Molnár Margit: Töredékek a szociális gondoskodás történetéből
Országok listája
HungaryMiskolci EgyetemÁllam- és Jogtudományi KarMunkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiA Szociális Jog Kialakulása és AlapjaiMolnár Margit: Töredékek a szociális gondoskodás történetéből
2008.11.13 16:33:13
Az alábbi szöveg egy formázás és képek nélküli előnézete a dokumentumnak. A tökéletes megjelenítéshez jelentkezz be, majd töltsd le a dokumentumot.
Molnár Margit: Töredékek a szociális gondoskodás történetébQl
A szociális gondoskodás korszakolása az 1600-as évek Angliájára tehetQ, de az Qsi társadalmak, majd az Ókor szociális gondoskodásáról nagyon kevés az információ.
Vajon milyen volt a szociális gondoskodás az ókori görögöknél ill. az ókori Róma területén?
Három területen vizsgálódunk: I. Intézményes gondoskodás
II. Pénz és természetbeni juttatások
III. Egyesületek és alapítványok
I. Intézményes gondoskodás
Egészségügy
Az ókori Hellászban az i.e. V. században a gyógyulás kizárólag Aszklépioszon múlott. (Aszklépiosz a gyógyítás istene vol a görög-római mitológiában.)
A gyógyító tevékenység mellékes volt, hiszen a gyógyuláshoz nem volt szükség személyes jelenlétre, elég volt egy közbenjáró barát, vagy ismerQs küldése a zarándokhelyre. Csak valószínqsíthetQ, hogy e zarándokhelyek, késQbb templomok fenntartása a gyógyulni vágyók önkéntes adományaiból történt.
A templomi gyógyászat mellett már az i.e. VI. századtól szólnak tudósítások fizetett orvosokról. Kezdetben csak háborúk, szükségállapotok idején teljesítettek
szolgálatot.
Az orvoslás csak a hellenisztikus korban vált általánossá. Az orvosi tisztségrQl, kötelezettségeirQl, díjazásáról és privilégiumairól a poliszok által emelt emlékoszlopok hieroglifái mesélnek az utókornak.
Orvos lehetett valaki örökléssel vagy választással. A választást szakértQ bizottság végezte.
Az orvosok munkája eleinte ingyenes volt, késQbb a páciensek természetben, majd pénzzel fizettek. Az orvosi szoba fenntartását és a gyógyítást az iatrikón elnevezésq orvosadóból fedezték. Hippokratész volt az elsQ orvos, aki a honorárium kikötésénél a rászorultság mértékét vizsgálta.
Az orvosok szerény díjazását privilégiumok egészítették ki, pl. adómentesség, mentesülés katonáskodás, katonai beszállásolás alól, terhes állami elfoglaltságok alóli mentesülés.
Athénban mqködött a gerusia, azaz aggok háza, ahol idQseket, egyedülálló polgárokat gondoztak.
Az ókori Rómában az orvosválasztásra, díjazásra, privilégiumokra, gyógyító tevékenységre ugyanaz vonatkozik, mint a görögöknél.
Néró i. sz. 60-ban orvoskollégiumokat állíttatott fel. Ezekben a kollégiumokban folyt az orvosképzés, vizsgáztatás és konkrét gyógyitási tevékenységet is gyakoroltak a leendQ orvosok .Az orvosválasztásnál a rátermettségen és tudáson kívül a retorikai (szónoki) képesség és a jellem is döntött.
A IV. század közepétQl császári rendeletek egész sora vonatkozott az orvosokra .
Díjazásuk a körzetükben élQk számától függött, s hogy ne legyenek ellátatlan területek, privilégium csak a szülQföldjén maradó és gyógyító orvosnak járt.
A közegészségügy intézményeihez tartozónak mondhatjuk a közfürdQket (balneae) és termálfürdQket(thermae) , ezek testi és lelki gyógyulást nyújtottak a polgároknak.
. Homérosz az Odüsszeiában említ ún. közösségi szobát, ahol a hajléktalanok díjmentesen szállást kaphattak.
II. Pénzbeli és természetbeni juttatások
Az elemi szükségletek kielégítésére ill. a létbizonytalanság elkerülésére nyújtott központi pénzek. A pénzbeli és természetbeni juttatások másképp alakultak béke ill. háború idején!!
Háború idején az ókori Görögország, Athén
l. hadirokkantakról,
2. hadiárvákról, özvegyekrQl
3. veteránokról való gondoskodás sorrendje alakult ki.
Oka: Görögország nem tartott fenn zsoldos hadsereget, hiszen nem folytatott hódító katonapolitikát. A védelmet - ha a szükség megkívánta - a polgárokból szervezQdött katonaság látta el az esetleges városállamok közötti torzsalkodásokban. Tehát a háborúban sérült polgárok támogatása, gyámolítása volt az elsQdleges szempont.
Athénban minden sebesült egyszeri, csekély összegq jutalmat kapott a haza védelméért- készpénzben az államtól, valamint természetbeni jutatásként ingyenes orvosi kezelés és gyógyszerezés járt. A hadirokkantak özvegyei rendszeres támogatásban nem részesültek, de az elárvult gyermekek neveltetése és pénzbeli ellátása nagykorúságuk eléréséig
államköltségen történt.
Háború idején Róma:
hódító politikájához harcedzett, profi zsoldoshadseregre volt szükség.A katonaság kb. 20 évig tartott, ezen idQ alatt a katonák nem nQsülhettek, nem alapíthattak családot.
Rómának meg kellett oldania az erejük teljében lévQ veteránok polgári életbe való visszailleszkedését, ill. a végkielégítését.
Ezeket a leszerelt katonákat (közülük is fQleg a hadirokkantakat) privilégiumként megillette az ingyenes orvosi ellátás, és gyógyszerezés.
A polgári életbe integrálás legfQbb eszköze a kolóniákba való letelepítés, amelynek során katonai rangjuknak megfelelQ nagyságú földparcellákat kaptak,lehetQleg távol a fQvárostól, hogy a Rómában oly gyakori belvillongásoktól távol tartsák a gyilkolásban jártas egyéneket. A leszerelt katonák megtakarításaikból hozzájárultak a letelepítéshez.
Béke idején Görögország, Athén
Az i.e. V. században a háborús sérülteknek és hátramaradottaknak járó pénzbeli juttatás az öregek, munkanélküliek, testi fogyatékosok általános ellátásává vált. Megszqnt a különbségtevés civil és katonai járadékos között. A rászorultságot a népgyqlés vizsgálta felül, és hagyta jóvá. Minden polgárnak jogában állt az érdemtelen kérelmezQ, csavargó ellen panaszt tenni. A jogosultságról ilyenkor bíróság döntött. Az állami támogatás finanszírozása ún. közjóléti adóból történt. A rászoruló min.1 és max. 3 obulust kaphatott naponta. A támogatást 5 hetente folyósították, s épp az éhenhalás elkerülésére volt elég.
A gyerekeknek szüleikkel szemben eltartási kötelezettségük volt (kivéve, ha pl. az apja nem taníttatta hasznos foglalkozásra a fiát, vagy ha hetéra (örömlány)szült fiúgyermeket, s mivel ez a gyermek nem rendes házasságból származott, nem kellett eltartania nemzQjét.
A pénzbeli juttatás másik formája a theorika, aminek anyagi fedezetéül a gazdag polgárok különadója szolgált. A színházi elQadások idején kiesett kereset pótlására szolgált késQbb elvesztette színházhoz kötQdését. Eleinte csak azok kapták, akik másféle állami juttatásban nem részesültek, késQbb azonban a szegényebb rétegnek járó járadékszerq segély lett. A theorikát közösségi hozzájárulásnak tekintették a görögök, s így a demokrácia egyik fontos elemeként is. Arisztotelész az i. e. IV. században már 20 ezer polgárról beszél, aki valamilyen állami ellátmányban részesül. Ily módon valósult meg az az eszme, hogy minden szabad polgárnak állampolgári jogon állami életjáradék, azaz trophé jár.
Temészetbeni juttatások
Görögország, Athén
A természetbeni juttatások formája a rendszeres és rendkívüli gabonaellátás volt. Hellász számára földrajzi adottságai miatt a gabonaellátás"8xÔôö ì î -
#
c
d
Õ
Ö
×
ñ
ò
ó
þ
ÿ
+
5
öíáíáÝÙÕÙÝÑÝÑÝÍÃÝ¿±¦{n{cVh¹%1hH75B*ph333hH7hH7B*ph333h©8hH7>*B*ph333h©8hH75>*B*\ph333 h¹1CJaJ hþshH7CJaJhþshH7>* h¹15>*CJaJhþshH75>*CJaJhH7h1#h}56h"n»h÷-
hn]Th1#h}hAzh}5CJaJhAz5CJaJhd`÷5CJaJÊ B
C
®
×
¬
#h)00
5$5¤TýýýýýøóâË˺ººººªdð-DMÆ
ÿÿÿÿgdùEdð-DMÆ
ÿÿÿÿgdª4¤ ¤ -DMÆ
ÿÿÿÿgdª4$dh¤ ¤ -DMÆ
ÿÿÿÿa$gd~¤ ¤ -DMÆ
ÿÿÿÿgd 5tgdv\gdH7Js|sþþ5
b
é
V
Æ
ö
ü
J
$ 4 Ê Ì â ä è ð ü
fxdhx¨öäöÜÑÉÁɹÉÑÉÑÉÑÉѬѤÑɤz¤ÉÑÉjÑ\h&^hH756B*ph333h&^hH756B*]ph333hôcïB*ph333hv\B*ph333hn]Th&^5B*ph333hn]Thv\5B*ph333h&^B*ph333hÀM_hH75B*ph333hn]TB*ph333h¹1B*ph333h/
>B*ph333hH7hH7B*ph333hZGTB*ph333#hæ hæ 56B*CJaJph333hæ 5B*ph333$¨lª¾Öøü J ê ì "(¨ª¬°²ÌVWjkôìôäôÜôÎôÜôÎõäô¥ôìsh`hSh Ýh¦j!5B*ph333h ÝB*ph333h 5th¦j!B*ph333h©8h¦j!>*B*ph333h©8h¦j!5>*B*\ph333
hv\hv\hH7hH76B*]ph333hhH756B*]ph333hÔDAh¾Hñ56B*ph333hécn56B*ph333hÔDAhH756B*ph333hÔDAB*ph333h¾HñB*ph333hv\B*ph333hH7hH7B*ph333k}Ïì "¦ÀÚäþ¢¦ºÖØ
FVàâ"j~¢ñéÞÖÎƾÆÞαÎƤÆÎÞÆÆÆÞÆÆrÞÎÞÎÞjbh¦j!B*ph333h~B*ph333hækh¦j!5B*ph333hækB*ph333hWIðB*ph333h.nB*ph333h Ýh Ý5B*ph333h-E¨h Ý5B*ph333h-E¨h 5t5B*ph333h VfB*ph333h ÝB*ph333h 5tB*ph333h¹%1B*ph333h 5th¦j!B*ph333hEKB*ph333h Ýh¦j!56B*ph333$®¯²Óôõù *B*CJ\aJph333 h~5>*B*CJ\aJph333&h~h~5>*B*CJ\aJph333 h~5>*B*CJ\aJph333i©6>z¤¦¨®àâF-Â-` d P!n!¤!Â! "1"ðàÓɼ¯¢¯¢¯¢¢{skscsksVsVsKhõaÈhõaÈB*ph333hv³hK 5B*ph333h?{úB*ph333h}®B*ph333hK B*ph333h?{úhK 5B*ph333h1dh1d5B*ph333h1dh8>5B*ph333h1dhõaÈ5B*ph333h1dh9a)5B*ph333hª4h9a)>*B*ph333h1d>*B*ph333hª4hõaÈ>*B*ph333hª4hª45>*B*\ph333hª4hõaÈ5>*B*\ph3331";"J"\"í"ö" ## #!#$#%#&#K#$:$^$$$$Æ$
%%4%Z%^%n%r%%%Î%&¬&'÷ìäìÜÔ̼¬tldltd\ltldltlth1dB*ph333hä
YB*ph333hÒIB*ph333h%&h~B*ph333h'"cB*ph333h'"ch~B*ph333h'"ch'"cB*\ph333h'"c5>*B*\ph333hao2h%&5>*B*\ph333hao2h~5>*B*\ph333h$$B*ph333h©8B*ph333h{|B*ph333hK B*ph333hõaÈhõaÈB*ph333h@ýB*ph333!'
'N'V''°'à'd)f)h)j))¦)¨)¬)6*X*¶*Þ*ì**+,â,"-H--Ò-
.;.÷ìäìäìäÜÔƶ©{naYQIIh¸m3B*ph333h,TB*ph333hw,bB*ph333hÑhàH5B*ph333hhàH5B*ph333hhàH56B*]ph333hàHhàHB*ph333h E÷B*ph333hàH5B*\ph333hª45>*B*\ph333h E÷hàH5>*B*\ph333hàHh~>*B*\ph333h$$B*ph333h2(ÇB*ph333hÒIB*ph333h%&h~B*ph333héB*ph333;.<.>.¹.Û.Ü.000000à0î0ô01(1d1x1~18333æ3J4i455 5÷ìáÙáÙÑÉÁ±©ujujbbbZJh©]ChàH56B*]ph333h_+B*ph333hI[ÊB*ph333h2(Ç6B*]ph333hI[Ê6B*]ph333hIhàH6B*]ph333hhàH56B*]ph333hIhàHB*ph333h$$B*ph333h$$h$$5>*B*\ph333hª4B*ph333h2(ÇB*ph333h&9|B*ph333hw,bB*ph333hÅ4hàHB*ph333hÅ4hÅ4B*ph333hÅ4B*ph333 5
55$57595;5S5T5U5_5i5l5w55¹56NJN`NbO O¤O¦O$PÂPþPQXQrQ Q¸RôéÞÐź¬º¡ºººzr¡g_g_W_W_h3\ÒB*ph333hª4B*ph333hª4hàHB*ph333hpEÙB*ph333hò-íB*ph333Uh1dB*ph333h:
B*ph333h:
hàH5B*ph333hí@hª4B*ph333hí@hàH6B*]ph333hí@hàHB*ph333hXu5>*B*ph333hª4hª45>*B*ph333hçSó5>*B*ph333h«[<5>*B*ph333hIhàHB*ph333- a honvédelemmel vetekedQ fontosságú stratégiai kérdés volt, hiszen behozatalra szorult. A poliszok lakosságát ill. az athéni népet gabonával el kellett látni, megfelelQ mennyiségq gabonát kellett felhalmozni.
Eleinte a gazdagabbak vásároltak külföldrQl gabonát, és azt a szegényeknek olcsóban adták el. A különbözetre jótékonykodásként tekintettek. KésQbb az i.e. IV. századtól ezt a feladatot az állam vette át, ellenQrizte a gabonapiacot, az árszínvonalat. s az elosztást. Gabonahiány esetén maximálták a háztartások gabonamennyiségét, a felesleget a közös -be kellett beszolgáltatni, ahonnét egyenlQen osztották szét.
Rendkívüli, szükséghelyzetben történQ gabonaosztásból anyagi helyzetétQl függetlenül minden polgár részesedhetett havonta kétszer. Az ünnepeken osztott gabona és áldozati gabona költségeit a theorika pénzekbQl fedezték.
.Rendszeres gabonaosztásról egy i.e. II. századi törvény szól, melyben egy állami alapítvány arra a célra létesült, hogy gabonát és más élelmiszereket vásároljon fel. Az állampolgári jogon járó juttatás szétosztására minden hónap elején került sor, csak személyesen lehetett átvenni, kivéve a betegeket, akik megbízottjukat küldhették el.
Róma
- léteztek pénzbeli juttatások, ún. congiariumok (eleinte természetbeni pl. hús,só,gyümölcs)
- természetbeni gabonaosztások ún frumentationes
A juttatások címzettjei elsQsorban a foglalkozás nélküliek. Forrásául kezdetben a császár magánvagyona szolgált. Caligula császár kijelentetése szerint a népnek ehhez a juttatáshoz joga van, az államkincstár feladatává teszi ezek finanszírozását, s az alkalmi természetbeni juttatás rendszeres pénzjáradékká kezd válni.
Ezenkívül létezett a katonáknak járó donativa (idQszakos pénzajándék) és a missila (pénzszórás a nép közé).
A természetbeni juttatás intézményes gabonaosztás formájában volt jelen, mely árát tekintve szinte ingyenes volt. Célja egyrészt népélelmezési szempontok, másrészt a lakosság megnyerése a politika számára.
A gabonaosztás helyébe a III. századtól a kenyérosztás lépett (panis civilis). Erre valószínqleg csak a római polgárjoggal rendelkezQk jogosultak, azonban Caesar óta ezt szigorúan cenzus lajstrom alapján vizsgálták.
Egyesületek, alapítványok
Az ókori Görögország
- eranosz (szeretet szóból) egyesületek.
Lényege, hogy egymással baráti viszonyban lévQk meghatározott célra pénzt adtak össze, melybQl az átmenetileg szükséghelyzetbe kerülQt kisegítették. Ezek az egyesületek általánosan elterjedtek a görög félszigeten, az Égei-tenger menti kolóniákban, de még Egyiptomban is. A hellenisztikus korban a görög polgárjoggal rendelkezQ férfiak mellett már külföldiek is lehettek tagok, sQt késQbb csak rabszolgákból álló egyesületek is létrejöttek.
A belépéshez formális jelentkezésre volt szükség. Itt vizsgálták a jelentkezQ polgári státusát, erkölcsi tulajdonságait. Az alapítók az egyesület létrehozásához pénzzel, ingatlannal vagy munkaerQ biztosításával járultak hozzá. Bevételei a tagdíjak, belépési díjak, rendkívüli pénzadományok voltak. .
Segélyezési oknak számított pl. adósrabszolgaságból való kiváltás, halálozás. Voltak olyan pénzjuttatások is, amelyeket nem kellett visszafizetni. Pl. egyszeri segély halál esetén a hátramaradottaknak.
Az ókori Róma
- collegia tenuiorum
Ezek lényegében a szegényebb sorsú polgárok önkéntes társulásai voltak, melyek célja tagjainak méltó eltemetése, vagy átmeneti segély biztosítása. A császár is pártolta e szervezeteket és karitatív tevékenységeiket. BelsQ rendjét itt is az alapszabály határozta meg. A pénzbeli segélyen kívül természetbeni juttatások is megillették tagjaikat pl. ingyenes orvosi ellátás, vagy jogvédelem. A tag halála esetén fennálló esetleges tagdíjelmaradástokat a hátramaradottakon az egyesület behajtotta.
Jótékony alapítványok
Állami jótékony alapítványok
A jótékony célú állami alapítványok alimentatio viszonylag késQbb jelentek meg a római társadalomban. Valószínqleg Nerva császár (96-98) nevéhez köthetQk. Az alimentatio elterjedtségérQl nincs biztos adatunk. Az alimentatio kedvezményezettjei elsQsorban gyermekek voltak, fiúk 18, lányok 14 éves korukig kapták. Kkifizetése havonta történt gabona, kivételképpen pénz formájában a szülQknek ill. eltartóknak. Finanszírozása kezdetben császári magánvagyonból, késQbb állami pénzek felhasználásával.
Magánalapítványok
Léteztek magánalapítványok ún. kegyes alapítványok, amelyek elsQsorban olyan házingatlannal rendelkeztek, melyek a gondoskodásra szoruló személyek befogadására alkalmasak pl. szegényház, imaház, gyermekmenhelyek, öregek otthona.
HYPERLINK "http://jogi-asszisztens.blog.hu/2008/06/27/kulonlegesseg_molnar_margit_publikacio_3" \l "trackbacks" \o "Trackbackek megjelenítése / trackback cím lekérése a bejegyzéshez"
PAGE
PAGE 4
Hasonló témájú dokumentumok
Egyelőre még egyetlen hasonló témájú file sincs feltöltve a rendszerbe
A mások által feltöltött dokumentumokat értékelheted. Ha úgy ítéled meg, hogy a vizsgára való felkészülés szempontjából hasznos volt egy dokumentum, akkor adj rá sokcsillagos értékelést.
Ha hibákat tartalmaz, vagy egyéb probléma van vele, akkor keveset.
A dokumentumok sorrendje az értékelések alapján adódik. Ami fentebb van a listában, azt hasznosabbnak ítélték társaid. Az új dokumentumok pedig (értékelések hiányában) szintén a lista tetején kezdenek.
Hozzászólások
Ha észrevételed van egy dokumentummal kapcsolatban (például hibát találtál benne), akkor a Hozzászólások részben jelezheted. Az olyan jellegű kérdéseket mint pl.: A 2. feladat 4. sorából milyen átalakítással jutottunk az 5. sorban szereplő képlethez? - szintén ide érdemes írni
Egy tipp az oldalhoz! - Töltsétek ki a Tantárgyi adatlapokat a tantárgyak oldalain. Fontos lehet a tantárggyal kapcsolatos információ vagy az előadóval való egyszerű kapcsolattartás végett. Az adatlapot csak akkor módosíthatod ha az adott tárgyat a saját tárgyaidhoz adtad.
Egy felsőoktatási közösségi oldal amely segít kapcsolatot tartani a hallgatók között, így segítséget nyújt a sikeres tanulmányokhoz...
