Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőMagyarországi KisebbségekNemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

Tóth Ágnes - Vékás János

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon
(a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu

A népszámlálás módszertana
A 2001. február 1-jei eszmei idponttal lebonyolított népszámlálás során a nemzeti és etnikai kisebbségi identitást négy kérdés érintette: 23.1. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát 23.2. Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötdik 23.3. Melyik nyelv az anyanyelve 23.4. Családi, baráti közösségben milyen nyelvet használ általában. A kisebbségi törvény (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól) 1. szakaszának második bekezdése úgy fogalmaz, hogy a törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség "minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszer kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul". A törvény 61. szakasza 13 kisebbséget nevesít, ezek a következk: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. A nevesített kisebbségeket a népszámlálási kérdív felsorolta, és az egyéb rovatban más kötdést is fel lehetett tüntetni. A nemzeti-etnikai identitásra vonatkozó kérdések mindegyikére 3-3 válasz volt adható, illetve a kérdezett megtagadhatta a válaszadást. A korábbi népszámlálások csak a kérdezett nemzetiségét és anyanyelvét, illetve az 1970. évi és az 1941. elttiek csak az anyanyelvét tudakolták.

Az ország népessége
A 2001. évi népszámlálás során 10,198.315 személyt írtak össze (népszámlálási lakónépesség). Az ország lakossága az 1980-as évektl csökken: 1980-1990. között 334.640 fvel (-3,1%), 1990-2001. között 176.508 fvel (-1,7%) lett kevesebb. A lakosságban mintegy tíz százalékkal nagyobb a nk aránya: az aránynövekedés az 1970-es évektl tart. A lakosság átlagéletkorának növekedése folyamatos (2001-ben 39,2 év), ugyanakkor korösszetétele kedveztlen: a 19 év feletti nk minden korcsoportjának termékenységi indexe az 1970-es évek óta csökken.

A lakosság nemzeti összetétele
A népszámlálási lakónépesség 95-96%-a adott érdemi választ a kisebbségi kötdésre vonatkozó kérdésekre. Közülük az identitásra vonatkozó 4 kérdés legalább egyike esetében összesen 442.739 személy jelezte a 13 nevesített nemzeti és etnikai kisebbség valamelyikéhez való kötdését, tehát a népszámlálási lakónépesség 4,34%-a.

2

1. táblázat Az érdemi választ adók és a kisebbséghez tartozók száma és aránya identitáskategóriánként
identitáskategória nemzetiség kulturális kötdés anyanyelv használt nyelv érdemi válasz 9 746 186 9 721 480 9 698 446 9 779 575 a lakónépesség aránya 95,57 95,32 95,10 95,89 hazai kisebbséghez tartozó 314 060 300 627 135 788 166 366 az érdemi válaszok aránya 3,22 3,09 1,40 1,70

A korábbi kérdezési gyakorlathoz képest eltér, és nemzetközi viszonylatban is sajátos eljárás megmutatta, hogy nemzetiségi és nyelvi szempontból Magyarország népességének identitásszerkezete összetett: az országban mindössze 20.652 olyan személyt írtak össze, aki egy népszámlálási kérdés kapcsán sem fejezte ki a magyarsághoz való kötdését, és a magyar nyelvet sem beszéli (0,2%). Ugyanakkor az összeírtaknak csak 94,4%-a vallotta magát magyar nemzetiségnek, és csak 91%-uk nyilatkozott úgy, hogy a nemzetisége mellett kulturálisan és anyanyelvével is a magyarsághoz kötdik és ezt a nyelvet beszéli családi, baráti közösségében is.

A kisebbségek területi megoszlása
A 13 nevesített kisebbség tagjainak összlétszáma csak Baranya megyében haladja meg a tíz százalékot: valamivel több mint felük német, negyedük cigány. Hat megyében a kisebbségek összlétszáma meglaladja a lakosság 5%-át: Szabolcs-SzatmárBereg megyében 92%-uk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 87%-uk, Nógrád megyében 67%-uk cigány. Tolna megyében a kisebbségiek kétharmada, Komárom-Esztergom megyében a fele német, míg Békés megyében a kisebbségiek között 42% a szlovák, 23% a cigány és 21% a román. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyarországi kisebbségek nem alkotnak jelentsebb összefügg településterületet, és területi szóródásuk a legutóbbi három népszámlálás eredményei szerint folyamatosan fokozódott. Egyedül a cigányság koncentrálódása szignifikáns az ország két legkeletibb megyéjében (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg), amelyekben a lakosság 13%-a, a magyarországi cigányságnak pedig több mint egyharmada él. 2. táblázat A nevesített kisebbségek tagjainak összlétszáma és az összlakosságban betöltött aránya megyénként
Megye Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar népesség kisebbségi 1777921 546517 407448 397791 744404 433344 434317 434706 552998 53646 21444 42797 24838 53021 8681 11573 11871 14709 kisebbségi % 3,02 3,92 10,50 6,24 7,12 2,00 2,66 2,73 2,66

3

Megye Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Eszterom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

népesség kisebbségi 325727 415917 316590 220261 1083877 335237 582256 249683 268123 373794 297404 14769 13912 18399 15124 45099 14893 29354 18165 9836 9978 10469

kisebbségi % 4,53 3,34 5,81 6,87 4,16 4,44 5,04 7,28 3,67 2,67 3,52

A 2001. évi népszámlálás során Magyarország 3157 települése közül az összes kisebbségiek létszáma együttvéve mindössze 53 településen haladta meg a népességben betöltött 50%-os arányt. Ezek közül csak 12-nek volt 1.000-nél több lakosa, a legtöbb Méhkeréknek, ahol a 2.315 fs népességbl 1713 volt román.

A nevesített kisebbségek száma és aránya
A népszámlálás során kisebbségi kötdését megvalló 442.739 személy majdnem fele cigány, valamivel több mint negyede német, és a fennmaradó negyedet a további 11 nevesített kisebbség képezi. 3. táblázat A nevesített kisebbségek száma és aránya
kisebbség bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán összesen f 2316 205720 6619 25730 5144 120344 1165 14781 2079 7350 39266 4832 7393 442739 a lakosság %-a 0,02 2,02 0,06 0,25 0,05 1,18 0,01 0,14 0,02 0,07 0,39 0,05 0,07 4,34 a kisebbségiek %-a 0,52 46,47 1,50 5,81 1,16 27,18 0,26 3,34 0,47 1,66 8,87 1,09 1,67 100,00

Az ország lakosságán belüli 1%-os arányt csak két kisebbség haladja meg: a németség alig 2 tizedszázalékkal, és a valamivel több mint 2%-ot kitev cigányság.

4

1. diagram A törvényben nevesített kisebbségek száma és aránya 2001.
szlovák 39266 szerb 7350 ruszin 2079 román 14781 örmény 1165 ukrán 7393 szlovén 4832 bolgár 2316 cigány 205720

német 120344

lengyel 5144 horvát 25730

görög 6619

Életkor
Átlagéletkor
A kisebbségek átlagéletkora - a cigányság kivételével - magasabb az országos átlagnál (Magyarországon 2001-ben az átlagéletkor 39,2 év volt- a férfiaknál 37,1, a nknél 41,1 év). Az adott kisebbség nyelvét anyanyelvüknek vallók átlagéletkora - a lengyelek és az örmények kivételével - magasabb az összes kisebbségi kötdés átlagéletkoránál, ami a nyelvvesztés mértékérl tanúskodik. Ugyanakkor a kisebbség átlagéletkorára jelentsen kihat a külföldön születettek (bevándorlók) aránya, k ugyanis kedvezbb életkori jellemzkkel bírnak és fiatalítják a kisebbséget. 4. táblázat A kisebbségek átlagéletkora identitáskategóriák szerint
kisebbség cigány országos ukrán görög lengyel román szerb ruszin örmény bolgár horvát német szlovén szlovák összes 25,98 39,2 39,81 39,99 41,55 41,90 42,51 42,75 43,11 43,76 46,38 46,39 47,28 49,07 nemzetiség 25,47 39,2 39,43 41,02 40,39 40,83 42,35 42,46 41,28 44,33 46,37 46,23 46,65 49,21 kultúra anyanyelv csbnyelv 26,01 28,51 28,14 39,2 39,2 39,2 39,75 39,81 39,41 40,00 45,69 42,02 41,40 41,41 38,43 41,74 42,37 41,47 42,56 43,78 40,58 42,87 44,17 41,47 43,19 38,78 36,35 43,80 47,28 41,99 45,58 49,82 49,30 46,19 55,70 48,76 46,91 48,85 47,55 48,51 54,17 53,59

5

Korcsoportok
A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása - a cigányság kivételével - a reprodukció szempontjából az országos átlagnál kedveztlenebb: a gyermekkorúak aránya mindegyik esetben kisebb, és a legtöbb kisebbség esetében az öregkorúak aránya is nagyobb. 2. diagram A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása
A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása
100%

80%

60%

40%

20%

0%
bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán országos

0-14

15­39

40­59

60­ X

Aktivitás
A kisebbségek közül a foglalkoztatottak aránya a kínaiak, az arabok és a lengyelek esetében a legmagasabb, a munkanélküliek aránya - a cigányság kivételével - nem sokban tér el a 4% körüli országos átlagtól. Viszont a németek esetében mindössze 1,77%, a népszámlálás során összeírt 2414 kínai között pedig 8 f volt munkanélküli (0,33%).

6

3. diagram A foglalkoztatottság aránya kisebbségenként
Ismeretlen Nem válaszolt Ukrán Szlovén Szlovák Szerb Ruszin Román Örmény Német Héber Lengyel Kínai Horvát Görög Cigány Bolgár Arab Afrikai Magyar Népesség 0% 10% 20% 30% Foglalkoztatott 40% 50% 60% Inaktív keres 70% Eltartott 80% 90% 100%

Munkanélküli

Képzettség
Képzettség szempontjából az egyetemi végzettségek aránya az afrikaiak, az arabok és a héberek esetében a legnagyobb, a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezk tekintetében a héber és a lengyel anyanyelvek állnak az élvonalban. Az idsebb korösszetétel kisebbségek esetében a középiskolai végzettségek aránya valamelyest az 50% körüli átlag alatt van, de - ugyancsak a cigányság kivételével - a legalacsonyabb arány (a szlovéneké) is 41%. 4. diagram A népesség megoszlása anyanyelv és képzettség szerint
Ismeretlen Nem válaszolt Ukrán Szlovén Szlovák Szerb Ruszin Román Örmény Német Héber Lengyel Kínai Horvát Görög Cigány Bolgár Arab Afrikai Magyar Népesség 0% < 8 évf. 20% 8 évf. 40% érettségi nélkül érettségivel 60% oklevél nélkül 80% oklevéllel 100%

7

Tevékenységi ágazatok szerinti megoszlás
Tevékenységi ágazatok tekintetében a vezetk körében az afrikai, héber, arab anyanyelvek vannak képviselve a legnagyobb arányban, de a ruszinok, a bolgárok és a szerbek sem sokkal maradnak el mögöttük. Az egyéb szellemi foglalkozások esetében a görögök és lengyelek vannak felülreprezentálva, míg a szolgáltatások terén a kínaiak felülmúlhatatlanok. Valójában e tekintetben is a cigányság arányai az igazán problematikusak, valamelyest hátrányosak még a szlovének és a románok jellemzi. 5. diagram A népesség megoszlása anyanyelv és tevékenységi ágazat szerint
80,00 Kínai

70,00 Afrikai 60,00 Héber Arab 50,00 Bolgár 40,00 Ruszin Szerb Cigány Görög Lengyel Arab Szlovén

Cigány

30,00

Héber Örmény

20,00

10,00

Cigány Román

0,00 Vezet, értelmiségi Népesség Horvát Ruszin Egyéb szellemi Magyar Kínai Szerb Szolgáltatási Afrikai Lengyel Szlovák Arab Héber Szlovén Mezgazdasági Bolgár Német Ukrán Ipari, építipari Cigány Örmény Nem válaszolt Egyéb Görög Román Ismeretlen

Identitásjellemzk
A 2001. évi magyarországi népszámlálás kisebbségi identitásra vonatkozó négy kérdése csupán egy nemzeti kötdés esetében - 16 válaszkombinációt tett lehetvé. Tovább színezte a képet, hogy a kérdések mindegyikére akár három válasz is adható volt, illetve a kérdezett megtagadhatta a választ. Az eredmények azonban azt mutatták, hogy a három választ adók száma csak a családi, baráti közösségben beszélt nyelv esetében haladta meg az ötezret (az anyanyelv esetében 438), a két választ adóknál pedig az egyik válasz csak az esetek elenyész részében nem a magyar volt. Minimális volt tehát az átfedés az egyes kisebbségek között, viszont az adott kisebbségi és a magyar identitás közötti átmenetek széles skálája mutatkozott meg kisebbségenként különböz mértékben.

8

5. táblázat A két vagy három választ adók száma, akik válaszaik között nem tüntették fel a magyart
kategória nemzetiség kultúra anyanyelv használt nyelv két válasz 441 904 244 411 három válasz 22 185 7 71

A 13 nevesített kisebbség valamelyikéhez kötd 442.739 személy 71%-a nyilatkozott úgy, hogy az adott nemzetiséghez tartozik, viszont alig több mint 30%-uk vallotta kisebbségi anyanyelvnek magát. 6. táblázat A kisebbségi kötdések identitáskategóriánkénti száma és aránya
identitáskategória Nemzetiség Kultúra Anyanyelv Beszélt nyelv összesen kisebbségi 314 060 300 627 135 788 166 366 442 739 arány 70,94 67,90 30,67 37,58 100,00

Nyelvismeret
A 2001. évi népszámlálás során nem érte el az 5%-ot azoknak az aránya, akik a kisebbségi identitásra vonatozó négy népszámlálási kérdés valamelyikének esetében jelezték kisebbségi kötdésüket, és a 442.739 kisebbségi kötdés alig egyharmada vallja anyanyelvének az adott kisebbség nyelvét. Ugyanakkor 11 év alatt az országban a kétszeresére ntt azoknak a száma, akik a magyaron kívül más nyelv ismeretével is rendelkeznek. 7. táblázat Az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélk száma
Népesség Angol Balti nyelvek Cseh Eszperantó Francia Japán Kelta nyelvek Koreai Latin Macedon Mongol Olasz Orosz 1960 863568 43183 .. 9058 .. 45282 .. .. .. .. .. .. 11064 66504 1980 749779 114342 .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 130809 1990 941340 228956 88 4327 2083 52957 312 20 24 4041 230 109 16373 152885 2001 1958636 997908 153 4702 4565 115881 1986 743 551 19904 357 572 61284 194449

9

Portugál Skandináv nyelvek Spanyol Török nyelvek Vietnami Afrikai Arab Bolgár Cigány Görög Horvát Kínai Lengyel Héber Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán

1960 .. .. 1242 .. .. .. .. 1658 14230 906 43040 .. .. .. 431271 .. 64620 .. 22558 138182 .. ..

1980 .. .. .. .. .. .. .. .. 17613 .. 19530 .. .. .. 340801 .. 32163 .. 12427 70094 2237 ..

1990 73 1252 7139 634 142 69 1319 1665 22933 1260 18302 134 5948 251 416215 48 40625 .. 13646 56107 1566 1192

2001 1681 4502 24153 2123 1162 307 3825 2214 28633 3238 28223 5659 8626 3131 1007012 207 86239 1113 22095 48847 2463 9104

Migrációs jellemzk
A migrációs készség és képesség jelents mértékben befolyásolja az adott kisebbség egyéb jellemzit. Ugyanakkor ezek a jellemzk - kedveztlen korösszetétel, alulképzettség, stb. vissza is hatnak a migrációs tulajdonságra. A migráció tekintetében jelentsek a különbségak a magyarországi kisebbségek között. Ha a küls migrációt tekintjük, az alig kétezer fnél nagyobb lélekszámú ruszinság 55%-a nem Magyarországon született, míg a népszámlálás során összeírt több mint kétszázezer cigány között mindössze 932 f született külföldön. A bels vándorlás esetében még nagyobbak az eltérések. A ruszinok mindössze 18%-át írák össze azon a településen, amelyen született, ezek aránya az ukránok esetében is negyedrész alatt van, viszont a cigányok 69, a szlovákok 63%-a a népszámlálás idpontjában is születési helyén lakott.

Küls migráció
A népszámláláson magukat kisebbségi kötdésekként is deklarálók közül több mint 35 ezren nem Magyarországon születtek. Ha sajátos helyzete miatt leszámítjuk az etnikai kisebbséget, a cigányságot (a népszámláláskor magát cigánynak valló több mint 205 ezer személy közül mindössze 932 nem Magyarországon született), akkor a 12 nemzeti kisebbséghez tartozó 237.000 személy több mint 14%-a nem Magyarországon született.

10

8. táblázat A külföldön született kisebbségi kötdések száma és aránya kisebbség bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán összesen összesen 2316 205720 6619 25730 5144 120344 1165 14781 2079 7350 39266 4832 7393 442739 külföldön született 977 932 1290 2050 2162 9756 366 7286 1142 2808 2360 307 3668 35104 az adott kisebbség %-a 42,18 0,45 19,49 7,97 42,03 8,11 31,42 49,29 54,93 38,20 6,01 6,35 49,61 7,93 a külföldön születettek %-a 2,78 2,65 3,67 5,84 6,16 27,79 1,04 20,76 3,25 8,00 6,72 0,87 10,45 100,00

7. diagram: a külföldön született kisebbségi kötdések száma és aránya származási ország szerint

Lengyelország; 2110; 6% Szlovákia; 2528; 7% Ukrajna; 3946; 11% Horvátország; 1175; 3% Görögország; 1014; 3% Oroszország; 997; 3% Bulgária; 941; 3% Jugoszlávia; 4466; 13% Ausztria; 926; 3% Svájc; 225; 1% Csehország; 207; 1% Bosznia-Hercegovina; 171; 0% Örményország; 146; 0% Szlovénia; 126; 0% Németország; 5520; 16% Többi ország; 931; 3%

Románia; 9675; 28%

A külföldön született kisebbségi kötdések jelents arányt képviselnek egyes magyarországi kisebbségek keretében. A ruszinoknál már most is többségben vannak: a népszámlálás során összeírt valamivel több mint 2.000 ruszin kötdés személy 55%-a nem Magyarország területén született. De mindössze tizedszázalékokkal marad az 50% alatt a külföldön született ukránok és románok aránya is. 11

8. diagram A Magyarországon és külföldön született kisebbségi kötdések aránya kisebbségenként 2001.
összesen ukrán szlovén szlovák szerb ruszin román örmény német lengyel horvát görög cigány bolgár
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Magyarország

külföld

Honnan is jöttek? Hatalmas többségben azokból az országokból, amelyekben nemzetiségük nyelve hivatalos használatban van, ahol saját nyelvükön rendelkezésre állt számukra a teljes szellemi-kulturális intézményrendszer. A külföldön született magyarországi románok majd 98%-a Romániából, a bolgárok majd 92%-a Bulgáriából jött Magyarországra. 9. diagram A Romániában született kisebbségi kötdések száma és aránya kisebbségenként

ruszin szerb szlovák szlovén ukrán bolgár cigány, 552, 6% görög horvát német 1274 13% örmény lengyel

román 7134 73%

12

Elmondható ezzel kapcsolatban, hogy az említett országokkal szemben a magyarországi életfeltételek számos gazdasági elnnyel járnak. A háborús körülményeket is fel lehet hozni annak magyarázatára, hogy a külföldön született szerbek több mint 88%-a elhagyta Szerbiát, hogy Magyarországon kisebbségiként boldoguljon. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a nem Magyarországon született német kötdések majd kétharmada Németországból, Ausztriából, illetve Svájcból jött Magyarországra. 10. diagram A Németországban született kisebbségi kötdések száma és aránya kisebbségenként
bolgár 3 cigány 25 görög 13 horvát 24 német 5342 98% Egyebek 178 lengyel 33 román 6 szerb 18 szlovén 12 ruszin 8 szlovák 16 ukrán 14 örmény 6

9. táblázat A külföldön született, "anyaországból" érkezett kisebbségi kötdések aránya kisebbség bolgár görög horvát lengyel német örmény román szerb szlovák szlovén ukrán összesen anyaországából 897 985 847 1973 6402 141 7134 2492 1801 89 3131 25892 a külföldön születettek %-a 91,81 76,36 41,32 91,26 65,62 38,52 97,91 88,75 76,31 28,99 85,36 73,76

13

11. diagram A külföldön született, "anyaországból" érkezett kisebbségi kötdések aránya
összesen ukrán szlovén szlovák szerb román örmény német lengyel horvát görög bolgár 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

anyaországából

más országból

Milyenek a külföldön született kisebbségi kötdések identitásjellemzi? A nemzeti identitás szempontjából dönt szereppel bír az anyanyelv. Magyarországon viszont az összes kisebbségi kötdések egyharmada se vallotta anyanyelvének az adott kisebbség nyelvét. 70%-uk tekintette magát az adott nemzethez (vagy ahhoz is) tartozónak, 68%-uk mondta azt, hogy kulturálisan kötdik az adott nemzethez, de mindössze 30% vallotta anyanyelve szerint is oda tartozónak magát. Ennél nem sokkal többen, 38%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy családi, baráti közösségben használják a kisebbségi nyelvet. Emellett az anyanyelvet beszélk átlagéletkora magasabb, a nyelvvesztés tehát folyamatos. Ezzel szemben a külföldön született kisebbségi kötdések majd kétharmada anyanyelve szerint is az adott kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A külföldön született bolgár kötdések majd 92, a lengyelek több, mint 90, a görögök 81%-a anyanyelve szerint is az adott kisebbséghez tartozóként nyilatkozott, miközben a Magyarországon születetteknél ez az arány mindössze 30, 21 illetve 16%.

14

10. táblázat A kisebbségi anyanyelvek aránya a külföldön születettek és a Magyarországon születettek körében
kisebbségi összesen anyanyelv összesen % külföldön született külföldön született anyanyelv % Magyaro. született Magyaro. születettbl anyanyelv %

bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán összesen

2316 205720 6619 25730 5144 120344 1165 14781 2079 7350 39266 4832 7393 442739

1299 48438 1921 14326 2580 33774 294 8482 1113 3388 11817 3180 4885 135497

56,09 23,55 29,02 55,68 50,16 28,06 25,24 57,38 53,54 46,10 30,09 65,81 66,08 30,60

977 932 1290 2050 2162 9756 366 7286 1142 2808 2360 307 3668 35104

895 439 1047 1154 1955 6817 213 3912 829 1395 1130 139 2503 22428

91,61 47,10 81,16 56,29 90,43 69,87 58,20 53,69 72,59 49,68 47,88 45,28 68,24 63,89

1339 204788 5329 23680 2982 110588 799 7495 937 4542 36906 4525 3725 407635

404 47999 874 13172 625 26957 81 4570 284 1993 10687 3041 2382 113069

30,17 23,44 16,40 55,63 20,96 24,38 10,14 60,97 30,31 43,88 28,96 67,20 63,95 27,74

15

Szemlátomást Magyarország már nem csak tranzitország, hanem mindinkább célországgá is válik. És nem csak a határon túli magyarok menekülnek ide - úgymond, az anyaországba a kisebbségi sorból, hanem azok is, akik a többségi helyzetüket cserélik fel - általuk nyilván érzékelt elnyökért. És ez az ország felemelkedésének egyik biztos jele. Ugyanakkor a bevándorlás hozzá is járulhat a felemelkedéshez. Hogy csak a témánknál, a külföldön született kisebbségi kötdéseknél maradjunk, ha rápillantunk a külföldön született kisebbségi kötdések korcsoportok szerinti megoszlására, látjuk, hogy az elöreged és népességfogyással küszköd ország átlagos értékeihez viszonyítva a külföldön születettek esetében sokkal kedvezbb az aktív lakosok aránya. A külföldön született román kötdések esetében például a fiatalabb felnttkorúak aránya több mint 59% (az országos érték 35%), miközben negyedannyi a gyerekkorú és feleannyi az öregkorú. 11. táblázat A külföldön született román kötdések korcsoportok és identitáskategóriák szerinti megoszlása korcsoport 0-14 15-39 40-59 60-X összesen összesen 4,34 59,29 25,17 11,20 100,00 nemzetiség 4,51 64,40 23,82 7,28 100,00 kultúra 4,01 60,00 25,60 10,39 100,00 anyanyelv 4,88 64,75 22,96 7,41 100,00 beszélt nyelv 4,61 59,64 26,04 9,70 100,00 országos átlag 16,62 35,05 27,92 20,41 100,00

12. diagram A külföldön született román kötdések korcsoportok és identitáskategóriák szerinti megoszlása

országos

csbeny

anyanyelv

kultúra

nemzetiség

összesen

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0-14

15-39

40-59

60-X

16

Bels migráció
A 13 nevesített kisebbség valamelyikéhez kötd 442.739 személy közül 407.696 született Magyarország területén. majdnem kétharmaduk az összeírás eszmei idpontjában is születési helyén élt, 21%-uk a születési megyében, és mintegy 15%-ukat nem abban a megyében írták össze, amelyben születtek. 12. táblázat A Magyarországon született kisebbségi kötdések migrációs jellemzi születési hely szerint
kisebbség cigány szlovák román horvát szlovén német szerb ukrán bolgár lengyel görög ruszin örmény összesen település f % 141584 69,14 24807 67,22 4798 64,02 14711 62,12 2545 56,24 61309 55,44 2217 48,81 1793 48,13 609 45,48 1280 42,92 1966 36,89 368 36,87 269 33,67 258256 63,35 megye f % 37942 18,53 6534 17,70 1625 21,68 6022 25,43 1250 27,62 28537 25,80 1075 23,67 929 24,94 395 29,50 816 27,36 1734 32,54 221 22,14 266 33,29 87346 21,42 más megye f % 25262 12,34 5565 15,08 1072 14,30 2947 12,45 730 16,13 20742 18,76 1250 27,52 1003 26,93 335 25,02 886 29,71 1629 30,57 409 40,98 264 33,04 62094 15,23

A legmagasabb migrációs arányt az örmények képviselik, ket követik - nem nagy eltéréssel a ruszinok és a görögök. 50% fölötti a nem születési helyükön összeírt magyarországi születés lengyelek, bolgárok, ukránok és szerbek aránya. A németek, szlovének, horvátok és románok a megyén belül vándorolnak nagyobb mértékben, míg a vándorlás minden tekintetben a szlovákok és még inkább a cigányok esetében a legkisebb mérték.

Állampolgárság
Magyarország lakosságának valamivel több mint 1%-a külföldi vagy állampolgár. 13. táblázat Lakónépesség állampolgárság szerint állampolgárság csak magyar magyar és más Hontalan Nem magyar összesen f 10087476 17593 241 93005 10198315 17 % 98,913 0,173 0,002 0,912 100,000

A ketts állampolgárok között a 60 év felettiek nagyjából ugyanolyan arányt képeznek, mint a csak magyar állampolgársággal rendelkezk esetében, és a fiatalabb felnöttkorúak arányában sincs nagy eltérés, viszont jóval több a gyerekkorú. A csak külföldi állampolgársággal rendelkezk között az országos átlag felét teszi ki az idsek aránya, és a gyerekkorú is jóval kevesebb. Csak a fiatalabb felnttkorúak csoportja képez az országos átlagnál nagyobb arányt. 14. táblázat Lakónépesség állampolgárság és korcsoportok szerint (abszolút érték)
korcsoport 0­14 15­39 40­59 60­ X Összesen 1 694 936 3 574 493 2 847 327 2 081 559 magyar együtt 1 683 345 3 523 077 2 826 726 2 071 921 csak magyar 1 679 458 3 516 898 2 822 611 2 068 509 magyar és más 3 887 6 179 4 115 3 412 Hontalan 51 73 95 22 Nem magyar 11 540 51 343 20 506 9 616

13. diagram Lakónépesség állampolgárság és korcsoportok szerint (arány)
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 60­ X 40­59 15­39 0­14

Összesen 20,41 27,92 35,05 16,62

magyar együtt 20,50 27,97 34,86 16,66

csak magyar 20,51 27,98 34,86 16,65

magyar és más 19,39 23,39 35,12 22,09

Hontalan 9,13 39,42 30,29 21,16

Nem magyar 10,34 22,05 55,20 12,41

18

14. diagram Az egyes anyanyelvet beszélk állampolgárság szerinti megoszlása
Ismeretlen Nem válaszolt Ukrán Szlovén Szlovák Szerb Ruszin Román Örmény Német Héber Lengyel Kínai Horvát Görög Cigány Bolgár Arab Afrikai Magyar 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

csak magyar

magyar és más

Hontalan

Nem magyar

15. diagram Az egyes nemzetiséghez tartozók állampolgárság szerinti megoszlása
Ismeretlen Nem válaszolt Zsidó Ukrán Szlovén Szlovák Szerb Ruszin Román Örmény Német Lengyel Kínai Horvát Görög Cigány Bolgár Arab Afrikai Magyar 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

csak magyar

magyar és más

Hontalan

Nem magyar

19

A ketts állampolgárságúak háromnegyede mind anyanyelv, mind nemzetiség szerint magyar, 5%-uk pedig német. 16. diagram A ketts állampolgárságúak anyanyelv szerinti megoszlása (az oszlopban a 120 fnél kisebb értékek)

Bolgár Arab

Görög Lengyel Német 940 5% Román Nem válaszolt 10%

Afrikai Cigány Horvát

Kínai Héber Örmény Ruszin Szerb

Ismeretlen

Magyar 13 533 75%

Szlovák Szlovén Ukrán

A csak külföldi állampolgársággal rendelkezk között mind nemzetiség, mind anyanyelv tekintetében 62% a magyar és 5% a német.

20

17. diagram A külföldi állampolgárságúak nemzetiség szerinti megoszlása (az oszlopban az 1000 fnél kisebb értékek)
Német 5% Lengyel Kínai Román Szerb Ukrán Nem válaszolt 15% Afrikai Arab

Bolgár Ismeretlen Egyebek Horvát Örmény Ruszin Szlovák Magyar 56 218 62% Szlovén Zsidó Cigány Görög

A bevándorló kisebbségiek tehát elbb-utóbb a magyarországi kisebbségek jelents, és sok szempontból legvitálisabb részét fogják képezni. Ha következetesen tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a kisebbségi jogok az alapvet emberi jogok közé tartoznak, nagyon nehéz lenne megindokolni a kisebbségi érdekvédelem terén az állampolgárság szerinti jogi különbségtételt. Elbb-utóbb az olyan megoldás mutatkozik majd célszernek, amely a kisebbségi érdekérvényesítés terén is személyre szabott, közvetlen kapcsolatot teremt a jogok és kötelezettségek között, és amely - eleget téve a pozitív diszkrimiáció követelményének is a participáció elvén alapul.

21



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 13 3. előadás 4.előadás állatélettan áltkém biológia biológiai vízminősítés éghajlat elektro épülettervezés 4 eu agrárpolitikája fogalomtár föld gazdasági jog gazdasági magánjog gazdpol gdp géptan hidraulika információelmélet ipar képletek kiadott anyag koaguláció környezetvédelem környgazd kötelező közigazgatástörténet különleges épszerk logisztika ma magyar premodern makro minden minőségügy német felvilágosodás ollmann pápai példák példasor v regterv segédanyag témák torlódási hely tűzvédelem vállalkozási ismeretek valós érték vizsga zsidó kultúra