2. ZH - Leibniz, Spinoza, Berkeley (kérdések+szövegrészletek)

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÚjkori FilozófiaZH2. ZH - Leibniz, Spinoza, Berkeley (kérdések+szövegrészletek)

Mik a monaszok, s hogyan jut el Leibniz a monaszok gondolatához?
Nincs anyag. Minden lélekszerq részekbQl, monaszokból áll. A részekbQl állás nem térbeli viszony, mert tér sem létezik. A monaszok között nincsenek oksági kapcsolatok.
Ezért a monaszok idQbeli változásai be van programozva az egyes monaszokba. Az oksági kapcsolat látszata onnan fakad, hogy az egyes monaszok programjai koordinálva vannak.
De hiába a programozottság, létezik szabadság. És hiába nincs sem anyag, sem tér, sem okság, a korpuszkuláris fizika alapvetQen helyes.
Monaszok
Nem állnak részekbQl. Ezért természetesen úton  részekre esés lévén  nem szqnhetnek meg. (Innen adódik a lélek halhatatlansága.)
Leibniz nagyjából elfogadja Descartes tanítását a lélekrQl. S mivel a monaszok afféle lelkek, olyanok, amilyennek Descartes a lelket leírja.
Descartes: a lélek gondolkodó szubsztancia.
Minden amit csinál a gondolkodás valamilyen változata (érzékszervi észlelés, ítélet, következtetés, akarati aktus, érzések).
Leibniz: ennélfogva a monaszok tulajdonságai percepciók.
A monasz tulajdonságai tkp. gondolatok, percepciók
Descartes: a lélek mindig gondolkodik.
A lélek lényege a gondolkodás: attól az, ami, hogy gondolkodik. Nem afféle tartály, ahol gondolkodás történik, hanem maga a gondolkodás.
Leibniz: a monasz nem más, mint percepciók sorozata.
Nincs hordozója.
Locke ellenvetése Descartes-tal szemben: akkor az álomtalan alvás a halál?
Leibniz válasza (két másik tanítással is összefügg): nem minden percepció tudatos (nem minden percepció appercepció). Vannak „parányi” percepciók.
Ez egy füst alatt érthetQvé teszi, hogy
(1) az általunk anyagi testekként azonosított dolgok miként lehetnek lélekszerqek (világos: az asztal nem gondolkodik),
(2) hogyan lehetnek innáta ideáink, ha nem vagyunk ezeknek tudatában (Leibniz innátizmusa  diszpozíciós. Héraklész szobra a márványban).
Minden monasz kifejezi a teljes világegyetemet
Bármely monasz percepciói ábrázolják a teljes világot.
A lelkem monasz, a világegyetem minden elemét meg kell jelenítenie!
Naivan fogalmazva: minden mindennel oksági kapcsolatban van.
Az alaszkai halászok hatékonyabbak az európaiaknál. Ez befolyásolja az EU költségvetését. Szigorúbb szabályok a pályázati pénzek felhasználásáról. Ami nálam úgy jelentkezik, hogy át kell írnom a költségvetést, mert számlás kifizetés csak közbeszerzési eljárással lehetséges.
Leibnizzel szólva: bármely monasz percepciói koordinálva vannak az összes többi monaszéval.
Leibniznél nincs okság. Koordinált percepciók vannak. Az alaszkai halászok észlelik, hogy sok halat fogtak, én azt észlelem, hogy meg kell változtatnom a költségvetést. (Végig lelkek.)
Nem tudatosítom persze, hogy ennek bármi köze is lenne az alaszkai halászokhoz.
(A percepciók minQsége változó.
Egy percepció világos, ha elkülöníthetQ a többitQl. A parányi percepciók mind zavarosak.
Ha magyarázatot is tudok adni róla, akkor elkülönített.
Ha a teljes magyarázatot ismerem, akkor adekvát.
Mit gondol Leibniz test és lélek kapcsolatáról?
Kiindulópontok: szubsztancia
Szubsztanciák: független létezQk, a világegyetem alapvetQ építQkövei.
A szubsztancia egység.
Egység = egységként viselkedik. Viselkedése nem vezethetQ vissza részeinek kölcsönhatására. Évfolyam vs. egyes hallgató. A szék eltolása. Az atom sem egység, ergo nincs anyagi egység, nincs anyagi szubsztancia.
Az anyagi dolgok nem egységek, hanem részek összességei. Még az atomok sem eredendQ egységek, mert az anyag végtelenül osztható. Ezért semmilyen anyagi dolog nem lehet szubsztancia.
Az anyag látszat. Látszat `" illúzió!
A szubsztanciák, a monaszok, lélekszerqek.
Akkor a szubsztancia olyan, mint a lélek. Nem írja le, pontosan miféle monaszok vannak  miféle monaszokból áll az, amit asztalként azonosítok - de ugyanolyanok, mint a lelkek.
Kiindulópontok: okság
Test-test kölcsönhatás nem lehetséges, mivel az anyag passzív és ennélfogva nem gyakorolhat hatást.
Az anyag passzív Arisztotelésznél, és Descartes-nál is, hiszen az anyag csupán kiterjedés. Akkor miként gondolható el, hogy egy test ütközés révén mozgásba hoz egy másikat? Nem arról van szó, hogy nem tudjuk leírni. A gond: nem értjük, hogyan lehetséges.
Probléma a test-lélek kölcsönhatás descartes-i felfogással. Ha test és lélek olyannyira különbözik, miként hathatnak egymásra.
A probléma: kiterjedés és gondolkodás miként befolyásolhatják egymást. Akarok valamit mondani (lelki)  hanghullámok a levegQben (testi)  akihez beszélek hallja (lelki).
Az okkazionalista válasz: Isten beavatkozik.
Okkazionalizmus (occasio = alkalom): Isten közbelép, és a lelki esemény után Q maga elQidézi a megfelelQ testi okozatot.
Leibniz: az okkazionalista megoldás elfogadhatatlan, ti. Isten szabályszerqen jár el. Isten eleve elrendelte, hogy adott testi eseményt milyen lelki esemény követ (és megfordítva).
Az alkalmi beavatkozás nem illik Isten természetéhez. Isten csak szabályszerqen cselekedhet. Mondjuk, lefektet egy általános törvényt.
De hogyan idézhet elQ egy múltbeli általános döntés jelenbeli következményeket? Csak egyféleképpen: a testi folyamatok és a lelki folyamatok program szerint zajlanak, és a programok szinkronban vannak. Eleve elrendelt harmónia.
De ki gondoskodik a törvény végrehajtásáról, ha egyszer a testek nem hatnak egymásra, és test-lélek kölcsönhatás nem lehetséges. Ha maga Isten, akkor ez az okkazionalizmus.
Test és lélek
A test monaszok aggregátuma. Egységét az adja, hogy az aggregátumba tartozó monaszoknak jobb minQségq percepciói vannak egymásról (a test részei között szorosabb oksági kapcsolat van).
Naivan: a bal kezem kisujjának szorosabb oksági kapcsolata van a jobb lábam nagyujjával, mint a cipQmmel vagy az alaszkai halászokkal.

Minden aggregátum esetében van egy monasz, amelynek percepciói világosabbak a többinél. Ez az uralkodó monasz. Az ember olyan test, amelynek uralkodó monasza tudatos percepciókkal rendelkezik. Amit léleknek nevezünk, az nem más, mint az uralkodó monasz.
Amit halálnak szokás nevezni, az az aggregátum szétesése  a test elválása a lélektQl.
Milyen szerepet játszik Leibniznél az eleve elrendelt harmónia gondolata?
Azonosság
Ha egy monasz csupán percepciók sorozata, nem lehet két olyan monasz, amelynek percepciói azonosak volnának.
Ha a monasz percepciók sorozata, és semmi több, akkor egy monasz, egy sorozat.
EbbQl következik Leibniz két híres logikai elve:
az azonosak megkülönböztethetetlenségének elve: ha két dolog azonos, tulajdonságaik megegyeznek
Azonos: értsd numerikusan azonos. Ez standard logikai szabály.
a megkülönböztethetetlenek azonosságának elve: ha két dolog minden tulajdonságában megegyezik, akkor azonosak.
Megkülönböztethetetlen = ugyanazon tulajdonságokkal bíró. Ezt lehet vitatni. Talán van olyan univerzum, ahol nem áll: a két azonos méretq gömb.
És ha két monasz eddigi percepciói megegyeznek?
Két kisbaba lélek, egyezQ percepció sorozat  tej, meleg, csíp a kaki, hideg. Leibniz: az átfedés csak ideiglenes, a teljes sorozat különbözik.
Válasz: akkor a jövQben eltérnek. Minden monasznak megvan a tökéletes fogalma, amely teljes történetét tartalmazza.
Ez:
nélkülözhetetlen az eleve elrendelt harmóniához,
A tökéletes fogalom kell az eleve elrendelt harmóniához.
kifejezi azt az arisztotelészi gondolatot, hogy a szubsztanciának megvan a maga természete, amely meghatározza mi lesz vele, aminél fogva Q maga saját tevékenységének forrása.
Kifejezi az arisztotelészi gondolatot, hogy a szubsztanciának jellegzetes tevékenyégi módja van  a makkból lesz tölgyfa, a kQbQl nem. Leibniznél azonban  mivel nincs oksági kölcsönhatás  minden belülrQl jön.
A monasz egyszerre lefutó program, másrészt egy önmagát hajtó mechanizmus, ahol az elQzQ percepció diktálja a következQt.

















Hogyan egyezteti össze Leibniz az eleve elrendelt harmónia gondolatát a szabadsággal?
Észigazságok és tényigazságok
Ha egyszer Isten minden monaszt beprogramozott, hogyan lehet szabadság?
Probléma: a szabadság. Eleve elrendelt harmónia, a világegyetem be van programozva. Isten elQre látja, mikor ki mit fog tenni. Szigorúan determinisztikus világkép. De hogy fér ebbe bele a szabadság?
Egy kijelentés akkor és csak akkor igaz, ha az alany tartalmazza a predikátumot. Ha Bush megtámadta Irakot igaz, akkor Bush fogalma tartalmazza a megtámadta-Irakot predikátumot. És Bush tökéletes fogalma valóban tartalmazza ezt. Akkor hogyan cselekedhetett Bush szabadon?

Szabadság
De: egy szubsztancia tulajdonságainak gyqjteménye. Ergo, ha Bush nem támadta volna meg Irakot, Leibniz szerint nem lett volna Bush!
Speciális nehézség: a szubsztancia nem más, mint tulajdonságainak gyqjteménye. Más tulajdonságok, más szubsztancia. Nem támadja meg Irakot, akkor nem Bush.
Való igaz. Csakhogy Bush létezése nem szükségszerq, Isten teremthetett volna bush-mentes világot. Azért teremtette mégis ezt, mert ez a világ a lehetséges világok legjobbika – elégséges alapja volt ennek a világnak a megteremtésére.
A világteremtésének katalógusból való választás modellje. A lehetséges világok halmazát nem Isten határozza meg, hanem az ellentmondás elve. Isten csak választ.
De: ha egyszer Isten ezt a világot teremtette, benne Bush-sal, akkor Bush nem tehetett mást, mint hogy megtámadja Irakot!
Ez igaz, de attól még szabadon döntött. Az, hogy így döntött, az Q természetébQl fakad. Isten csak Bush létezésérQl határozott, természetérQl nem. Bush cselekedetei a saját cselekedetei.
De: Isten elQre látta, Bush mit fog tenni!
Ez is igaz. De látni, hogy valaki mit fog csinálni, nem ugyanaz, mint kényszeríteni.
Pl. attól, hogy tudom, hogy anyám vacsorát fog fQzni, attól még Q fQzi a vacsorát. Az én tudásom nem veszélyezteti az Q szabadságát

















Mit ért Spinoza szubsztancián?
Spinoza szintén a descartes-i filozófia nehézségéibQl indít, de ezeket teljesen másként oldja fel, mint Leibniz. Descartes-nál a különbözQ szubsztanciák közötti oksági kapcsolat problematikus  test és lélek. Leibniz reakciója: feladja az okságot. Spinoza reakciója: feladja, hogy több szubsztancia van.

Az egyetlen szubsztancia Isten
Szubsztancia szükségszerqen létezik.
Az oksági magyarázat nem nyúlhat a végtelenbe, kell lennie valamilyen végsQ pontnak, és ez a szubsztancia.
Nagyon leegyszerqsítve. Mindenre adható valamilyen magyarázat. A-ból B-t, B-bQl C-t, stb. Ha a sorozatnak nincs vége, nincs valódi magyarázat. Minden a levegQben lóg. Ezért valahol meg kell állni.
VAGY: Az okok sorozatának valahol el kell kezdQdnie. Ez eléggé elterjedt gondolat  Tamás egyik istenérve. A szubsztancia egyszerqen azt jelenti, ami nem szorul további magyarázatra, ami végsQ ok.
A szubsztancia önmaga oka.
Az önmaga oka fogalom megegyezik Descartes szigorúbb szubsztancia fogalmával (az egyetlen szubsztancia Isten). Ez az elsQ feltevés azonban csak azt mondja ki, hogy valamiféle szubsztancia létezik.
Isten végtelen sok attribútummal rendelkezQ szubsztancia. Definíció
Isten létezik.
Isten ilyen létezQ szubsztancia  ez lényegében az Anzelm-féle ontológiai istenérv változata  a legtökéletesebb lény szükségképpen létezik.
Most már csak azt kellene belátni, hogy más szubsztancia nincs.
Két szubsztanciának nem lehet közös attribútuma.
Attribútum = a descartes-i fQ attribútum  Descartes szerint a testnél a kiterjedés, a léleknél a gondolkodás. Két szubsztanciának nem lehet közös lényege.
Attribútum = a szubsztancia lényege. Ha két szubsztanciának közös lényege volna, akkor nem kettQ volna, hanem egy.
Mármost, mivel Isten végtelen számú attribútummal rendelkezik, nem hagy helyet más szubsztanciának. Annak is kell, hogy legyen valamilyen attribútuma, de Isten már lefoglalta az összeset.
Isten az egyetlen szubsztancia.











Mit jelent Spinozánál az Isten vagy természet tanítása, és milyen fontosabb következményei vannak?
Isten és természet között nincs különbség
Isten az, amibQl minden megérthetQ, aholis a megértés szükségszerq kapcsolatot jelent.
Szükségszerq kapcsolat szabályoz mindent. Ha A-ból szükségszerqen következik B, akkor: ha A, akkor B elkerülhetetlen. Ugyanígy okoskodhatunk A esetében, ami ismét valaminek a szükségszerq folyománya, egészen vissza az elsQ okig.
Ha adott egy háromszög oldalainak hossza, abból minden tulajdonsága levezethetQ. A háromszög semmivel sem több, mint mindezen tulajdonságok összessége
A lélek Descartes-nál (és Leibniznél) megszakítatlan gondolkodási folyamat. A lélek és a végtelen számú általa gondolt gondolat között nincs különbség.
Az anyag Descartes-nál egyetlen szubsztancia: nem valami több vagy más, mint a mindenkori anyagi testek összessége.

Következmények:
Isten nem személy.
Ez ellentmond a hétköznapi és a teológiai felfogásnak. Isten megharagszik, megbocsát. Olyan jegyekkel bír, mint mi. Az Q hasonlatosságára teremtettünk  még ha pontos képet nem is tudunk róla alkotni, oly mélyen fölöttünk áll. Spinozánál nem. Isten a múlt és jövQbeli dolgok összessége, a természet. Isten nem valamilyen a világon kívüli teremtmény, aki megelQzi a világot.
Nincs teremtés a szokásos értelemben.
Determinizmus. Nincs szabadság a szokásos értelemben.
A világegyetemben minden szükségszerq. Nincs szabadság. Nem azt jelenti, hogy nem használhatjuk a szót  csak pontosan kell értenünk.

Ami itt megjelenik, az komoly rokonságot mutat azzal a materialista és ateista képpel, amelyet aztán elQször francia felvilágosodás képviselQi fogalmaztak meg, Holbach, Helvetius.

Spinoza egy elég standard Istenfogalomból indul ki  a végtelenül tökéletes lény, mindennek az oka. Ezt azonban be akarja illeszteni egy szigorúan építkezQ racionalista filozófiai rendszerbe.
Ennek során bizonyos, abszolút fontos vonások elvesznek. Pl. Isten intellektuális szeretete  a megismerés legmagasabb szintje, amikor a világot szükségszerq egészként ragadjuk meg. Ebben áll végsQ soron a boldogság.











Hogyan vélekedik Spinoza test és lélek kapcsolatáról?
Monizmus
Test és lélek nem két szubsztancia, hanem egyazon szubsztancia két attribútuma.
Mivel Isten az egyetlen szubsztancia, test és lélek nem az. Az egyetlen szubsztanciának végtelen számú attribútuma van, de mi csak kettQt tudunk elgondolni. A két attribútumhoz két fogalomrendszer társul, amelyek között nincs átjárás. A kiterjedés (test) attribútuma és a gondolkodás (lélek) attribútuma alatt elgondolt dolgok között nem vagyunk képesek felfogni semmilyen szükségszerq kapcsolatot.
Test és lélek között nincs oksági kapcsolat. Oksági kapcsolat, azaz szükségszerq kapcsolat csak egy attribútumon belül létezik. Mentális történéseket más mentális történések, anyagi történéseket más anyagi történések révén érthetünk meg. De mentális történést nem érthetünk meg anyagi történés révén, sem megfordítva.
Az oksági kapcsolat szükségszerq összefüggés. Az anyagi dolgok egymásra hatásában, illetve a lelki folyamatokban látunk szükségszerqséget, a kettQ között nem. Spinoza tehát tagadja a test-lélek okságot.
Ellenvetés: kell lennie oksági kapcsolatnak.
Hisz mégiscsak különbség van a földrengés és a templom építése között! Az elQbbi tisztán anyagi folyamat. Az utóbbi megértéséhez viszont feltételeznünk kell lelki folyamatokat, amelyek irányítják az építQ testét.
Válasz: nem, mert az utóbbi esetben nem két egymásra ható folyamatról van szó, hanem egyazon folyamat két leírásáról. „Az ideák rendje és kapcsolata ugyanaz, mint a dolgok rendje és kapcsolata”

A karteziánus kép a templom építésének egy fázisáról. Vannak oksági kapcsolatok test és lélek között: szándékos cselekvés ill. érzékszervi észlelés.
Lélek Test
Le akarom tenni a téglát.
A kezem leteszi.
Nem illeszkedik pontosan.
Észlelem a pontatlanságot.
Helyre akarom tenni.
A kezem igazít rajta

A spinozai kép: Ugyanarról két leírás adható, amelyek szisztematikusan megfelelnek egymásnak, de oksági kapcsolatok csak az egyes aspektusokon belül léteznek.
Lélek Test
Le akarom tenni a téglát. Valamilyen agyállapot.
Érzékelem a kezem mozgását. A kezem leteszi.
Észlelem a pontatlanságot. Nem illeszkedik pontosan.
Helyre akarom tenni. Valamilyen agyállapot.
Érzékelem a kezem mozgását. A kezem igazít rajta.





Miben különbözik Spinoza szerzQdéselméleti megközelítése Hobbesétól és Locke-étól?
ElsQ látásra brutális és rendhagyó hobbesiánus.
Hobbesi természeti állapot
mindenki aggodalomban él ellenségeskedés, gyqlölet, harag és cselvetés közepett
A természeti állapot: mindenki harca mindenki ellen.
Abszolút hatalom
A legfQbb hatalmat nem köti semmiféle törvény, hanem mindenki mindenben neki köteles engedelmeskedni. Mert erre hallgatólagosan vagy kifejezetten kötelezni kellett magukat, amikor ráruházták az önvédekezést szolgáló minden hatalmukat és jogukat.”
Teljes jogfeladás, korlátozatlan hatalom.

DE:
Hobbesnál a természeti állapotban jogom van mindenre, még a másik testére is.
„A természetjog mindenki számára azt a szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját akarata szerint lényének, vagyis életének megoltalmazására használhatja, következésképp mindent megtehet, amit e cél érdekében saját megítélése és értelme szerint a legelQnyösebbnek tart.
Igen ám, de ez csupán a természeti állapot jellegébQl fakad. Mindent megtehetek önmagam védelmében. A természeti állapotban okom van feltételezni, hogy a másik az életemre tör, ezért megölhetem. Vagyis önmagában jogom korlátozott, nincs jogom például minden ok nélkül ártani, de a korlátozott jog a természeti állapotban szinte mindenre felhatalmaz.
Spinozánál nincs olyan megszorítás, hogy életem megoltalmazására tehetek meg mindent. Mindent megtehetek, amit meg tudok tenni. Ha megúszhatom a gyilkosságot, jogom van rá.
„Minden egyes dolognak teljes joga van mindahhoz, amire képes: azaz minden egyesnek joga addig terjed, ameddig meghatározott hatalma.”
Hobbesnál a kényszer hatására tett ígéret kötelezQ. 3. természeti törvény: a megállapodásokat meg kell tartani. Lehetnek ugyan olyan körülmények, amelyek érvénytelenítik a szerzQdést, de ha nincs ilyen körülmény a szerzQdés kötelez.
A puszta természeti állapotban a félelembQl kötött megállapodások is kötelezQ erejqek. Ha például megállapodom abban, hogy egy ellenségemnek életem megkíméléséért váltságdíjat fizetek, vagy valamilyen szolgálatot teszek, ez kötelez engem.
Spinoza: nem kötelez, de még csak nem is azért, mert kényszer hatására mentem bele. Ha valamit megtehetek, akkor jogom van. Ha megtehetem, hogy nem adom oda, amit megígértem, jogom van nem odaadni. Csak addig kötelez, amíg jól járok vele.
„Tegyük fel, hogy egy rabló arra az ígéretre kényszerít engem, hogy neki adom javaimat, amikor akarja. Minthogy mármost, mint kimutattam, természeti jogomat egyedül hatalmam határozza meg, azért, ha azzal a megtévesztéssel szabadulhatok a rablótól, hogy megígérek neki mindent, amit akar, természetei jogomnál fogva ezt meg is szabad tennem, azaz megtévesztQ szándékkal megígérhetek neki mindent, amit akar. Minden szerzQdésnek csak hasznosságánál fogva van kötelezQ ereje; ha a hasznosság elesik, a szerzQdés is felbomlik és érvényét veszti.
Hobbesnál abszolút hatalommal ruházunk fel egy uralkodót. Spinoza államában a hatalmat a társadalom egésze kapja. A lényeg: az alattvalók egyesített hatalma nem megy át egy egyén vagy szqkebb csoport kezébe.


A jog és a hatalom terjedelmének egyezése
Bizonyos dolgokat képes vagyok (hatalmamban áll ) megtenni, másokat nem. Amikre képes vagyok, azok közül bizonyos dolgokat szabad megtennem (jogom van megtenni). A hatalom leíró, a jog normatív kategória.
Spinozánál más értelme van a jognak és a törvénynek, teljesen leíró. Törvény nem j‚Öìöøp r Ã
Ä
8

:

L

R
T
6 7 @ c d j à á è LMTVtuûüþ23ACDk¡ÂÃÄÆöïåïáïáïáïÚÏïáÇÀ¸ïá³Çá¸ï᯳Ǩ¸ á³Ç³á¸ï¯˜“³‰ï…˜~“…

h£UÉh£UÉh£UÉh¨Ih‹| 5>* h£UÉ6h9X-h£UÉ6h„$ph9X->*

h‹| h9X-h‹| h9X-6h„$ph‹| >*

h9X-h9X-h9X-h9X-6h@h‹| 5>*\

h„$p5\h9X-h‹| h‹| 6]

h‹| h‹| h‹| h‹| 5>*1‚Ò •
:

L

T
7 d á Mtþ3D#ðááÒÇǸǸǩǸǚÇÇ$„Ä ¤@&`„Äa$gd¿>_$„Ä ¤@&`„Äa$gd„$p$„Ä ¤@&^„Äa$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_$„Ž ¤@&`„Ža$gd‡M›$„Ž ¤@&`„Ža$gd¿>_ $
&
F ¤@&a$gd¿>_Æ"PR¸ø:<@BŒÌÎ( * + , Y Z  ‘ Ô Õ $%€:;‹Œ<>ìîð`bÂÄùòùîùîæáÚîùîÚæÚÖ˾¶­©Ÿ—­©Ÿ—­©Ÿ—Ÿ—†­©­­wh

Ch‡M›5

h

Ch‡M›h

Ch‡M›>*PJ

jàðh‡M›h‡M›h‡M›6h‡M›h‡M›6PJh‡M›h

Ch‡M›PJh@h‹| >*h@h‡M›5>*PJ\h@h‡M›5>*\h‹|

h£UÉh£UÉ h£UÉ6h9X-h£UÉ6h£UÉ

h‹| h£UÉ

h‹| h‹| +#RB+ Z ‘ Õ %;Œ>ðbÄ$^êôååÞÞÓÞÄÞ¹¹¹ÞÞÞªôôô $
&
F ¤@&a$gd¿>_
„Ä ¤^„Ägd‡M› „Ä„ ¤^„Ä`„gd‡M›
„Ä ¤`„Ägd‡M› ¤gd‡M›$„h ¤@&^„ha$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_Ä"$\^æèê¼¾.0¾À^`ÈÊÌ - 6  ‘ !=!!!›!¥!" "t#ª#Î#Ð#À$Â$è%*&,&B&:'(öîãÛÓÎÊÿӸôôéé¡Ó¿ã—ÿŠƒÃ—ÏÿƒÃ¿ŠÃh:a¬

h‹| h:a¬ h:a¬6h:a¬h:a¬6h‹| h‹| 5\ h‹| mH sH h‹| h‹| mH sH h€

h‹| h£UÉh‹|

h‹| h‹| h£UÉ h£UÉ6h£UÉh£UÉ6h@h‹| >*h@h‹| 5>*\h„$ph‹| 5h„$ph‹| 5>*.¾*tÌ - ‘ ! "v#Ð#Â$,&:'(.)<)r+€,‚,~.,/ðåååÖååðåðåÇåÇåÖååÇååå$„Ä ¤@&^„Äa$gd¿>_$„Ä ¤@&^„Äa$gd„$p
$ ¤@&a$gd¿>_$„Á ¤@&^„Áa$gd¿>_(Ú(-).)*Æ*+0+p+r+€,‚,,/./À/Ô/®0°0L1p1¬1®17282Y2]2u2w2æ2ç2-34¦4Æ45$6&6

7 77v7x7æ7è7ê7¢8à8÷ïäÙÒÎÒÎÊ»ҴªŸÒ›“›“ŒÒʓ‡“‡Òʓ‡“Ò›“›ÒÊ~Òʓ‡wқ

h9X-h€q)h„$ph„$pCJ h€q)6

h€q)h€q)h€q)h€q)6h€q)h@h‹| 5>*\h‹| h‹| 5>*

h„$p5>*

h9X-h€h€h€6h9X-h€

h9X-h9X-h@h9X-5>*\h@h:a¬5>*\h@h‹| 6h:a¬h‹| 6.,/À/Ô/°0N1°182w2ç2¦45&6 77x7ðååÖåǸ®ŸåååÇ$„Á ¤@&^„Áa$gd¿>_$„ˆ ¤@&^„ˆa$gd„$p

&
F ¤gd„$p „Ä„Ä ¤^„Ä`„Ägd„$p $
&
F ¤@&a$gd„$p$„Ä ¤@&^„Äa$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_ $
&
F ¤@&a$gd¿>_ x7ê7J9ð:ä;æ;è;ê;ì;î;ð;ò;ô;ö;ø;ú;ü;þ;<<<<ìÝÎÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃÃ
$ ¤@&a$gd¿>_$„ˆ ¤@&^„ˆa$gd„$p $
&
F ¤@&a$gd„$p$„Ä„Ä ¤@&^„Ä`„Äa$gd„$pà8H9J9ð:ä;æ;ð;ú; ?

?.A0A2AFANBPB†CˆCD7D¬D­DNE\GvGH

I II.I0InIŒIÌKÎK LXLZLùõíåáÝÙÝÏĹùõí²ù«¤Äùõí²ùÝùõœù˜ùœõ“ŽœÏ˜‡˜|to h¿>_\h¿>_h¿>_\h@h¿>_5>*\

h¿>_h¿>_ h¿>_6 h€q)6h¿>_h€q)h¿>_6

h„$p5\

h9X-5\

h9X-h€q)h@h‹| 5>*\h@h9X-5>*\h‹| h‹| 5>*h„$ph€q)h‹| h€q)h9X-6h€q)h€q)6h9X-

h9X-h9X-+
?0A2AFAPBˆC­DNEÈEG\GH III IðååÖÇåååÖåÖå¸å¸©ååå$„h ¤@&^„ha$gd¿>_$„Ž ¤@&`„Ža$gd¿>_$„Ž ¤@&`„Ža$gd„$p$„Ä ¤@&^„Äa$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_ $
&
F ¤@&a$gd¿>_ IIIIII I"I$I&I(I*I,I.I0InIÎKÐK LZL2M¾NJP€P
RôôôôôôôôôôôôôôåôôôôôÖÖôÖ$„Ä ¤@&^„Äa$gd¿>_ $
&
F ¤@&a$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_ZL&M2M¸NÈN’O”OJP€PQQXQZQR
R|R’R”R°R²RøRÊSÌSHTJTLT®T°TUUæUèUžVÌVÎVÐVFXHXˆXŠXŒXŽXšXœX XjY¼YÀYlZnZ÷òèáèáèòèáèáè÷×÷ò÷òÐÆÁÆй÷òÆÐÆÁ÷×÷òÆÁ÷òÁµ±ª¦œ‘‰‚±

h*<Èh*<Èh@h*<È>*h@h*<È5>*\h‹| h‹| 5>*h‹|

h¿>_h*<Èh*<Èh¿>_h¿>_h*<È\ h*<È\h¿>_h*<È6\

h*<È6\h¿>_h¿>_>*\

h¿>_6\h¿>_h¿>_6\ h¿>_\h¿>_h¿>_\1
R”R²RÌSLT°TèUÐVHXŠXŒXŽXX’X”X–X˜XšXœXžX XjYôôåÖôåôåôôôôôôôôôôôôÇ $
&
F ¤@&a$gd¿>_$„Ä ¤@&`„Äa$gd*<È$„Ä ¤@&^„Äa$gd*<È
$ ¤@&a$gd¿>_jYÀYnZ:\h]L^À^Á^Ñ^ä^Vb¢b cdd„e†eg¼hôôåôôôôôÖËÖÖÀµµµôª
$ ¤@&a$gd˜\
$ ¤@&a$gdÇT
$ ¤@&a$gdÇT
$ ¤@&a$gd*<È $
&
F ¤@&a$gd*<È$„Ä ¤@&^„Äa$gd*<È
$ ¤@&a$gd*<ÈnZ8\:\À^Á^Ñ^ã^ä^è^Tb cdd‚e„e†egg>g‚g¼h¾hÎhÐhÒhiPiîiðidjfjÞkîk&l6l

mˆoŠoŒoqq6q8qvqxqzq‚q"s$sTtUtVt÷òëäÙëÕò÷ëÍɾÉ÷¹÷¹±¾Õ­Õ£œ’ÂÉ͍͍͍ÍÂɍ͍ÂÉ͍ÂÉÂÉÂɈ h‹| 6 hÇT6h@hÇT5>*

h‹| 5>*h‹| h‹| 5>*h˜\h˜\h*<È6 h˜\6h‹|

hÇThÇThÇThÇThÇT6h*<Èh@h*<È5>*\

h*<È5\

h*<Èh*<È h*<È6h*<Èh*<È64¼h¾hÀhÂhÄhÆhÈhÊhÌhÎhÐhÒh>iPiði mŠo qzq$sUtVtôôôôôôôôôôôåÚÚËÚËÚ¼Úô$„Ž ¤@&`„Ža$gdÇT$„Ä ¤@&^„Äa$gdÇT
$ ¤@&a$gdÇT $
&
F ¤@&a$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_Vtêtëtítòt÷tût›uœu;vCvGvKvMvhv®vÌvIwJwLwMwx¦xyy 25>*hÿ
2hÿ
2>*CJh@hÿ
2>*h@hÿ
25>*\

hÿ
25\h‹| h‹| 5>*h‹| h‹| hÿ
2>* hÿ
2>* hÇT>*hÿ
2hÿ
2hÇT6hÿ
2hÿ
25\

hÿ
2hÿ
2 hÿ
26hÿ
2hÿ
265Vtëtütu.uNuju€u›uœu;vLvv®våvwIwJwKwLwMwNw¦xôéééééééôÞééééééôôôôÓÄ $
&
F ¤@&a$gd¿>_
$ ¤@&a$gd¿>_
$ ¤@&a$gdÇT
$ ¤@&a$gdÿ
2
$ ¤@&a$gd¿>_¦xy 2$„Ž ¤@&`„Ža$gdÿ
2$„h ¤@&`„ha$gdÿ
2$„Ä ¤@&`„Äa$gdÿ
2
$ ¤@&a$gdÿ
2\‚`‚ƃȃ¨…ª…¸…ÆĆȉԉ<ŠJŠ¬Š®Šh‹j‹l‹¾‹À‹Â‹¬Œ®ŒµŒŽº&»(»F»X¼Z¼Ž¼(¿*¿8¿¼¿¾¿Ð¿ ÀÀHÀêÀìÀÂÂÆÆÄÄÄ,Æ.Æ0Æ8Ç:ÇüõüíüãõüíÙÒÙÒÎÒüǼ±ÎÒןŸÎ•ÒΐŸÎ•ÒϐŸ†ÒÎÒΟÒΟÒÎÒÎh¨IhC 5>* hC 6hC hC 5UhC hC 6hC hC 56h@hÿ
25>*\h@hC 5>*\

hÿ
2hC hC

hC hC h@hC 5>*h@hÿ
25>*hÿ
2hÿ
26

hÿ
2hÿ
2hÿ
24ȉh‹j‹l‹À‹­Œ(»Z¼*¿¾¿ÀìÀÂÈÃÄÄ.Æ:Ç"É

ÊðááÖðËð¼ð­Ë˼˼˼Ë$„h ¤@&`„ha$gdC $„Ä ¤@&^„Äa$gdC
$ ¤@&a$gdC
$ ¤@&a$gdÿ
2$„Ž ¤@&`„Ža$gdÿ
2$„Ž ¤@&`„Ža$gdC ogi/normatív értelemben vett törvény, hanem természeti törvény. A jog pedig lehetQség, a deskriptív értelemben, ami a törvények szerint lehetséges.
Hobbes és Locke feltételezi, hogy vannak természeti jogok és törvények a szokásos normatív értelemben. Azt vizsgálják, mik a jogszerq hatalom korlátai.
Normatív kérdésrQl van szó: meddig terjed a jogszerq, hatalom. Adottak bizonyos eredendQ természeti jogok, és bizonyos természeti törvények, azaz ész által felismerhetQ elQírások arra vonatkozóan, hogy mit kell tennünk azért, hogy megóvjuk magunkat, s békében éljünk a többiekkel. Azt akarják elmagyarázni, hogy ezek alapján milyen a legitim politikai hatalom
Spinoza nem természetjogi gondolkodó. Nála törvény és jog leíró fogalmak.
Spinoza vizsgálódása tisztán deskriptív.
Az emberi természet törvénye: az ember mindig azt választja, amit nagyobb jónak illetve kisebb rossznak tart.
Az emberek ítéletét többnyire szenvedélyeik, nem pedig az ész irányítja. Ennek eredménye az olyan természeti állapot, melyet Hobbes leírt.
Kiinduló pont: az emberi természet törvénye. Nem ismerjük fel valódi érdekeinket, szemet vetünk mások értékeire, hadiállapot. Azt azért felismerjük, hogy ez rossz  hisz nem vagyunk biztonságban. A kérdés, hogyan léphetünk ki?
EbbQl csak egy szerzQdéssel lehet kilépni. A kérdés: hogyan kell ezt az egyezséget megkötni, hogy érvényes és szilárd legyen?
Ez nem ugyanaz a kérdés, mint Hobbesnál és Locke-nál. Ott egy olyan szerzQdést keresünk, amelyet racionális elfogadnunk. Adottnak veszik, hogy ha megkötöttük, a szerzQdés kötelez.
A szerzQdés addig érvényes, amíg hasznos. Amint haszontalanná válik, akkor  az emberi természet törvényénél fogva  fel fog bomlani.
Spinozának más felfogása van a kötelezésrQl. Egy szerzQdés addig érvényes, amíg betartjuk, s addig tartjuk be, amíg profitálunk belQle. Hogyan lehet olyan szerzQdést kötni, amit érdemes betartanunk, még ha olykor nem is hallgatunk az eszünkre?
A kérdés tehát: hogyan fest az a szerzQdés, mely nem bomlik fel, mert az emberek számára megszqnik hasznosnak lenni?
Abból induljunk ki, hogy mindenki a saját vélt érdeke szerint fog cselekedni, s mindent megtesz, amit képes. Az alattvaló, mindent megtesz, hogy kivonja magát a számára kedvezQtlen törvények hatálya alól, vagy megbuktassa az érdekeit sértQ kormányzatot. A hatalom birtokosai is mindent megtesznek, amire hatalmuk van: ha megúszhatják, lopnak, csalnak, hazudnak, kivégeztetik ill. lecsukatják ellenfeleiket. Akkor mi az, ami mindennek ellenére megmaradhat?
A megoldás: demokrácia.
1. Szinte lehetetlen, hogy egy gyülekezet többsége, ha nagy gyülekezetrQl van szó, valamilyen képtelenségben állapodjék meg
2. Benne az ember nem úgy ruházza át a természeti jogát másra, hogy neki azután ne legyen beleszólása, hanem azt az egész társadalom többségére ruházza, amelynek Q is egy része.


Hogyan kíván Berkeley leszámolni a szkepticizmussal?
Két dolog létezik: szellem és idea.
A szellem szubsztancia, független létezQ, oksági ereje van.
Az ideák létezése abban áll, hogy észleljük Qket.
Az anyagi dolgok ideák együttesei, azonban az emberi tudattól függetlenül is léteznek, ti. Isten észleli Qket.
Az ideák létezése abban áll, hogy valaki észleli Qket. Akkor hogy lehet fa, ha éppen senki nem látja. Válasz: Isten mindig látja.

Berkeley célja: leszámolni a szkepticizmussal és a materializmussal
Szkepticizmus: a világ, ahogy ténylegesen létezik, különbözik attól, amilyennek ideáink megjelenítik.
Szkepticizmus: amikrQl közvetlenül tudunk.
Materializmus (Berkeley szóhasználatában): létezik anyag.
A szkepticizmus a materializmusból fakad: ha a szellemünkben lévQ ideánkon kívül létezik anyag is, akkor létezik valami olyasmi, ami különbözik ideáinktól.
A megoldás: küszöböljük ki az anyagot, s akkor nem marad semmi, ami ideáinktól különbözne. Így egy füst alatt a szkepticizmustól is megszabadulunk.

Hogyan bírálja Berkeley Locke materializmusát ?
Locke materializmusa Berkeley szerint
A materializmust Locke-ban véli felfedezni:


Locke
1. A minQségek nem állhatnak fenn önmagukban, szükségük van valamilyen hordozóra  ez az általában vett szubsztancia avagy szubsztrátum . ErrQl a szubsztrátumról nincs más ideánk azon kívül, hogy a minQségek hordozója.
2. Az elsQdleges minQségek (= mechanikai tulajdonságok) ideái hasonmások, a másodlagos minQségek ideái nem.

Berkeley
1. Ez a bizonyos szubsztrátum lenne az anyag.





2. Az elsQdleges minQségek ideái tényleges anyagi tulajdonságoknak felelnek meg, míg a másodlagos minQségek ideái pusztán ideák.


1. Szubsztancia: kell valami, ami a dolgokat megkülönbözteti az összetett tulajdonságoktól, ill. a szubsztanciákat a moduszoktól. A szubsztanciákban ott van az általános szubsztancia vagy szubsztrátum.
Locke-nál nem tudunk róla semmit, csak azt, hogy a tulajdonságok hordozója.
Ezt azonosítja Berkeley az anyaggal a testek esetében ( a szellemnél is van szubsztancia, azzal nincs baja).
2. ElsQdleges másodlagos megkülönböztetés.
Abban Berkeley-nak igaza van, hogy ez elQfeltételezi az anyag létezését  hisz az elsQdleges minQségek a testek elválaszthatatlan minQségei. De abban nincs igaza, ahogy a különbség az, hogy az elsQdleges minQségek valódi minQségek, ti. ott vannak a dolgokban, míg a másodlagos minQségek nem, hogy a másodlagos minQségek ideáinak nem felel meg semmilyen valóságos minQségek.
Igenis megfelel: az elsQdleges minQségek valamilyen kombinációja, amely megalapoz egy diszpozíciót az idea felkeltésére. Mivel elvéti a distinkciót, félreérti Locke érvelését is.
A materializmus bírálata
Re: 1
Az anyagi szubsztancia ideája absztrakt idea.
Az anyagi szubsztancia elleni egyik érv azon alapul, hogy az anyagi szubsztancia ideája absztrakt idea: elvonatkoztatással hozzuk létre, a testeket gondolatban megfosztjuk a minQségektQl, s ami visszamarad, az lenne az anyag. Márpedig absztrakcióval Berkeley szerint nem alkothatunk ideákat. Azért tartja Berkeley fontosnak az absztrakt ideák bírálatát, hogy ennek révén leszámolhasson a materializmussal.
Az anyagi szubsztanciáról nincs semmilyen határozott ideánk  ahogy Locke maga is elismeri.
Ha nincs róla ideánk, nem tudjuk, mirQl beszélünk.

Re:2
Szeretném azonban, ha mindenki utánagondolna és próbát tenne, képes-e gondolati absztrakcióval felfogni egy test mozgását és kiterjedését a többi érzéki minQség nélkül.
Az elsQdleges-másodlagos megkülönböztetés bírálatánál is hivatkozik az elvonatkoztatásra. Ahogy Q érti, az elsQdleges minQségek valóban léteznek, a másodlagosak nem. Ez csak akkor lehetséges, ha az elsQdleges létezhet másodlagos nélkül. Ez a feltevés alapul absztrakción. Elgondolunk egy mozgó testet  akkor egyszerre van jelen a kiterjedés és mozgás (elsQdleges) és a szín (másodlagos). A distinkcióhoz úgy jutunk el, ha jogtalanul absztrahálunk a másodiktól  pedig mozgást szín nélkül nem tudunk elképzelni.
Azt mondják például, hogy a meleg és hideg csupán az elme módosulásai, nem pedig olyan reális létezQk lenyomatai, amelyek a testi szubsztanciában vannak jelen, és kiváltják ezeket az érzeteket, mivel ugyanazt a testet, amely az egyik kéz számára hidegnek tqnik, a másik melegnek találja. Mármost miért ne érvelhetnénk ugyanilyen jól amellett, hogy az alak és a kiterjedés sem az anyagban rejlQ minQségek lenyomatai vagy képmásai, mivel különbözQknek tqnnek ugyanannak a szemnek a számára, ha különbözQ helyzetekben van, vagy azonos helyzetben lévQ szemek számára, ha különbözQ a szerkezetük  nem lehetnek tehát semmi olyannak a képei, ami az elmén kívül helyezkedik el és határozódik meg?
A hideg és meleg kizárja egymást, ergo nem lehetnek egyszerre a testben. Hogy hideget vagy meleget észlelünk, az észlelés körülményeitQl függ. Ami ilyen módon körülményfüggQ, az nem reális. Ez pedig az elsQdleges minQségekre is áll, kicsi-nagy (atka lába).












Hogyan érvel Berkeley amellett, hogy a testek létezés abban áll, hogy észleljük Qket?
Az ideák esetében létezni annyi, mint észleltnek lenni. (esse est percipi)
De nemcsak az ideák esetében, hanem az úgynevezett testek esetében is!
ErrQl tudást szerezhet bárki, aki fontolóra veszi, mit is értünk a létezés kifejezésen, amikor érzékelhetQ dolgokra alkalmazzuk. Azt mondom, az asztal, amelyek írok, létezik; azaz látom és tapintom, és ha kimennék a dolgozószobámból, azt kellene mondanom, létezett, értve ezen, hogy ha a dolgozószobában lennék észlelhetném, vagy hogy valamely más szellem éppen észleli.
A létezés bizonyítéka nem azonos magával a létezéssel. De bizonyíték csak észlelésbQl származhat. Ezért nem tudunk másféle bizonyítékot adni. Ezek a bizonyítékok + bizonyos feltevések  az asztal nem olyan dolog, amely feltqnik és eltqnik, attól függQen, hogy van-e a közelben adnak alapot arra a következtetésre, hogy az asztal akkor is létezik, amikor nem látjuk. Berkeleyt is zavarja, ha az asztal nem lenne idQtálló, hanem hol létezne, hol meg nem. Ezért jön majd Isten, aki folyamatos észlelésével biztosítja fennmaradását.
A testeket észleljük. Amit észlelünk ideák. Ergo, a testek ideák.
Válasz: az észlelés két értelme.
Testek és ideák esetében az ideákat közvetlenül, a testet közvetve érzékeljük.
Gondoljunk bele: ott vagyok a stadionban, és látom, hogy a DiósgyQr gólt lQ, ill. otthon ülök a tévé elQtt és a tévében látom. Az elsQ esetben közvetlenül észlelem magát a gólt, a második esetben közvetlenül a tévé képernyQjét észlelem, s a gólt közvetve.
DE:
El tudom képzelni, hogy létezik valami, amit nem tudok elképzelni.
A nem észlelt létezQ fogalma ellentmondásos  mert a puszta elgondolás is észlelés.
Nehéz megmondani, hogy mi a baj. Pl. nyelv nélkül nem tudok leírni egyetlen dolgot sem. EbbQl nem következik, hogy nyelv nélkül nem lennének dolgok. A nyelvben le tudom írni, hogy vannak dolgok, de nyelv nem létezik  szintén nem ellentmondás.

Milyen szerepet játszik Berkeley-nál Isten?
Azt szoktuk gondolni, hogy ideáinkat a környezetünkben lévQ anyagi dolgok okozzák. De nincs anyag. Akkor honnan vannak ideáink?
Részben mi magunk, képzelQerQnk révén.
Bizonyos ideákat mi magunk alkotunk meg  Descartes fiktív ideái, qrtaxi.
De: Bármily hatalmam is legyen azonban gondolataim felett, úgy találom, hogy az érzékeimmel éppen észlelt ideák nem függenek ugyanilyen módon az én akaratomtól.
A probléma: az aktuálisan észlelt ideák. Ezek nem múlnak akaratunkon, és valamilyen tQlem független rendnek engedelmeskednek. Ezeket tehát nem én hozom létre.
Az érzéki ideák erQsebbek, élénkebbek és világosabbak, mint a képzelet ideái; azonfelül állandóak, rend és összetartás jellemzi Qket, s nem véletlenszerqen idézQdnek fel, mint azok, amelyek az emberi akarat hatásárára jönnek létre, hanem szabályos láncolatban vagy sorban, amelynek bámulatra méltó összefüggése kielégítQen tanúskodik SzerzQje bölcsességérQl és jóindulatáról.
A megoldást éppen a rend szolgáltatja  tökéletesen mqködik. Éppen ezeket írják le a természeti törvények. Ha erre a rendre reflektálunk, akkor egy olyan alkotóra kell gondolnunk, aki jóakaratú és végtelenül bölcs. Tehát IstentQl származnak.
Vagyis: érzéki ideáink rendje (= a természeti törvények) bizonyítják Isten létezését.
Ez egy füst alatt Istenérv is.

Szövegrészletek

1.) Azt sem tudjuk semmiképpen sem kifejteni, hogy egy monasz belsejében hogyan tudna változást vagy módosulást elQidézni egy másik teremtmény, mivel a monaszba semmit sem lehet átültetni&
LEIBNIZ  1. kérdés

2.) Saját magunkban is megfigyelhetünk ugyanis olyan állapotot, amelyben semmire sem emlékszünk, és nincsenek semmiféle határozott percepcióink, például olyankor, amikor elájulunk vagy mély, álomkép nélküli álomba merülünk&
LEIBNIZ  1. kérdés (Locke ellenvetése Descartes-tal szemben)

3.) Tehát minden egyes teremtett monasz megjeleníti ugyan az egész világegyetemet, de határozottabban jeleníti meg azt a testet&
LEIBNIZ  1. kérdés (Minden monasz kifejezi a teljes világegyetemet)

4.) S itt nem ismerek semmiféle különbséget emberek és a természet egyéb individuumai között&
SPINOZA  8. kérdés (Az emberi természet törvénye)

5.) Ennélfogva csak nagyon ritkán történhetik meg, hogy a legfQbb hatalmak egészen képtelen dolgokat parancsoljanak&
SPINOZA  8. kérdés (A jog és a hatalom terjedelmének egyezése)

6.) Inkább róla akartam szólni, mint a többirQl, mert a legtermészetesebbnek látszik, s mert a legjobban megközelíti azt a szabadságot, amelyet a természet mindenkinek megad&
SPINOZA  8. kérdés (Demokrácia)

7.) Ha bárki valóban képes arra, hogy elméjében az itt leírt háromszög ideáját kialakítsa, oktalanság lenne elvitatni tQle, s ez nem is áll szándékomban&
BERKELEY  10. kérdés (A materializmus bírálata)

8.) Továbbá: bizonyítva van, hogy az édesség nincs meg valóságosan az édes dologban&
BERKELEY
1. Megszqnik a különbség valóság és illúzió között, minden illúzió lesz.
Valóságos = illeszkedik az ideák rendjébe (a természeti törvények szerint viselkedik). A testek ebben az értelemben valóságosak. Csak az anyagi szubsztancia létét tagadja.
Illúzió, ami kilóg a rendbQl  pl. hirtelen eltqnQ tárgy. Saját illúzióm: kutya, fa.
2. A valóságos tqz más, mint a tqz ideája.
A valóságos fájdalom is más, mint a fájdalom ideája. De attól a valóságos fájdalom is idea.
Kétféle idea. Más az érzékelt rendben feltqnQ, és a más a pusztán elgondolt.

9.) De végtére is, mondják Önök, kissé furcsán hangzik azt mondani, hogy ideákat eszünk és iszunk, hogy ideákba öltözünk&
BERKELEY  11. kérdés

10.) Igazság szerint tehát a látási ideák, amikor általuk távolságot és távoli tárgyakat fogunk fel, nem a tQlünk valóban távol lévQ dolgokat jelölik vagy sugallják nekünk, hanem csupán arra figyelmeztetnek, hogy milyen tapintási ideák képzQdnek majd elménkben.
BERKELEY
A térbeli távolság értelmezhetetlenné válik.
A vizuális ideák afféle korai figyelmeztetQ rendszer szerepét játsszák. ElQkészítenek arra, hogy milyen taktilis ideák felbukkanására számíthatunk.
Ez a forrás, a Molyneux-kérdés: a frissen látó, aki eddig taktilisen meg tudta különböztetni a gömböt és a kockát, vizuális úton el tudná-e dönteni, melyik.
Berkeley korai válasza: azért nem, mert nincs közös tárgy. A teret taktilisen érzékeljük, az állítólagos térlátás vizuális ideákon alapuló ítélet.
Életünk szempontjából a taktilis számít. A látott oroszlán még nem árt, csak amelyik érintkezik velünk. A látott étel nem táplál, csak amelyik érintkezik velünk.
A vizuális ideák szerepe az, hogy ezekbQl meg az ideák ismert rendjébQl kikövetkeztessük, miféle taktilis idea várható. A rend persze Isten jóságának bizonyítéka.








2. ZH  LEIBNIZ, SPINOZA, BERKELEY


 PAGE \* MERGEFORMAT 6

Hasonló témájú dokumentumok

Dara Lajos - Filozofiatortenet

- 2009-01-03 15:43:53

Filozófiatörténet

- 2011-05-07 17:51:54

Filozófiatörténet I. tematika Bárdi Lajos

- 2010-09-13 18:50:15

filozófiatörténet II

- 2011-06-10 20:59:28

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.