alkotmányjog órai ea.
Országok listája
HungaryBudapesti Corvinus EgyetemKözigazgatás-tudományi KarIgazgatásszervezőAlkotmányjogalkotmányjog órai ea.
2008.11.15 16:53:43
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Alkotmányjog 2007. 12. 07.
Az állam létének szükségszerq elemei:
államterület
népesség
fQhatalom
A fQhatalom, azaz a szuverenitás gyakorlása az állam területén történik. A fQhatalom kiterjed az állam területén élQ, lévQ személyekre. Ezek lehetnek:
- a szabad államnak az állampolgárai,
- lehetnek idegen államok állampolgárai, illetve
- olyan személyek, amelyek egyetlen államnak sem állampolgárai, hanem hontalanok.
Az államterület egy olyan földrajzilag körülhatárolt terület, amelyre az állami fQhatalom szuverenitása kierjed. Az államhatárok által körülvett
- szárazföld és belvizek,
- a felettük lévQ légtér, továbbá
- az alattuk elhelyezkedQ földrész, a föld méhe
Az államhatár az állam területét körülvevQ képzeletbeli vonal, amely az államok területét egymástól elválasztja.
Az államhatár lehet:
természetes
többek között egy folyóvíz, hegygerinc. A folyóvíz esetében nem a középvonal, hanem a sodorvonal képezi az államhatárt. A tengerparttal érintkezQ országok esetében a tenger bizonyos része is az államhatárhoz tartozik. Ez a parti tenger. Az 1982. évi tengerjogi egyezményben 12 tengeri mérföldnyire húzza meg a parti tenger vonalát.
mesterséges
Légtér
Általában azt tekintik államterülethez tartozó magasságnak, ahol a levegQ felhajtó erejével a repülQgépek fel tudnak szállni. Ez kb. 90 km-es magasság. A világqr egyetlen államhoz sem tartozik. A föld méhe felé a technika állása szerint eljuttatható mélységig.
Úszó államterület
Az adott állam lobogóját viselQ hadihajó más állam kikötQjében tartózkodva is államának szuverenitásával rendelkezik. Kereskedelmi hajónál csak a nyílt tengeren érvényes, a kikötQben nem.
RepülQ államterület:
Az adott államban lasjtromozott repülQgép, ha katonai, akkor mindenütt az adott állam területéhez tartozónak tekinthetQ. A polgári repülQgépek pedig menetközben tekinthetQk az adott állam területéhez tartozónak.
A bécsi nemzetközi egyezmény szerint a diplomata testületek épületei, valamint közlekedési eszközei nem a fogadó államhoz tartoznak, nem a fogadó állam joghatósága alatt állnak.
Az állam más államok határaival, illetve tengerrel is érintkezik, ezért az államhatárok kérdése csak nemzetközi egyezmény keretében értékelhetQ és vizsgálható. Az állam a szuverenitását csak a nemzetközi jogban elismert területe felett gyakorolhatja, a nemzetközi szerzQdések és a nemzetközi szokásjog keretei között. Az államhatárok megváltoztatása szintén csak nemzetközi szerzQdéssel történhet, méghozzá ratifikált (belsQ jogrendszerbe is be kell iktatni) nemzetközi szerzQdéssel. Minden olyan kérdésben , amely az adott állam szuverenitásával vagy területével függ össze, a nemzetközi szerzQdés ratifikálását csak az Országgyqlés végezheti.
Az államhatáron belül az állami közigazgatás területi beosztásáról minden államban az Alkotmány rendelkezik.
Az Alkotmány 42. §
bek. szerint a Magyar Köztársaság területe fQvárosra, megyékre, városokra és községekre tagolódik.
A fQváros kerületekre tagolódik, a városokban pedig kerületeket is lehet létrehozni
Milyen korlátai lehetnek a szuverenitás gyakorlásának?
a nemzetközi jogi szolgalom
a nemzetközi szomszéd-jog
békés áthaladás jogának a biztosítása
Magyarország államterületét az 1947. évi párizsi békeszerzQdés határozza meg, az 1947. évi XVIII. tc.
Állampolgárság
A modern értelemben vett jogi fogalma a polgári átalakulás idején kerül elQtérbe, mert ekkor lesz meghatározó az egyenjogúság és jogegyenlQség elve.
A nemzetállamok kialakulásával kerül elQtérbe az államhoz állampolgársággal történQ kötQdés. Szükséges volt megállapítani azon személyek körét, akiket az adott államhoz állampolgári kapcsolat fqz.
Állampolgárság
Általános és azonos jogi státuszt jelent az adott állam viszonyában.
Az állampolgárság tartalmi összetevQit az állam és az egyén alkotmányossági kapcsolata határozza meg, elsQdlegesen az állami szuverenitással összefüggésben.
Az 1793. évi jakobinus alkotmány szerint francia állampolgárnak azt a személyt lehet tekinteni, aki
24. életévét betöltötte, Franciaországban született és ott is lakik,
aki 24 életévét betöltötte, de külföldi, viszont 1 éve él Franciaországban él.
aki 24 életévét betöltötte, de külföldi, viszont 1 éve él Franciaországban él, és francia nQvel házasodott, illetQleg francia gyermeket örökbe fogadott.
AkirQl a törvényhozó testület azt állapítja meg, hogy az emberiség számára jelentQs érdemeket szerzett
Az állam a hatalmát emberek felett gyakorolja és Q szervezi meg az emberek bizonyos csoportját a feladatok ellátására. Az állam területén élQ egyes lakossági csoportoknak az államhoz való viszonya más, lehet:
munkajogi (vendégmunkásként tartózkodik ott),
lehet közigazgatási jogi (az ott tartózkodás alapja egy igazgatási határozat),
lehet polgárjogi (szerzQdése van az adott állammal)
Állampolgárság mai fogalma:
Azokat a személyeket, akiket állandó jogi, alkotmányjogi kapcsolat fqz egy meghatározott államhoz és e kapcsolat folytán e személyeket különleges jogok illetnek meg és az állam különleges védelmében részesülnek, továbbá külön kötelezettségei is vannak, állampolgároknak nevezzük.
Az állam területén tartózkodó személyek
saját állampolgárok
külföldi állampolgárok
hontalanok
A magyar állampolgárság jogi szabályozásának története
A XVIII. Sz. végén felvetQdött a szabályozás igénye, Hajnóczy József készített egy tervezetet az állampolgárság megszervezésére. A reformkorban tovább fejlQdött az igény, hogy Magyarországon is szabályozásra kerüljön az állampolgárság. 1844-ben beterjesztettek a Parlament elé egy törvényjavaslatot a honosításról, azonban ezt nem tqzték napirendre. A következQ idQpontban, 1848-ban már egy komplett állampolgársági törvényjavaslat beterjesztése történik meg. Ezt a javaslatot nem fogadják el, így csak a Kiegyezést követQen, az 1879. évi L. törvény szabályozza elsQként a magyar állampolgárságot, amely 1880. január 8-án lép hatályba. Erre a törvény speciális rendelkezése, amely a távolléttel történQ állampolgárság elvesztését írja le. Aki 10 évet távolt tölt és ne jelzi visszatérési szándékát, automatikusan elveszti állampolgárságát. (1848. Kossuth emigrációja ellen irányuló rendelkezés).
Az a magyar nQ, aki külföldi férfival házasodik, automatikusan elveszti állampolgárságát. A honosítást helyben lakáshoz köti, azonos településen kell meghatározott ideig életvitelszerqen élni. Meghatározott vagyonnal kell rendelkezni, amelynek alapján adót lehet fizetni.
Ennek a törvénynek a módosítására 1921-ben kerül sor, illetve a következQ évben, 1922-ben is történik módosítás.
1921. évi módosítás:
Azok a volt magyar állampolgárok, akik az elcsatolt területeken élnek, elvesztik állampolgárságukat, kivéve, ha opcióval élnek, azaz 12 hónapon belül Magyarország területére visszatérnek.
1922. évi módosítás:
Azok, akik a fenti opcióval nem éltek, de 12 hónapon belül visszatértek Magyarország területére, kedvezményes módon kaphatják vissza állampolgárságukat.
A következQ módosítás az 1939. évi XIII. tv.
Ennek lényege, hogy elveszíti magyar állampolgárságát az, aki külföldön állampolgárságot szerzett. Ez a törvény bevezetett egy olyan jogintézményt, amely az állampolgárságtól való megfosztást tartalmazza, ami büntetQjogi szankcióként volt kiszabható (ez az eredeti törvényben nem szerepelt).
A II. Világháborút követQen 1945-ben született 9590/1945 miniszterelnöki rendelet kétirányú szabályozása szerint
1. akik a magyar állampolgárságot demokratikus, antifasiszta meggyQzQdésük vagy magatartásuk miatt vesztették el, azok e jogszabály erejénél fogva azonnali hatállyal, visszamenQleg visszakapják az állampolgárságukat.
2. megtiltotta azoknak a visszahonosítását, akik 1945 elQtt birodalmi állampolgárságot kaptak vagy az iránt folyamodtak.
1947-1948. évi módosítás
Amely a megfosztás tényét fenntartotta, és a megfosztottakra teljes megfosztást rendelt el.
Az 1948. évi LX. törvény (2. állampolgársági törvény) 1949. február 1-jén lépett hatályba.
Megkönnyítette a korábbi törvényhez képest a honosítás intézményét. Már nem helyben lakáshoz, hanem Magyarországon való tartózkodáshoz (4 év) kötötte a kérelem benyújtását. Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek tekintetében hozott változást, két szervezetet bízott meg, a Kormányt és a Belügyminisztériumot.
1957. évi V. törvény
Változtatja a korábbi törvényt a vonatkozásban, hogy azok a magyar nQk, akik külföldi férfival kötnek házasságot, már nem automatikusan veszítik el a magyar állampolgárságukat, csak abban az esetben, ha a külföldi férj állampolgárságát megszerzik.
Fenntartotta ez a törvény is a megfosztást intézményét, az 1956-os események miatt: aki súlyosan vétett az állampolgársági hqség ellen vagy külföldi/hazai bíróság elítélte jogerQsen.
Eljáró szervként a Népköztársaság Tanácsa és a Belügyminiszter lett kijelölve.
A rendszerváltozást követQen, 1993-ban történt meg a következQ módosítás az 1993. évi LV. törvénnyel, amely 1993. október 1-jén lépett hatályba. Ehhez a törvényhez készült végrehajtási kormányrendelet is. A törvénynek 3 módosítása volt, 2001; 2003; és 2005468:ÌÞJ
L
R
j
J
L
T
h
X Z ,.
<z¸¨ª¨ª(*ÚÜ-
, B D ú ü !!!²!´!l$$"%÷ïëçß÷ÛÓÛëÛÓÛëÛÓÛÏÛËÛËÃ˾ÃËÃËÏ˺϶ç¶ç¶ç¶Ë¶ç¶Ï¶Ï¶Ï¶²¶Ë窢¶¶hÂj-hE(X>*hE(XhdÃ5hE(XhE(X5hÂj-hE(Xh°g= hdÃ>*hdÃhdÃ>*hdÃh*+Bhñåhñå>*hñåhØMehñå5hØMehEÉhØMehDY5hØMehEÉ5;68: ²ÆÈö B
¦
J
L
p
¦
ì
L
N
2 \ v ,.÷ïïïäääïïïïïïïïïïïïïäØØäï
$Ä^Äa$gd*+B
$
&
Fa$gd*+B $a$gd*+B $a$gdØMeð£:¤ýý.
D x Ä Æ !!!÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ìì÷÷áááÙÙ÷÷ $a$gdE(X
$
&
Fa$gdE(X
$
&
Fa$gdE(X $a$gd*+B!´!¶!à"j$l$$ %N&P&'¦'F(x)F*J*ì+J,ê,R-T--¼/¾/ 060÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ììììääÙÙÙäääääÙ
$
&
Fa$gd ~\ $a$gd£lL
$
&
Fa$gd£lL $a$gd*+B"%$%N&P&'''D(F(F*H*J*r*P-R-T--¾/ 0|0è0ê0ì0x1¸1Ð3ê3h4&7(7ì7î7ð:ò:ú:< <ò=ô=ø=ú=,>R>x?@@Ö@æ@ü@üøôìäìäìäàüÜØôØÐØÈØÀ»³¬¥¬¥¬¥¥¬¥¥¥à¥¥¥h¦õhw5
h¦õhØMeh}[h¦õh}[5
h¦õhw
h¦õh}[
h¦õh ~\hØMehØMe5 h ~\5hØMeh ~\5hØMeh ~\>*h ~\h ~\>*h ~\hPÕhØMehh£lL6hhE(X6hhE(Xh£lL060d0z0|0ê0ì0î7 :ð:ò:;<<À<ò=ô=ö=ø=ú=T>@@A2C&D(DZDEôôììììììììììììììììììììììììì $a$gd ~\
$
&
Fa$gd ~\ü@ A EDE~EE9F:FNFOFÛFG-G GHðIòI J^K`K8LLLNLL´L¶LÊLN`
`
`Ä`aa&a(a*a&dddTg¦g\iþi8k:kkllÖlØlül ooo÷ðèðäðÝðÝðÝðÝÕÝÎÝÎðÎÇÎÇ¿º¿Ç¸Ç䪣ª´´´ hMT)5h®ch®chMT)5hMT)hY_F
h¦õ5>*h¦õh¦õ5>*h¦õU h¦õ5h¦õh¦õ5
h¦õh¦õ
h¦õhY_Fh¦õhÖvr5
h¦õhÖvrhØMeh¦õhw5
h¦õhwhØMehw56E EÊEÌE-G G5GòI`KþKL
`*a,a¬a®a´b¶bdddd4f6fRgTg÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ç÷ç÷÷÷×÷÷÷$äý^`äýa$gdØMe$Ð0ý^Ð`0ýa$gd¦õ $a$gd ~\-ben.
Mindegyik esetben történt a Kormány által kibocsátott végrehajtási rendelet szabályozás is. Jelenleg is ez a hatályos állampolgársági törvény.
Melyek voltak az állampolgárság jogi szabályozásának jellemzQi:
1948. Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, amelyben arról rendelkeztek, hogy minden személy megillet az állampolgársághoz való jog
1951. Genfi egyezmény, amely a menekültek jogi helyzetét szabályozta, és amely a magyar szabályozásba is kezdeményezést biztosított az állampolgárság megszerzése szempontjából.
1957. A férjezett nQk állampolgárságát szabályozta.
1960. A polgári és politikai jogok alkotmánya, amely kimondta, hogy minden gyermeket születésénél fogva megilleti alanyi jogon az állampolgárság. És mindenkit megillet az állampolgárság megváltoztatásának a joga is.
A késQbbiekben már születtek az EU Tanács által kibocsátott elvek is, ezek okozták fQleg a módosításokat a magyar állampolgársági törvényben.
Alapelvek
A gyermekek jogainak védelme.
Nemzetközi szerzQdésben határozták meg, hogy születéssel minden gyeremek állampolgárságot kell, hogy kapjon, függetlenül származásának a körülményeitQl (házasságban született-e v. sem, azonos állampolgárok-e a szülQk).
Állampolgári egyenlQség, egyenjogúság elve (a keletkezés megszerzésének jogcíme)
A magyar állampolgárok között nem lehet különbséget tenni a szerint, hogy születéssel v. honosítással szerzett állampolgárságot, esetleg családjogi ténnyel.
A család állampolgársági egységének az elve
LehetQleg az azonos családhoz tartozó személyek azonos állampolgárságot szerezzenek, ehhez a törvény könnyítéseket biztosít.
A hontalanság eseteinek csökkentése
Közérdekqség elve
Azt fejezi ki, hogy az állam határozza meg, hogy kit tekint állampolgárnak. Az állam illetékes szervezete dönt, hogy valaki honosítás vagy visszahonosítás után magyar állampolgár lehet-e. A Köztársasági Elnöknek van joga ehhez, még akkor is, ha az összes feltétel fennáll.
Az állampolgárságtól való önkényes megfosztás tilalma
Egyénenkénti elbírálás elve
Minden esetben csak egyéni kérelem alapján lehet szerezni állampolgárságot.
Az állampolgársági törvény visszaható hatályának a tilalma.
Korábbi állampolgársági ügyekre nézve nem rendelkezzék visszaható hatállyal.
Az állampolgársággal kapcsolatos személyes adatok védelme
A magyar állampolgárság keletkezhet:
születéssel
családjogi ténnyel
honosítással
visszahonosítással
a Köztársasági Elnöknél tett nyilatkozattal
Az 1993. évi LV. törvény szerint magyar állampolgár az, aki a törvény hatályba lépésekor magyar állampolgár. Magyar állampolgár lesz a születéssel, ha valamely szülQje magyar állampolgár.
Magyar állampolgárnak kell tekinteni, aki hontalan szülQktQl Magyarországon születik (ez egy megdönthetQ vélelem). Mindaddig magyar állampolgárnak tekintendQ, amíg a szülei állampolgársága ki nem derül. A Magyarországon talált gyermeknek akinek nem tudni, kik a szülei szintén vélelem a magyar állampolgársága.
Az állampolgárságra vonatkozó, születéssel keletkezQ elvek:
ius sanguinis elve (vérségi elv, öröklQdési elv)
ius sanguinis a padre (házasságon belül)
ius sanguinis a madre (házasságon kívül)
ius soli (területi elv, aki az adott állam területén született)
Magyarországon fQ szabály a ius sanguinis elve, kivételként a hontalanság megelQzésére használjuk a ius soli elvet.
Családjogi ténnyel:
Születéséig visszamenQleges hatállyal szerzi meg az állampolgárságot az, akinek az édesapja teljes hatályú és elismerQ apai nyilatkozatot tesz (házasságon kívül). Az utólagos házasságkötéssel is lehet állampolgárságot szerezni, születéséig visszamenQleges hatállyal, ha a leendQ férj nyilatkozik a házasságkötés elQtt, hogy a gyermeket sajátjaként ismeri el, és a leendQ apa és gyermek között legalább 16 év korkülönbség van.
Amennyiben az apaságot vagy anyaságot bíróság állapítja meg, szintén a születésig visszamenQleges hatállyal lép életbe az állampolgárság.
Az állampolgárság megszerzésének a származékos esetei:
Honosítás (feltételei)
Az 1993. évi LV. törvény szigorúbban szabályoz, mint a korábbi törvényeink. Alapesetben 8 év életvitelszerq tartózkodás Magyarországon.
Ez alól kivételt kérhet (de a többi feltételnek ebben az esetben is teljesülnie kell):
- az a nem magyar állampolgár, aki a kérelem benyújtását megelQzQen legalább 5 évig itt tartózkodik,
- az ország területén született
- kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet
- hontalan
- ha valaki magyarnak vallja magát és az Qsei magyar állampolgárok voltak, kérheti a honosítást, feltéve, ha nem büntetett elQéletq
- akinek a honosításához az ország érdeke fqzQdik (sportolók, mqvészek)
3 év magyarországi tartózkodás után kérheti, aki:
- magyar állampolgárral házasságot kötött (abban az esetben is, ha a házastárs idQközben meghalt)
- akinek a gyermeke magyar állampolgárságot szerzett
- akit magyar állampolgár fogadott örökbe
- aki menekültként tartózkodik Magyarország területén
Sem magyar bíróság, sem más bíróság ellene ne folytasson eljárást, ne álljon büntetQeljárás alatt.
Lakóhelye és megélhetése Magyarországon biztosított legyen.
A honosítás ne sértse a Magyar Köztársaság érdekeit
Alkotmányossági alapismeretekbQl magyar nyelven vizsgát kell tenni
A 2005. évi módosítás lehetQséget ad arra, hogy e vizsga alól mentességet kapjon az, aki:
- a 65. életévét betöltötte a kérelem benyújtásakor
- cselekvQképtelen, korlátozottan cselekvQképes
- magyar tannyelvq iskolában szerzett végzettséget
- aki igazolja, hogy egészségügyi állapota tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt nem képes a vizsga letételére
Visszahonosítás (feltételei)
magyarországi lakóhely
büntetlen elQélet, illetve ne álljon büntetQ eljárás alatt sem
megélhetése és lakóhelye biztosított legyen
a visszahonosítás ne sértse a Magyar Köztársaság érdekeit
Visszahonosítási ügyekben a kérelmet a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetQhöz kell benyújtani. Ezeket az Igazságügyi és Rendészeti miniszterhez továbbítják, és Q terjeszti a Köztársasági Elnök elé döntésre.
Ezt követQen az érintetteknek esküt kell tennie, ezzel áll be a magyar állampolgárság. Kivéve, ha a honosított az eskütétel elQtt meghal, ebben az esetben kegyeleti okokból magyar állampolgárnak kell tekinteni. Ha egy éven belül nem kerül sor az eskü letételére, a honosítás hatályát veszti. Az esküdt a helyi polgármester elQtt kell letenni.
Ha valaki nem ért egyet az állampolgársági kérelmének elbírálásával, a FQvárosi Bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, amely az egész országra kiterjedQ illetékességgel rendelkezik az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapításaival összefüggésben.
A Köztársasági Elnöknél tett nyilatkozat útján
1.) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett személyes nyilatkozattal történQ állampolgárság szerzés, amellyel a nyilatkozattétel napjától megszerzi az állampolgárságot az a személy, aki
- 1947-48. évi megfosztással kapcsolatos törvények alapján vagy
- az 1948. évi LX. tv. és az 1957. évi V. tv-ben leírt elbocsátás alapján
Veszítette el az állampolgárságát. Ez kiterjed azokra a személyekre is, akik a II. Világháborút követQen vesztették el állampolgárságukat.
2.) Ugyancsak nyilatkozattal kérheti a Köztársasági ElnöktQl az a személy, aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát.
Feltétele, hogy
- születése napján Magyarországon lakóhellyel rendelkezett és
- a nyilatkozat megtételét megelQzQen legalább 5 évig Magyarországon élt.
- aki 1957. október 1-je elQtt magyar állampolgár anyától és külföldi apától született és születésével nem vált magyar állampolgárrá.
Az állampolgárság megszqnése
Nem veszíthetQ el elbocsátással. Az állampolgárságról való lemondással szqnhet meg. Az mondhat le egyoldalú nyilatkozattal,
aki külföldön tartózkodik és igazolja vagy valószínqsíti, hogy más országban állampolgárságot szerzett. Ezt a Köztársasági Elnökhöz kell címezni, de az Igazságügyi és Rendészeti Miniszterhez kell benyújtani. P vizsgálja meg, hogy a feltételek fennállnak-e. Ha igen, továbbítja a Köztársasági Elnökhöz, aki tudomásul veszi a lemondást. A Köztársasági Elnöknek nincs mérlegelési jogköre ez ügyben. Aki a magyar állampolgárságról lemondott és 1 éven belül nem szerzi meg a külföldi állampolgárságot, kérheti újra a magyar állampolgárság visszaállítását.
Az állampolgárság visszavonása
Hivatalból tesz javaslatot az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter a Köztársasági Elnök felé. Attól a személytQl leehet visszavonni, aki a jogszabály kijátszásával, tények, adatok megváltoztatásával szerzett magyar állampolgárságot, és az így szerzett állampolgárság óta 10 év még nem telt el. A Köztársasági Elnök döntése akkor válik hatályossá, amikor a Magyar Közlönyben megjelenik.
PAGE
PAGE 8
Hasonló témájú dokumentumok
- 2009-09-25 20:42:17
- 2008-05-27 09:16:17
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Szólj hozzá a feltöltött dokumentumokhoz. Minden feltöltött dokumentumhoz megírhatod a véleményed. Ha jónak találod, akkor adj rá sok pontot a csillagokkal. Ha nem találod jónak, akkor adj rá kevés csillagot, és írd le a Hozzászólásokhoz hogy milyen hiányosságok, hibák vannak benne. A dokumentumok a hallgatók értékelése alapján sorrendeződnek.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
