A reneszánsz festészet

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÁgazati Esztétikák: Műfajok A KépzőművészetbenA reneszánsz festészet

A reneszánsz festészet
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv" \o "Francia nyelv" francia eredetq reneszánsz (renaissance,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Olasz_nyelv" \o "Olasz nyelv" olaszul: rinascimento) szó újjászületést jelent. ElsQsorban az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kor" \o "Ókor" ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának mqvészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli.
Ahogyan az építészet, a reneszánsz festészet is Itáliából indult hódító útjára. A humanista szemlélet, a természeti jelenségek megfigyelése és megértése, az antik kultúra tanulmányozása és az élQ modell után való rajzolás által megismert törvényszerqségek alkalmazásával addig soha nem látott remekmqvek keletkeztek. A különbözQ festéstechnikai újítások, a szín és térperspektíva, a lazúros, fátyolos festésmód mind hozzájárultak, hogy a román és a gótikus korszak elnyomottsága alól felszabadulva egy, az addigi merev hagyományokkal szakító stílus jöjjön létre.
Összefoglalva a reneszánsz festészet általános jellemzQi:
élénk, gazdag színvilág
gyakori a természeti háttér
perspektivikus ábrázolás: A perspektivikus ábrázolás a térbeli tárgyak sík felületre történQ leképzését jelenti. A reneszánsz festQk rájöttek, hogy a térbeli párhuzamos egyenesek látszólag egy pontban találkoznak. Ennek eredményeként a valóságban ugyanakkora, ám a szemlélQtQl nem egyenlQ távolságra lévQ tárgyak különbözQ méretqnek látszanak. A perspektivikus ábrázolásmód alkalmazásával egyre népszerqbbé váltak az épület- és a belsQ térábrázolások. A kor négyzet alakú burkolólapokkal fedett padlói számtalan lehetQséget nyújtottak a távlat érzékeltetésére. Megkülönböztetünk lineáris és centrális perspektívát.
a bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is
portréfestészet
fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása
A RENESZÁNSZ FESTÉSZET NAGYJAI Az A reneszánsz festészet
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv" \o "Francia nyelv" francia eredetq reneszánsz (renaissance,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Olasz_nyelv" \o "Olasz nyelv" olaszul: rinascimento) szó újjászületést jelent. ElsQsorban az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kor" \o "Ókor" ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának mqvészeti és tudományos újrafelfedezésére utal. Másodsorban az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli.
Ahogyan az építészet, a reneszánsz festészet is Itáliából indult hódító útjára. A humanista szemlélet, a természeti jelenségek megfigyelése és megértése, az antik kultúra tanulmányozása és az élQ modell után való rajzolás által megismert törvényszerqségek alkalmazásával addig soha nem látott remekmqvek keletkeztek. A különbözQ festéstechnikai újítások, a szín és térperspektíva, a lazúros, fátyolos festésmód mind hozzájárultak, hogy a román és a gótikus korszak elnyomottsága alól felszabadulva egy, az addigi merev hagyományokkal szakító stílus jöjjön létre.
Összefoglalva a reneszánsz festészet általános jellemzQi:
élénk, gazdag színvilág
gyakori a természeti háttér
perspektivikus ábrázolás: A perspektivikus ábrázolás a térbeli tárgyak sík felületre történQ leképzését jelenti. A reneszánsz festQk rájöttek, hogy a térbeli párhuzamos egyenesek látszólag egy pontban találkoznak. Ennek eredményeként a valóságban ugyanakkora, ám a szemlélQtQl nem egyenlQ távolságra lévQ tárgyak különbözQ méretqnek látszanak. A perspektivikus ábrázolásmód alkalmazásával egyre népszerqbbé váltak az épület- és a belsQ térábrázolások. A kor négyzet alakú burkolólapokkal fedett padlói számtalan lehetQséget nyújtottak a távlat érzékeltetésére. Megkülönböztetünk lineáris és centrális perspektívát.
a bibliai és mitológiai témák mellett megjelenik a mindennapi élet, a tudományok tisztelete is
portréfestészet
fontossá válik a mozgások, érzelmek természetességének visszaadása
A RENESZÁNSZ FESTÉSZET NAGYJAI Az  HYPERLINK "http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/reneszansz.htm?1221911882328" \l "#" itáliai mqvészet korszakait gyakran a század olasz megnevezésével jelölik. Itáliában három korszakra bontható a reneszánsz festészete, és ezen belül a következQ mqvészekre, alkotókra (teljesség igénye nélkül):
1./ TRECENTO (14. század, 1300-as évek - korai reneszánsz):
Giotto (Ambrogiotto di Bondone) (Krisztus siratása, Utolsó ítélet, Szent Ferenc……)
Cimabue
Ambrogio Lorenzetti
Gentile da Fabriano
2./ QUATTROCENTO (15. század, 1400-as évek - érett reneszánsz):
Massaccio (Szent Péter és Szent János apostol szétosztja a közösség javait a jeruzsálemi szegények között; Keresztrefeszítés; Szentháromság; Szent Pál)
Andrea Mantegna (Keresztrefeszítés; Piéta, Szent Sebestyén)
Leonardo da Vinci
Paolo Ucello
Sandro Botticelli (Szent Sebestyén; Madonna szentekkel; Vénusz születése; Krisztus megkísértése)
3./ CINQUECENTO (16. század, 1500-as évek - késQi reneszánsz):
Michelangelo Buonarroti (Részletek a Sixtus-kápolna mennyezeti freskójából)
Vecellio Tiziano (Assunta, II. Federico Gonzaga képmása, Bakkhosz és Ariadné, Vénusz és Adonisz)
Raffaello Santi (Szent György sárkánnyal; Az athéni iskola, Szent család)

TRECENTO:
A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fresk%C3%B3" \o "Freskó" freskófestészet megjelenésével új mqvészi igények fogalmazódtak meg:- a vallásos téma továbbra is fontos, de oldódik a megjelenítés merevsége - a képek elQterében a cselekmény mozgalmassá válik - a figurák megfogalmazása plasztikus, tekintetük és mozgásuk érzelmet fejez ki. A drapériák, ruharedQk követik az alakok mozgását, de a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kont%C3%BAr&action=edit&redlink=1" \o "Kontúr (megíratlan szócikk)" kontúros vonalvezetés még nem szqnik meg - a térszerqség élménye fokozódik, de a fény-árnyék  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Trecento" \l "#" hatás még hiányzik - törekszenek a természeti környezet jelzésszerq megjelenítésére, habár a háttér díszletszerq marad - a figurák mögötti épületek maketthatásúak, a hátteret díszítik
GIOTTO DI BONDONE:
Giotto abban az idQben élt és dolgozott, amikor az emberek gondolatai és képességei felszabadultak a középkori korlátok alól. Nagyrészt a hagyományos vallásos témákat dolgozta fel mqveiben, de ezeknek a témáknak földi, telivér életet és erQt adott. Assisiben, a protoreneszánsz (ElQreneszánsz: antik formák felhasználása az építészetben a reneszánsz elQtti idQben. Nem tévesztendQ össze a 15. sz.-i korareneszánsszal.) festészet hatalmas olvasztókohójának helyszínén jelenik meg legelQször mint mqvészettörténeti személyiség az új stílus legnagyobb mestere, Giotto. Körülötte vonultak fel az öregebbek, akiktQl tanult, és akik tQle is tanultak, és a fiatalabbak, akik igyekeztek az Q nyomába lépni. Giotto életmqve, meghatározóvá vált a trecento mqvészet tovább sorsára, szinte az egész századon keresztül. Nála az emberi érzelmek megragadásának és az élet jelentQségének sokkal nagyobb szerepe volt, mint a mqszaki és anatómiai ismereteknek. Erre összpontosítva hozta létre lenyqgözQ képeit olyan emberekrQl, akiket elfogott a kétség, válságban vannak és önvizsgálatra, döntésre kényszerülnek. A modern mqvészek gyakran keresnek ihletet Giottónál, mert mqvészetében az emberi lélek olyan megközelítését találják, amely minden korban érvényes.
A padovai Aréna-kápolna freskóciklusa Giotto keze munkája. A freskósorozat harmincnyolc képbQl áll, és az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9lium" \o "Evangélium" Evangéliumból, valamint az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Apokrif" \o "Apokrif" apokrif Szent Jakab evangéliumából ábrázolnak jeleneteket, amelyek körbefutnak egyenesen az épület belsejében; a nyugati falon látható az Utolsó ítélet, az Annunciation a szentélyív fölött. A fQ falterületeknek festmények három sorában jelenetek láthatóak  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria" \o "Szqz Mária" Szqz Mária és szülei,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Anna" \o "Szent Anna" Szent Anna és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Joachim&action=edit&redlink=1" \o "Szent Joachim (megíratlan szócikk)" Szent Joachim életébQl és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Krisztus" \o "Krisztus" Krisztus Passiójából. Ezek alatt a színhelyek alatt láthatóak azok az alakok, akik az erényt és bqnöket személyesítik meg, s akiket kQszobrokat szimulálva festettek.

P fedezte fel újra az antik mqvészet hanyatlása óta feledésbe merült  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Perspekt%C3%ADva" \o "Perspektíva" perspektívai vívmányokat, s ezáltal képeinek térhatása magával ragadó. Bár természeti környezete színpadias, kulisszaszerq, egyben a jellemzés, a kiemelés, a hangsúlyozás eszköze is: a szereplQk közötti fontossági sorrendet teszi nyilvánvalóvá, a bizánci mqvészetben szokásos méretkülönbség helyett. Kompozíciója szoros összefüggésbe vonja az alakokat, a perspektívát és a tájat, s ebben a cselekvQ ember a fQszereplQ. SzereplQi még a gótikából eredQen típusok, egy-egy jellembeli tulajdonság megtestesítQi, az újonnan alakuló polgári világ eszményképei. Az alakok méltóságát, zártságát emeli, hogy Giotto drapériákba burkolja Qket, nem törQdve az anatómiai helyességgel.

Utolsó ítélet: Ezeken a festményeken Krisztus mint a világ bírája jelenik meg. Új elem Giotto hatalmas  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/kompozicio.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" kompozícióján az, hogy egyesíti a Krisztust imádó angyalok karát és az utolsó ítélet elemeit. A festmény alsó felén, a hatalmas kereszt egyik oldalán szentek és áldottak láthatók, amíg a másik oldalon démonok és a kárhozottak, akik a pokolra ítéltettek. Fölöttük mintha a menny szélén ülnének, trónol a tizenkét  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/apostol.htm','magyarazat','width=300,height=150'))" apostol. Valamivel magasabban az ablakok minkét oldalán az angyalok nyolc kara figyelhetõ meg, míg a nyolcadik kar a középpontban lebeg tartván – a fal síkjából kiemelkedõ –  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/mandorla.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" mandorlát a Bíró magasztos alakjával.

Másik jelentQs freskósorozata az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Assisi_Szent_Ferenc-bazilika" \o "Assisi Szent Ferenc-bazilika" assisi Szent Ferenc-templomban  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Assisi_Szent_Ferenc" \o "Assisi Szent Ferenc" Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja. A San Francesco széles egyhajós fölsQ templomának oldalfalain vonul végig a Ferenc-legenda nagyrészt csodás eseményeit ábrázoló freskóciklus. A ciklusnak hármas ritmusban sorakozó képei az elsQ pillantásra rejtett, ám szoros formai kapcsolatban álló kompozíciók. Az ifjú Giotto és társai az 1297-99 közötti idQszakban festették a freskókat.

Leírások szerint Giottónak voltak világi témájú mqvei is, amelyek napjainkra elpusztultak. Ilyenek voltak a padovai Palazzo della Ragione  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Asztrol%C3%B3gia" \o "Asztrológia" asztrológiai témájú freskói, és a firenzei városi elöljáróság palotájában elkészült Égi köztársaság címq falikép, amelybQl napjainkra csak a fiatal Dante számtalanszor átfestett portréja maradt fenn. Anjou Róbert nápolyi király palotájában híres emberek portréit készítette el.
A halála utáni nemzedékben elsöprQ befolyása volt a firenzei festészetre; ez a nemzetközi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B3tika" \o "Gótika" gótika növekedésével hanyatlott, de a munkája késQbb ihletet adott a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Renesz%C3%A1nsz" \o "Reneszánsz" reneszánsz nagy festQinek, köztük  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Masaccio" \o "Masaccio" Masacciónak és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Michelangelo" \o "Michelangelo" Michelangelónak is. Ez a két festQóriás volt az Q igaz lelki örököse.


QUATTROCENTO:
Az ezernégyszázas évek - a quattrocento - elsQ felében ez a bizakodás sehol  HYPERLINK "http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/reneszansz/ren10.htm" \l "#" sem volt olyan erQs, mint Firenzében, ahol a köztársaság vezetQ testületében, a signoriában egyre nagyobb hatalomra tett szert egy  HYPERLINK "http://www.sze.hu/muvtori/belso/stilusok/reneszansz/ren10.htm" \l "#" bankár család. A Mediciek a XIII. században érkeztek a városba s hamarosan egy kiterjedt bankhálózat összpontosult a kezükben. Cosimo Medici 1434-tQl kezdve Firenze korlátlan ura volt, még ha mindenáron igyekezett is fönntartani annak a látszatát, hogy nem több egyszerq polgárnál. Fejedelmeknek, pápáknak kölcsönzött vagyonából, és az Q támogatása révén válhatott városa a humanista tudósok és a reneszánsz mqvészek központjává.
MASACCIO: (Tommaso di Ser Giovanni di Mone)

Mqvészi munkássága csupán a quattrocento harmadik évtizedének hét esztendejére terjed, a festészet egyetemes történetében, mégis korszakot alkotott. Életmqvében az itáliai reneszánsz festészet Giotto utáni legnagyobb mesterét látják. Firenzében Masaccio  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Giotto_di_Bondone" \o "Giotto di Bondone" Giotto mqveit tanulmányozta és barátságot kötött  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Alberti" \o "Alberti" Albertivel,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Filippo_Brunelleschi&action=edit&redlink=1" \o "Filippo Brunelleschi (megíratlan szócikk)" Brunelleschivel és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Donatello" \o "Donatello" Donatellóval.

FQmqve a firenzei Sta. Maria del Carmine templom Brancacci kápolnájában a Péter apostol életét bemutató falképsorozat. A súlyos testek szilárd statikával állnak a földön, anatómiájuk még nem annyira természettudományos ismereteken, mint a test alkatába belelátó intuíción alapul, tömegük hatását a szigorúan aláomló drapéria redQinek tömörsége teszi teljessé. Az arcok és mozdulatok hatalmas energiája finom árnyalatokban fejezi ki a lényeget. Az antik filozófusokhoz vagy donatellói prófétákhoz hasonlatos személyiségek méltóságteljes sorában a köznapi típusoknak, a gyermekét tartó anyának vagy a kereszteléskor összekulcsolt kézzel térdelQ ifjúnak, a meztelen vagy puritán öltözetq testek formáinak minden lakonikus egyszerqségq részlete az emelkedett tartalmat szolgálja. A portréfigurák, a karmelita szerzetesek képmásai és közöttük a mqvészönarcképek mqfajának úttörQ pózában a képbQl kitekintQ saját arcmása az individuális emberábrázolás szabatos példái.

ElsQ ismert önálló mqve a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pisa" \o "Pisa" pisai Santa Maria Del Carmine-templom oltárképe. A mq több táblából állt, de ma már nincs meg. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/18._sz%C3%A1zad" \o "18. század" 18. században szétbontották és részei szétszóródtak, s a húsz eredeti panelbQl csak tizenegyet találtak meg újra a világ különbözQ múzeumaiban.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Giorgio_Vasari" \o "Giorgio Vasari" Giorgio Vasari még teljes szépségében látta, és az Q leírása alapján lehetett késQbb rekonstruálni. Masaccio a jelek szerint szakított a gótikus sémával, tekintetbe vette a természetes fényforrást, és ehhez az egy irányból kapott fényhez igazodtak kompozíciói. Az oltárkép központi témája a Madonna, akinek fenséges alakja uralkodik a mqvön. A térábrázolás már ezen a képen nagy szerepet kapott: a központi képsor azonos nézQpontból, a fent lévQ Keresztre feszítés pedig alulnézetbQl látszik, számolva azzal, hogy a szemlélQ alulról tekint a képre.
Mestermqve, a Szentháromság az emberi szem elQl évszázadokig el volt rejtve. Eredetileg a Santa Maria Novella-templom bal oldalhajójának oltárképe volt, de a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/16._sz%C3%A1zad" \o "16. század" 16. században befedték, és csak az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1960-as_%C3%A9vek" \o "1960-as évek" 1960-as években bukkant elQ újra. ElQször alkalmazta a teljes perspektívát a Szentháromság-freskóján. Masaccio volt az elsQ, aki esztétikai jelentéssel ruházta fel a perspektívát, aki a térábrázolást és ezen belül még inkább az emberalak reális tömegének elhelyezését térben rövidülés segítségével oldotta meg. A fény irányítását is tökéletesen megoldotta.
Érezzük, hogy az álló alakok szilárdan állnak, a térdeplQk szilárdan térdelnek a talajon.
A térábrázolás virtuozitása itt elsQsorban a látszat architektúra megszerkesztésében mutatkozik. A mennyezet vonalait (dongaboltozat) meghosszabbítva látjuk, hogy az enyészpont jóval a kép alá esik, mivel a kép magasan van ezért jó a megkomponálás, mivel alulnézet.Az isteni hármas pompás reneszánsz diadalívben van.A szemlélQ is részese a jelenetnek az oltár alatti csontváz közvetítésével. Krisztus ugyan föltámad, de a mi testünk mulandóságra van ítélve. Szqz Mária a nézQ felé néz és hívogató mozdulatot tesz, ezáltal teszi a nézQt a jelenet részesévé.


MANTEGNA:
A térérzékelés egyik legnagyobb reneszánsz mestere a padovai Mantegna volt. FQként portrékat és freskókat festett, de tervezett kelyheket, illetve vázákat is. Munkáira jellemzQ a már-már szobrászi plasztikusság, a régiségek gyakori ábrázolása, valamint a perspektivikus rövidülés mesteri alkalmazása. A perspektíva és anatómia minden mqvészi eszközének és az emelkedett tartalmak méltó kifejezQképességének teljes birtokában volt, mint ezt az életmqvén végigvonuló Szent Sebestyén-oltárképek változatos sora is példázza. Mantegna az új mqvészeti ágnak számító sokszorosító grafikában is jeleskedett mitologikus és biblikus témákat megjelenítQ rajzaival.

Pieta,.24ÊÌÚÜ " ° ² À Â Æ à 2
4
°
²
¼
¾
:

¢¤HJ‚„´)*‰š›ßóçàÕàÕàÕàÍàÕàÕàÕàÍàÕàÕàÕàÀ³¥˜‰‰~shÀ~h~hˊhZbB*phÿhˊhð&£B*phÿhˊh,hGB*phÿ

hˊhZbhˊhZb\hˊh,hG5B*phÿhˊh,hG5B*\phÿhˊhð&£B*\phÿhˊh,hGB*\phÿhˊhð&£]jhˊhð&£U

hˊhð&£hˊh6/–5CJ,aJ,hˊh,hG5CJ,aJ,(.:

¤J„*Š›ß

ks‡›Û~÷ãÞÞÏÏÇÇÇdz³³³Â¤
&
F¤d ¤d[$\$gdˊ
&
F¤d ¤d[$\$gdùqogdùqo
&
FgdZb
&
F¤d ¤d[$\$gdZbgd,hG ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdð&£ $a$gd,hG ýßýþZ[]Ž’ž ¤


*+,/67jk›ÚÛåðòêßÏßÏßÏßÀ±À¦™Œß„zrjejYrR™Œß„M h…4^\

hˊhùqohˊhˊ6CJaJ hˊ6hˊhˊ6hˊhùqo6hˊhùqo6\hˊhùqo\hˊhùqoB*\phÿhˊhZbB*\phÿhˊhZbB*phÿhˊhZb0J5B*phÿhˊhùqo0J5B*phÿjhˊhùqoB*UphÿhˊhùqoB*phÿhˊB*phÿhˊhùqo0JB*phÿð}~Ž•¨ÀÁÓÔàâóô÷ŒŽ


:
hˊhGÃhÂW0húvÑ5CJ$aJ$hÂW0

hˊhúvÑhˊhùqoB*phÿhˊhùqoB*\phÿhˊhZbB*\phÿh…4^hùqo6CJaJh…4^h…4^6CJaJh…4^h…4^6h…4^hˊ6h…4^hˊ

hˊhùqohˊhùqo\hˊhùqo6CJaJhˊhˊ6CJaJ'~ÁÔâŽ

¼D•– &,&ä/œ8ž8??ððððëÜÜ;¾ª¥™¥¥¥¥
¤d ¤d[$\$gdúX÷gdúX÷ ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdGÃ $¤d ¤d[$\$a$gdZb
&
F¤d ¤d[$\$gdÂW0
&
F¤d ¤d[$\$gd…4^gdùqo
&
F¤d ¤d[$\$gdùqo¢£åæõöd"f"Z#\#l#n#$$Ž$$–$˜$&(&,&(Z(p)ò*+x,ø/.0¸0º0N1P1j1l1ˆ1Š12
2222P2 3:3D3\3

4 4¬4®4Â4Ä4Ü4Þ4h5ôíôíôíôíôíôíôíôíôíÞÎÇ¿Ç¿·¿Ç¯Ç¤Ç¤•¤Ç¤Ç¤•¤ÇÇÇÇ¤Ç¤•¤Ç¤ÇhˊhúX÷]hˊhúX÷0J>*B*phÿjhˊhúX÷UhwFþhúX÷5hˊh ]=\hˊhúX÷\

hˊhúX÷-hêY5húX÷5CJ OJQJaJ hêY55CJ OJQJ\aJ

hˊhGÃjhˊhGÃU7h5j5~5€5ˆ5Š56’6¬6®6È6Ê6L7N7^7`7ž8 8(9*9Â9Ä9Ü9Þ9?"?Ö?Ø?[@\@f@g@•A–ABB
B
B²B³B C!C)C*CBDDDEETEVEXEZEF
F"F$FLFdFIøIôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞÚÞôÞôåôÞÒÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞôÞôåôÞÅÒŵÅÒÞ­¢hˊhúX÷B*phÿhˊhúX÷\-hwFþhúX÷0J5>*B*phÿjhwFþhúX÷5UhwFþhúX÷5hwFþ

hˊhúX÷hˊhúX÷0J>*B*phÿjhˊhúX÷U;?HCIC IIîL^Q`QbQ~QÌW$X&XÂ]Ä]JeLe^möwøwúwóîîîááî;²îîîîîîîóî°
¤d ¤d[$\$gdØ/“ $¤d ¤d[$\$a$gdZb ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdGÃ
-D`MÆ
ÿøüÿgdúX÷gdúX÷
¤d ¤d[$\$gdúX÷ øI"J$J&J¾JÀJØJÚJjKˆK¢M¤M(N*N6N8N¶N¸NLONObOdO”O–OPP0P2P:P*B*phÿjhˊhÿ
hˊhÿ
hˊhúX÷hˊhúX÷0J>*B*phÿjhˊhúX÷B*UphÿhˊhúX÷B*phÿhˊhúX÷B*]phÿ4ÌWÞW$X"Z$ZÊZÌZØZÚZ0[2[°[²[Æ[È[Ì[Î[ð\ò\]]]]¢]¤]¼]¾]X^®^²^Le€e‚eôeöefffVfºf¼fPgRglgngthvhii.i0il´lzm”mšnœn0o2oLoNozo|opp8p:pøwïçàÕàÕÆÕàÕàÕÆÕàÕàÕÆÕàÕàÕÆÕà¾àçàÕàÕÆÕà¾àÕàÕÆÕàÕàÕÆÕà¶à¬àÕàÕÆÕàÕàÕÆÕàhwFþhúX÷5]hˊhúX÷]hwFþhúX÷5hˊhúX÷0J>*B*phÿjhˊhúX÷U

hˊhúX÷hˊhúX÷\-hêY5húX÷5CJ OJQJaJ Cøwúwx x,}6}˜<r¦°ªžÐžx z N¡R¡Þ¥ü¥*¦,¦@¦B¦f¦†¦Ä¦Æ¦`§z§¨>¨B¨¾ªÜªôªöªì®î®.¯ùéÙÒÊÈÒÀÒÀÒÀÒÀÒµÒµÒÊÒ®ž—ˆ€—ˆ€ˆ€ˆÒÀҗxpi

hˊhblRhˊhblR\hˊhQwÿ\hˊh³#¸]

hˊh³#¸hˊh³#¸\

hˊhd$Ú-hêY5hd$Ú5CJ OJQJaJ

hˊh}%”jhˊhúX÷UhˊhúX÷]UhwFþhúX÷5

hˊhúX÷-hêY5hZb5CJ OJQJaJ -hêY5h¨}î5CJ OJQJaJ

hˊh¨}î(úw x*},}’œÎ¥¥(¦*¦,¦B¨öªî®ô±ö±˜²µ µú·ºúõðçõõõõõââààØààÓÓdz ¤d ¤d-D`MÆ
ÿøüÿ[$\$gdwFþ
¤d ¤d[$\$gd£7gdQwÿ $a$gdblRgd³#¸„`„gdúX÷gdúX÷gdúX÷gdZb : A milánói Brera múzeumban Qrzött kép a halott Jézust ábrázolja: Jézus azon a kövön fekszik, amelyen holttestét megkenték, alakját két lepel borítja, halvány glória övezi párnára hajtott fejét. Jobb oldalán János, Mária és egy harmadik alak (akit az irodalom általában Mária Magdolnaként azonosít), bal oldalán a szenteltolaj-tartó. A szqk szoba padlója téglával kirakott, a hátsó fal a jobb oldalon megszakad, mellette a szobából egy sötét enteriQr nyílik. A kompozíció a kép jobb felsQ sarkából világítódik meg, mintha egy ablakból érkezne a fény, a kép bal oldala árnyékban marad.
A kép hivatalos témamegjelölése a monográfiák katalógusa szerint: Krisztus siratása. Más könyvekben gyakori a Halott Krisztus, de még a Piéta elnevezés is.
Valaki, akinek a talpát és az orrlyukát látom, elveszti a méltóságát.  így vélekedik Hans Jantzen Mantegna Halott Krisztusáról, utalva Jézus testének merész beállítására. A kép fQszereplQje kékes-fakó színq szoborként fekszik kenetkövén. Olyan súlyossággal nehezedik fekhelyére, hogy majdani feltámadása szinte elképzelhetetlennek tqnik.  HYPERLINK "http://www.freeweb.hu/paper/tanulmany.php?cikk=20050214mantegna.php" \l "labjegy28#labjegy28"  Teste körül két lepel látható: az egyik a jobb lába alól indul, és az alsó testét borítja, a másik szintén a jobb combja alá van gyqrve, és a válla vonaláig húzódik. FeltqnQ, hogy a szoborszerq mozdulatlanság ellenére Krisztus arcizmait  akár a siratók  fájdalmasan összeráncolja. Mivel a kép hátterében a zárt szoba miatt a tekintet további vonala megszakad, a kép így a testre kényszeríti a nézQ figyelmét: a test hatalmassága szinte szétfeszíti a szqk helyiséget.

Padovában qzött anatomiai, távlattani, építészeti és archeologiai tanulmányain alapul a bécsi muzeumban levQ, szt. Sebestyént ábrázoló hires képe.


BOTTICELLI: Sandro Botticelli, eredeti nevén Alessandro di Mariano Filipepi. LegidQsebb bátyjánál, Giovanninál lakott, akit alacsony, kövér termete miatt Botticellónak (hordó) neveztek. Ennek latin birtokos végzQdésq alakja a Botticelli név: a Botticellóék Sandrója.
ElsQ munkáin felfedezhetQk mestere, Filippo Lippi, s más firenzei vagy Firenzében megforduló mqvészek hatása, mint Verrocchio és Pollaiuolo. KésQbb az ezeknek a festQknek mqveiben fellelhetQ feszültséget, drámaiságot Botticelli képein felváltja a finomság és az érzékenység. Mindez jól észlelhetQ egyik korai képén, a Szent Sebestyént ábrázolón.
Mqveiben a Mediciek firenzei udvarának költQivé finomult légkörét jeleníti meg. Festészete másféle tükörben mutatta be a század utolsó harmadának Firenze-képét. Sikeres és hosszú pályája vezetett a cinquecento elejének az Q mqvészetétQl már elidegenedQ világába. Életmqvében szép számmal szerepelnek a firenzei templomok számára készült oltárképek és kisebb falképek, az elitrQl festett portrék és a házkápolnákba rendelt Madonnák, Q azonban nagyobb arányú freskóciklusokra csupán kivételesen vállalkozott.
Egyéni stílusának érett példája a San Barnaba fQoltárképe, melyet maga a nyolcvanas évekre megnövekedett tekintélyq firenzei mqvészcéh, Arte dei medici e speziali rendelt meg nála. Az antikizáló csarnokban, a passióeszközöket tartó angyalokról övezetten, magasan trónoló Madonnát csak a Bambino áldó mozdulata köti össze a lépcsQ két oldalán méltóságteljesen sorakozó szent társasággal.

Mitológiai témákat feldolgozó, ismert festményei a Tavasz és a Vénusz születése.
Vénusz születése: Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült. Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a földön. Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor a szépség és a szerelem istennQje a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínq köpenyt terítsen rá.

Krisztus megkísértése: A ferences csuhában megjelenõ ördög elõször arra igyekszik rávenni a böjtöléstõl kimerült Krisztust, hogy a köveket kenyérré változtassa. Utóbb arra bíztatja, hogy vesse le magát a jeruzsálemi templom tetejérõl. Végül a világ minden országát neki ígéri, de mikor Krisztus ezt az ajánlatát is visszautasítja. megszégyenülten zuhan a semmibe.
Botticelli mqvészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a férfias jelzQvel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erQt és határozottságot, stílusalakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz mqvészeinek.

/LEONARDO & ./


CINQECENTO:

A képzQmqvészetek fejlQdése csúcspontot ért el a 15 16. század fordulóján Itáliában.


MICHELANGELO :
Festõ, szobrász, építész, költõ, minden idõk egyik legnagyszerûbb mûvésze. Az  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/antikkultura.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" antik kultúra rajongója, a  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/humanizmus.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" humanista gondolkodás elkötelezettje.
Korai mûvei  HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/reneszansz/donatello.htm" Donatello  HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/manierizmus/michelangelo.htm" \l "#" hatását mutatják. A Bacchus és a vatikáni Piéta után kapott lehetõséget a méreteiben és megformálásában egyaránt lenyûgözõ  HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/manierizmus/david.htm" Dávid elkészítéséhez. A Dávid sikerét követõen került Rómába, ahol II. Gyula pápa síremlékére kapott megbízást. A terv elhúzódása után 1508-ban a Sixtus-kápolna kifestését bízta rá a pápa. Bár Michelangelo erQsködött, hogy Q szobrász és nem festQ, fiatalkora óta nem festett freskót, a pápát nem lehetett eltéríteni akaratától. Végül megegyeztek: II. Gyula abba, hogy a mqvész azt fest, amit akar, Michelangelo pedig abba nyugodott bele kissé duzzogva, hogy kifesti a mennyezetet. Mivel a freskófestésben nem volt nagy jártassága, firenzei festQket hívott segítségül. De csakhamar el is küldte Qket, mert nem tqrt meg senkit maga mellett munka közben. Így szinte egyedül festette meg négy év alatt a világ legnagyobb mennyezetképét, mely a legnagyobb dicsQséget szerezte neki a kortársak szemében. A hagyomány szerint senkit nem engedett be a kápolnába, amíg a munka tartott, maga a pápa is csak titokban nézhette meg a készülQ mqvet.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1512" \o "1512" 1512-ben,  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Mindenszentek" \o "Mindenszentek" Mindenszentek napján leplezték le a freskót, és attól a naptól fogva csodájára járnak az emberek. Michelangelo még egyszer visszatért a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sixtus-k%C3%A1polna" \o "Sixtus-kápolna" Sixtus-kápolnába, hogy  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1535" \o "1535" 1535 és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1541" \o "1541" 1541 között megfesse a csodálatos Utolsó ítéletet, a világ legnagyobb oltárképét, amelyet  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/1541" \o "1541" 1541  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony" \o "Karácsony" karácsonyán lepleztek le.
A Sixtus kápolna építészetileg tagolatlan, hatalmas, fiókos teknQ-boltozatú terem. Egyedüli díszei a falfestmények. Az oldal-falakat a 15. század végén a quattrocento legkiválóbb festQi díszítették freskóikkal. Az emberfeletti erQfeszítés szinte felQrli életerejét, de a mq lenyqgözQ vonzása és megrendelQjének erQszakossága úgyszólván egyhuzamban hajtja végig a szerencsés befejezésig. Ami a mq megalkotásában új volt, s ami ma is legszembeszökQbb tulajdonsága: az a páratlan egység, amelybe a mennyezetfestmény egyes elemei összeforrnak. Ezt a mqvész elsQsorban azzal a festett építészeti kerettel éri el, amely az egyes részeket elválasztja és egyben összekapcsolja. A fiókboltozatok közeiben festett kQfülkékbe helyezi el a hét próféta és az öt szibilla hatalmas alakját. A fülkék oldalfalaiból nyúlnak azután felfelé azok a kQpántok, amelyek a mennyezet közepén végigfutó képsorozat egyes képeit egymástól elválasztják. A képek nem egyforma nagyok, kisebbek és nagyobbak váltakozva követik egymást, ami a puszta mellérendeltség benyomását van hivatva megakadályozni s az egységet fokozza. A képsorozat a világ teremtését és az emberiség bibliai Qstörténetét ábrázolja. A természetrQl Michelangelónak nincs mondanivalója. Mqvészetének egyetlen tárgya az ember, Paradicsomában nincs más szépség, mint az emberi testé.

Utolsó ítélet: A világbíró Krisztus, jobbján Máriával a középpontja ennek a  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/gigantikus.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" gigantikus jelenetnek, melynek négyszáz óriás alakja mintha hatalmas viharban kavarogna. Michelangelo hatalmas  HYPERLINK "javascript:void(window.open('../targymutato/fresko.htm','magyarazat','width=300,height=100'))" freskója az oltár felõli falon tiszteletet parancsoló módon figyelmeztetett a katolikus egyház hatalmára.

Azt a tényt, hogy Michelangelo rajong a szép, fiatal férfiakért, Rómában nyílt titokként kezelték. Szerelmei fQleg a neki modellt álló férfiak közül kerültek ki; volt közöttük elQkelQ származású ifjú éppúgy, mint  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Prostit%C3%BAci%C3%B3" \o "Prostitúció" férfiprostituált. Michelangelót ezek a kapcsolatok nem egyszer méltatlan helyzetbe hozták: visszaéltek érzelmeivel vagy meglopták. Néhány kutató szerint ezek a szerelmek  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pl%C3%A1t%C3%B3i_szerelem&action=edit&redlink=1" \o "Plátói szerelem (megíratlan szócikk)" plátói szinten maradtak, s ennek oka lehetett Michelangelo mély vallásossága, valamint elkötelezettsége a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Plat%C3%B3n" \o "Platón" platóni ideák iránt. Annyi bizonyos, hogy magánélete miatt soha nem tört ki körülötte nagyobb botrány.
Különös, vad magányos ember volt. Kortársai különcnek tartották, emberkerülQnek, barátságtalannak.
Örök félreértés ez a nagy munkás lángelme meg a világ között. P maga magyarázta meg ezt a legszebben a San Silvestro sekrestyéjében Vittoria Colonnának:
"Sokan azt mondják, hogy a neves mqvészek különös lények, zárkózottak és szqkszavúak; holott azok is csak olyanok, mint a többi ember... Egyáltalán nincs igazuk azoknak a hiú henyéknek, akik egy munkás és elfoglalt mqvésztQl azt várnák, hogy unalmukban szórakoztassa Qket, holott oly kevés ideje van rá az életben, hogy igazán megvalósítsa, ami a rendeltetése."


TIZIANO:Az olasz Tiziano a cinquecento és a velencei festészet legnagyobb mestere. Mqveire mindenekelQtt a színek felülmúlhatatlan gazdagsága jellemzQ. Nála biztosabban senki nem tudta a fényben változó színek játékát megörökíteni. Fiatalkori mqvei közül a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép, az Assunta a legjelentQsebb. Kiváló emberismeretrQl s éles megfigyelésrQl tanúskodnak híres arcképei, mint pl. a mantovai udvar számára készült elsQ mqve: II. Federico Gonzaga képmása. A márki tekintetének és tartásának férfias ereje kontrasztot alkot a kutya szelíd és alázatos kedvességével. Mégis a színezés tökéletes árnyalása a legfigyelemreméltóbb ezen a vásznon: a vörösnek, a fehérnek és a kéknek ez a finom, kimunkált egyensúlya és a tompa fényq bársonyon oly szépen érvényesülQ aranyhímzés. Életmqvében az ember, a gesztusok és arcvonások rögzítése hajtotta elQre.
A Bakkhosz és Ariadné azok közül a mitológiai tárgyú festmények közül való, amelyeket Tiziano "költeményeknek" nevezett. I. Alfonso ferrarai herceg alabástromszobájába készült, s valószínqleg Ovidius inspirálta. Ez a szuggesztív kép azt mutatja, hogy a 16. században senki más nem volt képes annyi szenvedéllyel és gráciával felidézni az antik világot, mint Tiziano.
Vénusz és Adonisz: Tiziano Ovidius Metamorphosébõl merítette festménye témáját. A hatvanadik évét már betöltött festõ visszatér korábbi témáihoz, a ruhátlan alakok és a mitológia ábrázolásához: a szerelem istennõje igyekszik visszatartani az ifjú vadászt, aki szabadulni próbál tõle. A kép 1553-ban Fülöp herceg számára készült.
Munkamódszere: rengeteg színnel, nagyvonalakban vázolta fel a témát, mely a kép kompozíciójának alapját képezte. Azután a képeket befordította a fal felé, és gyakran hónapokig is úgy hagyta Qket, anélkül hogy egyetlen pillantást is vetett volna rájuk. Hosszú szünet után visszatérve hozzájuk, megfestette az alakokat, javítgatta, módosította Qket, valahányszor szükségesnek érezte. Végül még egyszer korrigálta, a világos részeket ujjával eldörzsölte, hogy a színek és a tónusok harmonizáljanak. Néha ujjával sötét vonalakat vagy élénkvörös pettyeket tett rá, hogy felélénkítse a kompozíciót. Ezekben az utolsó simításokban többet festett ujjával, mint az ecsettel.
Korai mqvein a hangulatok egészét adja át, a festményeket csak az egységes benyomás alapján lehet értékelni, nem pedig egy kiragadott részlet alapján.
Tiziano késQi stílusában a látogatóknak bizonyos távolságból kell nézniük, hogy a kompozíció egészét be tudják fogadni. KözelrQl pacákra olvad szét.


RAFFAELLO:
Az alig 37 évet élt mqvészt évszázadokon keresztül a festQk fejedelme címmel illették. A római cinquecento harmadik nagymestere. Raffaello alig volt 25 éves, amikor a vatikáni pápai palota stanzáinak freskóit festette. Sokalakos festményei, kiegyensúlyozott kompozíciói fQként történelmi témákat ábrázolnak. Mqvészeti munkásságának másik részét a Madonna ábrázolások képezik.


Vatikáni Stanzákban látható Raffallo freskók közül a leghíresebb Az athéni iskola. A csoportok a klasszikus bölcselet különbözQ korokban élQ nagyjait ábrázolják. Platón és Arisztotelész, a két filozófus áll a középpontban. A lépcsQsor tetején tudósok és gondolkodók veszik körül Qket: Euklidész a matematikus és Ptolemaiosz a csillagász. A szakállas, Qsz hajú Platónban sokan Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az elQtérben a karjára támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínqleg Michelangelo. A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük.
Szent család: E ké HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/reneszansz/szentcsalad.htm" \l "#" pet, mely La Perla (A gyöngy) néven is ismert, IV. Fülöp gyûjteménye gyöngyszemének tartotta. Elöl Mária, Szent Anna, a gyermek Jézus és Keresztelõ Szent János sugárzó csoportja szé HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/reneszansz/szentcsalad.htm" \l "#" pen illeszkedik a kép hátterébe. Balra antik épületek romjai közt Szent József, balra pedig Róma környé HYPERLINK "http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/reneszansz/szentcsalad.htm" \l "#" ki tájkép látható.

Hasonló témájú dokumentumok

pártás virágos reneszánsz 1-63 diák

- 2009-04-15 16:28:34

Neveléstörténet konzultáció

- 2007-12-10 06:59:05

Reneszánsz I

- 2009-04-22 16:46:44

pártás virágos reneszánsz 63-123 diák

- 2009-04-15 16:29:20

Reneszánsz építészet

- 2008-11-17 17:34:02

A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.

Hozzászólások

Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni

Egy tipp az oldalhoz! - Szavazz a feltöltött dokumentumokra az alapján, hogy mennyire volt számodra használható vagy épp használhatatlan (mondjuk azért, mert tele van hibával). A dokumentumok a szavazataitok alapján sorrendeződnek így hosszútávon a legjobb pontokat kapó dokumentumok lesznek a lista elején. Csak a saját szakod dokumentumaira szavazhatsz.

03.04/1 11.12-1 12 18. század 2. 2.óra 2009. május 21. állatszervezettan allegória antroptöri bibó biogeográfia bodlaki tamás cad rajz cementálás deklaratív programozás dhm dia életmód elosztás filozófiatörténet gazdmatek hulladékkezelés igaz józsef információ jegyzet költségszámítás környezeti számvitel környgazd közoktatási rendszer matematika szigorlat mechanika 2 médiakutatás miskolci egyetem nummód objektum ókori kelet órai anyag pénzügy pricing strategies prog1 szocioógia tanirodai tengely természet természet földrajz természetföldrajz tételek vízlágyítás vizsgapéldák