Puska

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiBevezetés Az EU PolitikábaPuska

Agenda 2000: Választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bQvítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése, a negatív demográfiai perspektíva kezelésének igénye, a külkapcsolati rsz fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése.
Agenda 2000 és az EU költségvetése: " A 3. püi keret (89- 93,1994- 99 után). mely 7 évre szólt." 97. Bizottság közleménye: Agenda 2000: az erQsebb és szélesebb Európáért : Közös mezQgazdasági politika reformja Strukturális & kohéziós támogatások jövQje ElQcsatlakozási alapok (SAPARD, ISPA) felállítása, a PHARE átalakítása. " 99. márc 24-25. Berlin Európai Tanács ülésén született meg a megállapodás (Chirac, Schröder egyeztetését követQen)" A CAP részleges újranacionalizálását Chirac elutasította. " Tejszektor reformját 2005/2006-ra halasztották" De maximálták a CAP kiadásait 40,5 mrd EUR/év-ben" A WTO tárgyalások tükrében ez megkérdQjelezhetQ kompromisszum volt.
AGRÁRPOL RÉSZPOLI: Struktúrapol, Piacpol, Árpol. 1. a szqken vett mezQgazd viszonyaira vonatkozó polk " a földtulajdonnal & földhasználattal kapcsolatos pol, " a termelési-, illetve termékstruktúra pol " a jövedelempol " a technikai fejlesztésre vonatkozó pol " az intézményi rendszerrel kapcs pol 2. határpolk " a természeti környezettel kapcs pol " a jövedelempolán kívüli szociálpol " az agrárgazd társi viszonyaival összefüggQ polk. 3. az agrárgazd külsQ érintettjeihez kötQdQ részpolk " a lakossághoz kapcsolódóan, az élelmiszerfogyasztással kapcs p " az input és output oldali válli kapcsolatokat érintQ pol " a disztribútorokkal kapcsolatos politika
ALAPSZERZPDÉSEK: Eui Szén- és Acélközösséget (51), Eui Gazdi Közösséget (1957), Eui Atomenergia Közösséget (57) megalapító szerzQdések, az Egységes Európai Okmány (86), a Maastrichti SzerzQdés (92), Amszterdami SzerzQdés (97), Nizzai SzerzQdés (01) összefoglaló neve.
Állami támogatás formái: Ezekre a közösségi jog nem tartalmaz korlátozást: vissza nem térítendQ tám kedvezményes kamatozású v kamatmentes kölcsön adókedv, adómentesség, adóhitel, adóalapcsökkentés állami kezességvállalás ingyenes v kedvezményes tQkejuttatás ingatlan, épület rendelkezésre bocsátása  állami követelésrQl való teljes v részleges lemondás, fizetési halasztás engedélyezése veszteség átvállalása v hasonló jellegq intézkedés
CREA program: megkönnyíti a kisvállalkozások hozzáférését a vállalkozásfejlesztési tQkéhez: a vállalkozói tQkealapok közösségi méretq hálózatának kiépítése, a legjobb gyakorlatok cseréje & a képzés ösztönzésével+növekedési, munkahely-teremtési potenciállal rendelkezQ innovatív kisvállalkozások (50 alkalmazottnál kevesebb) létrejöttének & átalakulásának elQmozdításával.
Diszkriminatív rszk: " A múltban a volt szocialista országokkal szemben alkalmazta az EK. " A diszkrimináció f formái: Speciális vámok (GATT elbánáson felül) Speciális mennyiségi korlátozások Dömpingeljárás különleges és szigorú alkalmazása COCOM listák a fejlett technológiák átadásának ellenQrzésére és megtiltására (a NATO-val és a többi fejlett országgal együtt) " Embargó, fQként politika alapon és más fejlett országokkal együtt. A kpi tervezés és az állami ker protekcionista és diszkriminatív jellegének ellensúlyozását szolgálták, mivel az természetébQl adódóan torzítja a piaci viszonyokat: A keri partnerek megválasztása nem gazdi, hanem poli alapon történik.– A külkeri tervezés korlátozza a fogyasztó választási szabadságát.– A tervszámok a gyakorlatban mennyiségi kvótaként v korlátozásként értékelhetek. Mo 1987 és 1991 között 2 fokozatot átugorva a diszkriminatív a szabadkereskedelmi rendszerbe (társulás) került.
ECU: a Közösség összes valutájából, súlyozással létrehozott valutakosár • tagállamok valutái az ECU napi árfolyamával szemben +/-2,25%os eltérést mutathattak • kpi bankok beavatkozásainak forrása " megteremtette a közös pénz alapjait " csak bankszámlapénz - készpénzként nem létezett
EMU Európai Gazdasági és Mon U: " 1986: Jacqes Delors megvalósítása" TQkeforgalom liberalizálása" Valuták teljes konvertibilitása" Nemzeti valuták egymáshoz képest rögzített árfolyama" Központi elem: Közös pénz bevezetése
Egységes valuta bevezetésének elQnyei: " Közvetlen tranzakciós ktsk csökkenése" Árfolyamkockázatok kiküszöbölése" Árak összehasonlíthatósága" Integrált pénzpiac egységes valuta bevezetésének. Hátrányai: " Nemzeti monetáris pol(pénzmennyiség szabályozás, árfolyampol) feladása," Fiskális poli mozgástér feladása" A szegmentált piacok haszonélvezQi (bankok, pénzváltók) veszítenek.
EURATOM: Célja: " Párhuzamos kutatások kiküszöbölése" ErQforrásokkal való gazdálkodás" Hiánytémák kutatásának támogatása és koordinálása, Saját kutatások JRC-ben " Atomenergia alapvetQen békés felhasználása
EUREKA program 1985: Célja: piacorientált fejlesztési projektek szervezésével kívánta elQsegíteni az európai gazdaság versenyképességének növelését. feladat a kis- és középvállalatok (KKV) bekapcsolása szakmai minQség európai védjegye Már induláskor sem csak az EK tagországai vehettek részt ebben a programban.  Tulajdonképpen ezt a programot a Reagan amerikai elnök által 1981-ben elindított SDI programra adandó válaszként hívták életre francia-német kezdeményezéssel.
Euró bevezetésének feltételei:• legalább 2 év letöltése az ERM-2-ben, ami alatt a forint központi árfolyama nem változtatható• forint árfolyam stabilitása• az árak stabilitásának megteremtése" az inflációs rátát megfelelQen alacsony szintre kell leszorítani" a központi költségvetés egyensúlyban tartása, az államháztartás hiányának csökkentése, az államadósság szintjének tartósan alacsonyan tartása mellett
Euró bevezetésének 3 fázisa: 1.fázis: 98. máj 1-3. - 98. dec 31." Döntés az eurót bevezetQ országok körérQl" Az ECB és a ESCB létrehozása" A pénzcseréhez szükséges törvényi keretek és módosítások elfogadása" Az euróbankjegyek és -érmék elQállításának kezdete " A monetáris unióban részt vevQ országok valutája és az euró közötti átváltási arányok rögzítése. 2. fázis: 99. jan 1. - 01. de 31. " A ESCB bevezeti a Transz-Eui Automatizált Valós Idejq B0 Elszámolási Rszt (TARGET) " Biztosítja az átváltást a visszafordíthatatlan konverziós rátán " A monetáris pol delegálása az ESCB-hez " Az egységes monetáris pol meghat & végrehajtása " Az euró számlapénzként történQ bevezetése. 3. fázis: 02. jan 1. - legkésQbb 02. febr 28. " Az euróbankjegyek & -érmék forgalomba hozatala" Pénzcsere a közületi, vállalati & háztartási szektorban" 02. feb 28-i határidQvel a pénzcserét a tagállamokban végre kellett hajtani" A nemzeti valuták véglegesen kikerültek a forgalomból
EU fokozatai:" Preferenciális vámöv: vám & más keri kedvk. " Szabadkeri övezet: áruk, szolgáltatások egymás közötti vámmentes áramlása." Vámunió: olyan szabadkeri övezet, mely tagjai 3. országokkal szemben egységesen lépnek fel." Közös piac (olyan vámunió, mely a termelési tényezQk szabad áramlását is lehetQvé teszi)" Egységes piac (fizikai, technikai, fiskális korlátoktól mentes)" Gazdi unió (gazdaságpolk koordinálása)" Poli unió
ERFA célterületei 2000-2006: A jelenlegi szabályozást 1999-ben vezették be a gazdi és társi kohézió elQsegítése, a regionális egyenlQtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztése céljából. Beavatkozási területei:" termelQ beruházások, tartós munkahelyek teremtése, " infrastrukturális beruházások, " endogén potenciál fejlesztése, " technikai segítségnyújtás, " oktatási és eüi beruházások. Támogatásait a köv területekre koncentrálja:" Versenyképességet növelQ infrastuktúra fejlesztés" Új technológiák és innovációk bevezetése, K+F fejlesztése, " Az információs társadalom fejlesztése, " a környezet védelme és rehabilitációja a gazdi fejlQdés során;" Vállalkozásteremtés, infrastruktúra és szolgfejlesztés, " gazdi környezet fejlesztése, " A nemek közötti esélyegyenlQség, " Nemzetközi, határokon átnyúló és interreg együttmqködések
Európai Monetáris Unió: " Az opt valutaövezet elmélete, lebegQ versus rögzített árfolyamok. • Valutaövezet= az a területi egység, melyen belül az árfolyamok rögzítettek. Ez megvalósulhat egyetlen (single) valutával v több, visszavonhatatlanul rögzített árfolyamú valutával. • - a valutaövezetek poli alapon jöttek létre, önálló pénz állami szuverenitás, " - a valutaövezet gazdasági értelemben akkor optimális, ha azon belül a termelési tényezQk szabad áramlása biztosított.
Európai Monetáris Együttmqködési Alap (EMCF): " A közös árfolyam-pol intézmény" Feladata a jegybanki polk összehangolása • A nemzeti jegybankok elnökei irányították, a pénzügyminiszterek felügyelték
Európai Monetáris Rendszer(EMS): 78-ban az EMCF helyett az Eui Monetáris A (EMF) • támogatás a nemzeti valuták árfolyamának ingadozási kiküszöböléséhez • Az intervenciók intézményrendszerével a valutastabilitás övezetének megteremtése Európában (az európai pénzegység, az ECU megteremtése • ERM: árfolyam – intervenciós mechanizmus • 1986: Egységes Európai Okmány • 1987: Basel-Nyborg Egyezmény
Európai Unió: I. Béke és stabilitás: II. Európa újraegyesítése. III. Biztonság. IV. Gazdasági és társadalmi szolidaritás. V. Azonosságtudat és sokféleség egy globalizált világban. VI. Értékek.
Foglalkoztatáspoli alapelvek: Hátrányos megkülönböztetés tilalma, ami nem zárja ki azt h a hátrányos helyzetben lévQket többletjogosultságok illessék meg. Érdekegyeztetés: a merQpiac szereplQi közremqködnek a merQ-piaci szervezet irányításában, 1eztetnek az országos és regi foglalkoztatási célok kialakításában ill az eszközök mqködtetésében. Együttmqködési kötelezettsége: önkormányzatok, a madók és mvállalásra jogosultak, vmint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei. A foglalkoztatáspoli célok megvalósulását országosan kiépített merQ-piaci szervezet segíti elQ. Az állami merQ-piaci szervezetek ingyenesen biztosítják a madók és mvállalók számára az alap-szolgáltatást, de lehetséges a magánmunkaközvetítés is. A finanszírozási források többcsatornás elQteremtése. A foglalkoztatási feszültségek megelQzése, kezelése & lehetséges feloldása érdekében aktív foglalkoztatáspoli eszközöket kell alkalmazni ill azt a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával is elQ kell segíteni.
INTERREG: határmenti, transznacionális és interregionális együttmqködés, melynek célja a közösségi terület egészének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlQdése  határmenti együttmqködés fejlesztése segítségnyújtás az Unió belsQ és külsQ határvidékei számára (elszigeteltség leküzdése) lehetQvé tegye a kapcsolódást szélesebb körq európai hálózatokhoz Jogosultak: NUTS III. területek
Intervenció: Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentQs mennyiségq terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszqnését követQen értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, melyek az esetek többségében a belsQ piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelQ korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra.
Intézményes árak: Az EU számos termékre állapít meg intézményes árakat, melyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az alapár és a referencia ár az EU átlagos termelési költségeit tükrözi, ezek alapján kalkulálják a termelési és exporttámogatásokat. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termelQnek, aki termékét a megadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel.
I-TECH program: Az Eui Bizottság innovációs programjának részét képezi & az Eui Befektetési Alappal együttmqködve vezették be 97. júl1-jén. Cél: ösztönözze a technológiailag innovatív kis- és középvállalkozásokkal kapcs korai befektetéseket. A Bizottság kockázati tQkével vesz részt fiatal vállalkozásokban a szakosodott vállalkozói tQkealapokba való befektetések révén.
Kereskedelem kapcsolati típusai: 1. Nem-diszkrimantív rendszerek: " FQként a nem-európai fejlett országokkal fenntartott kapcsolatokat tartalmazza. " Intézményesen a GATT/WTO keretek fedik le, és a legnagyobb kedvezmény elvére épülnek." Az ország-csoportot az OECD tagság is összekapcsolja." A megkülönböztetés mentességet biztosítja a nemzeti elbánás elve is. Tart: A vámok az 1940-es évek vége óta 40% körüli szintrQl 5% körüli szintre épültek le. Az agrárszférában az EU továbbra is erQteljes protekcionizmust alkalmaz. Az uruguayi forduló alapján egyre inkább szabályozottá válik a szolgáltatások és a szellemi termékek kereskedelme.
2. Preferenciális rszk " az ázsiai és latin-amerikai fejlQdQ okal ill a mediterrán régióval fenntartott EU kapcsolatokat jell." Részben az ált preferenciákon alapulnak.(GSP)" A preferenciális ker szabályozására a legtöbb országgal az EU-nak kétoldalú keresi szerzQdése is van." Koncessziókat adnak a vámokra & a mennyi korlátozásokra & szabályozzák a viszonosságot. 3. Szabadkeri rszk: " Az EU szabadkeri alapú társulása lehet egyoldalú v kölcsönös, részleges v teljes körq." Kölcsönös & teljes körq liberalizálás a teljes jogú tagsággal valósul meg, ami az egységes európai piaccal vált teljessé. " Az EU társulások esetében a liberalizálás fQként a mezgazd kimaradása miatt részleges." Kölcsönös liberalizáláson alapul az Eui Gazdi Térség, és esetenként csak ezt tekintik a külsQ szabad ker példájának." Az aszimmetrikus liberalizálás tipikus példái a fejlQdQ országokkal kötött loméi konvenciók, majd a cotonoui egyezmény.
Kohéziós pol: " Az EU ktgvetésének 34%-a (336 milliárd ¬ a 2007 és 2013 közötti idQszakra 2004-es árakon)" Az Unió GDP-jének kb 0,41%-a (vidékfejlesztéssel+halászattal: 0,46%)" Kb fele-fele arányban oszlik meg a régi és az új tagállamok között" A ktgvetésnek több mint ¾-ét a fejlQdésben elmaradt régiók & tagállamok kapják. Kohéziós poli hatása: " Az állami & magánbefektetés növelése a kedvezményezett régiókban (növekedés)" Hozzájárulás a GDP növeléséhez (konvergencia)" Mhelyek létrehozása & a humán erQforrások potenciáljának maxra növelése" A fizikai és humán tQke növelése" Jobb regionális és helyi kormányzás" Pénzügyi stabilitás 7 éven keresztül
Abszorpció változása:" 2006-ig 4% GDP plafon az abszopcióra (nincs tudományos alap) " 2007-tQl sávos határok– EU25 40%-ig GDP 3,7893%– 50%-ig GCP 3,7135% • Magyarország esetében ez a GDP 3,52% éves szinten.
Koppenhágai krit: azt a feltételrendszert jelöli, melyet az Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott a közösséghez csatlakozni kívánó kelet-eui államok számára. l. a demokráciát, a jogállam & az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme, 2. mqködQ piacgazd; annak a képességnek a megszerzése h az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülQ versenyviszonyokkal & piaci erQkkel, 3. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a poli, gazdi és püi unió célkitqzéseinek vállalása, 4. az Unió alkalmas legyen új tagok befogadására.
Kormányköziség: az euroszkeptikusabb államok kedvelik: – a nemzetközi szervezetek olyan döntéshozási módszere, ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és a döntéseket egyhangúlag hozzák. – A kormányok által kijelölt független személyeknek ill a választott képviselQknek pusztán tanácsadó v végrehajtó szerepe van.  Jelenleg a legtöbb nemzetközi szervezet a kormányköziség alapján mqködik.
Költségvetés készítésénél alkalmazott elvek: 1. teljesség elve: Az egységesség elve szerint az 1970-es Ktgvetési SzerzQdés szt a Közösség vmennyi püi mqveletét, összes bevételét & kiadását egyetlen dokban, a ktgvetésben foglalják össze. 2. bruttó ktgvetés (általánosság) elve: a ktgvetési bevételeket nem lehet elQre meghatározott kiadásokhoz kötni & a bevételeket & a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani. Az összes bevételnek az össze kiadást kell fedeznie. 3. éves ktgvetés elve: a Közösség ktgvetésének egyetlen & teljes ktgvetési évre kell vonatkoznia. 4. részletesség elve (kétszíntqség elve): a ktgvetési elQirányzatokat nemcsak egy összegben, hanem kül mélységq bontásban is meg kell adni. 5. ktsvetési egyensúly elve: az Unió ktsvetésében a kiadásokat teljes egészében bevételekkel fedezik. 6. Az Unió ktgvetési számbavételi egysége 81. jan 1-tQl 98. dec 31-ig az ECU volt. 99. jan 1-tQl a költségvetést euroban hagyják jóvá. 7. gondos pénzgazd elve: a ktsvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. 8. nyilvánosság elve: az Unió ktgvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást két hónapon belül közzé kell tenni.
Költségvetés sajátosságai: mqködést biztosítja+ gazdirányító és szabályozó szerepet is ellát. " Redisztributív szerepe: a tagállamok között csoportosít át jövedelmeket. " Nemcsak a tagok hozzájárulásaiból áll, saját bevételei is vannak. • Allokáció funkció. Az EU-ban a költségvetési deficit, és annak finanszírozása nem egy adott ország belügye. • Az adósságállomány növekedésének hatásai az unió teljes egészét érinti. • Kozös valuta használata. • Bizottság álláspontja: • Növelni kell a közös költségvetés súlyát, autonómiáját.
Költségvetés szerkezete – BEVÉTELEK: • 1970-ig az EGK és az Euratom-ot a tagállamok hozzájárulásaiból finanszírozták. • 1970-ben saját forrásokat vezettek be, eredetileg hármat. • 1988-tól 4 bevételi forrása van a közös költségvetésnek:  Vámok: a kívülálló országokból importált termékekre kivetett közös vámtarifa alkalmazásából származó bevételek (25% a beszedQ országok adminisztrációs költsége) 1977-ben 25% - 2001-ben 13%.  MezQgazdasági lefölözések: a CAP keretében a kívülálló országokból importált termékekre kivetett lefölözések is a közös költségvetést illeti meg. ez mozgó vám, ami az alacsonyabb világpiaci árak, és a magasabb közösségi árak közötti különbségek kiegyenlítésére szolgál. Céljuk: csökkentsék a különbséget az Unión belüli ár és az importár között. ’77-ben 25% - 2001-ben 2,1% – VAT-forrás): a hozzáadottérték-adóból származó bevételek. Az Unió államai egységes rendszer alapján fizetik. Nem igazi közösségi adó, a tagállamok a befizetést havonta, az adott költségvetési évre meghatározott összeg arányos részeként teljesítik (1%) . ’81-ben 48,6% - 2001- ben 35,6%. – GNP-forrás: célja h a másik 3 tételt úgy egyenlítse ki h az egyes tagállamok befizetései a GNP meghatározott arányát tegyék ki (1999: 1,27%) . ’91-ben 13,3% - 2001-ben 48,5%. – KIADÁSOK: • MezQgazdaságra fordított kiadások , legnagyobb tétel (kb. 50%). " Strukturális intézkedések, kb. 30%. " Unión belüli politikák, kb. 6,5%. " Unión kívüli programok, segélyek kb. 6,5%. " Adminisztratív költségek, kb. 5%. " Tartalékok, a nem várt többletkiadások kb. 1-1,5%
Környezetvédelmi poli alapelv: " MegelQzés: A környi kármegelQzésre irányuló tev hatékonyabb, mint maguknak a károknak a kiküszöbölése. Károkozó felelQsségének elve. ~ és kiküszöbölésének költségeit a környezet szennyezQinek kell viselniük. Együttmqködés és összehangolás elve: A tagországok környezetvédelmi politikáját össze kell hangolni anélkül, hogy fékezné az egyes nemzetek gazdasági fejlQdését. Kompatibilitás elve: A környezetvi polnak összhangban kell állnia a társ és gazdpolval. Globális felelQsség elve: A közösségnek és tagállamainak környvédi poljuk érvényesítése közben tekintettel kell lenni a közösségen kívüli országokra, különös tekintettel a fejlQdQ országokra.
Közlekedés fejlesztésének hatása a régiókra: Az elérhetQség javítása a gazdasági fejlQdés egyik alapfeltétele. Regionális közlekedés szerepe: a térségi fellendülését,  a kapcsolatbQvülésbQl származó gazdasági és a jóléti hatásokat eredményezheti,  elQnyös helyzetet teremt az exportorientált gazdasági vállalkozásoknak,  összességében erQsíti a régió globális versenyképességét.
Közlekedéspoli célkitqzések: I.A közlekedési mmegosztás átrendezése: A kül közlekedési módok közötti forgalom eloszlásának az egyenletesebbé tétele a cél.  A minQség javítása a közúti ágazatban.  A vasút újjáélesztése. II. A szqk keresztmetszetek megszüntetése: akadályok megszüntetése a fQútvonalakon, finanszírozás gondja. III. A közlekedQk a közlekedéspo középpontjában. IV. A közlekedés globalizálódásának kezelése: A kibQvült Európának hatásosabban kell fellépnie a világban. Galileo: új globális helymeghatározó program
KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA (KAP) az EU egyik legalapvetQbb közös polja, agrártermékek kiemelt kezelése. A közös ktgvetés több mint felével részesedik. Okai: élelmiszer-termelés stratégiai jelentQségq; mg. Európai Agrármodell (multifunkcionális) integrálja a termelQk, a társ prioritásait és céljait 3 fQ területen: 1. termelési: gondoskodik a fogyasztókról a biztonságos és áll élelmiszer és nem élelmiszer jellegq javak tekintetében, javítja az EU versenyképességét a belsQ és a nemzetközi piacokon a fenntartható termelési eljárások megvalósítása mellett is. 2. Területi: megvédeni és javítani a vidéki területeket, a társ által fontosnak ítélt környezeti szolgáltatások nyújtása, biztosítani az infrastruktúrát, a foglalkoztatottság fenntartása Európa-szerte az elnéptelenedés végett. 3. Társadalmi: közremqködik a gazdi és társadalmi kohézió megerQsítésében a társadalmi csoportok és régiók között.
Közös ktsvetés alapjai: " Az EU költségvetése nemcsak a mqködést biztosítja, hanem gazdaságirányító és szabályozó szerepet is ellát. " Redisztributív szerepe: a tagállamok között csoportosít át jövedelmeket. " Nemcsak a tagok hozzájárulásaiból áll, hanem saját bevételei is vannak. " Allokáció funkció. " Az EU-ban a költségvetési deficit, és annak finanszírozása nem egy adott ország belügye. " Az adósságállomány növekedésének hatásai az unió teljes egészét érinti. " Kozös valuta használata. " A tagországok fiskális autonomiája az utóbbi idQben semmit sem gyengült. Bizottság álláspontja: " Növelni kell a közös költségvetés súlyát, autonómiáját (vagy 5. forrás bevezetése, v. VATforrásemelése).
Közös költségvetés alapelvei:" Externalitás: (külsQdleges hatások elve) egyes tevk költségei és bevételei egyszerre több államban jelennek meg, ha az egyikben a haszon a másikban veszteség merül fel, akkor kompenzációra van szükség. " Oszthatatlanság: bizonyos tevket gazdi és mqködési okokból közösségi szinten célszerq megvalósítani. " Kohézió: a szolgáltatások, a jólét, a fejlQdés minát a Közösség minden polgára számára biztosítani kell, ez jövedelemtranszfereket igényel. " Szubszidiaritás: minden kérdést a lehetQ legalacsonyabb szinten kell megoldani. " Társfinanszirozás: az EU közjavakat v közszolgáltatásokat akkor vásárolhat nagyobb arányban, ha a költségek túlnyomó részét vmely tagállam vagy a magánszektor fedezi. • Kiadások nem haladhatják meg a bevételét a közös ktsvetésben nem mutatkozhat hiány. •~ euroban számolják, egy naptári évre vonatkozik.
Közös közlekedéspol 7 pillére:– Ô D
F
H
Œ
Ž

¢
æϺ¥ººv\E0)h×*mho,SB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh@LvB*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh@Lv5>*B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh-M—5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh=xB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhãhJB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhãhJB*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhãhJ5>*B*CJOJQJ\^JaJph
H
Š® ÆB*=#²$n&f)+_.ð1v9Ü
$7$8$H$a$gdbpL

$7$8$H$a$gd¶w

$7$8$H$a$gdsG˜ $a$gdsG˜ $a$gd@Lv $a$gdî7

$7$8$H$a$gdÛ $a$gd¶w $a$gd-M—

$7$8$H$a$gd-M—¤þ¢
¤
´
à
â
î

l
n
Ô




°

²

¶

Ú

ê

2
4
B
~

’
2 6 ^`„ˆŠª¬êÕÀ«–Õê«ê–ê«êՖê«ê–ê«ê«ê«êÀê~f/h×*mh£W5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhw;µ5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mho,SB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh‹B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhãhJB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh-M—B*CJOJQJ^JaJph¬®èìVZ€ÆÊ"@D’–ÜøüBDHŒŽ’´¸îð^bÞàäèT V Z ª éÔ¿§xÔcxcxcxcxcxԏxԏxÔcÔcxcxcԏxc)h×*mh£WB*CJOJQJ^JaJph-h×*mh£WB*CJOJPJQJ^JaJph/h×*mh£WB*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mho,SB*CJOJQJ\]^JaJph)h×*mh-M—B*CJOJQJ^JaJph)h×*mho,SB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh-M—>*B*CJOJQJ^JaJph&ª Ì 
R†ºö2Tjt˜ÄÆö&XZŽÄÊþˆž¾Ò&4næѼѼѼѼѼѼѧzezezPzezPzPzPe)h×*mh¶wB*CJOJQJ^JaJph)h×*mho,SB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhî7B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhî75>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhk,0B*CJOJQJ^JaJph2h×*mhk,05>*B*CJOJQJ\^JaJph-nÐ
B\^¸º|º(*NRÜޘ êÕ껤¤z¤bJ5J5)h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh@Lv5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mho,S5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhÛB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhÛB*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhÛ5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mho,SB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh¶wB*CJOJQJ^JaJph˜ ª Ø À!ð!ü!&"*"B"’"¯"·"å"=#@#A#©#ß#²$ò$%l&n&ª&º&
'êÕêÕêÕêÕêÕêÕê½Õ¨Õ¨Õ{cIÕ2h×*mh²É5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh²É5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhsG˜B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhsG˜5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph/h×*mhNiÈ5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhî7B*CJOJQJ^JaJph
'0'†'î'(((,(œ(Ú(d)f)t))Î)Ò)*+&+*+êÕ껣ê£êÕê‹s^Õ^Õ^Fs/h×*mhw;µ5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh¶wB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh¶w5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh²É5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh²É5B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh²É5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh²ÉB*CJOJQJ^JaJph*+,+.+_.`.}.‰.½.Ü.î1ò12&2*2çл¡‡r]r]‡C)‡2h×*mhNiÈ5>*B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhoYP5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh²ÉB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph2h×*mh²É5>*B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhÄL‰5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh¶wB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh¶wB*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh¶w5B*CJOJQJ\^JaJph
*282Z2h2 3`3Î3æ3ô3ö364J4¤4¦4¸4¼4Ì4ê45:5<5r5t55”56P6€6¶6È6:7éÔ¿ª¿ª¿ª¿ª¿ª¿ª¿“Ô¿~¿~g¿~¿~¿~Ô¿,h×*mhoYPB*CJH*OJQJ^JaJph)h×*mhoYPB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh²É>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh²ÉB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhNiÈ>*B*CJOJQJ^JaJph:7N7R7^7€7†7Ä768p8È89t9v99´9¼9Ê9Ú9æ9ì9: :çÒ½Ò½¨½Ò½¨½ŽvaÒL7La7a)h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhsG˜B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhsG˜5>*B*CJOJQJ^JaJph2h×*mh£W5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mhoYPB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh²ÉB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh²É5>*B*CJOJQJ^JaJph :è::;x;H<€<¢<¦<Î<Ú<Ü<æ<þ<==H>êÕÀÕ«ÕêÀՓ{cLc7)h×*mhâ6IB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhâ6I>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhâ6I5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhÛ5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mhsG˜5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhsG˜B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJphH>†>œ?Ð?Ü?@p@¬@šAÖANBTBxB CFCfChC–CªCD-D7DÄDàD"G|GªG°GêÕÀÕÀÕ«ÕêÕêÀÕêՖ~ÀiRÀiÀi~Ài,h×*mhNiÈ5B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph/h×*mhNiÈ5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhsG˜B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhâ6IB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhÛB*CJOJQJ^JaJph°G¾GòGWHXHrHwHyH¢HI*I+IMINIãIêÕÀ¨Žt\ÕÀE\À-À/ j–ðh×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhNiÈB*CJOJQJ\^JaJph/h×*mhNiÈ5B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhsG˜5>*B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhNiÈ5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mhNiÈ5>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhNiÈB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph "GXHãI¥J S2VZþ\æ_âdl:qlr
$7$8$H$a$gd+


$7$8$H$a$gd+~

$7$8$H$a$gdoYP

$7$8$H$a$gd‹

$7$8$H$a$gd"V $a$gdâ6I

$7$8$H$a$gd«
‹

$7$8$H$a$gd@Lv

$7$8$H$a$gdNiÈ $a$gd@LvãIðIñIJJ!J#J1J3J[J]JmJJ•J—J¢J¤J¥JÂJÃJæϸ¡¸¡¸¡¸¡¸Š¸¡¸¡s[F)h×*mh`V°B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh`V°5>*B*CJOJQJ^JaJph,h×*mhbpL>*B*CJOJQJ^JaJph,h×*mhVRB*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh£WB*CJOJQJ\^JaJph,h×*mhbpLB*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh@LvB*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh@Lv5>*B*CJOJQJ\^JaJphÃJåJpL’LÎLâL(M*M\MbMM¬MìM(N,NJNdNzN”NîNOpOrOšO®O¶OÈOôO
P`PbPªP´PQ,Q’Q²QòQþQR"R ‹B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh«
‹5B*CJOJQJ\^JaJph+ S0SjTlT2VJVLVZZZü\çÒ½Ò¢‡rX@+)h×*mh«
‹B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh«
‹5B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh«
‹5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh"V B*CJOJQJ^JaJph5h×*mh"V 56B*CJOJQJ\]^JaJph5h×*mh"V 5>*B*CJOJQJ\]^JaJph)h×*mh‹B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhâ6IB*CJOJQJ^JaJph/h×*mhâ6I5>*B*CJOJQJ^JaJph
ü\þ\]](]L]š]ò]ô]ú]
^ ^^^"^<^~^¶^Â^Ä^à^â^ä^ü^B_D_f_²_´_ä_æ_$`çͶ¡Œ¡ŒuŒu¶Œu¡Œ¶u¶u¶ŒuŒ¶u¶ŒuŒ¶]/h×*mh‹5>*B*CJOJQJ^JaJph,h×*mhoYPB*CJOJQJ\^JaJph)h×*mhÛB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoYPB*CJOJQJ^JaJph,h×*mhÛB*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhÛ5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh«
‹5>*B*CJOJQJ^JaJph-$`(`,`.`f`¸bÀbâd

eee*e\e´eÚeèeüe0fff¬fàf gLgZg~g¼gÞgàgäghhêÓêÓ꼧wbêbê§ê§ê§ê§ê§b§ê¼ÓwMê)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh‹>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+~ >*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+~ B*CJOJQJ^JaJph,h×*mh+~ >*B*CJOJQJ^JaJph,h×*mh‹>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh‹B*CJOJQJ^JaJphh®hŠiŒiÌijhjŒj˜jþjkll4l6l8lLlêÕ¾Õ©Õ©”ÕêÕ|bH1”,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh+~ 5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh‹>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+~ B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh‹B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh‹B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhoFìB*CJOJQJ^JaJphLlàlTm^m‚mÐm n@n~n¢n¦nÀnÒnìno ošoúo"p$pHp8q:qdq¾qÀqàqâq6r7r9rErêÕêÕêÕêÕ꾦ŽÕê¾êÕê¾Õê¾vêvêvêvê^/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+~ >*B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+~ B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph-ErFrkrlr|r}rr¨rûrs)sHst8t@t‚tît,u€uÐu
wäÏ·Ÿ‡r]r]r]r]r]r]r]rCÏ2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+~ B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh^öB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh^ö5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+~ 5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph5h×*mh+
56B*CJOJQJ\]^JaJph

w0wx:xy^y`y‚y„yœyz2z®zäzêzòzüzêÕêÕ»¤ŠrÕêÕêÕ[C+/h×*mhw;µ>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph2h×*mh+
>*B*CJOJQJ\]^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJphüz{
{

{${({2{<{ˆ{æ{T|X|Z|ž| |º|¼|¾|Ä|çл¡»ÐŒ»Œ»u]u»u]»F,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
6B*CJOJQJ]^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ]^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph2h×*mh+
6B*CJOJQJ\]^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJphÄ|Ò|è|ê|D}‚}ˆ}ª}®}Æ}Ò}Ô}Þ}š~ ~Ð~Ô~fçϸ£Žwϸ_E_£ŽwϸŽ2h×*mh+
6B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhw;µB*CJOJQJ^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mhw;µ>*B*CJOJQJ\^JaJphf€º¾

€€€t€z€˜€¢€¦€~„¦ª¾p‚r‚¦‚Ò‚éÒºÒ¥¥ÒxºaÒºa¥ºG2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mhÅ1Ž>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph)h×*mhÅ1ŽB*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph,h×*mhÅ1Ž>*B*CJOJQJ^JaJph҂ڂð‚ò‚ƒƒ2ƒNƒPƒ^ƒàƒ
„
„„„(„1„2„9„û„éÒ½Ò¥½s\½G½Ò¥½s\½)h×*mh+~ B*CJOJQJ^JaJph,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+~ B*CJOJQJ\^JaJphû„……=…>…M…d…g…p…r…Â…Ã…þ…ÿ…r†t†x†‚†ø‡ˆt‰~‰€‰•ŠŸŠéѼѼ¢ŠrŠ¼Š¼Š¼Š¼Z¼Z¼Z@¼Z2h×*mh+
5B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
6B*CJOJQJ]^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ]^JaJphŸŠ Š3‹4‹D‹F‹N‹ŒDŒ„ŒºŒÐŒHr¦ºÒŽŽZŽ`ŽrŽ0^`hHF‘l‘ö‘(’v“äÏ·Ï·ŸÏ‡Ï‡Ï‡Ï‡Ï‡Ï‡ÏŸoÏXÏXÏXÏXÏXÏXÏ,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
5>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph5h×*mh+
56B*CJOJQJ\]^JaJph"M…Žv“t–”š˜¡ §é¬Dù^ýÿl žš
$
Æóëóóãóóó×óË󿳫«Ÿ

$7$8$H$a$gd

-Œ $a$gd^ö

$7$8$H$a$gdÅ1Ž

$7$8$H$a$gd\,§

$7$8$H$a$gdYR

$7$8$H$a$gdÛ1Ÿ $a$gd¸Wß $a$gd+


$7$8$H$a$gd+
v“Г˜””Δö”¤•Ä•<–p–t–ª–¬–®–þ–.˜„˜™`™d™À™”šÌšÚš›Z›çÒºÒºÒºÒºÒç£ÒŒÒŒÒŒÒŒÒr]H])h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph)h×*mhÛ1ŸB*CJOJQJ^JaJph2h×*mhÛ1Ÿ5>*B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
>*B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
5>*B*CJOJQJ^JaJphZ›¸›"œ$œLœNœrœtœzœ œìžŸŸ² ¸ Ì Ð ˜¡Æ¡êÕêվվթՒx`Õx`Ւx`ÕE5h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mhÛ1Ÿ5B*CJOJQJ\^JaJph2h×*mhÛ1Ÿ>*B*CJOJQJ\]^JaJph,h×*mhÛ1Ÿ>*B*CJOJQJ^JaJph)h×*mh@LvB*CJOJQJ^JaJph-h×*mhÛ1ŸB*CJOJPJQJ^JaJph)h×*mhÛ1ŸB*CJOJQJ^JaJph)h×*mh¸WßB*CJOJQJ^JaJphÆ¡È¡<¢b¢d¢Š¢Œ¢¤¢À¢Â¢”£²£´£Î£à£â£
¦¦¦4¦6¦ §F§L§d§h§çÒ»Ò»£Ò‹£Ò»£Ò‹£Òt\t\ÒAҋ£5h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
6B*CJOJQJ]^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ]^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph,h×*mh+
B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJphh§ä¨©©²©À©Ä©Îªìªðªr«”«–«b¬Š¬‹¬é¬­®öŠöžö ö¸ö¼ö ÷÷r÷v÷z÷”÷–÷êÒºêÒºêÒºêÒºê ˆênºlêˆQêºêºêºêˆQ5h×*mh+
56B*CJOJQJ\]^JaJphU2h×*mh+
5>*B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
B*CJOJQJ\]^JaJph2h×*mh+
>*B*CJOJQJ\]^JaJph/h×*mh+
5B*CJOJQJ\^JaJph/h×*mh+
>*B*CJOJQJ\^JaJph)h×*mh+
B*CJOJQJ^JaJph- hatékonyan mqködQ, áruk és személyek szabad mozgását lehetQvé tevQ belsQ piac megteremtése.  integrált közlekedési rendszer létrehozása.  Transzeurópai Közlekedési Hálózat kiépítése.  környezetvédi érdekekre figyelemmel levQ politika, szigorú biztonsági elQírások.  a közlekedésben dolgozókat és a közlekedést használókat védQ és segítQ szociálpolitika.  Unión kívüli országokkal való együttmqködés fejlesztése
Közös piaci szervezetek (CMO): Cél: egységes európai mezQgazdasági piac. JellemzQi: (belülrQl) szabad áruforgalom, egységes árak, közösségi finanszírozás, a tagállamok termékeinek természetes preferenciája Alapelvei: A piac egységessége a tagországok közötti kereskedelemben ’! szabad áruforgalom, egységes versenyfeltételek A közösségi preferencia célja az európai termelQk védelme az olcsóbb agrárimporttól. A pénzügyi szolidaritás alapján a CMO-k és a piaci beavatkozásoköltségeit közös pénzügyi alapból fedezik (EMOGA).
KÖZÖS PIACI SZERVEZETEK FP ESZKÖZEI: KülsQ véd. Intézményes árak. Exporttám. Intervenció. Termelési támogatások. Feldolgozás támogatása. Közvetlen termelQi kifizetések. Önszabályozás ösztönzése. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések.
Közösségi kezdeményezések: meghat célkitqzések mellett léteznek ~ is, melyekben maga a Közösség tesz javaslatot konkrét programok megvalósítására a tagállamokban. Ezek száma: 1989 és 1999 között 13 volt. Jell:  Az EU Bizottsága dönt a támogatás mértékérQl és célterületeirQl a benyújtott javaslatok alapján.  projekt finanszírozású, többségben ágazati célú támogatásokat foglal magába..  Fedezetét a Strukturális alapok meghat arányaként különítik el. 3 jellemvonás: támogatás a nemzetközi, határmenti és régiók közötti együttmqködés fejlesztésére.  a kivitelezés kezdeményezésének lentrQl-felfelé történQ módja.  magas kivitelezési színvonal a helyszínen. Interreg, Urban, Leader, Equal prog
Központi Bankok Európai Rendszere(ESCB): " Az EU gazdaságpolitikájának támogatása " Közös európai valuta kibocsátása és értékállóságának biztosítása " Egységes monetáris politika irányítása " Külföldi fizetQeszközök kezelése " Fizetési forgalom zavartalansága " Pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása
Latin-Am: Egyesült Királyság és Franciao ellenzi. Spanyolo & Portugália csatlakozásakor kezdtek a régió felé fordulni. 1985-ben megkötötték a San José-i
megállapodást. Ebben az EK csoport-csoport kapcsolatok kialakítását jelölte ki célul. Az amerikaiak Lomé-ihoz hasonló preferenciákat szeretnének. Az EK környvédelmet és emberi jogokat vár a segélyekért. Ennek köszönhetQen 1995-ben létrejött a DAmi Vámunió, a MERCOSUR (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay).1998 EU-MERCOSUR megállapodás: az EU számára kevésbé jelentQs sok területet érint adósságválság, kereskedelmi gátak, protekcionizmus csökkentése, drogker, latin-ami kooperáció elQmozdítása. 2004 tavaszán lezáródtak a tárgyalások a MERCOSURral egy szabadkeri övezetrQl. 2004. oktben a szabadkeri megállapodás aláírása meghiúsult.
Lisszaboni célok: (2000. már 23-24)A lisszaboni Stratégiaként meghirdetett koncepció a foglalkoztatás, a gazdi reformok és a szoc kohézió megerQsítését célozzák a tudásalapú társadalom kiépítésével párhuzamosan. A stratégia eredeti kpi célkitqzése h az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlQdQ gazdaságává váljék, mely képes a fenntartható fejlQdésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több & jobb munkahelyet teremt. Végrehajtása néhány év alatt túl bürokratikussá vált. A 28 fQ célkitqzést és 120 köztes célt 117-féle mutatóval mérQ évi közel 300 jelentés lehetetlenné tette a stratégiai gondolkodást. A problémákra legélesebben a Wim Kok volt holland miniszterelnök vezette munkabizottság mutatott rá 2004-es elemzésében. A Barroso-bizottság a tapasztalatokra támaszkodva átdolgozta a Lisszaboni Stratégiát, kevesebb, de jobban megvalósítható célt kijelölve. Az elsQdleges prioritás ma a növekedés & a mhelyteremtés elQsegítése mindenekelQtt az infrastruktúra, a társi és gazdi kohézió & a K+F erQteljesebb támogatásával. A lisszaboni csúcs értelmében az egy évtizedre szóló stratégiát a tagállamok állam-és kormányfQi a rszes tavaszi csúcstalálkozóikon vizsgálják felül és egészítik ki.
Lisszaboni csoport: K+F és versenyképesség növelési forrásokra jó eséllyel pályázó tagállamok. Dánia, Svédország, Finno, Íro, Egyesült Királyság és a dán-finn hatásra a 3 balti állam(Észto, Litvánia, Letto). uniós gazdpolii kérdésekben hasonló vélemény. költségvetési vitában már eltérQ érdekek és álláspontok (nemzeti kontra uniós finanszírozás elQtérbe helyezése).
Loméi szerzQdés: 1975-ben, Togo fQvárosában írták alá az Unió és a 71 fejlQdQ ország gazdi együttmqködésére. Az EU kidolgozott 1 püi stabilizáló mechanizmust (STABEX) is, mellyel az exportra kerülQ mezQgazdi termékek áringadozásából keletkezQ károkat enyhítik. Az EU egyoldalúan vámmentes kert biztosított a fejlQdQ országok mezQgazdi termékei számára. Az európai országok célja: a gyarmati idQk elmúltával is biztosítani tudják az ipar számára szükséges nyersanyagokat ill továbbra is jó pozíciókat alakíthassanak ki a fejlQdQ országok növekvQ piacain. Kezdetben 5 évre kötötték. Ma 58 orsz csatlakozott.
Magyar közlekedés integrációja: A magyar közlekedési piac szereplQinek korlátozott versenyképessége miatt, a versenyesély javítása érdekében a fokozatosság, az átmenet biztosítására volt szükség. A tárgyalások menetrendje Átvilágítás (közlekedés: 98. nov - 99. márc)  360 közlekedési jogszabály.  Magyar tárgyalási álláspont (99. júl) - 7 átmeneti mentesség (derogáció).  Bizottsági vitaanyag a közúti közlekedésrQl.  EU közös álláspont (01. dec 21.) - 6 pozitív válasz. Problémák: 20-30 éves lemaradás a közlekedés területén (EU-15). Gyorsforgalmi úthálózat alacsony sqrqsége, rossz minQségq utak. CsökkenQ vasúti részarány. Kevés a korszerq kiszolgálóeszközökkel rendelkezQ közforgalmú kikötQ. Kombinált szállításhoz szükséges infrastruktúra hiánya.
Maastrichti konvergencia krit: " 1. Fiskális krit: ktsvetési hiány < GDP 3%-a, államadósság < GDP 60%-a." 2. Nagyfokú árstabilitás. Az infláció 1,5%-al lehet magasabb, mint a 3 legalacsonyabb inflációjú ország értékeinek számtani átlaga. " 3. Kamatláb konvergencia. A legstabilabb 3 ország átlagos kamatlábánál 2%-al lehet magasabb a hosszútávú nominális kamatláb. " 4. Árfolyam stabilitás. +-2,25%-os ingadozási sáv, középárfolyam leértékelés nem megengedett.
MezQgazd környezeti célok, feladatok: tájmegQrzés, a kultúrtáj ápolása és a diverzitás fenntartása, mely kiterjed: -a kultúrfaj-diverzitásra, a termesztett növények és a tenyésztett-tartott állatok sokféleségére, - a spontájfaj-diverzitásra azaz a területen élQ, spontán elQforduló növények és állatok sokféleségére, - a biotóp-diverzitásra, amely a tájkarakternek megfelelQen, finoman strukturálja a teret, és élQhelyeket biztosít a spontánfaj-diverzitás számára,- a földhasználati diverzitásra, vagyis a gazdálkodási ágazatok, földhasználati típusok és formák sokszínqségére, - az üzemi méret-diverzitásra, - a gazdálkodási rsz és intenzitási fok szerinti diverzitásra, a talajt, a vizeket, a levegQt, az élQhelyeket és az élQvilágot érintQ környezetterhelés csökkentése ill. elkerülése
MezQgazdi kvótarsz jell: A közös agrárpol egyik eszköze a kvótarsz, melyre azért volt szükség, mert a Közös Agrárpolitika bevezetését követQen nagymértékben bQvült az Unió mezQgazdi termelése. Sok terméknél feleslegek alakultak ki, ezért azok korlátozására kül kötelezQ keretszámok (értékesítési kvóták) betartását írták elQ az egyes tagországok számára. A kvóták a termelQknek általában nem jelentenek feltétlenül termelési korlátozást, hiszen túllépésük nem von maga után büntetést, ám a kvóta fölötti termelésre nem jár közösségi támogatás. Kvótarsz csak azokban a mezQgazdasági ágazatokban mqködik, melyekben közvetlen támogatás ill garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási rsz mqködik. Nincs tehát kvóta pl a zöldség-gyümölcs ágazatban, a borszQlQtermesztésben, a baromfi-, sertéságazatban és sok más mezQgazdi termék esetében sem. Valódi termelési kvóta a tejkvóta vmint a cukorkvóta, mely fizikai értékesítési korlátot jelent, mivel a nemzeti kvóta túllépését az EU püi szankciókkal terheli nemzeti szinten.
Multifunkcionális mezQgazd: az Unió tagországai, a lakosság bQséges, biztonságos és nagyon változatos élelmiszer-ellátása, a tevékenység hosszú távon fenntartható legyen, kímélje messzemenQen a környezetet, Qrizze meg az élQvilág sokszínqségét, Qrizze meg a vidék lakosságmegtartó erejét, a mezQgazdból élQk jövedelme legyen versenyképes más szakmákéval, biztosítsa a vidék kultúrált tájjellegét, alkossa szerves részét a terület- és vidékfejlesztési stratégiáknak.
Nemzeti Euró Koordinációs Biz: A Kormány a 1071/2007. (IX.12.) számú határozatával az euró bevezetés technikai feltételeinek megteremtése érdekében  javaslattevQ, véleményezQ és tanácsadó testületként  létrehozta NEB-et.
Nemzetekfölöttiség A nemzetközi szervezetek 1 másikfajta döntéshozási módszer.  A hatalmat független kijelölt hivatalnokok, a törvényhozó testület által megválasztott képviselQk vagy a tagállamok népessége gyakorolja.  A tagállamok kormányainak is van hatalma, de ezt más szereplQkkel kell megosztaniuk.  A döntéseket ezenkívül többségi szavazással hozzák, ennélfogva elQfordulhat h egy tagállamot akarata ellenére kényszerít a többi tagállam egy döntés megvalósítására.
NUTS rsz: EU területi beosztásának jegyzéke, statisztikai rsze  az uniós tagállamok eltérQ méretq & jellegq régióit viszonylag egységes statisztikai rszben hat meg. A jegyzékben szereplQ területi szintek egységeire általánosságban a régió fogalmát használják. 1 többszintq, hierarchikus osztályozás legyen: három regionális (1, 2, 3), majd késQbb 2 lokális szinttel (4, 5). Az adatok elérhetQsége és a regionális pol mqködése, mint praktikus okok miatt elsQsorban a tagállamokban intézményesített területi felosztásra, azaz az adminisztratív régiókra épített. A regionális szinteknél a népesség min & max száma is irányadó.
Regionális pol: " Az eui integráció alku folyamat 1 hatékony eszköze, mely lehetQvé teszi h szegényebb, elmaradottabb országokat a regionális pol keretei közt megvalósított jövedelemtranszferek keretében kárpótolják. " Egy adott egységnek lemaradásának csökkentését v. felszámolását célzó intézkedéseknek és eljárásoknak az összességét jelenti  gyengébbek felzárkóztatása " Még nem szerepelt a Római SzerzQdésben. 4 alapelv: " Koncentráció: az eszközök hatékony felhasználása érdekében pontosan meghatározott célkitqzésekre kell összpontosítani a forrásokat. (Partnerség: a strukturális alapok a nemzeti programokhoz járulnak hozzá, a programokat a tagországok nyújtják be, a végrehajtás: közösségi, országos, reg, helyi szervezetek együttmqködésében. " Programozás: a tagállamok átfogó fejlesztési terveket készítenek a célkitqzések alapján  un Közösségi támogatási keretek v programdokumentumok. " Addicionálitás: Az Unió nem felváltani, hanem kiegészíteni kívánja a tagállami támogatásokat (kiegészíti a nemzeti programot, társfinanszírozás)
Schengeni egyezmény 1985: az EU  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Eur%C3%B3pai_Uni%C3%B3_h%C3%A1rom_pill%C3%A9re" \o "Az Európai Unió három pillére" 1. és 3. pillérének része, mely elsQsorban a belsQ határQrizet megszüntetését és a külsQ határok közös ellenQrzését jelenti. Az Egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja(Izland, Norvégia), és vannak nem-EU-beli tagjai is. Nem minden aláíró tagország alkalmazza.
Strukturális Alapok: (Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975: A Közösségen belüli regionális és szociális különbségek csökkentése strukturális intézkedések ’! szerkezetátalakítás kiegészíti a (1957) Európai Szociális Alap és az (1962) EMOGA tevékenységét a tagállamok befizetéseinek újraelosztása a tagállamok kvótarendszer alapján részesültek belQle A Strukturális Alapok legjelentQsebb összetevQje. A reg polira szánt összegek legnagyobb része kb 45% ezen keresztül jut el a tagországokba. Az alap a közös ktgvetésbQl több évre elQre meghatározott forrásokkal rendelkezik, melyeket 88 óta minden ktsvetési idQszak elején megemeltek. Az alap az 1. idQszakban a nemzeti reg polkat támogatta. Az ERFA támogatásai olyan témaorientált prioritások köré csoportosulnak, melyek tükrözik a konvergencia, a reg versenyképesség & foglalkoztatottság, vmint az európai területi együttmqködés célkitqzéseiben megfogalmazott alapelveket.
(Európai Szoc Alap (ESF m: ESZA) 1960: Célja:a merQpiac alkalmazkodó képessé-gének növelése. " 1971-ben megreformálták( a támogatott projecteket közösségi alapok alapján választották ki " 1983(Fiatal mvállalók esélyeinek növelése. 1988ban vált a str alap részévé. LegfQbb funkció: HumánerQforrás fejlesztés tám. " Jelenlegi támogatást az alap által támogatott személyek ill szervezetek vehetik igénybe." Céljai: az oktatási rsz hatékonyságának növelése, jobb költséghatékonyság, kiegyensúlyozott gazdi és társ fejlQdés, társ befogadás elQmozdítására és a foglalkoztatás egyenlQtlenségeinek csökk.
2000-2006 Célkitqzései:" Aktív merQ-piaci pol" Mnélküliek reintegrálása" Fiatalok merQpiac integrációjának elQsegítése" EsélyegyenlQség javítása" Oktatás, szakképzés, tanácsadás fejlesztés" MerQpiaci kínálat alakulása" Vállakozásfejlesztés" HumánerQforrás fejlesztés" EgyenlQtlenségek javítása
(Kohéziós Alap 1993: (Maastrichti SzerzQdés)" Kedvezményezettjei nem régiók, hanem a közösségi átlag GNP 90%-át el nem érQ tagállamok (a 4 leginkább elmaradott közösségi tagállam) Íro, Spo., Port, Görögo) " Célja: az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezQ tagállamok gyorsabb felzárkóztatásának a támogatása. Célja h erQsítse a gazdi & társi kohéziót & csökkentse a kül régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevQ különbségeket. Teve 2 területre korlátozódik: Környvéd+fQ közlekedési hálózatok. " A ~ összege 93 99 között 15,5 milliárd ECU. " Meghat projektek közvetlen finanszírozására szolgál. " Finanszírozási területei:  Környezet minQségének megQrzése, javítása (az emberek egészségének védelme, természeti erQforrások ésszerq kihasználása).  Közlekedési infrastruktúra kiépítése, fejlesztése (elsQsorban a transzeurópai közlekedési hálózatban). A 2007es évtQl a ~ beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a kül alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.
(Európai MezQgazdi és Vidékfejlesztési A 1962: Akkori cél h segítse a mezQgazd termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növelését. Járuljon hozzá a mezQgazdi termékek piacának stabilizációjához. Az átképzést és a nyugdíjba vonulást is támogatja.1972-tQl a közösség saját mezQgazdi strukturális polival rendelkezik. 1985-ben újabb reform.1988-tól az EMOGA Orientációs Része integrálódott a SAba. Jelenleg 2 pillér mezQgazd+vidékfejl
(Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei 1995 (FIFG, m: HOFE). A létrehozás célja a közösség vizeinek túlhalászata. A halállomány újratelepítése. Versenyképes vállalkozások létrehozása. A tengerrel nem rendelkezQ országok is részesednek alapból.
Strukturális Alapok felállításának célja: " Püi alap létrehozása" Infrast fejlesztésre" Helyi gazd diverzifikálására" MerQ képzésre, átképzésre" Gazdi ágazatok fejlesztésére. 1988: SAlapok refomja: erQsítik a koordinációt. A ~ felhasználását 88-ban újraszabályozták(Öt célkitqzés:1. fejlQdésben elmaradott területek. 2. ipari termelés hanyatlása által érintett régiók, gazdi. átalakulás, szerkezetváltás. 3. hosszú távú & a fiatalok mnélkülisége elleni tám. 4. mvállalók átképzése. 5. a) mezQgazdi termelés + halászat modernizálása,strukturális alkalmazkodása b) magas agrárfoglalkoztatottságú területek fejlesztése. 88: Strukturális Alapok refomja: erQsítik a koordinációt:  Az alapokat kül idQpontokban állították fel.  Mqködésüket elQször az 88-as reform során koordinálták.  A cél az alapokból származó pénzösszegek hatékonyabb felhasználása.
Szociális Karta:(1961) az Európa Tanács egyik legfontosabb nemzetközi szerzQdése, melynek célja az állampolgárok legalapvetQbb jogainak & szociális biztonságának megerQsítése. EU-s vonatkozása az Amszterdami SzerzQdéssel került elQtérbe. Magyarország 1991-ben írta alá. 19 jog: mhoz való jog, igazságos mfeltételekhez, biztonságos és egészséges mfeltételekhez, tisztességes díjazáshoz, szakszervezeti jogok, kollektív tárgyalásokhoz, gyermekek és fiatalkorúak védelemhez, dolgozó nQk védelemhez, pályaválasztáshoz szükséges tájékozódáshoz, szakmai képzéshez, egészség védelméhez, társadalombiztosításhoz való jog, szoc & eüi segítségre, szoc jóléti szolgáltatásokban való részesülés j, fizikailag v szellemileg fogyatékos személyek ja a szakmai képzésre, fizikailag v szellemileg fogyatékos személyek ja a társi & szakmai rehabilitációra, család joga a szoc, jogi és gazdi védelemre, anyák és gyermekek joga a szoc és gazdi védelemre, külföldi mvállalás joga, bevándorló munkások védelme.
Töröko: 1963-ban írták alá a társulási egyezményt. Cél: vámunió és teljes jogú közös piaci tagság volt. FejlQdQ jellege miatt a társulást 5 éves elQkészítési idQszakkal indították. A török termékek egy részét az EK preferenciális elbánásban részesítette. 1969 ankarai egyezmény: A török ipari termékek nagy részére és a mezgazdi termékek egy részére is EK importvámok leépítése. Kötelezték h EK importjára két lépcsQben (12 ill. 22 év alatt) leépíti a vámokat & a 2. periódus végére a mennyiségi korlátozásokat is eltörli. Az EIB-tQl további hiteleket kap. Csatlakozási kérelmét 87-ben adta be. A Bizottság ezt poli és gazdi okokból elutasította. A vámunió 95-ben életbe lépett. Az 1üttmqködésrQl kedvezQ tapasztalatokat hozott, a problémák jelenleg poli jellegqek. Nyílt végq tárgyalásokról van szó, ahol a tagság nem garantált. A felvételre csak 2014 után kerülhet sor. A török fegyveres erQk ismételten beavatkoznak a politikai életbe(terror). Eleget kell tennie a társulási megállapodásban említett kötelezettségeknek. Vallási kisebbségekkel kapcs polt hozza összhangba a szabad vallásgyakorlásnak az emberi jogok és alapvetQ szabadságok védelmérQl szóló európai egyezmény és az Emberi Jogok Eui Bíróságának esetjoga által meghatározott elvével. El kell ismernie az örményországi népirtást. Becsületgyilkosságok, az emberi jogok megsértése, a vallásszabadság hiánya, a keresztények elleni támadások.
Üzleti angyalok hálózata: fejlesztését szolgáló program célja h hozzáférést biztosítson a kis- és középvállalkozások számára a banki finanszírozáson és a formális kockázati tQkén kívüli egyéb új finanszírozási forrásokhoz. Az üzleti angyalok volt vállalkozók, akik a társaságuk eladása után be akarnak fektetni új társaságokba, és segíteni akarják Qket a tapasztalataikkal. A Bizottság az ~ létrehozásával foglalkozó megvalósíthatósági tanulmányok költségének maximum 50%-át, vmint a regionális v nemzeti hálózat létrehozását célzó kísérleti intézkedések költségeinek maximum 50%-át finanszírozza. A megvalósíthatósági tanulmányokat legfeljebb 1 évig, a kísérleti intézkedéseket pedig 3 évig finanszírozzák.
VIDÉKPOLITIKA: vidék fogalma ’! mezQgazdaság ’! KAP. EU: vidék az a terület, amelyen a mezQgazdasági tevékenység és a zöld felület (erdQ, rét, legelQ) dominál, kis népsqrqség és beépítettség jellemez, és ahol a lakosság jelentQs hányada a mezQ-, erdQ-, vad- és halgazdaságból él. Vidéki térségnek számít az a terület, ahol a népsqrqség 100 fQ/km2 alatt van. E területeken él az EU lakosságának 17,5 %-a, viszont ez az EU összterületének a 80 %-át jelenti.
Visegrádi négyek: ktgvetési vitában gyakran 1 tömböt képeznek.  lengyel-magyar érdekazonosság a mezQgazd kapcsán Franciaogal. közös célok: elsQbbség a kiegyenlítés és felzárkóztatás célkitqzéseinek, szolidaritás elve.  az új célkitqzésekre szánt források növelése nem történt a kohéziós politika rovására. 4%-os GDP plafon megtartása

Hasonló témájú dokumentumok

Gazdasági Matematika 1.

- 2012-01-13 08:13:10

elmélet

- 2008-01-22 17:59:54

mit tudtak a régiek - puska

- 2008-04-15 22:47:00

pénzügy fogalmak pusi

- 2009-06-11 18:26:04

Puska4

- 2009-02-12 17:38:04

számvitel puska

- 2008-06-19 16:52:41

puska2

- 2008-05-14 11:18:47

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Sikeres vizsga után írd meg tapasztalataid a tantárggyal, vizsgával kapcsolatban. Miből érdemes tanulni, mennyi készülés kell, milyen volt a vizsga... Ha mindenki így tesz, sokkal egyszerűbb lesz elkezdeni a tanulást egy olyan ember tapasztalatainak a birtokában, aki már elvégezte a tantárgyat. Ehhez kattints a tantárgyra a Tanulmányaimban, majd a Véleményem a tárgyról linkre a jobb felső részen.

11.05-2 14. a munkapiac xii fej0001 4. algoritmusok antropológia arc ásványok civilisztika dendrológia egyéb etnikai kisebbség évszámok excel fogalmak gazdföci gazdjog gerle jános-féle gyakorlódolg házi doga ii. jogfosztás jövedék kaffka karrier kidolgozott komplex konzultáció környezetgazdaságtan környezetvédelem kutatásmódszertan laskay gábor leppelés megoldások metafora nemzeti kisebbség növények operációs rendszerek órai jegyzet politológia pr elmélet reklámelmélet román sejtbiosz stat sűrűség szemiotika turizmus vállalatirányítás villamos gépek vizsgatételek