1. ZH - Locke (csak 10 kérdés, szövegrészletek nélkül)
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÚjkori FilozófiaZH1. ZH - Locke (csak 10 kérdés, szövegrészletek nélkül)
2008.11.17 17:37:56
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
1. ZH Locke
Hogyan különbözteti meg Locke a tudást a becsléstQl? Milyen fajtái vannak a tudásnak?
A cél nem a szkepticizmus legyQzése, hanem elemezni miben áll a tudás, és annak alapján megállapítani, hogy mirQl rendelkezhetünk tudással, s mivel kapcsolatban kell beérnünk a puszta vélekedéssel ( becsléssel ).
Tudás vs. vélekedés hagyományos megkülönböztetés.
Tudás: az ideák egyezésének vagy meg nem egyezésének észlelése = egy állító vagy egy tagadó kijelentés igazságának belátása. (Tudás: törvények, rendszer, ami szükségszerq, alapvetQ; bizonyos.) Vélekedés: esetlegességek, partikuláris tények; bizonytalan. Locke így értelmezi.
Idea: fogalom, képzet, érzéki benyomás bármilyen gondolati, észlelési állapot tartalma (mint Descartes-nál). Az ideák a mentális kijelentések alkotó elemei. Idea Locke honosítja meg Angliában
Tudás (törvények, rendszer, ami szükségszerq, alapvetQ; bizonyos)
A piros szín
A megegyezés belátásához nem kell más az ideákon kívül.. Maguk az ideák feljogosítanak a kettQ összekapcsolására.
Másként: ha megérted a szavakat, el tudod-e dönteni igaz. A szót megérteni = a neki megfelelQ ideával rendelkezni. Mint látni fogjuk, nem feltétlenül triviális. Pusztán a gondolat komponensei elégségesek-e. Itt most nem feszegetjük azt a kérdést, hogy honnan vannak az ideák. A kérdés az, hogy ha már megvannak, eldönthetQ-e pusztán belQlük a kijelentés igazsága.
Becslés (/Vélekedés: esetlegességek, partikuláris tények; bizonytalan.)
A víziló húsa édes
A viziló, a hús, és az édes ideái alapján nem dönthetQ el. Valami más is kell az ideákon kívül.
Ez a valami lehet: 1. tapasztalat (saját tapasztalat, ti. a megfelelQ tényrQl való tapasztalat)
2. tanúbizonyság (mások tapasztalata)
A tudás fajtái
Intuitív: egyetlen egyszerq belátás (közvetlen belátás. Ahogy ma mondanánk: önevidens)
A kék sötétebb a sárgánál
Demonstratív (bizonyításra épülQ): az alany és az állítmány megegyezése vagy meg nem egyezése közvetítQ ideák révén belátható. (az ideák önmagukban nem kapcsolhatók össze. De ha bevezetünk megfelelQ közvetítQ ideákat, akkor azok révén már össze tudjuk kapcsolni, ld. a háromszög példát. A demonstratív tudás nem triviális! A matematika nem az)
A háromszög szögeinek összege egyenlQ 180 fok
Érzéki: egyedi dolgokkal kapcsolatos tudás aktuális érzékelés alapján. (a kurrens érzékelésbQl származó ideáknak más a jellege, mint az ugyanilyen tartalmú de nem kurrens érzékelQk származóknak. Más érzés kaviárt enni, mint emlékezni a kaviár ízére. (Többé senki sem költene kaviárra!) Ha éppen tapasztalunk valamit, ellenállhatatlan a bizonyosság. De ez csak addig tart, amíg az érzékelés folyamatban van. Ha hátat fordítok a táblának, akkor a tudás átadja a helyét a becslésnek. Általános tapasztalat, hogy ilyen gyorsan nem lehet egy táblát kivinni)
A tábla zöld amelyet éppen néznek.
ErQsen emlékeztet Descartes-ra világos és elkülönített belátás bár Descartes, aki nem bízik az érzékekben, soha nem fogadná el tudásnak az érzéki tudást.
Hogyan teszünk szert Locke szerint általános ideákra? Hogyan bírálja az álláspontját Berkeley?
Ideáink eredete
Az elem születéskor üres papiros (I.1.2.).
Egyszerq ideáinkat a tapasztalatból szerezzük: az érzeklésbQl (piros, édes, szögletes, kemény) valamint a reflexióból, azaz belsQ tapasztalatból (észlelés, akarás, megkülönböztetés). Ezeket csupán befogadjuk, megszerzésükkor passzívak vagyunk.
Az összetett ideákat (arany, lopás, szabadság, háromszög, testvér) az egyszerq ideákon végzett mqveletek révén alkotjuk meg.
Vajon az összes idea származhat ilyen módon a tapasztalatból?
Absztrakt ideák
az elme az egyedi tárgyakról szerzett, egyedi ideákat általánosítja; ami oly módon történik, hogy úgy tekintjük ezeket, amint az elmében megjelenítésekként állanak, elhatároltan minden további létezéstQl s a valóságos létezés olyan körülményeitQl is, amilyenek például az idQ és a hely, valamint bármely más kísérQ ideától. Ezt nevezzük tehát elvonatkoztatásnak, melynek során egyedi létezQkrQl megszerzett ideák a maguk egész fajának általános képviselQivé válnak; nevük pedig általános név lesz, amelyet bármire alkalmazhatunk, ami csak az adott elvont ideával összhangban áll. & Így ha az elme ma megfigyeli ugyanazt a színt a krétában vagy a hóban, amit tegnap a tejbQl szerzett be, akkor csak a régebbi megjelenítést veszi fontolóra, és az illetQ nem teljes egészének képviselQjévé teszi meg; s miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a hangsorral mindig ugyanazt a minQséget jelöli meg, bárhol is képzeli el avagy fedezi fel; s ekként jönnek létre az univerzálék, legyenek bár ideák vagy kifejezések.. (II.11.9.)
1. egyed 2. egyed 3. egyed
a b c d e a b f g i a c i k j
a b c d e a b f g i a c i k j elvonatkoztatás ( absztrakt idea a
Igaz-e Locke empirista tanítása, ti. hogy minden ideánk a tapasztalatból származik? Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: az absztrakt ideák. Tudunk általánosan gondolkodni az emberrQl, a tölgyfáról, a fehér színrQl. A nyelv is tanúsítja: vannak általános neveink. Milyen ideákat társítunk az általános nevekhez? Absztrakt ideákat. Az absztrakció elvonatkoztatás egy sajátos mqvelet, melynek révén konkrét dolgokra vonatkozó ideákból absztrakt ideákat kapunk.
Egyedek különbözQ és közös vonásokkal (piros betqk). Valamely egyedrQl való ideánk ezen konkrét ideák sajátos gyqjteménye. Elvonatkozatunk a különbségektQl, ami megmarad az lesz egy új idea tartalma. Itt a egyetlen ideának tqnik mint a fehér példájának. De lehet összetett is: pl. az ember ideája összetett.
A háromszög ideája
Ekként például nem követel-e némi fáradságot és ügyességet a háromszög általános ideájának létrehozása (amely pedig nem is tartozik a legelvontabbak, legátfogóbbak és legnehezebbek közé), tekintve, hogy ennek sem lapos-, illetve tompaszögqnek, sem derékszögqnek, sem egyenlQ oldalúnak, sem egyenlQ szárúnak, sem pedig egyenlQtlen oldalúnak nem szabad lennie, hanem ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyikének sem. Valami tökéletlen dolog ez valójában, ami nem is létezhetik: olyan idea, melyben bizonyos részek több, különbözQ és összeférhetetlen ideából épülnek föl. (IV.7.9.)
Berkeley kritikája
Valóban van olyan ideánk a háromszögrQl, amely sem lapos-, illetve tompaszögq, sem derékszög, sem egyenlQ oldalú, sem egyenlQ szárú, sem pedig egyenlQtlen oldalú, hanem ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyike sem? Nekem ugyan nincs.
Jogos-e?
Igen ám, de egy helyen Locke valami furcsát ír. Világos: a háromszög absztrakt ideája nem tartalmazhatja a konkrét ideák vonásait, de ugyanakkor vonatkoznia kell mindegyik konkrét háromszögre. Némi fordítási hiba az utolsó sorban. Természetesebb az angol szöveget úgy olvasni, hogy összeférhetetlen ideák részeibQl áll. Összeférhetetlen ideák részeibQl alkotható ellentmondásmentes idea. Az ember ideáját konkrét férfiak és nQk ideájából alkotom meg, de nem teszem bele sem a férfit, sem a nQt.
Berkeley, aki komoly veszélyeket lát az absztrakt ideákban lecsap.
Locke vs. Berkeley
Az általános ideák képzetek hiszen az érzékekbQl más nem származhat.
B adottnak veszi, hogy az általános ideák képzetek, érzéki jellegq reprezentációk, mentális képek. Vitás kérdés, hogy Locke szerint így van-e. Szerintem nem. De háromszög absztrakt képzetét nem tudjuk megalkotni. (Valamelyes absztrakció van a képzetekben: hány csík van az elképzelt cirmos farkán?) Akkor hogyan lehetnek általános ideák? Az elvonatkoztatás nem egy sajátos idea megalkotása.
A képzetek nem (elég) absztraktak ld. háromszög.
A háromszögnél mqködik. És máshol. Miféle képzet?
Az általános ideák nem absztrakt ideák.
Hanem? Konkrét ideák, melyeket oly módon használunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk egyedi vonásaikat. Pl. a háromszög szögeinek összegére vonatkozó bizonyításban nem használjuk ki azt, hogy hegyes szögq háromszögrQl van szó. Tehát: nem készítünk egy sajátos ideát, amely azokat és csak azokat a tulajdonságokat tartalmazza, amelyek minden háromszögben megvannak.
Próbálja meg egy konkrét képzetének felhasználásával, Berkeley receptjét követve, elgondolni azt, hogy a férfiak csapodárok!
A képzet miért éppen a férfiakra vonatkozik? Hogyan mutathatja a csapodárságot?
Képzeljünk egy megcsalást. ElQször: Miért a férfiakra és nem a nQkre vagy az emberekre? A geometriai bizonyításnál nincs ilyen gond: világos, hogy mely vonásokat használjuk ki a bizonyításnál: az egyedi vonásokat nem használjuk, ezért vonatkozik a bizonyítás a háromszögekre általában a használat révén így lesz egy idea általános. Ott egyértelmq, hogy a konkrét képzet milyen vonásait használjuk fel. Másodszor: a csapodárság nincs a képen. Ahhoz, hogy a képzet egy megcsalás képzete legyen, hozzá kell tennünk egy csomó dolgot, ami nem része a képzetnek. (És ha jegygyqrqt képzelünk a férfi ujjára?)
Locke-nak igaza van: igenis kellenek absztrakt ideák. De hogyan jöhetnek ezek az érzékekbQl?
Locke-nak igaza kell, hogy legyen. De hogyan jöhetnek absztrakt ideák érzéki benyomásokból? Most már nagyjából sejtjük.
Mit ért Locke az ideák valóságosságán? Az ideák mely fajtái valóságosak és miért?
Locke: az idea nem attól valóságos, hogy létezik neki megfelelQ dolog, hanem attól, hogy megfelel Qsképének.. A hárpia ideája nem felel meg Qsképének, a háromszögé megfelel.
A valóságosságnak egy olyan fogalmára van szükség, amely megengedi, hogy a matematika valóságos legyen, míg a mitológiai lényekre vonatkozó tudás ne legyen az. Az alapgondolat ez: a hárpia és a háromszög nem ugyan fajta ideák, szubsztancia ill. modusz, és különbözQ fajtájú ideáknál a valóságosság nem ugyanazt jelenti. A szubsztanciáknál valóban az kell a valóságossághoz, hogy létezzen neki megfelelQ dolog, de a moduszoknál nem.
Egy idea Qsképe az, ahonnan feltételezésünk származik, aminek a jelölésére szánjuk, és ami a mintát alkotja, amihez az ideának igazodnia kell.
A valóságosságot Locke az Qsképnek való megfelelése azonosítja, s ha különbözQ ideák esetében mások az Qsképek, a valóságosság is némileg mást jelent. Az Qskép a standard, aminek az ideáknak meg kell felelniük.
A szubsztancia ideák Qsképei állandóan együtt járó megfigyelhetQ tulajdonságok. A szubsztancia ideák akkor valóságosak, ha ténylegesen létezik olyan tulajdonságnyaláb, amelynek megfelelnek.
A hárpia ideája szubsztancia idea. De nincs olyan ismétlQdQ mintázat, amely a madártestbQl és förtelmes nQi arcból áll. Ennélfogva a hárpia ideája nem felel meg semmilyen Qsképnek, ezért nem valóságos.
A szubsztanciáknál maguk a dolgok. A dolgokról, mint dolgokról, úgy szerzünk tudomást, hogy bizonyos tulajdonságok együtt járnak. Példa: a számítógépem: adott méret, alak, szín, súly egy fix tulajdonságegyüttes. Ilyen tulajdonságegyüttesek az ideák Qsképei. És egy szubsztancia idea akkor valóságos, ha megfelel egy ilyen Qsképnek vagyis ha van egy vele egyezQ stabil tulajdonság együttes.
A moduszok ideái önmaguk Qsképei. Mivel minden dolog megfelel önmagának, a modusz ideák mind valóságosak. Kivétel: ha összeférhetetlen ideákból állnak (pl. ártatlan tolvaj) ekkor nem létezhet nekik megfelelQ dolog.
Eltérés a szubsztanciáktól. A szubsztancia-ideáknak valamilyen külsQ mintához kell igazodniuk. Ha nem igazodnak, nem valóságosak. A moduszoknak nem kell külsQ mintának megfelelniük. Ha nem felel meg nekik semmi, attól az idea még valóságos.
Mi történik, ha kiderül, hogy nincs egy ideának megfelelQ dolog?
Szubsztancia ideák esetében (hárpia) az ideát revideálnunk kell, vagy el kell vetnünk.
Modusz ideák esetében (háromszög) nem kell ilyesmit tennünk.
A moduszoknál nincs ilyen elvárás. Szabályos háromszög nem létezik, s ezt nem rójuk fel a háromszög ideájának. Vagy vegyük a vallástudomány szakirány ideáját. Ez az idea jóval azelQtt létezett, hogy lettek volna a szakirányba tartozó kurzusok, vagy lettek volna ilyen hallgatók. Amikor megírtuk a tantervet, s olyanokat szerepeltettünk benne, hogy a vallástudomány szakirányos hallgatóknak kötelezQ két félév egyháztörténetet hallgatniuk, nyilván nem írtunk butaságokat. A háromszög és a vallástudomány szakirány elQször mentális konstrukcióként létezik. Valóságosságukhoz elég, ha létezhetnek nekik megfelelQ dolgok, vagyis nem ellentmondásosak. Itt nincs külsQ minta. A modusz ideák önmaguk Qsképei.
Mire jó ez?
Elhatárolhatjuk a létezQ dolgok természetét vizsgáló természettudományt a matematikától és az etikától..
A szubsztancia ideák a természettudomány által tárgyalt fajták. Itt elvárás, hogy létezzen a dolog. A kentaurok anatómiájáról szó könyv nonszensz. De megszámlálhatatlanul nagy halmazokról szóló matematikai értekezés nem az. Egy történetesen soha végre nem hajtott szabálysértés szankcióit tartalmazó törvénykönyv sem az. Locke az ilyen fogalmokhoz kapcsolódó ténylegesen különbözQ elvárásainkat bontja ki.
Az egyszerq ideák Qsképei a dolgokban rejlQ képességek a nekik megfelelQ ideák kiváltására. Pl. a piros ideájának Qsképe bizonyos dolgok képessége arra, hogy ezt az ideát keltse bennünk.
Az egyszerq ideákat nem szerezhetjük meg másként, mint a dolgok ránk gyakorolt hatásának eredményeképpen. Ezért, ha semmilyen dolognak nem lenne képessége a piros ideájának kiváltására, az ideát nem szereznénk. Következésképp minden egyszerq idea megfelel valamely Qsképnek, tehát valóságos.
Az egyszerq ideáknál mi az Qskép? Képesség. Passzív elsajátítás. Automatikus valóságosság.
Ellenvetés: ami a dolgokban megfelel a másodlagos minQségei ideáinak, az egészen másmilyen, mint amilyennek az idea mutatja.
Válasz. A képesség az Qskép, nem a képesség alapja vagy oka. Az egyszerq ideáknak nem az a szerepe, hogy tudományos igényq leírást nyújtanak a valóság szerkezetérQl. Olyan alapvetQ megkülönböztetések megtételére szolgálnak, amelyek birtokában elboldogulunk. A világost meg kell különböztetni a sötéttQl ennek révén tudjuk mikor kell felkelni, kell-e vinni esernyQt. De annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk tenni, nem kell tudnunk, hogy a mi a fizikai magyarázata világosságnak. Elég ha detektálunk valamit. Az, hogy annak, amit detektálunk, mi a tudományos leírása, más lapra tartozik.
Itt az elvárás minimális: az idea révén valamit ténylegesen detektáljunk. S ez automatikusan teljesül. Ugye: az egyszerq ideákat passzívan szerezzük meg. A piros és a vak.
Miért van tudományos ismeretünk a matematikáról, és lehetne az erkölcsrQl?
A modusz ideák megragadják a valóságos lényeget. Miért? A háromszög ideája: három egyenes által határolt síkidom. Ami pedig a háromszögekre általánosan jellemzQ tulajdonságokat meghatározza, az pontosan ez: hogy három egyenes által határolt síkidom.
Egy dolog akkor háromszög, ha és amennyiben megfelel a háromszög ideájának. Ha nem felel meg neki, nem háromszög. A háromszögbQl adódó tulajdonságok egyszerqen a háromszög ideájából adódnak. Minden, ami a háromszögekre általánosan jellemzQ, az ideából fakad. Ezért a modusz ideák megragadják a valóságos lényeget.
EbbQl az ideából, megfelelQ közvetítQ ideák segítségével, a háromszög összes tulajdonságát bebizonyíthatjuk. Ez a tudás nem semmitmondó hiszen az ideáról önmagában nem állapíthatók meg ezek a tulajdonságok, csak közvetítQ ideák révén. Ez a tudás valóságos, bár csak feltételesen vonatkozik létezQ dolgokra. Egyedül eszünkön és kitartásunkon múlik, hogy a matematikából mennyit ismerünk meg.
Ennélfogva a moduszokról lehetséges tudás. Közvetlenül hozzáférünk ahhoz, ami a háromszög tulajdonságai fakadnak. Bizonyító tudás. Bizonyító, ezért nem semmitmondó. És valóságos. A létezQ dolgokról csak feltételesen szól. Ha van valami, ami háromszög alakú, akkor. Elvi korlátja nincs itt a tudásnak.
Az emberi cselekedetekre, jellemvonásokra és azok erkölcsi megítélésére vonatkozó ideák szintén moduszok. Ennélfogva elvben az erkölcs a matematikához hasonló demonstratív tudomány lehetne. Ténylegesen nem az: az erkölcsi ideák nagyon bonyolultak, nehéz Qket változatlanul emlékezetben tartani. Rögzítésükre nincsenek ábráink, se más jelölésrendszerünk. Következésképpen az erkölcsi terminusokon nem ugyanazt értjük, és jelentésüket mi magunk sem tudjuk megQrizni.
Háromszög és matematikai ideák egyszerq moduszok. A kevert moduszok jó része emberi cselekedettel stb. kapcsolatos. Ugyanúgy moduszok, ezért elvben ugyanolyan tudás lehetne. Gond: a bizonyítás stabil ideákat követel, melyek komponensei állandóak. Ez lényegében az, hogy a szavak jelentésének az érv folyamán állandónak kell lennie ha nem,ÊÞ
è
Ú
Ü
Þ
`
b
d
v
F H ¤ hlôö
°p ´ 068X´êìPR¢8:¦&(êì:6-üøüîçÝçÖÒÖÒÖÊÖÝçÖçÝÀÖçÖ¸®¸ÖÝÀ¦ÖççÖççÖçÝçÖ¸çÝçÖ¸çÝçÖ¸ç
h98ýhÒ/æhW¢hÔ"6h98ýhyYð\hW¢hyYð6>*hW¢hyYð6h98ýhyYð5\hW¢hyYð5hW¢
h98ýhyYðh98ýhÔ"5\
h98ýhÔ"hâõhÔ"5>*h WÉhÔ";Êv
Þ
8ôö°÷÷æÛÛÍÍ´ʹ͢ÍÍ´$Ädð7$8$^Äa$gdW¢
$dð7$8$a$gdÔ"
$7$8$a$gdyYð
$dð7$8$a$gdyYð
$7$8$a$gdÔ"$
&
Fdð7$8$a$gdÔ" $a$gdÔ"°p 2¤R:ì:v-x-z-|-: íßßßßμμμªßßß$
&
Fdð7$8$a$gdÔ"$dð7$8$^a$gdW¢$Ädð7$8$`Äa$gdÊtn$
&
Fdð7$8$a$gdÊtn
$dð7$8$a$gdÔ"$Ädð7$8$`Äa$gdW¢6-t-v-|-: Z $$8$2,4,6,n,Â,Ð,Ø,æ,ö,-0-2-8-T-l-v-|-¶2¸233´3R8v8Ö88:b:t:Ø>î>þ>??÷ïëá×ÏÈ×Ï×Ï×ϾϾϴϩÏ×Ï¡ÏÏ×Ï×ÏÏ×Ï×zsohÔ"
h98ýhÔ"h98ýhÔ"5\h98ýhÊtn6\]hW¢hÊtn>*\hW¢hÊtn\h98ýhyYð\ j®h98ýhÊtn\h98ýhÊtn>*\h98ýhÊtn7\
hW¢5\h98ýhÊtn\h98ýhÊtn5\h98ýhÔ"5>*hyYðhW¢hÔ"6hW¢hyYð6): Z ¶ "#$$8$6,t,¾,|-133´3R8x8b:t:R>Ø>Ú>??Bôééééééééééééééééééééôôô×$Ädð7$8$^Äa$gdW¢
$7$8$a$gdÊtn
$7$8$a$gdÔ"?BCChC´C¶C¸CFG(HàLâLMNNN:OPöST TUUºV¼V¾VÂVæVÎYÐYä\æ\ê\ú\_2_z`ú`"b$bºfÀf g¢g÷ðì÷ðèðàðà÷èðàÜØÎǿǵǮ¿¦¿¦¿w¿p
hW¢6]hW¢h98ý6>*hâõhâõ6]hâõ
hâõCJ hâõhâõ5\
hâõhâõhW¢hâõ6
hW¢h98ýhW¢hâõ5\hW¢h98ý6
hW¢hâõhâõhÔ"5>*h98ýhÊtnhW¢hÔ"6hW¢hÔ"
h98ýhÔ"hW¢hW¢6,BChC¸CFG(HàLâLMNNNNNN:OPôåôÖôåÄôôĶ¶¶¶¶¥
$7$8$a$gdâõ$
&
Fdð7$8$a$gdÔ"
$dð7$8$a$gdÔ"$Ädð7$8$^Äa$gdW¢ $Ä7$8$^Äa$gdW¢ $Ä7$8$`Äa$gdW¢
$7$8$a$gdÔ"PöSU¼V¾V:XÐYä\æ\^z`ü`ªa$b g¢gºgh¸kºk0mxoðåðÚÚÚðÏÚÚÚÚÚðÚÚÚðÚÁÁ
$dð7$8$a$gdâõ
$7$8$a$gdW¢
$7$8$a$gdâõ
$7$8$a$gd98ý $Ä7$8$^Äa$gdW¢¢g¸ghºkÀkÜkÜlàlônobotoxozoo¦o¸oºo.pHpwwFwÜwÞwÐyÒyD|F|(XZ´¶ ¬´ÂV
X
ÂöïçïÝïÙïÎÆÎƾç¾ç¾ç¾çº¶¬¢ïïÝïïöïÝïxsxqU he+c6he+châõ6he+che+c6he+chW¢hW¢6CJhW¢hW¢6hâõhâõhâõ5>*hâõhÔ"5>*hW¢hÔ"hW¢h98ý6h98ýhâõ5h98ýhâõ56]h98ýhâõhâõ5\hW¢hâõ6
hâõhâõhâõhâõ6],xo.p(qÀuwwww w"w$w&w(w*w,w.w0w2w4w6w8w:w
wíÛÛÛÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ
$dð7$8$a$gdÔ"$Ädð7$8$^Äa$gdW¢$Ädð7$8$`Äa$gdW¢>w@wBwDwFwÞwÒyF|Z´¶X
" $ & ( ññññàÒÀ² Òñññññ$hdð7$8$^ha$gde+c$Ädð7$8$^Äa$gde+c
$dð7$8$a$gde+c$Ädð7$8$^Äa$gdW¢
$dð7$8$a$gdâõ$
&
Fdð7$8$a$gdÔ"
$dð7$8$a$gdÔ" akkor ekvivokáció. Ha bonyolult ideákról van szó, a komponensek a levezetés során észrevétlenül megváltoznak. A kevert ideák pedig bonyolultak. Ezért az erkölcsi érvelések gyakran kudarcot vallanak. Mások más ideákat kapcsolnak a szavakhoz. Ha magunkban érvelünk, dettó.
Locke szerint miért nem lehet tudomány a testekrQl?
A szubsztancia ideák nem ragadják meg a valóságos lényegeket. Az arany ideája: sárga, csillogó, nehéz, képlékeny, tqzálló test. De az aranynak vannak további tulajdonságai pl. királyvízben oldódik. Az arany ideában foglalt tulajdonságegyüttes nem határozza meg, hogy az arany milyen további tulajdonságokkal rendelkezik. Az arany ideája ezért pusztán névleges lényeg. Legjobb sejtésünk szerint az arany valóságos lényege valamilyen korpuszkuláris szerkezet de mivel a részecskéket nem látjuk, errQl nem alkothatunk ideát.
Itt viszont elválik a valóságos lényeg a névlegestQl. Névleges, ami alapján osztályozunk, egyszerq ideák gyqjteménye laikusoknál rövid, tudósoknál hosszabb. De azt, hogy az így rangsorolt dolgoknak milyen közös tulajdonságaik vannak, a dolgok természete határozza meg, nem az ideánk. Locke a korpuszkuláris filozófia híve: részecskék, tulajdonságok, elrendezések. Az óra-hasonlat. A belsQ szerkezet határoz meg mindent. A mi ideánk azonban csak a belsQ szerkezet által meghatározott megfigyelhetQ tulajdonságegyüttes része. Nem ez az, ami a közös tulajdonságokat meghatározza. Pusztán névleges lényeg.
A valóságos lényeg hozzáférhetetlen.
Ha tapasztalati úton kiderítjük, hogy az arany királyvízben oldódik, két lehetQségünk van. (1) Ezt belefoglaljuk az arany ideájába, (2) nem foglaljuk bele. Az arany a királyvízben oldódik (1) esetben tudás lesz, de semmit mondó. (2) esetben megmarad becslésnek..
A természetrQl nem lehet tudomány a kísérleti módszerre vagyunk utalva, ami csak becslést nyújt.
DöntQ lépés a tudás-vélekedés distinkció lebontása felé.
A két opció csupán becslést nyújt. Általános ugyan, de nem tudás. Ergo nem tudomány. A tudás-vélekedés distinkció. Locke-nál nincs semmilyen olyan természettudományos ideánk, amely valódi lényeget fejezne ki, s ezért elbírná a bizonyítás terhét.
Hogyan kapcsolódik Locke szerint az azonosság kérdése a fajtákhoz? Miért gondolja, hogy van kapcsolat?
Atomok azonossága: folyamatosan fennálló test, mely nem változik
Anyagtömbök azonossága: egyazon atomokból álló, folyamatosan fennálló test
Az élQ teremtmények azonossága azonban nem egy azonos részekbQl álló tömbön múlik, hanem valami máson. Azonosságukat ugyanis az anyag nagyobb darabjainak megváltozása sem befolyásolja: hiszen ha a tölgy kicsiny palántából hatalmas fává nQ, s utána megnyírják, mindig ugyanaz a tölgy marad; s ha a csikó felnövekszik, és hol kövér, hol ösztövér ló lesz belQle, mégis egész idQ alatt ugyanaz a ló marad; jóllehet a részeik mindkét esetben szembeötlQen megváltoztak; úgyhogy, bár valójában egyikük sem maradt ugyanaz az anyagtömb, az egyik ettQl még ugyanaz a tölgy lesz, a másik pedig ugyanaz a ló. Ennek magyarázatát abban leljük, hogy e két esetben, tehát egyfelQl az anyagtömb, másfelQl pedig az élQ test esetében, az azonosságot nem azonos fajtájú dolgokról állítjuk.
Az azonosság fajtáktól függ
t0 t1
anyagtömb `" anyagtömb
tölgyfa = tölgyfa
Thészeusz hajójának problémája. Az eredeti hajó idQvel elhasználódott. A korhadt gerendákat újakkal cserélték ki. Végül lett egy olyan hajó, amelyben egyetlen eredeti darab sem volt már. Az eredeti darabokból pedig újra összeállítottak egy hajót. A kettQ közül melyik Thészeusz hajója?
A megoldás: attól függ, milyen fajtaként azonosítjuk, faanyag vagy hajó, növény vagy agyagtömb.
Locke megoldása
Az azonossági állítások szerkezete nem
a = b (a ugyanaz, mint b)
hanem
a =fajta b (a ugyanaz az anyagtömb/tölgyfa/ló/stb. mint b)
[A tölgyfa] az anyagrészecskék olyan elrendezQdése, amely egy tölgyfa részeit alkotja; s e részek olyan szervezQdése, amely alkalmas arra, hogy fölvegye és elossza a táplálékot, hogy ezáltal fönnmaradhasson, és létrehozhassa a tölgy fáját, kérgét és leveleit, melyek a növényi élet velejárói. Miután pedig azt nevezhetjük egyedi növénynek, ami az egyetlen, közös életbQl részesülQ részek ilyetén szervezQdésével rendelkezik egy összefüggQ testen belül, ezért ez mindaddig ugyanaz a növény is marad, amíg ugyanabban az életben részesedik, még akkor is, ha ezt az életet új anyagrészecskékkel megosztja is, melyek eleven egységet alkotnak az élQ növénnyel, egy hasonlóképp folytatódó szervezQdében, amint ez az illetQ növényfajra jellemzQ. (II.27.4.)
Ugyanígy az állatnál és az embernél:
t0 t1
fajra jellemzQ szervezQdés ( ( ( ( ( fajra jellemzQ szervezQdés
folyamatos élet
Hogyan jellemzi Locke a természeti állapotot, és hogyan magyarázza a belQle való kilépést?
A természeti állapot:
1. tökéletes szabadság
2. egyenlQség
Hogyan milyen szerzQdést érdemes megkötni, az a természeti állapot jellemzQin múlik. 1 és 2 mint Hobbes.
3. a természeti törvények érvényesek
De ha a szabadság állapota is ez, mindazonáltal mégsem a szabadosság állapota. A természeti állapotot a természeti törvény kormányozza, amely mindenkit kötelez; és az ész amely maga ez a törvény mindenkit, aki csak hozzá fordul, megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien egyenlQk és függetlenek, senki sem károsíthat meg egy másik embert, életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban.
Vannak természettörvények mint Hobbesnál. Hobbes elsQ törvénye: törekedj a békére, ha nem, használd fel a háború minden eszközét. Locke iménti megfogalmazása az elsQ tagmondatnak felel meg, de a másodikat nyilván nem tagadná.
4. munkával tulajdon szerezhetQ
A föld és az összes alacsonyabb rendq teremtmény közösen minden emberé, mégis mindenkinek tulajdona a saját személye. Ehhez senkinek sincs joga, csak magának. Testének munkája és kezének mqve szoros értelmében az övé. Amit tehát kiemel ebbQl az állapotból, amelyben a természet hagyta, azt összevegyítette munkájával, hozzátett valamit, ami az övé, ezzel tulajdonává teszi.
Hobbes nem foglalkozik a tulajdon genezisével. Locke igen: az Q társadalma lényegében a tulajdonosok társadalma.
A természeti állapotból való kilépés okai
A természeti törvény betartatása mindenkinek joga. Ámde:
1. nincs olyan érvényes, rögzített és ismert törvény, amelyrQl elismernék, hogy jó és a rossz mértéke
Értelmezési gondok. Ésszel beláthatók, de amit belátunk, nem az nem elég kimunkált és aprólékos: az alapelveket az ész kideríti, de a részletekrQl hallgat. (Pl. együtt dolgoztunk, kb. fele-fele, de a másik betegség miatt kihagyott egy hetet; akkor fele-fele, avagy változnak az arányok) A büntetés mértéke nem ismert. Ki tartatja be? Mindenki, de van két nehézség.
2. mindenki bíró, és mindenki végrehajtója is a természeti törvénynek, s mivel az emberek elfogultak önmaguk iránt, nagyon könnyen megeshet, hogy a saját ügyeiknél túlságosan elragadja Qket a szenvedély és a bosszúvágy
Bírák lehetnénk saját ügyünkben.
3. hiányzik az a hatalom, amely megalapozná és alátámasztaná a helyes ítéletet, és biztosítaná kellQ végrehajtását
Mi van, ha az elkövetQ erQsebb? Kockázatos lenne.
Valóban ezek az igazi okok?
Minthogy ugyanis mindenki király, akárcsak Q maga, mindenki egyenrangú, és a többség nem tartja szigorúan tiszteletben a méltányosságot és az igazságosságot, ebben az állapotban nagyon bizonytalan a tulajdon élvezete. Ezért az ember hajlandó arra, hogy megváljék attól az állapottól, amelyben Q maga szabad ugyan, de tele van félelmekkel, és állandóan veszélyeknek van kitéve.
Akik megdöntik a jogos politikai hatalmat] újból a hadiállapotnak teszik ki az embereket.
A szerzQdéssel nem a hadiállapotból akarunk kimenekülni, hanem egy alapvetQen békés állapot kisebb problémáit megoldani. Locke látszólag el akar határolódni Hobbestól az emberi természetrQl festett sötét kép miatt, és ateizmusgyanús nézetei miatt rendkívül népszerqtlen. Retorikailag ezért távolságot kell tartani tQle valójában azonban igazat ad neki.
Milyen korlátai vannak Locke szerint a politikai hatalomnak?
1. Nem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával.
A törvényhozó hatalom a társadalom minden tagjának egyesített hatalma, amelyrQl lemondtak annak a személynek vagy gyülekezetnek a javára, amely a törvényhozást megtestesíti, ezért e hatalom nem lehet nagyobb, mint amekkora hatalmuk ezeknek az embereknek a természeti állapotban volt.
A felhatalmazás korlátozott. DE: háború esetén katonai szolgálatra van szükség, továbbá adót kell szedni. De ez a rendelkezés nem önkényes, ti. a társadalom tagjainak védelmét szolgálja.
Senki sem adhat át nagyobb hatalmat, mint amekkorával Q maga rendelkezik.
Jogaink a természeti állapotban is korlátozottak. A természeti törvények értelmében akkor sem rendelkezhetünk önkényesen mások életével és tulajdonával. A szerzQdéskötés, amellyel a politikai hatalom létre jön, jogok átruházása. De csak olyan jogokat adhatok át, amik megvoltak
LegvégsQ határai tekintve a törvényhozók hatalma a közjóra korlátozódik a társadalomban. A társadalomban nem szqnnek meg a természeti törvény elQírásai, hanem sok esetben csak világosabbá válnak, mivel az alapvetQ törvény az emberiség megvédése, semmiféle emberi törvény nem lehet jó vagy érvényes, ha ellentétes ezzel.
Az áldozat a közjót szolgálja. . A természeti törvények a szerzQdéskötés után is érvényben maradnak, csak éppen pontosításra kerülnek, és expliciten meg lesznek fogalmazva. Nem felülírjuk Qket.
2. A törvényhozó vagy legfQbb hatalom nem igényelhet magának olyan hatalmat, hogy rögtönzött, önkényes rendeletekkel kormányozzon, hanem kihirdetett állandó törvények alapján és felhatalmazott, ismert bírók útján kell igazságot szolgáltatnia és döntenie az alattvalók jogairól. Különben békéjük, nyugalmuk és vagyonuk éppúgy nem lesz biztonságban, mint ahogy nem volt a természeti állapotban.
Hobbes is preferálja az állandó törvényeket, a bölcs uralkodó így kormányoz. De ha az uralkodó nem így jár el, nem cselekszik jogtalanul. Locke-nál igen. A rendeleti kormányzás megengedhetetlen. Ha nincsenek állandó szabályok, akkor nem tudjuk, mire van jogunk. Ez bizonytalanságot eredményez. Enyém vagy nem enyém? Márpedig az állam létrehozásával biztonságot és kiszámíthatóságot remélünk. Tkp. a rendeleti kormányzás magában hordja az önkényes rendelkezés lehetQségét.
3. A legfQbb hatalom senkitQl nem veheti el beleegyezése nélkül tulajdonának semmilyen részét sem. Minthogy ugyanis a tulajdon védelme az állam célja, és ez az, amiért az emberek társulásra lépnek egymással, ezért szükségképpen feltételezi és megkívánja, hogy az embereknek legyen tulajdonuk; enélkül azt kellene feltételeznünk, hogy elveszítik, amikor tagjává lesznek a társadalomnak, holott éppen ez volt az a cél, amiért csatlakoztak hozzá.
(a) Természetesen nem kell egyesével meginterjúvolni a polgárokat. A beleegyezést a választott képviselQkön keresztül adjuk meg.
(b) Ha nem ilyen módon történik, akkor önkényes rendelkezés van. Ti. az államot a tulajdon védelmére hoztuk létre. Ha beleegyezés nélkül elvehetQ a tulajdon, nem részesül védelemben. Akkor nem éri meg akkor a szabadságunkról ellentételezés nélkül mondanánk le.
(c) Kibukik Locke koncepciójának fogyatékossága: az állam tulajdonosok szövetsége. És akiknek nincs tulajdonuk? Persze valamennyi mindenkinek van, de soknak olyan kevés van, hogy az már nem is igen van veszélyben.
4. A törvényhozó testület nem adhatja át másnak a törvényhozó hatalmat. Ez ugyanis ráruházott hatalom, amelyet az emberektQl kapott, ezért akik a kezükben tartják, nem adhatják át másoknak.
Idegen uralom. Másrészt itt felszínre jön, hogy a locke-i elképzelésben fontos szerepe van a bizalomnak. Azért mondok le bizonyos jogokról, hogy cserébe védelmet kapjak. Csak annak engedem át, akiben megbízom, s azért, hogy adott célra használja. Ha a törvényhozó átruházná a hatalmat, olyasvalakinek adná, aki iránt nincs meg a bizalmam.
Hogyan viszonyul Locke Hobbes álláspontjához, miszerint az uralkodó nem sértheti meg a szerzQdést?
Hobbes
A természeti állapot hadiállapot.
A természeti állapotban mindenre jogunk van, még a másik testére is.
Egymással szerzQdünk.
A jogainkról való lemondás abszolút.
Az így létrejövQ hatalom (szinte) korlátlan és egységes.
Locke
A természeti állapot nem hadiállapot.
A természeti állapotban csak arra van jogunk, amit a természeti törvények megengednek.
A hatalom leendQ birtokosával szerzQdünk.
A jogainkról való lemondás feltételes.
Az így létrejövQ hatalom korlátozott, és megosztott.
Összehasonlítás. Két összefüggés.
Egy: különbözQ természeti állapot, különbözQ jogosítványok. Hobbes természeti állapota olyan szörnyq, hogy ennek elkerülése érdekében minden jogunkról lemondunk. Bármi inkább, csak ne hadiállapot. Megéri alávetni magunkat egy korlátozatlan hatalomnak. Locke úgy gondolja, hogy nem éri meg. Az abszolút uralkodó semmivel sem jobb a hadiállapotnál, sQt: róka vs. oroszlán. Kisebb hatalmat adunk, és feltételesen.
KettQ: mivel a hatalom birtokosa szerzQdQ fél. Ennélfogva a szerzQdés Qt is köti. Következésképpen megsértheti azt.
EbbQl egy sor kérdés adódik: az elsQ, hogy mikor sérti meg a hatalom a szerzQdést?
A szerzQdés megsérül, ha
Az elsQ lehetQség, hogy a végrehajtó hatalom önjáró lesz, és negligálja a törvényhozást.
1. megváltozik a törvényhozó hatalom
az uralkodó más törvényt érvényesít, mint amilyet a törvényhozó hatalom alkotott
megakadályozza a törvényhozás összeülését
az uralkodó az emberek beleegyezése nélkül megváltoztatja a törvényhozók választóinak személyét és a választás módját
nem érvényesíti a törvényeket
idegen hatalomnak veti alá a népet
A második, amikor a törvényhozás nem jár el a szerzQdés szerint ami annyit tesz, hogy túllépi a korlátait. A törvényhozás csak azt teheti, amire felhatalmaztuk.
2. a törvényhozás a beléje vetett bizalommal ellentétesen tevékenykedik
ha tagjai megpróbálnak tulajdonsértést elkövetni az alattvalókkal szemben, és megpróbálják önmagukat vagy közösség valamely részét olyan úrnak megtenni, aki önkényesen rendelkezhet az emberek életével, szabadságával vagy vagyonával
Melyek Locke legfontosabb érvei a vallási türelem mellett?
Tolerancia: a politikai filozófiai érv
Az állam célja a polgári javak (élet, szabadság, testi épség, tulajdon) biztosítása.
A vallás célja a lélek üdvének biztosítása.
A lélek üdve nem tartozik a polgári javak közé. Miért?
Mert:
1. Analogikus érv: a lélek olyan, mint az egészség. Az ember dolga saját egészségérQl gondoskodni, s az állam csak akkor léphet közbe, ha mások egészségét kockáztatja.
2. Az egyes ember maga viseli vallási meggyQzQdéseinek következményeit ezért az a döntés, hogy milyen vallást követ, Qt magát illeti meg.
Az állam nem avatkozhat vallási ügyekbe, amíg azok nem érintik a polgári javakat.
Locke érvelése: lehetnek vallási gyakorlatok, amelyek érintik a polgári javakat pl. rituális emberáldozat.
Pragmatikus érv
A szertartások és hitek hatósági szabályozásával nem biztosítható a lélek üdvössége.
A szertartások esetében: cselekedetem csak akkor Istennek tetszQ, ha önkéntes. Ha kényszer hatására veszek részt egy szertartáson, mit sem ér.
A hitek esetében: hiteim nem állnak akaratom uralma alatt. Hiába is akarnak kényszeríteni, hiszem, amit hiszek.
A politikai filozófiai érv mellett a pragmatikus érv: aki hatósági eszközökkel próbálja az embereket a helyes vallásra téríteni, nem érhet célt.
A locke-i türelem határai
A hatóság részérQl nem szerezhet jogot a türelemre az olyan egyház, amelyben mindenki, aki abba belép, átkerül egy másik fejedelem védelmébe és szolgálatába.
Ez klasszikus protestáns érv a katolicizmus ellen.
Semmiképpen nem tqrhetQk azok, akik tagadják Isten létét. Az istentagadók elQtt ugyanis nem szilárd és szent a hqség, a szerzQdés és az eskü, amelyeke pedig az emberi társadalom összetartó kötelékei, annyira, hogy ha Istent vagy akárcsak eszméjét kivesszük belQle, az egész társadalom összeomlik.
Feltételezi: isteni szankció nélkül elszabadul a pokol.
Nem ejt szót a felekezeti egyenjogúságról.
Hasonló témájú dokumentumok
- 2008-07-27 22:25:32
- 2008-12-06 12:02:53
- 2010-01-20 06:12:19
- 2008-11-30 19:09:32
- 2010-09-13 18:52:03
- 2010-01-04 14:27:32
- 2011-06-04 15:15:26
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
