talajvédelem 3-4-12
Országok listája
HungaryPannon EgyetemGeorgikon Mezőgazdaságtudományi KarTermészetvédelmi mérnökiTalajvédelemJegyzetektalajvédelem 3-4-12
2008.11.17 16:03:40
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Talajvédelem 3.óra
Az elsivatagosodás talajtani szempontjai
Sivatag (definíciók)
Igen száraz éghajlatú, csaknem teljesen növényzet nélküli terület (sivár pusztaság; futóhomok; terméketlen kopár) [Magyar ÉrtelmezQ Kéziszótár, 1975.]
A Föld felszínének olyan területe, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges [Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, 2002.]
Large area of waste land, waterless and treeless, often sand-covered [The Advanced Learners Dictionary, 1994.]
Sivatagok (földrajzi elhelyezkedés szerint)
1. Trópusi sivatagok
(TérítQk mentén, zonálisan (20 30°)
Afrika: Szahara Kalahári
Ausztrália: Ny és Közép
2. Kontinentális sivatagok
Kontinensek belsejében: Góbi, Takla-Makán
3. Kultur sivatagok
KülönbözQ emberi beavatkozások közvetlen vagy közvetett hatására jöttek létre.
Sivatagok (anyaguk szerint)
szikla-, kQ-, kavics-, homok-, agyag-, sós-, jég-, fél-sivatagok
- mállási stádium, vízhiány, csapadék, talajvíz, sóbepárlódás hatása ( növényzetmentesség foka ( lepusztultság foka
Sivatagok területe
Perm korszak (290 250 millió év): száraz hQség, sófelhalmozódás;
Jura korszak (160 100 millió év): csapadékszegénység és száraz hQség; nagykiterjedésq sivatagok a térítQk környékén (Botucata, Colorado fennsík, Szahara; Góbi)
1985: Föld szárazföldi területének 1/3-ad része (!) sivatag/félsivatag
Terjedés: 12 millió hektár/év, növényzeti övek eltolódása
Súlyosan veszélyeztetett: 20 millió km² Kína, Afrika75%, USA 30%, Latin Am. 25%, Spanyol 31%
[Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, 2002]
Sivatagok kialakulása
Feltételei:
- vízhiány (csapadék, felszín alatti vizek)
- sófelhalmozódás
- erózió (víz okozta, szél okozta)
- emberi tevékenység (?)
Következményei:
- szélsQségesen extrém ökológiai körülmények
- nincs (vagy nagyon korlátozott) víz
- nincs (vagy csak alig van ) élQvilág
- nincs (vagy nagyon lassú és meg-meg-szakított) talajképzQdés
- sivatag, desert, pusztinü (puszta): nem teljesen szinonim fogalmak!
- sivatagosodás, ariditás, szárazság, aszály, degradáció ( vegetáció, talaj degradációja??
Sivatagosodás I.
Növényzettel borított területek kopárrá válása
- természetes sivatagok újabbkori kiterjedése;
- ariditás fokozódása;
- szemiarid vidékeken különbözQ emberi tevékenységek hatására végbemenQ folyamat (sivatag-szerq kopár területté válás)
Okai:
- erdQirtás, másodlagos sófelhalmozódás, túl-legeltetés, és szikesedés, tüzek, túlzott talajszennyezés
? természet vagy ember ? reversibility ?
Desertification
The diminution or destruction of the biological potential of the land, and can lead ultimately to desert-like conditions [UNEP Desertification Control Program]
Land degradation in arid, semiarid and dry subhumid areas resulting from various factors, including climatic variations and human activities [UNCED]
The reduction of spatial reorganization of net primary productivity of arid and semiarid lands, loss of the production and ecological functions
Van-e talaj a sivatagban ??
Arenosols (homok)
Aridisols (száraz)
Leptosols (sekély)
Regosols (kQ-hatású)
A VÍZ ELOSZLÁSA bolygónkon
- nagyon egyenetlen: legnagyobb része (97,41%) az óceánokban van (szürke), és csak kis hányada (2,59%) jut a szárazföldre (kék). Ráadásul a szárazföldi vizek nagy része hozzáférhetetlen, mert jég, hó vagy talajvíz formájában van jelen. A Föld vízkészletének parányi részét (0,014 %) tudják közvetlenül felhasználni az emberek és a többi élQlények (zöld)
SzélsQséges vízháztartási helyzetek
vízfelesleg: árvíz,
belvíz,
túlnedvesedés
vízhiány: szárazság, aszály
Okok:
- légköri csapadék nagy és szeszélyes tér- és idQbeni variabilitása
- esQ-hó arány, hóolvadás körülményei
- domborzat [makro, mezo, mikro]
- talajviszonyok
- vegetáció
- talajhasználat
Következmények:
- vízveszteség (párolgás, felszíni lefolyás, szivárgás)
- talajveszteség [szerves anyag, tápanyagok & ]
- biota- és biodiverzitás- veszteség
- növényveszteség (pusztulás, károsodás)
- termésveszteség (mennyiség, minQség)
- energiaveszteség
A talaj Magyarország legnagyobb (potenciális) természetes víztározója
Légköri csapadék
(500 600 mm): 50 55 km³/év
A talaj felsQ 0 100 cm-es rétegének potenciális vízbefogadó/víztároló képessége (VKt): 30 35 km³/év
Folyók évi hozama
Balaton tó
:110 120 km³/év ~ 2 2.5 km³
A talaj potenciális vízraktározó képességét korlátozó tényezQk:
- telt palack
- befagyott palack
- ledugaszolt palack
- alul lyukas palack
- oldalt lyukas palack
Sivatagosodás és aszály ENSz-egyezmény
(ENSz Egyezmény a Sivatagosodás Elleni KüzdelemrQl a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára)
UNCCD:
United Nations Convention to Combat Desertification (Párizs, 1994; 1996) ( 200 ország
Alapelv: részvétel, partnerség, decentralizáció
Közép- és Kelet-Európa, Magyarország
1999. október 11. aláírás
2003. évi CVII. Törvény kihirdetés
FelelQs: KvVM
Fogalmak használata az ENSz Egyezményben
A.) A sivatagosodás a különbözQ tényezQk, köztük az éghajlat ingadozások és az emberi tevékenység okozta földterület degradációt jelenti az arid, szemiarid és a száraz szubhumid területeken;
B.) sivatagosodás leküzdése fogalomkörébe tartozik minden olyan tevékenység, amely részét képezi az arid, a szemiarid és a száraz szubhumid területeken a fenntartható fejlQdés érdekében végzett átfogó földterület-minQség javító munkálatoknak, amelyek arra irányulnak, hogy
(i) megakadályozzák és/vagy csökkentsék a földterület degradációját;
(ii) rehabilitálják a részben már degradálódott földet; és
(iii) termQvé tegyék a sivatagosodott területeket.
C.) aszály az olyan természetszerqen elQforduló jelenség, amelyrQl akkor beszélünk, ha a csapadék tetemes mértékben a szokásosan elQforduló értéke alatt marad, ezzel súlyos hidrológiai egyensúlyhiányt okozva, ami kedvezQtlenül befolyásolja a földi erQforrást gyarapító rendszereket.
D.) az aszály hatásainak enyhítése azokat a tevékenységeket jelöli, amelyek az aszályok elQrejelzésére irányulnak azzal a céllal, hogy csökkentsék a társadalom és a természeti rendszerek aszályérzékenységét a sivatagosodás leküzdésével kapcsolatban.
E.) A földterület a szárazföldi biológiailag produktív rendszert jelenti, ami a talajból, a növényzetbQl, az élQvilág egyéb elemeibQl, valamint a rendszeren belül mqködQ ökológiai és hidrológiai folyamatokból áll;
F.) A földterület degradáció az arid, a szemiarid és a száraz szubhumid területeken a biológiai vagy gazdasági termQképesség, valamint az esQvízzel táplált, az öntözött termQföld, a vadászterületek, legelQk, fás területek és erdQségek együttesének csökkenését vagy elvesztését jelenti, ami a földhasználatnak vagy valamely alábbi folyamat, vagy folyamat-kombináció beleértve az emberi tevékenységbQl és a településszerkezetbQl származó folyamatokat következménye, úgymint
(i) szél és/vagy víz okozta talajerózió;
(ii) a talaj fizikai, kémiai és biológiai vagy gazdasági tulajdonságainak romlása; és
(iii) a természetes növénytakaró tartós elvesztése.
Kétirányú vízháztartás-szabályozás
Kockázatkezelés: felkészültség, elQkészítettség, idQbeni riasztás , elQrejelzés, megelQzés
Krízis-kezelés, kárelhárítás: (káros) következmények elhárítása/kiküszöbölése/ mérséklése
A talaj vízháztartás-szabályozásának alap elemei
(a vízfelhasználás hatásfokának növelése)
- párolgási veszteségek, szivárgási veszteségek, felszíni lefolyás csökkentése
- a talaj hasznosítható vízkészletének növelése
~ beszivárgás elQsegítése
~ vízraktározó képesség növelése
~ holtvíztartalom csökkentése
- vertikális, horizontális drénviszonyok javítása
- aktív vízforgalmi beavatkozások
~ öntözés ( + víz )
~ drénezés ( -víz )
Magyarország és a Sivatagosodás/Aszály ENSz Egyezmény
Nemzeti Aszálystratégia
Környezetvédelmi törvény
Természetvédelmi törvény
Nemzeti Környezetvédelmi Program I.-II.
Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program
Nemzeti Fejlesztési Terv
Új Magyarország Fejlesztési Terv
Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv
Országos Talajvédelmi Stratégia
Néhány újabb globális adat (1)
- Az 1901-2005-es idQszak melegedése 0,65±0,2°C, de a lineáris megközelítés nem ad jó közelítést
- A melegedés döntQen 1910-1945 között (0,14°C/dekád) és 1979-2005 között (0,17°C/dekád) következett be.
- A szárazföldek gyorsabban melegedtek az óceánoknál (0,25°C vs. 0,13°C)
- LegjelentQsebb szélsQség változás: hideg éjszakák (alsó 10 %) az 1951-2003-as idQszakban 76%-kal csökkent
- Meleg éjszakák 72 %-kal nQttek
- Csapadék az északi szubtrópusokon 1970 óta csökkent
- A hóréteg csökkent majdnem mindenhol, fQleg tavasszal
- Általában a csapadékintenzitás nQtt, de az aszályok is növekedtek.
- Az aszályok térbeli kiterjedése növekedett nagyjából a hidrológiai ciklus a globális melegedés következtében várt gyorsulásának megfelelQen
A vízkészlet megQrzése
(ENSZ igény: 20 liter/fQ/nap az elmaradott országokban)
Az új állapot miatt fel kell készülni:
- lefolyás ill. evapotranszspiráció megváltozása (veszélyeztetett a talajvíz)
- kívülrQl érkezQ vizek változhatóságára
- területi érzékenység megjelenésére (Tisza-vidék)
- kis vízhozamok csökkenésére (vízminQség)
Az aszályhatás enyhítése
- ElQnyös vetésszerkezet
- KedvezQ vetésváltás
- Nedvességtakarékos talajmqvelés
- Növényszám mérséklés
- Rövid tenyészidejq fajták
- Gyommentes növényállomány
- Egészséges növényállomány
- Tápanyag folyamatos adagolása
- Tervszerq öntözés
Talajvédelem 4.óra
Erózió (vízerózió)
Erózió okai:
- geológiai viszonyok
- topográfiai viszonyok
- védekezés hiánya
- nem megfelelQ földhasználat,
- egyéb degradációs folyamatok
Kiváltó tényezQk:
- csapadék: mennyisége, cseppnagysága, hevessége, idQtartama, hó olvadási ideje
- lejtQ: meredeksége, hosszúsága, alakja, kitettsége
Befolyásoló tényezQk: talaj nedvességi állapota, vízgazdálkodása, szerkezete, növényborítottsága
Erózió megjelenési formái
Felületi (areális) vagy réteg erózió: csak a mqvelt talajrétegre korlátozódik, egyenletes vékony rétegben pusztul le a talaj.
Mélységi vagy vonalas erózió: lejtQn nagy rétegvastagsággal mozgó víz idézi elQ lineáris vízvezetQ pályákhoz kötQdik (barázda, árok, vízmosás, völgy)
A felületi vagy réteg erózió megjelenési formái:
- Rejtett erózió: felsQ talajréteg vékony rétegben, de nagy területen pépszerq lesz és eredeti helyérQl elmozdul
- Csepperózió: esQcsepp mechanikai hatása
- Lepelerózió: lepelszerq vízmozgás
Felületi erózió fokozatai:
- Nem erodált
- Gyengén erodált: az A, B szint együttes vastagságának nem több mint 30% pusztult le
- Közepesen erodált: az A, B szint együttes vastagságának 30-70%-a pusztult le
- ErQsen erodált: a B szint is csaknem teljesen lepusztult (70 % felett)
(alapfeltétel a kiindulási, eróziómentes szelvényvastagság ismerete)
A mélységi erózió megjelenési formái
- Barázdás erózió: a barázdák mélysége kisebb mint 50 cm
- Árkos erózió: 50 200 cm
- Vízmosás: 20 m alatt
- Völgy: 20 m felett (ez utóbbi kettQ között inkább morfológiai különbség van)
A barázdás és árkos erózió fokozatai:
Gyengén: kevesebb mint 40 t/ha
Közepesen: 40 100 t/ha
ErQsen: több mint 100 t/ha
Vízmosás fokozatai:
Gyengén: 200 m/km2
Közepesen: 200 500 m/km2
ErQsen: 500 m/km2
Eróziós károk
Az erózió keletkezési helyén fellépQ károk:
TermQtalaj lehordódása, Vízhiány, aszályérzékenység, Termékenység csökkenése, terméscsökkenés, VetQmag lemosódás
Szedimentáció helyén fellépQ károk:
Völgyfenéki vízfolyások feliszapolódása, Völgyi területek hordalékanyaggal történQ elborítása, SzélsQséges vízhozamok gyakoriságának és értékének növekedése, Talajvízszint emelkedés, Kommunális létesítmények, stb. feliszapolódása, Eutrofizáció
A lehordódott anyag terepi méré(*|~ª Ú ?
o
¶
à
á
ë
®
ä
8
d
8 : FHJ~÷è÷×Ǹ«÷÷÷«~r÷r÷r÷«a÷VL÷Vh08NB*aJ$ph jàðh08NB*ph h08N5>*B*\mH phsH h08N>*B*aJphh08N5>*B*\aJph!h08N6B*]aJmH phsH h08N6B*]aJphh08N5>*B*\phh08N5>*B*CJ\ph-h08N5<>*B*CJ\ph h08N5>*B*CJ\aJ(phh08N5>*B*CJ\phÿh08NB*ph(*|~ªÚ o
á
"
H
~
®
ä
8
d
: ¼ ¨ÎPK¨ýøýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýöýýýýý gdtiè¨ÎPKs§¨©Øîútjôöhj®Ô¸¼ØÚõíéßíÕßíÕßÕíÉÕí¿µí¨éíííyílíbíbíbh08NB*aJ,phh08N5>*B*\ph jàðh08NB*phh08NB*aJmH phsH h08NB*aJphh08N>*B*aJphh08N6B*]aJ phh08N<B*phh08NB*aJphh08N>*B*aJphh08NB*aJphh08N>*B*phh08Nh08NB*phh08NB*aJ$ph$¨Øîú&8[tR ì jö¬®Ô6°¼Üü 7Ëçùýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýûýýýûý ÚÜúüy /7Ëæçh¢b-ª-Ò-Ô-ä-æ- < > @ B N Â!â!¸"À"æ"è"ú"ü"L#N#ñíåÝÐÝÐÝíåÝÁ·§wkk]]]]h08NB*aJmH phsH h08N>*B*aJphh08N<B*phh08N<B*aJmH phsH h08N<B*aJphh08NB*aJph
h08NaJh08NB*aJphh08NB*aJ phh08N5>*B*\aJphh08N6B*]aJphh08NB*ph h08NmH sH h08Nh08NB*aJ,mH phsH $ù>hb-ª-Ô-æ- > @ B N Ö "!f!! !Â!â!R"²"ü"N##Â#N$p$ýýýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýûý N###¢#ª#À#Â#L$N$n$p$$$ $À$Ò$D%H%L%N%P%T%h%%% %¦%¨%ª%Â%Æ%È%Þ%à%`&õçõçõçá×ÏŻϻϻϻϻϻÏÅ¡Ï
wÏkwÏ\h08N5>*B*\aJphh08NB*mH phsH h08NB*PJmH phsH h08N<B*mH phsH h08N<B*mH phsH h08NB*mH phsH h08NB*EHûÿPJaJphh08NB*PJphh08N<B*phh08NB*phh08NaJmH sH
h08NaJh08NB*aJmH phsH h08NB*aJph"p$¦$n%%¨%à%`&|&¢&Ì&ö&$'r'K(R(¨(Ø(ý():)*n*ð+. ./|/¶1®3^5ýýýýýýýýýýýûýýýýùýýýýýýýýýýýý `&$'r'K(R(((Ø(ý(**l*n*t*ð+ö+.. .¨./ /z/|//¶1¼1¬3®3´3^5d59 9l9t9:"::Æ:
h08NaJh08NB*aJphh08NB*aJmH phsH h08N>*B*aJphh08NB*aJphh08N5>*B*\aJphh08N5>*B*\aJphh08N5>*B*\ph j»ðh08NB*aJphh08NB*aJphh08N>*B*phh08NB*phh08Nh08NB*aJph)^59l9::Æ:;
\>>ü>@?l??@@2@K@s@@³@Ô@A%ADAýýýýûýýûýýýýýýýýýýûýýýýýýýýýý K<Î>ü>?@%ADA"D&DFF¾GìG\H¨HTJJJJlLLLºL¼LÖLØLÖMüMõíõçíØÎÄíÄíÀδή§Îízl]QG]h08NB*aJ phh08N<B*aJ phh08N5>*B*\aJ phh08N5<>*B*\ph h08N5>*B*CJ\aJ,phh08N5>*B*CJ\phÿh08N5>*B*\ph
h08N<aJ,
h08NaJ,h08N>*B*aJphh08Nh08NB*aJ(phh08NB*aJphh08N5>*B*\aJ(ph
h08NaJh08NB*phh08NB*aJ phDA¾BC"DúD
TBTDT`T
Uúøøøøøøøøøøøøøøöúøøøøøøøøøøø $a$üMO0OÈOüOþOHPúP4Q*RRR
TBTDTV-VdVVVXÖXØX~YYªY¬YÎYÒYZZ(Z,Z8ZTZ¬Z[[Ø[À]Â]^~~àõæõàÓÇõÇõ¿º¶¿º°©°¶º¶¿º¶¿º¶¶¶°°usu¶àUh08N5>*\aJ$
h08N<>*
h08N>*aJh08N5>*\aJ( h08NEHaJh08N5<>*\
h08N<aJ
h08NaJh08N h08N<h08N5>*\h08N>*B*aJ phh08N<>*B*aJ$ph
h08NaJ$h08N5>*B*\aJ phh08NB*aJ ph-
UªUV-VdVVVÃVßVöVXÖXØXYHY~YYYªY¬YÒYZ,Z.Z0Z2Z4Z6Z8Z¬Zýýýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýýý¬Z[[Ø[À]Â]~0~Pà²&´¶
D
F
ö
ú
NÈÊýýýýýýýýýûýýýýýýýýýýýýýýýýýýù se
In situ lehetQségek:
- egy-egy természetes csapadékesemény során lefolyt vízmennyiség, illetve lehordódott talaj direkt mérése parcellán, táblán, vagy kisvízgyqjtQn
- mesterséges esQztetés kisparcellán
Talajerózió becslése, elQrejelzése
Legrégebbi, de ma is széles körben alkalmazott Universal Soil Loss Equation (USLE)
A= R x K x LS x C x P
A = évi átlagos talajveszteség (t/ha*év)
R = esQtényezQ, a helyileg várható csapadék eróziós potenciálja (erozivitás)
K = talaj erodálhatósági tényezQje (erodibilitás)
LS = lejtQtényezQ
C = növénytermesztés és gazdálkodás tényezQje
P = talajvédelmi tényezQ
Egyéb talajeróziós modellek:
RUSLE, MUSLE, EPIC, EUROSEM, EROSION 2D/3D, AGNPS, ANSWER, GUESS, WEPP, LISEM, KINEROS
Magyarországon irányelvként az USLE használata van szabványban rögzítve
(MSZ 1397: 1998)
Ugyanezen szabvány tartalmazza az erózió elleni védekezés alapvetQ követelményeit és módszereit
Talajvédelem lehetQségei:
- Agronómiai talajvédelem: a befolyásoló
tényezQk módosítása (biológiai, agrotechnikai)
-
Mqszaki talajvédelem: a kiváltó tényezQk
befolyásolása (domborzat, csapadékviszonyok megváltoztatása)
Az erózió elleni védekezés lehetQségei
I. Biológiai módszerek:
- termesztett növény, gyepesítés, fásítás, cserjésítés, talajtakarás (mulcsolás), talajtrágyázás
II. Agrotechnikai talajvédelem:
- minél mélyebb jó vízbefogadó réteg kialakítása
- keresztirányú mqvelés
III. Sáncolás, teraszolás, övárok
Agronómiai talajvédelem
1. MegfelelQ mqvelési ág megválasztása:
Szántó csak 17%-nál kisebb lejtésq
Ültetvény csak 30%-nál kisebb lejtésq
Gyep a 17- 35% közötti lejtésq
ErdQ a 35%-nál meredekebb lejtQkön és azokon a helyeken, ahol a más irányú hasznosításnak egyéb korlátozó tényezQi vannak.
2. Táblásítás:
Tábla mérete: 5-12%-os lejtQn 20-45 ha-os, 12-17%-os lejtQn 10-30 ha-os táblát jelent.
Tábla alakja: hosszúság és szélesség aránya sík vidéken általában 1: 1-tQl 1: 2-ig, dombos vidékeken a 1:4-tQl 1:10-ig, vagyis a táblák elnyúlnak.
3. TalajvédQ fasorok és erdQsávok, gyepes és cserjés sávok telepítése
4. TalajvédQ mqvelési módok:
- LejtQre merQleges szintvonal menti sávos vagy szalagos mqvelés (sajnos nem mindenhol szokták)
- Mélyszántás, valamint talajlazítók használata (elQsegíti a beszivárgást)
- Talajbolygatás nélküli termesztés (no tillage vagy minimum tillage)
- Talajtakarásos mqvelés (mulch till),
- Bakhátas mqvelés (ridge till)
Mqszaki talajvédelem
Sáncolás: terület mesterséges hullámosítása vagy bordázása, lejtQhossz csökkentése
Teraszolás: 17-25%-nál nagyobb esésq területeken alakítják ki, mikor a terepet lépcsQszerqen alakítják ki, cél a lejtQ meredekségének csökkentése (számos formája létezik)
VízelvezetQk:
- Övárok: legmagasabb határvonalain húzódó
a szintvonallal közel párhuzamos csatorna.
- LejtQirányú keresztcsatorna: a terület kisebb esésq részein a lefolyó víz össze-gyqjtésére és elvezetésére szolgáló csatornák.
- VízlevezetQ: a természetes hajlatokba
haladva, a terület csatornái által összegyqjtött vizet kártétel nélkül a befogadókba juttatják (általában burkolt).
- Befogadó és vízelvezetQ csatornák: a lejtQrQl érkezQ vízlevezetQk vizeit befogadják és tovább vezetik.
Az üledékek szállítása
Eolikus (szél általi) erózió
Száraz éghajlatú területeken (sivatag) érvényesül
Defláció: a törmelék kifúvása (deflációs mélyedések)
Korrázió: a kQzetfelszín súrolása, kimarása a szállított homokkal
Homoktalajok általános tulajdonságai
- ásványi és szerves kolloidokban szegények
- nagy vízáteresztQ képességqek
- gyenge víztartó képesség
- kis DV
- aszály és erózió érzékenység
- kevés természetes tápanyagkészlet
A homok eredete
- nagy része negyedkorban lösszel együtt keletkezett
- folyóvízi szállítás, szél áthalmozta
- jellemzQ mérettartomány: 0,1-0,3 mm
Homoktalajok szerkezete és pórusviszonyai
- aggregálódásuk csekély: mikro és makro aggregátumok hiánya, többnyire elemi szemcsék jelenléte
- többnyire nagyméretq pórusok
- pórustérfogatuk alacsony: 40%
- térfogattömegük: 1,6-1,8 g/cm3
- tömörödésre hajlamosak
Homoktalajok vízgazdálkodási tulajdonságai
- víznyelQ és vízvezetQ képességük nagy
- felszínre kerülQ nedvesség lassan szivárog be
- a talajba került nedvesség gyorsan átszivárog
- talajvízbQl történQ nedvességpótlás csekély
- DV: 2-3%
- raktere gyorsan telítQdik de a tárolt vízmennyiség kevés
Defláció (szélerózió)
E = ICKLV
I talaj erodálhatósága
C éghajlat
K felszín érdessége
L tábla szélessége
V növényi fedettség
1. Kiváltó tényezQk: (az energiát biztosítják)
- légáramlás sebessége, iránya, örvénylése
2. Befolyásoló tényezQk: (az energiák talajra gyakorolt hatását befolyásolják)
- a talaj szövete, szerkezete, humusztartalma
- a felszín érdessége, nedvessége, fedettsége
Defláció szakaszai
Kifúvás - lepusztult talaj termékenység csökkenése, szelvény csonkolódás: Defláció érzékeny területen 2-3 éves földhasználat után a feltalajban elveszik az
agyagfrakció 10-30%-a,
humusztartalom 35-40%-a,
nitrogén tartalom 35-40%-a,
foszfor tartalom 10-12%-a,
kálium tartalom 8-10%-a.
Szállítás homokverés
Szedimentáció betemetés, ráhordás
Bevonás ( gátolt fotoszintézis, légzés, transpiráció
Szerkezetesség
- Ahogy nQ az egyedi szemcsék átmérQje, úgy csökken a szemcsét összetapasztó erQ, ezáltal a szerkezetesség kialakulásának lehetQsége.
- Futóhomok:5%> szervetlen kolloidot, 1%>szerves kolloidot tartalmaz.
- Kötöttnek akkor tekintjük a homokot, ha 10-20% szervetlen kolloidot és legalább 1,5% humuszt tartalmaz.
Szervesanyag tartalom
- Szervesanyag sqrqsége kicsi -> a sok szervesanyagot tartalmazó talajmorzsa térfogattömege száraz állapotban kicsi -> defláció érzékenyek a láptalajok és rendzinák.
- Ha a homoktalajban a szervesanyag mennyisége több mint 5%, a homok könnyebben mozdul el. Agyag talajokon ez az érték 10-20%.
Felszínformák
Szélfodrok: néhány centiméter, hullámok a vízfelszínen , tengelyük a szélirányra merQleges
Szélbarázdák: néhány méter, megnyúlt mélyedések, a szélirányra párhuzamos
Homokbuckák: néhány métertQl a 20 m-ig, tengelyük szélirányra merQleges
Lepelhomok: homokkal betakart talajfelszín
Lösz
- szél által szállított, fQként por frakcióból álló kQzet
- el nem mállott, lekerekített ásványszemcsék (kvarc, földpátok, egyéb ásványok kalcittal gyengén cementálva
- nagy porozitás (~60 %)
Talajrészecskék mozgásformái
- szaltáció, ugrálás, pattogás: 0,05-0,5 mm
- gördülés, csúszás: 0,5-2,0 mm
- lebegés (aeroszol): 0,05 mm >)
Defláció elleni védelem
- Agrotechnikai módszerek (tömörítés, könnyqforgatással érdesítés )
- Psszel betakarított növény után ne szántsunk, kora tavasszal terméketlenebb homokot ne szántsunk, növényi maradványokkal (tarló- és gyökérmaradványok) fedés biztosítása a kora tavaszi idQszakra (mulchozás).
- Melioratív, kis adagú defláció elleni öntözés.
- Másodvetésként zöldtrágya növények: csillagfürt, fehérvirágú somkóró.
- MezQvédQ erdQsáv
- MegfelelQ méretq és irányultságú táblásítás
- Talajszerkezet javító anyagok adagolása (folyékony cukor, bitumenes szuszpenzió, mqgyanta& )
- Defláció ellen hatnak a különbözQ homokjavítási módszerek is (lásd késQbb& )
Homoktalajok javítása
- Rossz vízgazd. tulajdonságok (nagy vízvezetQ kép., kicsi holtvíztart., kicsi vízkapacitás > alacsony hasznos víz tart.). tartós megjavítás: Egerszegi-féle réteges altalajtrágyázás (1 v. 2 rétegben 45 és/vagy 65 cm mélyen legalább 1 cm vastag szervestrágya réteg). Más megoldások: zöldtrágyázás, aszfalt és bitumen anyagokkal való fedés, javító réteg kialakítása különbözQ mqanyagok kombinációjával. Egyes növényeknél 200-300 %-os termésnövekedést eredményez.
Tápanyagszegénység: szerves és mqtrágyázás.
Savanyú homoktalajok javítása (elsQsorban Nyírség): meszes lápföld, mészkQpor. Mg hiány esetén dolomit Qrlemény.
Meszes homok javítására (D.-T. köze): mészben szegény, nagy szerves kolloid tartalmú anyagokkal lehet megoldani: savanyú lápföld, savanyú tQzeg, lignit.
Terepegyengetés
Komplex homokvédelem
Talajvédelem 12.óra
Az erózió formái és fokozatai
- felületi rétegerózió: mikroszoliflukció, csepperózió, lepelerózió (felszíni lefolyás), szelvény erodáltsága: 30-70%
- barázdás erózió: a talajpusztulás mértéke 40-100 t/ha
- vízmosásos erózió: 200-500 m/km2
- padkásodás: 10-30%
- szedimentáció
Universal Soil Loss Equation (USLE, MUSLE, RUSLE) A = RKLSCP
Kiváltó tényezQk
Csapadék: forma, mennyiség
- esQ: tartam, intenzitás, cseppnagyság
- hó: olvadás sebessége
R
Rr = £ [(2,29 + 1,15 ln Ii)Di] Imax
Di cm
Ii, Imax cm/óra
R = 0,5Rr + 7,5Qqmax1/3
Q cm
qmax cm/óra
Q = (P-0,2S)2 / (P + 0,8S)
P, S mm/nap
megelQzQ 5 nap £ csap.
- értéke az USA-ban: 50-800 t/ha/év (félsivatag - trópusi viharok)
- Magyarországon: 200-270 t/ha/év
Befolyásoló tényezQk
Talaj tulajdonságai: víznyelQ és vízvezetQ képesség, nedvességi állapot, szerkezet, humusztartalom, felszín egyenetlensége
K
22 m hosszú 9% lejtésq, lejtQ irányban mqvelt fekete ugar parcellákon határozták meg becslés nomogramok segítségével
1. közelítés: homok, finom homok + iszap, szerves anyag
2. közelítés: szerkezet, víznyelQ képesség
értéke pl:
homok talajoknál: 0,02-0,05
löszön képzQdött vályogtalajoknál: 0,42-0,6
nehéz agyagtalajok esetén: 0,13-0,2
LejtQ meredekség, hosszúság, alak, kitettség
LS
LS = L½ (0,0138 + 0,00974 S + 0,00138 S2)
L m: 100 m-ig
S - %: 4-18% között
pl.: 10%-os 100 m hosszúlejtQ esetén az értéke: 2,5
Növényborítottság élQ (LAI)szezonalitás, holt (mulch)
C
- lejtQ irányban mqvelt fekete ugar: 1
- jó faállományú erdQ: 0,001
- beállt rét: 0,003
- repce: 0,1
- Qszi búza: 0,16
- tavaszi árpa: 0,2
- kukorica: 0,4
- rögzített szalma mulch: 0,06-0,12
- faapríték: 0,02-0,08
TalajvédQ mqvelés:
P
24% alatt
szintvonalas mqvelés, lejtQ < 2%: 0,6
szintvonalas mqvelés, lejtQ = 18-24%: 0,9
buldózeres lejtQ irányú elsimítás: 1,3
USLE
- táblaszintre kidolgozott módszer
éves átlagban az USA-ban a pontossága +- 12%
- hóolvadást nem becsli
Erózió elleni védekezés:
- agronómiai: mqvelési ág választás, táblásítás, erdQsávok, talajmqvelés (szintvonalas mqvelés, szalagos vetés, növénysorrend)
- mqszaki: teraszolás, sáncolás
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Naptári bejegyzéseket vehettek fel egy tantárggyal kapcsolatban, vagy az egész szakotok számára. Például:
- Zh időpontok
- Gólyabál időpontja
- Házi leadási határidő
- Tanítási szünetek
- stb ...
Kattints a Naptárra, majd a jobb felső részen levő Új naptári bejegyzés felvétele linkre.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
