Keményfi Róbert: Az “etnicitás” fogalma és helye az etnikai térszerkezeti kutatásokban

Országok listájaHungaryPécsi TudományegyetemFelnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarIfjúságsegítőMagyarországi KisebbségekKeményfi Róbert: Az “etnicitás” fogalma és helye az etnikai térszerkezeti kutatásokban

Keményfi Róbert*
Az etnicitás fogalma és helye az etnikai térszerkezeti kutatásokban


A 90-es évek második felében az alapjában kvantitatív adatokat elemzQ etnikai földrajz területén is megjelent az eredendQen társadalomtudományokban alkalmazott etnicitás kifejezés. Mivel egyrészt alapkutatásokat az etnicitás -koncepción belüli fQ területekre, pl. az etnikai identitásra, nacionalizmusra vonatkozóan nem végeztem, másrészt hatalmas mennyiségq és szerteágazó a terminust értelmezQ szakirodalom, a következQ oldalakon csak arra vállalkozom, hogy az általam is mqvelt etnikai tértudomány szempontjából a magyarul is elérhetQ szakirodalmat is számba véve, rövid áttekintést adjak az etnicitás fogalmának használhatóságáról, jelentésérQl. Arra szeretnék rávilágítani, hogy egy alapjában kvantitatív (mérést, térben leképzést végzQ) tudomány (földrajz) hol alkalmazhatja, milyen jelentéstartammal az etnicitás kifejezést, és hogy a terminusnak mely értelmezése nyújthat egyáltalán lehetQséget a térbeli vizsgálatokra.

Az etnicitás (ethnicity) fogalma az Oxford English Dictionary 1972 es kiadásában jelent meg elQször. A kifejezés megalkotását David Riesmann amerikai szociológusnak tulajdonítják.[1] A nyolcvanas évek végén a kifejezés fokozatosan teret nyert az angolszász nyelvterület után Európa német nyelvq országaiban (Ethnizität),[2] majd a kilencvenes évek elején  elQször fordítások révén  mint alkalmas fogalmi eszköz megjelent hazánkban is.[3] Jelentése igen összetett, sokrétq ( többszólamú )[4]. A kutatók a saját kutatásaiknak megfelelQen a legkülönbözQbb vonásait hangsúlyozzák.
A kifejezés elQször semleges fogalomként az angolszász kutatásokban jelent meg mindazon kutatások jelölésére, amelyek az etnikai kérdésekre, etnikai problémák megközelítésére irányultak. Az angolban nincs megfelelQ szó Európa más nyelvterületein használt etnikum terminusra. (Ezért is alkalmazza Anthony Smith az etnicitás fogalma helyett a mi etnikum kifejezésünk értelméhez nagyon hasonló francia terminust: ethnie , ha etnikai közösségek vélt vagy valós hosszabb távú stabilitását elemzi).[5] Az etnicitás eredeti angliai értelme és az etnikum terminus között így igazából óvatos párhuzamot vonhatunk abban az értelemben, hogy mindkettQ hasonló témák kutatását lefedQ gyqjtQfogalom volt. Ám Fredrik Barth nyomán fokozatosan az “etnicitás” értelmezésében az európai angolszász nyelvterületen is az amerikai vonások (alkalomhoz kötöttsége, szerkesztettsége) váltak hangsúlyossá.
Az “etnicitás” fogalma az Amerikai Egyesült Államokban a hatvanas évek második, a hetvenes évek elsQ felében, az addig egyeduralmi helyzetq melting pot -elméletet kiszorító új teória részeként jelent meg. Az olvasztótégely -elgondolás ezekben az évtizedekben már nem tudta értelmezni az etnikai identitásukat megtartó kisebbségi csoportok Egyesült Államok-beli fennmaradását. A melting pot -teóriába nem férQ sok kivétel ezért kikényszerített egy új etnikai/kulturális értelmezési hálót, amelyet multikulturális diskurzusnak neveznek.[6] Éppen a bevándorló csoportok vizsgálata miatt ebben az új megközelítésben az egyik fontos elméleti mezQvé az identitás vált. Az identitás, amelynek különbözQ (makro-, mezo-, mikro-) szintjei, (etnikai, vallási, kulturális) típusai a multikulturalizmus gondolati körében (annak rugalmas, tág keretei között) nem statikusan (idQtlenül), hanem mindennapi változásban, azaz folyamatos alakulásban értelmezhetQk. Az új megközelítésben az identitás mqködésének fenntartója az etnicitás folyamata. Ebben az összefüggésben az etnicitás egyrészt tehát a kulturális különbségek ( identitások ) állandó társadalmi szervezQdését jelenti.[7] Másrészt a kifejezés a cselekvés és a reprezentáció egyik módjává vált. Olyan döntésre utal, melyet az emberek azért hoznak, hogy magukat vagy a többieket szimbolikusan egy bizonyos kulturális identitás hordozóiként jelenítsék meg.[8]
Az antropológiai, néprajzi, szociológiai szakirodalom Európában – hasonlóan tehát az “etnicitás” által “termelt” identitás változó fogalmához – magát a folyamatot, az “etnicitást is két elkülönülQ irányból közelíti meg.
Az egyik irányzat az etnicitást állandóan változó dinamikus jelenségként értelmezi, melynek lényege a másiktól való eltérés társadalmi gyökereinek kimutatása. Fredrik Barth ezt úgy fogalmazza meg, hogy (((nincs alapunk úgy kezelni magatartásokat, mintha azok egyszer s mindenkorra rögzítettek s az idQk során változatlanok lennének... hogyan kezeljünk valamit, ami egyszerre változtatja határait és tartalmát(.[9] Nem lehet úgy beszélni az etnikai csoportokról, mintha azok valódi entitások, közösségek és tartós (belsQleg homogén) kollektívák lennének.[10] Ez az elméleti irányzat az etnikai identitást úgy tekinti, hogy az csak jól behatárolható történelmi idQszakra jellemzQ társadalmi konstrukció lehet. Az etnikai identitás mindenkor társadalmi (és hatalmi) meghatározottságú (konstruktivizmus). A kulturális különbségek tehát társadalmilag szervezQdnek.[11] Ebben a szemléletben az etnikai identitás folyton áramlásban termelQdQben van. Az elgondolás nagyhatású, részletes megfogalmazását Fredrik Barthnak tulajdonítják.[12] Bár Barth elméletét kritikával is illetik, mert Barth túl nagy hangsúlyt tulajdonított a kulturális identitás politikai meghatározottságának.[13] Barth 1969-es kötetét a kilencvenes években újragondolta. És a kritikai hangokra is reflektálva megalkotta hármas (makro-, mezo-, mikroszint) felosztású modelljét, amellyel az identitás különbözQ (társadalmi, kulturális, etnikai) rétegei értelmezhetQk.[14] Visszaadva ezzel a politikai mellett az etnicitás másik, személyes (mikroszintq) arculatát.
A konstruktivista irányzat szerint nem lehet tehát az etnicitást az emberi természet elidegeníthetetlen és változtathatatlan részeként kezelni.[15] EbbQl következQen a gondolat tartalmazza az etnicitás alkalomhoz kötöttségét is.
A másik irányzat a konstruktivizmussal ellentétben úgy véli, hogy az etnikai hovatartozás objektív kategóriaként tételezhetQ (primordializmus vagy esszencializmus). Az egyén lényegi ( vele együtt született ), társadalmi és történelmi meghatározottságon kívül álló jegye (attribútuma) az etnikai hovatartozás. Ebben az elgondolásban nem a kulturális különbségek eredete (az tehát eleve adott), a társadalom, a politika általi mesterséges szervezése a döntQ, hanem a mástól való eltérés megfogalmazása, hangsúlyozása, azaz az etnicitás mindennapi folyamata a lényeg. E szemlélet az etnikai identitást a konstruktivizmussal ellentétben statikusabban közelíti meg, mellyel rövidebb-hosszabb idejq állandóságot is tulajdonít az etnikai hovatartozásnak. Jelen esetben az esszencializmus azért lényeges, mert ebben a felfogásban  noha igen korlátozottan  benne van a mérés (és egyben az etnicitás abszolút térben való leképzésének) lehetQsége is, hiszen az etnikai hovatartozás vélt objektív eredete a mérésre körültekintQ mintavétel és szempontok alapján egy adott idQpontban elvégzett kutatásokon keresztül módot adhatna. Ám azt is hangsúlyozni kell, hogy az esszencialista felfogást képviselQ kutatók számára a mérés lehetQsége nem merül fel, hiszen a konstruktivizmustól csupán az etnikai identitás eredetének megítélésében tér el, de az etnicitás esszencialista megközelítése a konstruktivizmushoz hasonlóan szintén az etnikai identitás állandó (nem mérhetQ) alakulására, folyamatára helyezi a hangsúlyt.
Az etnikai kérdések megközelítésében a fenti két irányzat (konstruktivista, esszencialista) csupán a fQbb kutatási kereteket fedi le. Ám a kifejezés: etnicitás jelentéstartalma egyre bQvült, és mindazokon a területeken, amelyeken az etnikai dimenzió nem elhanyagolható vizsgálati szál, a terminus fokozatosan kulcsfogalommá vált, és ennek eredményeképpen ma már etnicitás-koncepció -ról beszélhetünk.[16] Az etnicitás koncepciója tehát inkább laza háló, mint jól behatárolható elmélet, amelyen a legkülönbözQbb kutatói megközelítések, irányzatok akadhatnak fenn .
Így a fent említett identitás kutatása mellett e koncepció másik kiemelt, fQ területe a nacionalizmus értelmezési lehetQségeinek feltárása is. A nacionalizmus dimenzióinak elemzéseiben a kutatók az etnicitás erQs politikai mozgósító erejét és ideológiai megalkotottságát hangsúlyozzák. EbbQl következik, hogy a nacionalizmus jelenségeinek vizsgálatában az etnicitást egyének és csoportok közötti kontaktus és nem elszigeteltség eredményeként értelmezik. A kontaktusból következik, hogy az etnicitás sem nem természetes, sem nem örökkévaló, vagy egyértelmq, hanem dinamikus jelenség.[17]
A kutatók körében tehát nincs, és a fogalom hálószerqsége miatt nem is lehet egységes, egy vagy két mondatos megállapodás az etnicitás pontos jelentésérQl.[18] Úgy látom, hogy mindenki a saját kutatási céljai számára alakítja a fogalmat és keresi (és fesztelensége miatt találhatja is) meg benne a számára szükséges elméleti alappilléreket.
A fentebb már említett Barth az etnicitást tehát a kulturális különbségek három szinten történQ társadalmi szervezQdésekének folyamataként értelmezi.[19]
Van olyan kutató, aki az “etnicitás” kutatásában (kutatási modelljében) a problémamegoldó, társadalmi válaszokat adó funkciót hangsúlyozza.[20]
Hobsbawm úgy látja, hogy az “etnicitás” nem politikai program (ellentétben az általa politikai programnak tartott nacionalizmussal). A másiktól (más identitástól) való eltérés tudatos megfogalmazása a fogalom lényege.[21]
Az “etnicitás a különbözQség kultusza.[22]
Az etnicitás fogalma mentalitásbeli változást is jelez. Olyan mentalitásra utal, amely eltér az államalkotó népétQl.[23]
Az etnicitás nem kulturális, hanem társadalmi struktúra, azaz az általa termelQdQ etnikai közösségek azután is létezhetnek, ha már elvesztették megkülönböztetQ kulturális jegyeiket.[24]
Milton Yinger az etnicitást alapvetQen a multietnikus társadalmak együtt élQ etnikai csoportjai közötti kapcsolat felQl közelítette meg. Azaz az etnicitást mint az etnikai csoportok közötti mindenkor változó viszonyt (átjárhatóság, csoportok közötti egyenlQség) értelmezi.[25]
Az etnicitás kifejezésének széleskörq néprajzi, antropológiai, etnológiai vizsgálatát legutóbb az 1998-as amszterdami SIEF konferencia tqzte feladatául. A vitaindító mottójában Konrad Köstlin az etnicitás szimbolikus határképzQ szerepét emelte ki: Amióta Európában az államhatárok egyre inkább láthatatlanná válnak, egyre fontosabbak lesznek Európa népei között húzódó kulturális etnikai választóvonalak(. Köstlin arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami keretek leépülésével megváltozott helyzetben, az egyesülQ Európában az embereknek maguknak kell az új identitásukat megtalálni, sQt (((megalkotni(.[26] Az etnikai határ az idézett szavakban szimbolikus értelmq, a nemzeti identitás ikonjainak különbözQségére vonatkozik. Ebben a gondolatban az etnicitás -nak egyrészt tehát határképzQ szerepe van, másrészt az identitás folyamatos alkotását , alakítását jelenti. SQt az etnicitás segítséget nyújt a személyes identitás megalkotásában.[27] Az amszterdami SIEF konferencián továbbra is szembesült az etnicitás konstruktivista és esszencialista koncepciója.
Thomas Eriksen plenáris elQadásában határozottan tagadta a konstruktivista szemléletet, és azt állította, hogy a kultúra gyakran el nem ismert módon mqködik, ahogy a szocializáció során testünkbe és agyunkba íródott.
Anthony D. Smith pedig arról szólt, hogy véleménye szerint a konstruktivista megközelítés túlságosan az egyénre koncentrál. Ez a fajta elemzés figyelmen kívül hagyja a kollektív és az egyéni szint szétválását (nem lehet az egyik viselkedésbQl következtetni a másikra). Smith úgy véli, hogy az etnikai folyamatok elemzésében és stabilabb etnikai közösségek (pl. nemzet) fogalmának meghatározásában fontosak a történeti folyamatok, a generációk közötti struktúrák, hiedelmek, átörökölt érzelmek. A konstruktivizmus túlságosan jelenközpontú, és eltúlozza az etnicitás megszerkesztett minQségét.[28]
Az alapjában Észak-Amerikára és Európára megalkotott primordialista-konstruktivista (állam- és kultúrnemzeti eltérésként is értelmezhetQ) modellek mellett az utóbbi évtizedekben teret nyert egy harmadik gondolati út is, amely az etnicitás és a vallás közötti összefüggések elemzésébQl fakadt. Azok az államok kerültek így a figyelem középpontjába, amelyekben a valláshoz való tartozás a nemzetiség jelölQje. A vallási hovatartozás nem teológiai tartalom vagy doktrína jelzQje, hanem etnikai mutató, amely a társadalmi határokat szabja meg: a boszniai háború a katolikus ateisták, az ortodox ateisták és muzulmán ateisták között folyt.[29] Az iszlám országokban, Európa pravoszláv, Ázsia hindu államaiban körvonalazódó vallási nemzetben a nyelv, a kultúra és a származás mellett fontos, nemzetépítQ és nemzetet összetartó erQ a szinte szakrális helyzetbe emelt államvallás. Ezekre a közösségekre, az etnicitás harmadik modelljére Anthony D. Smith be is vezette a szent etnicitás (sacred ethnicity) fogalmát. A kifejezéssel az etnikai közösség olyan mintvx’”|~èê|~Â-Ä-º$¼$I&J&î)ô)Š+Œ+Ž++®,°, //4050Ç0È0š2œ2„4†4.D0DJJ`KbKNN“N”NrOsO4P6P,Q.QªR¬RÜTÞTXX’Y˜Y¬Y®Y°Y²YZ\\\ªc¬c²h´hlr^t`tHvJv°w²wFyHyB{D{`‚b‚ ˆ¢ˆNŠùîùîùîùîùîùîùîùîùäùÚùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùîùÚùäùÚùîùîùîùîùØùîùîùîùîùîùîùîùU j hà"ñhY j?hà"ñhYjhà"ñhYU

hà"ñhYU"®²¶
ž ÅN&V(b365A€E&JÖLN™NxO@P8Q¶RêTR]_¶cntN{ôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôôô
$dha$gdà"ñ0¹ÔÒîÒýýýájára utal, amelyben nem az etnikai dimenziók a fQ összekötQ kapcsok, hanem a hitbeliek. Az etnikai közösség e formája tehát ideális hitközösség, amelynek életét morális és rituális kódokon keresztül az isteni parancs szabályozza, és a tagjait az a szent feladat köti össze, amelyet istenüktQl kaptak.[30]
A Német Néprajzi Társaságon (Deutsche Gesellschaft für Volkskunde) belül alakult meg az interkulturális kommunikáció (Interkulturelle Kommunikation) bizottsága, amely a múlt terhes etnikai kutatási örökségét (pl. nyelvsziget-kutatások)[31] feldolgozva, majd attól elhatárolódva egy teljesen új kutatási szemléletet dolgozott ki Közép- és Kelet-Európa etnikai konfliktusainak, együttélési kérdéseinek vizsgálataira.[32] Az új megközelítés alapgondolata a multikulturalitás. A feladat: az etnikumok közötti szociális kapcsolatok, a mindennapok etnikumközi érintkezéseinek (és egymásra való reflektálásának) vizsgálata.[33] Ebben az kutatási keretben fontos szerepe van az etnicitásnak . A kulturális változások dinamikájának elemzését, az idegenhez való viszony vizsgálatát, az identitás formálódását és a fentebb már említett szimbolikus határképzés folyamatát jelenti.[34]
Az interkulturális kommunikáció szemléletében nem hagyható figyelmen kívül a kritikai él sem, a német nemzetmodellnek is nevezett kultúrnemzeti szemlélet statikus fogalomrendszerének elutasításaként.
Ha a fent leírtakat mégis megpróbálnám egyetlen kulcsmondattal összefoglalni, úgy fogalmaznék, hogy az etnicitás terminus olyan kutatási kereteket fed le, amelyeken belül az etnikai magatartások legkülönbözQbb szintjeit, formáit és ezen attitqdök termelQdésének állandó folyamatát (azaz dinamikáját), aktualitását elemezhetjük.

KülönbözQ térszerkezeti kérdéseket feltevQ tudományon, azaz a földrajzon belül két ág: az etnikai és a politikai földrajz használja az etnicitás terminust. Azt a módot jelenti, ahogyan a személyes identitás kifejezQdik, és a társadalmi rétegzQdés azon típusát tükrözi, amely tényleges vagy vélt leszármazáson, kulturális jellemzQkön alapuló csoportképzQdésbQl ered.[35] Mivel a földrajznak mérhetQ adatokra van szüksége, az etnicitást a primordialista felfogásnak (az itt idézett földrajzi meghatározás második felének) megfelelQen objektív, rövidebb-hosszabb idejq (identitásbeli) állandóságot tükrözQ kategóriaként vélelmezi, és így egyben a fogalomhoz statikus térbeli leképzési lehetQséget is rendel. Bár az etnicitás önmagában (gyqjtQfogalomként) semleges kifejezés, elvileg vonatkozhat mérhetQ kérdésekre is, mégis úgy vélem, hogy az etnicitást a makroszintq elemzésekben ez a statikus értelmezés (abszolút tér) éppen az általánosan elfogadott dinamikájától, lobbanékonyságától , szituatív és konstruált jellegétQl fosztja meg. SQt, a tér és az etnicitás kapcsolatáról csak akkor lehet beszélni, ha teret szubjektív, mentális szféraként értelmezzük.[36] Amint a konstruktivista irányzat az etnikai hovatartozást, úgy Kevin Lynch a tér fogalmát fosztotta meg objektivitástól. P és követQi nyomán megszületett a szociokulturális, de szubjektív mentális tér fogalma.[37] A földrajzban szerencsésebbnek tartom tehát az etnicitás fogalmának használatát a behaviorista (kognitív) irányzatú mikrokutatásokban, amelyek már lehetQséget adnak (adhatnak) az állandóan változó személyes (belsQ vagy mentális) relatív terek vizsgálatán keresztül az etnicitás változékonyságának visszaadására.[38]


Irodalom

Altermatt, Urs
2000 A szarajevói jelzQtqz. Budapest: Osiris Kiadó
Anderson, Benedict
1983 Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. London: Verso
Barth, Fredrik (ed.)
1969 Ethnic groups and boundaries. The social Organisation of Culture Difference. London: G. Allen&Unwin
Barth, Fredrik
1996 Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. Regio. 7. évfolyam 1. szám 3-25.
Biró A. Zoltán
1995 A megmutatkozás kényszere és módszertana. In: Gagyi József (szerk.): Egy más mellett élés. A magyar román, magyar cigány kapcsolatokról. 247-277. Csíkszereda: KAM  Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, 1996.
Brubaker, Rogers
1996 Ártalmas állítások. Mítoszok és tévképzetek a nacionalizmus kutatásban.
BeszélQ. III. évfolyam (I.) 7. Szám, 26-41.
Cohen, Anthony P.
1996 A kultúra mint identitás egy antropológus szemével.
In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Budapest: Osiris, 101-108.
Dekker, Ton  Helsloot, John  Wijers, Carla (ed.):
2000 Roots & Rituals. The construction of ethnic identities. Amsterdam: Het Spinhuis
Dittrich, Eckhard J.  Radtke, Frank-Olaf
1989 Der Beitrag der Wissenschaften zur Konstruktion ethnischer Minderheiten. In: Dittrich, Eckhard J.  Radtke, Frank-Olaf (Hrsg.): Ethnizität. 11-40. Opladen: Westdeutscher Verlag GmbH
Eriksen, Thomas Hylland
1993 Ethnicity and Nationalism: Definitions and Critical Reflektions.
In: Lindholm, Helena (ed.): Ethnicity and Nationalism. 40-50. Göteborg, Nordens&Padrigu
Eriksen, Thomas Hylland
2000 Ethnicity and Culture: A Second Look. In: Bendix, Regina  Roodenburg, Herman (ed.): Managing Ethnicity. Perspektives from folklore studies, history and anthropology. 185-205. Amsterdam: Het Spinhuis
Feischmidt Margit
1997b Multikulturalizmus: kultúra, identitás és politika.
In Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, 7-28. Budapest, Osiris  Láthatatlan Kollégium
Gellner, Ernest
1983 Nations and Nationalism. Oxford: Basil Blackwell
Glazer, Nathan  Moynihan, Daniel P.
1975 Introduction. In: Glazer, Nathan  Moynihan, Daniel P. (ed.): Ethnicity. Theory and experience.
1-26. Cambridge, Massachusetts, and London, England: Harvard University Press
Hall, Stuart
1996 A kulturális identitásról. In: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. 60-85.
Budapest: Osiris  Láthatatlan Kollégium
Heckmann, Friedrich
1992 Ethnische Minderheiten, Volk und Nation. Stuttgart: Ferdinand Enke Verlag
Hjärpe, Jan
1993 Islam, Nationalism and Ethnicity. In: In: Lindholm, Helena (ed.): Ethnicity and Nationalism.
207-223. Göteborg: Nordens&Padrigu
Hobsbawm, Eric J.
1992 Nacionalizmus és etnicitás. Hiány. III. évfolyam 8. szám 34-37.
Hobsbawm, Eric J.
1997 A nacionalizmus kétszáz éve. Budapest: Maecenas Kiadó
Isajiw, W. Wsevolod
1979 Definitions of Ethnicity. Occasional Papers in Ethnic and Imigration Studies.
March. 6. Toronto, Ontario: The Multicultural History Society of Ontario
Keményfi Róbert
2000 A nyelvsziget fogalmának ideológiai hátterérQl
Néprajzi Látóhatár. IX. évfolyam, 1-2. szám, 1-10.
Kocsis Károly
1998 Etnikai földrajz. In: Tóth József  Vuics Tibor (szerk.):
Általános társadalomföldrajz. 279-301. Budapest Pécs: Dialóg Campus Kiadó
Köstlin, Konrad
1997 Roots and Rituals: Managing Ethnicity. Ein Vorwort. In Roots and Rituals: Managing ethnicity. SIEF Information Bulletin, New Series No. 2., P:J. Amsterdam: Meertens Institut
Kraas Schneider, Frauke
1988 Bevölkerungsgruppen und Minoritäten. Stuttgart: Verlag Steiner
Lynch, Kevin
1960 The Image of the City. Cambridge, Massachusetts: M.I.T. Press
MezQ Ferenc
1999 Etnicitás, idQstruktúrák a volt Jugoszlávia geopolitikai rendszerében.
Tér és Társadalom. XIII. évfolyam, 1-2. szám 142-159.
Moosmüller, Alios
2000 Perspektíven des Fachs Interkulturelle Kommunikation aus Kulturwissenschaftlicher Sicht.
In: Zeitschrift für Volkskunde. 96. II. 169-185.
Patterson, Orlando
1975 Context and Choice in Ethnic Allegiance: A Theoretical Framework and Caribbean Case Study. In: Glazer, Nathan  Moynihan, Daniel P. (eds.): Ethnicity. Theory and Experience. 305 349. Cambridge: Harvard Univerity Press
Roth, Klaus
1994 Europäische Ethnologie und Interkulturelle Kommunikation. In Roth, Klaus (Hrsg.):
Mit der Differenz leben. 11-27. Münster, München, New York: Waxmann; München: Südosteuropa-Gesellschaft
Smith, Anthony D.
1995a A nacionalizmus. In Bretter Zoltán  Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: A nacionalizmus. 9-24. Pécs: Tanulmány Kiadó
Smith, Anthony D.
1999 Myths and Memories of the Nation. Oxford University Press
Smith, Anthony D.
2000 Sacred Ethnicity: The Role of Religion in the Persistence and Renewal of Ethnic Communities. In: Bendix, Regina  Roodenburg, Herman (ed.): Managing Ethnicity. Perspektives from folklore studies, history and anthropology. 97 -20. Amsterdam: Het Spinhuis
Stark, Joachim
1988 Völker, Ethnien, Minderheiten. Bemerkungen zu Erkenntnistheorie und Terminologie der
Minderheitenforschung. In: Jahrbuch für Ostdeutsche Volkskunde. 31:1-55. Marburg
Steinberg, Stephen
1994 Az etnikum mítosza. Fajok, etnikumok és osztályok Amerikában. Budapest: Cserépfalvi Alapítvány.
Sztankó Péter
2001 Etnicitás Körösszakálon. Szakdolgozat. DENIA 3341 (Debreceni Néprajzi Intézet Adattára)
Vermeulen, Hans  Govers, Cora (ed.)
1994 The Antropology of Ethnicity. Beyond Ethnic Groups and Boundaries . Amsterdam: Het Spinhuis
Yinger, J. Milton
1993 Ethnicity. Source of Strength? Source of Conflict? Albany: State University of New York Press.




* Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék
[1]Altermatt, U. 2000. 51. A fogalom megszületésének körülményeit lásd uo.
[2]Dittrich, E. J.  Radtke, F-O. 1989. 11-40. A tanulmány az etnicitás fogalmának árnyalt megfogalmazását adja.
[3] Nagy szerepe volt Magyarországon az 1990-ben indult Regio címq periodikában (lásd pl. a Regio 3. évfolyamának [1992] 2. számában) megjelent tanulmányoknak, melyek fokozatosan lopták be az etnicitás fogalmát a magyar tudományos életbe.
[4] Cohen, A. P. 1997. 103.  Olyannyira többszólamú a kifejezés, hogy például tanulmányában Isajiw 65 antropológiai és szociológiai tanulmányban vizsgálta, tartalmaznak-e az etnicitásra vonatkozó konkrét meghatározásokat, és hogy ezek a meghatározások mit tartalmaznak.  Isajiw, W. W. 1979.
[5] Smith, A. D. 1999:12-13.
[6] E diskurzus szintjeinek nagy ívq összefoglalását és a témáról résztanulmányokat l. Feischmidt M. 1997a. A melting pot -elméletet van olyan kutató, aki boiling pot -teóriára módosította (pl. Kraas-Schneider, F. 1989:57). Az utóbbi megközelítés lényege, hogy bár a bevándorolt csoport kultúrája az amerikaival találkozva változik (akkulturáció), de mégsem történik meg a teljes asszimiláció.  Steinberg, S. 1994:50-54.
[7] Barth, F. 1996:5.
[8] Cohen, A. P. 1997:102.; Bendix, R.  Roodenburg, H. 2000. ix xviii.
[9] Barth, F. 1996:3.
[10] Brubaker, R. 1996:35.; Hobsbawm, E. J. 1992:34., uQ. 1997:26.
[11] Feischmidt M. 1997b:14-15.  A téma szakirodalmi hátterét lásd uo.
[12] Barth, F. 1969.
[13] Részleteket L. Cohen, A. P. 1997:102-103.
[14] Vermeulen, H.  Govers, C. 1994.; Barth, F. 1996:3-25.
[15] Brubaker, R. 1996:35.
[16] Altermatt, U. 2000:51.
[17] Eriksen, T. H. 1993:42.  Jelen tanulmányban részletesen nem bemutatandó, a nacionalizmust értelmezQ elméleteket, lásd Anderson, B. 1983; Gellner, E. 1983; Hobsbawm, E. J. 1997.; Smith, A. D. 1995a:9-24.
[18] ElQször Glazer és Moynihan szociológusok igyekeztek az etnicitás fogalmának jelentését részletesen elemezni.  Glazer, N.  Moynihan, D. P. 1975:1-26.
[19] Barth, F. 1996:5.
[20] Biró A. Z. 1996:247-283.
[21] Hobsbawm, E. J. 1992:34.
[22] Hall, S. 1997:79.
[23] Altermatt, U. 2000:52.
[24] Steinberg, S. 1994:65.
[25] Yinger, M. 1994:2-10.
[26] Köstlin, K. 1997:1-2. A konferencia elQadásait lásd Dekker, T.  Helsloot, J.  Wijers, C. 2000.
[27] Dittrich, E J.  Radtke, F.-O. 1990. 24. Az etnicitás fogalmának legfontosabb rétege Patterson definíciója szerint is az individuum saját identitásának megalkotása, adott társadalmi szituációkhoz való állandó alkalmazkodása.  Patterson, O. 1975:308. Idézi: Stark, J. 1988:28.
[28] Eriksen, T. H. 2000:185-205; Smith, A. D. 2000:99-100.
[29] Hjärpe, B. J. 1993:212-213; Hobsbawm, E. J. 1997:88-92.
[30] Smith, A. D. 2000:107-108.
[31] Keményfi R. 2000:1-10.
[32] A Müncheni Egyetemen külön szak is indult Interkulturelle Kommunikation néven: www.fak12.uni-muenchen.de/ikk/
[33] Roth, K. 1996:11-27.
[34] Moosmüller, A. 2000:169-185. Az etnicitás koncepciójának különbözQ kutatói megközelítéseit összefoglalja: Heckmann, F. 1992:30-39.
[35] Kocsis K. 1998:285.; MezQ F. 1999:142-159.
[36] Sztankó P. 2001:7-9.
[37] Lynch, K. 1960.
[38] A tanulmány az OTKA F. 030365 számú OTKA-pályázat támogatásával készült.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

2009 agg zoltán algoritmus általános médiaismeretek biofizika bioinformatika biztonságpolitika cad rajz cisco csavar egyéb elemzés etika eupol európai civilizációk eredete evolúció fizika 1 fogaskerék genetika gerle jános-féle gyak halász gábor igaz józsef illeték jogfosztás juh kurzusleírás labor liliidae magyar premodern minimum kérdések numerikus nummód oop ökológiai antropológia pedagógia politológia puska2 reneszánsz román sejtbiosz szivattyú termelési tényezők tétel toxikológia transzport vállalatgazdaságtan vésés vezetői villamos gépek