4. előadás

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiVetőmagtermesztés és Forgalmazás4. előadás

A fajtafenntartás fogalma, célja:
Tudományosan mérték elismert módszerekkel végzett nemesít i

tevékenység, melynek célja a fajta szaporítóanyagának kívánt elszaporítása oly módon, hogy a fajta örökl d tulajdonságai az elszaporított utódnemzedékben ne változzanak.

Fajtafenntartás tevékenység:

és

a

fajtajavítás

egymástól

elkülönült

Fajtafenntartás Fajtajavítás

stabilizáló szelekció progresszív és disztruptív szelekció

Fajták populációgenetikai szempontból Mesterségesen létrehozott egyensúlyi populációk Ez ellene ható tényez k (mutáció, migráció, drift)

Fajtafenntartás feladata: a spontán génváltozás ellensúlyozása, hogy az új generáció genetikai szerkezete, középértéke megegyezzen az el z generációval. Fajtafenntartás: beltartalmi értékekre (fehérje, olaj, stb.) betegség ellenállóságra herbicid rezisztenciára Ennek érdekében: Állandó stabilizácíós szelekciót kell

alkalmazni, mert egyébként az el nyök elvesznének.

1

Fajta leromlását el idézhetik: - biológiai genetikai tényez k ( új kórokozók, mutáció) - agronómiai hibák (vet mag keveredés, rossz el vetemény, árvakelés, aratáskori keveredés, növényvédelem, gyomirtás, vet mag kikészítési hibák)

Öntermékenyül gabonák fajtafenntartása: 1. Pedigrémódszer 2. Tömegszelekció Fontos szempont a fajta genetikai tisztaságának meg rzése: - tábla kijelölés, el vetemény - vet magnorma mérsékelt 4-4,5 millió csíra/ha - kalászolás: kiegyenlítettség, idegenelés - betakarítás: gondos, keveredés mentes - szakszer vet mag feldolgozás - tenyészid folyamán teljes növényvédelem

2

1. Pedigrémódszer: utódbírálat alapján végzett pozitív szelekció (DUS követelmények leggyorsabban biztosíthatók)

2.

Tömegszelekció:

állományból

növényszelekció

(egyedi betaka rítás)

Termés összekeverése

3

Pedigre módszer Többlépcs s, lassúbb, többszelekciós lehet ség Komplikáltabb, több parcella, több év Genetikailag sz kebb fajtabázis 5-10 kalász vagy anyat utóda a fajta Jó kiegyenlítettség

Tömegszelekció Egylépcs s, gyorsabb, de közbüls szelekció kiesik Egyszer bb, gépesíthet bb

a

Genetikailag szélesebb bázis, jó adatálló képesség, többszáz kalászból a fajta Gyengébb kiegyenlítettség

4

Idegen termékenyül növények fajtafenntartása Fajonként változóan: - beltenyésztéses hibridek (napraforgó, kukorica), - hibridek és fajták vegyesen (repce, rozs, kender), - fajták (lucerna, vöröshere) Fontos az izoláció! (a genetikai tisztaság érdekében) 1. Egyedszelekció 2. Tömegszelekció

5

A populáció egyedei heterozigóták, nem alkotnak tiszta vonalat.

Utódellen rzés: A, B, C, D törzsek egymás melletti vetésével történik.

A leszármazás követésére csak az anyai vonalat vehetjük figyelembe

Kukorica vonalfenntartása: ''A'' lépcs : 50-100 növény/parcella Öntermékenyítés, egyedi megfigyelés, szelekció betakarítást követ en a fajtaazonos növények csöveit összemorzsoljuk. ''B'' lépcs : 1000-5000 növény felnevelése Fajtaazonos növények öntermékenyítése, szelekció, betakarítást követ termésegyesítés . ''C'' lépcs : l/2 ha-os területen történ felszaporítás, izolált körülmények között.

6

Gabonafélék jelent sége, vet magtermesztésének helyzete

Az szi búza vet magtermesztés technológiája

1.Területmegválasztás, izoláció

A vet magtermesztés egyik leglényegesebb feltétele az egyenletes növényállomány, ennek megfelel en a területi és az agronómiai homogenitás szempontjai szerint szükséges a vet magtermeszt táblát megválasztani. A term helyi kategóriák szerint lényegében csak a csernozjomtalajok, valamint a jobb erd talajok tekinthet k ideálisnak. Fontos a tábla kiválasztásánál annak mérete, és kultúrállapota is. A terület legyen sík, célszer en 2%-nál nagyobb lejt ne essen a vet magtermeszt területre. A víznyomásos, belvízveszélyes területeket ki kell hagyni a vet magtermesztésb l. Izolációt a búza, öntermékenyül lévén, nem kíván. Általánosan 2 m elválasztó sáv

7

El vetemény, növényi sorrend. L egjobb el veteményei a nyár folyamán (július elejét l augusztus közepéig) betakarított
növények, ezek közül is els sorban valamennyi hüvelyes. Keresztesvirágúak, így a repce, a mustár, az olajretek, továbbá az olaj- és rostlen, a kender, a júliusig feltört, de nem gyomos lucerna, a vörös here és az egyéb pillangósok

Ne vessük július után feltört gyomos lucernába, gyeptörésbe, ével gyógynövény feltört tarlójába, cirokfélék után. vet magbúza ne következzék. Önmaga után nem vethet . szi árpa, rozs, tritikálé után kenyér- és

Még egy fontos szempontja van a vet magtermesztésnek az el vetemény megválasztása tekintetében: egy szaporítási tétel minden esetben azonos táblába kerüljön, és azonos legyen annak el veteménye is.

Talajel készítés
A talajel készítés feladatai a következ k:
·

sekély tarlóhántás és lezárás (célja a gyommagok és az elpergett kultúrnövénymagvak kicsírázásának és kelésének el segítése);

·

a hántott tarló ápolása és elmunkálása akkor, amikor a gyomok még nem kötöttek magot;

·

kombinátoros magágykészítés szeptemberben

8

Tápanyagellátás. A növénytáplálást illet en a vet magtermesztés igényei azonosak az árutermesztésével. Alapelvként kell elfogadni, hogy egészséges és egyenletes növényállományt csak akkor kaphatunk, ha annak

tápanyagigényét maradéktalanul kielégítjük. Egy tonna szem és a hozzátartozó szalma ­ mint melléktermék ­ a talajból országos átlagban a következ tápanyagokat veszi fel: nitrogén (N) 27 kg foszfor (P2O5) 11 kg kálium (K2O) 18 kg mész (CaO) 6 kg magnézium (MgO) 2 kg

Vetés.
A vet magtermesztés során a fajta megválasztását nyilvánvalóan els dlegesen gazdasági szempontok diktálják. Az szi búzákat érésid szerint korai, közép- és kései érés csoportba soroljuk. Általában biztonságosabb, ha több fajtát vetünk, de ez nem mindig lehetséges, hiszen a vet magtermesztés szerz déses szerkezetben folyik. A gombás betegségek ellen a csávázás kötelez ! A búza vetésére október els két dekádja a legalkalmasabb. A vet magtermesztésnél az árugabona-termesztésben alkalmazott 5­5,5 millió csíra helyett tanácsos mintegy 10%-kal kevesebbet vetni. Vetésmélység 4­6 cm. Módjai a következ k:
· ·

gabona-sortávolságra, gabona-sortávolságra m vel úttal.

Minden esetben szükséges szelekciós utat, ún. ,,idegenel utat" hagyni (1-1,5 m)

9

Növényápolás, növényvédelem. Tavasszal, amennyiben a búza felfagyott, hengerezni kell. Ugyancsak hengerezéssel szükséges a hóolvadás, illetve az esetleges vízborítás következtében létrejöv cserepesedést megszüntetni. Magyarországon ritkaságszámba megy a hópenész (Fusarium nivale) el fordulása. Megjelenése esetén fogasolással lehet ellene védekezni. Gyomirtás. A búzavet mag-termesztésben az árugabonánál szokásos védekezési módok alkalmazhatók. Gondos és precíz herbicid használat! Betegségek. A f bb betegségek ellen csávázással és gombaöl szerekkel való permetezéssel védekezzünk. A lisztharmat elleni hatásos védekezés több betegség fellépését is háttérbe szoríthatja. Leggyakoribb betegségei a szár- és levélrozsdák, az üszöggombák, ritkábban a szárt betegségek, a torsgomba.

I d e g e n e lé s :

2

X

az

e ls

a

k a lá s z o lá s

b e feje zé se

u tá n , a

m á s o d ik s z e m k é p z d é s b e fe je z d é s é ig . S z e le k c ió s u t a k : 1 ,5 - 2 m tá v o ls á g r a e g y m á s t ó l S z á n t ó f ö ld i e lle n r z é s : b e t a k a r ít á s e l t t

10

A búza termése szaporulati fokonként Az ellen rzések száma: 1 Az ellen rzések id pontja: Az érés kezdetén, amikor a szárrészek zöldessárgák, de a kalászok (bugák) már sárga szín ek. El vetemény-korlátozás: A megel z évben nem termesztettek azonos, vagy rokon fajú növényt. A mintatér nagysága: 100 m2 A mintaterek száma: 20 ha-ig 4 db, utána minden megkezdett 10 ha után 2 db.

Betakarítás. A búza június vége és július közepe között érik be. Érési stádiumok: tejes érés, viaszérés, teljes érés, holtérés. A búzavet magot arató-csépl géppel a teljes érés kezdetén kell betakarítani. A teljes érés fajtánként változik és 5­8 napig tart. Búzavet magot mindenkor tisztított és ellen rzött kombájnnal kell betakarítani. A kombájnból kikerült búza az ún. kombájntiszta búza. Ez kerül a vet magüzembe, ahol az üzemi feldolgozására kerül sor.

11

A vizsgálat tárgya Gyomosság, legfeljebb Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább Idegen fajú kalászos kultúrnövény a mintaterek átlagában, legfeljebb Idegen fajta és eltér típus a mintaterek átlagában, legfeljebb Veszélyes károsító gyomnövények kivéve a mintaterek átlagában, legfeljebb galajfajok (Galium spp.) vad zab (Avena fatua, Avena ludoviciana, Avena sterilis)

Egység min sít szám

SE

Elit szaporítási fok 2

I.

II.

értékszám

3

0 növény (db) 1

0

2

4

2

4

10

növény (db)

0

0 0

0,3 0,3

3 2

5 5

Nehezen tisztítható magvú gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen, legfeljebb repcsényretek (Raphanus raphanistrum) Melampryrum spp., Agrostemma githago apró szulák (Convolvulus arvensis) 5 10 20 20

Gombás betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb fuzárium (Fusarium spp.) kalász (%) 15

szárrozsda (Puccinia graminis)

min sít szám

2

12

S z ap o rulati fo k E ls fo k M áso d fo k H a rm ad fo k U tá n te rm e sz te tt

S z em te rm és, % 1 0 0 ,0 9 6 ,7 9 1 ,9 8 5 ,3

13



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

3. 8. előadás adatbázis adó államháztartás állampolgárság ásvány barta ferenc bioinformatika europai uniós ismeretek felvilágosodás finnek forgó mozgás gazdaságtörténelem gazdinfo gyakorlat hallás hónolás hőtan kidolgozott anyag kiefer ferenc kollokvium konfiguraciokonformacio. közgazdaságtan kurzusleírás laskai gábor lemeztektonika lowie macroenglish mechanika 2 megoldások mikro művelődéstörténet őskor pol.komm reakció reklámelmélet és gyakorlat röviditett sql sűrűség számvitel ii. szerves szigorlat szivattyú tartály terminális vállalatgazdaságtan valós érték vegyipari zárthelyi