mikorbiosz

Országok listájaHungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiMikrobiológiaJegyzetekmikorbiosz

A LIGNIN TRANSZFORMÁCIÓJA. C KÖRFORGALOM

A lignin a sejtfalban, a cellulóz állományába fészkeli be magát. Térhálós szerkezetq, ellenálló anyag, lebontása lassú ( kb. 1 év ). Alapegysége a fenil  propán váz rajz:




A ligninre nem a bontás a jellemzQ, hanem a :
láncrövidülés, oldalláncok levágása
CH4 lép ki vagy az OH  csoport oxidálódik stb..

Iogy sokféle fenil  propán alapvázú termék keletkezhet. Pl.: fahéjsav, fahéjaldehid, vanilinsav

A talajban élQ szervezetek hidrolizálják és szintetizálják is a lignint. Ilyenek pl.:
Trichoderma lignorum
Phoma sp.

C körforgás: A termelQk a Co2  C  jébQl fQleg glükózt és egyéb más C  tartalmú vegyületeket készitenek ( fotoszintézis ). Ennek egy része még a növényekben visszaalakul Co2  dá ( életmqködések ), más része a termelQ elpusztulása után a fogyasztóké, majd a lánc végén a lebontóké lesz ( netto produkció ). A fogyasztók és lebontók ennek kb 10 % - át saját maguk épitésére, a többit Co2  ként a légkörbe juttatják ( légzés ).

CELLULÓZBONTÁS. A N IMMOBILIZÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI ÚTJA

A cellulóz a növ. sejtfal alkotója, el nem ágazó glükózmolekulákból álló poliszacharid. ( A növényi test 40 – 60 % - a .) Fibrillium – micella szerkezete van, mely ellenáll:
vizben nem oldódik
kémiai anyagoknak ellenáll
mechanikai ellenálló
A fotoszintézis során keletkezik a Co2 redukciójából. Évente tiz a tizediken Co2 forditódik cellulóz pótlásra ( fQleg a talajlégzésbQl, de 10 % más forrásokból ). Disszacharidja a cellobióz.

Bontása: ( baktériumok, sugárgombák, mikroszkópikus gombák, állatok )
zoogén szervezetek : apritás
fitogén szervezetek: intenziv bontás enzimekkel ( több, mint 30 féle enzim létezik )

pár enzim:
Cx enzim: Lazitja, amorffá teszi a micella szerkezetét.
B – 1,4 – glükanázok: Apritják a hosszú cellulózszálakat.
B – 1,4 – glükozidázok:
Aerob – Co2, H2O
Anaerob – Co2, H2, CH4
Ha a talajba szántunk egy növényi maradványt, a bekerülQ cellulóz hatására az ezt bontó baktériumok elszaporodnak ( mikrobiológiai robbanás ). Vigyázat, ezek a baktériumok N  t kötnek meg a lebontáshoz, átmeneti N  hiány keletkezik. Ezek az élQlények extracelluláris enzimekkel bontanak.
Pl.:
- aerob: Trichoderma sp.
Penicillium sp.
Cellvibrio ochraceus
anaerob:
Clostridium dissolvens

N  immobilizáció: ( Pentozán hatás ) A cellulóz bontó szervezetek elpusztulása után a N  ismét felszabadul és mineralizáció útján felvehetQ lesz ( tehát a N  ammónia formájában távozhat, vagy nitrát formájában kimosódhat ). Ezt a N  vesztést akadályozzák meg a cellulózbontók, az imént emlitett formában.

ECETSAVAS ERJEDÉSEK. NITRIFIKÁCIÓ ÉS DENITRIFIKÁCIÓ

oxidativ erjedés: Az etilalkohol levegQs körülmények között megecetesedik ( H  megy el, O  épül be a molekulába ).

Ilyen baktériumok például:
Acetobacter aceti
A. rancens

Vannak kádas kisérletek: Fölül alkohol megy a bacira, alul ecet megy ki meg ilyesmik ...

Nitrit képzQk:
Nitrosomonas europea
N. Nitrosus

Nitrát képzQk:
Nitrocystis sarcinoides

A két banda egymásnak ellensége, a nitrátképzQk érzékenyek az ammóniára, ezért elpusztulnak.

A két foly: ox.
NH3 --- No2- + E
ox.
No2- --- No3- + E

A keletkezett eenrgiát szervesanyag – szintézisre forditják. A nitrát iont a növény felveszi és a nitrát – reduktáz enzim segitségével ammóniává alakitja. A növekedés befejezésével már nem alakitja át, hanem nitrátként tárolja. A nitrát szennyezés ( vizeinkben ) azért veszélyes, mert az ion 3 vegyértékqvé alakitja a hemoglobin 2 vegyértékq vasionját és igy fulladást okoz.
RákkeltQ is: A növények tárolják, megesszük, a bél nitrátredukáló baktériumai nitritté alakitják, majd aromás vegyületekké, amik patogén vegyületek.
A nitrifikáció környezeti feltételei:
25 – 30 fok
60 – 70 % - os vizkapacitás
6 – 9 Ph

anaerob környezetben denitrifikálódik:
No3- ---- No2- ---- No ---- N2O ---- N2 ----- légkör

Denitrifikálók:
Pseudomaonas denitrificans
Ps. denitrofluorescens

Optimális feltételek:
széles hQm. tart.
magas nedvességtart.
6  9 Ph


AEROB ÉS ANAEROB LÉGZÉS. ALKOHOLOS ERJEDÉS

ANAEROB:
a légzés szubsztrátja szerves vegyület ( szénhidrát ). JellemzQ enzimjeik a dehidrogenázok ( NAD, FAD ), melyek feladata a H2 felvétele és leadása.
A végsQ H  akceptor az alfa  ketosav vagy aldehid.
A végtermékek szerves vegyületek, savak, alkoholok stb.
100  150 kJ  energia szabadul fel 1 mol glükózból.

AEROB:
a szubsztrát szerves vegyület ( szénhidrát )
jellemzQ enzimek a dehidrogenázok, citokrómok, peroxidázok
a végsQ H  akceptor a levegQ O  je, H  peroxid lesz belQle.
a peroxidot a kataláz enzim bomtja vizzé és oxigénné
a végtermék Co2 és H2O
2845 kJ energia szabadul fel 1 mol glükózból

alkoholos erjedés:
glükóz  piroszQlQsav  acetaldehid -- etanol
glikolizis dekarboxilezés NADPH speciális
alkohol dehidrogenáz
Ez a folyamat megy végbe a bor készitésénél.

BorélesztQ  Saccharomices ellipsoideus ( max. 20 % alkoholtartalomig erjeszt )
Kefir élesztQ – S. kefyr -----gombák

Ezek a gombák szaporodhatnak aszkospórával, bimbózással vagy sarjadzással..
A gombák C – forrása a cukor, N – forrása pedig szervetlen ammónium sók vagy szerves N – vegyületek.

TEJSAVAS ERJEDÉSEK

Fajtái: alvadás, savanyitás, silózás

Glükóz --- piroszQlQsav --- tejsav
Glükolizis tejsav dehidrogenáz

Laktóz = glükóz + galaktóz
Galaktóz ---------- glükóz --------- 2 tejsav
Galaktonaldenáz glükolizis

1 laktózból 4 tejsav keletkezik, glükóz galaktóz szétválasztását a B  galakturodináz enzim végzi.

Homofermentativ erjedés: ( a végtermék szinte csak a tejsav ):
Lactobacillus bulgaricus
L. Plantarum

Heterofermentativ: ( ecetsav + tejsav keletkezik ):
Lactobacillus brevis

Szilázskészitésnél elQszQr hetero, majd homobacik jelennek meg, melyek tejsavtermelésükkel tartósitják a cuccot..

AZ IMMUNRENDSZER FELÉPITÉSE ÉS MpKÖDÉSE. IMMUNOGLOBULINOK

Az immunrendszer védi a szervezet állandóságát, azonosságát, identitását, genetikai kódrendszerét. Az élQvilágra jellemzQ a konzervatizmus ( fajok állandósága ) és a varibilitás ( alkalmazkodás a környezet változásaihoz ). MindkettQt a modern genetika vizsgálja, melynek alapja a DNS. Az immunrendszer az idegen anyagoktól védi a DNS  t. A szervezetbe jutó anyagok:
saját anyag: mellyel a magzati életbe vagy az immunológiai érettség ( 0.5 év ) elQtt találkozik a szervezet.
Idegen anyag ( antigén ), mely az emésztQrendszer megkerülésével jut be és immunválaszt vált ki.

Az immunválasz lépései:
az antigén bekerülése és felismerése
centráció: specifikus immunoglobulinok ( antitestek - plazmasejtek termelik ), memóriasejtek termelése
hatékony szakasz: antigén és antitest reakció, az antigének kicsapódnak.

Másodlagos immunfolyamatok : fagocitózis ( bekebelezés ) és az enzimatikus lebontás

Az immunoglobulinokat a B – limfociták termelik, melyek a nyirokrendszerben érnek meg. Pk termelik az A, G, E, M, D, G ( gammaglobulinok ) immunoglobulinokat, melyek a legintenzivebb védekezést végzik. A másik limfocita a T  limfocita, mely a csecsemQmirigyben érnek.
Limfociták keletkezése:
a vöröscsontvelQ Qssejtjeiben folyamatosan termelQdnek, majd kifejlQdnek belQlük a B és T sejtek.
Ezek a csecsemQmirigybe vagy a nyirokrendszerbe kerülnek.
Tovább osztódnak limfoblasztokká, majd tovább osztódnak:

T  limfoblaszt:
T  memóriasejt: emlékeznek a termelést kiváltó antigénre, hosszú életqek.
T  effektor sejt
B  limfoblaszt:
immunoglobulinokat termelQ plazmasejtek
B  memóriasejt


A SZERVEZET NEM SPECIFIKUS VÉDEKEZP RENDSZERE. ANTIGÉNEK

Antigén: Idegen anyag, mely immunválaszt vált ki és az emésztQrendszert megkerülve jut a szervezetbe.

Xerogén: más fajból származó antigén
Izoantigén: más fajból származó antigén

Autoantigén: Saját anyag , mely az immunológiai érettség után kezd el termelQdni.
Heterofil antigén: különbözQ fajok azonos antigénjei.

Nem specifikus védekezQ rendszer:
bQr ( ph 5.5 )
nyál ( lizozin enzimje sejtfalbontó )
gyomorsav ( ph 2 )
vékonybél ( savas gyomor után enyhén lugos )
vastagbél ( baktériumflórája antagonistái az antigéneknek )
vér ( anyagai különböznek az antigénétQl, igy felismerhetQ )

Retikulo  Endothelialis  szisztéma: Bonyolult rendszer, mely az antigén determinánsai ( felismerhetQ képlete ) segitségével felismeri az antigéneket, ellenQrzi a szervezet minden pontját.
monovalens antigén: csak egy determinánsa van
bivalens
multivalens

Nomergiás antigén  antitest reakció: KülsQ hatás nélkül, a vérben, nyirokrendszerben lezajló folyamat.

Diszergiás: Oldott állapotú antigén esetén a RES felületén lezajló reakciók.

Allergiás reakciók: KülsQ jeleket indukáló anyagok ( hisztamin, vazopresszin ) szabadulnak föl. ( pl.: csalánkiütés ) Az allergia legsúlyosabb változata az anafilaxia, mikor a szervezetbe többször bekerülQ antigén súlyos zavart okoz. ( allergén  allergiát kiváltó antigén )

Az immunválaszokat csökkentheti:
- csecsemQmirigy, mellékvesekéreg, lép kivétele, növényi alkaloidák, anyagcsere gátló anyagok

BAKTÉRIUM SEJTFAL FELÉPITÉSE, SZEREPE

Szerepe: váz ( védelem, szilárditás stb.. ), osztódásnál, tápanyagfelvételnél

Merev, nem tartalmaz sem kitint, sem cellulózt, kivéve az Azobacter xylinum  nál.

Gram -: Kivül lipopoliszacharid, alatta lipid külsQ membrán, alatta lipoprotein réteg, alatta pedig mureinváz ( peptidoglikán ) található.
A mureinváz alkotói:
- N  acetil mureinsav ( NAM )
- N  acetil  glükózamin ( NAG )  ezek cukorszármazékok
kapcsolódás:
NAM  O  NAG  O  NAM
NAG  O  NAM  O  NAG - rétegeket képez
4  rétegq, vékonyabb sejtfal.
Gram +: murein  egy rétegq, vastagabb

A valódi baktériumok sejtfalai: A valódi baktériumok sejtfalának e 2 tipusát Gram  festéssel lehet megkülönböztetni. Ha a kristályibolya festék a sejtfalból etanollal nem mosható ki, akkor a sejtfal vastagabb és 1 rétegq, Gram +. Ha kimosható, a sejtfal vékonyabb 4 rétegq, Gram -.
A sejtfalat poliszacharid alapú nyálkatok boritja, mely a patogén baktériumoknak nincs. A sejtfal alatt kettQs lipidhártya húzódik, melybe mindkét oldalról multienzim  komplexek merülnek. A membránon átérQ fehérjekomplexek bonyolitják a sejt aktiv transzportfolyamatait.

Káros baktériumok elleni védekezés enzimekkel:
lizozin: mureinvázat bontja, kötéseket lazitja
penicillin: gátolja az oligopeptidek kialakulását, igy nincs sejtfalképzés
baktericid: megöli a sejtet

PATOGENITÁS ÉS VIRULENCIA. A VIRULENCIÁT KIALAKITÓ TÉNYEZPK

patogenitás: kórokozás virulencia: betegitQképesség

patogén ( fajra jell. kórokozó )
tokos egyed tok nélküli egyed
- virulens - avirulens

patogenitás: fajra jell. tulajdonság
virulenitás: egyedre jellemzQ aktuális tulajdonság, a patogén egyed nem feltétlenül parazita.

Pl.: Salmonella typhi: csak az emberre patogén
Bacillus antracis: minden állatra patogén, kivéve a galamb ( euryxémiás  széles gazdatartomány )

A kórokozó erQ függ a gazdaszervezet egézségétQl

VIRULENCIA ( betegitQképesség )
BetegitQ tényezQk:
tok: A tokkal rendelkezQ mikroorganizmusok virulensebbek, enzimeket termelnek.
Pl.: Vibrio cholerae  mucinázt termel, igy átjárhatóvá teszi a bélfalat a viz számára, kiszáradást okoz.
enzimtermelés:
koaguláz: segiti a véralvadást, a vérrögben van a baci
antifagocita hatás: segiti a bacik elszaporodását
hemolizin: feloldja a vörösvérsejteket
leukocidin: fehérvérsejt ölés

MIKROORGANIZMUSOK VISELKEDÉSE A FIZIKAI ÉS KÉMIAI HATÁSOKKAL SZEMBEN

FIZIKAI:
nyomás: Kevésbé érzékenyek rá, 500 atm. túlnyomást is képesek elviselni.
ultrahang: Elpusztitja a sejteket, a viz gQzzé alakul.
hQmérséklet: Meleg hatására a fehérjék koagulálnak.
Pszichofil: ( 20 fok
Mezofil: 20  45 fok
Termofil: ( 45 fok
A baktériumok alkalmazkodhatnak a hQmérsékletváltozáshoz. Lassú hqtésnél a jégtqk szétszabdalják a membránokat, de gyors hqtésnél csak kristályok keletkeznek, ezt képesek túlélni.
fény: UV  hatására a DNS max elnyelése 253.4 nm, ennél nagyobb hullámok hatására timin  burkokat képez, ami közvetlenül kárositja a DNS  t.
Ionizáló sugarak: A gamma  sugarak mindent elpusztitanak, a röntgen sugár kevésbé károsit.

KÉMIAI:
ásványi savak: ErQsség és koncentráció kérdése a dolog.
Szerves savak: A molekula szerkezete a fontos.
Sók:
Alkáli sók: vizet vonnak el.
Nehéz fémsók: kicsapják a fehérjéket
oxidáló anyagok ( H2O2, KmnO4, Cl2, HOCl, klórmész )
szerves vegyületek:
etil – alkohol: csak 70 % - osan fejti ki hatását
glikolok:
formalin: A formalin 40 % - os vizes oldata. Kis koncentrációban is elpusztitja már a spórákat is.
lizoform: szappan tartalmú formalin

EXOTOXINOK ÉS ENDOTOXINOK. BUTULINUM MÉRGEZÉSEK

Toxinok: méreganyagok

EXOTOXINOK: BelsQ mérgek, fehérjék, a kórokozó baktériumok extréciós termékei. HQlabilisak, 50 fok körül kezd a szerkezetük romlani. A leherQsebb mérgek..
1 mg tatanotoxin, 75 mill. egér halálos adagja. ( gátolja a szinapszisok acetilkolinjának lebontását, igy felhalmozódik  merevgörcs )
1 mg botulinotoxin, 30 mill...... ( gátolja az acetilkolin szintézisét, igy bénaságot okoz )
Jó antigének, a szervezet velük szemben ellenanyagot termel. Formalinnal kezelve anatoxinná alakulnak, elvesztik mérgezQ tulajdonságukat, de antitoxin termelésére továbbra is képesek --- oltóanyag termelés.
diphtériatoxin: Fehérjeszintéziskor gátolja az aminosavak kapcsolódását, igy gyermekbénulást, szamárköhögést okoz. ( oltóanyaga a diperte )
eritrogéntoxin: Kárositja a kapillárisereket, bevérzést okoz – skarlát.
Ezek a toxinok idegpályán, vérkeringéssel közlekednek, útközben kell elérni Qket, mert a célsejtekhez irreverzibilisen kötQdnek.

ENDOTOXINOK: FQleg Gram  baktériumok választják ki, foszfolipid, poliszacharid és fehérjekomplexek. Lipopoliszacharidok, melyek a baktérium sejtfalának alkotója. A baci halála után bekerül a véráramba. HQre kevésbé érzékenyebbek, kisebb a mérgezQ hatásuk, nem alakithatók anatoxinná.
pirogén hatás: LázkeltQ, a vérbe kerülve az anyag elöli a fehérvérsejteket. A felszabaduló fehérvérsejtek ingerlik a hipotalamusz hQszabályozó központját.
kemorrhagiás hatás: a periférikus kapillárisok károsodnak és elölik a körülöttük levQ szövetrészeket.


BUTULINUM MÉRGEZÉSEK: A Klosztridium butulinusz okozza. LegerQsebb toxinja a kolbászmérgezést okozó Butulinusz toxin. Az emberben nem szaporodik, de halálos méreganyagot termel. Nem megfelelQen sterilizált helyeken fordul elQ, oxigén jelenlétében nem létezik. A spórákat, baktériumot és a toxint egységesen fQzéssel lehet ártalmatlanitani. Tünetei: hányinger, fejfájás, szédülés, kettQslátás, izomgyengeség

MIKROORGANIZMUSOK MORFOLÓGIÁJA, A BAKTÉRIUMSEJT FELÉPITÉSE

A mikroorganizmusok mérete 1000 mikrométer és 1 mm  közt változik.

Alak szerint:
gömb alakúak:
coccus: édesvizi tengerekben jelentek meg 3.5 milliárd éve pl.: Mikrococcus ureae
diplococcus  D. Preumoniae
tetracoccus  Mikrococcus tetragenus
sarcina ( sok gömb )  S. lutea
streptococcus ( lánc )  S. lactis
staphylococcus ( szQlQfürt )  S. aurens

pálcika alakúak ( baktériumok )
bacterium: ( spórát nem képzQ pálcika alak )  B. Orleanense
bacillus: ( spórát képzQ pálcika )  B. Subtillis
Vibrio  V. Cholerae
spirillum - S. volutans
spirocheta  S. aurens

Baktériumok alkotórészei:
tok: glikoproteidbQl felépülQ nyálkás burok, mely nem minden mikroorganizmusra jellemzQ. Vastagsága a környezettQl függ. Fagocita anyagok vannak benne, melyek meggátolják a baci bekebelezését. A baci öregedésével a tok feketedik.
sejtfal: lásd 2. tétel
sejthártya: kettQs foszfolipid hártya ( dumálni róla ), benne fehérjehidak. Vannak még benne aerob légzési enzimek, sejtfalképzést katalizáló enzimek, extracelluláris enzimek.
citoplazma
örökitQanyag

KEMOTERÁPIA, KEMOTERÁPIÁS SZEREK

A kórokozókat megöli, de a szervezetet nem kárositja. Pl.: kinin ( malária ellen ), emetin ( vérhas ellen )

1910 Ehrlich: Felismerték, hogy bizonyos baktériumok festéket halmoznak föl. Olyan anyagot kerestek, ami a baciban felhalmozódik és ettQl elpusztul, de az emberi szervezetet nem kárositja. Fölfedezték a szulfamidokat, melyek bakteriosztatikus hatásúak ( para  amino  benzol  szulfamid ). A folsav egyik alkotója a para  amino  benzoesav, az elQbb emlitett vegyület az Q helyére épül be, meggátolva ezzel a pirimidin elQállitását, igy nem születnek új DNS  ek, nem osztódnak a baktériumok.

N KÖRFORGALOM, A LÉGKÖRI N FIXÁLÁSA. AMMÓNIFIKÁCIÓ

KÖRFORGALOM ( rajz  317 .o.):










A légköri N fixálása: Ma kb. 30  ra tehetQ azon mikrobák száma, melyekbQl sikerült kimutatni a N  megkötését végzQ nitrogenáz enzimet. Ezen mikroorganizmusok kivétel nélkül prokarióták.
Csoportositásuk:
szabadon élQk
baktériumok
aerobok ( Azotobacter, Azomonas )  agile, insolita
anaerobok ( Clostridium ) - pasteurianum
kékbaktériumok ( Anabaena sp. )
szimbionták
pillangósok gyökerén: Rhizobiumok
levélszimbionták: baktériumok, kékalgák

N  kötés:
N2 + 2H2 --- 2 NH3 ( hidrogenáz enzim hatására )
NH3 beépülése a protoplazmába
A N -kötés 2 lehetséges enzimje a nitro és a hidrogenáz.

Ammonifikáció: A talajban élQ mikroorganizmusok a N  tartalmú szerves anyagokat lebontják, és belQlük végtermékként ammóniát állitanak elQ. A képzQdött ammónia mennyiségét és minQségét a mikroorganizmusok faji hovatartozása, a tenyésztés körülményei és az elbontható anyag természete határozza meg. Az ammónia felhalmozódása akkor mutatható ki, ha a közeg C : N  aránya 25 : 1  nél kisebb. A talaj összes N  tartalmának 99 % - a szerves formában van jelen ( fehérjék, karbamid és kitin ).

Megtanulni egy pár nitrogénkötQ, nitrifikáló, denitrifikáló, karbamid és fehérjebontó bacit..

A MIKROORGANIZMUSOK ÉS AZ ÉLP SZERVEZETEK KÖLCSÖNHATÁSAI

metabiózis: IdQben egymás után élQ , egy adott mikroorganizmus mikrobiális tevékenysége. Biztositja az Qt követQ mikroorganizmusok számára az életfeltételeket. Pl.: aerob után anaerob, nitrifikáció
szimbiózis: Kölcsönösen elQnyös együttésés, pl.: a szarvasmarha bendQflórája.
Szinergizmus: A fejespenész és a vörösélesztQ mindig együtt vannak, mindkettQnek B1 vitaminra van szüksége, de egyik sem tudja termelni.
Antibiózis: Egy mikroba olyan antibiotikumot termel, ami a többit elpusztitja vagy szapododását gátolja vele.
parazitizmus
kommenzalizmus

antibiotikumok:
Fleming – A staphylococcusok tanulmányozása közben fedezte fel a penicilint, mely megöli a Gram + - bacikat és egyes negativokat is. A penicilin baktericid hatású, a sejtfal peptidoglukán vázának felépülését gátolja. Osztódáskor nem alakul ki válaszfal, igy a két utódsejt elpusztul, nincs osztódás. IdQvel a kórokozók megtanultak olyan enzimeket szekretálni, melyek bontják az antibiotikumokat ezt nevezik antibiotikum rezisztenciának ( pl.: penicilint  béta laktalázra ).

Antibiotikum dependencia: Ha olyan kórokozó törzs alakul ki, mely éppen az adott antibiotikumot igényli saját növekedéséhez és szaporodásához.

KEVERTSAVAS ERJEDÉS, VAJSAVAS ERJEDÉS

A vajsavas erjedés a szénhidrátok, tejsav és egyes alkoholok ( pl.: glicerin ) tipikus anaerob lebontása. A vajsavas erjedésnél a vajsavon kivül képzQdik butanol, izopropanol, ecetsav, hangyasav, tejsav, aceton, Co2 és H2. Az erjedést a Clostridiumok végzik ( butylicum, acetobutylicum ). Ez a szervezet a természetben széleskörben elterjedt, van a talajban, trágyában, szemétben, vizekben, silókban, romlott sajtokban. A Clostridiumok a keletkezett terméktQl függQen 4 fQ tipusba sorolhatók:
Vajsavas  ecetsavas erjesztQk: FQ képviselQjük a butylicum. A vajsavon kivül keletkezik ecetsav, hangyasav, aceton, alkoholok ( butil, etil, izopropil ).
Vajsavas  tejsavas: FQ képviselQik a perfringens és a tetani. A vaj és tejsav mellett keletkezik még ecetsav, hangyasav és etanol.
Aceton  butanolos: FQ képviselQje az acetobutylicum. Ez a baci attó különbözik az elQzQektQl, hogy a zselatint elfolyósitja.
Izopropilalkoholos erjesztQk: butylicum

A vajsavas erjedés ált. képlete:
C6H12O6 -------- CH3-CH2-CH2-COOH + 2Co2 + 2H2
A folyamat lényege:
piroszQlQsav  acetaldehid - vajsav

VIRUSOK MORFOLÓGIÁJA ÉS KÉMIAI FELÉPITÉSE. A VIRUSFERTPZÉS FORMÁI

A virus szubmikroszkópikus nagyságú, önálló anyagcserével nem rendelkezQ kizárólagos parazita, kémiai összetételüket tekintve nukleoproteidek. A gazdaszervezettel kapcsolatban kell lenniük. A virusok bizonyos fajokhoz kompatibilisek, ezek az Q gazdaszervezeteik.

Morfológia:
pálcika alak: helikális ( csiga szimmetriájúak ) pl.: dohány mozaikvirus
gömb alak: kubikális ( poliéderek ) szimmetria
bakteriofág: helikális és kubikális részei is vannak. Kubikális része a feje, amiben a DNS – van, helikális része a nyaka.

A mozaikvirus felépitése:
RNS
Virusgenom ( lehet DNS, RNS – nem feltétlenül 1 szálból áll )
belsQ proteinek
fehérjealapú kapszidburok

A virusoknak nincs jól kialakult rendszertana, tünetek és célszervek alapján csoportosithatjuk. A virusok nagyon változékonyak, sqrqn megújulnak, megváltoznak.

Zoophagineae ( állati, emberi virus )
Phytophagineae ( növényi virus )
Phagineae ( bakteriofág )

FertQzés:
A bakteriofág megkötQdik a gazdasejten, nyaki részét összehúzva , belsQ csövét benyomva beinjektálja a DNS  t a gazdasejtbe, a kapszid burok kint marad.

Virion: ( folyékony, sejten kivüli virus ) A membránon lévQ , vakuólumba csomagolt virion besqllyed, majd fagocitózissal bekerül a sejtbe, ahol kibomlik és a virus immár a gazdasejtben van.

Seben keresztül: Szúró  szivó szájszervq rovarokkal együtt kerül be a virus a sebbe

A VIRUSSZAPORODÁS. JÁRVÁNYOK TÖRVÉNYSZERpSÉGEI: KRITIKUS TÖMEG ÉS CSORDAHATÁS

Szaporodás:
MegkötQdés: A gazdasejt felületén fogadópályának, kapaszkodóhelynek, receptornak kell lennie. Ha a receptoron destruáló enzim van, nincs fertQzés.
FertQzés: lásd elQzQ tétel
Dekapszidáció: A burok lebomlik, a genom hozzákapcsolódik a gazdasejt genomjához.
Sötét fázis: A virus gátolja az anyasejt szintetikus tevékenységeit. Korai szakaszában un korai fehérjék jönnek létre, melyek feladata a olyan enzimek szekretálása, melyek szükségesek a virus további szaporodásához. Fontosak közülük a nukleinsav – polimerázok, melyek gátolják a sejt anyagcsere – tevékenységeit. Ezután megkezdQdik a nukleinsav szintézis, majd egy kicsit késQbb, nagyon összehangoltan a fehérjeszintézis.
Érés: A szintetizált nukleinsavak és fehérjék teljesen érett, fertQzQ, viruspartikulává egyesülnek.
Kiszabadulás: Egy sejtben 100  200000 virus képzQdhet, ez együtt jár a sejt gyors vagy lassú pusztulásával.

CSORDAHATÁS: Egy populációban minél nagyobb az immunis egyedek száma, a megfertQzéseknek annál kisebb az esélye, mivel a virus nagyobb valószinqséggel fog immunis egyeddel találkozni. A populációk egyedszámában van egy minimum, ha az alá megy a létszám, a virus kipusztul. – ez a kritikus tömeg...



PAGE 


PAGE 5

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

00 01 10.16-2 11.05-3 2008/2009-1 a1 alkotmányjog áteresz bce beszerzés bioinformatika dhm dolgozat durkheim egészségszociológia építésszervezés 1 európai integráció évszámok fizika1 föld glikolízis információs társadalom informatika japán kidolgozott tételek közpolitika külgazdaságtan linguistics marketing tétel marketing2 méhen belüli fejlődés mérleg miskolc oktatói kiadott anyag ollmann oprendszerek os őskor pár apróság pénzpiac pénzügyek sejt statek gyakorlat szakdolgozat számítógép architektúrák szellemi tulajdon szentmiklóssy természetföldrajz tételek válgazd