyqlés elnöke képviselQi jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyqlés elnökének feladatát az Országgyqlés által kijelölt alelnök látja el.
30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresQ foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzQi jogi védelem alá esQ tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeirQl és az Qt megilletQ költségtérítés összegérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
30/A. § (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerzQdéseket köt, ha a szerzQdés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerzQdés megkötéséhez az Országgyqlés elQzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitqzi az országgyqlési képviselQk, a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás idQpontját,
e) részt vehet és felszólalhat az Országgyqlés és az országgyqlési bizottságok ülésein,
f) javaslatot tehet az Országgyqlésnek intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elQlépteti a tábornokokat; megerQsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
31. § (1) Az elnöki megbízatás megszqnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevQ állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségtQl való megfosztással.
(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselQ indítványára az Országgyqlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(3) A köztársasági elnök az Országgyqléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyqlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyqlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyqlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(4) A köztársasági elnök a tisztségétQl megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.
31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetQjogi védelmét külön törvény biztosítja.
(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértQ köztársasági elnökkel szemben az országgyqlési képviselQk egyötöde indítványozhatja a felelQsségre vonást.
(3) A felelQsségre vonási eljárás megindításához az országgyqlési képviselQk kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyqlés határozatának meghozatalától kezdQdQen a felelQsségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétQl megfoszthatja.
(7)-(8)
32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelQsségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetQjogilag üldözendQ cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetQ eljárás alapvetQ rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyqlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.
(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetQeljárást csak megbízatásának megszqnése után lehet indítani.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bqnösségét szándékos bqncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétQl megfoszthatja, s egyidejqleg a BüntetQ Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.
IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság
32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetQleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.
(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyqlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyqlésben képviselettel rendelkezQ pártok képviselQ csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölQ bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatáskörébQl adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(6) Az Alkotmánybíróság szervezetérQl és mqködésérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
V. fejezet
Az állampolgári jogok országgyqlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa
32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyqlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgyqlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok, illetQleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés a képviselQk kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyqlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(5)
(6) Az országgyqlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyqlésnek.
(7) Az országgyqlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
VI. fejezet
Az Állami SzámvevQszék és a Magyar Nemzeti Bank
32/C. § (1) Az Állami SzámvevQszék az Országgyqlés pénzügyi-gazdasági ellenQrzQ szerve. Feladatkörében ellenQrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerqségét, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerzQdéseket; elQzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenQrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenQrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévQ vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megQrzQ és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) Az Állami SzámvevQszék ellenQrzéseit törvényességi, célszerqségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami SzámvevQszék az általa végzett ellenQrzésekrQl jelentésben tájékoztatja az Országgyqlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami SzámvevQszék elnöke a zárszámadás ellenQrzésérQl készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyqlés elé.
(3) Az Állami SzámvevQszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) Az Állami SzámvevQszék szervezetérQl és mqködésének alapelveirQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelQs a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységérQl évente beszámol az Országgyqlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.


VII. fejezet
A kormány
33. § (1) A Kormány
a) miniszterelnökbQl és
b) miniszterekbQl áll.
(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyqlés egyszerre határoz.
(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyqlés elQtt esküt tesznek.
33/A. § A Kormány megbízatása megszqnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illetQleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetQleg
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelQen az Országgyqlés a miniszterelnöktQl a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.
33/B. § A miniszter megbízatása megszqnik:
a) a Kormány megbízatásának megszqnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.
34. § A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
35. § (1) A Kormány
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
d) a belügyminiszter közremqködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenQrzését;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérQl;
h) irányítja a fegyveres erQk, a rendQrség és a rendészeti szervek mqködését;
i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetQ elemi csapás, illetQleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;
j) közremqködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerzQdéseket köt;
k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel mqködQ intézményeiben;
l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyqlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitQl eltérQ rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetQleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggQ ügyekben az Országgyqlés vagy bizottságai ellenQrzési jogkörének, az Országgyqlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.
(2) A Kormány az Országgyqlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel mqködQ intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.
36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttmqködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelQen vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
(3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. §
39. § (1) Mqködéséért a Kormány az Országgyqlésnek felelQs. Munkájáról az Országgyqlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
(2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyqlésnek felelQsek, tevékenységükrQl kötelesek a Kormánynak és az Országgyqlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelQsségre vonásuk módját törvény szabályozza.
(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyqlés ülésein.
39/A. § (1) A képviselQk legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyqlési képviselQk többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.
(2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstQl számított három nap után, legkésQbb a beterjesztéstQl számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben elQírt határidQk szerint.
(4) A Kormány - a miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott elQterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
(5) Ha az Országgyqlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.
39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszqnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerzQdést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyqlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetQleg a Kormány lemondásával szqnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetQ miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetQleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetQleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szqnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja - az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal - a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az elsQ helyen kijelölt miniszter.
40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2)
(3) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
VIII. fejezet
A fegyveres erQk és a rendQrség
40/A. § (1) A fegyveres erQk (Magyar Honvédség, HatárQrség) alapvetQ kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerzQdésbQl eredQ kollektív védelmi feladatok ellátása. A HatárQrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár Qrzését, a határforgalom ellenQrzését és a határrend fenntartását. A fegyveres erQk feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A rendQrség alapvetQ feladata a közbiztonság és a belsQ rend védelme. A rendQrségrQl és a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggQ részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
40/B. § (1)
(2) A fegyveres erQket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztetQ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erQszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelQen kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendQrség alkalmazása nem elegendQ.
(3) A fegyveres erQk irányítására - ha nemzetközi szerzQdés másként nem rendelkezik - az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyqlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult. A fegyveres erQk irányítására és a Magyar Honvédség felsQ szintq vezetésének rendjére vonatkozó alapvetQ szabályokat a jelen levQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény állapítja meg, a részletes szabályokat pedig a Kormány határozza meg.
(4) A fegyveres erQk, a rendQrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(5) A fegyveres erQk nem hivatásos katonai állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.
40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a magyar, illetve külföldi fegyveres erQk 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti,
a) az Észak-atlanti Tanács döntésén alapuló alkalmazását, illetQleg
b) az Észak-atlanti SzerzQdés Szervezete döntésén alapuló más csapatmozgásait.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntésérQl haladéktalanul beszámol az Országgyqlésnek a köztársasági elnök egyidejq tájékoztatása mellett.
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok
41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fQvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
(2) A fQváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
42. § A község, a város, a fQváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintQ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlQek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérQek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerq gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselQtestület útján, illetQleg helyi népszavazással gyakorolják.
(2) A képviselQ-testület tagjainak és a polgármesternek a választását - az idQközi választás kivételével - az elQzQ általános választást követQ negyedik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselQ-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselQ-testület megbízatása meghosszabbodik az idQközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselQ-testület a megbízatásának lejárta elQtt - a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint - kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.
44/A. § (1) A helyi képviselQtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletQ jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelQsségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelQ saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és mqködési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerQ címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintQ közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselQtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttmqködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselQtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintq jogszabállyal.
44/B. § (1) A helyi képviselQtestület elnöke a polgármester. A képviselQtestület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzQnek, és kivételesen a képviselQtestület hivatala ügyintézQjének is.
44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlevQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.
X. fejezet
A bírói szervezet
45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság LegfelsQbb Bírósága, az ítélQtáblák, a FQvárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § (1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
47. § (1) A LegfelsQbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfQbb bírósági szerve.
(2) A LegfelsQbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezQek.
48. § (1) A LegfelsQbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés választja, elnökhelyetteseit a LegfelsQbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A LegfelsQbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) A bírákat tisztségükbQl csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
49. §
50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bqncselekmények elkövetQit.
(2) A bíróság ellenQrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közremqködnek.
(5) A bíróságok szervezetérQl és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
XI. fejezet
Az ügyészség
51. § (1) A Magyar Köztársaság legfQbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezetek jogainak a védelmérQl, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértQ vagy veszélyeztetQ minden cselekmény következetes üldözésérQl.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közremqködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Magyar Köztársaság legfQbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyqlés választja, a legfQbb ügyész helyetteseit a legfQbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(2) A legfQbb ügyész az Országgyqlésnek felelQs, és mqködésérQl köteles beszámolni.
53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfQbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfQbb ügyész vezeti és irányítja.
(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
XII. fejezet
AlapvetQ jogok és kötelességek
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektQl senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
(2) A bqncselekmény elkövetésével gyanúsított és Qrizetbe vett személyt a lehetQ legrövidebb idQn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésérQl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság elQtt mindenki egyenlQ, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthetQ bqnösnek mindaddig, amíg büntetQjogi felelQsségét a bíróság jogerQs határozata nem állapította meg.
(3) A büntetQeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védQ nem vonható felelQsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet bqnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bqncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerq idQn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
(2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelQen hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
(3) Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelmérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyQzQdés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyQzQdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellQzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mqködik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekq adatokat megismerje, illetQleg terjessze.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
(3) A közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletérQl, valamint vezetQinek kinevezésérQl, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezésérQl, illetQleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.
(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetQleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és mqködésérQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint - ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja - menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetQleg politikai meggyQzQdésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstQl való félelmük megalapozott.
(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nQk egyenjogúságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.
(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése elQtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.
(3) A munka végzése során a nQk és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérQl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelQ testi, szellemi és erkölcsi fejlQdéséhez szükséges.
(2) A szülQket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
68. § (1) A Magyar Köztársaságban élQ nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezQk.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvq oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élQ nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területérQl kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldrQl bármikor hazatérhet.
(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.
(4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyqlési képviselQk választásán választó és választható legyen, valamint országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek választásán választható és - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgármesterré és fQvárosi fQpolgármesterré magyar állampolgár választható.
(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek választásán - amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik - választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen.
(5) Nincs választójoga annak, aki jogerQs ítélet alapján a cselekvQképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetQleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetQeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezQ nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelQen közhivatalt viseljen.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.
(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlQség megvalósulását az esélyegyenlQtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlQ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlQ bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minQségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidQhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élQknek joguk van a lehetQ legmagasabb szintq testi és lelki egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.
70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.
(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mqvelQdéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmqvelQdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezQ általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetQ közép- és felsQfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülQk anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és mqvészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány mqvelQi jogosultak.
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetQleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek.
(3) A honvédelmi kötelezettségrQl szóló törvény elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezQ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelQen a közterhekhez hozzájárulni.
70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülQk, gondviselQk kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.
70/K. § Az alapvetQ jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság elQtt érvényesíthetQk.
XIII. fejezet
A választások alapelvei
71. § (1) Az országgyqlési képviselQket, az Európai Parlament képviselQit, a helyi önkormányzati képviselQket, valamint a polgármestert és a fQvárosi fQpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlQ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgyqlés elnökét a megyei közgyqlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyqlés elnökévé magyar állampolgár választható.
(3) Az országgyqlési képviselQk, az Európai Parlament képviselQi, továbbá a helyi önkormányzati képviselQk és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A kisebbségi önkormányzati képviselQk választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévQ országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
72-73. §
XIV. fejezet
A Magyar Köztársaság fQvárosa és nemzeti jelképei
74. § A Magyar Köztársaság fQvárosa Budapest.
75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címq költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlQ szélességq piros, fehér és zöld színq vízszintes sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. ElsQ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedQ középsQ részén ezüst kettQs kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
 INCLUDEPICTURE "http://www.parlament.hu/stilus/cimer180.jpg" \* MERGEFORMATINET 
(3) A Magyar Köztársaság címerérQl, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyqlési képviselQk kétharmadának szavazata szükséges.
XV. fejezet
Záró rendelkezések
77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezQek.
(3)
78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
(2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyqlés elé terjeszteni.
79. §



PAGE 


PAGE 33






Élethelyzet


Szabály

Következmény

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2004 adó áramlás biotermék biztosítás dettre gábor diszkrét matematika éghajlat éghajlattan elosztás épszerk 5 etnográfia fehérje filozófia tételek gazdaságtörténet hálótervezés hrabal inflog integrálás jog képlékenyalakítás kifejtés korreláció kórtan kosztolányi könyvtárinformatika környezet környezetgazdaságtan környezeti számvitel kőzetek laskay gábor lévi-strauss merőpiac mikro minimum kérdések miskolc művelődéstörténet német felvilágosodás nemzetközi gazdaságtan pavic pénzügyek sorozat szentmiklóssy tételsor toxikológia üzleti etika üzleti terv valószínűség világirodalom 2. vizsgához