Kása Balázs előadása a piramisokról

Országok listájaHungaryMiskolci EgyetemBölcsészettudományi KarSzabad bölcsészetÁgazati Esztétikák: Műfajok A KépzőművészetbenJegyzetekKása Balázs előadása a piramisokról

A Nagy Piramis valószinûleg áldozati hely, majd többszintes sír volt, melyet a többi piramishoz hasonlóan tájoltak, és építésénél felhasználtak minden akkori építõmûvészeti módszert. A piramisba írásos emléket nem helyeztek és a késõbbi írások sem említik a piramis építéseket. Valószinüsíthetõ, hogy a Gizehi Kheopsz és Mükerniosz piramis nem egyszerre, hanem a Kheopsz piramis legalább három, a Mükerniosz piramis, pedig két fázisban épült meg. A fázisok között eltelt idõ 30 év lehetett.
Az egyszerû nép vallásos kötelezettsége miatt részt vett a piramisok építésben, ezzel remélve a túlvilági gazdagság megváltását, de dolgoztak rajtuk rabszolgák és fizetett béresek is.
A Gizeh-i fensíkon a mostani három nagy piramis (Keopsz, Kefren, Mükerniosz (görögül)) mögötti piramisfaluban mintegy 25 ezer embert lehetett elhelyezni.
Ugyanennyi ember részére voltak gabonatárolók, pékségek...stb. a helyszínen. Ebbõl a 25 ezer fõbõl, kb 10 ezer fõ lehetett a fizikai dolgozó, a többi vezetõ, munkairányító, illetve egyéb szakmunkás, pék, ács, munkaeszköz készítõ, orvos, építész...stb. Az építõmesterek családtagjai is itt voltak, feleség, gyerek...stb. Végül is a három helyszínen (piramis környéke, vízpart, kõbánya) összességében kb. 20 ezer tényleges kétkezi munkás vett részt egyidejüleg. Napi 12 órás, hatnapos munkahétben.
A Nagy Piramis építése a mai ismereteim alapján a következõképpen történhetett:
Építési területek:
- A Gizehi fensíkkal szemben a Nilus túlsó partján volt a mészkõbénya,
- A köveket egyenként hajóra rakták a keleti parti felrakó kikötõben,
- A hajók a nyugati parton a fensík alatt a lerakó kikötõben kikötöttek, a köveket itt egykarú emelõkkel szánokra rakták, és vályogból épített, vízzel locsolt rámpán elvonszolták a piramis elõtti felvonulási területre.
- A felvonulási területen történt a kövek finomcsiszolása, a végleges méret és alak beállítása,
- Innen a köveket a munkavezetõ irányításával, egy ugyancsak vályogból épített, vízzel locsolt rámpán a piramisépítés aktuális helyére vonszolták. A használt eszközök: farudak (egykarú emelõk), szán (szállító eszköz), kötelek. Kereket, csigát ekkor még nem ismertek.
- Amikor a piramisépítés egy szakasza elkészült a A Nagy Piramis valószinûleg áldozati hely, majd többszintes sír volt, melyet a többi piramishoz hasonlóan tájoltak, és építésénél felhasználtak minden akkori építõmûvészeti módszert. A piramisba írásos emléket nem helyeztek és a késõbbi írások sem említik a piramis építéseket. Valószinüsíthetõ, hogy a Gizehi Kheopsz és Mükerniosz piramis nem egyszerre, hanem a Kheopsz piramis legalább három, a Mükerniosz piramis, pedig két fázisban épült meg. A fázisok között eltelt idõ 30 év lehetett.
Az egyszerû nép vallásos kötelezettsége miatt részt vett a piramisok építésben, ezzel remélve a túlvilági gazdagság megváltását, de dolgoztak rajtuk rabszolgák és fizetett béresek is.
A Gizeh-i fensíkon a mostani három nagy piramis (Keopsz, Kefren, Mükerniosz (görögül)) mögötti piramisfaluban mintegy 25 ezer embert lehetett elhelyezni.
Ugyanennyi ember részére voltak gabonatárolók, pékségek...stb. a helyszínen. Ebbõl a 25 ezer fõbõl, kb 10 ezer fõ lehetett a fizikai dolgozó, a többi vezetõ, munkairányító, illetve egyéb szakmunkás, pék, ács, munkaeszköz készítõ, orvos, építész...stb. Az építõmesterek családtagjai is itt voltak, feleség, gyerek...stb. Végül is a három helyszínen (piramis környéke, vízpart, kõbánya) összességében kb. 20 ezer tényleges kétkezi munkás vett részt egyidejüleg. Napi 12 órás, hatnapos munkahétben.
A Nagy Piramis építése a mai ismereteim alapján a következõképpen történhetett:
Építési területek:
- A Gizehi fensíkkal szemben a Nilus túlsó partján volt a mészkõbénya,
- A köveket egyenként hajóra rakták a keleti parti felrakó kikötõben,
- A hajók a nyugati parton a fensík alatt a lerakó kikötõben kikötöttek, a köveket itt egykarú emelõkkel szánokra rakták, és vályogból épített, vízzel locsolt rámpán elvonszolták a piramis elõtti felvonulási területre.
- A felvonulási területen történt a kövek finomcsiszolása, a végleges méret és alak beállítása,
- Innen a köveket a munkavezetõ irányításával, egy ugyancsak vályogból épített, vízzel locsolt rámpán a piramisépítés aktuális helyére vonszolták. A használt eszközök: farudak (egykarú emelõk), szán (szállító eszköz), kötelek. Kereket, csigát ekkor még nem ismertek.
- Amikor a piramisépítés egy szakasza elkészült a  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/karnak7.jpg" vályog rámpát elbontották.
Az építés szakaszai:
1. Masztaba építés, a masztaba alatti pincesírral. Ennek idõszaka jelenleg nem ismert.
2. Kheopsz a masztaba tetejének közepére helyezteti sírkamráját, ezt 26 fok dölésszögû piramissal befedeti, a piramis lapos tetejére gránit áldozati követ helyeztet. Az áldozati helyhez lépcsõsor vezet fel.
3. Kheopsz uralkodási idejét újabb 30 évvel meghosszabbítják. Újabb sírkamrát helyeznek a tetõre, az áldozati kõ mögé.
4. A piramist átalakítják 52 fok oldalfal-dölésszögû (modern) piramissá. A felvezetõ lépcsõsort befedik, így alakították ki a Nagy Galériát. A felsõ, gránit sírkamrára beroskadás elleni szerkezetet helyeznek, és befejezik a piramis felrakását.
5. A piramist kivülrõl, kötõanyag segítségével, sima fehér mészkõlapokkal burkolják. Tetejére aranylemez csúcsdiszt helyeznek.
A Gizehi fensíkon található régi masztabát nagyobbítatta meg Kheopsz és késõbb ez lett a piramis alapja. Hasonlóan, mint ahogy nagyapja lépcsõs piramisánál tették. A masztaba alatt állott a "befejezetlen (régi) sírkamra" melyre nem volt szükség, mivel elkészíttette a felette lévõ impozánsabb sírhelyet. A meredeken lefutó akna lehetett az eredeti masztaba akkor szokásos, nehezen járható lejárata. Az új ferde akna az új lejárat, melyet Kheopsz építhetett, ami 30 fokos lejtésû és a sarkcsillagra néz. Ez a lejárat segített a további építkezésnél a piramis pontos tájolásában. Kattintson ide:( HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/pyramid.htm" \l "r01#r01" Ilyen lett volna az alsó sírkamra, ha elkészûl, mint a Mücerniosz Piramis sírkamrája.)
Kheopsz a meglévõ alapra helyeztette a szentélyét. A korabeli szokásoknak megfelelõen ehhez piramis formájú, 26 fok dõlésszögû oldalakat készítettek, egyoldali lépcsõfeljáróval.
A szentély védelmére, Kheopsz lépcsõs piramist készítetett a felsõ kamra körbeépítésével. A ferdén felfutó, kanyargósan induló "szellõzõ aknák"  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/274a1037.jpg" "Isis (vagy Kheopsz) lelkének" közlekedését biztosították.
Ezután az egész építményt befejezték, mint 26 fok dõlésszögû piramist. Ez a piramis az akkori vallás szerinti Napkultuszt is szolgálhatta. Teteje közepén volt az Áldozati Kõ, amelyre a bemutatandó áldozatokat tették. Az akkori 26 fok dölésszögû piramis tetejére ferde út vezetett fel, mely befedve most a "Nagy Galéria". Az Áldozati Kõ volt a legszentebb hely akkoriban. Ez alatt állott Kheopsz Szentélye, melyet ma a Királynõ Sírkamrájának nevezünk.
Kheopsz hatalmi örületében ráhelyeztette a "Szentek Szentjét", saját gránitból készített szentélyét az áldozati kõ mögé, mellyel önmaga Isten-i eredetét kívánta szimbolizálni.
---- Ugye a 2. és 6. kép mennyire hasonló. A 6. kép Snofru, Kheops nagyapjának Dahsuri Északi (Vörös) Piramisának kamráját mutatja. A Kheopsz piramis ebben az állapotban, azonban alacsonyabb volt apja piramisánál, és nem volt eléggé zárható a sírrablók elõl. Ezért azt be kellett zárni. Kheopsz megszélesítette az alapot. Felfutó folyosót készítettek az alapba, és az eredeti oldalban elkészítette a "Nagy Galériát". Továbbá egy ejtõköves csapdát állított ehhez a bejárathoz. A Gránit Sírkamra és a Nagy Galéria beszakadás elleni védelmére felhasználtatta nagyapja, Sznofru piramisainál tapasztaltakat. Az egy szinten több sírkamrás királysírok nem ritkák Egyiptomban. A ferde szellõzõaknákat kutatta az UPUAUT Projekt, melynek keretében egy mini-tankra szerelt videokamerával végigjárták a középsõ és felsõ kamrák "szellõzõjáratait".  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/upuapu.htm" Ha ide klikkel láthatja a minikamera felvételei alpján készült mûszaki rajzot. A felsõ kamra északi szellõzõje mintha valamit kikerülne.
Kheoposz, mikor 50 éves volt, újra fáraóvá válsztották. Ennek ünnepére építészei bravúrt ajánlottak neki, és költséget, rizikót vállalva,(52 fok dölésszögû) modernizálták a piramist. Végleges formáját a mészkõ táblákkal való borítás után nyerte el. Tetejére arany csúcsvédõ gula-borítást helyeztek. A mészkõborítás bizonyára bezárta az összes nyílást. Ekkor Kheopsz 70-80 éves lehetett, amikor meghalt. Utódja Kefrén nem szerette õt, Kheopsz fáraót sosem temették a piramisába, sõt a szokástól eltérõen szobrot sem állítottak neki.
Érdemes megnézni a Szakkarai lépcsõs piramis építési módját is, hasonló lehetett a Kheopsz piramis megnagyobbítása is.

A három Gizehi piramisban a közös, hogy a bejárati akna azonos szögben ( 30 fok) lefelé indul, és a sarkcsillag irányába mutat.
A fent említett építési elmélet sok hasonlóságot mutat az elsõ kõpiramis, Dzsoszer fáraó piramisának építésénél  HYPERLINK "http://www.touregypt.net/featurestories/imhotep.htm" Imhotep által alkalmazott (ismert) lépésekkel.
Nézzük meg HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/mucern.jpg" Mükerniosz piramisát, vajon hány lépésben, hány fáraó idején épült? Két külömbözõ stílusu lejárata van. Kefrén piramisának szintén két lejárata van, vajon a külsõ nem az akkori Isis Temetõjének föld alatti lejárataként indult?
A Gizai és Szakkarai temetkezési terület alaprajza :
1. Giza. A szaggatott vonal jelzi a Nilus árterületének szélét. Az árterületen fekszik a mai Giza város. A három piramistól vezetett a szent út a völgytemplomokhoz. Jelenleg egy Völgytemplom maradt meg, a középsõ,  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/195a0026.jpg" Kefrén fáraó piramisához tartozó. Eme völgytemplom mögött van a Szfinx, amelynek fejét Kefrén arcmására mintázták. A völgytemplomokban végezték a balzsamozást, és az idõszakos szent ünnepek innen indultak. A piramisok mögött összefüggõ kõfal (gát) van. A három piramis, a Nilus szintjétõl kb. 50 m magasban lévõ  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/cheops32.jpg" mészkõ fennsíkon fekszik. Kheopsz piramisát nagyszámú kisebb masztaba, és három szatellit (feleség) piramis veszi körûl. Keopsz piramisától lefelé vezetõ út meredek lejtésû. Ezen piramis körül látható az 5 db megtalált "Fáraó Hajója".

2. Szakkara. Érdemes megfigyelni a középsõ három piramis Gizaihoz hasonló tájolását.  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/Sakkara1.jpg" Unisz piramisának belsejében láthatók a misztikus túlvilági élettel kapcsolatos feliratok. ( HYPERLINK "http://www.btk.elte.hu/~egypt/bod/index.html" Halottak Könyve.) A Dzsószer fáraó  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/dzsoszer.jpg" lépcsõs piramisát , melyet  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/Imhotep.jpg" Imhotep (Aszklépiosz?) tervezett, alabástromból készült hullámos kõkerítés vesz körül. Alabastromból készültek a belsõ kultikus épületek, és a völgytemplom is. (Továbbá a Memphiszi  HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/sphinx.jpg" szobrok is.) Ezek megmaradt részei, olyan jó állapotban vannak, mintha ma készültek volna.
A piramisok építésének három szakasza Bochardt és Hommel szerint:
Az utakhoz, rámpákhoz felhasznált rengeteg vályogtéglát, végül vízzel bontották el. Víz kellett a vályogtégla utak locsolásához is, hogy a szán csússzon rajta. A sok vizet a piramisok körüli kõgátak tartották meg. Ekkor az alsó kamra is megtelhetett vízzel.
Mükerniosz piramisa is (ugy tünik) két fordulóval épült. Kefrén piramisa a legrejtélyesebb, lehet, hogy ez a legújabb, és az egy ütemben épült. A vályogtéglás rámpa építésnek egy emléke maradt meg, bár ez 1000 évvel késõbbi, a Karnaki templom fõpilonjának HYPERLINK "http://www.qsl.net/hg5acx/karnak7.jpg" vályog rámpaszerkezete ma is áll. (Az idõjárás 3000 év alatt nem tudta elbontani, olyan hatalmas tömb.)

Végül két érdekesség, a Keopsz piramis felsõ sírkamrája, és annak ejtõköves zárószerkezete,(elõkamra).
-
A felsõ sírkamra statikailag akkor stabil, ha csúcsos kivágás van felette, mert ez öntartó. Ezt biztosították túl, kereszttartó kövek, és azok függõleges távtartó köveinek beépítésével.

Balra középen Meunkaire (Mücerniosz) Gizai piramisának sírkamrája. Talán ilyen lett volna a Kheopsz piramis sírkamrája is. Jobbra egy masztaba az Óbirodalomból. Nézet rajz és keresztmetszet. Balra lent a kezdeti piramis Áldozati Köve látható, (Stone of Sacrifice) ami most a Nagy Galéria felsõ vége. Úgy tünik a három Gizai piramis három már meglévõ Óbirodalmi sírkamrafölé épült.








Sarkcsillag hiányában
Nos, az ismertetett tájolási módszer meglehetQsen spekulatív, ráadásul pontatlan is. Az elgondolás a következQ (ha valaki nem olvasta volna az idézett ÉT. cikket): A Föld forgástengelyének úgynevezett precessziós mozgása miatt az északi égi pólus (itt a Föld forgástengelyének irányáról van szó, s nem a földfelszín és a tengely döféspontjáról!  A szerk.) nagyjából 26 ezer év alatt egy 23,5 fok sugarú kört ír le az égbolton, amely körnek a középpontja a Sárkány csillagképben van (rektaszcenzió: 18 óra, deklináció: +66,5 fok). A Kheopsz-piramis építésének korában a Föld forgástengelyének északi fele az égboltnak olyan helyére mutatott, amelynek közelében nem volt figyelemre méltó fényesebb csillag, azaz akkoriban nem volt „sarkcsillag”. Jelenleg a forgástengely az éggömböt a Sarkcsillag közelében  tQle alig 1 foknyi távolságban  döfi, ezért segítségével manapság könnyebb az északi irány megállapítása. Ám ez csak nagyjábóli tájékozódást jelent. Ha pontosan kívánjuk meghatározni a csillagászati északi irányt, akkor a Sarkcsillagot akár el is felejthetjük  napjainkban más eljárást alkalmaz a geodézia (precíz teodolitokkal úgynevezett azimutméréseket végez).
Kate Spence szerint  idézem a cikket  a régi egyiptomiak az északi irány kijelölését két meglehetQsen fényes cirkumpoláris csillagra alapozták (a cirkumpoláris csillagok sohasem tqnnek el a látóhatár alatt). A szóban forgó két csillagot összekötQ képzeletbeli vonal Kr. e. 2467-ben valóban pontosan az égbolt északi pólusán haladt át (1. ábra). Az egyik a Béta Ursae Minoris, azaz a Kis Medve második legfényesebb csillaga, a másik pedig a Zéta Ursae Majoris volt. Ez utóbbi a Nagy Medve részét képezQ Göncölszekér rúdjának középsQ csillaga. Spence szerint Kr. e. 2467-ben egy egyiptomi csillagász az északi irányt úgy jelölte ki, hogy kivárta azt a helyzetet, amikor az északi pólus körüli (a Föld forgásából adódó és ezért látszólagos) körpályáikon haladva a két csillag a függQón által kijelölt függQleges egyenesen éppen egymás alá került. Ekkor a függQón egyenese és a két csillag látóiránya pontosan az észak déli irányú fQkör, a meridián síkjába esik, és így kitqzhette az északi irányt. A szerzQ megjegyzi, hogy ezzel az eljárással csak addig jelölhetQ ki pontosan az északi irány, amíg az északi pólus valóban rajta van a két csillagot összekötQ képzeletbeli egyenesen. A kijelölt irány pontosságát is számításba véve a kitqzés idQpontja Kr. e. 2485 és 2475 közé eshetett.

Csak elvileg helyes
Annak ellenére, hogy az egyiptológusnQ szellemes módszere elvileg helyes, aligha ezt a módszert alkalmazták az ókoriak. A gyakorlatban ugyanis ezzel az eljárással csak eléggé pontatlanul tudták volna meghatározni az északi irányt, még akkor is, ha netán a napjainkban használatos nagy pontosságú optikai teodolittal rendelkeztek volna! Továbbá a kutatónQ tetszetQs elméletében felcseréli az ok-okozati összefüggéseket: nyilván nem arról volt szó, hogy addig vártak évtizedeket, vagy ami még valószínqbb: évszázadokat a piramis építésének elkezdésével, amíg a precesszió volt szíves olyan helyzetbe hozni magát , hogy az északi pólus éppen a fent bemutatott két csillag közötti egyenesre essen. Egy efféle jelenség nyomon követésére és megfigyelésére fel kell készülni, kifogástalan pontossággal kell ismerni a precessziós mozgást, valamint ennek hatását a csillagok égi útjára. Ilyen ismeretek birtokában azonban az északi irány kitqzése sem jelenthetett problémát.
Sokkal valószínqbb, hogy a Kheopsz-piramis, de más piramisok építésének megkezdését is más, sokkal nyomósabb földi okok határozták meg. Amikor a fáraó jónak látta az építkezés elrendelését, a csillagász papok szembesültek a problémával: az építmény tájolása végett meg kellett határozni a csillagászati északi irányt. Bármikor kaptak erre utasítást, alkalmazhatták a következQ egyszerq és elegáns módszert. Nem állíthatjuk biztonsággal, hogy valóban éppen így cselekedtek-e, hiszen errQl tudomásom szerint sehol nem maradt írásos emlék. De másféle
északi irány-meghatározási módszerrQl sem, talán éppen azért, mert oly egyszerqnek és kézenfekvQnek találták, hogy szóra sem méltatták.
Csak egy vízszintes szakasz
A Föld tengely körüli forgása miatt a csillagok látszólag az északi égi pólus körüli körívek mentén mozognak az égbolton. Hosszabb expozíciós idQvel készített fényképfelvételen (2. ábra.) ez sokkal szembetqnQbb, ám az egyiptomi csillagászok elQtt sem lehetett ismeretlen, hiszen néhány órás megfigyelés elegendQ hozzá. Ismeretes az is, hogy az ókori egyiptomiaknál fontos és megkülönböztetett szerepük volt a cirkumpoláris, vagy  ahogy Qk nevezték  a pusztulást nem ismerQ csillagoknak. Most már csak egy dolgot kell feltételeznünk, mégpedig azt, hogy tudtak vízszintes vonalat szerkeszteni. Márpedig miért ne tudtak volna? Bizonyság építményeik megszerkesztése, alapozása. A módszerben alkalmazhatták egy fal vízszintes felsQ szélét, vagy akár egy vízszintesen kifeszített zsineget is. Kellett hozzá még egy jól meghatározható nézQpont is, amely lehetett egy oszlopnak a csúcsa, vagy egy kicsiny nyílás egy másik falban. A megfigyelQ innen figyelte a csillagok mozgását a vízszintes „horizonthoz” képest. Ki kellett választania egy jól látható fényesebb csillagot, és meg kellett figyelnie, hogy az égbolt látszólagos forgása során ez a csillag hol halad át a vízszintes vonalon, például hol kerül fölé. Ezt a pontot gondosan megjelölték. Majd vártak néhány órát, és megfigyelték, hogy ugyanez a csillag hol halad át másodszor a vízszintesen, például hol száll alá. Ezt is megjelölték (3. ábra). A két pont közötti szakaszt megfelezve, a pontos csillagászati északi irányt kapták meg. A módszer bármikor és bárhol alkalmazható, pontossága pedig tetszés szerint növelhetQ több csillag, vagy ugyanannak a csillagnak sorozatos megfigyelésével, majd a kapott értékek közepelésével.
Tájolás nappal
De nem feltétlenül kellett hosszú órákat tölteni éjszakai mérésekkel, a csillagászok akár nappal is kitqzhették a pontos északi irányt, ha a legközelebbi csillagot, a Napot hívták segítségül, és eszközül a napórát , a gnómont használták. Nem kellett mást tenniük, mint felállítani egy elég magas függQleges oszlopot egy vízszintes alapzaton (minél magasabb az oszlop, annál pontosabb a mérés), és húzni egy kört az oszlop köré, majd figyelni az oszlop csúcsának az árnyékát. A kora délelQtti órákban az árnyék nyilván túlnyúlt a körön, az idQ múlásával azonban egyre rövidült. A legrövidebb árnyék éppen délben volt, vagyis ekkor a Nap pontosan a helyi meridiánon tartózkodott, tehát déli irányban. Akár ezt is használhatták volna a déli irány kijelölésére, ám annak megállapítása, hogy éppen mikor a legrövidebb az árnyék, nem kielégítQ pontosságú. Delet követQen az árnyék megint nQni kezd, késQ délután pedig már túlnyúlik a körön.
Azt a két pontot kell megjelölni, ahol délelQtt, illetve délután éppen érinti az árnyék csúcsa a kört (4. ábra). Az oszlop talppontja és az e két pont közötti egyenesek által bezárt szöget megfelezve az É D irányt kapták meg. (Célszerq a nyári, illetve a téli napforduló táján végezni a mérést.) Ez az eljárás is tetszés szerint ismételhetQ, az eredmények kiközepelhetQk, így a pontosság fokozható. Mindkét itt ismertetett módszerrel  az eszközök méretének helyes megválasztásával és több mérés átlagolásával  tized ívpercnyi pontossággal kitqzhetQ a csillagászati északi irány. Ez messze meghaladja a piramisok és más építmények tájolási pontosságát, hiszen a piramisokon kívül számos más egyiptomi épületnek is rendkívül pontos, a csillagászati irányoknak megfelelQ a tájolása.
FagörgQs eszköz (középen), amelyet egy kQtömbhöz erôsítettek, hogy az gurítható legyen (japán kísérlet)


Aztékok

Teotihuacán a romváros  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Azt%C3%A9kok" \o "Aztékok" azték neve, amelynek jelentése Az istenek helye , A hely, ahol az emberek istenekké válnak .
A legenda szerint itt gyqltek össze az istenek, hogy tanácsaikkal segítsék a város megalapítását.
Teotihuacán hírneve és befolyása egész Közép-Amerikában elterjedt. A preklasszikus korban (kialakulás korszaka) a várost Tollan -ként is emlegették, amely késQbb  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tula&action=edit&redlink=1" \o "Tula (megíratlan szócikk)" Tulaként a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tolt%C3%A9kok" \o "Toltékok" toltékok késQbbi fQvárosának a neve lett.
A város alaprajzát  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Tenochtitl%C3%A1n" \o "Tenochtitlán" Tenochtitlán építésekor is lemásolták, és számos azték vallási szokás teotihuacani eredetq.


A település építése  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._300" \o "I. e. 300" i. e. 300-ban kezdQdött. A város  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/150" \o "150" 150 és  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/750" \o "750" 750 között virágzott. A világ egyik legnagyobb városa volt, kb. 20 km²-en 150 000 – 200 000 lakosa élt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Teotihuac%C3%A1n" \l "cite_note-0#cite_note-0" \o "" [1].
Régészeti leletek szerint a város lakónegyedekre volt osztva, oly módon, hogy egy-egy negyedében a lakosság, másik negyedekben mezoamerikaiak (zapotékok, mixtékek és maják) éltek.
650 után a város hanyatlásnak indult, sikere és gazdagsága végetért. 750-ben valószínqleg a toltékok feldúlták és kifosztották. A város ezt követQen leégett, lakói elhagyták.
A romváros ismertsége nem veszett a múltba, a mai napig egy zarándokváros az azték idQkbQl. A  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/19._sz%C3%A1zad" \o "19. század" 19. század óta egyik legfontosabb célja a Mexikóba érkezQ turistáknak. Az archeológiai kutatások a 19. században kezdQdtek. A mexikói függetlenség (1910) 100 éves évfordulójára restaurálják a Nap-piramist.
 HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg" \o "View from Pyramide de la luna.jpg"  INCLUDEPICTURE "http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/06/View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg/250px-View_from_Pyramide_de_la_luna.jpg" \* MERGEFORMATINET 
maják


Chichén Itza maja piramisa
Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget csücskében, a dzsungel közepén elterülQ síkság szent templomvárosa a maja civilizáció egyik legnagyobb politikai és gazdasági központja volt ezer évvel ezelQtt. A szakértQk szerint a maja-tolték birodalom egyik legfontosabb fennmaradt építészeti együttese található itt, a legnagyszerqbb maja templommal, a Kukulkán-piramissal a középpontjában.
"Chich'en Itza" szabad fordításban annyit tesz, "az itzai kút kávájánál". A név arra utal, hogy a félszigeten élQ népek folyó híján a hatalmas természetes víznyelQ aknákból (úgynevezett cenotesekbQl) nyerték a friss vizet, Chichén Itza pedig három ilyen képzQdménynek köszönhette tulajdonképpen létét, a hatalmas földalatti barlangokban tárolt víz bQségesen elég volt a maják mezQgazdasági céljaira.
Az életet jelentQ aknák fontosságukból adódóan vallási szerepet is betöltöttek. Két cenotes még ma is megtalálható, a leghíresebb az Áldozat kútja, ahol a maja esQistennek, Chac-nak mutattak be áldozatokat - nagy szárazságok idején elQfordult, hogy embert is feláldoztak engesztelésül. Arra a széles körben elterjedt legendára azonban nincs bizonyíték, hogy rengeteg gyönyörq fiatal lány esett volna áldozatul ennek a rítusnak.
Quetzalcóatl, a toltékok királya 987 körül tette - maja szövetségesei segítségével - Chichén Itzát birodalma fQvárosává. A maja mítoszokban Q volt Kukulkán, a tollas kígyóisten, a tiszteletére emelt lépcsQzetes piramis formájú templom máig fennmaradt. A spanyol hódítók által "El Castillo" (a Kastély) néven is emlegetett páratlan építmény a település középpontjában áll, a város többi pazar kQépülete fölé magasodó hatalmas kQtemplom a környék minden pontjáról jól látható.
A négyzetes alaprajzú kQpiramis mind a négy oldalán lépcsQ vezet a tetején lévQ szentélyhez, ahol a legyQzött ellenséget szívét kivágva mutattak be gyQzelmi áldozatot. A tavaszi és Qszi napéjegyenlQségkor, a kelQ és a nyugvó nap fényében, a piramis cikkcakkos élének árnyéka a nyugati lépcsQ oldalára vetülve kígyózó mozgás érzetét kelti. A lépcsQ aljánál a két tátott szájú kígyófej a feltételezések szerint magát Kukulkánt formálja meg.

Klikk a képre!
Az impozáns piramis négy oldalából kettQt már sikerült eredeti állapotába helyreállítani. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsQfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévQ emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsQfokot ad, annyit ahány nap van egy évben. SzakértQk szerint ez is azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak, a Kukulkán-piramis pedig feltqnik a híres maja naptárban a tavaszi és Qszi napéjegyenlQség jelölésénél.
FQbb adatok:
Hely: Yucatán-félsziget, Mexico
Épült: i.sz. 987 körül
Tervezték: maja építészek, nevük nem maradt fenn
Terveztette: Kukulkán
Magassága: 55 méter
Építészeti stílus: maja, prehispán
A Kukulkán-piramis belseje egy régebbi piramist rejt, aminek szerkezetére építették késQbb a nagyobb piramist. A külsQ piramis körülbelül 55 méter magas, kilenc terszra tagolódik, archeológusok szerint ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A belsQ, kisebb piramis, a Vörös Jaguár temploma, a régészek itt fedezték fel a Kukulkán jaguár trónját, azaz a fQpapi trónt. A feltételezések szerint míg a külsQ piramis a 365 napból álló évet szimbolizálja, addig a kisebb piramis szerkezete a holdnaptárat jeleníti meg.
Hogy a kétségtelen vallási, csillagászati és uralkodói célokon kívül még mire szolgálhatott az építmény? Nemrég egy új feltételezés is nagy publicitást kapott: David Lubman, a Kalifornia Egyetem hangtani mérnöke állítja, hogy a maja piramisokat tudatosan úgy építettek, hogy bizonyos akusztikai igényeknek megfeleljenek. Lubman bebizonyította, hogy ezeknél a "szabadtéri színpadoknál" olyan visszhangjelenségek figyelhetQk meg, amelyek a maják szent madarának, a quetzalnak rikoltására hasonlítanak.

Arról azonban ma sincs bizonyos tudásunk, hogy pontosan mikor és hogyan tqntek el Chichén Itza lakói, bár maradtak fenn maja feljegyzések arról, hogy 1221-ben polgárháború tört ki a félszigeten. Az üszkös épületmaradványokat feltáró régészek mindenesetre arra következtetnek, hogy nem békés körülmények közt szqnt meg birodalmi központ lenni az 1988-ban a  HYPERLINK "http://whc.unesco.org/en/list/483" világörökség részének [3] nyilvánított város.


Bosznia

2005-ben történt, elsQ látogatása során Viszoko városában, amikor észrevette a térségben található hegyek különleges geometriai formáját. Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy több is van a dolog mögött, ezért elvégzett némi alapkutatást annak eldöntésére, vajon a megfigyelt formák természetes eredetqek, vagy sem. Egyik alkalommal felfedezte, hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytq által mutatott égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak; ekkor határozta el, alaposabb utánajárást igényel a dolog. Még abban az évben próbaásatásokat végzett, szerte mindenfelé a területen emberkéz által megmunkált kQlapokat talált és egyéb struktúrákat.
A munkáját folytatta, további bizonyítékokat keresett Qsi, emberkéz-alkotta formákra és kulturális nyomokra, melyek kora, felfogása szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. A völgyben elvégzett további vizsgálatok igazolták, legalább öt piramis található a völgyben.
Osmanagic alapítványt hozott létre, Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis - néven, a munka folytatásához, habár továbbra is igen fontos szerepet tölt be a projekt irányításában és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében.

Visoko, ahogy a mqhold látja
Osmanagic  terveinek megfelelQen  két hónapot töltött 2006-ban a boszniai ásatások helyszínén, miközben maga a feltárási idQszak majdnem hét hónapra terjedt. Úgy érzi, szerepe csak a munkálatok megkezdésében volt hangsúlyos, elsQsorban a piramis-komplexum létének bizonyításában, valamint az Archeológia Park számára jelentQs tQke biztosítása szakértQi csoportok alkalmazására a munka folytatásának érdekében.
Ha a kutatási program sínre kerül  tervei szerint  visszatér a csendes-óceáni, az afrikai és a közép-ázsiai kutatási helyszínekre.
Osmanagic elnöke egy kisebb gyárnak és önmagára úgy hivatkozik, mint „független kutató”, saját maga fizeti saját kutatásait, írásai megjelentetését és utazási költségeit. Az 1980-as évek közepén kezdte megjelentetni kutatási eredményeit, azóta számos könyv született keze alatt, a legismertebb a Maja világ címq munka, melyben 50 maja városról alkotott összefoglaló képet; Mexikói, El Salvadori, Guatemalai és Hondurasi településeket beleértve.
Számos további könyve is megjelent Boszniában, többek közt a Coloradói, Új Mexikói, Utahii és Arizóniai kutatásaira alapozva az „Anaszázik rejtélye”, valamint az „Alternatív történelem” – Perui, Közép-Amerikai és Európai utazásaira építve. Könyvet adott ki a boszniai piramisokról is.
Piramisok völgye Boszniában
Tudományos bizonyítékok a boszniai piramisok létezése mellett
Piramis-komplexum léte Közép-Boszniában, megrázta a világ tudományos társaságait, hiszen – részben – át kell írniuk a világtörténelmet.
A boszniai piramisok kutatásában a klasszikus geológiai-archeológiai módszerek mellett a modern geofizikai és távérzékelés technikákat is bevonják.

A boszniai Nap Piramis  korábban Visokica hegy néven ismert  Visoko mellett, közép Bosznia-Hercegovinában.
1. A piramisok geometriai jellemzQi
Számos légi- és qrfelvételre alapozva, boszniai Nap Piramisáról egyértelmqen kiderült, három oldalát tökéletesen szabályos geometriai formák uralják, konkrétan: háromszögek. Habár ilyen formák létrejöhetnek a természetben, rendkívül ritkák, ha egyáltalán megtalálhatók, arra pedig végképp nincs példa, hogy ezek a rendkívül szabályos háromszögek egy azonos domb három oldalát alkossák. Ebben az esetben a két háromszög a háromból teljesen megegyezQ, azonos mérettel és dQlésszöggel.
¤
€
’
Î
Ú
M ] Ö ú ¬ã™šÍÎèé de¥¦ÕÖCDxy~op¢£±²ò¬"­"î"ï"÷"ø")#*#\#]#^#h#i#$ $C$x$O%óëÞëÞëÞëÞëÞëÞëÑëÑÇÑëÀµÀµ¬µÀµÀµœµÀµÀµœµ’ÀµÀµœµÀµÀµ¬œµÀ’À’Àhj>åhÖ ²0J5-hj>åhÖ ²0J5>*B*phÿhj>åhÖ ²0Jjhj>åhÖ ²U

hj>åhÖ ²hj>åhÖ ²0J\jhj>åhÖ ²U\hj>åhÖ ²B*\phÿhj>åhÖ ²\hj>åhÖ ²B*\phÿ9ë ¤
€
ë ÿ²µy+--C!»!¼!<"-#B$úúúúúôôôôôôôîôôôô$If$IfgdÖ ²KýB$C$D$y$à'á'÷*9+:+‚}wwwqwh $$Ifa$$If$IfgdÖ ²}kd$$IfT–Ö0000Öµÿ»#€ ÖÖ
ÿÏÐßÖ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿÿ öˆ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÏÐßaöbÖpÖ
ÿÏÐߊTO%P%„%…%‹%Œ%¾&¿&ó&ô&''6(7(k(l(ˆ(‰(É(Ê())))))*)^)_)p)q){)|)¯)°)·)¸)f*g*™*š*¡*¢*;+=->-q-r-‰-Š-Ü-Ý-111D1üB"CúNüN

PBPn[Š[ôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôíôíôäôíÜÏÜÏÅÏÜ»í´­¥­¥­ž­¥­¥

hj>åhù-
hj>åhäv\

hj>åhäv

hj>åhä2¼hj>åhÖ ²0J5hj>åhÖ ²0J\jhj>åhÖ ²U\hj>åhÖ ²\hj>åhÖ ²0J

hj>åhÖ ²jhj>åhÖ ²U>:+;+>,Ü-Ý-D.I.//1‚}}xrrrrr$IfgdÖ ²gdÖ ²}kdÌ$$IfT–Ö0000Öµÿ»#€ ÖÖ
ÿÏÐßÖ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿÿ öˆ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÏÐßaöbÖpÖ
ÿÏÐߊT 111
1

1 111 111î8üN

P‚€€€€€€€€€{ss ¤ð\$gdävgdäv}kd˜$$IfT–Ö0000Öµÿ»#€ ÖÖ
ÿÏÐßÖ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿ0ÿÿ öˆ6ÖÿÖÿÖÿÖÿ3Ö4Ö`Ö
ÿÏÐßaöbÖpÖ
ÿÏÐߊT


Pn[ÜbøhÈiÊiÌiÜiÞiXklFoÆp>r@rãt—u6w zE{F{G{b{"‚|…úúúõóóóóææææóóææææóóóÞÙÙÙgdk¹ dGgdk¹
-D`MÆ
ÿøüÿgdävgdù-
gdävŠ[øhÈiÞiôi

j j–j˜j¢j¤jbmdmFnHnXnZn`nbnînðnoolono
p

p$p&phrjrðròrss6s8s¦s¨s®s°s¸sºs tttt}t~tÜtÝtàtátòwôwùíùãùØùØÏØùØùØÂØùØùØÏØùØùØÏØùØùØÏØùØùØÏØùØùØÏØù­œ­‰­ùØ$hj>åhäv0JH*fH`qÊ
ÿøüÿ hj>åhävH*fH`qÊ
ÿøüÿ)jhj>åhävH*UfH`qÊ
ÿøüÿhj>åhäv0JB*phÌ"hj>åhäv0Jjhj>åhävUhj>åhäv6]hj>åhäv5CJaJ

hj>åhäv6ôwˆxŠxžx x zz‘z’z“z;{={>{?{D{E{G{|¤ŒÄŒ@\Æ‘™™ä›æ›DœFœpœùîåîùîùîÕÊÕÂî»ù»¯ • ˆ} r ^ ^M hj>åhk¹>*B* CJaJph$FŠ&jhj>åhk¹B*CJUaJphhj>åhk¹B*phhj>åhk¹B*phEEEhj>åhk¹B*\phEEEhj>åhk¹B*phfffhj>åhk¹B*CJaJphhj>åhk¹5CJaJ

hj>åhk¹hj>åhävy(hj>åhävB*phÿjhj>åhävB*Uphÿhj>åhäv0Jjhj>åhävU

hj>åhäv|…4‰¤ŒÄŒ@\œÊ,‘X‘€‘Æ‘ô•™™¤œ¦œ¨œ¸œºœúúïúßÀÀÀÀÀÀúú¸ú¶¶¶¶ dGgdk¹
&
F„d'¤d ¤d-DMÆ
ÿñññ[$\$^„gdk¹dG-DMÆ
ÿñññgdk¹
$dGa$gdk¹gdk¹pœxœzœ¤œºœ
¢

¢¤¤ù¤û¤.¦0¦f©h©8ª9ª ­¢­í®î® ¯
¯G¯H¯Ï¯Ð¯Æ°Ê°¢±¤±ê±ì±°µ²µÐ²Ó´Ó@ÖDÖÒÖÖÖ<×@׎א×ò×ô×¼ÛÀÛÝ
ݰ޲ޚߜßÈßÊßíÙÊø­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­«¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸­¸›¸›‘›hj>åhk¹0J>*jhj>åhk¹B*Uph€€€Uhj>åhk¹B*phÌÌÌhj>åhk¹B*ph€€€

hj>åhk¹hj>åhk¹B*CJaJph&jhj>åhk¹B*CJUaJph$hj>åhk¹0J>*B* CJaJph$FŠ9ºœ

¢¤ú¤û¤0¦h©9ª¢­î®
¯H¯Ð¯È°Ê°¤±ì±²µ´ÓBÖDÖèèèÕÕèèèèÕÅèèÕÕÅèèèÕ „–„–dh]„–^„–gdk¹$ „–„–dh]„–^„–a$gdk¹$ „–„–„Ðdh]„–^„–`„Ða$gdk¹ Közép-Bosznia-Hercegovináról készült qrfelvételek (elsQsorban Landsat, Radarsat, Hyperion, Ikonos  Dr. Amer Smailbegovig közbenjárásával), azt jelezték, a völgy területén öt olyan alakzat található, melynek legalább két, de olykor három oldala is tökéletesen szabályos háromszöget formál. Valamennyi imént felsorolt alakzat tehát két vagy három teljesen szabályos oldallal rendelkezik, ám voltak köztük olyanok is, melyek lépcsQs szerkezetet mutattak, lapos felsQ résszel.
A boszniai Nap Piramis esetében a négy közül három oldal mutat tökéletes háromszög alakot. Geometriai mérések alapján kijelenthetQ, nincs jele különösebben a jégkorszak idQszakában nagyobb jégtömegek jelenlétének, melyek esetleg hozzájárulhattak volna a teljesen szabályos alakzatok kialakításához az adott oldalakat tekintve.

A boszniai Nap Piramis. Az ElQtérben Visoko városa, Bosznia-Hercegovina

A boszniai Nap piramis és a Kheopsz piramis arányai

Így nézhetett ki a boszniai Nap Piramis
2. Tökéletes tájolás  a világ fQ égtájai szerint
A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet által kivitelezett mérések arra utaltak, hogy a boszniai Nap Piramisának (BPS) irányítottsága pontosan megegyezik a négy fQ világtájjal (észak-dél, kelet-nyugat), ez a tulajdonság pedig igen jellemzQ a már eddig ismert Egyiptomi, Mexikói, Perui, Guatemalai és Kínai piramisok esetében. A Boszniai Nap Piramisának tájolása pontosan egybeesik a csillagászati északkal, (miként az Egyiptomi Nagy Piramisnak is), oldaléle a Sark Csillag felé mutat

Mqholdas mérések alapján készült topografikus vázlat a Boszniai Nap Piramisról, a piramis tájolása a fQ világtájak felé mutat (Dr. Amer Smailbegovic szívességébQl).
- A geológiailag szokatlan alakzatok, avagy piramisok, térbeli elhelyezkedése a térképen; pontosan kivehetQ fQ világtájak szerinti tájolásuk  észak-dél, kelet-nyugat. A piramisok az alábbi neveket kapták: 1.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%83%C2%B6lgye" \l "Nap_piramis_.28Viso.C4.8Dica.29" Nap Piramis (Viso
ica), 2.  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%83%C2%B6lgye" \l "Hold_piramis_.28Plje.C5.A1evica.29" Hold Piramis, 3. (Pljeaevica)  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%83%C2%B6lgye" \l "S.C3.A1rk.C3.A1ny_piramis_.28Bu.C4.8Dki_gaj.29" Sárkány Piramis, 4. (Bu
ki gaj)  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%83%C2%B6lgye" \l "Szeretet_piramisa_.28.C4.8Cetnica.29" Szeretet Piramisa, 5. (

etnica)  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Boszniai_Piramisok_V%C3%83%C2%B6lgye" \l "F.C3.B6ld_temploma_.28Krstac.29" Föld temploma (Krstac). A jelek szerint esetleg további két piramis is található a helyszíne.

Az eddig ismert boszniai piramisok elhelyezkedése
3. A hQmérsékleti inercia kimutatható jelei
A hQmérsékleti inerciára vonatkozó ismereteket az ASTER nevq hQ-detektor révén gyqjtötték (felbontása 60 méter körüli), a mérések nyomán megállapítást nyert, hogy a vizsgált objektumok kevesebb tömör anyagot tartalmaznak környezetüknél, ezért gyorsabban hqlnek ki (a feltételezések szerint tömörebb) környezetüknél. A megfigyelések egybeesnek a Geológiai Jelentésben foglaltakkal és a helyszínen az ásatások során tapasztalt tényekkel. Az eredmény pontosan az, amit egy mesterségesen létrehozott objektumtól elvárunk  kevésbé tömör anyagot tartalmaz, porózus, üregeket és kamrákat rejt, folyosókat, stb.  olyan dolgokat, melyek a gyorsabb hQvesztéshez hozzájárulnak.


A hQmérséklet inercia jelei
4. A lerakódások geológiai elemzése
A 2005. augusztusában és októberében szqk körben, majd 2006-ban és 2007-ben már kiterjesztetten elvégzett próbafúrások és sqrqségvizsgálatok eredményeként elmondható, ezek a mérések megerQsítették a kezdeti megfigyeléseket és egyben alátámasztották azt a feltételezést, miszerint a piramisokat homokkQ- és breccsa (kavicsos jellegq anyag homokba vagy agyagba ágyazva) tömbök, melyek láthatóan és nyilvánvalóan kézi erQvel megmunkáltak és/vagy a kívánt méretre alakítottak. KötQanyagot találtak a homokkQ elemek között, darabos breccsát - azaz több színben pompázó sódert -, homokkövet és agyagpalát, mindezt a kötQanyagba ágyazva, vagyis összecementezve; e kötQanyag pedig emellett szenet és kvarcszemcséket magában foglaló homokkövet, földpátot és csillámpala forgácsokat tartalmazott. Az építQelemek sima felületei, az egymással való kapcsolódási részek és a kötQanyag tisztán látható. A homokkQ blokkok között végzett további kutatások feltárták, a blokkokat kézzel megmunkálták, laposra és símára, a kötQanyag ezt követQen került közéjük és a felszínükre.


HomokkQ tömbök, emberkéz alakította Qket és helyezte el a bejárati platóra.
5. Geodéziai topográfiai rétegrajz elemzés
Nagyfelbontású, a felszínbQl kiemelkedQ alakzatot rétegvonalak segítségével bemutató ábra nagyszerqen láttatja a szabályos formát és a lépcsQzetességet a Nap Piramis oldalfalain.

3-dimenziós rétegrajz a Boszniai Nap Piramisról (a Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet szívességébQl).

3-dimenziós szintvonal térkép a Boszniai Nap Piramisról (A Bosznia-Hercegovinai Geodéziai Intézet szívességébQl).
6. Arculat-detektálás
Az automatizált arculat-anomália detektor, a LINANAL (eredetileg tektonikai mérésekre tervezték, a talaj topográfiájának vizsgálatára) az oldalfalak lejtési szögét 43.822 fokban határozta meg (+/- 1.6), a fákkal nem fedett területeken; a piramis valamennyi oldalán ugyanezzel a hibahatárral dolgozva. A vizsgált alakzatok nem keverhetQk össze természetes geológiai eredetq formákkal, melyek esetlegesen tektonikus tevékenység során jöttek létre, azok ugyanis csak egyetlen oldalukon mutatnak háromszög formát, azonban sokkal kisebb, vagy sokkal nagyobb hajlásszög mellett, viszont, ebben az esetben a piramisok legalább két, de olykor három oldala is háromszög-jelleget tükrözött, az oldalak dQlésszögét pedig 40-48 fokos szög alatt mérték. Továbbá, semmi hibát nem találtak az egyes alakzatok oldalát alakító háromszög-formákban, azaz semmi jele annak, hogy esetleg mai keletq tektonikai mozgások eredményeként jöttek volna létre pontosan ezek a formák.

Az automatizált arculat-detektor mérési eredménye, nagyfelbontású adatsor, a Boszniai Nap Piramison végzett eljárás eredménye (a mérési eredményekkel részletesen külön tanulmány foglalkozik). Figyeljük mega háromszögletq oldalak és az élek határozott irányítottságát. (Dr. Amer Smailbegovic szívességébQl)
7. Radar és talaj-radar mérések
A RADARSAT és a SPOT radar-rendszerek méréseinek összevetésébQl az következik, hogy a Boszniai Nap Piramisának megfigyelhetQ arculata, valamint bejárati platójának térsége, betemetQdött teraszokat, falakat és/vagy átjárókat/bejáratokat rejt, vagy üregeket, kamrákat, a struktúrán belül. Továbbá, a piramis radarsugarakkal történQ közvetlen átvilágítása arra utal, hogy az megQrzi jellegzetesen szokatlan formáját akkor is, ha az átvilágítás iránya változik.
Ezeket a mérési eredményeket alátámasztják katonai szakértQk kijelentései is, akik szerint a piramist több rétegnyi takaró fedi. Szokatlan talajvibrációkról számoltak be, visszhangokról és talajmozgásokról, minden egyes alkalommal, amikor a hegyet tüzérségi találat érte a Boszniát sújtó háborús események alkalmával 1992-1995 között. Ezek az akusztikus jelenségek alátámasztják, a piramis belsejében üregek/kamrák létezhetnek.
2006/2007 telén két független, talaj-radar szakértQkbQl álló csoport érkezett a helyszínre, Németországból (LGA Bautechnick GBMH, dr Andreas Hasenstab vezetésével) és Szerbiából (a Geofizikai IntézetbQl, Belgrádból, dr. Dejan Vuckovic vezetésével), összesen 44 rendkívüli alakzatra találtak a Boszniai Piramisok Völgyében, a piramisokhoz kapcsolódóan, teraszokra, lépcsQkre, kQszerkezetekre, átjárókra, stb.


Talaj-radar szakértQk a német LGA Bautechnick GBMH társaságtól, 44 emberkéz-alkotta szerkezetet találtak 18 méteres mélységig kutatva a Boszniai Piramisok Völgyében.

A német talaj-radar készülék képernyQjén lehetséges folyosókat láthatunk a Boszniai Nap Piramisában
8. A három fQ piramis egyenlQ oldalú háromszöget alkot
A három fQ piramis a Boszniai Piramisok Völgyében egyenlQ oldalú háromszöget alkot. A Visoko megyei Kadastra Hivatal végezte ez ügyben a perdöntQ méréseket, nagypontosságú GPS technikát alkalmazva megállapították, hogy a piramisok csúcsai tökéletesen 60 fokos szöget zárnak be egymáshoz képest, a távolság pedig a piramis-csúcsok között pontosan azonos, majdnem kereken 2200 méter.

Domborzati térkép (1:24.000) a három legfontosabb helyszínnel (a Boszniai Nap Piramis, a Boszniai Hold Piramis és a Boszniai Sárkány Piramis) ezek a völgy felett pontosan egyenlQ oldalú háromszöget alkotnak.
9. Geo-régészeti bizonyítékok  a Bosznia Nap Piramis helyszínén  2006 és 2007
Magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Kheopsz" \o "Kheopsz" Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarkcsillag" \o "Sarkcsillag" Sarkcsillagra néz.
A régészek az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló kialakítást találtak. A talaj vagy mohatakaró alatt épen maradt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Breccsa&action=edit&redlink=1" \o "Breccsa (megíratlan szócikk)" breccsaszerq (durva szemq üledékes kQzet) kQtömbök megmunkált mivolta, illeszkedése jól látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretq, pár tonnás  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Konglomer%C3%A1tum&action=edit&redlink=1" \o "Konglomerátum (megíratlan szócikk)" konglomerátum kQtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt található  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Homokk%C5%91&action=edit&redlink=1" \o "HomokkQ (megíratlan szócikk)" homokkQ lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században építkezéseikhez a helyi lakosok. A középsQ és felsQ régióban földrengés, tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetQk fel. A homokkQ lapokat a borításhoz használták. Ez hasonló a  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Khephr%C3%A9n&action=edit&redlink=1" \o "Khephrén (megíratlan szócikk)" Khephren-piramisra, amit egykor szintén borítás fedett.
A helyszínen járt  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyiptol%C3%B3gus&action=edit&redlink=1" \o "Egyiptológus (megíratlan szócikk)" egyiptológusok hasonlóságokat találtak az  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyiptom" \o "Egyiptom" egyiptomi HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Piramis" \o "Piramis" piramisokkal, s megállapították, hogy helyszínen készült (mesterséges)  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/wiki/Beton" \o "Beton" betonról" van szó, amihez az Egyiptomban alkalmazotthoz hasonló  HYPERLINK "http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=K%C3%B6t%C5%91anyag&action=edit&redlink=1" \o "KötQanyag (megíratlan szócikk)" kötQanyagot használtak, s a felhasznált kövek mérete és megmunkálása is hasonló. A vizsgálatok megerQsítették, hogy ez a beton kétszer erQsebb a ma használatosnál, a kötQanyag pedig kálciumhidroxid, mely kálciumkarbonáttá alakult át.
Non-profit és a kormánytól független Archeológiai Park: a Boszniai Nap Piramis Alapítvány 250.000 munkaórát töltött ásatással és a régészeti leletek vizsgálatával a régészeti lelQhelyeken három ásatási idQszak során: 2005., 2006. és 2007-ben. Már maga ez a tény ezt a projektet a világ legnagyobb kutatásai közé emelik.

Ásatási területek a Boszniai Nap Piramisnál mutatják az emberkéz-alkotta struktúrákat, melyeket felhasználták a piramis falainak építésénél.

A precízen megformált és jól megQrzQdött kQmonolitok kifaragása és helyszínre szállítása, majd a piramisba építése nem kevés szervezési munkát tételez fel. Ezeket a monolitokat a geo-régészeti kutatások a 2006-2007-es években hozták napvilágra.

A boszniai Nap Piramis északi oldala.

A boszniai Nap Piramis

A boszniai Nap Piramison talál NapkQ
10. Földalatti alagúthálózat
A helyszínen rendelkezésre álló számtalan bizonyíték szól amellett, hogy a völgyben kiterjedt alagútrendszer létezik. A kutatások irányítója, Semir Osmanagic meggyQzQdése szerint, az alagútrendszer valamennyi kolosszális objektumot összekapcsolja a Boszniai Piramisok Völgyében. A feltárási munkálatok folyamatban vannak, már eddig is a legkülönbözQbb kQtömböket találták az alagutakban; a feltárási tevékenység során már több száz méternyi alagútfalat erQsítettek meg fagerendákkal.

Egyértelmqen megmunkált homokkövet láthatunk a képen, 185 méteres távolságban az alagút bejáratától. Vastag üledékes meddQréteg és homok takarja, ebbQl is látszik, rendkívül régen helyezhették el itt. A kQtömb súlya 7 tonna körül van; a régészek szeretnék teljes egészében kiszabadítani a rárakódott rétegek alól.

Psi feliratokat találtak az alagutakban a homokkQ tömbökön.

A felszín alatti hálózat legtöbb mellékalagútját kívülrQl behordott töltelék-anyaggal falazták be.
11. A Boszniai Hold Piramis
A maga 190 méteres magasságával a Boszniai Hold Piramis a második legmagasabb a világon, mindjárt a Boszniai Nap Piramis 220 méteres magasságát követi, és messze magasabb, mint Khufu Nagy Piramisa Egyiptomban  ami 148 méter. Egyes vonásai a Közép-Amerikai lépcsQs piramisokra emlékeztetnek.

A Boszniai Hold Piramis  homokkQ lapok fedik egyik teraszát, igen pontos illesztéssel.

A Boszniai Hold Piramis  függQleges fal, homokkQ téglákból építve.

A Boszniai Hold Piramis  szögletes alakzat, homokkQ téglákból építve.

A Boszniai Hold Piramis - szögletes homokkQ téglákkal fedett egyik terasz a lépcsQs piramis nyugati oldalán.

Ásatási területek a Boszniai Hold Piramisán, teljesen egyértelmqen láttatják a hatalmas kQszerkezeteket a fedQ talajréteg és növénytakaró alatt (a  HYPERLINK "http://www.piramidasunca.ba/" http://www.piramidasunca.ba/ szívességébQl).

A boszniai Hold Piramis

A boszniai Hold Piramis

A boszniai Hold Piramis
12. Nemzetközi megerQsítés
SzakértQi csoportok és neves tudósok, a világ számos országából (Egyiptomból, Jordániából, Bosznia-Hercegovinából, Olaszországból, Horvátországból, stb.) látogattak el a Boszniai Piramisok Völgyébe és erQsítették meg a hatalmas kQstruktúrák és szövevényes alagútrendszerek létezését.

Háromszoros PhD képesítésq régész és négy egyiptomi piramis felfedezQje, Dr. Nabil Swelin meggyQzQsédese a boszniai piramisok létezése, 2007. szeptemberében.
A következQképpen nyilatkozott: A Boszniai Nap Piramis a leghatalmasabb piramis, amit valaha is emberi szem látott; lenyqgözQ megjelenése az egész világ számára hatalmas fontossággal bír - - - Jelentette ki Dr. Prof. Nabil Mohamed Swelim egy mai sajtókonferencián. Életútja során Dr Swelim háromszor szerzett PhD fokozatot a régészet és egyiptológia területén, továbbá négy piramist is felfedezett Egyiptomban.

Prof. Dr. Mona Fouad Aly, a Kairói Egyetem Egyiptom-szakértQje, 2007. szeptemberében tett Bosznia-Hercegovinai látogatásán megerQsítette, hogy a Boszniai kQstruktúrák emberkéz-alkotta formák.
Pof. Dr. Mona Foudad Aly, a Kairói régészeti Egyetem Helyreállítási Osztályának vezetQje, valamint kollégája, Prof. Dr. Sulejman El Haweli, az egyiptomi fáraók korának szakértQje a Kairói Régészeti Egyetemen, szintén kommentálta az eseményeket: Minden, amit eddig láttunk, arról beszél számunkra, hogy ezeket a formákat emberi kéz hozta létre, sok-sok idQvel ezelQtt. Természetesen további alapos kutatásokra van szükség, beleértve laboratóriumi elemzéseket, beleértve azt is, miként készültek ezek az épületek, és ami még fontosabb, mi a céljuk; miért építették Qket, és kik az építQk. Számos helyrQl vettünk mintát az ásatási területen, melyeket a mi laboratóriumainkban, Kairóban fogunk elemezni, az Alapítvány pedig megkapja az eredményeket  állította Prof Fouad.

Hasonló témájú dokumentumok

Hozzászólások

11.12-2 13 2010 4.óra 6. gyakorlat 8. a1 anyagok árupiac dendrológia descartes diplomadolgozat direkt economic policy éghajlattan épszerk iii. éptöri feudalizmus gyakorlat 1 hálótervezés hla ítéletlogika karrier kérdések és válaszok kidolgozott tétel kifejtés kormány kórtan krúdy lézer máté eörs meteorológia mikro művelődéstörténet növények segédanyag sejtbiosz szervezeti szigetelés szociális jog tanirodai tanulás tanulás és kutatásmódszertan tematika termelésmenedzsment természet vállalat helye vizsga vizsgához vizsgakérdések