Szakigazgatás története

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarNövénytermesztő mérnökiNövényvédelem II.Szakigazgatás története

A növényvédelem és a talajvédelem szabályozása a kezdetekt l napjainkig

A növényvédelem története 1.
A növényvédelmi problémák jelenléte egyid s a növénytermesztéssel · gombakártev k · baktériumok · rovarkártev k · gyomok 1760. Az els írásos hazai dokumentumok hernyófészkek eltávolítására 1830-1840. Írországban fellép a burgonyavész (Phytophtora infenstans) Amerikából hurcolták be, következmény: · több százezer ember éhenhal · a lakosság 25%-a kivándorol Amerikába 1848. Salt Lake ­ Amerika 2000 pioner megérkezik el z évben és búzát vet Tavasszal óriási sáskajárás ­ sirályok érkeznek

1

A növényvédelem története 2.
1864. Sz l lisztharmat 1875. Filoxéra ­ sz l gyökértet Országos Filoxéra Kísérleti Állomás (Hermann Ottó). 1881. Sz l peronoszpóra 1877. A Rajna mentén megjelenik az Amerikából betelepült burgonyabogár Óriási gazdasági károk 1922. Tömeges megjelenés Európában. 1936. Róma. Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény Növényvédelmi Szolgálat alakul és növényegészségügyi körzetek jönnek létre. 1949. Hazánk csatlakozik a Római Egyezményhez.

A növényvédelem története 3.
1940. augusztus 5. Csepel Szabadkiköt ­ Amerikai fehér medvelepke ­ Hyphantria cunea 1948. Már fellelhet az egész országban. 1951. Állami feladat az ellene való védekezés. 1952. Az eperfa után már 103 gazdanövénye van. 1947. július 17. Hédervár Megjelenik a burgonyabogár hazánkban ­ Leptinotarsa decemlienata 1952. Burgonyabogár Kutató Laboratórium ­ Keszthely

2

A növényvédelem története 4.

A növényvédelem története 5.
1951. Megalakul az EPPO 1954. Megalakulnak a megyei növényvéd állomások. 1960. Beindul a növényvédelmi szakmérnökök képzése. Járásonként növényvédelmi felügyel ­ hatósági feladat. 1963. Rachel Carlson: Néma tavasz 1964. Kötelez vegyszeres gyomirtás a nagyüzemi kalászos és kukorica kultúrákban. Az els ,,Növényvédelmi Kódex" 1966. Betiltottuk az As-tartalmú növényvéd szereket. 1968. Kötelez a szakemberek alkalmazása nagyüzemekben. 1969. Betiltottuk a klórozott szénhidrogéneket.

3

A növényvédelem története 6.
1970. Speciális laboratóriumok alakulnak ki. 1974. MÉM Növényvédelmi Központ 1976. MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomások 1977-78. Talajvizsgáló laboratóriumok épülnek. 1981. Talajfizikai laboratóriumok kerülnek kialakításra. 1989-91. Kettéválik a hálózat · Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomások · Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok 1992. Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások

A növényvédelem története 7.
2001. Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok

2004. május 1. EU-s belépés

2007. Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

4

Az agrokémia és a talajtan története 1.

A talaj a Föld legküls szilárd burka, amely a növények term helyéül szolgál. Alapvet tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kell id ben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a növényeket vízzel és tápanyaggal. A talajtan tudománya a talaj tulajdonságaival, kialakulásával és hasznosításával foglalkozik. A term föld részaránya a Föld szilárd részén csak 11%, az EU-15ök esetében 34%, hazánkban több mint 60%. A hazai természeti kincseink minimum negyed részét a term föld képezi.

Az agrokémia és a talajtan története 2. A talaj alapvet funkciói ­ Várallyay, 1993
· Feltételesen megújuló (megújítható) er forrás · A többi természeti er forrás integrátora, transzformátora · A primer biomasszatermelés alapvet közege, az él világ primer tápanyagforrása · H , víz és növényi tápanyagok raktára · A talajt ér különböz stressz-hatások puffer közege · A természet hatalmas sz r és detoxikáló rendszere · A bioszféra jelent s részének él helye, gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme · Világörökségek hordozója

5

Az agrokémia és a talajtan története 3. Földm velési rendszerek és a gabonahozamok alakulása

Parlagos gazdálkodás Ugaros gazdálkodás Vetésforgó a századfordulón Magyarországon az 1970-es években Élenjáró üzemek az 1970-es években Élenjáró üzemek az 1990-es években

0,1 ­ 0,2 t/ha 0,4 ­ 0,6 t/ha 1,0 ­ 1,5 t/ha 3,0 ­ 4,0 t/ha 5,0 ­ 6,0 t/ha 8,0 ­ 10,0 t/ha

Az agrokémia és a talajtan története 4.

Az ázsiai országok már évezredekkel ezel tt rendszeres trágyázást folytattak. Az ókori görögök a trágyát nagy becsben tartották és rizték. HOMÉROSZ: az ,,Odüsszeiában" Argos kutya Odüsszeusz trágyatelepét 20 évig rizte. Jeruzsálem városának jelent s bevétele volt az eladott trágyából. Egyiptomban a Nílus iszapjával trágyáztak.

6

Az agrokémia és a talajtan története 5.

Az 1500-as években Hollandiában élénk trágyakereskedelem folyt. Az árnyékszékek tartalmára árveréseken pályáztak. Papi rendházak ­ fegyházak. 1867. Törvényt hoztak Franciaországban a trágyakereskedelem szabályozására. 1840. Liebig A N mellett felismeri a P és K szerepét a növénytáplálásban. M trágyázás ­ a földm velés új korszaka

Az agrokémia és a talajtan története 6.
A magyar talajtani tudományok kialakulásának kezdete az 1800-as évek elejére tehet (Tessedik, Nagyváthy, Pethe munkássága). 1861. Els hazai talajleírás (Szabó József) Fizikai vizsgálat és kémiai elemzés 1866. Az els térképszer ábrázolás hazánk talajairól (Lorenz J.) 1865. Sporzon Pál 1882. Fekete Lajos 1894. Cserháti Sándor: az els talajjal foglalkozó szakkönyvek.

7

Az agrokémia és a talajtan története 7.
1891. Földtani Intézet Agrogeológiai Osztály létrehozása (a második Európában) Talajok térképezése és vizsgálata 1909. Els Nemzetközi Agrogeológiai Konferencia Megkezdik az átnézetes talajtérképezési munkákat. 1926. Az Alföld szikes talajainak felvételezése (TREITZ és munkatársai). 1931. Átnézetes talajismereti térképezés elindítása. 1945-re megvolt hazánk egész területének az 1:25 000 méretarányú talajtérképe Európában els ként. Szikes talajok javítása, savanyú meszezése megindul a hábor után.

Az agrokémia és a talajtan története 8.
1949. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete Az OMMI kidolgozza az 1:10 000-es üzemi talajtérképek készítésének módszerét és elkezdi a térképezést. Talajjavító vállalatok m ködnek. 1976. MÉM NAK 1977-81. Laborhálózat kiépítése Földértékelési programok Genetikus talajtérképezés

8

Az agrokémia és a talajtan története 9.

1992. Talajvédelmi felügyel k ­ hatósági feladatok 1994. évi LV. törvény a term földr l VI. Fejezet. A talaj védelme A talajvédelem célja a term föld termékenységének és min ségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megel zése, illet leg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltet közös feladata. 2007. XXIX. törvény a term föld védelmér l

Szakigazgatás 1.
Az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de: · mértéke és szakmai tartalma különböz lehet és · stílusa is eltér /ügyfélbarát, vagy ,,rideg"/ Egységes, érthet , mindenkire érvényes játékszabályok betartása · a jogkövet többség védelme a nem jogkövet kisebbséggel szemben /fejlett demokráciák/ · a többség alapvet en jogkövet magatartású, de a fennálló jogrend nem elég hatékony a nem jogkövet kisebbséggel szemben /demoralizált társadalom/ Alapvet veszélyt hordoz magában. Érdemes-e jogkövet nek lenni?

9

Szakigazgatás 2.
Az állami szerepvállalás szintjét l, mértékét l, stílusától alapvet en függ: · az állami alkalmazottak száma, · az intézményrendszer felépítése /kistérségi, megyei, regionális/, az ingatlanstruktúra · a m ködtetéshez szükséges pénzügyi feltételrendszer, · az érintettek egymással való ,,elégedettsége". Elég felkészült és igényes-e az ügyfél és elég gyors, hatékony és ügyfélbarát-e a hatóság. Normális és civilizált országban a fenti feltételek összhangját igyekszenek megvalósítani, ami ,,pénzbe" kerül, de kiszámítható, gyors és hatékony.

Szakigazgatás 3.
Hogyan m ködik ez hazánkban? · az intézményrendszer átalakulóban van, még az érintettek számára sem egységesen követhet elvek alapján /nagyrészt regionális irány, FVM intézményeknél megyei összevonás/, · a jogszabályi háttér deregulációjára hivatkozva olyan gyors változások történnek, amit szinte lehetetlen nyomon követni, · évek óta folyamatos létszámleépítés és pénzügyi feltételrendszer csökkentés zajlik, miközben a feladat nem csökken, inkább n , ami feloldhatatlan ellentmondás, · a helyi ügyfélbarát ügyintézés folyamatos emlegetése mellett a tartós feladatkoncentráció irányába haladunk, tehát a helyi döntési lehet ségek száma és mozgástere látványosan csökken, · összességében a jelenlegi feltételek nem az ügyfélbarát, gyors és hatékony államigazgatás irányába hatnak, bár egyértelm en ez lenne az elvárás.

10

A term földdel, a földhasználattal és az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos szabályozások 1.
1994. évi LV. törvény a term földr l 2007. évi CXXIX. törvény a term föld védelmér l Az Európai Uniós ,,Nitrát direktíva" (91/676-os EGK rendelet) megfelel je a hazai 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet a vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l. E rendelet tartalmazza a ,,Helyes Mez gazdasági Gyakorlat" szabályait. Fenti rendelet módosítása a 27/2006. (IV.10.) és a 81/2007. (IV.25.) Kormány rendeletek. 50/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet a szennyvíziszapok mez gazdasági elhelyezésének szabályozásáról. 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszer sített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítend ,,Helyes Mez gazdasági és Környezeti Állapot", illetve a ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról. 150/2004. (X. 12.) FVM-rendelet az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról

A term földdel, a földhasználattal és az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos szabályozások 2.
Az Európai Unió 2003. szeptember 29-ei 1782/2003/EK tanácsi rendelete bevezeti: · az egységes támogatási rendszert (Single Payment Scheme, SPS), · a vidékfejlesztési intézkedésekre való átcsoportosítást (moduláció), · a támogatások termelést l való elválasztását (decoupling), valamint · a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) fogalmát.

11



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

anglia bikém biofizika dm ea élete életmód éptöri 2 feladatok finnek gazdaság gazdasági közjog gótika iii hull identitás is görbe jogviszony kibernetika kodolányi korai csecsemőkor kormány kosztolányi környezet kötelmi jog közjog linguistics matek ii. zh mills minta művészet opkut polg.jog politológia prog.terv progterv radács román sejttan szalay luca számtek számvitel témák tereptan tóth tudomány vallás valószínűség vizsgazh white zsidó kultúra