4. előadás

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemGazdaságtudományi KarGazdálkodásiBeszerzési és Elosztási LogisztikaJegyzetek4. előadás

Beszerzési és elosztási logisztika
Eladó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

4. Eladás Beszerzési logisztikai stratégiák

BESZÁLLÍTÓ

Beszerzési logisztikai stratégiák

Beszállítás, ütemezés

Beszerzési logisztika Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása, - áruk és szállítási feltételek meghatározása, - szerzodés kötés.

Szállítási mód és eszköz megválasztása

Beszállítás

Áru kirakodása Készletek követése Áru átvétele, ellenorzése, regisztrálása Betárolás az alapanyag raktárba Termelésprogramozás PPS Készletnyilvántartás

Kitárolás, egységrakomány képzés, kiszállítás

Megrendelés feldolgozása beszerzés visszaigazolás vagy elutasítás

TERMELÉSI LOGISZTIKA

MEGRENDELÉS

Beszerzési logisztikai folyamat

Beszerzési logisztikai stratégia elemei 1.
· Milyen elvek érvényesüljenek a beszállítók megválasztásánál? · Milyen szempontok érvényesüljenek a make or buy döntésnél? Milyen alkatrészekre, szerelvényekre terjedjen ki? · Lehet-e alkalmazni és milyen anyagok esetén JIT elv beszállítást? · Milyen informatikai kapcsolatra van szükség a beszállítókkal? · Milyen szempontok érvényesüljenek, hogy ki végezze a beszállítást, ki szervezze a szállítmányozást?

Beszerzési logisztikai stratégia elemei 2.
· Centralizált vagy decentralizált legyen-e a beszerzés? · Milyen szállítási módok fogadására legyen alkalmas a vállalat? · Milyen egységrakományok fogadását kell biztosítani? · Milyen legyen az egyes anyagcsoportok raktározásánál a készletszint? · Hol helyezkedjenek el a raktárak, centralizált vagy decentralizált legyen a raktározás?

Beszerzési logisztikai stratégia elemei 3.
· Milyen anyagoknál kívánatos konszignációs raktárt létesíteni? · Hol helyezkedjenek el a küls szállítás rakodó állomásai? · Milyen rakodó gépek és berendezések kerüljenek alkalmazásra? · Milyen raktározástechnikai megoldásokat kívánnak meg a tárolt anyagok? · Milyen feltételek mellett érvényesíthet az ecommers, EDI stb.

,,Make or buy" döntés szükségessége
Piaci változások
· · · · eladói piac vásárlói piaccá alakulása növekv vásárlói igények az egyedi termékekkel szemben növekv variációszám nemzetközi konkurencia fokozódása

MAKE-OR-BUY
Vállalat szükséges képességei
· · rugalmas reagálás a piac változásaira versenyben megfelel pozíció biztosítása

,,Make or Buy" döntés jelentsége
1.termelési fokozat

...

n-1.termelési fokozat n.termelési fokozat

Termelési költségek optimálásának szükségszersége

Termék életciklusának csökkenése

MAKE OR BUY
Saját gyártás kihasználásának rizikója

Nagyobb mérték munkamegosztás népgazdasági szinten

Termék utáni igény nehéz prognosztizálhatósága

Beszállítókat jellemzi: - teljesítképesség növekedés, - specializáció.

,,Make or buy" döntés összehasonlítási szempontjai
Minség Határidk Megtakarítás Egyéb Kapacitások Invesztíciók Rizikó

MAKE-OR-BUY

A ,,make or buy" döntés szempontjai
Saját gyártás Minség
· · · Szoros együttmködés a tervezés és a gyártás között Állandó minség-ellenrzés Saját gyártás know-how kihasználása Meglév kapacitások kihasználása (személyzet, berendezések) · · · · ·

Idegen gyártás
Célzott problémamegoldások a fejlesztési területen belüli specializációval, Jó minség a termeleszközök specializációjával, Idegen know-how használata A speciális termeleszközök kihasználatlanságának elkerülése, Szk keresztmetszetek leépítése Nincs tkelekötés pótlólagos invesztíció nélkül, A pénzügyi eszközök koncentrálása a fontos saját gyártású termékekre Kis darabköltség a specializáció révén és a termelberendezések jobb kihasználása, Csekély fejlesztési költségek, Csekély tárolási költségek Az idbeli szk keresztmetszetek elkerülése a saját gyártásban, Beszállítói lehívások szükséglet szerint

Kapacitás

·

Invesztíció

· ·

Adóköteles nyereség csökkentése invesztíciók révén, A géppark modernizálása és specializálása Szállítói nyereség megtakarítása, Az üzemen kívüli szállítási költség megtakarítása

· · · · · · ·

Megtakarítás

· ·

Határid

· ·

Gyors reakció a modellváltozásoknál és az innovációnál, A rövid információs utak révén a szállítási idk kiesése és a határidk betartásának figyelemmel kísérése A rendelkezésre álló know-how titokban tartása a konkurencia eltt, Az új fejlesztések titokban tartása A vállalati autonómia megersödése a gyártási mélység fokozódásával, Nincs alkalmas beszállító a piacon, Szállítási problémák

Rizikó

· ·

·

Rizikócsökkentés több beszállító bevonásával

Egyéb

· · ·

· ·

Reklamációs lehetség, Kisebb darabszám eltérbe helyezése

A buy döntés konzekvenciái

Konzekvenciák a vállalat számára · · · · · · · nagyobb információáram, nagyobb adminisztráció, személyzet áthelyezés, újabb követelmények a konstrukcióval szemben, a gyártási és szerelési folyamatok illesztése, ellátási rizikó/függség, know-how transzfer. · · · · · · ·

Konzekvenciák a logisztika számára nagyobb követelmények a beszerzési logisztikával szemben, nagyobb diszpozíciós ráfordítás, nagyobb koordinációs ráfordítás, raktári területek csökkenése, a vállalaton belüli szállítások csökkenése, a minségbiztosítási rendszer újjászervezése, növekszik a JIT-beszállítás lehetsége.

Hagyományos és JITelv beszállítás összehasonlítása
BESZÁLLÍTÓK

hagyományos beszállítás az utolsó technikai mvelet a beszállítás

JIT-elv beszállítás

minségellenrzés

csomagolás

raktározás

szállítás

FELHASZNÁLÓ

árubeérkezés

minségellenrzés

raktározás

els mvelet a felhasználónál

A JIT-elv anyagellátás elnyei a felhasználóknál és a beszállítóknál
B E S Z
A készletek csökkentése A rugalmasság növelése

F E

A tervezési biztonság növelése

L
Az újrabeszerzési id csökkentése

H A S

Á L L Í
A minség javítása Az átfutási id csökkentése

Z
A kapacitáskihasználás növelése

N Á L Ó

T Ó K
Az adminisztrációs ráfordítások csökkentése

A versenyképesség növelése

K

A JIT-koncepció bevezetésével elérhet készletcsökkenés
-10% -43%

Készáruraktár
-75%

Vev JIT eltt Szerelés

JIT után

Félkészáruraktár
-37% -58% -100%

JIT eltt Elszerelés

JIT után

Termék megmunk. alatt
-43% -52% -91%

Alkatrészgyártás JIT eltt

JIT után

Beszerzési raktár Beszállító
-30% -48% -78%

kapacitásegység raktározási szintek információáramlás anyagáramlás

JIT eltt

JIT után

legkisebb érték középérték legnagyobb érték

A JIT-koncepció elemei
JIT-elv gyártás és beszerzés építelemei
1. építõelem integrált információfeldolgozás 2. építõelem gyártásszegmentálás

3. építõelem termeléssel szinkron beszerzés

minõségellenõrzési stratégia technológiai és átállási idõ minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás

üzemi adatgyûjtés képzés, bérezés gyártási stratégiák

Az átfutási idk alakulása különböz gyártósorok esetében

Rendelési feladás kezdete

Beszállítás kezdete Beszerzés

Rendelési id

Hagyományos gyártás Alkatrészgyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási id Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstl számított átfutási id Szereléssel szinkron alkatrészgyártás

Rendelési feladás kezdete Rendelési id

Beszerzés

Alkatrészgyártás

Kiszállítás

Szerelés Gyártási átfutási id Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstl számított átfutási id Rendelési feladás kezdete Beszerzés

Termeléssel szinkron beszerzés

Alkatrészgyártás

Kiszállítás

Szerelés Gyártási átfutási id Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstl számított átfutási id

A megrendelés-lebonyolítási rendszer szintjei
6-12 hónap szerelés eltt

periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján

1. tervezési szint

keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint keretmegbízás
1-3 hónap szerelés eltt

az igénytervezés szórása 30 % 10 %

online igénytovábbítás a szerelésbõl

3. tervezési szint szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés eltt szállítási lehívás: 12-24 órával szerelés eltt

2%

id

SZERELÉS

A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix
Elrejelzés pontossága Érték A
- nagy felhaszn. érték - nagy elrejelzési pontosság - állandó felhasználás - nagy felhaszn.érték - közepes elrejelzési X pontosság - félig áll. felhasználás - nagy felhaszn. érték - kis elrejelzési X pontosság - sztoch.felhaszn.

B

C

X

- közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - nagy elrejelzési - nagy elrejelzési X pontosság pontosság - állandó felhasználás - állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - közepes elrejelzési - közepes elrejelzési X X pontosság pontosság - félig áll. felhasználás - félig áll. felhasználás - közepes felhaszn. érték - kis felhasználási érték - kis elrejelzési - kis elrejelzési X X pontosság pontosság - sztoch. felhaszn. - sztoch. felhaszn.

Y

Z

a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek

A felhasználó és szállítmányozó közötti együttmködés változatai
B rendeléslebonyolítás2 (küls) rendeléslebonyolítás1 (bels)

B

közbensõ raktár

B

szállítás1

szállítás2
kooperációi ntenzitás

szint 1. 2. 3. 4. 5.

a szállítmányozóknak átadandó logisztikai feladat szállítás1 szállítás1+rendeléslebonyolítás2 szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2 szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2+rendeléslebonyolítás1

JIT beszállítási modellek
beszállítók JIT besz. F felhasználó beszállítók JIT besz. F felhasználó beszállítók a) JIT besz. F1 felhasználó Fr beszállítók d) JIT besz. F1 KR Közbens raktár f) felhasználó Fr e) KR F1 F1 b) JIT besz. F1 felhasználó közbens raktár c) JIT besz. FR F felhasználó

felhasználó

KR g)

Fr



Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

13 2009 anglia anyag ásványtan áteresz atkinson atom barokk civilisztika dolgozat épszerk 3 épszerk4 eu logisztika évszámok fejlődés filológia fizika info információs társadalom innováció irodalomtudomány jogi környezeti számvitel közoktatási rendszerek kritgyak különleges épületszerkezetek lemez linguistics litoszféra makro matek 1 mills összefoglaló piac pol.komm prácser tamás prezentáció reklám sejt stratégiai menedzsment számvitel szénhidrát szili szövegszerkesztés társ.st. újság vállalat védelem világirodalom 2.