Földtörvény

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiNövényvédelem II.Földtörvény

Szakigazgatás

Fejér Megyei Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Velence

Az élelmiszertermeléssel kapcsolatos agrárpolitikai célkit zések Nyugat-Európában

­ A II. világháború után élelmiszerhiány, mennyiségi termelést támogatják

ezért

a

­ A '70-es évek második felére megbízható a mennyiségi ellátás, ezért lehet szemléletet váltani ­ a '80-as évek elején megfogalmazódik a fenntarthatóság fogalma ­ a '90-es évek elejét l agrár-környezetvédelmi programok indulnak (2078/92. számú EU Tanács rendelet) ­ a '90-es évek végét l el térbe kerül az élelmiszerbiztonság

1

Új kihívások a mez gazdasági termelésben
A környezet védelme, a természeti értékek meg rzése els dleges fontosságú. A mez gazdaság ebben különös helyet foglal el, hiszen természeti er forrásokat használ. A term föld minden bizonnyal a leg sibb, a legrégibb természeti er forrásunk, termel eszközünk. Ma már els dleges igény a megfelel mennyiség és egészséges, jó min ség élelmiszer el állítása, ami nem valósítható meg a talajvédelmi szakmai szempontok gyakorlati alkalmazása nélkül.

A term föld helye és szerepe

A föld szilárd részének mindössze 11%-a term föld. A 2004. el tti EU-15-ök terület átlagában a term föld részaránya közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /er források/ minimum negyede, de egyes szakért k szerint közel harmada a term föld. A term föld a legfontosabb természeti er forrásunk.

2

Az 1994. évi LV. törvény a term földr l
58. § A talajvédelem célja a term föld termékenységének és min ségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megel zése, illet leg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltet közös feladata.

59. § (2) A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg. 61. § A földhasználó köteles a term hely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvéd gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.

Mi a helyzet földhasználói oldalról?

A '90-es évek eleji term föld magánosítás, tagosítás szakmai problémái (osztatlan közös tulajdon, spekulatív tulajdonszerzés, talajvédelmi irányelvek érvényesítésének hiányosságai stb.) A földközelbe jutott személyek képzettségének, ismereteinek alacsony szintje, az új információk iránti igénytelenség A magántulajdon ,,szentsége"?! A szaktanácsadási tevékenység alacsony szintje, az állami szerepvállalás hiánya.

3

Az 1994. évi LV. törvény a term földr l

I.

fejezet:

Bevezet rendelkezések A term föld tulajdonjogának megszerzése A term földek használata A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások A term föld hasznosítása és védelme A TALAJ VÉDELME Hatálybalépés, átmeneti és záró rendelkezése

II. fejezet: III. fejezet: IV. fejezet: V. fejezet: VI. fejezet: VII. fejezet:

Az 1994. évi LV. törvény problémái, megváltozott helyzet
Miért volt indokolt egy önálló szakmai törvény megalkotása. · A term föld tulajdon és használat mindig egy ,,túlf tött" politikai háttérbe volt beágyazva. · A '90-es évek elején kialakult nem szerencsés birtokszerkezet sem ,,segíti" a talajvédelmi intézkedések hatékonyabb m ködését. · Az elmúlt közel másfél évtizedben jelent s változások történtek az életviszonyokban, a gazdálkodásban, a beruházások növekedésében, a szemléletmódban.

4

2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l 1.

I. fejezet: Bevezet rendelkezések II. fejezet: A földhasznosítás, a földvédelem és a földmin sítés · A term föld hasznosítása · A term föld védelme · A földvédelmi járulék és bírság · Földmin sítés III. fejezet: A TALAJVÉDELEM IV. fejezet: A gyümölcsültetvény nyilvántartása V. fejezet: Hatálybalépés, rendelkezések telepítések és engedélyezése, felhatalmazó

átmeneti

2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l 2.

Az új törvény az észszer bb szabályozás révén a gyakorlatba kívánja átültetni: · a term földdel történ takarékos gazdálkodást és a talajvéd term föld használatot, · a felel tlen és indokolatlan term réteg-letermelések megakadályozását, a beruházások term terület foglalása miatt kötelez en mentend humuszos talajjal folyatatott illegális kereskedelem visszaszorítását, a humuszvagyon feletti hatósági felügyeletet, valamint a · a belterületbe vonások szigorítását.

5

2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l 3.

Az életbe lépett új szabályozásnak költségvetési kihatása is van. A földvédelmi eljárás során korábban fizetend illetéket felváltja az igazgatási szolgáltatási díj, amely a megyei (f városi) földhivatal bevételét képezi. Az új törvényben bevezetésre került a talajvédelmi járulék intézménye, amely a talajvédelmi bírsággal együtt a talajvédelmi szakigazgatás bevétele.

2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l 4.
Ebb l az elkülönített bevételb l azonban a feladatokat el kell látni a talajvédelmi hatóságnak: · talajvédelmi és talajtani adatbázis m ködtetése, · a hazai talajok min ségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kisérése az országos Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM) m ködtetése, · a term föld min ségének romlását megel z országos szabályozó és öntöz rendszer kialakítása, · talajdegradációs folyamatok megel zése, kedvez tlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenység támogatása, · környezetkímél a term föld min ségromlását megel z , továbbá min séget javító technológiák kidolgozása és elterjesztése, · a földhasználók és a beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátása, a talajvédelmi kötelezettség betartása, a talajvéd és környezetkímél gazdálkodás el segítése, illetve a talajok min ségromlásának megel zése, továbbá a min ségjavítás céljából. következ állami

6

Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek 1.
A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: · talajjavításhoz · mez gazdasági célú tereprendezéshez · talajvédelmi m szaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához · hígtrágya term földön történ felhasználásához · szennyvíz, szennyvíziszap mez gazdasági felhasználásához · nem mez gazdasági eredet , nem veszélyes hulladék term földön történ felhasználásához · mez gazdasági termelés során keletkez nem veszélyes hulladék term földön történ felhasználásához Az engedély legfeljebb 5 évre adható, ellen rz vizsgálatok alapján ismételten kiadható. Fenti tevékenységek engedélyezéséhez talajvédelmi terv (esetenként kiviteli terv) szükséges.

Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek 2.

A talajvédelmi hatóság szakhatóságként jár el talajvédelmi terv alapján: · ültetvénytelepítésnél · humuszos term réteg mentésénél · mez gazdaságú rekultivációnál · öntözésnél · mez gazdasági területek vízrendezésénél · erózió elleni m szaki talajvédelem megvalósításánál A talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszereznie. célú hasznosítást lehet vé tev

7

A talajvédelem helyzete az Európai Unióban
· Régóta van közös szabályozás a leveg tisztaság-védelem és a vízvédelem területén. · 2004-ben kezdtek el tárgyalni talajvédelmi kérdésekr l · 2007 szére elkészült egy ,,Talajvédelmi Keretirányelv" tervezet Meghatároztak öt talajveszélyeztet folyamatot: erózió szervesanyag-csökkenés tömörödés szikesedés savanyodás · Els lépésként a tagállamok számára várhatóan el írják a veszélyeztetett területek felmérését, err l meghatározott paraméterek alapján adatbázisok felépítését, majd intézkedési terv készítését, végrehajtását és hatásának ellen rzését (monitoring).

A talajvédelem tízparancsolata
Ne foglalj el a természett l több és jobb földet, mint ami okvetlenül szükséges! Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területr l! Ne engedd, hogy a szél elhordja a földet! Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amit a növény kíván! Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál! Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! Ne vigyél a term földre mérgez él világát! anyagot, ami tönkreteszi a talaj

A talaj termékenységét rizd meg, és ha lehet növeld! Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!
Stefanovits Pál

8

Az idén módosított 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mez gazdasági területen való szakszer felhasználásával elkerülhet vé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A rendelet szabályozza a szennyvíz elvezet m vel összegy jtött és szennyvíztisztító m ben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mez gazdasági területre történ kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gy jtött és kezelt települési folyékony hulladékok mez gazdasági felhasználásának feltételeit is.

Az 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 1.
Mez gazdasági területen csak az e rendeletnek megfelel szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt használható fel a talajvédelmi hatóság engedélyével. Az eljárás során a talajvédelmi hatóság kikéri az illetékes közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. A hatóság a talajvédelmi terv alapján meghatározza az elhelyezhet ,,anyag" maximális mennyiségét. Az engedély legfeljebb 5 évre érvényes és a földhasználó és a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges. A hatóság a kiadott engedélyt az érintettekkel egy id ben a területileg illetékes jegyz nek is megküldi.

9

Az 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 2.
Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék, vagy más kezeletlen iszap a mez gazdaságban nem használható fel. Term földön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra engedélyezett mez gazdasági táblán szennyvíziszap komposzt legfeljebb 2 hónapig tárolható. Ezeket az anyagokat azonnal be kell dolgozni és tilos felhasználni zöldségnövények és a talajjal érintkez gyümölcsök termesztése esetében. Szántóföldön szennyvíziszap csak a betakarítás és a következ vetés közötti id szakban használható fel.

Az 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 3.
Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amelynek: · a mérgez (toxikus) elem és káros anyag tartalma a megadott határértékeket meghaladja · a pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb · széls séges mechanikai összetétel , azaz durva homok, vagy nehéz agyag · a term réteg vastagsága 60 cm-nél kevesebb · a talajvíz évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb · a talajvíz nitrát koncentrációja meghaladja az 50 mg/l értéket · fagyott, hóval borított, vagy vízzel telített

10

Az 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet 4.
Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása: · védett természeti területen, továbbá olyan földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak · rét és legel m velési ágban hasznosított mez gazdasági területen · a felszíni vizek parti sávjában és hullámterében, valamint a vízjárta mez gazdasági területeken · karsztos területeken, ahol a felszínen, vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészk , dolomit, mész- és dolomitmárga képz dmények találhatók Az ivóvíz bázisok véd területén az ivóvíz ellátást szolgáltató vízi létesítmények védelmér l szóló123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet el írásait együttesen kell alkalmazni az 50 /2001. Kormány rendelettel. Ezen anyagok felhasználása esetén lakott területt l, vagy lakóépülett l a 300 méteres véd távolságot be kell tartani.

11



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 1eloadas 2. előadás 4. óra 5. gyakorlat aldous huxley alkotmány altér analízis dolgozat megoldás anyagszerk atkinson bakteriólógia descartes dia emission trade évszámok fejlődéslélektan fenntartható fizika 1 fogalmak fogaskerék hajtás folyami duzzasztómű füst gazdföci gazdszoc géntech gyak jegyzetek kéri bálint kiefer ferenc környezetvédelmi közoktatási rendszerek labor metafora motefo olasz önkormányzat platón program puska rezgéstan rugó stilisztika struktúra sűrűség szociolingvisztika társadalombiztosítás természetvédelmi mérnök tqm vizsga tételek