1993. évi LXXVII. törvény

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőMagyarországi Kisebbségek1993. évi LXXVII. törvény

1993. évi LXXVII. törvény
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
Az Országgyqlés
- követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,
- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,
- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttmqködés elQsegítésének szándékával,
- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme,
kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvetQ szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.
Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.
Az egyenlQség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyqlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.
A Magyar Köztársaság területén élQ, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggQ más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.
Mindezek különleges értékek, megQrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvetQ joga, de a magyar nemzet, végsQsoron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.
Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyqlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.
Az Országgyqlés a történelmi együttélés tényébQl kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megQrzése elQsegíthetQ. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élQ kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyqlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létbQl adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.
Az Országgyqlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megilletQ jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit, az ENSZ Alapokmányát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Párizsi Chartát, az Európai Emberi Jogi Konvenciót és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következQ törvényt alkotja:

I. FEJEZET
AlapvetQ rendelkezések
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén élQ mindazon magyar állampolgárságú személyekre, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.
(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerq kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétQl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megQrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki a menekültekre, a bevándorlókra, a letelepedett külföldi állampolgárokra és a hontalanokra.
3. § (1) A Magyar Köztársaságban élQ kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezQk. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának.
(2) A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvetQ emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.
(3) Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.
(4) Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülQföldjén való élet, valamint a szülQfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülQföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülQk, nevelQk, Qsök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötQdés szabadságát és oltalmát is jelenti.
(5) A kisebbségek mindennemq hátrányos megkülönböztetése tilos.
4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:
- a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi;
- a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megváltoztatására irányul;
- a nemzeti vagy etnikai kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldöz, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza;
- a nemzeti vagy etnikai kisebbség erQszakos ki- és áttelepítésére irányul.
(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerzQdések révén is törekszik.
(3) A közigazgatási egységek és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait.
5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek alkotmányos joga helyi és országos önkormányzatok létesítése.
(2) A kisebbségi önkormányzatok alapvetQ feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére e törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.
(3) E feladataik ellátása érdekében jelen törvény szabályozza az önkormányzatok létrehozásának módját, azok jogait, kötelezettségeit, mqködési feltételeiket, kapcsolataikat az állam szerveivel.
6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlQség megvalósulását az esélyegyenlQtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés].
II. FEJEZET
Egyéni kisebbségi jogok
7. § (1) Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez (a továbbiakban: kisebbséghez) való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhetQ.
(2) A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettQs vagy többes kötQdés elismerését.
8. § A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó állampolgár joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával titkosan és névtelenül megvallhassa.
9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlQségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elQsegíteni köteles.
10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.
11. § A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történQ megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.
12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történQ bejegyzés esetén kötelezQ a fonetikus, latin betqs írásmód egyidejq alkalmazása is.
(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb személyi okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvq is lehet.
13. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van:
a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;
b) részt venni az anyanyelvq oktatásban és mqvelQdésben;
c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.
14. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élQ kisebbségekkel való kapcsolattartásra.
III. FEJEZET
A kisebbségek közösségi jogai
15. § A kisebbségi önazonosság megQrzése, ápolása, erQsítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.
16. § A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megQrzése és gyarapítása.
17. § A kisebbségek társadalmi szervezeteket, helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint - biztosítja a nemzeti vagy etnikai kisebbségi mqsorok rendszeres készítését és sugárzását.
(2) A kisebbségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerzQdések útján is - elQmozdítja az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.
(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:
a) anyanyelvq, vagy anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történQ) óvodai nevelés, alsó-, közép- és felsQfokú oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni;
b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.
(4) A Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megQrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fqzQdQ jogait.
19. § A kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körq és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.
20. § (1) A kisebbségeknek - külön törvényben
meghatározott módon - joguk van az országgyqlési képviseletre.
(2) Az Országgyqlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosát. Az ügyvitel és elQkészítés teendQit az Országgyqlési Biztos Hivatala látja el. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosára egyebekben az állampolgári jogok országgyqlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyqlési biztosa e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el.
IV. FEJEZET
A kisebbségek önkormányzatai
21. § (1) Az egyes kisebbségek az e törvényben meghatározottak szerint községben, városban és a FQváros kerületeiben kisebbségi települési önkormányzatokat, vagy közvetett, vagy közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint országos kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre.
(2) A kisebbségekhez tartozó állampolgárok helyi képviselQvé választásáról az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény rendelkezik.
22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselQk több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg.
(2) Ha az önkormányzati testület képviselQinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselQk kisebbségenként legalább 3 fQs helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat) alakíthatnak.
23. § (1) Az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-aiban foglaltaknak megfelelQen a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat).
(2) A közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 lakos alatti községben 3 fQ, 1300 lakos feletti községben 5 fQ, városban 7 fQ, megyei jogú városban, fQvárosi kerületben 9 fQ.
(3) A közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat - e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint - maga választja meg a vezetQit.
(4) A közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzatnak az a tagja, aki nem önkormányzati képviselQ, az e törvény 64. §-ával módosított, a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 51-54. §-ai szerinti választással csak a közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagjává válik.
(5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzatot, illetQleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövQ helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik.
24. § A kisebbségi települési önkormányzatokra, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelQen alkalmazni.
A kisebbségi települési önkormányzatok
és a helyi kisebbségi önkormányzatok feladata
és hatásköre
25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi települési önkormányzatok feladat- és hatáskörét a települési önkormányzatok részére elQírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi érdekq közügyek intézése során a kisebbségi települési önkormányzatok - az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban - kötelesek biztosítani a településen számszerq kisebbségben élQ magyar lakosság, illetQleg más, nemzeti vagy etnikai kisebbség jogainak érvényesülését.
26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintQ bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezQ közigazgatási szerv vezetQjéhez, amelyben:
a) tájékoztatást kérhet;
b) javaslatot tehet;
c) intézkedést kezdeményezhet;
d) kifogással élhet az intézmények mqködésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértQ gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását.
(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkezQ szerv vezetQje - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - köteles a megkeresésre 30 napon belül érdemben válaszolni.
(3) Ha a szerv vezetQje a megkeresés tárgyát illetQen nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezQ szervhez áttenni.
27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között - határozza meg:
a) szervezetét és mqködési rendjét;
b) költségvetését, zárszámadását, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott források felhasználását;
c) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát;
d) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait;
e) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit;
f) jogszabályok keretei között a védett mqemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselQ-testülete köteles a helyi kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont - a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével - meghatározni.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében - a rendelkezésére álló források keretei között - intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:
a) a helyi közoktatás;
b) a helyi írott és elektronikus média;
c) a hagyományápolás;
d) a közmqvelQdés területén.
(4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult:
a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, mqködtetni;
b) pályázatokat kiírni;
c) ösztöndíjakat alapítani.
(5) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselQ-testület köteles a következQ ülésén napirendre tqzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
28. § A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - a szervezeti és mqködési szabályzatban meghatározott módon - köteles a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját segíteni.
29. § (1) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minQségében érintQ települési önkormányzati rendeletet a képviselQ-testület csak az e lakosságot képviselQ helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.
(2) A kisebbségi intézmények vezetQinek kinevezéséhez, illetQleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedQ települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetQleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleménye szükséges.
(3) Az egyetértési, illetQleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott megkeresés közlésétQl, illetve kézhezvételétQl számított 30 napon belül nyilatkozik. A határidQ elmulasztása jogvesztQ.
30. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tarthat bármely kisebbségi szervezettel, egyesülettel, velük együttmqködési megállapodást köthet.
(2) A kisebbségi szervezetek, intézmények, egyesületek a nemzetiségi kultúra, oktatás, tudomány stb. céljára kiírt állami pályázatokon a kisebbségi települési önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.
Az országos kisebbségi önkormányzat
31. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvény szabályai szerint hozható létre.
(2) Az országos önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselQ, akit kisebbségi képviselQként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselQ, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselQ-testületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselQje vagy szószólója, illetQleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élQ - magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló - három választópolgár kezdeményezheti.
(3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyqlést kell összehívni.
32. § (1) A választói gyqlést a helyi választási bizottság hívja össze. Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkezQ választópolgárok vehetnek részt. A gyqlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni.
(2) A választói gyqlést a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek általános választásának második fordulójától számított 60 napon belül kell megtartani.
(3) Az elektor megválasztására a településen élQ ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyqlése a jogosult. A választói gyqlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fQ megjelent. A résztvevQk nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerq többséggel döntenek az elektor megválasztásáról.
(4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat.
(5) Annak tényét, hogy a választásban csak a településen választójoggal rendelkezQ választópolgárok vettek részt, a helyi választási bizottság a helyi jegyzQ által összeállított névjegyzék alapján ellenQrzi.
33. § (1) Az elektori gyqléseket követQen a helyi választási bizottságok 3 napon belül közlik az Országos Választási Bizottsággal az elektorválasztó gyqléseken megválasztott azonos kisebbséghez tartozó elektorok nevét.
(2) Az Országos Választási Bizottság a 32. § (2) bekezdésben meghatározott határnaptól számított 30 napon belüli idQpontra összehívja az elektorok gyqlését.
(3) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat.
34. § Az országos önkormányzat közgyqlésének tagjait saját körükbQl az elektorok a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választásáról szóló törvény kislistás szavazásra vonatkozó szabályainak megfelelQ alkalmazásával, titkos szavazással választják meg. A szavazólapra minden jelölt felkerül, aki az elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az alakuló ülés határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede részt vesz.
Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre
35. § (1) Az országos önkormányzati közgyqlés tagjainak megbízatása az új közgyqlés elsQ összehívása ülésének napjáig tart. Az új közgyqlés alakuló ülését a közgyqlési képviselQk megválasztását követQ 30 napon belül össze kell hívni.
(2) Ha új közgyqlést nem választottak, az országos önkormányzat megszqnik.
36. § (1) Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, valamint területi (regionális, megyei) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre és összehangolja azok mqködését.
(2) Az országos önkormányzat jogi személy.
(3) Az országos önkormányzat megszqnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerinti Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alaphoz (a továbbiakban: Alap) kerül. Az Alap az ily módon hozzákerülQ vagyont vagyonkezelésbe veszi és köteles gondoskodni annak megQrzésérQl. Abban az esetben, ha a megszqnt országos önkormányzat ismét megalakul, az Alap köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról.
37. § Az országos önkormányzat - törvények keretei között - önállóan dönt:
a) székhelyérQl, szervezetérQl, mqködési rendjérQl;
b) költségvetésérQl, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról;
c) törzsvagyonának körérQl;
d) nevérQl, jelképeirQl;
e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeirQl;
f) kitüntetéseirQl, ezek odaítélésének feltételeirQl és szabályairól;
g) a rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveirQl és módjáról;
h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió mqsoridQ felhasználásának elveirQl;
i) sajtóközleményeinek közzétételérQl;
j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és mqködési szabályairól, fenntartásáról, mqködtetésérQl;
k) színház mqködtetésérQl;
l) múzeumi kiállítóhely, országos gyqjtQkörrel rendelkezQ közgyqjtemény létesítésérQl, fenntartásáról;
m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról;
n) mqvészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, mqködtetésérQl;
o) országos hatáskörq közép- és felsQfokú oktatási intézmények fenntartásáról;
p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és mqködtetésérQl;
r) valamint egyéb, törvény által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásáról.
38. § (1) Az országos önkormányzat
a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minQségében érintQ jogszabályok tervezetérQl, ideértve a megyei, fQvárosi közgyqlési rendeleteket is;
b) a képviselt kisebbségek csoportjait érintQ kérdésekben közigazgatási szervektQl tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet;
c) közremqködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezQ állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsQfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenQrzésében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján megkeresett közigazgatási szerv a 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3) A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megQrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során az országos önkormányzatnak, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet alkotása esetében pedig a helyi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetQleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményezési joga van.
(4) A kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában - a felsQoktatás kivételével - az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg.
39. § Az országos önkormányzat mqködése körében pályázatokat írhat ki, ösztöndíjakat alapíthat.
V. FEJEZET
A kisebbségek helyi szószólója
40. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 12. § (5) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:
a) ha nem települési önkormányzati képviselQ, tanácskozási joggal részt venni a képviselQ-testület, illetQleg bármely bizottság kisebbséget érintQ napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;
b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselQ-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó - a kisebbségek helyzetét érintQ - ügy megtárgyalását;
c) kezdeményezni, hogy a képviselQ-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintQ döntését;
d) felvilágosítást kérni a képviselQ-testület, a bizottság ülésén a polgármestertQl, a jegyzQtQl, a bizottság elnökétQl a kisebbség helyzetét érintQ, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;
e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremqködést igényelni a polgármestertQl, a jegyzQtQl;
f) kezdeményezni a polgármester, a jegyzQ, a hatáskörrel rendelkezQ ügyintézQ intézkedését, a kisebbséget e minQségében érintQ ügyekben;
g) kezdeményezni, hogy a képviselQ-testület a kisebbség helyzetével összefüggQ ügyben - az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - hatáskörrel rendelkezQ szervhez forduljon.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselQ-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselQ-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tqzésérQl, valamint az elQkészítés módjáról.
(3) Ha a szószóló a képviselQ-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertQl, a jegyzQtQl, a bizottság elnökétQl, részére az ülésen vagy legkésQbb az üléstQl számított 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.
(4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselQ-testület, a bizottság ülésérQl készült jegyzQkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzQkönyvhöz csatolni kell.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tqzött - a kisebbségek helyzetét érintQ - ügy megtárgyalását a képviselQ-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendrQl.
(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintQ önkormányzati rendelet megalkotása, illetQleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala elQtt a hatáskörrel rendelkezQ önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.
41. § (1) A szószólót - kérelmére - a feladatainak ellátásához szükséges idQtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselQ-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(2) A szószólóra 24ˆ#,#.#8#$ö$ô%î(ø()ð)ú)d*°*ô*N+ö+:,j.0@0˜0œ0¦0Ø0ê0(1N4|88Ú<ä<>3>4>9>ÐAÚA"C,C‚CÚCZDfDF$FlF6H QøQR
SSÎSÚSÂVÈVXùõùõîõùõãõãùõãùõãõãõãõãõãõùõãõãõùõùõîõùõùãùõØõùõùõØùõØõùõØõîÊØîØîõùõîõùõùõùõùõîõhkèhqˆ6B*]phÿhkèhqˆB*phÿhqˆhqˆB*phÿ

hqˆ6]hqˆ

hqˆ5\P4ˆ¨0 ¾ t
˜
Ö
œXR î*ˆè"ê"#.#ö$î(ð)N+P,-0œ0(1Ô1÷÷òòòòòòòòòòòòò÷÷÷òòòòòòòòòògdqˆ $a$gdqˆþÕþÔ1r23N4v6|8é8V;Ú<>>4>€@ÐA"CZDF6H‚K”LøLìM^N.O¨PÂPþPøQ
Súúúúúúúúúòòúúúúúúúúúúúúúòòúú $a$gdqˆgdqˆ
SÎS,UnVÂVX|X0[F\¢\ ]æ_Ê`â`axc.eÞf iÐkŽmÔn°qDsmtu¨wpx4zúúúúúúúúúúúúòòúúúúúúúúúúúúòú $a$gdqˆgdqˆX X0[<[F\R\â`aa(a.e:e i iuv¨wnxpx|xf|r|B~H~t~z~ž~¤~Ü~â~ƒ(ƒ8„>„€„†„R…X…J†P†D‡J‡¦‡¬‡‹‹‹‹@‹C‹V‹Œ¬Œ²Œ6<fl–¢’*’B™N™kœŽœœ•œ®¢º¢N«Z« ¯¬¯2³Ž³³œ³úµ¶Ž»š»$¼*¼Œ¼’¼½½P½V½‚½ˆ½î½ô½z¾ùõîõîõùõîõîõîõîõùõîõîõùõùõùõùõîõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõîõîõîõùõîõîõîõîõùõîõîõîõùõùõùõùõùõùõ

hqˆ5\hqˆ

hqˆ6]^4zf|B~t~ž~Ü~:€ˆƒ8„€„R…J†D‡¦‡ŒˆgŠ‹‹@‹V‹4Œ¬Œ6fž–’¨”ˆ—úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúgdqˆˆ—B™ÐškœœÄ¡®¢Ø¤¦¾¨®©N«­>® ¯2³³dµúµ*¸€¸Ž»$¼Œ¼½P½‚½î½úúúòúúúúúúúúúúúúòúúúúúúúúúúú $a$gdqˆgdqˆî½z¾2¿î¿<ÀÁFÁ ÂbÂîŒÃüÖÄÜÄƖÇþÈþÉj͖ÎVÏlϪÏѬÒøÓÞÔ`ÖF×úúúúúúúúúúúúúúúúúúúúòòúúúúúú $a$gdqˆgdqˆz¾€¾2¿8¿î¿ô¿<ÀBÀÁÁFÁLÁ ÂÂbÂhÂîÂôŒÒÃüÃĖĢÄÜÄâÄÆ Æ–ÇœÇ–Î¢ÎlϨϪ϶ÏÑѬҲÒøÓþÓÞÔäÔ`ÖfÖF×L×XØ^ظãÄãæütþÖþØþäþ ÿ¦²n z ¾Êø
Š–ÈÔª¶ú%&' 'Ì'Ò'`(f()")¦*Â*Ä*Ð*+†+¦-ùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõùõîõùõùõùõîõùõîõùõùõùõùõùõùõùõîõìõùõîõáîõîõîõîõîõîõîõîõùõùõùõùõùõîõáõhkèhqˆB*phÿU

hqˆ5\hqˆ

hqˆ6]YF×XØÆÙ.Üޢ߾á¸ãÞåÞü\þtþØþ¦ö¶n ¾"




ø
" èBŠÈ úúúúúúúúúúòòúúúúúúúúúúúúúúúú $a$gdqˆgdqˆa tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselQ-testületi tagsággal összefüggQ jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselQ is.
VI. FEJEZET
A kisebbségek mqvelQdési és oktatási önigazgatása
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösségösszetartó tényezQként ismeri el, oktatásukat - ahol ezt igénylik - a kisebbségi települési önkormányzatokhoz nem tartozó közoktatási intézményekben a (2)-(4) bekezdésekben, valamint a 44-49. §-okban foglaltak szerint támogatja.
(2) A kisebbséghez tartozó gyermek, a szülQje vagy gondviselQje döntésének megfelelQen, anyanyelvq, illetQleg anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven történQ) vagy magyar nyelvq oktatásban részesül, illetQleg részesülhet.
(3) A kisebbség anyanyelvq vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetQségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.
(4) Egyazon kisebbséghez tartozó nyolc tanuló szülQjének vagy törvényes képviselQjének kérése esetén kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása, illetve mqködtetése kötelezQ.
44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvq vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.
45. § (1) A közoktatás és a felsQoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelQ tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenQrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelQ oktatási és mqvelQdési érdekeket.
(2) A cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentése érdekében sajátos oktatási feltételek teremthetQk.
(3) A kisebbségeknek a 43. § (3)-(4) bekezdése szerint létrehozott oktatási-nevelési intézményeiben biztosítani kell a kisebbségi népismeret, a kisebbség és anyaországa történelmének tanítását, kulturális hagyományainak, értékeinek megismerését.
46. § (1) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttmqködnek.
(2) A kisebbségek anyanyelvq, anyanyelvi oktatásához az anyanyelvq pedagógusok képzésének biztosítása állami feladat.
(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a kisebbséghez tartozók a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.
(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a kisebbségek anya-, illetve nyelvországából érkezQ oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.
(5) Amennyiben a kisebbséghez tartozó személyek tanulmányaikat olyan országokban folytatják, ahol anyanyelvükön oktató egyetemek, fQiskolák, illetve egyéb tanintézetek, kultúrájukat ápoló intézmények mqködnek, az ott nyert okleveleket, egyéb bizonyítványokat a törvényekre és a nemzetközi megállapodásokra figyelemmel a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelQ oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékqnek kell tekinteni.
47. § A kisebbségi települési önkormányzat, és a helyi kisebbségi önkormányzat más szervtQl csak azzal a feltétellel vehet át oktatási intézményt, ha az oktatás addig elért színvonalát biztosítani tudja. Az átadott intézmény állami támogatásának mértéke az átvétel miatt nem csökkenhet.
48. § (1) A kisebbségi oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók, csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény betöltetlen férQhellyel az adott kisebbség igényeinek kielégítése után is rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) elQzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.
(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi oktatási intézményben is biztosítani kell.
(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvq lakosság - vagy más, nemzeti vagy etnikai kisebbség - van számszerq kisebbségben, a magyar anyanyelvq, illetve más anyanyelvq gyermekek anyanyelvq, vagy anyanyelvi oktatását törvényben meghatározottak szerint a települési önkormányzat biztosítani köteles.
49. § (1) A kisebbségi szervezetek közmqvelQdési tevékenységet folytathatnak, erre - jogszabályok keretei között - intézményeket hozhatnak létre, amelyek nemzetközi kapcsolatokat tarthatnak fenn.
(2) Az országos önkormányzat jogosult kisebbségi színház, múzeumi kiállítóhely, országos gyqjtQkörrel rendelkezQ közgyqjtemény, könyvtár, kiadó, országos kulturális, mqvészeti, tudományos intézet létesítésére, fenntartására. E feladatokhoz költségvetési támogatást igényelhet.
(3) A kisebbség anyanyelvq irodalommal történQ ellátását kisebbségi könyvtári rendszer biztosítja.
(4) Azokon a településeken, ahol kisebbségi települési önkormányzatot nem hoztak létre, a kisebbségi lakosság részére anyanyelvq könyvtári anyagok szolgáltatása a települési önkormányzat kötelezQ feladata.
(5) Kisebbségi közgyqjtemény gyqjtési joga nem terjed ki olyan iratokra, amelyeket a hatályos levéltári jogszabályok értelmében levéltári Qrizetbe kell adni.
50. § (1) Az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök elQállítását.
(2) Az állam támogatja
a) a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyqjtését, közgyqjtemények alapítását és gyarapítását;
b) a kisebbségek könyvkiadását és idQszaki kiadványainak megjelentetését;
c) a törvényeknek és közérdekq közleményeknek a kisebbségek anyanyelvén történQ ismertetését;
d) a kisebbség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történQ lebonyolítását, illetve az egyházaknak a kisebbségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
VII. FEJEZET
Nyelvhasználat
51. § (1) A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.
(2) A polgári és büntetQeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.
52. § (1) Az Országgyqlésben a kisebbséghez tartozó képviselQ az anyanyelvét is használhatja.
(2) A helyi önkormányzat képviselQ-testületében a kisebbségi képviselQ anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvq szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzQkönyvéhez csatolni kell.
(3) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, a képviselQ-testület jegyzQkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetQleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvq változat a hiteles.
53. § A települési önkormányzat az illetékességi területén mqködQ helyi kisebbségi önkormányzat igényének megfelelQen köteles biztosítani, hogy
a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék;
b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak;
c) a helység és utcaneveket megjelölQ, a közhivatalok, közszolgáltatást végzQ szervek elnevezését feltüntetQ táblák feliratai vagy ezek mqködésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvq szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.
54. § Azon a településen, ahol kisebbséghez tartozó lakosság él, a helyi köztisztviselQi és közalkalmazotti állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerQ személy alkalmazását.
VIII. FEJEZET
A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok
gazdálkodása, vagyona
55. § (1) Az állam a Magyarországon élQ kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást.
(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben
a) kiegészítQ normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetQleg az anyanyelvi (anyanyelvq) iskolai oktatáshoz;
b) az Országgyqlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetQleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek mqködését.
(3) A kisebbségek, illetQleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására az Országgyqlés - e törvény hatálybalépésétQl számított egy éven belül - létrehozza a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot (a továbbiakban: Alap) az alábbiak szerint:
a) Az Alap forrása a központi költségvetés.
b) Az Alap mqködtetésével kapcsolatos költségeket az Alapból kell fedezni.
c) Az Alapból elsQdlegesen és meghatározó módon kisebbségi érdekq tevékenységeket kell támogatni, a kisebbségi önkormányzatok és egyéb szervezetek mqködésének támogatását továbbra is az Országgyqlés döntési kompetenciájában hagyva.
d) Az Alap döntéshozó szerve a kuratórium, élén a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel megbízott tagjával. A testületben - személyre szóló megbízással - egy-egy képviselQt küldenek a kisebbségi országos önkormányzatok, az Országgyqlésben képviselQi csoporttal rendelkezQ pártok, a belügyminiszter, a mqvelQdési és közoktatási miniszter és a pénzügyminiszter, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Amennyiben valamely, e törvény hatálya alá tartozó kisebbség nem alakít országos önkormányzatot, a képviselQt az adott kisebbségnek az Alapról rendelkezQ törvény kihirdetése napján létezQ egyesületei és egyéb szervei együttesen bízzák meg. Ha ez nem történik meg a kuratórium alakuló üléséig, a testület kooptál egy, az adott kisebbséghez tartozó tekintélyes személyiséget.
e) A kuratórium döntéseit egyszerq szótöbbséggel hozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti célkitqzés támogatására az Országgyqlés alapítványt (alapítványokat) úgy hozhat létre, ha abban az állami költségvetés részaránya a 60 százalékot nem haladja meg.
56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közremqködhetnek. A kisebbségi kultúra támogatásához nyújtott külföldi adományok esetében az állam - külön jogszabályok szerint - vámkedvezményt vagy vámmentességet biztosíthat.
57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására elQírt rendnek megfelelQen - az Állami SzámvevQszék ellenQrzi.
A kisebbségi önkormányzatok vagyona
58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kisebbségi önkormányzat mqködésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:
a) az állam költségvetési hozzájárulása;
b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;
c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);
d) alapítványi támogatások;
e) hazai és külföldi szervezetektQl kapott támogatások;
f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;
g) adományok.
59. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges - az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévQ - vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.
(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok mqködési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követQ 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületq, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követQ két költségvetési éven belül sor kerül.
(3) A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos rendelkezések általános szabályait kell megfelelQen alkalmazni.
(4) A helyi vagy országos kisebbségi önkormányzatok által mqködtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.
60. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetQleg az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.
(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetQen a kisebbségi önkormányzat az átruházással történQ tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(3) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelQssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.
(4) A kisebbségi önkormányzatot megilletQ tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetQleg a közgyqlés hatáskörébe tartozik.
(5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszqnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékq vagyont köteles tulajdonába adni.
IX. FEJEZET
Záró rendelkezések
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minQsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyqlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésrQl szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jelenleg mqködQ nemzetiségi szövetségek önállóan döntenek fennmaradásukról, feloszlásukról, átalakulásukról.
62. § (1) A Kormány - az e feladattal érintett minisztériumok és országos hatáskörq szervek bevonásával, a köztársasági megbízottak közremqködésével - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.
(2) A Kormány a törvény hatálybalépését követQ két költségvetési évben 500-500 millió forint összegq kisebbségi kompenzációs keretet köteles elkülöníteni a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek terhére kell megtérítenie az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségeket. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottságot kell alakítani, amelyben biztosítani kell az érintett kisebbség, illetQleg az önkormányzati ágazat méltányos képviseletét.
(3) A Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élQ kisebbségek helyzetét és arról az Országgyqlésnek beszámol.
63. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.
(2) A menekültként elismert személyek jogállásáról szóló 1989. évi 19. számú törvényerejq rendelet 1. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:
g) nem illetik meg, illetQleg nem terhelik az 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek.
(3) Az elsQ alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyqlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyqlése határozza meg 13 és 53 fQ között.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok mqködési költségeik biztosítására egyszeri vagyonjuttatásban részesítendQk az alábbi megoszlás szerint:
cigányok 60 millió Ft németek 30 millió Ft horvátok 30 millió Ft szlovákok 30 millió Ft románok 30 millió Ft bolgárok 15 millió Ft görögök 15 millió Ft lengyelek 15 millió Ft örmények 15 millió Ft ruszinok 15 millió Ft szerbek 15 millió Ft szlovének 15 millió Ft ukránok 15 millió Ft összesen 300 millió Ft értékben. (5) Ennek érdekében az állam vállalkozói vagyonának értékesítendQ részébQl megfelelQ hányadot kell elkülöníteni a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozó szabályokkal megegyezQ módon.
(6) Amennyiben mqködésük fedezetét nem veszélyezteti, az országos kisebbségi önkormányzatok e vagyon valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi önkormányzatoknak.
64. § (1) E törvény - a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követQ 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépésérQl külön törvény rendelkezik.
(2) Ezzel egyidejqleg a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény XI. fejezete helyébe az 1994. évi általános önkormányzati választások kitqzésének napján a következQ rendelkezés lép:
XI. FEJEZET
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme
48. § (1) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme érdekében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott feltételekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a nemzeti vagy etnikai kisebbségi jelöltnek ajánlott személy e minQségét az ajánlóív megnyitásakor - egyoldalú jognyilatkozattal - bejelenti, akkor azt a szavazólapon fel kell tüntetni. A jelölt kívánságára a nevét a szavazólapnak a nemzeti vagy etnikai kisebbség anyanyelvén is tartalmaznia kell.
(3) A választási kampány utolsó napján a Magyar Rádió és a Magyar Televízió, valamint a helyi stúdiók a választási összefoglalók mellett külön mqsoridQt biztosítanak a nemzeti és az etnikai kisebbségek jelöltjeinek.
49. § (1) Ha a kislistás választáson a szavazás eredménye alapján a kisebbségi jelöltek egyike sem szerezne mandátumot,
a) meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével;
b) mandátumhoz jut minden kisebbségi jelölt, aki az a) pontban megállapított szavazatszámnál többet ér el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselQ-testületének a 8. §-ban meghatározott létszáma.
50. § (1) A kétszavazatos választási rendszerben a listás választáson az egyéni választókerületek nemzeti és etnikai kisebbségek jelöltjei kisebbségenként külön-külön, de kisebbségenként egy közös független listán is indulhatnak (a továbbiakban együtt: kisebbségi független lista).
(2) Kisebbségi független lista indításához nem szükséges a 29. §-ban megjelölt egynegyedes határ elérése, de kisebbségi független lista alapján fQvárosi lista nem indítható.
(3) Az egyéni választókerületi kisebbségi jelölt a választás elQtt legkésQbb 17 nappal írásban közölheti a helyi választási bizottsággal, hogy nem kíván a kisebbségi listán indulni.
(4) A listás szavazólapon a kisebbségi lista valamennyi jelöltjének nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(5) A kisebbségi független lista a 45. § (4) bekezdése szerint kap mandátumot. A listán induló jelöltek közül az lesz a képviselQ, aki az egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.
(6) Ha a szavazás eredményeként a független kisebbségi lista nem szerezne mandátumot,
a) meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel még mandátumot lehet kapni [45. § (4) bekezdés] és meg kell állapítani e szám felét;
b) valamennyi kisebbségi független lista, ha az a) pontban megállapított számnál több szavazatot kapott, akkor egy mandátumot kap.
(7) Ha a kisebbségi független lista jelöltjét az egyéni választókerületben képviselQnek választották, a listáról törölni kell, helyére a sorrendben következQ legtöbb szavazatot kapott jelölt lép.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott módon elnyert mandátummal megnövekszik a település képviselQ-testületének a 9. §-ban meghatározott létszáma.
51. § (1) A közvetlen helyi kisebbségi önkormányzati választást (a továbbiakban: helyi kisebbségi önkormányzati választás) a helyi választási bizottság tqzi ki, és állapítja meg az eredményét. A választást 50 nappal a települési önkormányzati választást megelQzQen, azzal azonos napra kell kitqzni.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választást ki kell tqzni, ha azt legalább 5 fQ, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló és a településen állandó lakóhellyel rendelkezQ választópolgár kéri.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitqzését írásban kell kezdeményezni a települési önkormányzati választás kitqzését követQ hét napon belül. A kezdeményezés iratmintáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(4) Egy kisebbség az adott településen csak egy helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.
(5) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható kisebbségi képviselQk száma.
52. § (1) Nemzeti vagy etnikai helyi kisebbségi önkormányzati képviselQjelölt az, akit a választókerület választópolgárai közül legalább öten - a jelölés általános szabályai szerint - kisebbségi jelöltnek ajánlottak.
(2) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselQ jelölésére nem vonatkozik a 25. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 27. § (1) bekezdése szerinti korlátozás.
(3) A helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhetQ bármely választópolgár, aki a településen állandó lakóhellyel rendelkezik és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja.
53. § (1) Helyi kisebbségi önkormányzat választásában részt vehetnek az adott településen mindazok, akik a települési önkormányzati képviselQ-választásra jogosultak. A szavazólap mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzati választás egyfordulós. Érvényes a választás, ha választói névjegyzékben szereplQk közül, községben a választópolgárok 5 százaléka vagy legalább 100 fQ, városban, megyei jogú városban, fQvárosi kerületben a választópolgárok 5 százaléka vagy legalább 500 fQ érvényesen szavazott.
(3) Helyi kisebbségi önkormányzati képviselQk azok a jelöltek lesznek, akik - a megválasztható képviselQk száma szerint - a legtöbb szavazatot kapták.
(4) Az azonos szavazatszámot elért jelöltek a szavazólapon levQ sorrendjük szerint kapnak mandátumot.
(5) Az a jelölt, aki egy szavazatot sem kapott, nem lehet képviselQ.
(6) Ha a választópolgárok kevesebb képviselQt választanak meg, mint amennyi a helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak száma, a következQ választásig a testület kevesebb létszámmal is mqködhet. A tagok száma kettQnél kevesebb nem lehet.
(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat közvetlen választás útján nem jön létre, 5 kisebbségi választópolgár kezdeményezésére újabb választásra csak egy év múlva kerülhet sor.
(8) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselQjének megbízatása megszqnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következQ lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum a következQ választásig betöltetlen marad.
54. § A helyi kisebbségi önkormányzati választás eljárási határidQit és határnapjait a helyi választási bizottság állapítja meg és hirdetmény útján közzéteszi.
(3) A személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 31. §-a (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
31. § (1) Az adatvédelmi biztost munkájában az adatvédelmi iroda segíti, amelynek szervezeti és mqködési szabályzatát az adatvédelmi biztos állapítja meg.
(4) A személyes adatok védelmérQl és a közérdekq adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
36. § (1) E törvény IV. fejezetének (23-31. §) hatálybalépését követQ négy hónapon belül az adatvédelmi biztost meg kell választani.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény pénzügyi vonatkozású rendelkezéseinek részletes szabályairól rendeletet adjon ki.
(6) Felhatalmazást kap az Országos Választási Bizottság, hogy a törvény választójogi rendelkezéseire vonatkozóan, a törvény végrehajtásával kapcsolatban irányelvet, állásfoglalást adjon ki.
65. § (1) Az egyes kisebbségek népességszámának megállapítása a helyi önkormányzati képviselQk és polgármesterek választása során külön lapon történik. A szavazatszámláló bizottság azoknak a választópolgároknak, akik ezt kérik, külön lapot ad.
(2) A választópolgár e külön lapon nyilatkozhat arról, hogy melyik nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A szavazók a külön lapon - a kettQs vagy többes kötQdés elismerésének biztosítása érdekében - több nemzetiséget, illetQleg etnikumot is megjelölhetnek. A külön lapon szereplQ szöveget a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) A választópolgár a külön lapot a szavazófülkében külön borítékba teszi, és azt a szavazatszámláló bizottság elQtt külön urnába helyezi.
(4) A szavazatszámláló bizottság a külön lapokat nemzeti, illetve etnikai kisebbségenként külön-külön összeszámlálja. A két vagy több kisebbséget megjelölQ választópolgárokat valamennyi érintett kisebbségnél számba kell venni.
(5) Az egyes nemzeti, illetQleg etnikai kisebbségekhez tartozók számáról a szavazatszámláló bizottság külön-külön jegyzQkönyvet készít. A titkosság követelményeinek megfelelQen e jegyzQkönyvek kizárólag egy példányban készülhetnek és névszerinti felsorolást nem tartalmazhatnak.
(6) A kisebbségenként külön-külön elkészített jegyzQkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai saját kezqleg aláírják. A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzQkönyvet a kötegelt külön lapokkal együtt haladéktalanul továbbítja a helyi választási bizottsághoz. A megküldött jegyzQkönyvbe a helyi választási bizottság tagjain, valamint a választási munkacsoport vezetQin kívül senki sem tekinthet be.
(7) A helyi választási bizottság e jegyzQkönyvek alapján megállapítja a településen lévQ nemzeti és etnikai kisebbségek választópolgárainak népességszámát, s arról kisebbségenként külön-külön, két példányban összesítQ jegyzQkönyvet készít. Az elsQ példányt megküldi a fQvárosi, területi választási bizottságnak, a másodikat pedig - az összesítés utólagos, statisztikai ellenQrzése érdekében - megQrzi. Az összesített jegyzQkönyvekbe a területi és a helyi választási bizottságok tagjain, valamint a választási munkacsoport vezetQin kívül senki sem tekinthet be.
(8) A fQvárosi, területi választási bizottság az összesített jegyzQkönyvek alapján megállapítja az egyes kisebbségek fQvárosi, megyei népességszámát, s arról két példányban adatlapot állít ki; az elsQ példányt megküldi a KSH fQvárosi, megyei igazgatóságának, a másodikat pedig megQrzi. Az adatlapokat a továbbiakban az e törvényben, valamint a statisztikai és az adatvédelmi törvényben foglalt rendelkezések szerint kell ellenQrizni, kezelni és felhasználni.
(9) Az összesítQ jegyzQkönyv másodpéldányait, illetQleg a külön lapokat a helyi választási munkacsoport vezetQje köteles úgy megQrizni, hogy azok illetéktelenek számára ne váljanak hozzáférhetQvé. Az egyes nemzeti és etnikai kisebbségek népességszámára vonatkozó statisztikai adatok nyilvánosságra hozatala után a másodpéldányokat és a külön lapokat haladéktalanul meg kell semmisíteni. A megsemmisítés végrehajtását a fQvárosi, területi választási bizottság hivatalból ellenQrzi.
1. számú melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez
Helyi kisebbségi önkormányzati választás
kezdeményezésének mintája
Helyi Választási Bizottság részére
település neve
A létrehozni kívánt helyi kisebbségi önkormányzat megnevezése: A kezdeményezQ neve: állandó címe: személyazonosító jele: A kezdeményezQ nyilatkozata arról, hogy választójoggal rendelkezik, továbbá melyik kisebbséghez tartozónak vallja magát

saját kezq aláírás Dátum: 19...... év .................... hónap ........ nap.

Hasonló témájú dokumentumok

Számviteli törvény

- 2010-03-08 09:02:57

1993. évi LV. tv. a magyar állampolgárságról

- 2009-09-25 20:42:17

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

- 2008-11-25 19:09:59

törveny_2

- 2009-03-02 20:01:42

Közigazgatási eljárásjog

- 2011-11-13 17:35:51

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

- 2008-11-25 19:09:59

törveny_1

- 2009-03-02 20:01:17

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Add hozzá azokat a tantárgyakat a saját tárgyakhoz, melyeket aktuálisan hallgatsz a félév során. Így megkapod mások üzeneteit akik tantárggyal kapcsolatban írnak, illetve Te magad is írhatsz ezzel kapcsolatban. Írhatsz naptári bejegyzést, kitöltheted a tantárgyi adatlapját és egy tárgy lapján látod azokat a hallgatókat akik szintén felvették ebben a félévben a tárgyat.

11.05-2 19. század 2008 tavasz 2008_12_17 2011 3. gyakorlat 5.előadás a1 államháztartás állampolgári ismeretek antropológiatörténet aszalós lászló bevezetés biztonságpolitika cisco csehov deindividuáció előadás épülettervezés 4 filozófia tételek fizika fizkém forgó mozgás kórtan környezetgazdaságtan környezeti számvitel közgazdaságtan fő áramlata közpolitika különleges épületszerkezetek lengéstan matek házi 2 megolgások 1 méretezés minden példasor v petőfi platón political science pót szabályzás szalay luca szivattyú szociolingvisztika szótár technika termelés tudomány turizmus váll. pü. vám víz