Kidolgozott mintafeladatok érthetően -03

Országok listájaHungaryBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGépészmérnöki KarMechatronikai mérnökiMikro és MakroökonómiaMakró-GyakorlófeladatokKidolgozott mintafeladatok érthetően -03

PótZH Makroökonómia
1-3. Feladat: Egy zárt, kétszerepls gazdaságról tudjuk, hogy a fogyasztási függvénye lineáris. Tudjuk, hogy a fogyasztási kereslet 1525, ha a jövedelem 1000, a megtakarítás pedig 1275, ha a jövedelem 10000. A beruházási kereslet 375. 1). a fogyasztási határhajlandóság? 2). adott feltételek mellett az egyensúlyi jövedelem? Namostakkor: Ha a fogyasztási függvény lineáris, az ugye azt jelenti, hogy valamiféle C x =abx alakú, mert ugye a lineáris függvény már csak ilyen. A mi esetünkben ezt úgy hívtuk, hogy C Y =a MPCY hiszen a fogyasztásunk a jövedelem függvénye volt, és a meredeksége volt a fogyasztási hatráhajlandóság (emlékszünk, a fogyasztási határhajlandóság megmutatja, hogy egy pótlólagos jövedelemegység mekkora részét fogasztják el a gazdaságban, azaz ez a fogasztási függvény deriváltja, amely lineáris függvény esetében megegyezik a meredekségével). Emellett, tudjuk azt is, hogy egy zárt, kétszerepls gazdaság egyszer modelljében a jövedelem felhasználási oldalán csak a fogasztás és a megtakarítás található, azaz vagy megesszük, vagy félretesszük, Y=CS . Ebbl, és a lineáris fogasztási függvénybl könnyen levezethet (amit egyébként praktikus tudni fejbl is), hogy a megtakarítási függvény is lineáris, és az alábbi alakú: S Y =-a MPSY , ahol MPS értéke 1-MPC. No, ha ezt mind tudjuk akkor már pofonegyszer az els feladat megoldása, csak fel kell írni a feladatot ezekkel az egyenletekkel:
C 1000=1525 ; S 10000=1275

Ebbe gyorsan beleírjuk a fogasztási és a megtakarítási függvényünket:
1525=a MPC1000 1275=-a1- MPC 10000

Ez pedig már csak egy egyszer kétváltozós lineáris egyenletrendszer, melynek megoldása senkinek sem okozhat gondot. Mondjuk az elsbl kifejezve a-t az a=1525-1000MPC kifejezést kapjuk, ezt behelyettesítjük a másodikba, ami pedig ezennel az 1275=1000PMC -152510000-10000MPC alakot veszi fel. Ezt egyszersítve, MPC-ket és a számokat összevonva megkapjuk, hogy MPC=0,8.

Ennek piszkosul örülünk, de jólnevelt gyermekek lévén kiszámoljuk a másik paramétert is, de persze ezt a a =1525-10000,8 egyenletbl elég fájdalommentesen el tudjuk végezni, és megkapjuk, hogy az autonóm fogyasztás (a=) 725. Már száguldunk is tovább a következ kérdésre, amely az egyensúlyi jövedelmet boncolgatja. Természetesen emlékszünk, hogy rövid távon, csak az árupiacot vizsgálgatva akkor volt a gazdaságunk egyensúlyban, ha pont annyi terméket és szolgáltatást (Y) állítottak el a termel egységek, mint amennyi a gazdaságban fennálló összes kereslet (AE). Azaz ha tudnánk a kereslet képletét, akkor az Y=AE egyenletbl megkaphatnánk a rövid távú egyensúlyt. Nade, AE=C+I, azaz egy kétszerepls, zárt gazdaságban a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházásainak összege együttesen szívja fel a termékeket és szolgáltatásokat. A beruházásról tudjuk, hogy 375 egység, a fogasztást pedig pont az elbb számoltuk ki: C Y=7250,8Y . Gyorsan felírva ezeket mind együtt, megkapjuk az egyensúly feltételét: Y=7250,8 Y375 . Átpaokolva-leosztva kijön, hogy Y=5500. Tegyük fel, hogy a jövedelemtl független beruházási fogyasztási kereslet 150 egységgel n, ekkor: a). a beruházási multiplikátor 4 és az új egyensúlyi jövedelem 5000 b). a jövedelemtl független fogyasztási kereslet a multiplikátoron keresztül megduplázódik, az új egyensúlyi jövedelem pedig 4800 c). a beruházási multiplikátor megegyezik a jövedelemtl független fogyasztási kereslet multiplikátorával, az új egyensúly jövedelem pedig 4800. d). a beruházási multiplikátor 5 és az új egyensúlyi jövedelem 5000. e). egyik sem Na. Elször is, hogyan is kaptuk meg azt a multipliktort?
Y =a MPCY I 1- MPC Y =a I Y= 1 aI 1- MPC

Ebbl 1-2 dolog mingyárt látszik, pl. az, hogy az autonóm fogyasztás és a megtakarítás multiplikátora megegyezik. Aztán az is látszik, hogy az biza 5. No, azt meg tudjuk, hogy az egész multiplikátorozás arra való, hogy azt mondhassuk, hogy Y =mult a (vagy I, vagy stb), azaz a jövedelemváltozásnak illene 5x150=750-nek lennie. Azaz e).

Na, innen meg már egyedi feladatokkal szórakozhatunk.... 4). Változatlan tervezett beruházás mellet az árupiac egyensúlyi jövedelme n (a többi tényez állandóságát feltételezve), ha a). az Y=0 melletti fogyasztási kereslet csökken b). az Y=0 melletti megtakarítás absz. értékben csökken c). a fogyasztási határhajlandóság csökken d). a megtakarítási határhajlandóság n e).egyik válasz sem igaz Kezdjük a trivivel: mivel a MPS=1-MPC, így ha az egyik n, a másik csökken. Azaz c-d ugyanazt jelenti, ergo ez a kett tuti hibás. Ráadásul ugye mivel mindkett CSÖKKENTI a multiplikátor értékét, így az egyensúlyi jövedelem is csökken, nem n. Az a). kérdés az autonóm fogyasztás (a) értékét csökkentené. Ejnye no! Hát ez meg a muliplikátor utáni egyik tag! Ha ez csökken, akkor Y is csökken, mert ilyen dolog a pozitív kapcsolat. Marad a b), ami megint ugyan az, mint az a), hiszen az autonóm tényezk összege 0 (a+-a...). Azaz ha az autonóm megtakarítás absz értékben csökken, akkor n, azaz az autonúm fogyasztás (a) csökken, azaz a helyes válasz az e). 5). Ha a megtakarítási határhajlandóság n, akkor a). a fogyasztási fv. párhuzamosan feljebb tolódik b). a fogyasztási fv. párhuzamosan lefele tolódik c). a beruházási multiplikátor értéke n d). az a) és a c) válasz is helyes e). egyik válasz sem helyes Ugye, mi is volt a fogyasztási függvényben a határhajlandóság? A meredekség. És mivel a megtakarítási határhajlandóság (MPS) az ugye a fogyasztási határhajlandóságot egyértelmen meghatározza (MPC=1-MPS), így a változó MPS a fogy. függvény meredekségét változtatja. Ma MPS n, akkor MPC csökken és a meredekség is csökken, nem tolódik szegényke sehova se nem. Már csak c)-t kell kasztrálnuk az e)-hez, ami viszont könnyen megy, hiszen a multiplikátor 1/MPS, ami nyilván csökken ha MPS n. 6). Az árupiacon akkor érvényesül az egyensúly, ha a). az aggregált output egyenl a tervezett aggregált kiadásokkal b). az aggregált output egyenl a tényleges vásárlásokkal c). az aggregált output és a tervezett aggregált kiadások különbsége zérus d). az aggregált kiadás és a tervezett output összege zérus e). egyik válasz sem helyes Tk. 40. oldal: egyensúly akkor áll fenn, ha a tényleges és tervezett beruházások

megegyezkne egymással. 7). A kormányzati kiadások növelése közvetlenül a). csökkenti az adóbevételeket b). növeli az adóbevételeket c). nem érinti az adóbevételeket d). csak adókból finanszírozható e). egyikse Nahát. Itt ha okoskodunk, akkor aszondjuk, hogy megn a G, ugye akkor meg fpg nni az Y is (multiplikátor megin), és ezzel együtt n az adóbevétel. NADE! Ez nem közvetlen hatás, közvetlenül semmilyen hatás nincs. És persze nem csak adókból finanszírozható, lásd most. 8). Ha a megtakarítási hányad n, akkor a kormányzati kiadások multiplikátora a). csökken b). n c). nhet is, meg csökkenhet is d). változatlan marad e). egyik sem A megtakarítási hányad azt mondja meg, hogy a tejles jövedelem mekkora részét takarítja meg a lakosság. Azaz, ez olyan, hogy S/Y. Figyelünk, hogy ez NEM határhajlandóság! Lehet azzal játszani, hogy:
S =-a MPSY

és akkor
S -a MPSY a s= = =- MPS Y Y Y

Ebbl fényesen látszik, hogy a megtakarítási hányad, mint olyan, simán a jövedelem növekedésével is n. Még azt kell észrevennünk, hogy a multiplikátor az 1/MPS, azaz ha a multiplikátor csökken, a megtakarítási hányad n, azonban a fordított kapcsolat nem biztos. Még a multiplikátor csökkenése is elképzelhet, ha a csökkenésbl adódó scsökkenés kisebb, mint az esetleges Y csökkenés miatti s növekedés. A ceteris paribusozásnak itt nem nagyon van értelme, hiszen a megtakarítási hányad mint olyan nem bemeneti változója a modellünknek (szemben pl. a megtakarítási határrátával, az autonóm megtakarítással, stb). Azaz nem mondhatjuk, hogy ,,minden más változatlansága mellett", hiszen legalább egy ,,másnak" (a, Y, MPS) változnia kell, hogy s csökkenhessen.

9). Bruttó kibocsátás és Bruttó hazai termlék között a különbség: a). a hozzáadott érték b). az import c). a másodlagos jövedelmek d). a természetbeni társadalmi juttatások e). egyik sem Ezt itt csak tudni kell. a). Figyelem! A kérdés NEM azt mondja, hogy a GO és a GDB különbsége! Azt mondja, hogy a kett közötti KÜLÖNBSÉG. A GO és a GDP különbsége nyilván pont a halmozádás, hiszen GDP=GO-halmozódás. 10). Ha valamely ország költségvetésének egyenlege negatív, azaz a kormány többet költ, mint amennyit adóként beszed, akor a). ez növeli a hazai GDP-t b). ez nem növeli a hazai GDP-t, de hatásssal lesz az NDP-re c). ez csökkenti a rendelkezésre álló hazai jövedelmet d). ez nem érinti a hazai jövedelemkategóriákat e). egyik sem Naugye. Emlékszünk, hogy ha növeltük az adókat, a rendelkezésre álló jövedelem csökkent, ha pedig növeltük a kormányzati kiadásokat, akkor a jövedelem ntt. Azaz a). Érdekes még a b), hiszen a GDP és a NDP között az amortizáció a különbség, aminek sok köze nincs a költségvetés egyenlegének mértékéhez. A c) csak eljelhibás, a d) pedig direkt mókás (az adóztatás jövedelemre gyakorolt hatása elég intenzíven érezhet). 11). Stagflációnak nevezzük azt a gazdasági jelenséget, amikor a). defláció érvényesül, azaz az árszinvonal csökken b). az inflálciós ráta növekv jövedelem mellett állandósul c). az inflációs ráta n, de a jövedelem stagnál d). az inflációs ráta n és a jövedelem ennél nagyobb mértékben esik vissza e). egyikse Ez megin olyan tunnikell dolog (ott van a harmadik oldal második lábjegyzetében :P), szal c). Az szegénynek a definíciója: olyan állapot, amikor az inflációs ráta egyre n (a pénz egyre jobban értéktelenedik el), miközben a jövedelem meg nem n (a gazdasági szereplk reál helyzete nem javul). De ki lehet találni a nevébl, flációtól persze még lehetne ,,in" és ,,de" is, nade stag az má csak stagnál. Ha tudjuk, hogy ez ,,rossz" akkor a b)-t koszrve ott van a c).

12). Valamely gazdaság készletének változása nem függ: a). a termeléstl b). a fogyasztástól c). a megtakarítástól d). a termelés és az eladás különbségétl e). egyikse Namost. Ugye a készletet azt ilyen furi beruházásnak tekintettük, és ennek változása révén állt helyre az egynesúly a gazdaságunkban. Ha a termelés több volt mint a kereslet, akkor a készletek nttek, ellenkez esetben csökkentek, és ez szolgált egyfajta ,,pufferként" a gazdasági folyamatok nem-egyensúlyi idszaka alatt. Azaz, nyilván függ a termeléstl, a fogyasztástól és a kett különbségétl, azaz a megtakarítástól nem. (Itt lehetne kukacoskodni, hogy mivel S és C egymást kölcsönösen meghatározzák a pirmitív modellünkben, akkor bizony az S-tl is függ, nade persze a c). válasz meg azzal védhet, hogy igen, de ki mondta, hogy itt most pirmitív gazdaságról van szó...) 13) ez a 11-es kérdés volt megint. Igen, lehet mázlistának lenni

14). Valamely gazdaság készletének változása egyenl a). a termeléssel b). a fogyasztással c). a termelés és a megtakarítás különbségével d). a termelés és az eladás különbségével e). egyikse Ezt néztük az elbb; perszehogy a d). 15). na ez meg a 4-es kérdés volt. Such is life.



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.05-2 15 bizonytalanság és játékelmélet0001 2005 29 agg zoltán algoritmusok alkszámtech anglia áramlástan beszámoló biotermékek brit töri diasor épszerk iii. épületszerkezetek etnográfia forma gamf fizika vizsga gdp hla információs társadalom kémia képlet kidolgozott tétel kivitel konjunktúrakutatás könyvtárinformatika kulturális antropológia külgazdaságtan litoszféra magatartás marketing tétel matek házi 2 megolgások 1 matematika megoldások méhen belüli fejlődés monopólium nitridálás növényszervezettan jegyzetek os pápai polgár prof. dr. héjj andreas programozás stratégiai menedzsment szám szintay vizsga vorlesung zsidó